2021. február 1., hétfő

TANULT TEHETETLENSÉGGEL ÉLNI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.01.31.


Valahol nagyon elszúrták ezt azok, akik az előző generációkkal foglalkoztak. Olyan űr van, amit képtelenség betöltetni. Nincs a rendszerben olyan intézmény, akinek ez a dolga lenne. Közben pedig felnő az újabb generáció, aki ugyanezzel a hozzáállással, tudással rendelkezik. A helyzet, ha nem avatkozunk be, így szinte kilátástalan.

Egyre inkább azt látom, az oktatást ki kell terjesztenünk a családok egészére, a felnőttekre is. Hiába tanul bármit a gyerek az iskolában, a családi tudás más szintű és tartalmú, esélytelen, hogy az iskola bármilyen pozitív hatással legyen, ha a családokkal nem kezdünk valamit.

De ki teszi ezt meg? Ki pótolja mindazt, amit a közoktatás nem adott meg azoknak, akik most családfenntartók? Amit a család nem tud átörökíteni, mert a felnőttekben hiányzik? Ki adja meg nekik azt a szemléletet, azt a tudást, ami segít nekik eligazodni a többségi társadalom törvényeiben, elvárásaiban? Ki lesz az, aki hatni képes erre, aki nem mond le róluk, hanem rávezeti őket arra, amit sosem tudtak, sosem értettek, hogy végre megszakadjon ez az ördögi kör, amiből képtelenség kitörni? Ami visszahúzza a gyereket, és ugyanabba a felelőtlenségbe, tudatlanságba nő bele, mint amiben a szülei élnek?

Nem tudom, hol, mikor csúszott el, hogy azokat az alapvető készségeket nem sajátították el, ami az élet vezetéséhez, fenntartásához, az alapvető szabályok tartásához szükséges, de az biztos, hogy ezek a készségek ma minimálisak a szegregátumokban.

Mintha megállt volna a világ, az idő, egyszerűen semmi tudás nincs arról pl., hogy egy felszólítás után történni fog valami, ha nem tesznek semmit, esetleg, hogy a tartozás nem tűnik el, ha nem fizetik, vagy, hogy mi az adó. Odáig már nem is megyek el, hogy a holnapi választásokról milyen ismeretek vannak, mit tudnak arról, mi az az Európai Unió, vagy milyen tétje lehet annak, melyik párt jut be.

Sok hibát ejtünk mi is. Mert hihetetlen az elmaradás, és egyszerűen eszünkbe sem jut, hogy az, amit mi evidensnek gondolunk, az ő számukra nem az. Azt hisszük, ha roma munkatársainknak szólunk, hogy az adóbevalláshoz szükséges papírokat meg kell őrizni, az elég. Amikor az adóbevallásokat csináljuk, nem is értik, mit kérünk. Sokan azt sem, mi az az adó. Van, aki a kitöltéshez, az adókedvezményhez, a gyerekeik születési dátumát sem tudja.

Az egyik családnál megszüntették az áramszolgáltatást, levágták a villanyórát. Évek óta tudtuk, óriási a tartozásuk, nemcsak ők használták, és, bár a rácsatlakozók fizettek érte nekik, az áramszolgáltatóhoz csak a lakásfenntartási támogatásuk ment be, ami egy háztartásra szólt, és nem fedezte a megnövekedett fogyasztást. Rengetegszer elmagyaráztuk már a családoknak, nekik is, mennyire fontos a védendő fogyasztói státusz megléte, ez ad némi védettséget, így nem maradnak áram nélkül, és a kártyás villanyórát ingyen felszerelik, ha az áramszolgáltató nem várja tovább a számla kiegyenlítését. Évente egyszer kell kérelmet benyújtani. A lejárat előtt egy hónappal felszólítást küldenek. Sokan ilyenkor jönnek, együtt megcsináljuk, hiszen megértjük, ha nem tudnak olvasni, vagy nem tudják értelmezni a bonyolult űrlapokat.

De ez a család nem jött. A múlt hónapban lejárt a védendő fogyasztói státusz, kaptak erről időben hivatalos levelet, de nem tettek semmit. És egyszer csak megjelent az áramszolgáltató, és levágta a villanyórát. Amiért mindenkit hibáztatnak. Csak a maguk felelősségét nem ismerik el.

Gyakori ez. A címükre érkező figyelmeztetéseket, felszólításokat figyelmen kívül hagyják, a hivatalos levelek, csekkek, felemésztődnek abban az élettérben, ahol nincs biztos helye semminek, úgy veszik, mintha nem jött volna semmi. Amikor jön a következmény, pl. a villanyóra levágása, nem értik, miért. Tagadják, hogy jött volna bármi. Amikor utánamegyünk, kiderül, tényleg jött levél, de nem értették, és nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Kidobták, begyújtottak vele, nem érdekelte őket. Nincs tudás arra, hogy ezekre figyeljenek. Nincs felelőse a családi leosztásban a hivatalos leveleknek.

Ez hiányzik. A felelősség képessége. Az is gyakori, hogy amikor valaki kölcsönt vesz fel, elmennek egymáshoz kezesnek. Miért ne segítenének, mondják, miközben nincsenek tisztában ennek a felelősségével. A történet sokszor évek múlva folytatódik, mikor már egy behajtó cégnél van az ügy, és ha végre sikerül munkát vállalniuk, könyörtelenül megjelenik a törvény keze, és megkezdődik a fizetéslevonás a nem fizetett kölcsönért, a kezességért.

Akkor a felháborodásuk óriási. Alig lehet megmagyarázni nekik, hogy a felelősség az övéké. Hogy ők nem gondolták végig, felelőtlenek voltak.

Sokat küzdünk ezért. Vezetjük, amit csak tudunk, kinek, mikor, miben van kötelezettsége. De ez nem jól van így. Ezt nem kívülről, másoknak kellene figyelni, hanem nekik.

Úgy vannak vele, hogy majd más megoldja. Majd más kitalálja, hogyan lehet megoldani. Amikor döntenek, sosem kérnek segítséget, tanácsot. Amikor baj van, mulasztottak, akkor jönnek, hogy segítsünk, oldjuk meg.

Ezért érzem, hogy rossz volt a vonal. A rendszer, ahelyett, hogy megfelelő tudással látta volna el őket, kialakította a gyakorlatát annak, hogy megoldják helyettük a problémákat. Anélkül, hogy a fejlesztésre, a tudásátadásra lehetőség, szándék lett volna. Egy, a társadalomban működésre képtelen tömeget hozott ez létre, aminek a problémáit a mai rendszer már ekkora tömegekben képtelen megoldani. És most már hiába mondják, hogy oldják meg ők. Mert nem ebben szocializálódtak. És nincs tudásuk, képességük rá. A felelősség hárításában lettek jók, és nem a saját tudásbővítésben, akaratban.

Azért alakult ez így, mert a segítség, amit a rendszer adott, nem fejlesztő hatású volt. Csak megoldó. Helyettük. És ma sem az. Ez az elem csak átmenetileg bukkan fel, egy-egy uniós pályázatban, és sosem éri el azokat, akiknek igazán szüksége lenne rá. Ezek a programok mindig csak azokig jutnak, akik az indikátorok teljesítését könnyen mutatják. A probléma pedig érintetlen. Évtizedek óta.

SZÜLINAP

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.02.01.


Tegnap Kásler kihantolási miniszter egy röpke pillanatra megfeledkezett összes királyaink dohos csontjairól, sőt, magáról Jézusról is, és egy kisded jutott az eszébe. Az egy éves szülinapját ünneplő operatív törzs, mint a nemzet megmenekülésének záloga. Olyan kis aranyos az operatív törzs, ahogyan már jár, tipeg az ő kis talpain, örül a tortájának. Viszont még beszarik. Kásler miniszter összegezte is a szülinapos érdemeit, hogy a kisded „korábban soha nem tapasztalt kihívásokkal szembesülve, a magyar emberekkel együtt, rendkívüli munka közepette érte el, hogy az ország a járvány legkritikusabb pontján is kitartott”.

Ez önmagában olyan gyönyörű, akár egy Majakovszkij vers, vagy karakteres arcélű szocreál szobor. Plusz az ájtatos pátosz. Ám az ilyen évfordulók mindig alkalmat adnak az összegzésre, előre és visszatekintésre, hogy mit adtunk mi az operatív törzsnek (magyar emberekkel együtt, rendkívüli munka közepette), és mit adott ő nekünk. Elsőként annyit, hogy tegnap miatta nyektették a rendőrök a tüntető vendéglátósokat, mert ugyan nem Ceci nénnye küldte oda a zsandárokat, viszont ő tehet arról, hogy a vendéglátósoknak tüntetniük kell. Az ok, okozati viszony és a hatalmi berendezkedés azonban nem ilyen kristálytiszta.

Mert ugyanis tudjuk, a kis, tipegő operatív törzs eléggé önállótlan még, és azt gondolja mindig – azt tudja vagy azt szabad neki –, amit a kedves vezető is gondol. A kedves vezető jóságos apaként gardírozza a káslerokat, nyunyókákat meg az összes többit is, az operatív törzs a kedves vezető maga. Amit ő izzadtan és álmatlanul forgolódva éjszaka kigondol, az jut eszébe az operatív törzsnek a hajnali törzsi üléseken (rendkívüli munka közepette), csak előtte még haptákba vágják magukat, midőn az elöljáró érkezik. Szinte hallani a dobszót, hogy operatív törzs, fogadás jobbról kedves vezetőnek tisztelegj – mint már volt alkalmunk látni mozgóképeken ilyet...

2021. január 31., vasárnap

CSÜTÖRTÖKTŐL VASÁRNAPIG OLTANAK MAJD A HÁZIORVOSOK, ÍME FEBRUÁR ELSŐ HETÉRE AZ OLTÁSI TERV

TELEX
Szerző: MUNK VERONIKA
2021.01.31.


Több tízezer idős embert oltanak be február legelső hetében, csak olyanokat, akik már regisztráltak az oltásra, mondta vasárnap György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője az M1-en.

Kiderült, hogy nem érkezett elég vakcina. A Híradó számolt be erről, de nem árulták el, mennyivel kevesebb jött a várt 1800 ampullához képest.

A folyamat előkészítéseként kaptak a háziorvosok egy levelet, amiben a legidősebbek oltási programját ismerteti velük január 29-i keltezéssel Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója.

Egy háziorvos elküldte a levelet a Telexnek, amiben van némi ellentmondás azzal kapcsolatban, hogy egy előre meghatározott sorrend szerint kell-e oltaniuk a háziorvosoknak, mérlegelési lehetőség nélkül vagy priorizálhatnak az idős, oltakozni vágyók között...


LENGYEL LÁSZLÓ: KÖRÜLÖTTÜNK A VÍZÖZÖN

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2021.01.30.


A 75 éves Várszegi Asztriknak ajánlom.


Körülöttünk a vízözön (autour de nous le déluge) – írta Rilke a háború idején. Az 1989-91-es rendszerváltozás, és most a 2020-as évek elejének rendszerváltása idején, ismét körülöttünk a vízözön. Világjárvány, világgazdasági válság, politikai rendszerek özönvízbe szakadása, másrészt közös hajóépítések kezdődnek globális, európai, nemzetállami és lokális szinteken. Nincs egyetlen Noé, ahogy egyetlen Isten se, de támadtak és támadnak árvízi hajósok. Ahogy a 89-es is egymással összefüggő politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerváltások sorozata volt, most is egy összefüggő láncolat kialakulásának vagyunk tanúi. 

A 2020-as évben, a világjárvány, a világgazdaság válsága és a politikai világrendszer özönvize idején két nagy világgazdasági regionális tömb – az ázsiai-csendes óceáni és az európai – azon igyekezett, hogy autonóm, szuverén erőként kössön multilaterális szerződéseket gazdasági versenyhelyzete javítása érdekében a harmadik nagy gazdasági tömbbel, az amerikaival szemben, vagy a mellett. Nem vártak a kiszámíthatatlan és kereskedelmi háborúba keveredett Egyesült Államokra, hanem először 15 ázsiai-csendes óceáni gazdasági hatalom – köztük Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Indonézia, Vietnám – kötötte meg a világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét (Regional Comprehensive Economic Partnership - RCEP); majd az Európai Unió kezdte megépíteni a föderációra keresztelt hajóját, immár a britek nélkül, közös európai kötvény kibocsátásával és újjáépítési csomag megalkotásával, s végül kötött Kínával egy kölcsönös beruházási egyezményt (EU-China Comprehensive Agreement on Investment – CAI). Igaza van Fareed Zakaria-nak, amikor azt írja, hogy a „világ visszafordult a globalizáció, a szabadkereskedelem és a multilaterális intézmények felé”. 

Biden Amerikájának fel van adva a lecke: nemcsak vissza kell fordulnia a trumpi politikától, hanem egyenrangú módon, a kölcsönös függésnek megfelelően kell tárgyalnia mind a két nagy regionális szerveződéssel, megteremtve vele a harmadik, az amerikai tömb helyét és befolyását. Mindez nem zárja ki, hogy előbb vagy utóbb létrejöjjön a három nagy regionális tömb – az amerikai, az ázsiai-csendes-óceáni és az európai – felett, között valamiféle nyugati gazdasági rendszer, de rövid távon, Dani Rodrik is jól látja, amikor megértően ír az EU-Kína szerződésről, „a kínai és a nyugati gazdaságok összekapcsolása nélkül nincs kiút a gazdasági katasztrófából”. Vége a világhatalmi diktálásnak, eljött a sokirányú dialógus, alku és egyezkedés ideje. Az a globális rendszer, amerre elindultunk, aligha lesz egy-központú naprendszer, nem áll majd se a „washingtoni konszenzus”, se a „pekingi konszenzus” alapján, de remélhetőleg nem fullad bele a válságok özönvízébe...

VERABESZÉL, ÉS NAGYON JÓL TESZI – INTERJÚ KISLŐRINCZ VERONIKA RENDSZERKRITIKUS TIKTOKOSSAL

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2021.01.31.


A baloldal szellemi műhelyei számos platformon szolgáltatnak érdekes és elgondolkodtató tartalmakat publicisztikák, videók vagy éppen podcastok formájában. Dolgozók, kétkezi munkát végzők azonban ritkábban jutnak szóhoz, ezért is figyeltek fel sokan Kislőrincz Veronikára, a 26 éves takarítónőre, aki szabadidejében osztályalapú, rendszerkritikus TikTok videókban magyarázza el a társadalmi egyenlőtlenségeket, és a munkásosztály viszonyát a Szovjetunióval, vagy éppen a baloldali értelmiséggel.

Videóiban érthetően és humorosan közelít meg fontos és érzékeny társadalmi problémákat, de mint hangsúlyozza, nem célja senkit kioktatni, Vera pusztán a véleményét mondja el. Baloldali, erős osztály öntudattal rendelkező rendszerkritikus TikTokosként tartalmai kifejezetten egyedülállóak a hazai közösségi médiában. Vera a Mércének adott interjújában mesélt videóiról, saját történetéről, és hogy mivel jár az, ha valaki kimondja a véleményét...

A “FESZ LESZ” ELTÜNTETÉSÉVEL KEZDTE A LIBRI A CENZÚRÁT, KEPES ANDRÁS LETT A KÖVETKEZŐ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.01.29.


Nem ugyanazon okokból, de a Libri Bartus László Fesz lesz című könyvének levétele után Kepes András “A boldog hülye és az okos depressziós” című sikerkönyvét tüntette el a polcairól. Tudomásunk szerint korábban hasonló esetekre nem került sor, de Kepes András eltüntetett Facebook bejegyzése szerint ugyanerre a sorsra jutott Dr. Edith Eva Egert holokauszttúlélő pszichológus “A döntés” című könyve, amely éppen a holokauszt emléknapján tűnt el a legnagyobb magyar könyvterjesztő cég (és partnerei) oldaláról.

A Fesz lesz című könyv eltüntetésének előzménye, hogy a Hit Gyülekezete ügyvédi levelekkel bombázta a Librit, olyan tartalmi kifogásokkal, amelyek ügyében azóta pert veszített. A Libri kezdetben ellenállt és közölte az egyértelmű tényt, hogy a könyvterjesztő nem felel a könyvek tartalmáért, ezért forduljanak a kiadóhoz és a szerzőhöz, illetve jogerős bírósági ítélettel jelentkezzenek újra. Majd Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze megtalálta a kiskaput: megbízta Bajkai István, az Orbán-család ügyvédjeként ismert fideszes képviselő ügyvédi irodáját, akinek a Hit Gyülekezete kampányolt, a Libri megváltoztatta addigi véleményét a könyvterjesztők felelősségéről, és jogsértő módon, szerződésszegéssel azonnali hatállyal eltávolította a könyvet. Mindez egybeesett azzal, amikor a Fidesz tulajdonrészt szerzett a Libriben...

VILÁGBOTRÁNY: ORBÁN HATÓSÁGI ENGEDÉLY NÉLKÜLI VAKCINÁVAL OLTATJA BE A MAGYAROKAT

AMERIKAINÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.01.29.


A NER eddig sem szűkölködött botrányokban és elfogadhatatlan intézkedésekben, de Orbán mostani rendelete vélhetően túltesz minden eddigi törvénytelenségen: európai és magyar hatósági engedély nélküli vakcinákkal oltatják be a magyarokat. Az alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése szerint: “Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”. Olyan vakcina, amelynek forgalomba hozatalát nem előzte meg semmi vizsgálat, s amely nem rendelkezik sem európai, sem magyar forgalomba hozatali engedéllyel, nem alkalmazható, mert veszélyezteti a beoltott emberek egészségét.

A Kormány 19/2021. (I. 28.) Korm. rendelete szerint európai és magyar hatósági engedély nélküli vakcinákat lehet vásárolni és alkalmazni a magyar emberek beoltására, ha az oltóanyagot Nagy-Britanniában, vagy három más országban, amelyek közül legalább egy uniós vagy uniós tagjelölt ország (!) ország, és ha már legalább egymillió ember esetében alkalmazták, amit Szijjártó Péter állapít meg. Orbán nyáron nem tett semmit a járvány megfékezésére, teltházas futballmeccsekkel elterjesztette a fertőzést az egész országban, amelynek 11 ezer halálos áldozata lett. Minden ráért, de most nem képes kivárni, hogy az elkészült oltóanyagokat megvizsgálják és kiadják rájuk a hivatalos hatósági engedélyeket...

AZ EU LEGKORRUPTABB ÁLLAMA LETTÜNK; KIDERÜLT, HOGY A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA AZ EREDETI CÉL 1420 SZÁZALÉKA LETT; MAGYARORSZÁGON ÉS KÜLFÖLDÖN IS NAGY VITA FOLYIK AZ ÚJRANYITÁSRÓL. EZ A HVG.HU HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA.

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.01.31.


Az EU legkorruptabb állama lettünk; kiderült, hogy a költségvetés hiánya az eredeti cél 1420 százaléka lett; Magyarországon és külföldön is nagy vita folyik az újranyitásról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója...


HA A KORMÁNY HETEKEN BELÜL NEM MOND VALAMIT, AZ IDEI FESZTIVÁLSZEZON IS MEGY A LEVESBE – POZITÍV PODCAST, 7. RÉSZ

444.HU
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2021.01.30.


Mikor lehet újra koncertekre és fesztiválokra menni? Egyelőre fogalmunk sincs. Nagyobb baj, hogy maguknak a szervezőknek sincs, és így a sokmilliárdos iparág sorsa is kétséges. A koronavírus-járvány hatásaival foglalkozó podcastsorozatunk új részében Kádár Tamással, a Sziget fesztivál főszervezőjével, Weyer Balázzsal, a zeneipar érdekszervezetének számító Music Hungary elnökével és Czeglédi Szabolccsal, a Bánkitó Fesztivál és az Akvárium koncertszervezőjével, a Middlemist Red, a Galaxisok és a Platon Karataev zenekarok menedzserével beszélgetünk.

Szó lesz arról, hogy milyen segítséget várt és kapott a zene- és fesztiválipar a kormánytól. Minden más súlyosan értintett iparághoz hasonlóan a fesztiválszervezők, zenekarok, klubtulajdonosok és menedzserek is a kormányhoz fordultak, amikor a közösségi programok korlátozásával egyik pillanatról a másikra törölni kellett minden zenei eseményt. A zeneiparnak viszont először meg kellett találnia, hogy kivel is kellene tárgyalnia a kormányban, ami önmagában is nehéz volt. Aztán pedig szembesülni kellett azzal, hogy

hiába voltak részletes, kidolgozott javaslatai a zenei szakmának, a kormány inkább a raktárkoncertekkel állt elő. Beszélgetőpartnereink szerint ahhoz, hogy ne omoljon teljesen össze a nemzetgazdasági és kulturális szempontból is fontos iparág, mindenképpen szükség lenne az állam segítségére, de nem olyan formában, mint amit eddig nyújtott. A legnagyobb segítség az lenne, ha a kormány csökkenteni tudná a járvány miatti bizonytalanságot, hogy el lehessen kezdeni a nyári koncerteket és fesztiválokat. Erre már kitalálták a megoldást, egyfajta covid-biztosítást, több országban pedig már be is vezettek ilyeneket. Magyarországon a kormány viszont egyelőre mindig csak egy hónapra előre lát, pedig

ahhoz, hogy a Szigetet, a Bánkitót és a többi fesztivált el lehessen kezdeni szervezni, ahhoz februárban, legkésőbb márciusban tudnia kellene a szervezőknek, hogy nyárra megszűnnek-e a korlátozások...

A V4-EK KÖZÖTT A MAGYAROK TUDHATJÁK A LEGKEVESEBBET AZ ORSZÁG OLTÁSI TERVÉRŐL

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2021.01.31.


Bár a koronavírus nem válogat az országok között, és minden kormány hasonló problémákkal szembesül mostanában, jókora eltérések vannak a járványügyi óvintézkedések, illetve újabban az oltási tervek között is. A különböző válaszreakciók hatásai ugyanakkor viszonylag jól összemérhetők – például a G7.hu-n ősz óta hetente elemezzük a visegrádi országokban hatályos korlátozásokat és a járványgörbéket.

Ezek alapján jól látszik, hogy a november óta folyamatosan fennálló magyarországi intézkedéseknek köszönhetően itthon még a második hullám visszaszorulása tart, míg a tavaly karácsonyi ünnepek előtt nagyot lazító Csehországban és Szlovákiában mostanra épp csak sikerült megfékezni a járvány harmadik felfutását.

A hangsúly a járvány csillapítását szolgáló korlátozásokról most helyeződik át az oltási tervekre és megvalósíthatóságukra, ahogy egyre több oltóanyag hatásossága bizonyosodik be és válik elérhetővé. A vakcináció szervezésében, az ezzel kapcsolatos dokumentumok, felületek, tájékoztatók kidolgozottságában is hatalmas különbségek vannak, nem csak tágabb nemzetközi összehasonlításban, hanem még a szűkebb régióban is...

FORRÓ TAVASZ VÁR A FIDESZRE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.01.30.


Orbán Viktor szokásához híven akkor emeli a tétet, amikor igazán nagy a baj. A kormányfő ugyanis jól tudja, hogy a koronavírus-járvány gazdasági és szociális hatásait még nem is érzékeli kellőképpen a társadalom, de ő egy elővágással mégis új frontot nyitott. A nagy vidéki egyetemek kormányzati bekebelezése ugyanis komoly feszültségeket generál, de egyelőre a vírus miatti korlátozások megakadályozzák az érintetteket abban, hogy komoly tiltakozó akciókat szervezzenek. Ami azonban késik, az általában nem múlik
.

Az SZFE több hónapos blokádja sem tántorította el az Orbán-kormányt attól, hogy az úgynevezett modellváltás álcája alatt megszállja a felsőoktatási intézmények vezetését. Bár nehezen gyűrte le a színművészeti és filmművészeti oktatási intézmény diákjainak és tanári gárdájának ellenállását, most mégis hatalmas múltú és létszámú vidéki tudományegyetemek bekebelezése kezdett annak reményében, hogy talán itt kisebb ellenállásba ütközik majd, mint az SZFE esetében.

Van a mostani akciónak azonban egy olyan üzenete is, hogy biztosítson barátot és ellenséget arról: a hatalom nem alkuszik, a Fidesz továbbra is keresztülveri az akaratát minden területen. Orbán tehát erődemonstrációnak is szánja a pécsi, debreceni és szegedi tudományegyetemek bedarálását. A kormányfő tudja, hogy most kell lépnie, hiszen a járvány miatt online oktatásra átálló intézményekben az ellenállást most nehéz megszervezni. Ha mégis utcai demonstrációkra kerülne sor, akkor a járványhelyzet miatt meghozott korlátozó intézkedésekre hivatkozva akár meg is lehet bírságolni az elégedetlenkedőket.

Van azonban egy apró momentum, ami arra utal, hogy Orbán Viktor nem teljesen biztos a dolgában. A legértékesebb trófea megszerzését ugyanis egyelőre elhalasztotta. Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem (Orbán Viktor egykori Alma Mátere) Magyarország legnagyobb és legrégebbi egyeteme, egyelőre mégsem próbálja közvetlen befolyása alá vonni a kormány. Ennek oka valószínűleg az, hogy egy nagy létszámú budapesti egyetem ellenállásának letörése túl sokba kerülne Orbán Viktornak és a Fidesznek. Az SZFE ellen vívott csata bebizonyította, hogy a fővárosban sokkal könnyebb a fiatalokat és ellenzéki érzelmű szavazókat mozgósítani, mint a vidéki nagyvárosokban, így a kormány védekezni kényszerül az ilyen szituációkban...

BUKFENC MINDENT TUD

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.01.30.


Saját cirkuszt épít magának a Bohóc.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Magyar Cirkuszművészeti Központ építését Bukfenc, a bohóc.
Meg van mentve a nemzetgazdaság!
Ebből kifolyólag azt csinál. amit akar a Nyugati Pályaudvar melletti területen, nincs pályáztatás, nincs régészeti vizsgálat, nincs hatályos építési rendelet, nincs jogálla... - ja, az állítólag még van, de hogy önkormányzatiság biztosan nincs, arra mérget lehet venni.
Hogy hol és mi épüljön Budapesten, azt nem a budapesti embverek döntik el, hanem Bukfenc - Alcsútról.
Merthogy Bukfenc mindent tud.

Leonardo da Vinci után talán még egy ekkora polihisztor volt, mint ő, az oroszok tettek szert rá, gyárilag Dzsugasvilinek hívták, import volt ő is.
És íme, most mi is magunkénak mondhatunk egy ilyen emberfeletti tehetséget, aki számtalan közös vonást mutat fel a hajdani diktátorral.
Ha abban a korban születik, Rákosinak annyi, mehetett volna a porond és a lószar koordinálásáért felelős kormánybiztosnak, ha befogja a pofáját.
Hiába, aki tehetség, az tehetség, aki meg nem, az ellenzék.
Bukfenc bohóc a helyi Csinn-Bumm Cirkusz sztárja, nagyokat lehetne röhögni kisstílű mesterkedésein, átlátszó trükkjein, ha nem lopna.
De lop.
És két tolvajlás között kioson a Karmelita Színházból, átlopakodik Horányba és kutat mérgez, merthogy ahhoz ért és azt szereti csinálni igazán, meg az emberek szembefordítását egymással. Aztán mikor ez sikerül, akkor vidáman felrikkant: Bukfenc mindent tud!
...

SZABAD SZEMMEL: A FRONTEX ÉVEKEN ÁT ASSZISZTÁLT A MAGYAROK JOGSÉRTÉSÉHEZ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.31.


Ha Magyarországot a migrációs politikája kapcsán jobb belátásra lehet bírni, akkor annak eszköze csakis a pénz lehet.


Deutschlandfunk

A kommentár fel van háborodva azon, amit Magyarország művel a migránsokkal a szerb határtérségben, és hogy mindezt a Frontex kirendelt emberei éveken át elnézték, bár a szervezet a napokban bejelentette, hogy eddig példa nélküli módon távozik egy uniós tagállamból, mivel az módszeresen megsérti a közösségi jogot. Az Európai Bíróság hiába mondta ki a múlt hónapban, hogy nem szabad minden eljárás nélkül kitoloncolni Szerbiába az elfogott illegális határátlépőket, a magyar fél a füle botját sem mozgatja. Ezért döntött úgy a Határvédelmi Ügynökség: veszi a kalapját, mert ebben már kíván közreműködni.

A Bizottság illetékes képviselője üdvözölte az elhatározást, de ez minden, miközben a Frontex távozása nem több jelképes lépésnél. Azon nem változtat, hogy a szervezet négy és fél éven át elnézte a gyakorlatot, amely változatlanul folytatódik. Ez azonban nem csupán humanitárius okokból jelent gondot az EU számára.

Brüsszel a héten igen energikusan sürgette, hogy az AstraZeneca tartsa be a szerződést, ám ezt meg kellene követelni az Orbán-kormánytól is. Pl. a Genfi Menekültügyi Konvenció esetében, éspedig azonnal. Ha a Bizottság nem képes érvényt szerezni az unió szabályainak, amelyek végrehajtására a tagállamok kötelezték magukat a belépéskor, akkor semmissé válik az az alapvető tétel, hogy az EU jogállamok szövetségét jelenti, és a tagok nem önkényesen szabják meg, hogy ki léphet át a határon és ki nem.

Ha Magyarországot egyáltalán még jobb belátásra lehet bírni, akkor csakis pénzzel. Ezt a Bizottság kezdeményezhetné az Európai Bíróságnál, vagy alkalmazhatná az új jogállami mechanizmust is. Az nagyszerű találmány, csak az a gond vele, hogy Orbán az utolsó pillanatban, a lengyelekkel az oldalán elérte: csak évek múlva alkalmazzák, mert előbb az Európai Bíróságnak ki kell mondania, hogy az eszköz összhangban áll-e az uniós joggal. Addig meg dőlhet a pénz.

Az EU a menedékpolitikában elsősorban az elriasztásra és a gyors kitoloncolásra épít. A kérelmezőkkel szembeni elbánás az évek során eltolódott, ma már nem a humanitárius oldal, hanem a belső biztonság a fontos, ám ennek súlyos következményei vannak. Ezért felmerül a gyanú, hogy jelen állás szerint a legtöbb országnak igen kényelmes: Brüsszel bejelenti, hogy a Frontex immár nem nyújt segédkezet a magyar törvénysértéshez, viszont a magyar határőrök teljesen nyugalommal teszik át rövid úton a migránsokat a határon, csak immár egymaguk.

Spiegel

Nem sok jó vár a lassan 70-es Genfi Menekültügyi Egyezményre, mert egyre kevesebb ország tartja magát hozzá, ezért a lap azt javasolja, hogy újítsák meg az egyezményt. Azt annak idején azért hozták létre, hogy senki se járjon úgy, mint a zsidók, akiket sorsukra hagyott a világ a német nemzetiszocializmus idején. Viszont később éppen a szerződés jóvoltából találtak menedéket nyugaton pl. a szocialista tábor másként gondolkodói.

Trump azonban lényegében kivonta az USÁ-t az UNHCR-ből, Ausztrália egy szigeten tartja fogva a menedékérőket és ugyan az EU 6 éve humanitárius segítséget nyújtott több mint egymillió migránsnak, de azóta a tagállamok lezárják a határokat. Ezért a menekültek védelmének csak akkor van jövője, ha alapvetően megújul. Európának ez érdeke, hiszen nem tud meglenni a bevándorlók nélkül, már ha versenyképes akar maradni a világpiacon.

De ennél fontosabb, hogy az unió politikai-erkölcsi tényezőnek tekinti magát, ezért nem csukhatja be a szemét a szomszédságban mutatkozó nyomor láttán, hacsak nem akarja elveszíteni a szavahihetőségét. Ezért az elemzés felveti, hogy

1. Reális perspektívát kell nyújtani a potenciális migránsoknak. Összesen 15-20 millió emberről van szó a világban, ez annyi, hogy meg lehet oldani – mondja Gerald Knaus, aki kitalálta, hogy a menekülthullám megállítására Brüsszel állapodjon meg Törökországgal.

2. Életre kell hívni az arra hajlandó országok szövetségét, mivel az EU azzal indokolja tétlenségét, hogy a magyar és a lengyel vezetés nem lehet jobb belátásra bírni. Ezért a németeknek pl. a svédekkel és a hollandokkal együtt kell javítaniuk menedékkérők számára nyújtandó normákon. Európának és Amerikában egyben további fejlett országokat kell megnyernie a menekültek védelmének.

3. Legális menekülő utakat kell kialakítani. Az uniós tagállamok az utóbbi években módszeresen megnehezítették, hogy a migránsok elérhessék a földrészt. Hadihajókat, kerítéseket vetnek be, ezért a bejutás egyre veszélyesebb, így viszont az érintettek nem tudják beadni a kérelmüket.

4. Meg kell állapodni a származási országokkal az elutasított kérelmezők visszavételéről. Ehhez azonban nem elegendő a fenyegetés, megfelelő ajánlatot is le kell tenni az asztalra.

5. Meg kell őrizni az emberséget. Az EU azon van, hogy a déli államok, akármilyen eszközzel is, de tartsák távol a menekülteket. Időnként azonban tagországok követik el a legsúlyosabb jogsértéseket, pl. amikor horvát határőrök megverik azokat, akik csupán menedéket keresnek, majd illegális módon visszapaterolják őket Boszniába.

Reuters

Az Olasz Olimpiai Bizottság vezetője egyetért a NOB elnökével abban, hogy hiba elsőbbséget adni a sportolóknak a koronaoltások beadásánál. Az előzmény az volt, hogy Magyarországon és Szerbiában két napja megkezdték a Tokióba készülő versenyzők beoltását, Izraelben pedig már a fél csapat túlesett a dolgon. Az olasz tisztségviselő azonban azt közölte, hogy ő maga sosem kérne ilyesmit az ország egészségügyi hatóságaitól, mert az először az idősebb embereket kell sorra venni.

Mint mondta, a 20 éves olimpikonok tudnak várni, ők nem járnak tömegrendezvényekre, bár utaznak más országokba, megfordulnak öltözőkben, versenyeken, kapcsolatba kerülnek másokkal az olasz színek képviseletében. A sorrendet azonban a politikának kell kialakítania.

Kurier

Az osztrák rendőrség náci relikviagyűjteményt foglalt le Bécs 10. kerületében egy magyar férfi lakásában. A terrorelhárító egység a házkutatás során fegyvereket és lőszert találtak, a hitleri időkből származó jó pár fotó, kiadvány, könyv, rangjelzés, horogkeresztes zászló és más „kegytárgyak” mellett.

A tulajdonos azt monda, hogy a gyűjtemény valójában kellék, amelyet részben akkor használ, amikor filmekben statisztál. A lelet egy részét ő maga találta fémdetektor segítségével, másik felét pedig bolhapiacokon, illetve másolatokkal kereskedő boltokban szerezte be. Előkerült három kézigránát is, továbbá egy utángyártott MP 40-es géppisztoly, munícióval együtt, amelyet egy birodalmi sassal és a horogkereszttel díszített faláda rejtett. Az illető ellen neonáci tevékenység miatt feljelentést tettek.

FOGD A KRUMPLID ÉS ERIGGY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.31.


Tüntetni készülnek ma a megalázott és megnyomorított vendéglátósok, és nem úri passzióból, hanem, hogy éhen ne haljanak. Azért az már delikát, ha egy fogadóst fenyeget ilyen veszedelem, most azonban az a sajátos helyzet állott elő, hogy ő szíve szerint etetné a népeket, a jámbor halandók pedig tömnék magukba, amit eléjük raknak, de nem lehet, mert a hatalom nem engedi. Fura ez a hatalom, hogy milyen megfontolásai vannak, mert a tüntetők olyan felindulással is indulnak a térre, nem szeretnék, ha ők és cégük teljesen kivérződve aztán valamely nerlovag zsebében végeznék, mert most már azt feltételezik, hogy erre is fut a dolog.

Jogos az aggodalom, mert többségük semmiféle segítséget nem kap és kapott az államtól, ami maga Orbán, míg viszont hírek szerint a világ leggazdagabb embereinek listáján is gyakran felbukkan az a Khalaf al-Habtoor dubaji milliárdos viszont igen, mint magyar szállodatulajdonos. Meg Mészáros persze, rengeteget, a sarki kifőzdés viszont nem. Hogy az állam – így Orbán – keze ki és mi felé hajlik, az is tanulmány értékű. Mert például, ahol a kedves leánya, tudják, a pelenkahajigáló úrhölgy cége lakozik, az ottani menza mindenféle zavarok nélkül működik, felvételek szerint egymás valagába érnek az emberek ott, és mégis minden szabályos és jogszerű.

Igen, hát a jog. A rendeletek. Míg a ma tüntetni készülő megnyomorított vendéglátósok csak magukban morogtak, zsörtölődtek és zsémbeskedtek, mint elhanyagolt feleségek, addig elég volt szimplán fenyegetni őket kis bezárással, kis pénzecskével. Most viszont, hogy nagyon emlegetik a fejüket, és elterjedt körükben a lázadás szelleme, keményíteni kellett. Ezt a kedves vezető pénteken megígérte, szombatra már a közlönyben volt, mire nem jó a rendeleti kormányzás, ugye. Levágom a töködet, ha kinyitsz, fenyeget már ez a rendelet, ötmillióra büntetlek, eltiltalak a szakmádtól, ami, valljuk meg, brutális kilátás, és azt a képzetet kelti a vendéglátósban, hogy a hatalom őtet nem igazán kedveli.

Soha nem is volt így. Ez a hatalom saját magán kívül nem szeret senkit, nem szabad hinni neki, ha azt hazudja, éretted van, nem igaz. Önmagáért való a hatalom csupán, hogy Hegelezzünk kicsit, mi pedig nekünk valók vagyunk. Az is érdekes viszont, hogy a szeretett és ápolgatott vendéglátósok, amikor elkezdtek lázadozni, hogyan váltak Orbán sajtójában gyurcsányista összeesküvőkké, ami azt mutatja, ha csak egy kicsit is nem úgy táncol az alattvaló, ahogyan a hatalom fütyöl, máris sorosista ellenség válik belőle. Különös világban élünk, annyi szent. Ez pedig a kívülállónak tűnhet bármily iszonyúnak, működtetőinek az egyetlen lehetséges és a legjobb...

LOMTALANÍTÁS, LAKÁSKIÜRÍTÉS, HAGYATÉK FELSZÁMOLÁS – HOGYAN ADOMÁNYOZZUNK BÚTOROKAT A LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐKNEK

SZOCIO BLOG / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.01.29.


A lakhatási szegénységben, a zsúfolt szobákban nem minden bútorfajta hasznosul megfelelően. Nem kellenek például a sok helyet foglaló nagy fotelek, még akkor sem, ha tökéletes állapotban vannak, sem a divatos pihenőágyak. Milyen bútorokat érdemes adományba adni?


Akkoriban, amikor elkezdtem itt írni a bútoradományokról, úgy érzem, sokkal több rossz tapasztalatot tudtam megfogalmazni, amiben nyilván benne voltak az előző évek is. Akkor, a pozitív példák ellenére nagyon erősen éreztem, hogy sokak számára egyszerűbb így megszabadulni a már senkinek sem kellő, és nem is értékesíthető bútoroktól. És azt is, hogy vannak, akiknek ez egyszerűen így a legkönnyebb: nem bírják, nincs idejük szétszerelni, lecipelni a lomtalanításra, pénzt meg nem akarnak adni azért, hogy ezt szolgáltatásként megfizessék. Azért nagyon erősen belém égett a kezdeti időszakból ez a mondat egy adományozótól: „Maguk jobbak, mint a lomtalanítók. Maguknak fizetni se kell, jönnek”.

Nyilván nem e blog hatására – bár remélem, azért hat ez is –, hanem inkább azért, mert mi is sokkal rutinosabban tudjuk kezelni ezt a területet, ma sokkal jobb a kép nálunk. Nem árt azért újra pontosítani, mi az, ami jó lehet, és mi az, ami már nem, milyen tényezőkkel kell számolnia annak, aki szeretné a használt bútorát a szegényebb sorsúaknak adni.

Az első, talán legfontosabb dolog, hogy mindig gondoljanak a szállítási költségekre.

Ma már egyre több felajánló eleve úgy keres meg minket, hogy az adományt szállítással együtt ajánlja, mert meg tudja oldani a kapcsolatrendszerében, hogy ezt kis ráfordítással megtegye. Mondjuk úgy, hogy csak a benzinköltséggel kell számolnia. Ha viszont ezt nekünk, szolgáltatásként kell megfizetni, akkor mérlegre kell tennünk a bútor értékét. Érdemes-e egy 80 ezer forint körüli fővárosi fuvarral elhozni, vagy még drágábban a Dunántúlról, nem lenne jobb ott, a környéken körülnézni, nincs-e szüksége rá valakinek. Egy használt kanapé, még ha jól is jönne itt valakinek, egyszerűen nem ér ennyit, mert olcsóbban jönnénk ki, ha itt megvásárolnánk egy használt-bútor kereskedésben.

Persze azokat az adományokat, amelyek közel vannak, többnyire fogadjuk. Mivel túl nagy bútorraktárunk nincs, ezért az is gond sokszor, hogy egyszerűen nem tudjuk hova tenni. Meg kell várnunk, hogy jöjjön be kérés hozzánk, leellenőrizni a valóságtartalmát, utánkövetve, mert a bútorcserékből könnyen a hátunk mögötti kereskedés lehet, és nem az a célunk, hogy így juttassunk jövedelemhez családokat.

Mindez időbe kerül. Bár mindig vannak váratlan helyzetek, költözés, tűzeset, ágyi poloskák, vagy egyszerűen tönkremegy egy-egy ágy, és ilyenkor gyors segítség kell. Ezért mindenből raktározunk tartalékot az ilyen esetekre, de azért ezt nem lehet túlságosan növelni. A felajánlások meg az igénylések harmonizálása külön feladat számunkra.

A másik fontos tényező a bútorfajta. A lakhatási szegénységben, a zsúfolt szobákban nem minden bútorfajta hasznosul megfelelően. Nem kellenek például a sok helyet foglaló nagy fotelek, még akkor sem, ha tökéletes állapotban vannak, sem a divatos pihenőágyak. Itt nem sok értelme van az alacsony dohányzóasztaloknak, és nem igazán jók a vitrines, üveges szekrények, tálalók, sem a cipőtároló szekrények, sőt, igazából a vállfás, polc nélküli szekrények sem. Legjobban az egyszemélyes, vagy kihúzható heverőkre, és a polcos szekrényekre van szükség. A franciaágyak túl nagyok, bár jó nagy a fekvőfelület, de leszűkíti a teret a nap többi részére. A matraccserék után is sok megkeresést kapunk, de keret nélkül ezek túl hamar leamortizálódnak, és hulladékként sem tudnak vele mit kezdeni.

Érdekes a régi és az új bútorok viszonya is. Nyilván a modernebb, bútorlapból készült dekoratív bútorok minden rászorulónak jobban tetszenek, mint a régi, politúrozott, nehéz, fából készültek. De azt is látjuk, hogy ez utóbbiak még mindig sokkal strapabíróbbak, ezeknek nem szakad ki olyan könnyen az ajtaja, nem ázik fel, egyszerűen tovább bírja. No de itt jön be a fogyasztói világ hatása: főleg a fiatalok biztosan a bútorlaposat választják, melyeket a bútorgyártás leginkább egy generációra tervez, míg a régiek bizony kiszolgáltak többet is.

Ritkábban, de el tudunk helyezni konyhabútorokat is. Nos, itt a régi, zöld-fehér, egyik oldalán íves üvegvitrinnel készült, talán ötvenes évekbeli darabot már nem nagyon tudjuk kinek adni. Aki olyan szerencsés, hogy külön konyhája van, ott már többnyire be van vezetve a víz is, ezért nekik a mosogatóval egybeépített szekrények jól jönnek. De ez meglehetősen ritka, mert a víz bevezetése a lakhatási szegénységből való kilépést is jelentené, és erre a generációs szegénységben élő családoknál nem sok esély van.

Folyamatosan gyúrunk arra, hogy ahol elfér, ott asztal és szék is legyen. Mert lehangoló, hogy az ágyakon ülve esznek, a gyerekek is, ki, hova tud félrevonulni. Nyilván könnyen ki is borul az étel ebben a helyzetben.

Olyan jó lenne a családi étkezések varázsát belopni az életükbe.Valahogy úgy érzem, sokat lendítene a személyes kapcsolatokon is.

Sokszor folytatunk le hosszú telefonbeszélgetéseket olyan felajánlókkal, akiknél meghaltak a szülők, és ők érzelmileg is kötődnek a bútorokhoz, ám nem tudják megtartani, ki kell üríteni a házat. Jó helyre szeretnék adni, ahol hasznosul, hogy hozzáadhassák legalább ezt a jó érzést a fájó emlékhez. Többnyire régi, de megkímélt bútorról van szó. Nagyon nehéz ez, mert érezzük a bizalmat, hogy miért minket választottak, ám sokszor a távolság, vagy a bútorfajta miatt mégis le kell mondanunk róla, bármennyire értjük, és szeretnénk is segíteni nemcsak a fizikai, hanem az érzelmi oldala miatt is. Ilyenkor muszáj arra gondolnunk, hogy mi is a mi célunk, feladatunk. Az, hogy jobb életminőséghez segítsünk olyanokat, akik maguktól erre nem képesek. Ha ebbe még azt is bevesszük, hogy a felajánlókon segítsünk, egyszerűen nem fogjuk bírni.

Az irodabútorok is érdekes terület, pláne most, hogy sok cég kényszerül változtatásra, költözésre. Íróasztalok, forgó irodaszékek, tárgyalóasztalok, polcok, irattartó szekrények, néhol még büfépult is, jó állapotban mind. Lakásokban azonban, pláne a lakhatási szegénységben, kevés használható belőlük. Az évek során ezekből is sokat kaptunk, amit lehetett családnak adni, azt odaadtuk, és adtunk önkormányzatoknak, intézményeknek is. Már nehezen tudunk helyet találni ezeknek, pedig mindig felajánlják a szállítást is. Talán később jól jönne, de itt megint bejön a raktározás gondja. Így sokszor fájó szívvel, de le kell mondanunk róluk.

Amikor valamit nem tudunk hasznosítani, főleg, ha a fővárosból jön a felajánlás, akkor tovább ajánljuk más, hasonló szervezeteknek, remélve, hogy ők el tudják juttatni a rászorulókhoz. De a megfelelő bútorfajtákra, szállítási költségekre így is mindenképp gondolni kell a felajánlóknak.

2021. január 30., szombat

MIÉRT OLYAN NEHÉZ ELVISELNI A GAZDAGSÁGOT?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2021.01.29.


A jövő a korábbiaktól alapvetően eltérő kihívások elé állítja az embereket. Egykor a szűkös körülmények és a választási lehetőségek hiánya miatt volt nehéz az élet. Napjaink modern világát azonban éppen ellenkezőleg, az áttekinthetetlen választék és az ellenállhatatlan csábítások teszik bizonytalanná. Az átlagpolgár – a Las Vegas-i kaszinók nyerőgépére utaló – „sokkarú rabló” dilemmájával szembesül: a számtalan, csábító jutalommal kecsegtető „élménygenerátor” között nehéz eldönteni, hova is üljön játszani, hiszen az egyiknél 
lehorgonyozva elmulasztja a többi kínálta lehetőségeket. Így, még ha nyerésben van is, állandóan kínozza a kihagyott lehetőségek miatti veszteség gondolata. A problémáról írt korábbi cikkem (A Z generáció találkozása a sokkarú rablóval, ÉS, 2020/29., júl. 17.) nyomán felhívták figyelmemet: ezzel a dilemmával már az ókorban is találkoztak. Ezt elfogadva a bőség előidézte elbizonytalanodás életérzése mégis alapvetően napjaink világához köthető.

*

A történelem rendjét pontosan jellemezte a költő: „Hogy míg nyomorra milliók születnek, néhány ezernek jutna üdv a földön, ha istenésszel, angyal érzelemmel használni tudnák éltök napjait.” (Vörösmarty Mihály) Az emberiségnek több mint 10 ezer évre volt szüksége, hogy a gyűjtögető társadalmak 90 $/fő jövedelemszintjéről i. e. 1000 táján eljusson a 150 $/fő jövedelemszintig. A növekedés ugyan fokozatosan dinamikusabb lett, de az átlagos gazdagság még a XVIII. században is csak 180 $/fő volt. „Egy 1750 táján élő angol – jellemezte a helyzetet a kutató – az élet anyagi dolgaiban közelebb volt Cézár légionáriusaihoz, mint majdani ükunokáihoz.” (Landes, D., 1969.) A növekedés azonban a XVIII. századtól felgyorsult, majd a XX. században robbanásszerű lett. A fejlett társadalmakban az átlagjövedelem az 1900-as nagyjából 2200 $/fős szintről egyetlen évszázad alatt – a világháborúk ellenére – több mint tízszeresére (!), 25.338 $/főre növekedett. (Maddison, A. 2005. Measuring and Interpreting World Economic Performance 1500–2001.)

A gazdasági növekedéssel párhuzamosan az életet szolgáló eszközeink választéka is fokozatosan bővült. Már Epikurosz három csoportba sorolta igényeinket: a természetes és szükséges, a természetes, de nem szükséges és végül a se nem természetes, se nem szükséges vágyakra. Szókratész – aki már saját korában megütközést keltett a kényelmet nyújtó dolgok iránti teljes közönyével – az athéni piacon sétálva rácsodálkozott: „mennyi mindenre van szükségük az athéniaknak ahhoz, hogy élni tudjanak”. (Diogenész Laertiosz) A luxust már csak azért is elutasította, mert úgy vélte: az egy pazarló államot igényel, ami pedig szükségszerűen háborúhoz vezet. A filozófusok tehát elkezdték – még sokáig reménytelen – harcukat a feleslegesnek minősített, csupán a kényelmet szolgáló dolgok ellen.

Ám a valóság még sokáig komor volt: az emberek többségének élete évezredekig a nélkülözés körülményei között zajlott. A legtöbbek számára nemhogy a kényelem, de a túlélést szolgáló dolgok kínálata is szegényesen szűk volt, már csak azért is, mert a fennmaradáshoz nélkülözhetetlen dolgok többségét a családok állították elő a maguk számára. Az ipari forradalmat követően azonban az igényeket mindinkább a meghatározott termékekre szakosodó termelők elégítették ki. Így a megvásárolható dolgok választéka – amelyet az ún. stock keeping unit (SKU) számszerűsít – fokozatosan nőtt. A történelem kezdetén az élethez legfeljebb 100 különböző „dologra” volt szükség. 1900‑ban azonban már sok ezer áru közül válogathattak az emberek a piacon és a boltokban. A XXI. század fejlett világának polgára – gondoljunk a karácsonyi vásár forgatagára – 20 ezer $-os jövedelméből 1 milliárdnyi (!) dolog közül keresgélve próbálja megtalálni az „igazit”. És a választás lehetősége a múlt században elérte az emberi viszonyokat is. Sokáig a házastársat a család „jelölte ki”, a szakmát a szülők választották, az egyén egész életében „be volt zárva” az egyetlen házasság, az „előírt” szexuális irányultság, az eleve adott vallási közösség „kínálatába”. A XX. század során azonban fokozatosan ezen a téren is széles lett a választék.

Így az elmúlt fél évszázadban meghatározó életélménye lett a válogatás, és ez alapvetően átformálta az egyén szemléletét. A bővülő választék kínálta örömök után a fogyasztó szembesült a kihagyott lehetőségekkel. Az erősödő frusztráció kellemetlen érzését egy különös pszichológiai hatás – a kognitív disszonancia – segített feloldani. (Festinger, L. 1957. A Theory of Cognitive Dissonance). Egymástól távol eső területeken – a termékektől a társas kapcsolatokon keresztül egészen a politikai választásokig – mutatták ki: a modern világ polgára, több dolog közül válogatva, döntését követően mindig arról győzi meg magát, hogy éppen a jó döntést hozta. A kognitív disszonancia különös „önszuggesztiójának” eredményeként tehát a növekvő választék önmagában elégedettebbé tette az egyént...

ITT OLVASHATÓ 

A TAVALYI ÉVBEN 400 MILLIÁRD FORINTOS KIESÉST OKOZOTT A KORONAVÍRUS A VENDÉGLÁTÓI SZEKTORBAN

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2021.01.30.


A tavalyi évben 400 milliárd forint tűnt el a vendéglátói piacról a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt, hiszen több üzlet úgy zárt be, hogy nem kísérletezett a házhoz szállítással vagy az elvitellel, de olyan is van, aki azóta sem nyitott ki, írja a Blokkk kereskedelmi portál. A veszteséges üzem valószínűleg márciusig marad.

A második hullámban szeptember huszonharmadikától léptették életbe a 11 órás vendéglőzárt, majd november 11-től a teljes zárlatot, így azóta helyben fogyasztani (vagyis „beülni”) sincsen lehetőség, amely előre láthatólag március elsejéig marad.

November 14-től 5 százalékra csökkent az áfakulcs az elviteles kiszolgálásnál és a házhoz szállításnál a vendéglátásban – előtte helyben készített ételféleségeknél és alkoholmentes italoknál volt öt százalék az áfa – és a statisztika szerint ebben az időszakban meg is kétszerezték a házhoz szállítást és az elvitelt a vendéglők.

A bevételeknek azonban így is csak a felét jelentette, a Blokk szerint ez pedig veszteséges üzemmódot jelent egy olyan költségérzékeny piacon, mint a vendéglátás. A portál szerint ha alaposabban megnézzük, a vendéglátó által kibocsájtott étel és ital esetében tetemes részt tesz ki a saját munka, az állandó költségeket hozzácsapva pedig a házhoz szállítás és az elvitel eleve veszteséges, vagy jó esetben nullára jön ki...

A VITA LEHETŐSÉGÉTŐL IS MEGFOSZTOTTÁK AZ ÁTALAKÍTÁST ELSZENVEDŐ EGYETEMEKET

TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT
Szerző: TASZ
2021.01.29.


- Egy akkora jelentőségű döntéshez, mint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem fenntartói modellváltása, sok ezer ember bevonására és legalább egy évig tartó vitára lett volna szükség.

- Ami enélkül történik, az nem demokratikus.

„Ezek legalább tudnak kormányozni” – rengetegszer halljuk ezt az érvet, amelynek hangoztatói valamiféle megkerülhetetlen szükségszerűségként tekintenek a regnáló kormány kizárólagos uralmára. A kormányzás azonban hosszú évek óta rendre azt jelenti szinte minden döntés során, hogy az érintetteket kész tények elé állítva, a fejük felett hoznak meg döntéseket, amiknek legfeljebb elszenvedői lehetnek – részesei semmiképpen. Így tud ez a hatalom kormányozni, és ezt látjuk a debreceni, pécsi és szegedi egyetemek erőltetett modellváltása kapcsán is: több ezren tiltakoznak ellene petícióban, de eldöntöttnek látszik, hogy ez lesz és kész, a döntésbe pedig nem vonták be az egyetemi polgárokat, oktatókat, doktoranduszokat, sem más munkatársakat. A bevonásukat nem lehet annyival letudni, hogy valamiféle tájékoztató anyagokkal traktálják, vagy tét nélküli egyeztetésekre hívják őket. A bevonásnak arra is ki kell terjednie, hogy lehetőség van nyilvános és komoly ellenvélemény kifejtésére az érintettek részéről, azt a közhatalom komolyan megfontolja és adekvát módon, nem lekezelően reagál rá.

A minisztériumnak időben kellett volna tájékoztatnia minden részletkérdésről az érintetteket – az nem járja, hogy egy éve még fel sem merült a modellváltás, ma pedig már dönteni kell róla. A tájékoztatásnak ki kellett volna térnie a változás mellett és ellene szóló érvekre is – igen, a változás várható veszteseit is meg kellett volna hallgatni. Ahelyett, hogy erőből lenyomják az egyetemek torkán a döntést, azt széles tömegek bevonásával, észérvekre alapozva kellett volna fontolóra venni, de ez nem is történhetett meg, hiszen egy ilyen mértékű és mélységű vitához legalább egy évre és sok száz, sőt sok ezer ember bevonására lett volna szükség.

Ami enélkül történik, az nem demokratikus.

A demokratikus folyamatok mindig komoly vitákkal terheltek, de ezt nem lehet és nem is kell kikerülni...

NÉGY NAP ALATT KELL 18 EZER IDŐS BETEGET BEOLTANIUK A HÁZIORVOSOKNAK

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2021.01.29.


Rengeteg szervezőmunkával, feszített tempóban kell beoltaniuk legidősebb pácienseiket a háziorvosoknak, akiknek hétfő délutánig kell jelezniük, a praxisukban kik, hol és mikor kapják meg a védőoltást. Papíron 1800 háziorvosnak 18 ezer időst kell beoltania február 4 és 7. között, ötezer háziorvosnak pedig meg kell szerveznie további 30 ezer ember beszállítását a megyei oltópontokra.


Jövő héten kezdődik a vakcinára regisztrált idősebb állampolgárok oltása, erről kaptak tájékoztató levelet pénteken a háziorvosok, akiknek egyben elküldték a praxisukba tartozó azon személyek listáját is, akik akár a vakcinainfo.gov.hu oldalon, akár a kormányzati levélre válaszolva kérték a vakcinát.

A csatolt lista egyben prioritási sorrend is – derül ki a levélből, amely kitér arra is, előfordulhat, hogy a listában szerepelnek olyanok, akik nem tartoznak az adott háziorvos praxisába, azonban más praxishoz sem, így őket lakcímük alapján besorolták. „Nincsenek sokan, így háziorvosi szolgálatonként csak néhány személlyel kell számolni” – olvasható.

A háziorvosoknak soron kívül kell felvenniük a kapcsolatot a listán szereplő, védőoltásra regisztrált pácienseikkel, akiket február első hetében kell beoltaniuk. A vakcináció megszervezése is a háziorvosokra marad: a korcsoporton belül az idősebbek prioritását szükséges biztosítani, a végleges oltási sorrend felállításánál pedig szükséges a háziorvos „személyes ismerete a praxisához tartozó személy jelenlegi egészségi és olthatósági állapotáról.” Vagyis háziorvos hatásköre határozni a regisztrált idős személyek olthatóságáról.

Minden regisztrált személyt be kell oltani, az oltásra a vakcinák rendelkezésre állása alapján kerül sor – áll a tájékoztatóban, amely szerint a háziorvosoknak négy napjuk van a legidősebb betegeik beoltására: a vakcinák várható érkezése alapján az oltások kezdő időpontja február 4., csütörtök, befejezése pedig legkésőbb február 7., vasárnap.

Az oltást megelőzően az oltóanyag és az oltásokhoz szükséges fecskendők, tűk a megyei kormányhivatalok járási hivatalainál vehetők át...

VARGA JUDIT CSOK-OT VETT FEL EGY BALATONI HÁZRA, A KORMÁNY ENGEDÉLYEZHETI A KÍNAI VAKCINÁT

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ 
/ HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.01.29.


Telex: Az elmúlt pár évben nagy ingatlanmágus lett Varga Judit


Varga Judit igazságügyi miniszter és férje, a a jelenleg a Diákhitel Központ vezetőjeként dolgozó férje, Magyar Péter 2017-ben 10 millió forint CSOK-támogatást (családi otthonteremtési kedvezmény) kapott az államtól egy balatonhenyei házra, csakhogy nem ott laknak, hanem Budapesten. Nemrég 8 millió forint önerővel és 192 millió forint hitelből vettek egy lakást Orbán Viktor lakhelyétől nem messze.


VálaszOnline: Amíg Ön a járványra figyelt, a NER bevette az országot – leltár a „hazavitt” stratégiai ágazatokról

Ha nyer is az ellenzék 2022-ben, olyan Orbán-központú árnyékállammal találja szembe magát, melyet elszámoltatni nemigen lehet – legfeljebb kényszerűen együttműködni vele. A lap bemutatja a NER-elithez bebetonozott gáz- és áramhálózatok, erőművek, banki és informatikai óriások, vasúti, hadiipari gyárak és egyéb stratégiai ágazatok listáját.

444: Tesis a világ: 2,1 milliárd forint rendkívüli támogatást ad a kormány vidéki sportegyesületeknek

A kormány több mint 2,1 milliárd forint rendkívüli támogatást biztosít 45 kiemelt vidéki sportegyesületnek, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kompenzálására – jelentette be Szabó Tünde sportért felelős államtitkár csütörtökön.

Szabad Európa: A nagy pártcsaládokéval vetekszik a brüsszeli Fidesz-alapítvány költségvetése

Több mint ötszáz négyzetméteres irodát vett a Fidesz Brüsszelben, ez azonban egyáltalán nem szokványos eljárás. A Fidesz alapítványa költségvetésében a nagy EU-s pártcsaládok alapítványaival vetekszik, erre lenne uniós pénz is, de az SZMPA-t a magyar adófizetők pénzéből tartják fenn.

24.hu: A kormány mától az OGYÉI szakmai vizsgálata nélkül is engedélyezhet vakcinát

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón több érdekes kijelentést is tett, a vakcinaengedélyeztetésre vonatkozó új kormányrendeletek csak most jelentek meg a Magyar Közlönyben. A 19/2021. kormányrendelet gyakorlatilag kimondja, hogy gyógyszert és vakcinát is úgy engedélyezzen a kormány itthon, hogy az OGYÉI-nek (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek) arra nem kell külön szakmai vizsgálat után rábólintania.

SZABAD SZEMMEL: AZ ILLIBERÁLIS ORBÁNI REZSIM AZON ALAPUL, HOGY SAJÁT HÍVEI JAVÁRA ÍRJA ÁT A JOGOT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.30.


Süddeutsche Zeitung


Magyarország meredeken zuhan lefelé a Transparency International korrupciós listáján, amire a kormány reflexből ezúttal is azt mondja: á, ez csak a Soros, ám a gond ott van, hogy más, független intézmények ugyanilyen lesújtó módon minősítik az Orbán-kabinet ténykedését. Kovács Zoltán azt üzente válaszul a TI értékelésére, hogy senki se veszi komolyan, amit a nemzetközi civil szervezet ír, mert az az ellenzék szolgálatában áll és Soros György pénzeli. Márpedig ő évek óta az ország ellen ármánykodik, mivel az elutasítja a nyílt határok és a korlátlan bevándorlás ideológiáját.

A Fidesz persze mindig az üzletemberre hivatkozik, ha úgy érzi, hogy bírálják. Miközben a Transparency International tényekre és adatokra alapozza véleményét. Eszerint az unión belül a korrupciós viszonyok a magyaroknál romlottak a leginkább. Az ország 9 év alatt 11 helyet esett vissza és most holtversenyben áll az urambátyám-rendszerre hírhedetten hajlamos bolgárokkal és románokkal.

A TI szerint Magyarországon gyengülnek a független intézmények, az állam egyre nagyobb befolyást gyakorol a sajtóra és bőven vannak botrányok az uniós támogatások körül. A Fidesz közben még nagyobb hatalomra tett szert, kihasználva a koronaválságot.

Hogy mindez miként csapódik le az országban, azt bemutatja a Friedrich-Ebert-alapítvány budapesti irodájának éves összefoglalója. Eszerint az illiberális orbáni rezsim azon alapul, hogy saját hívei javára írja át a jogot. Ennek legnagyobb haszonélvezői a kormány közeli vállalkozások, illetve a miniszterelnök családja és környezete. Így 2010-14 között az Tiborcz-féle Elios által megnyert közbeszerzések 94 %-át uniós forrásokból fedezték. Mészáros Lőrinc cégeinek esetében ez az arány 99 % volt. Azóta pedig csak még jobban beindult az önkiszolgáló bolt.

A budapesti Korrupció Kutató Központ szerint a kliensrendszer 2020 első négy hónapjában ért fel a csúcsra: az állami megbízások 41 %-át pályázat nélkül ítélték oda. De mivel a brüsszeli pénzeket az infrastruktúra fejlesztésére fordították, a kedvezményeket az adókon keresztül, illetve támogatások formájában nyújtották a klientúrának.

Az állapotokat a közvélemény is jól érzékeli: tavaly nyáron 87 % mondta azt az EU kérdezőbiztosainak, hogy a korrupció igen elterjedt. 57 % pedig úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi három évben egyre rosszabb lett a helyzet.

Le Monde

A Frontex ugyan bejelentette, hogy kivonul Magyarországról, ám az uniós Határvédelmi Ügynökség azzal a váddal birkózik, hogy maga is közreműködött a jogsértő kitoloncolásokban. Az ultranacionalista Orbán Viktor találta ki, hogy az illegális határátlépőket rövid úton tegyék át a határon, így ne folyamodhassanak menedékért. A gyakorlatot azután gyorsan átvette több más ország is. Ezen a területen kétségtelenül Magyaország a bajnok, de a görögöket, horvátokat, olaszokat és a szlovénokat is a módszer alkalmazásával vádolják.

A budapesti kormány 2016 óta veti be, hogy azonnal visszaküldi Szerbiába a migránsokat. Ha sikerül átjutniuk a határzáron, de elfogják őket, akár Budapesten, módszeresen megtagadják tőlük, hogy menedékkérelmet nyújthassanak be. Majd megszabadulnak ezektől az szerencsétlenektől, nem ritkán embertelen módon. A Frontex 6 éve nyújt segédkezet ehhez a politikához, hiába tiltakoztak ellene a civil szervezetek.

Az Európai Bíróság elítélte a magyar módszert, ám az Orbán-kabinet nem volt hajlandó módosítani a jogszabályt, a terepen pedig továbbra is forszírozza ezt a megoldást. Kovács Zoltán azt üzente, hogy a magyar fél nem enged a bevándorláspárti erőknek. Léderer András a Helsinki Bizottságtól ugyanakkor üdvözölte, hogy a Frontex felfüggeszti magyarországi működését, mert a hatalom immár nem tud az ügynökség mögé bújni.

Reuters

Magyarország és Szerbia soron kívül beoltja a Tokióba készülő sportolókat, noha ezzel a NOB nem ért egyet. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis elfogadta azt a kanadai érvelést, hogy ellentétes az olimpiai eszmével, ha a versenyzők előbb kapják meg a szert, mint jó néhány olyan ember, aki igazán rászorul. Ezért Thomas Bach, a szervezet elnöke azt közölte: nem támogatják, hogy a sportolókat előre vegyék, miközben nincs elég oltószer.

Magyar és szerb részről ugyanakkor bejelentették, hogy az atlétákon múlik, kérik-e az oltást. Közben Izraelben már beadták a készítményt az olimpikonok felének, a többiek május végéig kerülnek sorra. A dél-koreai kormányfő pedig azt mondta, hogy a sportolóknak védettséget kell kapniuk, ha ott akarnak lenni a játékokon.

FT

A vezércikk úgy foglal állást, hogy a vírus legyőzéséhez átfogó nemzetközi együttműködés szükséges, a vakcina nacionalizmus csak megnehezíti a globális gazdaság beindítását. A Világgazdasági Fórum virtuális konferenciáján a francia, az orosz és a kínai elnök egyaránt a kooperációt szorgalmazta, ám a gyakorlat egészen mást mutat. Az EU az oltószer exportjának tilalma mellett van, így félő, hogy egymás ellen fordulnak olyan tehetős partnerek, mint Nagy-Britannia és az unió.

Sok szegény állam ugyanakkor attól tart, hogy a vitában ők húzzák a rövidebbet, mert a gazdag kormányok lekötik a rendelkezésre álló mennyiséget a készítményekből. A politikusok persze felfogják, hogy közösen kell cselekedni, ám odahaza hatalmas nyomás nehezedik rájuk, hogy előbb a saját lakosságukkal törődjenek.

A gond ott van, hogy még ha egy kormány gyorsan halad is a tömeges oltásokkal, akkor is megérzi, ha másutt akadozik a folyamat. A vírus ugyanis közben mutálódik, és könnyen előfordulhat, hogy nem tudnak mit kezdeni vele a meglévő szerek. Persze nehéz elfogadtatni a hazai közvéleménnyel, hogy adjanak a készítményekből más országoknak is, noha még a saját népességnek is kell, ám gazdasági és erkölcsi szempontból nagyon is van értelme.

Ugyanis ily módon nő az esélye, hogy hamarabb vissza lehet térni a normális élethez. De még azok az országok is korlátozzák a határforgalmat, ahol pedig jól halad a védekezés, lásd a briteket és Izraelt. Attól tartanak ugyanis, hogy felbukkannak új törzsek. Az eredmény azonban fokozott autarkia lehet. A WHO szerint a fejlett világ a járvány előtti GDP 3,5 %-ának megfelelő veszteséggel néz szembe, ha a jelenlegi ütemben halad az oltóanyag szétosztása a világban.

Bloomberg

A kommentár arra figyelmeztet, hogy a vakcina beszerzése körüli hibák újabb létválságba taszíthatják az uniót. Pedig az már átélt egy-két nehéz időszakot az eltelt két évtizedben. De egyik sem érintette olyan súlyosan az embereket, mint az, hogy egyelőre nem tudják őket beoltani a vírus ellen. A folyamat csak lassan és kaotikusan halad, és ez riadóztatta a politikusokat, mormogásra késztette az üzleti világot, és erősödő dühöt váltott ki a lakosságban. A kérdés ezúttal is az: mire jó az egész EU, ha a 27-ek együttműködése nem olyan hatékony, mintha az államok maguk járnának el.

Az oltásban a közösség messze elmarad a britek és az amerikaiak mögött, és ez megmutatkozik a halottak számában, valamint a gazdasági kilábalás ütemében. Így brüsszeli illetékesek attól tartanak, hosszabb távon kedvezőtlen kihatásai lesznek, ha nem tudják megvédeni a polgárokat. Hiszen a nacionalista erők miatt az unió egyébként is állandó magyarázkodásra kényszerül saját létjogosultságát illetően.

Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel Intézet vezetője hatalmasnak tartja a politikai kockázatokat. Ám arra int, hogy a helyzet sokkal rosszabb volna, ha az államok maguk tárgyaltak volna a gyógyszergyárakkal. De ettől még tény, hogy az EU túl lassan kötötte meg a szerződéseket és szerezte be a hatósági engedélyeket. A gyártóknál fellépő gondok és a nemzeti külön utak csak tovább rontottak a dolgon.

És az egészből még egzisztenciális válság is kikerekedhet, ha több kormány is a maga feje után megy, miután saját népe követeli a vakcinát, a gazdaság pedig nyitni akar. Emellett lendületet kaphatnak a populisták, bár a közelmúltban megtört a lendületük. Magyarország úgy adott forgalomba hozatali engedélyt az orosz készítménynek, hogy arra az európai hatóság még nem bólintott rá. És a hazai nyomás csak erősödik, mert nem látni, hogy mikor lehet feloldani a korlátozásokat. Brüsszel persze tudja, mi a tét, ha nem tudja orvosolni a gondokat.

Economist

A hetilap úgy ítéli meg, hogy a vaccina protekcionizmus nem vezet semmi jóra, gyorsabban kell beadni az oltásokat, és ösztönözni kell a gazdaságokat is. E pillanatban az európai lakosságnak csak 2 %-a kapott injekciót, ezzel szemben Amerika 7, Nagy-Britannia pedig már 11 %-nál jár. Márpedig minél lassabb adják be a szert, annál több az áldozat, illetve nagyobb a gazdasági kár. Itt nem az AstraZenecával kell hadakozni, más módon kell felgyorsítani a folyamatot. Különben nyakunkon az újabb recesszió.

A bajok egy része a balszerencséből következik, mert pl. egyes helyeken nehezen indult be a gyártás, de az is kétségtelen, hogy a Bizottság lassú és nehézkes volt a beszerzésnél. Hogy most az EU gyárakat, illetve nemzeteket fenyeget, az jó a gőz kiengedésére, de veszélyes. Hiszen folyton azt mondja, hogy a jogállamot képviseli, az pedig tekintélyének legfőbb forrása. Ezért más utat- módot kell választani a kiút érdekében.

Annál is inkább, mert a késlekedés további terhet ró a cégekre és az alkalmazottakra. Felveti az elhúzódó stagnálás kockázatát. A 750 milliárdos segélyalap szétosztása akadozik. Pedig költekezni kell, hacsak Európa nem akar úgy járni, mint Japán, ahol alacsony a növekedési ütem, valamint az infláció. A körülményes döntéshozatal azonban emberi életekben és romló életkörülményekben csapódik le. Már csak ezért is el kell takarítani az útból a bürokráciát.

FAZ

Nagy-Britanniát leszámítva, Szerbia élenjár az oltások beadásában, hála a kínai és orosz segítségnek. Bírálók ugyanakkor azt vetik az EU szemére, hogy az csődöt mondott a Balkánon. A szerb egészségügyi miniszter szerint a siker titka az, hogy minden lehetséges forrásból megvették a vakcinát. Így az orosz Szputnyikot, valamint a kínai Sinopharm termékét is. A polgárok pedig eldönthetik, hogy melyiket választják. Maga a miniszter a kínai szert adatta be, egész Európában elsőként. A parlamenti elnök és a belügyminiszter pedig nagy nyilvánosság előtt az orosz készítménnyel oltatta be magát.

Szerbiában a Szputnyik a legnépszerűbb, 40 % pártolja. Úgy hogy mostanság hiánycikknek számít. A kínaiak eddig egymillió adagot szállítottak, miközben az országnak 7 millió lakosa van. A hatóságok nyárig kívánják elérni a nyájimmunitást. Az egész akciónak ugyanakkor van geopolitikai üzenete: Kína a megmentő, az EU viszont becsődölt a bajban. Ha ez a vélemény elterjed az egész térségben, az hatalmas károkat okozna az uniónak.
FT

A személyes szabadság a járvány egyik meg nem énekelt áldozata lett, ám a kormányoknak vissza kell állítaniuk ezeket a jogokat, ha végre sikerül úrrá lenniük a kórokozón. Erre figyelmeztet Camilla Cavendish, aki Cameron alatt egy ideig a Miniszterelnöki Hivatal Politikai Osztályát vezette, majd a Lordok Házának konzervatív tagja lett, jelenleg pedig a Harvardon oktat.

Úgy értékeli, hogy a fertőzés végsőkig próbára tette a demokráciát, Európa egyes részei az utóbbi 10 hónapban házi őrizetbe kerültek. A baj elhárítására kemény kormányzati lépésekre, de egyúttal nyílt vitára van szükség. Ha túljutunk ezen az időszakon, úgy tekintünk majd vissza rá, amint amikor az emberek áldozatokat hoztak egymásért, de egyúttal veszedelmes precedensek jelentkeznek. Ez utóbbi az elnyomó rendszerekben a legnyilvánvalóbb, ám a Freedom House arra jutott, hogy 80 országban használták ki az alkalmat a bírálók cenzúrázására, illetve az emberi jogok korlátozására. És a helyzet várhatóan csak tovább romlik a következő években.

Magyarország jogi puccsot hajtott végre a vírus ürügyén, Oroszország elhallgattatta a kritikát. Az erősebb demokráciákban természetesen másként áll a dolog. Jóindulatú kormányok általában összekalapáltak valamilyen szükségmegoldást, mert féltek, hogy valami még rosszabba futnak bele. Az emberek pedig általában követték az utasításokat, még akkor is, ha nem mindig voltak biztosak az intézkedések szükségességében.

A válság csillapodtával azonban fontos próbakő lesz a demokráciák számára, hogy milyen gyorsan vonják vissza a rendkívüli felhatalmazásokat. A hatalom ugyanis könnyen részegséget okoz. És mi van akkor, ha a járvány egyik következményeként tiltakozások robbannak ki a gazdasági nehézségek miatt? Lehet, hogy egyes politikusok ismét igényt tartanak széleskörű jogkörre. A személyes szabadság alapvető jog. A kormányok a különleges helyzetben engedélyt kaptak, hogy átlépjék saját korlátaikat. De amint vége a háborúnak, gondoskodni kell arról, hogy eszükbe ne jusson megtartani a különleges jogokat.

A TAVASZ ÜZENETE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.30.


A kedves vezető bájos kappanhangja mostanában nem a régi. Kiérződik belőle a népének és érette, általa élés szorítása, ahogy nyomja agyon őtet a mahomet nagy felelősség mázsás, szörnyű súlya, midőn meggyógyít mindenkit, miközben senkit sem hagy az út szélén, és más efféle furfangok a ládafiából, a falvédő alól. Hát hol máshol, a Kossuthon lehetett hallani tegnap, midőn népe felől aggódott, mit szabadjon neki, mit sem, gondosan szem előtt tartva 2022 tavaszának egy ma még ismeretlen napját, mikor is elvárható, hogy holtomiglan hatalmát újólag szavazatukkal jóváhagyólag megerősítik mindannyian azok, akik őtet a trónuson szeretnék látni az idők végezetéig. És még két nap. Vagy esetleg három, mert minden lehet.

Kappanhangon, ámde fátyolosan hangzott el az éter hullámain, hogy a kedves vezető látja már a horizontot, ahol is nem hegyek dalmahodnak véreres szemei előtt, hanem kérdések tolulnak elébe. De, hogy ezek délibábok-e vagy a delírium egyéb módozatai, azt tegnap nem tudhattuk meg, annyit csupán, hogy minden gondolata mi vagyunk, lényünk a kedves vezető tekervényeiben minden lényegest kitölt. Huncut és rossz kölkek vagyunk mi Teri nénitől János bácsiig bezárólag, aki szépkorúaknak is csak azon csetlik az agya, hogy a buli, meg a haverek, mert megtudtuk, hogy akár már most szabadjára engedhetett volna minket jótevő atyánk, hogy akár tízig is este flangálhatnánk flaszteron és térköveken, ámde elbíznánk mi magunkat akkor, amit nem szabad és lehet.

Gondolt ő arra, mondja a kedves vezető, jótevő atyánk, hogy aszondja kitolhatná akár a kijárási tilalom kezdetét erre az este tízre, ámde akkor a siserehadban irreverzibilis folyamatok játszódnának le, elöntené a népeket a szabadság csalfa érzete, mitől is, megbillenne a rend, amely oly nehezen alakult, de már készen van egészen. Azt hihetnők, óvja bozontos lelkünket egyetlen jótevőnk, hogy az élet hipp-hopp, visszaáll a normális kerékvágásba, s ha mégse nem, akkor csalódás ülne kis szívünkre, és erős felindulásunkban rossz helyre tennénk az ikszet, így, jobb, ha még zárva tart. Tudjuk majd aztán, kinek is köszönhető arcunkban a lágy szellő, ki ad majd zsák krumplit kezünkbe, hypót a tojások mosásához. Merthogy a húsvét...