KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2022.09.30.
Szijjártó Péter a CGTN globális kínai tévéhálózatnak adott interjújában kritizálta az Európai Parlamentet, amely szerinte a legnagyobb inflációs és energiaválság közepén azzal van elfoglalva, hogy megítélje Magyarországot – írja a Politico.
A Politico című amerikai portál európai kiadásának a lobbitevékenységről szóló heti hírlevele beszámol arról, hogy a Huawei kínai technológiai óriáscég Budapesten rendezte meg kedden Európai Innovációs Napját. A cikk utal arra, hogy a Huaweit szerte Európában távol tartják az 5G terén folyó távközlési versenytől, és hogy az elzárkózás oka a kínai kémkedés miatti aggodalom. Magyarországon gyökeresen más a helyzet, a magyar kormányzati tisztségviselők üdvözlik a kínai nagyvállalat beruházásait, így legnagyobb európai logisztikai központjának a létrehozását.
A rendezvényen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt a fő szónok, és arról beszélt, hogy csökkenőben van a Nyugat részaránya a globális finanszírozásban, és hogy Magyarországnak érdeke a kínai beruházások bevonzása. Úgy fogalmazott: nem fognak diszkriminációt alkalmazni egyetlen befektetővel szemben sem annak eredetországa miatt, csak egy dolog számít, az, hogy a vállalkozás tartsa be a magyar előírásokat, és Budapest ellenáll minden olyan nemzetközi nyomásnak, amely a Huawei magyarországi jelenléte ellen irányul.
A Politico kitér arra, hogy Szijjártó mellett felszólalt Ujhelyi István szocialista, valamint Schaller-Baross Ernő és Tóth Edina fideszes európai parlamenti képviselő, továbbá Steiner Attila klímaügyi és György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. A Huawei a jövő hónapban Párizsban tervez nagyszabású konferenciát, de ott a cikk szerint – éles ellentétben a budapesti rendezvénnyel – politikai tényezők nem szerepelnek a szónoklistán.
"Az Európai Parlament önmagában véve egy vicc"
Szijjártó egyébként – és erről is a Politico számol be – a CGTN rövidítésű, globális kínai tévéhálózatnak adott interjút, és abban egyebek közt arról beszélt, hogy az Európai Parlament önmagában véve egy vicc, hiszen amikor Európának hatalmas inflációs és energiaválsággal kell szembenéznie, akkor a legfontosabb feladatának azt tartja, hogy megítélje Magyarországot, azt az országot, ahol demokratikus választásokat tartanak. Szerinte az Európai Parlament baloldala gyűlöli azt, hogy Magyarország konzervatív, jobbközép, keresztény, demokratikus és hazafias kormánya négy választást megnyert, továbbra is sikeres, és kielégíti a nép igényeit.
"Orbánt sokkal jobban érdekli Kína, mint Oroszország"
Magyarország nyíltan a leginkább oroszpárti ország az Európai Unióban, és mindenki másnál barátibb politikát folytat Vlagyimir Putyin irányában – állapította meg Ivan Krastev bolgár politikatudós abban az interjúban, amelyet Gideon Rachman, a londoni Financial Times külügyi főkommentátora készített vele. A podcastként hangzó formában, valamint leiratban is közzétett, igen átfogó és terjedelmes interjút annak a témakörnek szentelték, hogy miként alakítja át Európát az ukrajnai háború.
Krastev felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok és a lengyelek egyetértenek akkor, amikor a jogállamiságról van szó, vagy arról, hogy miként látják Brüsszelt, de teljes köztük a nézeteltérés a háborút és Putyint illetően. Ebből a szempontból tehát Közép-Európa ugyan valóban a középpontban találja magát, de azt kell látnia, hogy ez a centrum igencsak megosztott, nem csupán az egyes országok között, hanem egyes országokon belül is.
A neves liberális politológus szerint Orbán Viktor úgy próbálja meghatározni Magyarországot, mint olyan szigetet az Európai Unió óceánján, amely ádázul küzd a maga szuverenitásáért. „Őszintén szólva sohasem hittem azt, hogy különösebben Putyin-barát lenne” – mondta. Szerinte Orbánt sokkal jobban érdekli Kína, mint Oroszország. De hozott egy olyan döntést, amely nagyon eltér Lengyelország döntésétől. Lengyelország úgy döntött: az Egyesült Államok van annyira fontos saját biztonsága szempontjából, hogy nem folyik bele az amerikai belpolitikába. Kaczyński valószínűleg közelebb érzi magát Trumphoz ideológiai értelemben, de sohasem lépne fel Biden ellen, mert Lengyelországnak Amerika létfontosságú. Orbán azt választotta, ami nagyon váratlan egy kicsiny európai országtól: úgy döntött, hogy beszáll az Egyesült Államok belpolitikájába, és mindent Trumpra, a Republikánus Pártra tett fel.
Ivan Krastev megfogalmazása szerint Orbán arra törekedett, hogy a kultúrák harcának kultikus alakjává váljon, és most az amerikai és az európai jobboldal számára ő ugyanazt jelenti, amit Fidel Castro jelentett a baloldal számára az 1970-es években. Igyekszik megőrizni saját fontosságát az európai projektben, arra tekintettel, hogy 2024-től republikánus elnöke lehet Amerikának, és akkor Magyarország szerepe teljesen megváltozik.
Orbán – folytatta Krastev – erősen nacionalista, amikor a kulturális politikáról van szó, másfelől viszont kimondottan barátságos a nagy külföldi cégekkel, különösen a német vállalatokkal. Kaczyński nem akar kulturális háborút, viszont őszintén hisz abban, hogy a bankszektor legalább 50 százalékának lengyel kézben kell lennie. Eközben a mostani válság az Uniót az egységesebb Európa, a közös európai külpolitika felé nyomja.
