Szerző: ÉS
2022.08.05.
Mészöly Miklós, a kánonképző
I N T E R J Ú
„Nem vagyok egyfókuszú ember”
Interjú Csehy Zoltánnal
K R I T I K A
„arannyal díszített szarvval”
Kustos Júlia: Hullámtörő. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 47 oldal, 1999 Ft
Ha tovább vizsgálódnánk a poétikai megoldásokban, számos apró szépséget, érdekességet, összefüggést találhatnánk még a Hullámtörőben, ám úgy tűnne, hogy ezekben rejlik a kötet ereje. Ezekben is, de ennél sokkal fontosabb, hogy mindez a szépség nem hiábavaló. A költészeti hagyománnyal való intenzív párbeszéd, a megszólalásmódok próbálgatása nem önfeledt játék, laza szárnypróbálgatás („Hiszen semmi szárnyalás / nem írhatja át a / kukásautók hajnalát”), s eredménye sem formaparádé vagy látványos leszámolás a múlt költészetével. Kustos erős szűrővel, reflektáltan „dolgozik.”Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Kácsor Zsolt
Ex libris
Halász Rita: Mély levegő
Havas Juli: Nincs Hold, ha nem nézed
Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja?
Várkonyi Judit: Vénusz virrasztása – a zaklatáson túlTovább
Zsembery Borbála
Mozgásban lévő nyugvópont
Jász Attila: Felhőfoszlányok a hajnali fűben. Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2022, 141 oldal, 3000 Ft
Ellentétben a Bölénytakaró című kötettel, ennek a könyvnek a borítóján nem szerepel a fiktív társszerző neve, ám a fülszövegen túl egyes írások is tematizálják a közös alkotást. Az első füzet negyedik egységében egy rövid, prózában írt részlet idézi fel a szenttel való első találkozást, amely teljesen hétköznapi (nem is feltétlenül túl izgalmas) múzeumlátogatásnak hatna, ha a záró sorok csendje nem sejtetne valami többet: „te pedig állsz csak lecövekelve az üvegvitrin túloldalán, hallgatod a csendet hosszan a fülhallgatóból a történet után.” (18.) A kötet egyik központi kérdése a csend és az elhallgatás lehetségessége, illetve a csend jelentéssel feltöltése. Szent Fausztina alakja sem kifejezetten az irgalmassága, sokkal inkább a visszahúzódó, szemlélődő, később közvetítő pozíciója okán válik fontos szereplővé.Tovább
Benedek Szabolcs
A troll és mi
Fehér Boldizsár: Nem nagy ügy. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 130 oldal, 3499 Ft
Négy éve megjelent és Margó-díjat nyert első regénye (Vak majom) után Fehér Boldizsár most novelláskötettel jelentkezett. A szövegek egy része első ízben a szerzőnek a Könyves Magazinon futó, Hogyan legyünk népszerűek és szerezzünk barátokat? című tárcasorozatában bukkant fel. A kötetben olvasható verziók ugyanakkor érzékelhető utómunkán estek át az internetes publikálásuk óta. Mások lettek a címeik, a figurák nevei, a terjedelmük, és ami még lényegesebb: egy-egy bekezdés vagy mondat elhagyásával, avagy éppenséggel beiktatásával változtak a hangsúlyok. Mintha együtt értek volna a szerzőjükkel, nem mellesleg így épültek bele a kötet szépen kirajzolódó – talán túlzottan is szándékolt – egységébe.Tovább
Navarrai Mészáros Márton
Eszembe jutott Anne...
Sári Edina: Halálúton Horvátországba. Menekültnapló. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 256 oldal, 3990 Ft
A fordulatokban pikareszkregény-szerűen gazdag történettel összhangban az érzékenyítő és bulváros köteteket (Életrevaló, 2014; MeNŐpauza, 2017; MANÓpauza, 2018; MűNŐpauza, 2018), valamint nyúlfarknyi retromeséket (Az lenne jó…, 2014; Az lenne jó 2., 2019) jegyző marketingkommunikációs szakember nem csak dokumentatív jelleggel rögzíti a menekülthelyzetet, hanem szereplői kommentár útján szüntelenül csorbítja a migránsokkal kapcsolatos sztereotípiák élét.Tovább
Jenei-Forray Norma
„A meg nem értett jelen”
Válogatás Tompa Andrea Omerta – Hallgatások könyve című könyvének német nyelvű recenzióiból
Omerta – Hallgatások könyve. Fordította Terézia Mora. Suhrkamp Verlag, 2022, 954 oldal, 34 euró
Az Omertà lenyűgöző regény, amely négy hangján keresztül teljes egészében megmutatja a fenyegetett ember önfenntartási ösztönében és vágyában megnyilvánuló összetettségét. […] Az Omertá monumentális történelmi regény, talán csak Bánffy Miklós Erdély-trilógiájához hasonlítható, amelynek utolsó része 1940-ben jelent meg. Még csak magyarul sem kell tudni ahhoz, hogy értékeljük Terézia Mora fordítását. A 2018-as Büchner-díjas fordító nagy művészeti teljesítménye, hogy olyan beszédmódokat adott a szereplőknek, amelyek élénken mesélnek a lelkiismereti konfliktusokról, a gyónásról, az önismeretről és a mély hallgatásról. Döntése, hogy az erdélyi városok, falvak és folyók nevét nagyrészt magyarul hagyja meg, nyelvpolitikai: Erdély elrománosításának és elmagyarosításának képviselői közötti évszázados huzavonáról tanúskodik. Erdélyben ráadásul német ajkú erdélyi szászok is éltek sokáig. A függelékben néhány elnevezés mindhárom nyelven megtalálható.
(Alexandru Bulucz: Bizonyságtétel. Der Freitag. 2022. március 09.)Tovább
György Péter
More sweetly play the dance
(William Kentridge kiállítása a Szépművészeti Múzeumban október 16-ig látható.)
William Kentridge 1955-ben született Johannesburgban, ahol azóta is él. Az apartheid társadalmában nőtt fel, és nem akárhogyan. Apja, Sydney Kentridge védte Nelson Mandelát 1956–1961 között a hazaárulás-perében, melyben 156 embert tartóztattak le.
S ő védte Steve Bikót, az apartheid elleni küzdelem jeles képviselőjét, sőt Desmond Tutut is. Nehéz megítélni, mindez miként hatott William Kentridge életére és művészeti tevékenységére, de az bizonyos, hogy munkásságának centrumában az apartheid rendszer urbanisztikai, esztétikai, etikai, emberi következményei állnak, s az egyes témák, szereplők, helyszínek visszatérnek. Mint azt a mostani budapesti kiállításon látható, táncot, lázadást, örömet és végül gyászt bemutató film, valamint a pasztell, szénnel rajzolt, majdnem észrevétlenül elmozduló grafikák és a zene montázsát használó, nagyszerű alkotás is bizonyítja.
„Kiált lágyabban játszd a halált”
(Celan: Halálfúga, Lator László fordítása)Tovább
Mélyi József
A bekeretezett jövő
(A Mi magyarok című kiállítás október 31-ig látható az Első Magyar Látványtár diszeli Kiállítóházában.)
Vörösváry Ákos éves látványtári kiállításai több mint negyedszázada nagyon hasonlítanak egymásra, mindenekelőtt azért, mert maga a gyűjtemény, amelyből válogat, egynemű: privát nemzeti gyűjtemény. Másrészt viszont ezek a tárlatok rendkívül változatosak, főként, mert a nézők nemzetről alkotott képe folyamatosan változik. Az emberöltőnyi idő alatt bekövetkezett változások valójában szinte felmérhetetlenek: ami húsz-harminc évvel ezelőtt még közhelynek számított, azért ma kiátkozás járhat, ami akkor tabu volt, mára minden további nélkül a közbeszéd része lehet. Vörösváry Ákos gyűjteményének egyes piros-fehér-zöld darabjaira a kilencvenes években még az irónia vagy a nemzeti önirónia jegyében tekinthettünk, mára azonban a kiállított tárgyakba szinte kivétel nélkül történelmi mélységet láthatunk bele; spektrumuk inkább a tragikus és a tragikomikus között húzódik.Tovább
Sinkó István
Látvány és absztrakció
(Knyihár Amarilla kiállítása a K. A. S. Galériában augusztus 22-ig látható.)
Knyihár Amarilla újabb festményei a K. A. S. Galériában komoly festői kérdéseket vetnek fel. Kezdjük azonban azzal, hogy mostanában ritkán látni ennyire szabad, festőiségében oldott és releváns képeket galériák falain. Knyihár könnyed és gazdag színvilágú képei a nézőt megragadják és fogva tartják. Ugyanakkor – és itt vetődnek fel a fent említett kérdések – nehéz eldönteni, hogy egy finoman redukált, látvány utáni festészetet vagy egy erős absztrakciót, egy képi gondolatkísérletet láthatunk-e a galéria falain. Knyihár a Szín-tükör címmel látta el kiállítását, s benne – mint bevezetőjéből kiderül – egy festői kísérlet, egy alkotói problémakör új darabjait mutatja be. Ez a kísérlet a reflexióról, a tükröződésről és a színekkel kifejezhető vibrálásról szól.Tovább
Stőhr Lóránt
Kiskakas
(Sean Baker: Vörös rakéta)
De vajon mi történt a pornósztárral, aki – mint mindenkinek elbüszkélkedik vele – számos alkalommal került be a pornó hírességeinek csarnokába, miként zuhant le odáig, hogy kénytelen lett hazatántorogni fiatalsága megvetett helyszínére? Sean Baker író-rendező nem fedi fel a titkot, képzeljük el magunk az alászállás csúfos történetét, helyette pompás jellem- és környezetrajzot kínál az amerikai Délről, ahol Donald Trump beszédei szólnak folyamatosan a tévéből a 2016-os megválasztását megelőző kampányidőszakban.Tovább
Csengery Kristóf
Micsoda néni!
(Ruth Slenczynska: My Life in Music. Decca)
A tavaly készült lemez nem akármilyen élmény. Természetesen ámulattal hallgatjuk, hogy valaki 97 évesen sértetlen technikával, sőt virtuózan zongorázik, ám ennél is több, hogy ebből a zenélésből árad az életkedv, az energia, a találékonyság, hogy az értelmezések egyéniek, eredetiek, nemegyszer ellentmondanak a mai konvencióknak. Mai konvenciók? Valóban, az ámulaton és a pozitív megrendülésen túl alighanem ez a lemez legizgalmasabb hozama: arra figyelni, miben más ez a zenélés mint a manapság megszokott.Tovább
Herczog Noémi
Magas hőfokon
(Bánkitó Fesztivál, 2022)
Visszatérve Bánkra, ez egy kiváló underground minifesztivál, minden műfajban nyitott az újra (vagy ami itthon új). A Nagymamáról álmodtam pedig valahol kultelőadás (ha csak egy szubkultúra számára is), de több okból nehéz róla írni. Minden kártyát kijátszik a szerethetőség érdekében: van itt rokoni szál, személyesség, humor, és a legfőbb kártya, a holokauszt, ki merne kritizálni egy holokauszt-előadást, pláne ha azt egy – állítása szerint – zsidó unoka készíti saját, túlélő nagymamájáról.Tovább
Fáy Miklós
Tokától bokáig
(Verdi: Aida – Arena di Verona, július 28.)
Az ilyen típusú humoroknak már befellegzett. Sőt, a nem humoros változatoknak is, Anna Netrebko elég szépen kapott az önbarnító folyadékokért. Igaz, hogy az egész nyári évadból ő csak három előadást énekelt, de mintha ő volna az értelmi szerzője a húsz évvel ezelőtti rendezésnek, osztják rendesen. Ebből azért sejti az ember, hogy a környezete nem kifejezetten rokonszenvező, bár a rajongók megpróbálnak az első belépésekor egy nyíltszíni tapsot kiprovokálni, de csak pisszegésig sikerül eljutniuk. Ehhez képest Netrebko úgy énekel, mint az álom. Egy idő után már nemcsak ehhez képest, hanem általában is, a harmadik felvonásbeli áriát olyan szépen, érzékenyen, finoman és biztos torokkal énekli, ahogy csak a legnagyobbak. Tovább
Torma Tamás
De ki az a Walter Rózsi?
(Walter Rózsi-villa, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ felújított épülete a Bajza utcában)
De ki volt Walter Rózsi, és hogy került egy háromszintes, lapostetős – természetesen Bauhausnak mondott, de inkább La Corbusier nyomában járó – villa a Lövölde tér közelébe? Az építtető házaspár Walter Rózsi, az Operaház primadonnája és férje, a Textil Újság tulajdonosa és szerkesztője, Radó Géza nem kifejezetten valami modern, inkább egy reprezentatív villát szerettek volna.
És nagyjából a lehetetlent kérték: egy tágas városi villát kis telken, de olyan alaprajzzal, ami a lehető leglevegősebb.
Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja?
Várkonyi Judit: Vénusz virrasztása – a zaklatáson túlTovább
Zsembery Borbála
Mozgásban lévő nyugvópont
Jász Attila: Felhőfoszlányok a hajnali fűben. Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2022, 141 oldal, 3000 Ft
Ellentétben a Bölénytakaró című kötettel, ennek a könyvnek a borítóján nem szerepel a fiktív társszerző neve, ám a fülszövegen túl egyes írások is tematizálják a közös alkotást. Az első füzet negyedik egységében egy rövid, prózában írt részlet idézi fel a szenttel való első találkozást, amely teljesen hétköznapi (nem is feltétlenül túl izgalmas) múzeumlátogatásnak hatna, ha a záró sorok csendje nem sejtetne valami többet: „te pedig állsz csak lecövekelve az üvegvitrin túloldalán, hallgatod a csendet hosszan a fülhallgatóból a történet után.” (18.) A kötet egyik központi kérdése a csend és az elhallgatás lehetségessége, illetve a csend jelentéssel feltöltése. Szent Fausztina alakja sem kifejezetten az irgalmassága, sokkal inkább a visszahúzódó, szemlélődő, később közvetítő pozíciója okán válik fontos szereplővé.Tovább
Benedek Szabolcs
A troll és mi
Fehér Boldizsár: Nem nagy ügy. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 130 oldal, 3499 Ft
Négy éve megjelent és Margó-díjat nyert első regénye (Vak majom) után Fehér Boldizsár most novelláskötettel jelentkezett. A szövegek egy része első ízben a szerzőnek a Könyves Magazinon futó, Hogyan legyünk népszerűek és szerezzünk barátokat? című tárcasorozatában bukkant fel. A kötetben olvasható verziók ugyanakkor érzékelhető utómunkán estek át az internetes publikálásuk óta. Mások lettek a címeik, a figurák nevei, a terjedelmük, és ami még lényegesebb: egy-egy bekezdés vagy mondat elhagyásával, avagy éppenséggel beiktatásával változtak a hangsúlyok. Mintha együtt értek volna a szerzőjükkel, nem mellesleg így épültek bele a kötet szépen kirajzolódó – talán túlzottan is szándékolt – egységébe.Tovább
Navarrai Mészáros Márton
Eszembe jutott Anne...
Sári Edina: Halálúton Horvátországba. Menekültnapló. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 256 oldal, 3990 Ft
A fordulatokban pikareszkregény-szerűen gazdag történettel összhangban az érzékenyítő és bulváros köteteket (Életrevaló, 2014; MeNŐpauza, 2017; MANÓpauza, 2018; MűNŐpauza, 2018), valamint nyúlfarknyi retromeséket (Az lenne jó…, 2014; Az lenne jó 2., 2019) jegyző marketingkommunikációs szakember nem csak dokumentatív jelleggel rögzíti a menekülthelyzetet, hanem szereplői kommentár útján szüntelenül csorbítja a migránsokkal kapcsolatos sztereotípiák élét.Tovább
Jenei-Forray Norma
„A meg nem értett jelen”
Válogatás Tompa Andrea Omerta – Hallgatások könyve című könyvének német nyelvű recenzióiból
Omerta – Hallgatások könyve. Fordította Terézia Mora. Suhrkamp Verlag, 2022, 954 oldal, 34 euró
Az Omertà lenyűgöző regény, amely négy hangján keresztül teljes egészében megmutatja a fenyegetett ember önfenntartási ösztönében és vágyában megnyilvánuló összetettségét. […] Az Omertá monumentális történelmi regény, talán csak Bánffy Miklós Erdély-trilógiájához hasonlítható, amelynek utolsó része 1940-ben jelent meg. Még csak magyarul sem kell tudni ahhoz, hogy értékeljük Terézia Mora fordítását. A 2018-as Büchner-díjas fordító nagy művészeti teljesítménye, hogy olyan beszédmódokat adott a szereplőknek, amelyek élénken mesélnek a lelkiismereti konfliktusokról, a gyónásról, az önismeretről és a mély hallgatásról. Döntése, hogy az erdélyi városok, falvak és folyók nevét nagyrészt magyarul hagyja meg, nyelvpolitikai: Erdély elrománosításának és elmagyarosításának képviselői közötti évszázados huzavonáról tanúskodik. Erdélyben ráadásul német ajkú erdélyi szászok is éltek sokáig. A függelékben néhány elnevezés mindhárom nyelven megtalálható.
(Alexandru Bulucz: Bizonyságtétel. Der Freitag. 2022. március 09.)Tovább
György Péter
More sweetly play the dance
(William Kentridge kiállítása a Szépművészeti Múzeumban október 16-ig látható.)
William Kentridge 1955-ben született Johannesburgban, ahol azóta is él. Az apartheid társadalmában nőtt fel, és nem akárhogyan. Apja, Sydney Kentridge védte Nelson Mandelát 1956–1961 között a hazaárulás-perében, melyben 156 embert tartóztattak le.
S ő védte Steve Bikót, az apartheid elleni küzdelem jeles képviselőjét, sőt Desmond Tutut is. Nehéz megítélni, mindez miként hatott William Kentridge életére és művészeti tevékenységére, de az bizonyos, hogy munkásságának centrumában az apartheid rendszer urbanisztikai, esztétikai, etikai, emberi következményei állnak, s az egyes témák, szereplők, helyszínek visszatérnek. Mint azt a mostani budapesti kiállításon látható, táncot, lázadást, örömet és végül gyászt bemutató film, valamint a pasztell, szénnel rajzolt, majdnem észrevétlenül elmozduló grafikák és a zene montázsát használó, nagyszerű alkotás is bizonyítja.
„Kiált lágyabban játszd a halált”
(Celan: Halálfúga, Lator László fordítása)Tovább
Mélyi József
A bekeretezett jövő
(A Mi magyarok című kiállítás október 31-ig látható az Első Magyar Látványtár diszeli Kiállítóházában.)
Vörösváry Ákos éves látványtári kiállításai több mint negyedszázada nagyon hasonlítanak egymásra, mindenekelőtt azért, mert maga a gyűjtemény, amelyből válogat, egynemű: privát nemzeti gyűjtemény. Másrészt viszont ezek a tárlatok rendkívül változatosak, főként, mert a nézők nemzetről alkotott képe folyamatosan változik. Az emberöltőnyi idő alatt bekövetkezett változások valójában szinte felmérhetetlenek: ami húsz-harminc évvel ezelőtt még közhelynek számított, azért ma kiátkozás járhat, ami akkor tabu volt, mára minden további nélkül a közbeszéd része lehet. Vörösváry Ákos gyűjteményének egyes piros-fehér-zöld darabjaira a kilencvenes években még az irónia vagy a nemzeti önirónia jegyében tekinthettünk, mára azonban a kiállított tárgyakba szinte kivétel nélkül történelmi mélységet láthatunk bele; spektrumuk inkább a tragikus és a tragikomikus között húzódik.Tovább
Sinkó István
Látvány és absztrakció
(Knyihár Amarilla kiállítása a K. A. S. Galériában augusztus 22-ig látható.)
Knyihár Amarilla újabb festményei a K. A. S. Galériában komoly festői kérdéseket vetnek fel. Kezdjük azonban azzal, hogy mostanában ritkán látni ennyire szabad, festőiségében oldott és releváns képeket galériák falain. Knyihár könnyed és gazdag színvilágú képei a nézőt megragadják és fogva tartják. Ugyanakkor – és itt vetődnek fel a fent említett kérdések – nehéz eldönteni, hogy egy finoman redukált, látvány utáni festészetet vagy egy erős absztrakciót, egy képi gondolatkísérletet láthatunk-e a galéria falain. Knyihár a Szín-tükör címmel látta el kiállítását, s benne – mint bevezetőjéből kiderül – egy festői kísérlet, egy alkotói problémakör új darabjait mutatja be. Ez a kísérlet a reflexióról, a tükröződésről és a színekkel kifejezhető vibrálásról szól.Tovább
Stőhr Lóránt
Kiskakas
(Sean Baker: Vörös rakéta)
De vajon mi történt a pornósztárral, aki – mint mindenkinek elbüszkélkedik vele – számos alkalommal került be a pornó hírességeinek csarnokába, miként zuhant le odáig, hogy kénytelen lett hazatántorogni fiatalsága megvetett helyszínére? Sean Baker író-rendező nem fedi fel a titkot, képzeljük el magunk az alászállás csúfos történetét, helyette pompás jellem- és környezetrajzot kínál az amerikai Délről, ahol Donald Trump beszédei szólnak folyamatosan a tévéből a 2016-os megválasztását megelőző kampányidőszakban.Tovább
Csengery Kristóf
Micsoda néni!
(Ruth Slenczynska: My Life in Music. Decca)
A tavaly készült lemez nem akármilyen élmény. Természetesen ámulattal hallgatjuk, hogy valaki 97 évesen sértetlen technikával, sőt virtuózan zongorázik, ám ennél is több, hogy ebből a zenélésből árad az életkedv, az energia, a találékonyság, hogy az értelmezések egyéniek, eredetiek, nemegyszer ellentmondanak a mai konvencióknak. Mai konvenciók? Valóban, az ámulaton és a pozitív megrendülésen túl alighanem ez a lemez legizgalmasabb hozama: arra figyelni, miben más ez a zenélés mint a manapság megszokott.Tovább
Herczog Noémi
Magas hőfokon
(Bánkitó Fesztivál, 2022)
Visszatérve Bánkra, ez egy kiváló underground minifesztivál, minden műfajban nyitott az újra (vagy ami itthon új). A Nagymamáról álmodtam pedig valahol kultelőadás (ha csak egy szubkultúra számára is), de több okból nehéz róla írni. Minden kártyát kijátszik a szerethetőség érdekében: van itt rokoni szál, személyesség, humor, és a legfőbb kártya, a holokauszt, ki merne kritizálni egy holokauszt-előadást, pláne ha azt egy – állítása szerint – zsidó unoka készíti saját, túlélő nagymamájáról.Tovább
Fáy Miklós
Tokától bokáig
(Verdi: Aida – Arena di Verona, július 28.)
Az ilyen típusú humoroknak már befellegzett. Sőt, a nem humoros változatoknak is, Anna Netrebko elég szépen kapott az önbarnító folyadékokért. Igaz, hogy az egész nyári évadból ő csak három előadást énekelt, de mintha ő volna az értelmi szerzője a húsz évvel ezelőtti rendezésnek, osztják rendesen. Ebből azért sejti az ember, hogy a környezete nem kifejezetten rokonszenvező, bár a rajongók megpróbálnak az első belépésekor egy nyíltszíni tapsot kiprovokálni, de csak pisszegésig sikerül eljutniuk. Ehhez képest Netrebko úgy énekel, mint az álom. Egy idő után már nemcsak ehhez képest, hanem általában is, a harmadik felvonásbeli áriát olyan szépen, érzékenyen, finoman és biztos torokkal énekli, ahogy csak a legnagyobbak. Tovább
Torma Tamás
De ki az a Walter Rózsi?
(Walter Rózsi-villa, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ felújított épülete a Bajza utcában)
De ki volt Walter Rózsi, és hogy került egy háromszintes, lapostetős – természetesen Bauhausnak mondott, de inkább La Corbusier nyomában járó – villa a Lövölde tér közelébe? Az építtető házaspár Walter Rózsi, az Operaház primadonnája és férje, a Textil Újság tulajdonosa és szerkesztője, Radó Géza nem kifejezetten valami modern, inkább egy reprezentatív villát szerettek volna.
És nagyjából a lehetetlent kérték: egy tágas városi villát kis telken, de olyan alaprajzzal, ami a lehető leglevegősebb.
I R O D A L O M
Egy élet kevés
Kupihár Rebeka
babakötvény
Kupihár Rebeka
bátorságpróba
Kupihár Rebeka
ezek mind a pokolra jutnak
Kupihár Rebeka
ki vagy nekem
Kupihár Rebeka
benne vagyok a korban
Jenei Gyula
Családfák
Anyám vőlegényét a szerb határon lőtték le az ötvenes években. Pontosabb lenne jugoszláv határt írni, és talán a lelövésről aprólékosabban is be lehetne számolni, de nem tudok. Kisgyerek voltam, anyám a konyhában tésztát gyúrt vagy levest főzött, és elmesélte, hogy a vőlegényét három évre behívták határőrnek, aztán – ha jól rémlik – a szerbek átlőttek a határon. Így. Vagy valahogy így. Arra emlékszem, hogy anyám nem szerette a szerbeket, mert a vőlegényét szerette. És akkor ez nyilván érthető. Arra is emlékszem, hogy én meg ezt a történetet nem szerettem. Illetve a történet vége nem volt ellenemre. Hogy lelőtték. S anyám kereshetett más vőlegényt, én pedig megszülethettem.
Létezésünk a világban véletlenek milliárdjain múlik. A klasszikus Woody Allen-film bevetésre váró spermiuma is vagy százmilliomod magával indul a versenyen, de célba csak egy juthat. Esetleg kettő. Három-négy? Olyankor ikrek lesznek, vagy ha mégsem, akkor „elvesztett” ikrek, s a Hellinger-féle családállítás szeánszain máris megalapozódik a közös tudás, megvan az okozat feltételezett oka. Generációkon átívelő elfojtódások, traumák.Tovább
Egressy Zoltán
Ékszer
„Úgy alakult, hogy nekem sikerült randiznom vele. Ezt máig nem bocsátották meg a többiek. Már aki elhiszi. Bebizonyítanom nem sikerült. Talán nem is baj. A fellépések után mindig kaptunk egy jó vacsorát, aztán általában spontán buli keletkezett. Néha még táncoltunk is, csak úgy, magánszorgalomból lenyomtunk egy-egy irgalmatlan csürdöngölőst. Aközben azért már ki-kinéztünk, ki néz minket. Sose lehetett tudni, összejön-e valami. Fess magyar legények voltunk. Vagy azt gondoltuk magunkról. Azon az estén, amikor Janka Weber ott maradt, észrevettem, hogy bámul engem. Majdnem elájultam a gyönyörűségtől. Összeakasztottuk a tekintetünket. Amikor befejeztük a táncot, elindult kifelé. Na, gondoltam, ez az én pillanatom.
Egy üdülőszerűséget kell elképzelni, köröskörül erdő, telepített fák, kis tópart a közelben, madárfütty, szellő. Tiszta romantika. Cigizni ment ki. Összeszedtem magam, meg azt a keveset, amit németül tudtam, utolértem, és megszólítottam. Lassan emelte rám a tekintetét. Megijedtem, akkora szomorúság volt benne. Kicsit le is blokkoltam. Azt azért el tudtam mondani, hogy milyen gyönyörűnek találom. Fáradtan mosolygott. Még pár semmiséget dadogtam, aztán megkérdeztem, sétálunk-e. Nem, el kell indulnia. Oké, akkor viszont tudunk-e találkozni valamikor? Tudunk. Mikor? Holnap négykor. Hol? Itt.”Tovább
Szűcs Anna
Mama
„(a) húgyszagú kapualjak belső felében álldogálni szokásommá vált mostanság, először a csilinél, most meg erre a kis genyóra kell várnom, köpök ki az út szélére, ha nem tudnám mit gondoljak róla, bizony nagyon csúnyákat gondolnék, köpök ki mégegyszer, tiszta szar ez a nap. utálom a károly körutat, az emberek nemnormálisak errefelé, nappal mindenki lökdösődik, az ördögkatlan ilyenkor is tele van fogatlanokkal, persze, hogy a mama itt él, ötven éve ez még rendes környék volt, nem császkáltak a „fiatalok”, nem ömlött a gozsduból a szarszag, ide lehetett szülni három gyereket rendes körülmények közé, halálfélelem nélkül menni piacra, bár ki a faszom jár piacra ma már, itt az aldi két saroknyira, legfrissebb zöldség díjat nyert pár éve, vagy ilyesmi, az egyik kinti szakadt bőrpadról most fordul le az egyik csöves, ezek sosem hánynak, gondolom, annyit tudnak inni, mint az istennyila, de sosem látod őket hányni, most kéne kirámolni az öreget, tisztára nincs magánál, teljesen kivan, k.o. beleszívok a cigimbe, hosszú eve, tiszta lehúzás, hogy dupla akkorának néz ki, mint egy normál cigi, de csak a filtere hosszú, baszomnagy filtere van,”
