VIDNYÁNSZKY ATTILA LEGERŐSEBB MONDATAI A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEMRŐL

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.08.04.

A hét végén kiderült, hogy a kormány által önkényesen kijelölt kuratórium elnökeként Vidnyánszky Attila lesz a Színház- és Filmművészeti első embere. A Nemzeti Színház igazgatójának az elmúlt hetekben adott nyilatkozatai és megnyilvánulásai tulajdonképpen végig ennek a feladatnak ágyaztak meg. Összegyűjtöttük Vidnyánszky Attila leghatározottabb mondatait az intézményről, amelynek a diákjai és oktatói tüntetéssel, tiltakozással és felmondásokkal próbálták megakadályozni, hogy ő vegye át az irányítást.

A héten Csáki Judittal, a Kaposvári Egyetem színházi tanszékének egykori vezetőjével már megpróbáltuk végigvenni, hogy milyen forgatókönyvek valósulhatnak meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, azok után, hogy a napokban Vidnyánszky Attila lett az intézmény kuratóriumának elnöke. Csákinak ugyanis első kézből vannak tapasztalatai arról, hogy mi történt azokban a napokban, amikor Vidnyánszky a kaposvári színészképző felett vette át az irányítást.

Most Vidnyánszky Attilának az elmúlt időszakban adott interjúiból és nyilatkozataiból gyűjtöttük ki azokat a mondatokat, amelyek árulkodhatnak arról, hogy a Nemzeti Színház igazgatója mit gondol az SZFE-ről, és milyen elképzelései vannak a működéséről...

ITT OLVASHATÓ

NYUGDÍJSZAKÉRTŐ: EGYRE INKÁBB KINYÍLIK AZ OLLÓ

INFOSTART / INFORÁDIÓ
Szerző: InfoRádió
2020.08.04.

Minél korábban állapították meg valaki nyugdíját, annál rosszabbul jár, ha ugyanis bővül a gazdaság, az idő előrehaladtával a nyugellátás egyre kevesebbet ér – mondta az InfoRádiónak Farkas András nyugdíjszakértő. Szerinte leginkább az egyedülálló, átlag vagy az alatti nyugdíjból élők helyzete a legrosszabb.


Magyarországon az átlag nyugdíj jelenleg a 140 ezer forinthoz közelít, a jövő évi januári 3 százalékos emelést követően pedig 142–143 ezer forint lesz, azonban a nyugdíjasok több mint fele nem kap ennyit, miközben kicsit kevesebb mint a fele viszont többet, sőt, adott esetben jóval többet – hívta fel a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozó nyugdíjszakértő.

Farkas András szerint egy átlagnyugdíj közel sem elég ahhoz, hogy nagy lábon éljen az ember, családban, ahol két nyugdíj adódik össze, a 250 ezer, esetleg 300 ezer forint közeli összeg már kicsit jobb helyzetet tud eredményezni, arra azonban
továbbra sem elég, hogy olyan „luxuscikkeket” vásároljanak, mint az idényzöldségek vagy a sertéshús,

miután ezek ára az infláció miatt nagyon felszaladt, pedig egyszerű élelmiszerekről van szó. A NyugdíjGuru News vezető elemzője hangsúlyozta: a nyugdíjasok akkor kerülnek igazán nehéz helyzetbe, ha egyedül maradnak, mert akkor valóban oda kell figyelni minden fillérre, miközben az egészségügyi kiadások is nőhetnek.

Farkas András szerint a magyarországi nyugdíjemelés módszere olyan, hogy kizárólag az előre jelzett, hivatalos inflációs adatokat veszi figyelembe, így, ha a gazdaság gyorsabb ütemben nő, tehát a GDP-növekedés meghaladja az inflációs növekedést, ami az utóbbi egy évtizedben jellemző, akkor a nemzetgazdasági átlagkeresetek növekedési üteme két-három-négyszer gyorsabb, mint a nyugdíjak növekedésének az üteme. Emiatt

"a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább leszakad, az „olló pedig egyre inkább kinyílik” – fogalmazott a szakértő. 

Tehát minél korábban állapították meg valaki nyugdíját, annál rosszabbul jár ilyen szempontból, vagyis pont a leginkább kiszolgáltatottabbak helyzete romolhat még tovább – hangsúlyozta...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MIHEZ KEZDJÜNK TRIANONNAL KISEBBSÉGBEN?

AZONNALI.HU
Szerzők: BAKÓ BEA, KOVÁCS BALÁZS
2020.08.04.

Hogyhogy nem beszélnek annyit a határon túli magyarok Trianonról, mint az anyaországiak? Mi kellene ahhoz, hogy a határon túli magyarok helyzete rendeződjön? Mi lenne a szlovákiai magyarokkal Magyarország politikai ereje nélkül? A Trianon 100 rendhagyó részében Öllös László felvidéki politológus a vendégünk.

A trianoni békeszerződés századik évfordulójára időzített podcastsorozatunk végén rendhagyó résszel jelentkezünk. Az eddigi részekben az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának történészeivel hallhattatok interjúkat, most azonban Kovács Balázstól a Felvidékről hallhattok egy beszélgetést Öllös Lászlóval, aki filozófus, politológus; a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. Egyik alapítója volt a csehszlovákiai rendszerváltás első párjának, a Független Magyar Kezdeményezésnek.

Mihez lehet kezdeni Trianonnal kisebbségben?

Ez volt a kiindulópontja a beszélgetésnek, de persze szó lesz arról is, mit csinálnak rosszul a felvidéki magyar pártok, amelyek most mindannyian kizúgtak a szlovák parlamentből.

ITT HALLGATHATÓ MEG

PÉTERFY BORI: VÉRLÁZÍTÓ AZ A DILETTANTIZMUS ÉS CINIZMUS, AMI ÁRAD AZ ORSZÁGBAN

HÍRKLIKK

Szerző: HARKAI PÉTER

2020.08.04. 

Március óta lényegében először ad valódi koncertet a hétvégén Péterfy Bori és a Love Band, amit a jelen körülmények hatására Garázs Band-re kereszteltek. Az 500-as közönséglimit „örömére” 450 fő előtt énekel a Barba Negrában szombaton új, Szikra című lemezéről, ami rendhagyó módon, borús közéleti felhanggal – is – készült. Amúgy körülnézve az országban, meggyőződése – az embernek itt már nincs hazája.

– Énekesként a te lételemed bő tíz éve – lankadatlan energiáddal – a koncert. Van olyan kapacitású garázsod, ahol felemelt kézzel elfér 499 ember és a belmagasság biztosítja a koncertjeid ikonikus tenyérhullámon való tempózásodat?

– Erre nagyon nehéz reagálni, egy ilyen dilettáns és nevetséges mondatra a kormány részéről, és teljességgel érthetetlen, hogy miért nem egyeztetnek olyan szakemberekkel, mint például a Kádár Tamás, a Sziget Zrt. igazgatója, aki egy értelmes és megvalósítható csomagot prezentált a napokban a nyilvánosság előtt. Egyszerűen megdöbbentő, hogy lennének itt hozzáértő emberek, akik értelmesen elmondják, mit lehetne tenni egy ilyen helyzetben, és ne értsük félre, nem azzal van a gond, hogy pandémia van és beteríti a világot és nem lehet semmit sem tenni. Csak egy rakat cinikus és aljas húzással kerülik ki, hogy egy csomó dolgot lehet, a könnyűzenei koncerteket meg nem lehet megrendezni – és ez egészen vérlázító. A másik pedig, hogy semmilyen épkézláb mentőcsomag nincs arra, hogy itt azért már több százezer ember nem tud dolgozni több mint féléve...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNET LEGNAGYOBB CSODÁJA: A MÉSZÁROS ÉS MÉSZÁROS KFT., ELSŐ RÉSZ

G7.HU
Szerző: TÓTH ISTVÁN JÁNOS
2020.08.04.

(A szerző közgazdász, a CRCB igazgatója.)

I. rész: Növekedési ütemek, találmányok és jelenlét a külpiacokon

2001. július 24. egy keddi napra esett. Ez a nap fontos dátum a jelenkori magyar gazdaságtörténetben. Ekkor, tizenkilenc évvel ezelőtt, jegyezte be a cégbíróság 07-09-007959 számon a magyar gazdaságtörténet eddigi legsikeresebb, emblematikus cégét, a Mészáros és Mészáros kft-t (továbbiakban MM).

Az alábbi esszében, amelyet két részben ismerhet meg az olvasó, hét ábrán keresztül lesz szó az MM 2006-2020 közötti fejlődésének néhány különleges mozzanatáról.* Ez az elemzés csak kezdetnek tekinthető, első lépésnek abban a munkában, amely tíz, húsz, vagy harminc év múlva fel fogja tárni, hogy mi is történt a magyar gazdaságban, a magyar vállalati szektorban a 2010-es korszakváltás után, és mi vont ebben a történetben az MM szerepe. Érdemes most három szempontot szem előtt tartani:

- mellőzni kell a kiválasztott téma tisztán politikai szálait;

- csak a rendelkezésre álló nyilvános adatokra szabad hagyatkozni, és

- a vizsgálat tárgyát gazdaságtörténeti perspektívába helyezve kell tárgyalni.

Az utóbbi szempont persze az elemzésnek ebben a fázisban még csak alig megvalósítható, de mégis érdemes törekedni erre. Ezért az MM eddigi történetét, a cégtulajdonosok döntéseit néhány ponton összevetettem a magyar gazdaág a XIX. és a XX. századi történetének néhány cégével és néhány korabeli emblematikus vállalkozó tevékenységével.

Az első részben ismertetem az MM növekedési ütemét és kitérek az MM mellett* a XIX-XX. századi magyar kapitalista fejlődés fontosabb cégeinek fejlődésére, és ebben a külpiacok szerepére. A második részben arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot és milyen szerepet játszik a készpénz az MM gazdálkodásában. Ugyanitt egy példán keresztül szólok arról, hogy XIX. századi magyar vállalkozók közül többen nemcsak az üzleti életben, hanem a közéletben is tudtak kockázatot vállalni, és ennek megfelelően bátran cselekedni, ha a hazájuk érdeke úgy kívánta.

Az elemzés során bemutatott ábrák nem adnak megnyugtató válaszokat, inkább újabb kérdéseket vetnek fel.

A rendelkezésre álló adatokból nyilvánvaló, hogy az MM 2001-2020 között a magyar gazdaság történetében példátlan sebességű növekedést produkált: akár ha az árbevételt, akár ha a mérlegfőösszeget, vagy a nettó profit volumenét nézzük...

ITT OLVASHATÓ

A LAKHATÁSÉ AZ ELSŐBBSÉG!

24.HU
Szerző: MISETICS BÁLINT
2020.08.04.

Néhány napja lépett hatályba az a törvény, amely felhatalmazta a települési – Budapesten a kerületi – önkormányzatokat, hogy rendeletben állapítsák meg a lakások turisztikai célú hasznosításának az időbeli korlátját, vagyis azt, hogy egy lakást évente hány napra lehet szálláshelyként kiadni.

A szigorítást sürgető szállodaipari javaslatok és a kormányközeli tőkések szállodaipari térfoglalása miatt a magánszálláshelyek körüli fejlemények a nyilvánosságban gyakran kormányközeli gazdasági érdekcsoport helyzetbe hozásaként jelennek meg. A lakások turisztikai célú hasznosításának a vitatható versenyelőnye azonban mindenütt, tehát a szállodaipar tulajdonosi viszonyaitól függetlenül is jogos kritika tárgya, a lakásturizmusnak pedig éppúgy lehetnek – és vannak is – kormányközeli haszonélvezői, mint a szállodaiparnak.

Társadalompolitikai szempontból a megfizethető lakhatás ügye van a kérdés középpontjában.

A lakások turisztikai célú hasznosítása csökkenti a bérlakások kínálatát, és ezen, valamint a turisztikai célú hasznosítás jövedelmezősége miatt megemelkedett nyereségelváráson keresztül hozzájárul a lakbérek növekedéséhez. A lakbérekre gyakorolt hatás pontos mértéke nehezen számszerűsíthető, de az összefüggés egyértelmű – amit számos városban empirikus kutatások is demonstrálnak. A budapesti lakbérek emelkedésének nem a lakások turisztikai célú hasznosításának a terjedése volt az egyetlen, de ez volt az egyik oka, amit egyébként a lakásturizmus koronavírus-járvány miatt történt visszaszorulásának a bérlakásszektorra gyakorolt hatása is mutat...

ITT OLVASHATÓ

AZ EGYETEMISTÁK ROMBA DÖNTHETIK ORBÁN HATALMÁT

HÍRKLIKK

Szerző: NÉMETH PÉTER

2020.08.04.

Az Orbán-kormány nem tanul a történelemből. Vagy nem azt tanulja meg, amit kötelező lenne. De hát az önmagában tébolyult vezetésnek ez a jellemzője; rendre azt hiszi, hogy jobban, okosabban teszi abszolúttá a hatalmát. És nem látja már a veszélyt, amely azért ott leselkedik, készülődik, szervezkedik, hogy lerázza magáról a diktatúrába forduló kormányát.

Valami most is készülődik, és ha már a történelmet említettük, ide kell emelnünk az 1956-os forradalmat; az is az egyetemisták tiltakozásával indult. Előbb Szegeden, aztán Budapesten, a maguk eklektikus 16 pontjával, de mindenképpen a változtatás elhatározott szándékával. Most nem írunk 1956-ot, nincs kommunizmus Magyarországon és mégis: mintha valami megváltozott volna az utóbbi napokban. Az Orbán-rezsim rengeteg galád dolgot követett el az elmúlt tíz évben, de ha a szakadék szélére sodorta magát, jött maga a kormányfő, megszólalt benne a hetedik érzéke, és meg tudta előzni a katasztrófát. Volt már olyan is, amikor a diákok lázadoztak, akkor sietve – éppen külföldön lévén – Magyarországra érkezett, hogy ő maga oldja meg, személyes tárgyalásokkal a problémákat. De ez már régen volt, az a bizonyos hetedik érzék elszállt, a kormányfő odáig jutott, hogy minden veszélyt el tud hárítani – erőből.

És így is volt: a magyar társadalom simán tudomásul vette az összes, őt sújtó intézkedést, nem akadt olyan réteg, amely komoly ellenállást lett volna képes kifejteni, de leginkább megszervezni. Az a koncepció, amely a magyar ember beletörődésére, csak engem ne érjen baj attitűdjére épült, kiválóan működött. Nem zavart tömegeket az iparszerűvé vált lopás, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének álságos mivolta, zokszó nélkül lendült és lendül át a társdalom a nemzetinek nevezett konzultációk hamis kérdésein, a valóság elhallgatásán, a miniszterelnök örök háborúin. A világpolitika valahogy oly szerencsésen alakult, hogy az emberek élete, személyes megélhetése mindig egy picit jobb lett – kivéve a legszegényebbek, érdekeiket amúgy is képviselni képtelenek táborát –, a szabadságjogok gyakorlása pedig nem vált a mindennapi lét fontos kellékévé. A magyar embert nem érdekli a sajtószabadság, nem érdekli a kiüresedett parlament, nem érdekli a sztrájkjog; egyáltalán semmi, amíg a szűk köreit békén hagyják. A magyar emberekből kiölték a szolidaritást, az egymás iránt érzett felelősség vállalását. Ha zavarták is a hatalom túlkapásai, az egyre inkább kontroll nélkülivé vált oligarcha-világ, nem törődött vele, vagy inkább beletörődött...

ITT OLVASHATÓ

KENTAURBESZÉD - MAGYAR BÁLINT: LENGYEL, MAGYAR - KÉT JÓMADÁR…

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: MAGYAR BÁLINT
2020.08.01.

Nálunk nem az oligarchák ejtették foglyul az államot, hanem egy politikai vállalkozás ejtette foglyul a gazdaságot és az oligarchákat. A magyar maffiaállam nem más, mint a parazita állam privatizált formája.

Míg 1990 előtt a lengyel és magyar kommunista diktatúra elleni különböző ellenzéki stratégiákat vethették egybe az elemzők, addig ma e két országnak a demokrácia lebontásában fellelhető hasonlóságai vagy éppen különbözőségei képezhetik elemzés tárgyát. Kaczyński és Orbán kormányzását ugyanis nem véletlenül emlegetik együtt, mint az Európai Unión belüli két autokratikus kísérletet. Azonban míg Lengyelországban a hatalmi ágak szétválasztásának felszámolása és a hatalmi monopólium megteremtése még nem fejeződött be, nálunk a 2010-11-es sikeres autokratikus áttörést követően már a gazdaság, az önkormányzatok, a média, az oktatás és a kultúra területeit is bekebelező autokratikus berendezkedésnek lehetünk tanúi. A két rendszert többnyire azon az alapon rokonítják, hogy mindkettő a politikai intézményeken belüli fékek és ellensúlyok lebontására törekszik, kommunikációjukban hasonló ideológiai paneleket használnak. E két területen – és csak itt - a hasonlóság valóban szembeötlő. Autokratikus kísérletük közös ideológiai paneljei a következők:

- Uralmukat nem egyszerű kormányváltásként, hanem egyfajta második, igazi rendszerváltásként definiálják. Szerintük erre azért volt szükség, mert a 1989-90-es békés, tárgyalásos és a jogfolytonosság alapján véghez vitt rendszerváltás valójában csak a régi és új elitek alkuja volt a nép feje felett, s ez indokolja jelenlegi - a liberális demokráciával szembeni - fellépésüket.
- A nemzet számukra inkább egy ideológiai közösség, mintsem autonóm polgárok közössége. Ebből merítik legitimitásukat, ennek alapján rekesztik ki a nemzetből, minősítik idegen érdekek képviselőinek a kormányzattal szemben kritikus polgárokat.
- Mindketten euroszkeptikusok. A “Brüsszel elleni küzdelem a nemzeti szuverenitásért” ennek sajátos formája, melynek alapját a Nyugat történelmi bűneit sorjázó sérelmi politika adja. Ezzel kívánják morálisan megalapozni az EU-t zsaroló, valójában bevétel-maximalizálást célzó politikájukat, s felmentést adni maguknak minden morális korlát alól. Így akarják arra kényszeríteni – a legutóbbi időkig sikerrel – az EU-t, hogy ne kérjék rajtuk számon se a hatalom kisajátítását, se pedig – Magyarország esetében – az EU-s források magáncélú, szervezett lenyúlását.
- A propaganda növelte “migránsellenes” hangulat kivételesen magas mindkét országban. Ezt a xenofób propagandát az aktuális politikai céloknak megfelelően egyéb, inkább félelem-, mint gyűlöletkampányok kísérhetik, kiegészítve homofób, rasszista, antiszemita panelekkel...

ITT OLVASHATÓ

A 2RULE-BÓL SOSEM LESZ SAMSUNG: KOREA-SZAKÉRTŐ A „MAGYAR KISTIGRIS”-MÍTOSZRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.08.04.

A Fidesz holdudvarában régóta mintaállamként tekintenek az úgynevezett kistigrisekre, köztük Dél-Koreára. Sokak meggyőződése, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gazdasági egységei ugyanolyan zászlóshajók, mint az ázsiai csodaország „cseboljai”. Nem akármilyen Korea-szakértőt fogtunk, hogy igazságot tegyen e kérdésben. A megfejtést ugyan nagyrészt lelőttük a címben, de érdemes elolvasni, miért is van így.

Június közepén cikket írtunk „Itt a Mészáros-korszak öt évének mérlege: ma négy Simicskát tart el az ország” címmel. Dokumentáltuk, hogy az úgynevezett G-nap utáni öt évben mire jutottak a Simicska Lajost pótolni hivatott „nemzeti nagytőkések”, azaz Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, illetve azok a mogulok, akiket Tiborcz Istvánhoz szokás kapcsolni. Az összeállítás megjelenése után élénk vita indult a Válasz Online Facebook-oldalán. A legkarakteresebb hozzászóló ezt írta: „Miközben itthon arról szövegelnek, hogy dél-koreai mintára nemzeti nagyvállalatokat építenek, ez itt sima járadékvadászat (állami pénzek felzabálása), a koreaiaknál pedig szinte az első pillanattól exportorientált termelésben vettek részt ezek a cégek. Azaz nem a hazai költségvetést csapolták meg kétes minőségű teljesítés mellett, hanem a világpiacon versenyeztek, és rá voltak kényszerítve a fejlődésre (árban és minőségben).” Megkerestük a komment szerzőjét, Pallos Leventét, aki 2015-ig a szöuli magyar nagykövetségen dolgozott külgazdasági szakdiplomataként, és azóta is a két ország közötti kereskedelmet segíti üzleti tanácsadóként...

ITT OLVASHATÓ

ÜRGELUK ÉS SULIBUDI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.04.

Nem nagyon akarnak a népek iskolaőrök lenni, ezért a rendőrök attól tartanak, iskolákba vezénylik őket gyerekeket hajkurászni, azt pedig nem szeretnék. Ha rendőrök lennék, nekem sem fűlne a fogam ehhez. De tovább megyek, ahhoz sem volna, hogy a határon ürgelukakat nézegessek, ádventkor páncélozott izékkel furikázzak a téren, dudálókat büntessek, szerencsétleneket cibáljak ki a lakásukból, mert nem bírtak törleszteni, vagy hajnalban elmenjek az ellenzéki emberért a lakására, hogy bevigyem. Sok mindent nem tennék, ha rendőr lennék, illetve rendőr sem lennék egyáltalán. Mindenféle egyenruhát rühellek, aki ilyet magára ölt, azt attól függően, mire használja az abból eredő hatalmat.

Mindenkinek van egy pont az életében, amit nem szívesen lép át arc-, önérzet-, jellem vagy akármi éthosz elvesztése nélkül. Van, aki ölni is bír, más ütni sem, aki viszont rendőrnek áll, az tudja, hogy egy erőszakszervezet felesküdött alkalmazottja lesz, annak minden morális terhével. Nem mindegy, hogy kit szolgálunk, a dolgozó népet vagy a királyt, szegények gyámolítója leszünk vagy gazdagok őrei, ezekkel mind szembe kell néznünk, mielőtt valamire fölesküdnénk. Vagy majd az okoz bennünk törést, amikor a hatalom olyat kér, amitől a saját erkölcsi mércénk iszonyodna. Utólag ilyenkor szokott előkerülni a „parancsra tettem”, de tudjuk, hogy Isten előtt ez semmit sem ér.

A magyar rendőröknek nem okozott erkölcsi dilemmát a hatalom kiszolgálása, volt az akármilyen abszurd is. Ott fotózkodtak a határon az ürgelukak mellett, békés tüntetőket vegzáltak, kilakoltatásokban vettek részt és hajléktalanokat hajkurásztak, ez mind belefért az erkölcsi világukba, iskolaőrök viszont nem akarnak lenni. De tovább megyek, úgy általában nem akarnak iskolaőrök lenni a népek, ezért óhajtják a rendőröket odavezényelni, mert mindjárt becsöngetnek, és nincs ki a megálmodott létszám. Gengszterfilmekben is szokott olyan törés bekövetkezni, amikor a a kijelölt gyilkos a bandavezér képibe vágja, hogy gyerekeket nem ölök...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY JELENTŐS ÖSSZEGET VESZ KI MINDEN POLGÁR ZSEBÉBŐL

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.08.04.

A forint folyamatos leértékelésének következményeként, elveszett az ország vagyonának jó része, és a magán-megtakarítások is jelentős mértékben veszítettek értékükből – nyilatkozza portálunknak Bodnár Zoltán, az MNB egykori alelnöke. A forint leértékelődésének következménye, hogy egymillió forint tíz éve még 3770 eurót ért, mára pedig 2850 euróra csökkent. A pénzügyi szakember szerint, ez az értékvesztés annak a következménye, hogy az Orbán-kormány nem csatlakozott az eurozónához. A nemzeti valuta fenntartása elsősorban a kormány érdeke, hisz' az államnak hoz extra bevételt. Az állampolgárok millió számára pedig marad a megtakarítások elértéktelenedése, vagy az emelkedő bérek ellenére, a folyamatos elszegényedés.

A közvélemény-kutatások szerint, a kormánypártok inkább ellenzik, az ellenzék inkább támogatja az euró bevezetését. Logikus, hogy az emberek a politikai hovatartozás alapján döntenének az euró bevezetéséről?

Valóban az a látszat, hogy a nagy többség visszahangozza saját szekértáborának véleményét. Elsősorban azért van így, mert ma az euró bevezetésének várható hatásáról meglehetősen tájékozatlanok a közélet iránt érdeklődők. Továbbá a kormányzati dezinformáció felnagyítja az uniós pénz bevezetésének veszélyeit. Ezért az országban nem a valóságos közgazdasági, hanem a torz politikai érvek alapján tudnak csak véleményt alkotni az emberek...

ITT OLVASHATÓ

ÖSSZECSAPTAK A FEJEM FELETT A HULLÁMOK – BÁNSÁGI ILDIKÓ A 168 ÓRÁNAK ARRÓL, MIÉRT TÁVOZOTT A NEMZETI SZÍNHÁZBÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2020.08.04.

Két éve érlelődött a távozás gondolata Bánsági Ildikóban. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth díjas művész a 168 Órának azt mondta,

„betelt a pohár, összecsaptak a hullámok a fejem felett.”

Szerinte egyre átláthatatlanabb dolgok történnek a színésztársadalomban, „régen, akik imádtunk együtt dolgozni és együtt lenni, most nem beszélünk, és ez nem jó.” Ezért érezte úgy, hogy most kívülre kell helyezkednie ebből, mivel nem tudott semleges maradni. Jelezte,

"pár nap múlva tud csak nyilatkozni arról, pontosan miért is hagyta el a Nemzeti Színház társulatát".

Már csak azért is, mert ezt az időszakot „el kell siratni.”

Hozzátette, azért is döntött így, hogy ha valaki hasonló cipőben jár, az

tegye meg ezt a lépést, amennyiben még hezitálna...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A MÉDIA LASSÚ HALÁLA VÉGIGHÚZÓDIK A FIDESZ TÍZ ÉVE TARTÓ URALMÁN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZO SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.04.

Süddeutsche Zeitung/Frankfurter Rundschau/DPA

Magyarországban fokozatosan hal meg a sajtószabadság. Ha valaki most beleolvas az Indexbe, azt látja, hogy sok az MTI-s anyag, hiányoznak a nagy sztorik a politikai visszaélésekről, korrupciós botrányokról. De hát a portál már csupán takaréklángon, szükség üzemmódban működik. Eddigi formájában megszűnik, noha intézménynek számított. Annál is inkább, mivel nem állt be egyik szekértáborba sem. Ugyan 2010 előtt is nehezedett nyomás a munkatársakra, de Orbán Viktor visszatérésével jócskán felerősödött, majd nemrégiben felbukkant a színen Vaszily Miklós, akinek a feladata, hogy a kormányfő nevében elvégezze a piszkos munkát a médiában – írja a lap.

A hatalom mossa kezeit, hogy bármiféle felelősség terhelné a történtekért. Ám a média lassú halála vörös vonalként húzódik végig a Fidesz tíz éve tartó uralmán. A miniszterelnök először a köztévét és -rádiót fokozta le hivatalos szócsővé, amihez akkor még kellett az új sajtótörvény. Később az emberei már sokkal közvetlenebb módszereket vetettek be. Nemrégiben pedig szinte az összes orgánumot alárendelték a KESMA-nak, amelyet szigorúan kézben tartanak Orbán bizalmasai. Ez önmagában ellentétes a versenyjoggal, de a politikus megtalálta a kiskaput: az alapítványt stratégiai fontosságúnak minősítette, ezért onnantól kezdve az támadhatatlan.

Der Standard

Orbán Viktor még közelebb jutott ahhoz a céljához, hogy teljesen ellenőrzése alá vonja a magyar sajtót, és ily módon ő határozza meg a közbeszédet. Úgyhogy nagy nyomásnak van kitéve a sajtószabadság. A miniszterelnöknek már senkit sem kell börtönbe csuknia, hogy valóra váltsa tervét. Elegendő, ha a szerkesztőségeket felvásároltatja strómanokkal, vagy hozzá hű üzletemberekkel, amint azt legutóbb az Index példája igazolta.

Magyarországon kívül más, tekintélyelvű-nacionalista államok is ugyanezt a stratégiát követik, például a lengyeleknél. Ott is mind inkább korlátozzák a tájékoztatás szabadságát, a bíráló újságírók helyzete egyre nehezebb. Ezért is jelent meg a lengyel kormányfő Orbán oldalán győztesként a legutóbbi uniós csúcs után. Hiszen sikerült felvizezniük a jogállami kritériumokat. Hogy a többiek engedtek, az sokba fog még kerülni az EU-nak. A még működő, utolsó szabad magyar és lengyel orgánumok iránti szolidaritás jegyében azonban folyamatosan szóba kell hozni ezt a kérdést.

Hogy bárki szabad préda lehet a kormánypárti média számára, azt igazolja Hermann Róbert esete. A konzervatív történész, Orbán fiatalkori barátja, akkor került szembe az autokrata vezetővel, amikor kijelentette, hogy Trianon nem a szabadkőművesek műve volt. De hát az állami sajtó hol Sorost, hol a menekülteket, hol éppen a békeszerződést pécézi ki. A járszalagra fogott média révén Orbán a társadalom középrétegeihez tudja eljuttatni az összeesküvés elméleteket. Bármikor bűnbakokat varázsolhat elő, hogy elterelje a figyelmet a grasszáló korrupcióról. 

Bloomberg

Az Index főszerkesztő-helyettese azt mondja az amerikai hírügynökség által készített videóinterjúban, hogy az alatt a 18 év alatt, amelyet a portálnál töltött, nem tapasztalt kísérletet a tulajdonosok részéről a tartalom befolyásolására, vagyis nem hagyományos cenzúra érvényesült. Ám az autonómia sérül úgy is, ha meg akarják mondani, hogy kik dolgozhatnak ott és kik nem. Épp ezért volt elfogadhatatlan a kollektíva számára Dull Szabolcs eltávolítása, illetve hogy hiába kérték visszavételét. Munk Veronika megjegyezte, hogy már előtte is egyre nagyobb külső nyomást érzékeltek, és nem teljesültek a független munka érdekében kiharcolt garanciák. A médiakörnyezet mostanában nagyot változott, sorra nyomultak be bizonyos üzletemberek. Miközben az Index volt az a hírforrás, amelynek révén a magyarok tájékozódtak a világról. Így most nagy űr marad utána.

Spiegel

A lap úgy vezeti fel az Index menesztett főszerkesztőjével készült beszélgetést, hogy az újságíró egyelőre elveszítette Orbán Viktorral a sajtószabadságért vívott harcot, ám a következmények beláthatatlanok. Dull Szabolcs maga azt mondja, hogy azért rúgták ki, mert a portál olyan dolgokat írt meg, aminek nem örült a miniszterelnök, illetve a Fidesz. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a szerkesztőség feje fölött már évek óta átláthatatlan folyamat zajlott. Oligarchák jöttek, mentek, ám a munkatársak kitartottak amellett, hogy szabadon akarnak dolgozni, a maguk által választott emberekkel. Azonban egyre nagyobb lett a külső befolyás.

Az pedig, hogy most brutális rágalmazási kampány zajlik ellene, teljesen jellemző a mai Magyarországon – mondja Dull. Azon sem csodálkozik, hogy nem tolonganak a befektetők az Index megmentésére, miután jó ideje az van, hogy aki független médiumot akar működtetni, az hamar bajba kerül. A portálnál pl. nem jelenhetett meg állami hirdetés. Amúgy pedig most éppen a 24.hu tulajdonosa van célkeresztben a „közeli” sajtó jóvoltából.

Egyébiránt a volt főszerkesztő a helyzet érzékeltetésére elmeséli, hogy az utóbbi időben a kormányzati sajtótájékoztatók előtt más orgánumok munkatársai az indexes kollégákat kérték meg: ugyan, tegyék már fel ezt és ezt a kényes kérdést, mert nekik nem szabad. A főnökük megtiltotta számukra. Évek óta egyre több ilyen eset fordult elő. Így ugyan sok kamera és mikrofon van jelen a sajtóértekezleteken, ám a látszat csal.

Die Presse

Az ÉS főszerkesztője szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor a koronajárvány láttán pánikba esett, ezért rendelt teljesen szükségtelenül 16 ezer lélegeztető gépet, amikor eredetileg csak fele annyival számolt. A vendégkommentárban Kovács Zoltán megjegyzi, hogy ráadásul a készülékek nagy részéhez nem mellékeltek érthető, több nyelven írt használati utasítást, és kezelésükhöz nem is volt elég szakember. Arról nem beszélve, hogy darabonként 56 ezer euróba kerültek, miközben Szlovénia 30 ezerért szerzett ilyeneket, de ott már a jóval kisebb összeg is belpolitikai botrányhoz vezetett.

Emellett még a legrosszabb időkben is nem egészen 100 beteg szorult rá egyidejűleg a lélegeztetésre. Tehát szó sincs arról, hogy az orvosoknak választaniuk kellett volna: kinek az életét mentsék meg. Az írás emlékeztet arra, hogy Orbán többször is kijelentette: Magyarország semmiféle segítséget nem kap az EU-tól, annál inkább viszont Kínától. Hát, látjuk, hogy az „önzetlenségnek” meg volt az ára, a magyarokra rásóztak egy csomó gépet, nem éppen baráti áron.

Pedig már április elején nyilvánvaló volt, hogy a magyarok enyhébben ússzák meg a fertőzést, mint a Nyugat. Ezzel együtt Ausztria mindössze 1000 készüléket rendelt. Hogy akkor nekünk miért volt szükségünk 16 ezerre? Legyünk jóindulatúak és tételezzük fel, hogy nem kufárkodás állt az ügyletek mögött, hanem Orbánt egyszerűen elfogta a fejvesztett rémület. De ez csak akkor fordulhat elő, ha az adott vezető hozzá van szokva, hogy döntéseinek senki sem néz utána. A miniszterelnök csupa olyanokkal veszi körül magát, akik nem mernek neki ellentmondani. Már teljesen kiiktatta a kontrollt. Ez azonban politikai szűklátókörűségről árulkodik, mert a megfelelő szűrő mechanizmus a kormányfőt megvédené a saját rossz választásaitól is.

Guardian

A hamarosan induló Európai Ügyészség vezetőjének alighanem az a legnagyobb gondja, hogy öt állam, köztük Magyarország nem csatlakozik a szervezethez. Uniós politikusok igyekeztek rávenni Orbán Viktort, hogy adja fel ellenkezését, miután több barátja, illetve családtagja is olyan, nagy értékű közmegbízást nyert el, amelyet brüsszeli pénzekből finanszíroztak. Ám lepattantak a politikusról.

EU-illetékesek jó ideje attól tartanak, hogy egyes kormányok nem tartják fontosnak a fellépést a több országot is érintő bűncselekmények ellen, illetve nem törődnek azzal, hogy a közösség alapjait lopják. Az OLAF, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügynökség ugyan kivizsgálja a gyanús eseteket, de eljárást csakis a nemzeti hatóságok indíthatnak, ott meg csupán az ügyek fele jutott el a feljelentésig.

A Temesvárról származó Codruta Kövesi azt ígéri, az sem fogja visszatartani munkájában, ha netán uniós nagyfejek ellen kell nyomoznia, mert esetleg felmerül ellenük a sikkasztás gyanúja. Azt mondja, az EPPO független ügyészség és be kell bizonyítania, hogy a jog egyaránt vonatkozik mindenkire. Ezért az eddiginél sűrűbben utána akarnak járni a dolgoknak és fokozottan ügyelnek majd a jogállam védelmére.

Die Zeit

Immár végleges, hogy a lengyel elnök gyakorolhatja újabb mandátumát, mert az ország Legfelsőbb Bírósága elutasította a választás nyomán benyújtott óvást, amelyet a rivális varsói polgármester nyújtott be. Az ellenzéki Polgári Platform alulmaradt jelöltje arra hivatkozva támadta meg a második forduló eredményét, hogy Duda jogtalan módon élvezte az egész államapparátus segítségét. Az ítélet szerint azonban ugyan jogos a 92 ügyben előadott panasz, de ezek a visszásságok nem befolyásolták érdemben a szavazás kimenetelét. Azon kívül nem is támasztja alá őket elég bizonyíték a helyet és az időt illetően.

Sok, külföldön élő lengyel panaszkodott, hogy nem tudott élni jogával, mert későn kapta meg szavazólapját. Az EBESZ azt kifogásolta, hogy a lengyel köztévé teljesen elfogult volt anyagaiban, egyértelműen Dudát támogatta, és meleg-, illetve idegenellenes, valamint antiszemita retorikát alkalmazott.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN PÁNIKÜZEMMÓDBAN VÁSÁROLT, MERT SENKI NEM MER ELLENTMONDANI NEKI

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.08.04.

Kovács Zoltán (nem az államtitkár, az ÉS főszerkesztője) Die Pressében megjelent véleménycikkében arról ír, hogy nem világos, miért vezényelte le Orbán Viktor miniszterelnök 16 ezer lélegeztetőgép megvásárlását az elmúlt hónapokban. Szerinte Orbán egyedül döntött a szükségesnél jóval nagyobb (és drágább) készletről, és senki nem mer neki ellentmondani, mert ilyen emberekkel vette körül magát. Szerencse, hogy lélegeztetőgépekről van szó. Az NBC News portálja szintén véleménycikket közöl, ebben Soros György fia, Alex Soros utasítja vissza az amerikai fehér nacionalisták vádjait arról, hogy édesapja állna a Black Lives Matter-tüntetések mögött.

Alex Soros fehér felsőbbrendűségről, antiszemitizmusról, BLM-ről

„Apám céltáblája lett a fehérek felsőbbrendűségét hirdetőknek, de nem fognak megállítani minket” – írja az NBC News véleményrovatában Soros György egyik fia, Alex Soros, aki a Nyílt Társadalom Alapítvány elnökhelyettese, és a CEU-n is apja nyomdokaiba lépett. Antiszemiták ugyanis azzal vádolják apját, hogy ő találta ki a Black Lives Matter, a Számítanak a Fekete Életek mozgalmat, ők vannak az államok-szerte kirobbant tüntetések hátterében, mint ideológiai szervezők. Alex Soros szerint épp az ellenkezője történik annak, amit a helyzet megkövetel. Az egész országot kellene egységbe rendezni a rendőri túlkapások és a számos esetben értelmetlen halállal végződött esetek miatt, hisz az Egyesült Államok történelmének legnagyobb és legsokszínűbb tüntetéssorozatának vagyunk a szemtanúi. Ehelyett azonban tovább csiholják a tüzet azzal, hogy a zsidókat teszik felelőssé és ezzel az antiszemitizmust lobbantják lángra újra. Azt írja, édesapját 500 ezerszer hozták összefüggésbe a tüntetésekkel május végén a Twitteren, és 70 ezerszer egy hónapon át a Facebookon. Ez megdöntötte a 2018-as októberi csúcsot, mert akkor még csak 40 ezren vádolták meg azzal, hogy ő hozza be az országba a magyar kormány által is emlegetett „migránskaravánt”. Mindennek a logikája egyszerű, ugyanis akik Soros Györgyöt vádolják, nem feltételezik a fekete- és barnabőrű emberekről, hogy elég okosak és képesek mozgalomba szerveződni, így helyettük ezt csakis a zsidók tehették meg. Az online rasszista gyűlölet bizonyos aspektusaiban nem különbözik a náci Németország egykori antiszemita propagandájától. Másik, sajátosan amerikai vonulata ennek az összeesküvés-elméletnek – írja Alex Soros –, hogy a szélsőjobboldal szerint fehér amerikaiak helyére akarnak behozni színesbőrű embereket a zsidók, a pénzemberek. Ezért skandálták a 2017-es Charlottesville-i tüntetésen azt, hogy „a zsidók nem cserélnek le minket!”. Ekkor, amikor Donald Trump elnök is a „migránskaravánról” beszélt, levélbombát küldtek apjának és más prominens liberális személyeknek. Alex Soros leírja, hogy apja min ment keresztül Budapesten, ahol származásuk miatt irtották a zsidó embereket, és éppen ez sarkallta őt annak az alapítványnak a létrehozására, amelyen keresztül 15 milliárd dollárt áldozott arra, hogy a társadalomban mindenkit azonos jogok illessenek meg. Ez nem jótékonykodás, és nem csupán szolidaritás, abban hisz, hogy ha a zsidóknak és minden kisebbségnek törvény előtti egyenlőséget biztosítanak, meg lehet előzni egy újabb holokausztot. Szerint ezt kihívásként élték meg azok a politikusok, akik a fennálló, igazságtalan rendszerből akarnak politikai hasznot húzni. Azt írta, apja sok ellenséget szerzett az évek során, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Úgy véli, ők boldogan használnak antiszemita toposzokat, hogy „Sorost” valamiféle egzisztenciális fenyegetésként mutassák be.

Orbán, a pánikvásárló?

Pánikban van Orbán – írja Die Presse véleménycikkében Kovács Zoltán, aki nem tévesztendő össze a magyar kormányfő nemzetközi szóvivőjével, erre maga a szerző figyelmeztet a cikk végén, aki nem más, mint az Élet és Irodalom főszerkesztője. Aki nem érti, illetve nem világos, miért rendelt 16 ezer, méghozzá túlárazott lélegeztetőgépet a magyar kormányfő a koronavírus-válság csúcspontján. 900 millió eurót fizetett érte, azaz gépenként 57 ezer eurót, azaz csaknem darabonként 20 millió forintot. Ami a legrosszabb forgatókönyv szerint szükséges készlet duplája. Ellenben Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár jelezte, hogy a fölösleges gépeket Dél-Afrikának és esetleg Brazíliának adják majd el. Kovács példaként említi, hogy Janez Jansa szlovén kormányfő korrupciós botrányba keveredett, mert az ügyészség gyanította, manipulálta a lélegeztetőgépek árát, igaz ő csak 30 ezer eurót fizetett egyért, ami nagyjából a fele annak, amennyit az Orbán-kormány fizetett ki. Megjegyzi, Magyarországon a legkritikusabb napokban sem volt 100 beteg, akit lélegeztetőgépre kellett volna kötni egyszerre. Persze a kormány válasza erre a liberális portálokra ujjal mutogatás volt, mert azok hazudtak, hisz világszerte egekbe szöktek a gépek árai. Azzal is takaróztak, hogy az Unió nem segített, és ezért kínai „barátaink” segítették a magyar kormányt, ám teszi hozzá, egyáltalán nem baráti áron. Osztrák szomszédaink mindössze 1000 lélegeztetőgépet vásároltak. Kovács következtetése: Orbán egyedül döntött, amikor bepánikolt, senki nem volt és nincs a közelében, aki ellent merne mondani neki. Mert ilyen emberekkel veszi körbe magát. Ami csak azért baj, mert ellenőrzési mechanizmus híján, amit maga vert szét, nem lehet megvédeni a kormányfőt sem a rossz döntésektől. Ezúttal szerencsénk van, hogy csak lélegeztetőgépekről van szó.

ITT HALLGATHATÓ MEG ITT OLVASHATÓ

POLITIKUSGYEREKTŐL A RENDŐRFŐNÖKIG: ŐK KÉPVISELIK KÜLFÖLDÖN MAGYARORSZÁGOT

HVG ONLINE

Szerző: KOVÁCS PANKA

2020.08.04.

Egészen színes társaság dolgozik a magyar külügynél: az egyszerű politikai kinevezettek már szinte megszokottak is, de feltűnik Szijjártó Péter osztálytársa, a köztévé fideszesítője, és egy palesztin üzletember is. Itt a hvg.hu külügykörképe:

...

ITT OLVAHATÓ

EGYÜTT, KÖZÖS ELKÖTELEZŐDÉSEK MENTÉN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.08.04.

Ritka eseményen lehettem ma, a biharkeresztesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat megemlékezésén voltam, amit a Roma Holokauszt Emléknapja kapcsán szerveztek.

Kíváncsi is voltam, vajon milyen lesz, hogyan szervezték meg, hányan leszünk, kik tartják fontosnak, hogy jelenlétükkel jelezzék, nem az elhatárolódás, hanem az odafordulás fémjelzi a viszonyukat a cigánysághoz is, és ehhez az emléknaphoz is.

Pályázati keretek között kerestek és találtak rá lehetőséget, a jelenléti ív aláírása is igazolta ezt, és azt gondolom, méltó módon megszervezett esemény volt. A filmbejátszások, verses-zenés emlékezések mellett két helyi gyerek szavalatát is beépítették, és egy szabadtéri emlékfalat is készítettek, ahol gyertyagyújtással végződött az emlékezés. Az emlékkiállítás fotói részben a romák tradicionális képei voltak, részben a haláltábor rémségeit dokumentálták.

Láthatóan sok munkát fordítottak rá, mert tisztességesen szerették volna megszervezni, volt ehhez külső segítségük is. Ami számomra megint egy üzenet, amit az utóbbi időben néhány települési roma nemzetiségi önkormányzatnál láttam, hogy felmérik, mihez elégséges a tudásuk, és ami náluk nincs meg, ahhoz segítséget kérnek. Ők már értik talán az összefogás jelentőségét, és azt is, hogy nem ördögtől való az egymástól tanulás. Hogy ez nem egy hatalmi harc, hanem egy elfogadást építő történet. Mert minden közösen megszervezett esemény, élmény, valamilyen problémának az együttes megoldása a közösséget építi. A települési közösséget, amit szerintem így kell értelmezni, nem széttagolva, cigányra és nem cigányra, romungróra és oláh cigányra. Minél több közöd szálat tudunk mozgatni, annál erősebb lesz a közösség. Az erős közösség pedig sokkal többre képes, mint a széthúzó.

Azt hiszem, az lett a baj, hogy a nemzetiségi önkormányzatok az identitás építést nem tudják másképp értelmezni, csak a többségtől való elkülönülés szemszögéből. Ám ha az identitáshoz már nincsenek meg a hagyományok, csak félrecsúszott, kulturálisnak aligha nevezhető kapaszkodók maradnak.

A meghívottak névsorát nem ismertem, így nem tudom, kiket vártak még, de nagyon örültem, hogy a települési polgármester, az állami iskola igazgatónője és a Biztos Kezdet Ház vezetője is ott volt, ennek ugyanis számomra újra szimbolikus üzenete van. Mert a roma nemzetiségi rendezvényeken a többségi társadalom nem túl gyakran képviselteti magát, igaz, erről nemcsak ők tehetnek, hanem nyilván attól is függ, milyen tartalommal töltik azt meg a szervezők. A “kulturális” szó erősen devalválódott ezen a téren, számomra legalábbis mindenképp, mert legtöbbször a bulizásról szólt, olyanról, ami már nagyon nem olyan üzenet, ami a hagyományőrzéshez, az identitás megőrzéséhez kapcsolódik, mégcsak nem is a közösségépítéshez. És ez így szerintem nem építi az integrációt, sokkal inkább rombolja.

Ha a települési, intézményi vezetők elmennek egy kisebbségi rendezvényre, annak jelzés értéke van. Jelzi, hogy elfogadók és nem elutasítók…még nem is semlegesek, pedig ez ma a legkényelmesebb álláspont. Ahol a vezető pozícióban levők ott vannak, az jelzés lesz azok számára is, akik az intézményeiken belül dolgoznak.

A helyi romák közül is eljöttek jó-néhányan, ha a település nagyságához, és azon belül is a cigányok létszámához viszonyítva nem is túl sokan, de kezdetnek ez nem volt rossz. Ezt egyébként mindig figyelem a nemzeti ünnepeken is. Mert ott sem jellemző, hogy képviseltetnék magukat. Pedig ennek is üzenete lenne. Hogy hányan érzik fontosnak a történelmi, vagy akár a helyi események, megemlékezések fontosságát? Lehet ennek oka a tudáshiány is, vagy, hogy egyszerűen nem érzik ezeknek a közösségi eseményeknek a jelentőségét, üzenetét. Bár ez semmiképp sem csak rájuk jellemző specifikum.

Erről is írtam már egyébként sokszor, hogy a részvétel mennyire pozícióhoz kötött. Hogy leginkább azok vannak jelen, akik önkormányzati képviselők, intézményvezetők, és amikor ezekben a pozíciókban csere van, akkor cserélődnek az ünnepségek résztvevői is, és sem előtte, sem utána nem érzik már fontosnak, hogy ott legyenek. Izgalmas ilyen szempontból nézni a március 15-i, október 23-i koszorúzásokat. A nemzeti öntudat pozícióhoz kötődését.

No meg ott van a települések hagyományrendszere is. Mennyire tartják fontosnak ezeket, vannak-e lelkes szervezők, akik a megcsappant kultúrházi munkatársak között (ahol van még valaki) energiát fektetnek ezeknek a megszervezésébe, mennyi pénzt tudnak szánni rá, mennyire tudják ezeket emlékezetessé tenni, és egyáltalán, mennyire épültek be ezek maradandóan, az idők változásait is bírva egy-egy település arculatába.

Azt hiszem, veszteségeink vannak ezen a téren is. A leszakadó térségek kis falvaiból a kulturális események az iskolák bezárásával és a kultúrházak működésének csökkenésével lassan eltűntek. Vannak települések, ahol évente egy-egy fesztivállal még próbálják még a tradícióikat életben tartani, ezek főleg kulináris fesztiválok, szórakoztatás, és inkább mások odahívásáról szólnak, helyi közösségi elemeket egyre nehezebben tudnak már beépíteni.

Ahol nincs közösségi élet, ott a megemlékezések is csak kipipált tételek lesznek. Nem tudnak mást sugallni. A kipipált tételeknek pedig sajátossága, hogy lassan elhalnak. Kötelező elemként megmaradhatnak, de nem lesznek már fontosak, azoknak sem, akik elmennek rá, és azoknak sem, akik megszervezik. Vannak falvak, ahol semmilyen megemlékezés nincs már. És nem hiányzik senkinek.

Ezeket újraépíteni nagy kihívás. Amikor már hagyományok sincsenek, nincs, ami a közösséget összetartja. Sok helyen úgy tűnik, nincs kivel közösségi identitást építeni… érdektelenség, a másik lenézése, önértékelési problémák, rivalizálás, hatalmi harcok, elhatárolódás, elszigetelődés. Kortünetté vált.

Nagy kérdés számomra, hogy ezeknek az újraépítésével mikor és kik fognak foglalkozni. Mikor és hogyan tudjuk pl. olyan köntösbe öltöztetni a megemlékezéseket, hogy azok bevonzzák az embereket, és beteljesíthessék funkcióikat.

Nem kényszerből, hanem csak úgy. Mert jó érzés a többiekkel együtt részt venni benne. Nekem ma jó volt Biharkeresztesen. Köszönöm nekik az emléknap megszervezését.

ITT OLVASHATÓ

MINDEN NAPRA EGY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.03.

Hollik képviselő tegnap megint formában volt, midőn kijelentette, az OLAF vizsgálódik az elhíresült kamuvideó ügyében, mert a műalkotás megvalósította az uniós pénzekkel való visszaélés tényállását. Mégpedig – így Hollik képviselő –, mert készítője uniós fizetést kapó alkalmazott, s mint ilyen nem végezhet pártpolitikai célokat szolgáló feladatokat. Szerintem meg szabadidejében azt csinál, amit akar, s ha hülyeséget, mint ebben az esetben, az nem pénzügyi, hanem morális kérdés, és ahhoz az OLAF-nak az ég egy világon semmi köze nincsen. Ha pedig mégis, akkor az a rendszer is rosszul működik.

De sokkal valószínűbb, Hollik képviselő hazudik és uszít, ami a kijelölt feladata neki a struktúrában. Egyébként a plafon sem szakadt le, amikor ezeket mondta, sőt, még akkor sem, amikor megkapta a kérdést, igaz-e, hogy Mészáros gázszerelő most meg osztrák futballcsapatot akar beszerezni a gyűjteményébe. Erre Hollik képviselő annyit mondott, hajrá, és senkinek a díszes kompániából eszébe nem jutott ezen a ponton az OLAF – holott kellett volna –, hogy honnan az anyám retkes valagából van Mészáros gázszerelőnek pénze osztrák futballcsapatokra. Bár ez nem OLAF-i, hanem ügyészi kérdés, de ez is elmaradt.

Viszont nem is erről elmélkedek máma, hanem erről a papagájrendszerről, hogy Hollik képviselő mostanában mindig vasárnap osztja az észt, és például Rétári elvtárs meg nem, holott a vasárnap régebben az ő reszortja volt. Emlékezhetünk, a hetedik napon mindig megjelent Révári elvtárs ábrándos-aljas szeme, hóna alatt egy zsák krumpli, és mondta az örömhíreket, mennyire rohadt jó immár minden. A nyugdíjasok nála mézzel zuhanyoztak, virágszirommal törölték a szaros seggüket, sajtból volt a Hold és minden házacska mézeskalácsból. Olykor más korosztálynak is jutott nála a képzelt gyönyörökből, ám az ilyen örömhírek mára elapadtak.

Illetve miniszterügynök elvtárs közli őket péntekenként, mint most is az európai nívójú egészségügyről, máskor háton cipelt libernyákokról, és annyi képtelenségről, hogy az ember szájtátva nézi, hallgatja. Mindaközben pedig azon tépelődik, nem is vett jegyet, és mégis az első sorból élvezheti a kabarét. Pénteken orbánost, vasárnap hollikost, és még ki kell figyelnem a sormintát, bár a témák adottak. Novák nacsasszony szül, a rezsiember katonáskodik, Szijjártó kurvaanyázik vagy maszkokat számol, Varga ügyvédbojtár meg jogfilozófiai előadásokat tart arról, mért nem diktatúra a diktatúra, hogyha meg mégis az...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL – FRANCIA EURÓPA-ÜGYI MINISZTER: AZ EU-NAK KEMÉNYEBBEN KELL FELLÉPNIE MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG ELLEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.03.

FT

Az új francia Európa-ügyi miniszter kijelentette, hogy országa érvényt kíván szerezni a jogállami feltételeknek a járvány gazdasági következményeinek enyhítésére hivatott újjáépítési terv kapcsán, és hogy az EU-nak e tekintetben keményebben kell fellépnie Magyarország és Lengyelország ellen. Clément Beaune szerint szankciókkal kell sújtani azokat a kormányokat, amelyek aláássák az olyan alapjogokat, mint az egyenlőség és a sajtószabadság. Azaz követni kell a brüsszeli csúcson hozott határozatot a 750 milliárd eurós csomag ügyében.

Jelezte, hogy Párizs erős jogállami mechanizmust akar, azaz, hogy az országok valóban csak akkor kaphassanak az alapból, ha tiszteletben tartják a közösség alapvető normáit. Utalt arra, hogy e tekintetben az elmúlt hónapban aggasztó fejlemények történtek mind Budapesten, mind Varsóban (Az Index szerkesztőinek felmondása, illetve a lengyel döntés, hogy kilépnek a családi erőszak visszaszorítását célzó Isztanbuli Egyezményből – a szerk. megj.) A miniszter szerint még a magyarok és a lengyelek számára is nehéz megmagyarázni, hogy egyrészt működik a pénzügyi szolidaritás, azaz megsegítik a bajban lévő államokat, másrészt viszont nem érdekes, hogy egyes kormányok miként járnak el a demokratikus elvek kapcsán.

Az újság hozzáteszi, hogy az uniós csúcsértekezleten a vezetők – Budapest és Varsó ellenállása folytán – nyitva hagyták, milyen is legyen a jogállami mechanizmus. A franciák az északi tagokkal, valamint Hollandiával együtt azt akarják, hogy vonják meg a támogatást, ha egy ország megsérti az EU alapszerződését. Beaune kifejtette, hogy a pénzügyi és jogi szankciók a leghatékonyabbak, és emlékeztetett arra, hogy Európa nem csupán az egységes piacot jelenti, hanem egyben kulturális és politikai terv. Épp ezért alapvetőnek nevezte, hogy fennmaradjon a jogállam. Mint mondta, itt nem arról van szó, hogy a Nyugat szemben állna a Kelettel, vagy hogy bármelyik országot ki akarnák oktatni. A demokrácia megóvása létkérdés az EU számára. És ha lesz ilyen mechanizmus, az nem pécéz ki senkit sem előre. Ám ha egy hatalom megszegi a jogállamiságot, akkor jönniük kell a pénzügyi és jogi megtorló intézkedéseknek.

Spiegel

Orbán Viktor fokozatosan militarizálja az országot, ezzel persze azt is eléri, hogy Németország némileg szemet hunyjon az illiberális rendszer kiépítése fölött. Magyarország a múlt évben mindenki másnál messze több német fegyvert vett, összesen 1,8 milliárd euró értékben. A hadsereget az utóbbi négy évben egyfolytában fejlesztik és bővítik. A tárca folyamatosan rekordköltségvetésből gazdálkodhat, jövőre pl. 26 százalékkal többet kap – a vírusválság dacára. A Honvédség létszáma csaknem 10 ezerrel nő, de keresnek 20 ezer önkéntest is.

A polgárőrök, úgy 80 ezren, segítenek a migránsok felkutatásában. Az állam, illetve a Fidesz erősen pártolja a katonai hősök emlékének ápolását. Ideértve a megemlékezést a doni hadműveletekről, valamint a Kitörés napjáról. Az utcákon a fertőzés felbukkanása óta sokkal több a rendőr, valamint a fegyveres katona. Orbán retorikája pedig egyre harciasabb.

Viszont a német-magyar katonai együttműködésben kínos pont, hogy a tatai páncélos dandárhoz érkező első Leopard-2 tankokat a Kárpátia együttes indulója fogadta. A német Védelmi Minisztérium azt közölte, hogy magyar belügy, milyen indulót választ egy alakulat, de a tárca vezetője, aki nemrégiben Budapesten kollégájával, Benkő Tiborral tárgyalt, nem ismerte, hogy miről szól a szerzemény. Ezzel szemben a lapnak küldött magyar válasz azt hangsúlyozza, hogy a dal mondandója a hazaszeretet és a katonák iránti tisztelet. Egyben népszerűsíti a katonai szolgálatot, illetve hivatást – írja a lap.

Die Presse

Ausztria már értesítette a magyar és szlovén kormányt, hogy drónokkal kívánja erősíteni a közös határ védelmét, illetve hatékonyabbá tenni a küzdelmet az embercsempészek ellen. A próba még ebben a hónapban indul. Ilyen célokra jelenleg hőkamerákat, valamint helikoptereket alkalmaznak, de a pilóta nélküli kis gépek sokkal olcsóbbak. Ezen felül segítségükkel jóval pontosabban nyomon lehet követni a földön zajló eseményeket. Azaz pillanatok alatt fel lehet fedezni, ha valaki illegálisan lépi át a határt és elfogásukra ki lehet küldeni a helyszínre a katonákat, valamint a csendőröket.

Az első időszak kísérletinek számít, és arra szolgál, hogy megállapítsák, mely drónok felelnek meg leginkább a célnak, és hol kell azokon esetleg még javítani. Osztrák részről azt közölték, hogy mind a magyar, mind a szlovén felet igen érdekli a program. Ljubljana azt is felajánlotta, hogy próbálják ki a rendszert a horvát határon. A lap hozzáteszi, hogy mind Szerbiában, mint Boszniában abból indulnak ki a hatóságok: 9-10 ezer migráns jelenleg jogellenesen tartózkodik az országban.

Politico

Az olasz szélsőjobb arra használja a migránsokat, hogy gerjessze a vírus miatti félelmeket, civil szervezetek szerint azonban ezek az állítások teljesen megalapozatlanok. Függetlenül attól, hogy Máltán a múlt héten 65 fertőzöttet találtak a tengerről kimentett emberek közül, és akadtak betegek a menedékkérők között Olaszországban is. Mindenesetre Di Maio olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a migránsok érkezése nemzetbiztonsági kérdés, hiszen a kórokozó már 35 ezer halottat követelt az országban. Ebben az évben idáig nem egészen 14 ezren jutottak el hajókon olasz földre, míg az egy évvel ezelőtti adatok mindössze 3 ezer emberről szólnak.

A római kormány ugyan igyekszik keménynek látszani, de közben elfogadta, hogy bíróság elé kell állnia Salvininak, a belügyi tárca volt vezetőjének, amiért a múlt nyáron nem engedett partra szállni 164 menekültet. A politikus most kijelentette, hogy ha visszatér a koronavírus, a következmények azok lelkén száradnak majd, akik kinyitják a kapukat a migránsok előtt. A jobboldal ellenzék pedig, ideértve a szélsőséges Olaszország barátait, kapva kap a propaganda lehetőségen.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azonban emlékeztet arra, hogy pár éve, a válság csúcsán egyetlen hónap alatt 26 ezren szálltak partra, viszont nincs semmilyen kapcsolat a bevándorlás, illetve a ragály között, minden ellenkező állítás valótlan. Merthogy alig egy pár beteg van az érkezők között. A Nemzetközi Migrációs Szervezet egyik munkatársa szerint előre meg lehetett jósolni, hogy megbélyegzik az idegeneket, noha a számok azt igazolják, hogy a múlt hónapban regisztrált 5 ezer ember közül csupán 1,5 százaléknál mutatták ki a vírust. A szélsőjobb azonban bármit igyekszik kiaknázni a maga céljaira.

ITT OLVASHATÓ

„EZEKET A FOLYAMATOKAT MÁR NEM TUDJUK MEGÁLLÍTANI” – A LEMONDOTT POLGÁRMESTER SZERINT BIZONYOS BEFEKTETŐKKEL SZEMBEN VÉDTELEN SZIGLIGET

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.08.02.

Bár érthető módon sokan kíváncsiak a szigligeti polgármester, Balassa Balázs és a teljes képviselő-testület lemondásának okára, a településvezető másfél héttel a történtek után még egy kis türelmet kér a lakosságtól.

Ahogy arról nemrég írtunk, Szigliget a Balaton-törvénynél is komolyabb feltételeket szabva a térség talán legszigorúbb rendezési tervét alkotta meg már évekkel ezelőtt, gátat szabva újabb zöldterületek beépítésének, és korlátozva a külterületi építkezéseket is. A szigorúbb szabályozás többek közt azt jelentette, hogy a strand és a kikötő lehetett az egyetlen beépített vízparti rész: sem nyaralók, sem kempingek, üdülők nem épülhettek a vízparton. A világörökség várományos helyszínnek számító település 8 kilométeres partszakaszából ma is csak 180 méternyi fürdőző terület, a többi nádas.

Szigliget működése azért volt példaértékű az elmúlt években, mert balatoni településként ellen tudott állni a befektetői nyomásoknak és a beépítési láznak, így meg tudta őrizni tájjellegű szerkezetét. Valószínűleg éppen ez állhat a polgármester és a képviselők lemondásának hátterében is...

ITT OLVASHATÓ

„A MINISZTERELNÖK KIESETT A SZEREPÉBŐL”

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2020.08.02.

Az embert formáló otthonos nyelvi közösségekről és prédacsoportokról beszélgettünk Kálmán László nyelvésszel, az ELTE docensével.

– Nyelvészként vagy magánemberként rázta meg a libernyák szó? 

– A magyar nyelvben megszokott, hogy az emberek szlávos képzőket használnak bizalmas kifejezések megalkotására, a rádióműsorukban is beszéltünk erről. A rendicsek és a bumburnyák is idetartozik, ezek a képzők valamiért mulatságosak a magyar fülnek. Nyelvészként tehát nem annyira rázott meg a dolog. Amikor meghallottam, akkor viszont azonnal beugrott a HÖK-ös gólyatáboros lista története. Ott használták a liberót is, ami már az Antall-kormány idején vicceskedő megnevezése volt a liberálisoknak. A libernyák a diákokról készített listán tűnt fel először. Borzalmas, nácijellegű listázás volt, mindenféle megjegyzéseket tettek a gyerekekre. 

– Cigó, ratyi, libsi, katkó – volt ott minden. 

– És libernyák. Tisztán emlékeztem, aztán utánanéztem, és azt láttam, ezt a kifejezést hasonló szellemiségű portálokon használják. 

– A kifejezéshasználat csoportidentitásra utal? 

– A szóhasználatból be lehet lőni, hogy milyen tartalmakat fogyaszt, milyen portálokat látogat valaki. Ha azt mondja egy melegre, hogy homár – én ezt régebben nem ismertem –, akkor mindjárt lehet tudni, hogy az illető Kuruc.infót olvasgat. 

– A miniszterelnök milyen megfontolásból vehette a bátorságot a sértő kifejezés használatára? 

– A kormányfőt rendesen fel szokták készíteni, de ez most szerintem kivételesen spontán jött neki. Azért tartottam ezt érdekesnek, és azért írtam róla posztot – hiszen rengeteg hülyeséget mondanak a politikusok –, mert ez egy önleleplező szóhasználat. Véletlenül jött ki a száján, leleplezte, milyen természetű szövegeket olvas, fogyaszt. Többször hallotta az ő köreiben – ez mutatja, milyen körökben van otthon, milyen közösségeket érez a magáénak. Az ember különböző csoportokhoz tartozik, közöttük mozog, és önkéntelenül is átveszi a kifejezéseiket – ez egyfajta azonosulás. Az ember olyan kifejezést nem tesz a magáévá, amiről azt érzi: olyan társaság használja, amelyikhez nem akarna tartozni. Olykor kezembe kerül szélsőjobboldali szöveg, de eszembe sem jutna, hogy az e körökre jellemző szavakat használjam, mert tudom, hogy ez hová helyezne el engem...

ITT OLVASHATÓ

"MINDIG MEGJELENIK ITT VALAKI, AKI EL AKARJA VENNI A BALATON-PARTOT" - VIDEÓS RIPORT A CLUB ALIGÁRÓL

HVG ONLINE
Szerzők: BALLA GYÖNGYI, CSNYI NIKOLETT
2020.08.03. 

A PRO-MOT Kft.-ben korábban érdekelt volt Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is. Most a cég többségi tulajdonosa az Indotek Group, amelyet a 10. leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel vezet. 2013-ban szerződésben állapodott meg a PRO-MOT az állammal és az önkormányzattal, hogy a balatonvilágosi üdülőterület egy részét, a strandot, az oda vezető utakat, a parkot és a vízparti sétányt önkormányzati tulajdonba adja, ha cserébe építési telkeket alakíthat ki az általa megvásárolt részen. A megállapodást a helyi civilek szerint egyedül a cég nem tartotta be, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek. Ha nem lesz egyezség, perelni fognak.

Általában úgy tartják, hogy az állam nem jó gazda. Balatonvilágoson épp az ellenkezőjét gondolják, azt, hogy addig mentek jól a dolgok a Club Aliga területén, amíg az állam volt a tulajdonos. Amióta ez nem így van, és az üdülő egy része magántulajdonba került, a helyiek szerint csak a profit számít, nem pedig az, hogy mi lesz a csaknem ötven hektárnyi üdülőkomplexummal, a bezárt szállodákkal, a lepukkant uszodával, a stranddal, a közparkkal. És az is kérdéses, hogy szabadon le lehet-e majd menni a partra, vagy a Balatonnak ezt a részét is elzárják a fürödni vágyók elől...

ITT OLVASHATÓ

A SZÍNMŰVÉSZETI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATA NEM FOGADJA EL A KURATÓRIUMOT

NÉPSZAVA

Szerző: nepszava.hu

2020.08.03.

A korábbi ígérettel ellentétben az egyetem egyetlen dolgozója sem kapott helyet a kurátorok között – hangsúlyozták.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzata nem fogadja el a kuratóriumot – ezt vasárnap este, a Facebookon közölte a diákok érdekképviselete. 

Azt írták, hogy a sajtóból értesültek a Színház- és Filmművészeti Egyetemet szeptembertől fenntartó alapítvány kurátorainak személyéről. A hallgatók által korábban megfogalmazott, a modellváltás megvalósulásához elengedhetetlen feltételek egyike a következő: „az öt tagú kuratóriumba 3 tagot az egyetem szenátusa, 2 tagot a minisztérium jelöl ki”. 

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Egyetem szenátusa által szakmai szempontrendszer alapján összeállított listáról egy jelölést sem vett figyelembe, és a korábbi ígérettel ellentétben az Egyetem egyetlen dolgozója sem kapott helyet a kurátorok között” – hangsúlyozták.

ITT OLVASHATÓ