2023. január 6., péntek

„AZT SZOKTÁK MONDANI, HOGY A LEGROSSZABB SZANKCIÓ IS JOBB, MINT A HÁBORÚ”

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2023.01.06.


Az Oroszország elleni gazdasági-kereskedelmi korlátozások csak fokozatosan hatnak, de már éreztetik hatásukat - véli Halmai Péter közgazdász-akadémikus. Az oroszok számára létfontosságú a földgáz Európába szállítása, mert nehezen tudják máshol értékesíteni. Ukrajna gazdasága ugyanakkor már eddig is hatalmas károkat szenvedett.


A szankció manapság az egyik leggyakrabban használt kifejezés a híradásokban. Azt még csak sejtjük, hogy mit is jelent, de vajon hathatós módszer egy olyan területrabló agresszor ellen, mint a putyini Oroszország?

A szankció tulajdonképpen kereskedelempolitikai válasz valamilyen politikai történésre, például geopolitikai cselekvésre vagy katonai akcióra. Tisztában kell azonban lenni azzal. hogy a szankciók általában fokozatosan fejtik ki hatásukat. Azt szokták mondani, hogy a legrosszabb szankció is jobb, mint a háború. A szankcióknak ugyanis valamiféle következménye mindig van. Ugyanakkor, főleg a nagyobb országoknál, amelyeknek jelentős belső erőforrásai vannak, lassan ható méregként fejtik ki a hatásukat. A cél az, hogy a szankció a kiszabójára minimális, az elszenvedőjére viszont maximális következményekkel járjon...

AKI ÖSSZEMOSSA A 2010 ELŐTTI ÉVEKET AZ AZT KÖVETŐKKEL…

FACEBOOK
Szerző: GYURCSÁNY FERENC
2023.01.06.


Visszahozni a 2010 előtti időt?

A 2010 előtti évek a demokratikus, szabad, európai Magyarország évei voltak. Terhelve sok vitával, ahogy demokráciában szokásos.

Szabad volt a sajtó, széles a sztrájkjog, működött a társadalmi érdekegyeztetés, iskolái, egészségügyi intézményei voltak az önkormányzatoknak, független volt az igazságszolgáltatás, az alkotmánybíróság, a versenyfelügyelet. Nem kormánypárti pártkatona volt a köztársaság elnöke.

Az iskola a holnapra, egymás elfogadására készítette fel gyermekeinket, büszkén vállaltuk nyugatos kultúránkat, politikai hovatartozásunkat. Egy szabad, európai, polgári Magyarország útját kerestük. Messze nem hibátlanul.

2006 ősze súlyos politikai válságot hozott. Benne egy drámai beszéd, egy előkészített puccsista orbáni szándék, a vele összejátszó, a köztársaság intézményeit háborús módon támadó, jogellenes, radikális fellépés, egy ügyetlen, sokszor jogtalan módon eljáró rendőrség.

Aki most azt mondja, hogy nem akar visszatérni a 2010 előtti világhoz, az vagy nem mond semmit, mert senki sem akar egy évtizeddel visszafelé menni, vagy azonosul a Fidesz azon hazug értelmezésével, amely azokat az éveket egyszerűen rendőrterrorként állítja be, végül pedig tudomást sem vesz az akkori időszak küzdelmes demokráciájának és mai ünnepi lepellel takart fasiszta önkényének különbségéről.

Aki összemossa a 2010 előtti éveket az azt követőkkel, az vagy vak, vagy hazug, vagy a Fidesz hasznos hülyéje, esetleg a Fidesz politikájának támogatója.

Ha közülük bárki ma azt állítja magáról, hogy ellenzéki, akkor téved. Még ha nem is tudja, valójában útitárs. A Fidesz útitársa.

Nézem a naptárat.
2023

SPIRÓ GYÖRGY: MEGDÖBBENTEM ÉS ÚGY MARADTAM

KLIKKTV / TÍZ
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2023.01.05.


Valószínű, hogy egy varsában előbb pusztulnak el a halak, minthogy ki tudnának belőle úszni. Mint ahogy az így fogott halak, úgy vagyunk megrekedve mi is. Beúsztunk és nem tudunk megfordulni és kiúszni belőle. Ettől jogosan érezzük rosszul magunkat. Miközben Magyarország is ott tart, ahol a világ, ráadásul mi még mindig a legfejlettebb ötven ország közé tartozunk – véli Spiró György. Az író - aki Bolgár György szerint mérhetetlenül pesszimista - a Klikk Tv Tíz című műsorában beszélt erről.

BOD PÉTER ÁKOS: ADÓT FOGNAK EMELNI

KLIKKTV
Riporter: NÉMETH PÉTER
2023.01.05.


A dolgok nincsenek rendjén, a gazdasági mutatók szerint évek óta egyre lejjebb csúszunk gazdaságilag, még a régió országaihoz képest is.

Mennyire felhős a helyzet Magyarországon? Van-e realitás a kormánypropaganda mondataiban? Mi az oka annak, hogy nem az egyenes adókat emelik, hanem az ún. közvetett adókat? Lefelezhető-e kormányfői utasításra az infláció? Milyen volt Orbán tanácsadójaként dolgozni?

Ezekről a kérdésekről beszélgetett Bod Péter Ákos egyetemi tanárral a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Németh Péter.

KÖKÉNY MIHÁLY: AZ ORVOSI BÉREK EMELÉSÉVEL NEM LEHET AZ EGÉSZSÉGÜGY PÉNZHIÁNYÁT RENDEZNI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.06.


Az egészségügy helyzetét ebben az évben az fogja meghatározni, hogyan alakul az állami egészségügyben az orvosi, és a szakdolgozói létszám. Ebben nagyon sok a bizonytalanság – mondta Hírklikknek Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter, akivel arról beszélgettünk, hogy bár a tervezetekben benne volt, végül a magánellátásban dolgozó orvosnak mégsem kell havi 20 órát a közellátásban dolgoznia, és az alapilletmény 20 százalékos eltérítésről szóló rendelet sem jelent meg. A szakember szerint ezekben az ügyekben elég nagy ellenállást láthatott a kormány. Kökény szerint általában nem működőképesek az olyan reformok, amelyeket fölülről, egy agyoncentralizált központból kényszerítenek rá a betegekre és az ellátókra. A reformoknak és a forrásoknak kéz a kézben kellene járni.


A tavalyi év utolsó előtti napján majdnem változatlanul jelentek meg a Magyar Közlönyben az egészségügy jelentős részének működését átíró részlet szabályok. Melyek ezek közül a legfontosabbak, és kiket érint?

Tavaly december 7-én fogadták el azt a salátatörvényt, amely ellen sokan tiltakoztak is, főleg az orvosi kamara. A törvény egy csomó kérdést nyitva hagyott, és az év végén az egyes részletszabályok jelentek meg. Még nem tudjuk, hogy ezeket milyen módon fogják alkalmazni. Ami ez ügyben mégis meglepőnek tekinthető, hogy nagyon úgy tűnik néhány területen a kormány – lehet, hogy csak átmenetileg – visszakozott...

ÉLET ÉS IRODALOM 2023/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.01.06.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán
Nem csodálkozunk


Ebben az országban csakis olyanok élhetnének boldogan és kiegyensúlyozottan, akik semmin se tudnak csodálkozni. Akik egyre nagyobb beletörődéssel nézik, mi folyik itt. Tekintetüket néha megjártatják azon, ami a szemük láttára, világos nappal történik: hogy például egyik napról a másikra eltűnik egy testes balatoni partszakasz, hiányoznak a hegyek tegnap még megszokott ormai, mert helyüket napjaink úgynevezett nagyvállalkozói (értsd: a város közismert simlisei) beépítették. Valakik megvettek egy hőerőművet az államtól, amit aztán az állam drágábban visszavásárolt (lásd még készpénztranszfer). Csak közben a hőerőmű néhány hónapos szakszerűtlen működtetése egyszer s mindenkorra elszennyezett két hegyi patakot, és kipusztította a környező élővilágot. Vagy ennek a fordítottja: kőbányát is vettek már pártközeli cégek pénzén, de aztán olcsón eladták egy rokonnak (lásd még készpénztranszfer). Amire Simicska Lajosnak annyi megjegyzése volt korábbi elvtársai körében: mindenkinek állampolgári joga hülyének lenni (1993, a Fidesz kihelyezett frakcióértekezletének immár kilazult hangulatú záróaktusa a somogyaszalói éjszakában). Aztán a szemek lassan megszoknak mindent, nem csodálkozik itt már senki.Tovább

A szerző további cikkei

Demény Péter
Üldözések között

Kertész Ákos halálára

A szerző további cikkei

Marosán György
Az egyensúlyát veszített glóbusz


A világ most éppen azt a hírt mérlegeli – ki aggodalommal, ki csak meglepődve ­–, hogy az emberiség „létszáma” túllépte a 8 milliárd főt. A bejelentést még meghökkentőbbé tette, hogy az új jövevényének érkezését percre pontosan közölték. A World Population Clock ez év november 15-én, reggel 9 órakor adta hírül az örvendetes eseményt, ahogyan azt szűkebb baráti körünkben megszoktuk: a várva várt születés időpontjáról a közvetlenül érintetteket percre pontosan tájékoztatva. A családi hagyományok tükrében ez az esemény globális hírré válva hasonló üzenetet hordoz: a most már minden embertársunkat magában foglaló „családunk” új „testvérrel” gyarapodott. Ám, miközben megpróbálunk hozzászokni ehhez a nagyon nagy család gondolatához, azért sokan aggódva kérdezik: képes-e a föld egyáltalán ennyi embert eltartani?Tovább

A szerző további cikkei

Tóth Mihály
Büntetőpolitikánk tíz éve


Idén kerek évfordulóját ünnepeljük a 2013-ban hatályba lépett, megújult Büntető törvénykönyvünknek. Konferenciák, nyilatkozatok sora emlékezik meg a születésnapról, s a törvényt már eddig is többen „nagy nemzeti vívmánynak”, de legalábbis a kriminális jelenségeket „végre megfelelő módon kezelni képes korszakos kodifikációs terméknek” minősítették.

Indokolt ezért egy mértéktartóbbnak szánt rövid elemzés arról, sikerült-e a törvény hatálybalépését követő évtizedben akár részben megfelelnünk a korszerű büntetőjog követelményeinek. Az írás nem tér ki a jogalkalmazás hétköznapi anomáliáira, ezek sokszor nem a törvény hibáira, hiányosságaira vezethetőek vissza, s egyébként is alaposabb áttekintést igényelnének. Igyekszem megmaradni a Btk. általános jellemzésének és kezdeti érvényesülésének keretei között.Tovább

A szerző további cikkei






Fehér Dávid
A csend változatai

Bak Imre (1939–2022)

A szerző további cikkei

Standeisky Éva
Önmegvalósítók

Kassák és hatása

A szerző további cikkei


Pető Iván
Nem elfeledettek


F E U I L L E T O N

Gyenge Zoltán
Thomas Mann ismételt üdvözlése

A szerző további cikkei

I R O D A L O M

Tolnai Ottó
Történelem

Arra is jól emlékszem, ahogy az általános sárban, lám, még ma is alliterációként ismételgetem, tisztán – tisztán emlékszem, hogy megkérdeztem bátyámtól, hogy ez ott, előttünk micsoda? Mi micsoda?, kérdezte bátyám. Hát, amit mi most itt nézünk. Micsoda ez a végtelen kínlódás a sárban? Ez a végtelen kínlódás a sárban, mondta bátyám: a történelem. Ez a történelem?, kérdeztem. Ez, mondta bátyám. A harmadik-negyedik osztálytól majd már nektek is külön tantárgyatok lesz... Mi?, kérdeztem. Hát a történelem, mondta bátyám...Tovább

A szerző további cikkei

Gajdó Ágnes
12:22


Mintegy két éve már, hogy minden egyes nap éppen 12 óra 22 perckor néz rá a konyhai rádió piros színű számlapjára. A rántást készíti elő, krumplit pucol, vékonyan, ahogyan a nagyanyja tanította, vagy már mosogat, mert a korai ebédet követően szeretné mielőbb tisztán hagyni a terepet. 12:22 – villog kérlelhetetlenül a kijelzőn. Ez az a dátum, hónap, nap, amikor a férfi megszületett. December 22-én, karácsony előtt néhány nappal. S abban az esztendőben éppen péntekre esett e nap. Krisztus kereszthalálának napjára. Jó ómen? Ki tudta ezt akkor.Tovább

A szerző további cikkei

Benkő Imola Orsolya
Hűtlenség


A repülő felhasítja az eget, ahogy téged a bizonytalanság. Viszed magaddal apád fátyolos tekintetét, anyád sűrű sóhajait. Nézed fentről a megapoliszt, gyöngyházszínű sziget, fényes, tükrös tornyai csiklandozzák a repülő hasát, ahogy téged a kíváncsiság, amikor végre megérkezel. De a kíváncsiságot gyorsan felváltja a gyomorgörcs, amikor a kócos szemöldökű, szeplős egyenruhás elé érsz, ellenőrzésre.

– Kirándulni? – néz rád a vízumod fölött.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Apám barátai


Nem tudom, mi volt az eredendő bűn.

Mi bántotta alapból, mi volt az örök sértettség vastag korma alatt, mitől volt súlyosan sérült ember, és ez bánt. Hogy ennyire már sajnos nem ismertem, pedig az elsőszülött fia vagyok. És az is elkeserít, hogy Antal doktor, a pályaelhagyó pszichiáter volt évtizedek után az első radikális jel, félreérthetetlen üzenet. Mármint ha konokul ragaszkodom a hitemhez, hogy apám beszélni akar velem, és a túlvilági üzenetekre valahogy választ is tudok juttatni. Tovább

A szerző további cikkei



George Szirtes – Szlukovényi Katalin
Képeslapok Európából


A szerző további cikkei

Szív Ernő
1978


A professzor úr valóban professzor volt. Három ugyanolyan márkájú és mintázatú, ugyanúgy elkopott öltönye lógott a szekrényében. Meg a frottír fürdőköpeny, a pár fekete cipő, illetve néhány fölstócolt könyv. A professzor úr éveken keresztül látogató volt, de a tavalyi év óta egy bármikor újra bekövetkezhető roham miatt ő is bentlakó lett a nagykórház elfekvőjében. A nővérek kedvelték és féltek tőle. A doktornő is szerette, bár akadtak villongásaik, a professzor úr megszokta, hogy a szabályok az ő akarata és belátása szerint működnek.

A professzor úr heti háromszor magára öltötte egyik öltönyét és átballagott a folyosó másik szobájába. A két kórterem közvetlenül egymás mellett helyezkedett el. Mint látogató éveken keresztül járt a feleségéhez, minden héten háromszor, jóllehet nem mindig ugyanazokon a napokon. Azt tartotta, kell a változatosság. Előfordult, hogy hétfőn, kedden és szerdán látogatta meg a gyógyíthatatlan feleségét, majd legközelebb a következő hét keddjén kopogott végig a folyosón a botja. Aztán csütörtökön és szombaton érkezett. A professzor úr mindig hozott csokoládét, a kórházközeli kávézóban vásárolt tejberizst, narancsgerezdeket, és általában valamilyen görög tárgyú legendát mesélt a feleségének, aki idővel egészen elhalkult, csak a szeme hunyorgása, kezének erőtlen mozdulása jelezte, kíván valamit, korty vizet, zavarja a fény. Csoda, hogy élt. A professzor hamar megértette, hogy a felesége Aphrodité születését unja, máris Echó vagy Nárcisz legendáját elemezte. Esetleg Marszüasz balesetét taglalta. Áttért az argonauták kacskaringós irodalmára. Neki személyesen az a véleménye, hogy a Tai­getosz szerepe erősen túlzott a spártaiak életében.Tovább



V I S S Z H A N G

Makai József Lendvai-díjas
Paul Lendvai laudációja

Németh László
Kanca?


Anna Valentová (1941–2022)

K R I T I K A

Csuhai István
Minták és mintázatok


►Szerdahelyi Márk – Borovi Dániel: Szobrok és szobrászok a 19. századi Magyarországon. Holnap Kiadó, Budapest, 2022, 239 oldal, 9900 Ft

El lehetne mondani tehát így is, megtörténése szerint mindezt, de a szerzők a bevezetőben emlegetett legfontosabb célkitűzés, a szoborérzékenyítés érdekében más koncepciót választanak. A rendelkezésükre álló anyagot öt nagyobb fejezetbe sorolják, cím szerint a következőkbe: A szobrász a 19. században (ez meséli el legklasszikusabban a történeti szálat); A gondolattól a mintázásig (amely a szobor ötletétől az alkotó kiválasztásáig és szerződtetéséig követi a folyamatot), A szobor születése (amely az első agyagmintát elkészítő szobrász műhelyével, néha nagy számú és tökéletes névtelenségben maradó segéderőivel, a szobormű kiválasztott anyagának lehetőségeivel vet számot, de itt kap helyet a szobor kivitelezése, a kőfaragás és az öntés vagy a lemezdomborítás technológiája is), külön fejezetbe kerül a Szállítás és felállítás, és külön fejezet szól arról az időről, amikor a szobor már végső helyére kerül, és elkezdi élni a nyilvános életét, a Fogadtatás és utóéletről. Mindez feltördeli a megszokott haladványt, a könyv első felében a leggyakrabban alkalmazott retorikai fordulat az „erre majd részletesebben kitérünk”, második felében pedig az „ahogy említettük már” lesz.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Vörös István
Ex libris


Noam Chomsky: Összefogunk vagy kihalunk
Mark Fisher: Kapitalista realizmus
Roger Scruton: Mi a konzervativizmus?
John Keane: A demokrácia legrövidebb története

A szerző további cikkei

Vermes Nikolett
Hol vannak az apák?


► Hidas Judit: Nem vagy többé az apám. Park Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2022, 339 oldal, 3999 Ft

A „hova tűntek az apák?” kérdés messzemenőleg aktuális „elapátlanodott” társadalmunkban. Hatásos cím: Nem vagy többé az apám. A fő karakter gyerekkorát átjárja a rendszerváltozás értelmiséget érintő kiábrándultsága, ugyan nem értheti, hogy miért kényszerül a kereskedelembe filozófus apja, de elszenvedi a kudarc következményét, szülei válását. A nyolcvanas évek szocreál, mágneszáras, narancssárga konyhaszekrényben, linóleumpadlóban, világosbarna, lakkozott, szögletes szekrénysorban, kalocsai hímzéses terítőben és az asztalon álló, kissé mindig poros művirágban elevenedik fel előttünk. Ebben a giccses egyszerűségben találkozunk a házasságfelbontás gyerekeket érintő traumájával.Tovább

A szerző további cikkei

Erdős László
Cselekvésben a remény


► Jane Goodall, Douglas Abrams: A remény könyve. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Central Kiadói Csoport, Budapest, 2022, 256 oldal, 4390 Ft

Van tehát okunk a reményre? Jane Goodall szerint feltétlenül: rendíthetetlenül bízik az emberi értelemben, a természet megújulóképességében, a fiatalok erejében, és nem utolsó sorban az emberi elszántságban. A remény azonban aktivitást, tetteket követel. Nem helyes tétlenül reménykedni, hogy majd minden jól alakul, hanem cselekednünk kell. Márpedig minden nap bőven van lehetőségünk cselekedni. Ahogyan Jane Goodall hangsúlyozni szokta: minden döntésünk befolyásolja a Föld jövőjét, és nekünk kell eldönteni, hogy milyen irányú legyen ez a hatás. A legkisebb döntések is számítanak, hiszen a kis tettek összeadódnak. Jó példa erre, hogy a pálmaolaj iránti igény elkezdett csökkenni, és ez részben a tudatos vásárlóknak köszönhető, akik nem hajlandók pálmaolajat tartalmazó termékeket vásárolni. A pálmaolaj ugyanis a legfőbb oka a délkelet-ázsiai esőerdők irtásának. Az orángutánok fennmaradása a tudatos vásárlókon múlik.Tovább

A szerző további cikkei

Váradi Róbert
A szívverés átverése


► Tornai Szabolcs: Szófia. Gon­do­lat Kiadó, Budapest, 2022, 340 oldal, 3950 Ft

Tornai regényének háromdimenziós mélységét, eleven személyességét kétségtelenül az egyes szám első személyben megszólaló, önfeltáró és önmarcangoló én adja. Ha az olvasó nem különösebben tűnődött el soha létezésének mélyebb értelmén és elkerülhetetlen krízisein, nem tekintett alá sztratoszférai magasságból önnön hangyalétének sürgésére-forgására, megteszi ezt helyette többé-kevésbé átélhető módon az elbeszélő maga. Ez az én esendő, gyarló, kétségekkel teli és szenved.Tovább

A szerző további cikkei

Bódi Katalin
„ha már egyszer fölforgatunk”


► Ketten egy új könyvről – Lapis József: Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához. Alföld – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022, 391 oldal, 3000 Ft

Kritikát írni egy kritikus metakritikai és gyűjteményes kritikai kötetéről, aki ráadásul a barátunk: bölcs mérlegelés után nem kérdés (de amúgy nem könnyű), hiszen ha végigolvastuk a könyvet (márpedig illik), akkor az összeférhető összeférhetetlenségekről is találunk eligazítást. Lapis József 2018-ban közölte az ÉS-ben az Elég jó kritikus című esszéjét, ennek a kötetnek az (egyik) alapját, amely amellett, hogy saját kritikusi pályája fordulataként volt (ön)értelmezhető, számos (kritika)olvasónak és a (kritika)írónak lehetett revelatív. A tíz pontba szedett szakmódszertani-etikai útmutatót bevezető reflexió a kritikusi tevékenységgel való felhagyás bejelentésével kezdődik, amely így az összegzés és a számvetés lírai alaphelyzetét implikálja, (ön)ironikus humora azonban segít (időnként) megfeledkezni a beszédhelyzet komolyságáról. Példái (Márton László, Borbély Szilárd) és anekdotái (az edző Détáriról és a Marvel-univerzum S.H.I.E.L.D.-jéről) a kitérő és távolító gesztusok ellenére is kirajzolják a kritikusi lét nehézségeit, morális és szakmai minimumát, és hát a kritikai szingularitás sokunk által vágyott ritka képességét.Tovább

A szerző további cikkei

Zelei Dávid
Felszabadultan töprengeni


► Ketten egy új könyvről – Lapis József: Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához. Alföld – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022, 391 oldal, 3000 Ft

A kötet első harmadát alkotó metakritikai fejezetet követően ugyanis Lapis bőséges termékmintával szolgál kritikusi ténykedése gyakorlatáról, az első tabu pedig, ami megdől vele kapcsolatban, a szelídsége. „Izgalmas és fontos midcult szövegről van szó” (97.) darálja smoothie-vá a midcultságra aligha vágyó Krusovszky Dénes szívét; „Az új könyv kevésbé gazdagítja, mint… gyarapítja Hevesi Judit életművét” (127.), semmisíti meg a Holnap ne gyerét; „az új kötet, érzésem szerint, nem lépett igazán nagyot az önálló és sajátszerű megszólalásmód kidolgozásának útján”, sopánkodik Fehér Renátó Garázsmenetén. Akkor hát mégsem a mindenki által kedvelt sárospataki remetével volna dolgunk, hanem a sajátjai által imádott, bíráltjai által rettegett Bem apóval? Tovább


I N T E R J Ú 

Fóti Tamás
Moratóriumot a kémszoftverekre

Beszélgetés Sophie in ’t Veld EP-képviselővel


P Á R A T L A N

Posztpetőfi Sándor
ÜRÖMÓDA



A szerző további cikkei





(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS


A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ


EGY TÁRSADALOM, AMI TŰR, KIEGYEZIK, KIBEKKEL – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2023.01.05.


A TARTALOMBÓL:

– Egy társadalom, ami tűr, kiegyezik, kibekkel – Stefano Bottoni Orbán Viktorról, a NER-ről, román párhuzamról és polgári ellenállásról

– Romlott a civilek helyzete – Móra Veronika uniós támogatásokról, a magyar civil társadalomról

– A Jóisten a tenyerén hordoz – Korda György a Reptér sikeréről, pályája mélypontjairól, kártyapartnerekről, a róla készült jelentésekről

– „Szégyen lenne így kihalni” – Kovács Valéria és Papp Dániel klímaaktivistákkal beszélgettünk

– Az Év Embere díj: Fegyir Sándoréknak ajánlja fel jutalmát a Diétás Magyar Múzsa – Kárpátaljára kerül a nyeremény

– Hol tart az ellenzék 2023 elején? – Vezetői szintű egyeztetések nincsenek, külön erősödnének a pártok

– Nincs idő – Így zajlott a Tudásmenet

– Nemzetiségi választás – jogsértéseket talált az Európai Bíróság

– Szigorúan ellenzett vonatok – Civil közösség és az önkormányzat akadályozhatja meg a Déli Körvasút átépítését

– Otthon, véres otthon – Jelentősen nőtt az emberölések száma, de a bolti tolvajlás is egyre gyakoribb

– „Ketten oldjuk meg” – Enikő és Artúr története bizalomról, figyelemről és biztonságról

– „Úgysem úszod meg, menj ki dolgozni az utcára!” – Az emberkereskedelem áldozatai és elkövetői is nehéz, szeretet nélküli környezetből jönnek

– Mutánsok közé dobott gyeplő – Kína most átéli a covid miatt mindazt a káoszt, katasztrófát és fájdalmat, amit a világ többi része már elszenvedett

– A fúzió hajnala – Amerikai fizikusok áttörést értek el a fúziós energia hasznosítása terén

– A 201 éves Petőfi – A Most vagy soha! a producer szerint „minden idők egyik legnagyobb magyar filmje”, bele sem fér a Petőfi-emlékévbe

– Alternatív történelmet épített az Aranybulla köré Rákayék sorozata – Annyi sebből vérzik, hogy ember legyen a talpán, aki érti,

– Móricz-Sabján Simonra emlékezünk

– Mit adott a világnak Joseph Ratzinger?

– Nagy pillanatok Pekingtől Katarig – Karantén után, a háború árnyékában íródott tovább az egyetemes sporttörténelem 2022-ben

– Nagyon nehéz év vár Európára – A kontinens kiszolgáltatott, gazdasága túlságosan függ a Kelettől, biztonsága pedig Amerikától

– Ukrajna: enyhe idő, befagyó háború – A nagyobb támadó hadműveletek elmaradása nem jelenti azt, hogy a konfliktus nyugvópontra jutna

– Barikádok után status quo – Pristina és Belgrád közötti decemberi csörte nem vezetett semmilyen megegyezéshez

– Versenyt futunk az idővel – A klímaváltozás átível az EU sorozatos válságain

 

Publicisztika:

– Szerető Szabolcs: Petőfi és népe – Álláspont
– György Zsombor: Mit kezdjünk a vármegyékkel?
– Dévényi István: Ünnep, oly szép
– Puzsér Róbert: Dmitrij Medvegyev illusztrálja, mit okoz az ivászat
– Reichert János: Nemzeti közoktatási kerekasztal
– Nagy Attila Tibor: Győzelem után – bukás előtt? – A NER uralma alatt
– Nagy Bandó András: Ha az ember ösmeri az igazságot
– Albert Enikő: Hallgatni arany
– Pethő Tibor: Árendás és gebines – Ószleg
– Nagygéci Kovács József: Petőfi egy év
– N. Fejérváry Gergő: Reszkessetek, betörők! – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Szenczi Tóth Károly: Diapozitív
– Marabu: B. Ú. É. K. 2023

Kritika:

– A Galilei kör nem volt politikai játszótér – Csunderlik Péter: A Galilei Kör története
– Eszter könyve – Hidas Judit: Nem vagy többé az apám
– A jövő mindig nyomasztó? – Makai Máté: Az Atlantis felemelkedése

Időgép-melléklet:

– Cérnavékony védvonal – A magyar királyi 2. honvéd hadsereg a Donnál

– A Brutusok megjelentek – Medgyesi Konstantin történész Kádár és Grósz sajátos viszonyáról, Kádár utolsó beszédének és Nagy Imre újratemetésének szimbolikájáról, valamint Kádár lelkiismeretéről

– Lőnének emberre? Rendőrre igen! – Ötven éve történt az első magyarországi túszdráma Balassagyarmaton.

– Egy kép anatómiája: a Mester és a Thaly Kálmán utca sarka, 1943

– Talált tárgy: A fény hegye

ITT OLVASHATÓ

NEMCSAK FELSŐS ÉS KÖZÉPISKOLÁS TANÁROKRÓL SZÓL(NA) A TÖRTÉNET!

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.05.


Talán azt is érdemes lenne kihangosítani jobban, hogy kik tartoznak a „pedagógusok” gyűjtőfogalom alá. Mert tényleg azok a sztorik hangosodnak ki, szinte kizárólag, hogy „nincs X vagy Y szakos tanár”.

Ez jön elő a közbeszédben is, miközben nemcsak felsős és középiskolás tanárokról szól(na) a történet.

Kellene figyelnünk erre is: az óvónőkre, a tanítókra, a gyógypedagógusokra, fejlesztőpedagógusokra, vagy a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusokra. És biztosan van még ezen a „nem emlegetett” listán más területen dolgozó pedagógus is, pedagógus végzettséggel és munkakörben. Talán mi is ide tartozónak érezhetjük magunkat, akik művészetoktatásban dolgozunk….

Látom a kommenteket, és írtak is nekem, hogy ők hol vannak említve?

Az, hogy velük ez a tervezett értékelési rendszer nem számol, az nyilvánvaló… Ez is mutatja, hogy nem látják át az egész rendszert.

De az, hogy a köztudatban is ennyire nem jönnek képbe, azért elgondolkodtató. Nyilván benne van az az íratlan, generációk óta átörökített „fontosság”, az a kimondatlan rangsor, amiről nem beszélünk, de tudjuk, hogy van, és viszonyulásokat határoz meg.

Alsós/felsős, szakos/napközis, készségtárgyakat tanító/„komoly” tárgyakat oktató… már a főiskolán is beskatulyázta az embert. Mintha tudást, műveltséget, készségszintet jelentene, hogy ki, mit tanít.

Engem mindig nagyon zavart ez… a lenézett óvónő, tanító, napközis, tesi szakos, stb…és én magam is megéltem az állami oktatásban dolgozva: „rajzolni a hülye is tud…tanítanál matematikát….”.

És itt vannak ugye azok a gyerekek, akik speciális tudást, segítséget igényelnek…akikből egyre több van. A velük foglalkozó szamekberek sincsenek túl magas polcon ezen a láthatatlan „ranglistán”.

Kellene figyelni erre is. Mert ezen a színes palettán, amit oktatásnak nevezünk, mindenki fontos.

"OROSZORSZÁGOT UKRAJNÁBAN KELL MEGÁLLÍTANI" – A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.06.


"Az ukrajnai orosz inváziót illető eltérő hangsúlyok nem teszik egyszerűbbé az együttműködést" – véli Jan Lipavský cseh külügyminiszter. A politikus a cseh uniós elnökséget értékelte a Der Standardnak adott interjúban.

Január elsejével a félévenkénti rotáció jegyében Svédország vette át Csehországtól az EU országelnökségi teendőit, aminek az érdemi része jórészt abból áll, hogy a soros elnökség állítja össze az egyes szakpolitikai kérdésekben a napirendre kerülő témákat, és az előzetesen ismert nézeteltéréseket igyekszik diplomatikusan feloldani a tagállami kormányok között. Jan Lipavský cseh külügyminiszter, aki egyébként a Kalózpárt mindössze 37 éves politikusa, a Der Standard című bécsi lapnak adott interjújában, amelyet főként a most lezárult cseh elnökség értékelésének szenteltek, az esztendő végén Magyarországgal az uniós finanszírozás feltételeiről megkötött megállapodás kapcsán, azon túl, hogy elégedettségének adott hangot az alku létrejötte fölött, egyebek közt kijelentette: abból indul ki, hogy a több mint harminc éve létező visegrádi csoport továbbra is fennmarad, de – mint fogalmazott – „az ukrajnai orosz inváziót illető eltérő hangsúlyok nem teszik egyszerűbbé az együttműködést”.

Az osztrák riporter rákérdezett arra, hogy eközben megnövekszik-e a cseh-szlovák-osztrák háromoldalú együttműködés jelentősége. Ez az úgynevezett slavkovi formátum, amely a Brno közeli településről kapta a nevét. Slavkov német neve sokkal ismertebb, Austerlitz, Napoleon egyik nagy győzelmes csatájának a helyszíne.   

Lipavský azt válaszolta, hogy a három említett ország nagyon közel áll egymáshoz, közös térségben találhatóak, és a külpolitikájukban is összhangra törekednek. Emlékeztetett arra, hogy osztrák és szlovák hivatali partnerével együtt látogatott el Ukrajnába, valamint Moldovába, a minap, hétfőn pedig közösen találkoztak Bécsben az indiai külügyminiszterrel. „Természetesen nem minden kérdésben azonos a véleményünk, de erre nincs is szükség. Értjük egymást, és nem okozunk meglepetést a másiknak” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy miként alakul a cseh közvélemény hangulata az orosz-ukrán háborút illetően, a külügyminiszter arról beszélt: a háború gazdasági következményei egész Közép-Európában érezhetőek. Csehország csaknem félmillió Ukrajnából érkezettnek nyújtott átmeneti menedéket. Elismerte, hogy a magas energiaárak miatt egyesekben ukránellenes érzelmek keletkeztek. „Azt hiszem azonban, hogy a legtöbben tudatában vannak annak: az európai biztonságot meg kell védeni, és Oroszország tovább folytatja imperialista terveinek a megvalósítását, ha Ukrajnában nem állítják meg.” 

Ami a cseh országelnökség mérlegét illeti, Lipavský kiemelte, hogy Prága igyekezett előmozdítani a biztonságpolitikai szempontból olyannyira fontos Nyugat-Balkán integrációját, és sikerült elérni Bosznia-Hercegovina számára az EU-tagjelölti státust. Felidézte, hogy fáradoztak a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet kibővítésén is, de ez sajnos csak Horvátország esetében járt sikerrel, mert Ausztria az utolsó pillanatban Románia bevonása ellen foglalt állást. Őt magát ez meglehetősen hirtelen érte, mert Ausztria előzőleg egészen más jelzéseket adott – jegyezte meg. Nem feladata azonban, hogy minősítse az osztrák politikai megfontolásokat – tette hozzá. Mindenesetre úgy vélekedett, hogy Románia és Bulgária gyors schengeni csatlakozásának a reális távlata növelné a biztonságot, a közös szabályok jobb alkalmazását ebben a két országban.

Orbán szövetségese kiüresíti a demokráciát

Egy pillantás erejéig még a Nyugat-Balkánnál maradva, megemlítem, hogy a Die Zeit kommentárban foglalkozik Szerbiával, a Koszovóval kapcsolatban a közelmúltban kiéleződött helyzet nyomán. A német magazin szerint az Európai Unió hosszú ideje tétlenül szemléli, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő – Orbán Viktor magyar miniszterelnök szövetségese – kiüresíti a demokráciát, és veszélyezteti a Nyugat-Balkán stabilitását. A szerb elnök csak akkor reagál, ha nyomás nehezedik rá, ezért legfőbb ideje lenne a Szerbiával szembeni keménységnek – fogalmaz a Die Zeit.

Végül egy bővített mondat a gazdaságról

A londoni Financial Times arról közöl cikket, hogy a CATL, az elektromos autók akkumulátorait gyártó kínai óriásvállalat, a Tesla és a Volkswagen beszállítója a tavalyi év első 11 hónapja alatt megduplázta eladásainak értékét, és tovább folytatja üzleti expanzióját: a múlt hónapban megkezdte a gyártást első Kínán kívüli üzemében, Németországban, a következő gyártási megaprojekt pedig Magyarországon valósul majd meg.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MÁR A DUNA ÉS A CORVIN PLAZA IS TIBORCZ ISTVÁN ÉRDEKELTSÉGÉBE TARTOZIK – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.06.


Mindenki mást vesz karácsonyra…

Nem ez volt az egyetlen nagy dobása, az elmúlt bő egy évben Tiborcz István alaposan kiköltekezte magát: 2021 vége óta vett már bankot, alapkezelőt, fuvarozócéget és szállodát is.



Ismét Matolcsy fiának barátja nyerte az MNB pályázatát

Száraz István nem csak barátja a jegybankelnök fiának, 2017-ben Matolcsy Ádám tőle vette meg a New Wave Media Csoportot, ami a kormányközeli Origo újságot birtokolta.

Dzsudzsák Balázs nem marad cég nélkül

A focista legújabb cége a 2021-es alapítású Első Magyar Léghajógyár Kft., melynek főtevékenysége légi- és űrjárműgyártás, valós tevékenységbe azonban még a mai napig nem fogott bele – legalábbis a beszámoló alapján. Ami késik, nem múlik, csak jön valami közbeszerzés erre a témára… figyeljünk!

Egymilliárd forint értékű segélyszállítmánynak veszett nyoma Ukrajnában még tavaly októberben

Az ukrán biztonsági szolgálat azt gyanítja, hogy az adomány eltűnéséhez köze lehet egy Fajk Emese nevű nőnek. Magyar állampolgár. A fiatal erdélyi nőt több országban is szélhámossággal vádolják. Rejtő Jenő besírna.

Így halt meg Rejtő Jenő

“Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot…”

Moszkvában telepedett le Putyin olasz építésze

A bresciai ügyészség letartóztatási parancsot adott ki ellene adócsalás gyanújával… Még mindig Rejtőnél tartunk…

Menthetetlen, ahogyan Polt Péter legfőbb ügyész védi Farkas Flóriánt

Mi mind egy Rejtő-regényben élünk… vagy egy banánköztársaságban.

“A hatóságok azonban fordítva ültek a lóra, azt nézték, hogyan lehet kimenteni az elkövetőket” – állította Ligeti Miklós.

Pofátlanul csalhatott a végrehajtó: Schadl György felesége dátumokat hamisíthatott

“Sajnos az, hogy ezt a nagyon csúnya bakit, ami nem lehet véletlen, keresztül lehetett vinni a helyi bíróság és a földhivatal rendszerén is, ismét azt bizonyítja, hogy a korrupt végrehajtóknak a hatóságok tagjai között is voltak cinkosai, nem véletlenül vittek el az ügyészek minden iratot, ami a házammal kapcsolatos…”

Tűzifa-kiviteli tilalom magyar módra

Az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.

A bolgároknál és a románoknál is hamarabb lesz euró, mint nálunk

Az Orbán-kormánynak mostanra már céldátuma sincs arra, hogy mikor lehetne áttérni az uniós fizetőeszközre.

Több ponton is csorbítja a dolgozók jogait az új Munka törvénykönyve

A törvény részeként nő a duplájára (de így is csak az uniós minimumra) az apasági szabadság, emellett viszont több olyan passzus is van, ami hátrányosan érinti a dolgozókat.

Oktatáskutató: még a multiknál sem szokás, amit Pintér Sándor tervez

“A belügyminisztériumi javaslat egyébként is pont a gyerekekről tereli el a fókuszt, amely a régi érához, egyfajta besúgó rendszerhez való visszafordulást jelez, s óriási feszültségeket fog teremteni a tantestületeken belül.”

Magyarországon is egyre súlyosabb a gyógyszerhiány

Nem magyar jelenség, lassan uniós szintű gyógyszerhiányról lehet beszélni.

A németek, a belgák és a svédek és az osztrákok is kötelezővé teszik a Covid-tesztet a Kínából érkezőknek

Az NNK azt hangsúlyozza, az oltás fontos, ahogyan a rendszeres és alapos kézmosás, kézfertőtlenítés és szellőztetés is, aki pedig beteg, az maradjon otthon. De azért figyelnek is…

AZ ELMÚLT ESZTENDŐ 4 LEGFONTOSABB TANULSÁGA

MÉRCE
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2023.01.06.


Végre vége 2022-nek. Kiábrándító és utálatos év volt. Háborúval, gazdasági válsággal, egyre kilátástalanabb belpolitikai helyzettel. Jó lenne elfelejteni, de tartozunk magunknak annyival, hogy nem hunyjuk be a szemünket a valóság előtt. Hátha vannak tanulságai is ennek az évnek...

SENKIT NEM ÉRDEKELTEK A TÉNYEK, MENTHETETLEN, AHOGYAN POLT PÉTER LEGFŐBB ÜGYÉSZ VÉDI FARKAS FLÓRIÁNT

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.01.06.


A Híd a munka világába program vezetője nem csak akkor lehet felelős a jogsértésekért, ha azok elkövetésére kifejezetten ő adott utasítást – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.


– A hatóságok figyelmen kívül hagyták azt az alapvető bizonyítási szabályt, hogy sosem az elkövető feltételezhető szándékából kell kiindulni, hanem mindig a tényekből, a megvalósult magatartásból kell következtetni arra, mi volt a szándék – jelentette ki a Népszavának nyilatkozva Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet ügyében a tények azt mutatják – folytatta –, hogy a projekt semennyire nem valósult meg, és azok, akik felelősek voltak a projekt megvalósításáért, nem tették a dolgukat. Mindebből fakadóan jelentős kár érte a költségvetést. A hatóságok azonban fordítva ültek a lóra, azt nézték, hogyan lehet kimenteni az elkövetőket – állította Ligeti Miklós...

MIT ÉRNE AZ OKTATÁSBAN A PINTÉR-FÉLE TANÁRI TELJESÍTMÉNYBÉREZÉS?

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2023.01.06.


A legjobb tanárokat pénzügyileg jutalmazná, a legrosszabbakat büntetné, az értékelést pedig a főnökeikre bízná a Belügyminisztérium új terve a pedagógusok teljesítménybérezéséről. Bár az OECD szerint az ötlet önmagában nem hülyeség, a Pintér-féle terv mintha pont szembemenne az ajánlásaikkal. A szakszervezet szerint a cél a pedagógusok megosztása és a lojalitás kikényszerítése, egy szakértő pedig azt mondja: ezzel még egy eszközt kapnának a kezükbe a politikai helytartókként viselkedő igazgatók.


Jobb és rosszabb dolgozók minden munkahelyen vannak. Minden egyes irodában van olyan, aki lelkiismeretesen befejezi az utolsó napi feladatát, és olyan is, aki a munkaidő vége előtt néhány perccel már a kabátját keresi a fogason. A jobb munkavégzés jutalmazására találták ki a teljesítménybérezést.

Rengeteg munkahelyen létezik olyan, hogy a fizetéseket az egyéni teljesítményhez kötik, de ezzel legalább annyi nehézség jár, mint amennyi előny. Így:

- a különböző munkakörökben dolgozók eredményeit általában nagyon nehéz összehasonlítani;

- az egyéni eredmények általában inkább függenek a munkakör adottságaitól, mint a valódi személyes teljesítménytől;

- általában elég könnyű kijátszani a teljesítménymérést.

Emiatt a teljesítménybérezést nem lehet minden munkakörben alkalmazni, és ahol lehet, ott is nagyon alaposan ki kell dolgozni a rendszert. Mégis, a teljesítménymérés és az eredményekhez kötött bérezés egyre elterjedtebb egy csomó szektorban. Végső soron ugyanis sokkal igazságosabb, ha a lelkiismeretes dolgozók legalább kicsit többet keresnek, mint azok, akik munkaidő vége előtt már a kabátjukat keresik a fogason...


HIGGYÉK EL, ANNÁL IS ROSSZABB: AZ ARANYBULLA BÜNTETÉS A TÖRTÉNELMI FILMEK RAJONGÓINAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.01.05.


Andy Vajnát a halála előtti időszakban azzal támadták: filmes kormánybiztosként elhanyagolja a történelmi filmek készítését. A távozása mintha kinyitott volna egy kaput, de nem a nemzeti múlt eseményeit méltóképpen feldolgozó, nagyszabású alkotások, hanem a közpénzégető amatőrség előtt. Rákay Philip Aranybulla-sorozata még csak történelemhamisításnak sem nevezhető. Ahhoz gondolni kellett volna valamit a történelemről.


Elmondhatatlanul rossz Rákay Philip Aranybulla-sorozata. Aki olvasta az elmúlt napok kritikáit, vagy rápillant az IMDb-re, ahol az alkotás jelenleg 1,1 pontos értékelésével épp minden idők legrosszabb magyar filmjének számít, ezen a tényen nem lepődhet meg. Mégis, négy-öt kegyetlenül lehúzós kritika elolvasása sem készíti fel az embert arra az élményre, amit a sorozat hat epizódja kínál. Bármire számítanak, higgyék el: rosszabb.

Van az utolsó epizódban egy jelenet, amikor II. András király kiűzi a Barcaságból az általa behívott német lovagokat, akik a királlyal kötött megállapodást megszegve önálló rendi államot próbálnak alapítani Erdélyben. A német lovagok mindig kilencen vannak, ami egy kicsit kevés az államalapításhoz, nem csoda, hogy nem jött össze nekik. De azért ész nélkül kilovagolnak a jóval nagyobb – értsd: ötven-hatvan fős – magyar sereg elé, és a vezérük bőszen sértegetni kezdi a királyt. A vezér szarvakkal ellátott csuporsisakot visel, de a monológ végén egy leleményes magyar íjjal szemen lövi a sisak résén keresztül – volt német veszély, nincs német veszély. Így jár, aki kikezd a büszke magyarokkal! Monty Python-színvonalú jelenet, néhány másodperc felhőtlen szórakozás, jöhetne utána Artúr és a Fekete Lovag párviadala a Gyalog galoppból… Sajnos az Aranybulla csak nagyon ritkán ér fel ilyen magaslatokra. És soha nem szándékosan.

Rákay Philip és csapata 692 millió forint támogatást kapott az Aranybulla elkészítésére, de a végösszeg Kriskó László rendező-producer Indexnek adott interjúja szerint egymilliárd forint fölött van. Ígértek még egy mozifilm-változatot is, mert most hat darab huszonöt perces epizód készült el, ezek a felvezetők és beharangozók nélkül körülbelül 120 perc tiszta tartalmat kínálnak. (A Médiaklikken az egész sorozat megnézhető.) Egymilliárd forint egy történelmi filmre nem lenne nagyon sok, de ahogy azt már többen megírták: az Aranybulla nem történelmi film. Igazából nem lehet tudni, hogy micsoda, mert ilyen műfaj a filmgyártásban nem létezik.

Az Aranybulla epizódjai három elemből állnak össze. Látszólag elindul kosztümös játékfilmként, színészek által játszott szereplőkkel, fikciós jelenetekkel. Mindehhez van egy rendkívül bőbeszédű narrátor, Kőszegi Ákos, aki a Gyurcsány show fideszes politikai lejárató-reklám hangjaként lehet ismerős. Itt is az a feladata, hogy a nézőt másfél perceként ideológiailag eligazítsa. Az Aranybulla történelemképe nem bonyolult, legjobban a minden epizód elején elhangzó felkonf foglalja össze: „II. András király a korát jóval megelőző reformgondolkodó, valódi keresztény értékeket képviselő uralkodó volt. Olyan folyamatokat indított el, amelyek 800 esztendeje hatással vannak Magyarország történetére.” Egy nagy király életét látjuk tehát, és Kőszegi Ákos nem éri be azzal, hogy ezt az elején leszögezi, hanem lépten-nyomon megállítja a filmet, hogy emlékeztesse a nézőket erre a tényre. Az Andrást játszó színészek – a fiatal királyt alakító Veréb Tamás és a jobb sorsra érdemes Trill Zsolt – ilyenkor megállnak, elgondolkodó tekintettel előre bámulnak, ahogyan a nagy emberek szoktak: egy kandallópárkányra vagy egy üres mezőre meredve. Újabb rövidke játékfilmes jelenet következik, de az akció ismét megáll, és egy szakértő következik, aki eligazítja a nézőt a történelmi hátteret illetően, legyen az a Selyemút és a Halicsi Fejedelemség kapcsolata, vagy a kamarahaszna nevű kincstári bevétel növelésére bevezetett új adónem...

RÁCZ ANDRÁS: MI VÁRHATÓ AZ OROSZ–UKRÁN HÁBORÚBAN 2023-BAN?

444.HU
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2023.01.06.


Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, miként alakulhat az orosz–ukrán háború ebben az évben, érdemes először is röviden áttekinteni, hogy mik az elemzéseink korlátai, ezt követően lehet rátérni az egyes konkrét aspektusokra. Kétrészes tanulmányom első részében a háború folytatásának ukrán és orosz társadalmi támogatottságát, illetve az orosz katonai képességeket járom körül, míg a jövő héten esedékes másodikban az orosz gazdaság állapotát, illetve a Putyin-rendszer fenntarthatóságát elemzem.

Előítéletesség az elemzésekben

A háború további eseményeinek megítélését sokszor megnehezítik az olyan előítéletek, prekoncepciók, amelyeket megkérdőjelezhetetlenül igaznak hiszünk, és ezekre alapozzuk a gondolkodásunkat. Nevezhetjük ezeket a sarokköveket axiómáknak is. A háború értékelését ezen logika mentén elsősorban az viheti félre, ha kiderül, hogy az axiómák esetleg mégsem megkérdőjelezhetetlenek, esetleg konkrétan nem is igazak. A filozófiában ismert alaptétel, hogy egyetlen axiómára is fel lehet építeni egy teljes axiómarendszert, ami önmagán belül teljesen logikus és koherens – ha azonban a kiindulási axióma hibás, akkor az egész felépített rendszernek nem sok köze lesz a valósághoz...

SZEGÉNY RÁSZORULTAK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.06.


2015-ben történt, amikor Balog szentember még miniszter volt, hogy kör-emailben tudatta a beosztottjaival, nem ajánlatos a „szegénység” szó használata. Sok más lexikát is száműzni szerettek volna a szótárból, és a tiltottak helyett újakat javasoltak, ekkor lett például a stadionból „fedett sportlétesítmény”. Illetve – a felsorolás terhe nélkül –, szinte egy komplett szótárat adtak ki, mely szavak tiltottak, s mi mivel helyettesítendő. Ez egyrészt az Orwell 1984-ében megtalálható „újbeszél” fideszi változata, másrészt szándék és tudás nélkül a gondolkodás civilizáció előtti időkbe való visszalökése, a totemek és tabuk világába, de erről tessenek Freud papa esszéjét elolvasni, ha bővebben érdekli önöket.

Jelen mélázásunk azonban kizárólag a szegénységre vonatkozik, ami helyében a Balog vezette minisztérium szótárában a „rászorult” szerepel, de emellett ezzel az egy új hangalakkal kellett volna helyettesíteni a „mélyszegénység”, „gyerekszegénység” szavakat is. Kitetszik az a szándék, hogy nem a dolgot, hanem a nevét óhajtották megváltoztatni, mint valami törzsi varázslók, ez azonban nem megy, a szar az szar marad, akárhogyan is becézgetjük. A névmágia nem szociális program, ennek kudarcát példázza a nemrégiben meghasonolva elhunyt Hegedűs Zsuzsa tevékenysége, aki – Isten talán megbocsátotta neki – elette, itta, piperézte a szegényekre szánt pénzt. De nem ez a rendszer alapvető baja.

Hét év telt el Balog tiltása óta, és a szegénység növekszik kies hazánkban. Mégpedig cefetül, a hozzáállás és a filozófia viszont ugyanaz maradt. Orbán és bűntársai nem hajlandóak tudomásul venni az általuk fokozott társadalmi jelenséget, ami egyre több tragédiához vezet. Most jelent meg egy tanulmány, amely megállapította, hogy a társadalom egyre szélesebb rétegeit veszélyezteti az elszegényedés, eszerint megjelentek ebben a csoportban a többkeresős családok, a diplomások, a nem minimálnyugdíjasok is. Csúszik le az ország, miközben a Facebook szájtáti népe elborzadva tesz közzé statisztikákat arról, hol jobb élni ma a környékünkön, mint itt. Kiderül, hogy mindenhol.

Mindebben az az elborzasztó, hogy ugyan tudjuk, látjuk, a bőrünkön érezzük ezt, mégis képtelenek vagyunk tenni ellene, Orbán pedig nem is akar. Mutatja ezt például a „lex megdöglesz” névre keresztelt törvény, amely az államot szinte kivonta a szociális biztonság megteremtéséből. Ez sokak szerint alkotmányellenes, szembe megy az uniós joggal, s bár ugyan könyörögve kérték, Novák Katalin mosolyogva írta alá, miközben kiválasztott kirakati családokkal pózolt szilveszterkor, és továbbra is ájtatosan mesél a magyar családokról, amelyek immár a lét peremén tántorognak. Értelmet nyert az „akinek nincsen semmilye, az annyit is ér” tételmondat, a Fidesz senkin nem segít, ellenben mindenkit belerúg a gödörbe...