MÉG MINDIG CSAK FELDERÍTÉSI SZAKASZBAN VAN A RECSKI BÁNYA ÜGYÉBEN FOLYTATOTT NYOMOZÁS, GYANÚSÍTOTTAT NEM HALLGATTAK KI

444.HU
Szerző: BENICS MÁRK
2024.04.04.

„Miért halad lassan a recski bánya ügyében folytatott nyomozás?” – tette fel az írásbeli kérdést március közepén Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek.

Tavaly június közepén iszapömlés volt Recsken, amit az okozott, hogy helyi bányából kitermelt föld egy heves zivatar következtében a házakra zúdult. A helyieket ki kellett telepíteni, volt, aki csak a sportcsarnokba tudott menni. Június végén aztán újabb sárlavina zúdult az épületekre.

Polt csütörtökön válaszolt a képviselő kérdésére, azt írta, a rendőrség foglalkozás körben elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoz.

„Az eljárás jelenleg felderítési szakaszban van, gyanúsított kihallgatására nem került sor.

Az ügyészség által megismert iratok alapján megállapítható, hogy a nyomozás során igazságügyi bányászati és kár szakértői vélemények beszerzésének elrendelésére került sor, amelyek elkészítése folyamatban van” – írta a legfőbb ügyész. 

A rendőrség tanúkat már kihallgatott, a „nagyszámú és nagy terjedelmű” bizonyítékot folyamatosan értékeli, sőt, még vizsgálja más bűncselekmény megvalósulásának lehetőségét is. 

„A nyomozás törvényességét érintően ügyészségi intézkedés szükségessége nem merült fel” – írta Polt.

Az ügy érdekessége, hogy a bányát az az Andezit-Bau Bányászati Kft. üzemelteti, aminek egyik tulajdonosa Kósa Lajos ügyvédje, Fiák István, akinek még a Fidesz alelnökét behülyítő örökösnővel is volt közös cége, de korábban Kósa feleségével is üzletelt. Októberben a hatóság már megállapított szabálytalanságokat, de a bányavállalat csak 3 milliós bírságot kapott. Decemberben a 24.hu birtokába jutott egy 11 oldalas dokumentum, amely több jogsértést is feltárt a bányával kapcsolatban, ennek ellenére a munkálatok közben tovább zajlanak.

A károsultaknak Orbán Viktor egy kormányhatározattal elkülönített 500 millió forintot, ám ebből a helyiek egy forintot sem fognak kapni. Az ügyet egy hosszú riportban és egy videóban is feldolgoztuk.

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

AZ FPÖ ORBANIZÁLNI ÉS TRUMPIZÁLNI AKARJA AUSZTRIÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.04.04.

Nem csupán Herbert Kickl FPÖ-vezető, hanem a párt számos jelentős reprezentánsa példaképnek tekinti Orbán Viktort, aki az állami, államhoz közeli, illetve társadalmi intézményekbe a saját híveit tuszkolja be, az Európa-politikát illetően pedig blokád alá helyezi Brüsszelt, valamint támogatja Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját – írja a Die Presse.

Április negyedike van, tehát 75 éves a NATO, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. A vezető német lapok közül több is lehozta a dpa hírügynökség visszatekintő elemzését (köztük a Frankfurter Rundschau), amelynek az a vezető gondolata, pontosabban kérdésfeltevése, hogy ez a katonai szövetség, amely megbirkózott sok válságos helyzettel, az egész hidegháborúval és a világ azt követő gyökeres átalakulásával, vajon képes lenne-e túlélni Donald Trump esetleges második elnöki ciklusát. Pedig kívülről azt látni, hogy a NATO csúcsformában van, soha nem volt ilyen nagy és erős. A kulisszák mögött azonban – írja a dpa – sokkal komorabb a hangulat. Jens Stoltenberg főtitkár legújabb javaslatai jól mutatják, mekkora aggodalmat kelt az amerikai hatalomváltás eshetősége.

Az elemzés emlékeztet arra, hogy Trump a kampányában világossá tette: azok a partnerek, amelyek kevéssé járulnak hozzá a védelmi költségekhez, orosz támadás esetén az ő elnökségétől nem számíthatnának támogatásra. Egyik interjújában azt is mondta, hogy a NATO fontosabb Európának, mint Amerikának, amelyet „egy szép, nagy óceán választ el néhány európai problémától”. Trump álláspontja ellentmond az elrettentés elvének, annak a tételnek, hogy bármely tagállamot éri külső támadás, számíthat a többiekre.

Ezen felül a dpa horrorforgatókönyvnek nevezi azt, hogy Trump leállíthatná az Oroszország által megtámadott Ukrajna támogatását. A német hírügynökség itt utal arra: Orbán Viktor közölte nemrég, miután találkozott Trumppal, hogy a republikánus elnökjelöltségre pályázó politikus, újraválasztása esetén egy fillérrel sem támogatná tovább a háborút. Stoltenberg ezért szeretné még az amerikai elnökválasztás előtt rávenni a szövetségeseket, hogy hagyjanak jóvá Ukrajna katonai megsegítésére az elkövetkező öt évre száz milliárd eurót. A német hírügynökség figyelmeztet: pillanatnyilag teljesen tisztázatlan, hogy miként reagálna a NATO, ha az oroszok áttörő sikert érnének el a fronton, és ismét Kijevet fenyegetnék.

Az elemzés a tagállami egoizmus példájaként említi, hogy Törökország és Magyarország csaknem két évig halogatta Svédország felvételét, egyebek közt azért, hogy engedményeket érjen el fegyverzetbeszerzés terén.

Ami a nagy világpolitikai sakktáblát illeti, a dpa szerint a németek és a franciák attól tartanak, hogy Washington egyre inkább a felemelkedő Kínával való szembenállásra próbálja felhasználni a NATO-t, holott az a kommunista szovjet birodalom féken tartására jött létre, a Szovjetunió széthullása után pedig betöltött ugyan bizonyos mértékig világcsendőri szerepet, de most ismét az oroszok elleni védekezés a fő feladata.

Ausztria orbanizálása az FPÖ terve

Az FPÖ, az Osztrák Szabadságpárt orbanizálni és trumposítani akarja Ausztriát – kongatja meg a vészharangot a bécsi Die Pressében Sieglinde Rosenberger, a Bécsi Egyetem politikatudósa. Vendégkommentárjában szenvedélyesen érvel amellett, hogy a többi politikai pártnak meg kell akadályoznia az FPÖ újbóli kormányra kerülését. Figyelmeztet arra, hogy a szélsőjobboldali pártok feljövőben vannak Európában, és a közvélemény-kutatások szerint Ausztriában a Szabadságpártra voksolnának a legtöbben. Harmadszor is kormányzati szerepet kaphat, és ettől sokan féltik a demokráciát, nem alaptalanul – írja a politológus.

Kitér arra, hogy nem csupán Herbert Kickl FPÖ-vezető, hanem a párt számos jelentős reprezentánsa példaképnek tekinti Orbán Viktort, aki az állami, államhoz közeli, illetve társadalmi intézményekbe a saját híveit tuszkolja be, az Európa-politikát illetően pedig blokád alá helyezi Brüsszelt, valamint támogatja Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját. A közszolgálat, az igazságszolgáltatás, a közmédia, az ellenzék, az emberi jogok, mindez csupa olyan terület, amelyekre az autokraták és jobboldali populisták gyorsan ráteszik a kezüket, a szabályokat figyelmen kívül hagyják vagy megváltoztatják, a professzionális személyzetet lojálisakkal cserélik le, lásd Európában Magyarországot, korábban Lengyelországot, most pedig Szlovákiát – fogalmaz Sieglinde Rosenberger, aki kevésnek találja azt, hogy a jobbközép Osztrák Néppárt csupán addig ment el, hogy kizárja személy szerint Herbert Kickl bevételét a kormányba. Ehelyett azt kellene szerinte leszögezniük a néppártiaknak, hogy csak a Szabadságpárt nélküli koalíciós változatokra nyitottak.

Szlovákia is az orbáni úton

Végül pedig, ha már említésre került negatív szövegkörnyezetben Szlovákia, röviden kitérek az EurActiv brüsszeli portál egyik, ezzel egybecsengő cikkére, amely arról szól, hogy a pozsonyi kormánykoalíció egyik pártja, a Szlovák Nemzeti Párt benyújtotta a nem kormányzati szervezetekről, az úgynevezett NGO-król szóló törvény módosítási javaslatát. Ez azt irányozza elő, hogy évente 5 ezer eurónál nagyobb külföldi anyagi támogatásban részesülő NGO-k „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnének. Szlovák nem kormányzati szervezetek ez ellen tiltakoznak, és azt követelik a kormánytól, hogy ne kövesse Orbán Viktor magyar miniszterelnök példáját. A javaslat előterjesztői persze az átláthatóság növelési szándékára hivatkoznak. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy Magyarország 2021-ben már kénytelen volt eltörölni a többé-kevésbé ugyanilyen jellegű törvényét, mert azt az Európai Bíróság az uniós joggal ellentétesnek minősítette.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KUKORELLY: A FIDESZ SZAVAZÓINAK IS JOBB LENNE, HA MAGYAR PÉTER LEVÁLTANÁ A KORMÁNYT – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ
Műsorvezetők: FICSOR BENEDEK, WEKERLE SZABOLCS
2024.04.03.

A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel egy súlyos politikai kérdés, de a kormány igyekszik összekutyulni a párkapcsolati erőszakkal. Ez gazemberség – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Kukorelly Endre, író, költő, korábbi országgyűlési képviselő, aki szerint nem jó, ha valaki túl sokáig van kormányon, mert belehízik a hatalomba (akár a szór szoros értelmében), és aztán bele is szorul abba.

ITT NÉZHETŐ MEG

OLYAN MESEBELI TÁJ KÉSZÜL, AHOL MÉG A VÍZI TÜNDÉREK IS BOLDOGAN TÁNCOLNÁNAK

TELEX
Szerzők: THÜRINGER BARBARA, MELEGH NOÉMI NAPSUGÁR
2024.04.01.

Három küzdelmes év után idén Budapest nyert 1,4 milliárd forintot természetvédelmi célokra az Európai Unió LIFE pályázatának Biológiai sokféleség kategóriájában. Ebből a pénzből az óbudai Mocsáros vizes élőhely rehabilitációja, a Tétényi-fennsík természeti értékeinek helyreállítása és az Őrmezei rétek védetté nyilvánítása valósul meg hét év alatt. Most induló sorozatunkban a Mocsárosba látogattunk el a főváros természetvédelmi szakembereivel, ahol nemcsak Budapesten elképzelhetetlennek tűnő vadregényes tájakon jártunk, hanem belebotlottunk a főváros egyetlen juhászába és nyájába, és más népmesei alakok is előkerültek.

Épp csak kiszállunk a kisbuszból a Gladiátor utca sarkán, és máris mintha egy filmbe csöppentünk volna – ez még nem a várt természetfilm, inkább a Sörgyári capriccio egy jelenete. Egy munkásruhás Pepin bácsi ugrik elénk, és őrülten hadarva, kérdésekkel tűzdelt monológba kezd:

„Maguk természetvédők, a hódok miatt jöttek? Akkor mondják már meg, hogy a NER telepítette be ide a hódokat? Ők voltak? Azért, hogy kirágjanak minden fát, és mikor már le van pusztítva, beépítheti a Mészáros Lőrinc? Mit lehet csinálni ellenük? Kártékonyak, úgy túlszaporodtak, hogy csak na.”

Egy pillanatra nem tudjuk, hogy még a hódokról vagy már a NER-ről és az oligarchákról beszél-e, de végül úgy folytatja, hogy „hát már ott is fát rágnak, ahol víz sincsen, rá fogják borítani a villanyoszlopokat a házakra.”

Csak látszólagos pusztítás a hódrágás

A férfi aggodalmaira Bardóczi Sándor főtájépítész válaszol, „nem, ez nem a NER volt, a hódok bejöttek ide a Dunáról. Nem fognak túlszaporodni, a hód territoriális állat, szabályozza a szaporodását. Én inkább nem aggódnék, a hód a legfontosabb vizes élőhely rehabilitáló faj, és tök ingyen dolgozik. Nem fog mindent kipusztítani, mert amit kirág, az újra ki fog hajtani, így működik a természet.” Miután a férfi többször elismétli a fejét gyanakvóan forgatva, hogy „ha nem kártékony, hát akkor nem kártékony”, végül otthagy bennünket...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

PARKVÁROS VAGY MINI-DUBAJ? - MEGFIZETHETŐ LAKÁSOK ÉS PARKOK VAGY LUXUSLAKÁSOK ÉS FELHŐKARCOLÓK ÉPÜLJENEK INKÁBB RÁKOSRENDEZŐN?

BUDAPEST LAKÓGYŰLÉS
Szerző: BUDAPEST ÖNKORMÁNYZATA
2024.

Rákosrendező Budapest egyik aranytartaléka. Az elhagyott és szennyezett terület élettel való megtöltése, bevonása a városszövetbe túlzás nélkül nem csak Budapest, hanem az agglomeráció elemi érdeke is. Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy bármilyen itt történő fejlesztés a rövid és hosszútávon is a budapestiek érdekét szolgálja, és választ adjon a közös jövőnket érintő legfontosabb kihívásokra.

A XXI. századi Budapest előtt óriási kihívások állnak, amelyek három fő csoportra bonthatóak. 

Az egyik a klímakatasztrófa. Egyrészt mindent meg kell tenni a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, másrészt fel kell készíteni a várost a klímaváltozás -ma már- elkerülhetetlen következményeire.

A második nagy kihívás a fenntartható mobilitásra való átállás feladata. Az elmúlt évtizedben 40%-kal nőtt Pest megyében a gépjárművek száma. Ma Budapest útjain minden második autóval megtett kilométert az agglomerációból indulós és esete oda visszatérő autók tesznek meg. Ez fenntarthatatlan. Budapest nem csak a légszennyezés és a dugók miatt nem visel el ennyi autót: a véges mennyiségű közterületen a mainál több helyet kell adni a zöldfelületeknek és a fenntartható közlekedésnek. Budapest célja az, hogy 2030-ra a fenntartható mobilitás aránya 80% legyen.

A harmadik kihívás a népességfogyás. Budapest lakossága, különösen a belsőbb városrészek lakossága fogy, miközben az agglomeráció lakossága meredeken növekszik. Ha ez a folyamat nem áll meg, ha nem lehet Budapest lakosságát növelni és az agglomeráció népességnövekedését megállítani, az urbanisztikai katasztrófát jelent az egész várostérség számára. Beépített szántóföldek, kivágott erdők, vízhiány, szétfolyó települések az egyik oldalon, kiüresedő város a másik oldalon és dugó a kettő között.

A modern urbanisztika mind a három problémára kínál megoldás-elemeket: ilyenek többek között az árnyas, fás közterek, a vasúti közlekedés fejlesztése az agglomerációban, vagy a zöldmezős építkezések korlátozása. Ezek kiemelt fontosságúak, de nem adnak egységes, átfogó választ a három fő kihívásra...

ITT OLVASHATÓ, ITT LEHET SZAVAZNI

A SAJTÓSZABADSÁG UNIÓS VÉDELME: KÉSŐN ÉS KOMPROMISSZUMOKKAL, DE VÉGRE VAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2024.04.03.

Részben a Magyarországon történtek miatt megszületett az első olyan uniós szabályozás, amely a sajtószabadságot hivatott garantálni. Szakértők szerint ez előremutató, és alkalmas lehet a sajtószabadság védelmére – csak épp nem Magyarországon, mert itt tíz évvel ezelőtt lett volna szükség hasonlóra. Új szabályok vannak a közösségi médiára is, ami egyenesen a Fidesznek kedvezhet.

Megszületett az első olyan jogszabály az Európai Unió történetében, amely kifejezetten a média szabadságát hivatott garantálni. Ráadásul az Európai Médiaszabadság-törvény (European Media Freedom Act, EMFA) nem egy irányelv, hanem egy rendelet, azaz a tagállamoknak, tehát a magyar bíróságoknak, hatóságoknak is egy az egyben alkalmazniuk kell, nem lehet késleltetni a hatálybalépését sem.

Noha a médiaszabályozás alapvetően tagállami hatáskör, az elmúlt években nemcsak Magyarországon, de Lengyelországban, Bulgáriában vagy Szlovéniában is történek komoly, a sajtó szabadságát sértő lépések, Szlovákiában és Máltán pedig meg is öltek újságírókat tényfeltáró munkájuk miatt. Mindez ha lassan is, de felhívta az uniós döntéshozók figyelmét arra, milyen veszélyeknek vannak kitéve az oknyomozó újságírók, és hogy milyen nagy szükség van a független újságírásra, a kiegyensúlyozott médiaviszonyokra az unió és a demokrácia megtartásához.

Az EMFA egy meglehetősen széles körű szabályozás, egyebek mellett létrehoz egy európai médiafelügyeleti szervet, tiltja a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját, de az újságírók megfigyelését is például a Pegasushoz hasonló kémprogramokkal. Megerősíti, hogy a közszolgálati médiumoknak politikai befolyástól mentesen kell működniük, és hogy átlátható és tisztességes eljárással kell megválasztani a közmédiás vezetőket. Van szabály arra is, hogy a médiában átlátható tulajdonviszonyokat kell teremteni, és előírják, hogy az állam csak nyilvános, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hirdethet, és van olyan, amelyik a médiapiaci koncentráció kialakulását próbálja megakadályozni. Arról, hogy mit tartalmaz az EMFA, itt írtunk részletesebben. Most szakértőket kérdeztünk arról, milyen hatással lehet az EMFA a magyar médiaviszonyokra.

Eddig is lett volna lehetőség fellépni a sajtószabadság védelmében

„Az Európai Unió alapszerződése alapján a médiaszabályozás alapvetően tagállami hatáskör, így az EU csak korlátozottan tud fellépni a médiával kapcsolatos ügyekben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eddig teljesen eszköztelen lett volna az EU. Voltak korábban is irányelvek, amik a reklámozásra, a határon átnyúló szolgáltatásokra mondtak ki szabályokat, és 2019 óta elvárás a médiahatóságok függetlensége is” – mondta Polyák Gábor jogász, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék tanszékvezetője, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Ez utóbbi lehetőség lett volna arra, hogy a bizottság elérje, hogy a magyar médiahatóság se működhessen úgy, ahogy addig – Polyák szerint.

„A Médiatanács döntéseinek következtében például a rádiós piacról teljesen eltűnt a verseny, mert a frekvenciapályázatokat rendre kormányközeli adók nyerték el. De a Médiatanács okézta le végső soron azt is, hogy az összes megyei lap egy kézbe kerüljön – a kormányközeli Mediaworkshöz. Mindezek ellenére a bizottság lényegében elfogadta, hogy a médiahatóság a kormányzati hatalomtól függetlenül működik, mert megvannak a törvényi garanciái a függetlenségének: az Országgyűlés választja meg, tagjai nem utasíthatók és nem hívhatók vissza, van saját költségvetése. A bizottság szerint mindaz, hogy ezek benne vannak a törvényben, garantálja a hatóság függetlenségét. De mi tudjuk, hogy ez nem így van” – fogalmazott az ELTE tanszékvezetője. A Médiatanács összes tagja a Fidesz jelöltje volt, nem kormánypárti jelöltek nem tudtak bekerülni. Piacbefolyásoló döntéseiről itt írtunk korábban.

A versenyjog egy másik olyan terület, amely kiterjed a médiára. Elvárás például, hogy ha egy országban közpénzből tartják fenn a közmédiát, akkor az valóban közmédiaként működjön; máskülönben tiltott állami támogatásnak minősül a fenntartására adott pénz. Ennek alapján adott be a Mérték Médiaelemző Műhely is egy panaszt az Európai Bizottságnak – mondta a Szabad Európának Urbán Ágnes közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének tanszékvezetője, a Mérték kutatója. „Van egy uniós dokumentum, amely részletesen leírja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy közszolgálati médiának, és egész egyszerűen ezeket a feltételeket az MTVA–Duna Médiaszolgáltató kettős nem teljesíti. Itt nem is elsősorban arra kell gondolni, hogy milyen például a Híradó az M1-en. Eleve probléma, hogy két külön szerv létezik mint közmédia, hogy a működésük nem átlátható, hogy a közszolgálati feladatok nincsenek pontosan definiálva.” A panaszt 2016-ban adták be, az ügy hivatalosan még mindig nem zárult le, de Urbán szerint a bizottság hamarosan lezárja a beadványukat valódi vizsgálat nélkül.

Ahogy a bevezetőben említettük, az EMFA egy rendelet, amelyet a tagországoknak egy az egyben alkalmazniuk kellene. Vannak benne azonban olyan előírások, amelyeknek a magyar szabályozás nem felel meg, és nem világos, hogy ezt az ellentmondást hogyan lehet feloldani – mondta Polyák Gábor. „Az EMFA szerint a közszolgálati média vezetőit és a felügyelőbizottságok tagjait pályázat útján kell megválasztani, Magyarországon viszont kinevezik őket. Ennek kezelésére azonban nem tér ki a szabályozás, hogy most például ki kell-e írni egy pályázatot ezekre a posztokra, és egyáltalán milyennek kellene lennie egy ilyen pályázatnak. Sok hasonló, tulajdonképpen jogalkotási kötelezettség van benne, de ezek számonkérése nem egyértelmű. Ahogy az sem, milyen hatással lesz mindez a magyar közmédiára. Lehet pályáztatni is úgy minden nehézség nélkül, hogy azt az előre kiszemelt jelölt nyerje meg.”...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁN-RENDSZER HALÁLA A KERESZTÉNYSÉGNEK HAZUDOTT ERKÖLCS

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2024.04.03.

Az Orbán-rendszer botrányait nem a korrupció és a jogtiprás okozza, hanem a keresztény erkölcs, amelynek nem tud megfelelni. Ha a Fidesznek nem kellene mást mutatnia, mint ami a valóság, ha vállalhatnák bűnös önmagukat, a botrány szele sem érintené meg őket, s a Biblia szellemi törvényei szerint még erkölcsösebbek is lehetnének.

A NER élcsapata pontosan leképezi a magyar társadalmat és minden emberi közösséget. Éppen annyi benne a homoszexuális, a leszbikus, a transzgender, a házasságtörő, a narkós, az asszonyverő, (sőt pedofil), mint bármilyen közösségben. Ezek azonban nem vállalhatják magukat, nem lehetnek azonosak önmagukkal, mert a „keresztény erkölcsöt” prédikálják.

Emiatt szükségszerűen képmutatók, ami jobban felháborítja az egyébként szintén bűnös közvéleményt, mintha ezek az emberek vállalnák önmagukat, gyarlóságaikat, identitásukat és bűneiket, leszámítva a köreikben gyakori pedofíliát és annak rejtegetését, mert az már bűncselekmény. Ez összhangban van a Bibliával: a képmutatók rosszabbak a bűnösöknél...

ITT OLVASHATÓ

KISZIVÁROGTAK AZ MCC LUXUSKÖLTÉSEI A 100 MILLIÓS TÉLI TÁBORTÓL A KIRÍVÓAN DRÁGA FOGADÁSOKIG

DIREKT36 / TELEX
Szerzők: GÓLYA ÁGNES, SCHNEIDER BALÁZS
2024.04.04.

Néhány év alatt nagyot változtak a körülmények a Mathias Corvinus Collegium téli táborában. Korábban rendszerint a ceglédfürdői diáktábor volt a helyszín, ahol a táborozók 6-8 fős szobákban, emeletes ágyakon aludtak és diáktáborokra jellemző egyszerű ellátást kaptak.

A 2023-as téli tábort azonban már a szlovákiai Ótátrafüreden rendezték meg. Napközben egy sor közösségi és sportprogram közül választhattak a diákok: aki akart, síelhetett a Lomnici-csúcs alatti sípályán – a kezdőknek oktató segítsége is járt –, de meg lehetett látogatni a tarajkai jégtemplomot, egy whiskyüzemet, a lőcsei Szepességet vagy a bachledkai lombkorona-tanösvényt (ahol tényleg vannak lombok).

A 450 résztvevő este nem tábori ágyakon pihente ki a nap fáradalmait, hanem Ótátrafüred egyik legelegánsabb szállodájában, a külön erre az alkalomra kibérelt, négycsillagos Grand Hotel Bellevue-ban. A feltöltődést fedett medence, wellnessrészleg, squash-, bowling- és biliárdpályák, két étterem és egy éjszakai klub is segítette.

Más felsőoktatási intézmények is szerveznek téli utazásokat a diákjaiknak, az MCC tábora azonban nem csak az előkelő körülmények miatt volt rendkívüli. Míg más helyeken a diákok jellemzően önköltséges alapon vesznek részt ezeken, addig az elmúlt években az adófizetők pénzéből hatalmas vagyonnal felruházott, kormányközeli MCC táborában a bruttó 100 millió forintos költséget teljes egészében a szakkollégium fizette.

Ez az MCC belső beszerzési és kifizetési adataiból derül ki, amelyek a Direkt36 birtokába kerültek. Az elmúlt néhány évből származó adatok minden korábbinál részletesebb betekintést adnak a nemzetközi szinten is terjeszkedő, a kormányhoz világnézetileg is szorosan kötődő intézmény költéseiről. Az adatokból és az MCC működését jól ismerő forrásoktól kapott információkból többek között a következő részletek derültek ki:

- Az MCC közel 600 millió forintot költött a rendezvényei étel- és italellátására, vagyis cateringjére. A kutatásaink szerint erre a célra kirívóan sokat költenek az MCC rendezvényein. Fejenként annyi pénz folyik el, amennyiből piaci cégek luxusellátást tudnak nyújtani.

- A rendezvényeiken szinte mindig a Scruton kávézókat üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. intézi az ellátást, a cég bruttó 530 millió forintot számlázott ki az MCC-nek az elmúlt két évben. Az Apriori 2021-ig Szalai Zoltán MCC-főigazgató érdekeltsége volt, és jelenleg is Fidesz-közeli tulajdonosai vannak.

- Külföldi vendégelőadók meghívására sem sajnálják a pénzt: az Orbán Viktorral régóta szövetséges Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fiának, Jair Netanjahunak például 2,8 millió forintot fizettek két egyórás panelbeszélgetésért.

- Külföldi ösztöndíjasaik havi 3–5 ezer eurót, azaz 1,2–2 millió forintot kapnak, többen évek óta részt vesznek az ösztöndíjprogramban.

- Rengeteg külföldi tanulmányutat szerveznek, ezek résztvevői gyakran négycsillagos szállodákban szállnak meg, és a Direkt36 által megkeresett, MCC-hez közeli források nem tudnak arról, hogy az utazásokra kérnének önköltséget a diákoktól.

- Sok pénzt költenek kormányközeli cégeknél is: a kormányzati propagandakampányokat lebonyolító, Balásy Gyula tulajdonában álló cégeknél nettó 1,8 milliárd forintot költöttek nyolc hónap alatt, a 4iG-nál bruttó 200 millió, Matolcsy Ádám Balaton Bútor Kft.-jénél bruttó 58 millió forintot.

- Ehhez képest más neves és nagy múltú budapesti szakkollégiumoknak az egész éves költségvetése mozog 40 és 110 millió forint között. Ezeken a helyeken nem költenek milliókat cateringre sem, az egyik szakkollégiumban a rendezvényekre a diákok maguk készítik a szendvicseket.

Az MCC-nek részletes kérdéssort küldtünk a cikkben részletezett, esetenként kirívónak tűnő kiadásokról, ezekre azonban ők érdemben nem reagáltak. Azt megerősítették, hogy a rendezvények és utazások térítésmentesek a diákjaik számára, de hozzátették, hogy a résztvevők kiválasztásánál szociális szempontokat is figyelembe vesznek. Hangsúlyozták, hogy a fenntartó alapítvány „a rá bízott vagyonnal a jogszabályi, illetve az alapítvány belső szabályozói előírásainak betartásával felelősségteljesen, átláthatóan és körültekintően gazdálkodik, elszámolással az alapítvány kuratóriuma felé tartozik”....

ITT OLVASHATÓ

INDEX: BIRTOKUNKBA JUTOTT A TÖRVÉNYTERVEZET, PÉLDÁTLAN LÉPÉSRE KÉSZÜL A KORMÁNY

INDEX
Szerző: SÜMEGI NOÉMI
2024.04.03.

Az Index birtokába jutott az új kulturális törvényről szóló végleges előterjesztés, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyújt be a kormánynak. Ebben minden pontosan úgy szerepel, ahogy azt korábban megírtuk, tehát egységesítés címszóval példátlan központosítás jön létre: a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelik, ezek pedig a kormányzat Nemzeti Kulturális Tanács által közvetített kulturális stratégiájába simulnak bele. 

Az új törvény a tervek szerint 2025. január 1-jén lép hatályba...

ITT OLVASHATÓ

„RENGETEG POLGÁRMESTER ÉS KÉPVISELŐ FOGJA OTTHAGYNI A FIDESZT” – MAGYAR PÉTER PÁRTÉPÍTÉSRŐL ÉS FRIZBI-INTERJÚRÓL

VÁLASZ ONLINE / HETIVÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.04.04.

Már politikus, vagy még csak jogász? Tényleg tárgyalt-e állásokról „döbrögikkel”, mielőtt közéleti pályára lépett? Miért távozott a miniszteri posztról Varga Judit? Lett-e hatása az interjúnak, amelyet Hajdú Péternek adott? Hogy gondolkodnak a Fideszben Orbán Viktor oroszbarát fordulatáról? Hogyan akar elindulni a választásokon? Mi lesz a szombati nagygyűlésén? HetiVálasz podcastunkban Magyar Pétert Magyari Péter, Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi.

Részletek a műsorból:

A döbrögikiől, akikkel – Varga Judit Facebook-bejegyzése szerint – előrehaladott tárgyalásai voltak Magyar Közút- és MBH-karrierje végén:

„Tárgyaltam akkoriban Mészáros Lőrincnek valamelyik cégével, de nem Mészáros Lőrinccel. Valóban el szerettem volna menni egy másik piaci céghez (Magyarországon elég kevés olyan piaci szereplő van, amelyik nem köthető valamilyen szinten a NER-hez). Valóban tárgyalásokat folytattam, és függetlenül ettől az üzenettől, amit a volt feleségem nyilvánosságra hozott, megkaptam volna azt az állást, amiről szó van. Nem fogom nyilvánosságra hozni egyelőre, hogy kivel tárgyaltam, melyik intézőjével Mészáros úrnak; abszolút nyitott kapukat döngettem. Amikor megtörtént a kegyelmi ügy és a lemondás, eldöntöttem magamban, hogy eddig és ne tovább. Annyiban tehát nem állja meg a helyét ez a dolog, hogy nem akarták ezt ellehetetleníteni, sőt úgy éreztem, hogy segíteni is akarják, hogy akár egy simán piaci szereplőhöz vagy egy NER-hez köthető céghez elmenjek dolgozni. Üzenem a volt feleségemnek, hogy nem ez volt az oka – ő pontosan tudja, hogy nem ez volt az oka. Ha így lett volna, akkor valóban most egy sok millió forintos állásban ülnék.”

Varga Judit igazságügy-miniszteri távozásáról (2023. július):

„A magánéleti kapcsolata volt az oka. Új kapcsolata, ami – tudomásom szerint és mások tudomása szerint is – akkor már fennállt, teljességgel összeférhetetlen volt a kormányzati pozíciójával. Zárójelben jegyzem meg: utána is összeférhetetlen volt, mert ha valaki elolvassa az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, akkor nyilvánvaló politikai és jogi nonszensz, hogy egy Fidesz EP-listavezetője együtt él – titokban – az Állami Számvevőszék elnökével. Aki egyébként az Országgyűléstől kapja a felhatalmazását, és ellenőrzi az Országgyűlést meg a pártokat.”

A Hajdú Péter-interjú hatásairól:

„Azóta sokkal többen gratulálnak, sokkal többen követnek, sokkal többen kívánnak sok sikert az országépítő munkánkhoz. Teljességgel kontraproduktív volt, amit csináltak. (…) Nagyon-nagyon méltatlan helyzetbe hozták a volt feleségemet. Iszonyatosan sokat ártottak – és ő is, ezt ki kell mondanom – a gyermekeinknek. Ez a felvétel ott lesz akkor is, amikor már unokáink lesznek. Teljességgel vállalhatatlan dolog. Engem úgy neveltek, hogy lehetnek a házasságban problémák, de azt nem mondjuk be egy olyan interjúba, amit akár több millióan is megnézhetnek. Teljesen mindegy, hogy haragszunk-e a volt házastársunkra, vagy csak megkérnek erre, esetleg egy politikai narratívát vagy elterelő hadműveletet kell vinni. (…) Elképesztő, ahol tartunk, és elképesztő, hogy egy kormány meg egy 14 éve regnáló politikai közösség azt gondolja, hogy ezt megteheti az emberekkel. Hogy teljesen hülyének néz mindenkit egy ilyen interjúval. Egy olyan interjúval, ahol csak a lényegről nem kérdezik a volt igazságügy-minisztert. Ehhez képest a Mónika Show magas színvonalú.”

Az önkormányzati és az EP-választásról:

„Lehet, hogy nagyon sok mindenki most fideszes színekben elindul, mert már nem tud ugrálni, de ne legyenek meglepődve, hogy az önkormányzati választás után rengeteg polgármester és képviselő fogja otthagyni a Fideszt, és folytatja függetlenként a munkáját, vagy esetleg csatlakozik ahhoz a politikai közösséghez, amely olyan eredményt fog elérni június 9-én az EP választáson – hogyha nem lehetetlenítenek el minket adminisztratív eszközökkel, mint mondjuk Oroszországban – amely a Karmelitából és esetleg a Holdról is fog látszani. (…) EP-listát úgy fogunk összeállítani, ahogy eddig még senki nem csinálta. Meg fogjuk kérdezni az embereket: »kit szeretnétek ti a listán?«. Be fogom jelenteni szombaton: lehet pályázni önéletrajzzal, Európa-vízióval, Magyarország-vízióval."

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

SZIA, CÍMZETES EZREDES URAM! FELHŐKARCOLÓ ÉRDEKEL? - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.04.40.

Jó reggelt, itt a 444 reggeli hírlevele, szokás szerint az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Rögtön azzal, hogy megvalósulhat régi álmunk, és az operettkormány végre lehetővé teszi, hogy pénzért különleges katonai rendfokozatokat lehessen vásárolni. Sajnos az árlistát még nem tették közzé, de ha nem lesznek nagyon elrugaszkodottak, akkor idén remek karácsonyi szezonra számítok.

Négy cikket ajánlunk már az elején:

- Nettó provokáció az uniós rekorder rákosrendezői toronyház

- Tuzson Bence törvényt módosítana, hogy bármikor nyom nélkül belenézhessen az ügyészségi iratokba

- Az ukránok továbbra is eléggé bíznak Zelenszkijben és a győzelemben, de fegyvert fogni jóval kevésbé szeretnének

- 74-szer módosította a hun–magyar rokonságról szóló posztját Debrecen fideszes képviselője, de még így sem jutott el az igazságig

Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet...

ITT OLVASHATÓ 

HÁBORÚ UKRAJNÁBAN: ELJUT KIJEVIG AZ OROSZ MEDVE? CSIKI VARGA TAMÁS,

INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST
Műsorvezető: HERCZEG ZSOLT
2024.04.03.

Mi késztette Moszkvát arra, hogy a különleges katonai műveletként emlegetett ukrajnai akcióját háborúként ismerje el? 

Az orosz elnökválasztás után elrendelt mozgósítás azt jelenti, hogy nagyszabású orosz invázió várható? 

Oroszország újabb területeket foglalhat el, akár eljutva Kijevig? 

Az orosz hadsereg fegyver- és lőszerutánpótlása biztosított? A belorusz haderő bevethető Ukrajnában érdemi hatással? 

Az orosz gazdaság bírja még a háborút?

A krasznogorszki Crocus City Hallban történt terrortámadásnak milyen hatása van az ukrajnai háborúra? 

Ukrajnának volna érdeke, szándéka és képessége egy ilyen terrortámadás megrendelésére és végrehajtatására? 

Ukrajna új főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij milyen intézkedéseket vezetett be eddig, és milyenek várhatók tőle a közeljövőben? 

Ukrajnában 27-ről 25-re szállították le a sorkötelezettség alsó korhatárát, Munkácson pedig tüntetés volt az erőszakos mozgósítás miatt - kritikus helyzetben van az ukrán hadsereg utánpótlása? 

Naponta tízezrek menekülnek el Ukrajnából - fennáll a veszélye, hogy összeomlik az ellenállás hátországa?

A NATO-nak új főtitkára lesz - mi a feladatköre, kik az esélyes jelöltek és mekkora szava van a megválasztásában az Amerikai Egyesült Államoknak? 

Célszerű az amerikai elnökválasztás előtt pozícióba emelni a védelmi szövetség új vezetőjét? Mi várható az orosz-ukrán háborút és a NATO-t illetően akkor, ha Joe Biden elnök marad, és mi várható akkor, ha ismét Donald Trump lesz az elnök? 

A NATO továbbra is egységes abban, hogy ez egy védelmi szövetség, egy kockázatközösség, és senkit nem támad meg? 

Hogyan működik a NATO irányítási lánca? 

Ha aktiválni kell a közös védelmet, akkor a szuverén nemzeti hadseregek felkérést vagy parancsot kapnak a NATO központjából? 

Miért nincs közös európai hadsereg, és milyen lenne, ha lenne?

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa az Inforádió Aréna című műsorában 2024.04.03-án. A beszélgetőtárs Herczeg Zsolt.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

A KORMÁNY NYÍLTAN POLITIKAI PROPAGANDÁRA HASZNÁLJA A KRÉTA-RENDSZERT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.04.03.

A KRÉTA-rendszerben üzent Orbán Viktor a diákok szüleinek a közösségi közlekedésben bevezetett új tarifarendszerről, a kedvezményekről. A PSZ és a PDSZ szerint a szülőknek szánt üzenetet nem Orbán Viktornak kellett volna aláírnia. Ebből csak az látszik, hogy a kormány az önkormányzati és az európai parlamenti választások előtt propaganda céljaira használja azt a felületet, ami a közoktatás ügyeiről szól.

Maga a történet még húsvét előtti, bár valószínűleg nem húsvéti ajándéknak szánták, amikor a KRÉTA elektronikus ellenőrzőben egy Orbán Viktor által aláírt március 28.-i levélben tájékoztatták a szülőket a közlekedés „új időszámításáról”. Ez alatt a március 1-től életbe lépett új tarifarendszer nyújtotta előnyöket értették. A levélben az áll: „mindenki számára olcsóbb és átláthatóbb, egyszerűbb és korszerűbb tarifarendszert alakítottunk ki. Nehéz időkben ez sokaknak nagy segítséget jelent”. A levélből – valószínűleg nem véletlenül – még az is kiderül, hogy az új rendszerrel „mintegy 4 millió ember jár jobban, legyen szó mindennapos ingázásról, eseti ügyintézésről vagy éppen kikapcsolódásról”. És az is kibújik, mint szög a zsákból, hogy miért kapták azt meg a szülők a KRÉTA-n keresztül: „A változás a 14 év alatti, iskoláskorú gyermekeket is érinti – így az Ön családja is a nyertese lesz az új rendszer bevezetésének. A család a nemzet alapja, ezért a magyar kormány számára a családok és a gyermekek segítése kiemelt fontosságú.”

Mindebből a választások előtt nagyon is kitetszik a kormánypropaganda, kíváncsiak is voltunk, mit szóltak hozzá az érintettek...

ITT OLVASHATÓ

KÖRBESZOPÁS

REZEDA
Szerző: Rezeda
2024.04.03.

Boszniába utazik Orbán Viktor csütörtökön, hogy ott másnap kitüntetést kapjon ottani cimborájától, a hozzá hasonlóan oroszfan Milorad Dodiktól. Mindenki olyan elismerést kap, amilyet adnak neki, és amilyet megérdemel. Orbán például olyat, amit tavaly ugyanott Putyin is kézhez vehetett, és nem mondanánk, csak gondoljuk, hogy a mostani konstellációban egy plecsnit az orosz diktátor bukéjával megkapni eléggé snassz.

Már akinek. Mert ezek szerint Orbánnak nem, sőt, nagy valószínűséggel büszkén veszi át, mint olyat, ami a saját nagyságát jelzi újra és megint, csak az a baj, ezt kizárólag bizonyos szűk körben gondolják így. Ez a jól behatárolt közeg pedig a szélsőjobb, amelynek élén a mi egyetlenünk Brüsszel elfoglalására készül a nyáron, csak azt nem tudjuk, komolyan gondolja-e a hatalomátvételt, vagy csak a szokásos delírium mondatja vele.

A számok nem hazudnak ugyanis, és ezek a legfrissebb felmérések szerint az mondják nekünk – így feltehetőleg Orbánnak és a Fidesznek is -, hogy lópikula lesz itt, nem hatalomátvétel. Illetve pontosabban a szélsőjobb vissza fog szorulni Európában, a magyar fasiszták pedig a mostanihoz képest is mandátumokat fognak veszíteni. De ne szaladjunk ennyire előre a bizonytalan jövőbe, pezsgőt majd a nyár közepén bontunk, ha egyáltalán.

Sokkal érdekesebb ennél az a folyamat, ami a szemünk előtt játszódik le, s aminek az eredője az a történelmi tapasztalat, hogy az ilyesfajta hatalmak – nevezzük akárminek is -, mint amilyen az Orbáné is, rend szerint abba a hibába esnek, hogy egy idő után elhiszik a saját jelszavaikat, ettől pedig képtelenek meglátni a valóságot, aminek a tüneteit Orbánon már nagyon régóta tapasztalhatjuk. A vetés azonban még nem érett be...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: JOJO NYUSZI (FILM, 2019)

YOYO RABBIT
Rendező: TAIKA WAITITI
2019.

Taika Waititi (THOR: RAGNARÖK, VADEMBEREK HAJSZÁJA) író-rendező a tőle megszokott stílusban készítette el humorral és érzelemmel teli új filmjét, a JOJO NYUSZI-t. A második világháború idején a magányos német kisfiú, Jojo elképzelései a világról alapjaiban rendülnek meg, amikor felfedezi, hogy egyedülálló anyukája egy zsidó lányt rejteget házuk padlásán. Csupán tökkelütött képzeletbeli barátjára, Adolf Hitlerre támaszkodva, Jojo kénytelen átértékelni megrögzött nacionalista gondolkodásmódját...

ITT NÉZHETŐ MEG

VAKÍTS BULVÁRRAL! JUDIT HANGJA: TÓTH GABI | HAJDÚ PÉTER, TE VAGY AZ? | ROGÁN VOLDEMORT ANTAL

L1
Szerző: VIDEKHY PESTI, NEMZETHY LIPSI
2024.04..03.

Tótgabizás by Hajdú Péter, Frizbi TV: A főszerepben Varga Judit - amit még nem láttál, AZ interjú titkolt részei. A propaganda kibeszélőshow-val vakít. H. Péter, te vagy az? Vihar előtti csend? Mivel készülnek Magyar Péter ellen? Az ügyészség tudja, de nem mondja: Gyávák viadala. Gazságszolgáltatás ala Rogán Antal. Hatalmi és magánügyek: a belpolitikai helyzet még annál is tovább fokozódik.

00:00 AZ interjú titkolt részei 

05:29 Hajdú Péter, te vagy az? 

06:44 Rogán Voldemort

ITT NÉZHETŐ MEG

JILLY VIKTOR: HETI 24 ÓRA? MISSION IMPOSSIBLE!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: JILLY VIKTOR
2024.04.02.

A heti 24 kötelező tanítási óra több, mint hiba: ez bűn! Bűn, mert lehetetlenné teszi, hogy színvonalas oktatást kapjanak a diákok. Bűn, mert a kiégés felé taszítja a lelkiismeretes tanárokat – írja az angoltanár, aki országos ismertséget szerzett tévés tanításaival, tavaly pedig lapunk hasábjain közölt nagy hullámokat vető véleménycikket. Itt a folytatás.

Sok ember képzeletében a következő kép él egy tipikus iskolai órakezdésről. A tanár belép az osztályterembe, a mennyezetre bámul, majd megkérdi: „Hol is tartottunk az előző órán?” Az első padban ülő szeplős kisdiák azonnal rávágja: „A 46. oldal 3. feladatánál”. „Na persze. Nyissátok ki a könyveteket a 46. oldalon, és oldjátok meg a 4. feladatot!” Ettől a tanári hozzáállástól borsódzik a hátam.

Ezzel a „módszerrel” persze akár napi hat órát is meg lehet tartani, de azok élvezhetőségéről és hatékonyságáról ne legyenek illúzióink.

Egy lelkiismeretes és a hivatását komolyan vevő tanár hozzáállása merőben más. Néhány hete egy kilencedikes csoportnak tartottam angolórát. A tankönyvben két interjú olvasható, az egyik Benedict Cumberbatch-csel, a másik Elisabeth Moss-szal készült. Tipikus olvasásértési feladat volt, a kissé bugyuta, bulvársajtós interjúk kérdéseit a tanulóknak vissza kellett helyezniük a szövegbe. Mivel arra gyanakodtam, hogy a kilencedikes diákoknak fogalmuk sem lesz arról, hogy ki is a fent említett két színész, arra készültem, hogy az interjúk elolvasása előtt röviden bemutatom őket, hátha így szívesebben olvassák el a szöveget. A YouTube-on megtaláltam a „Színház az egész világ” monológot Shakespeare Ahogy tetszik című színművéből Benedict Cumberbatch fantasztikus előadásában. Tudtam, hogy ezt a diákjaim némi segítséggel érteni és élvezni fogják, úgyhogy a monológ alapos elemzése után olyan kérdéseket állítottam össze, amelyek megkönnyítik a Shakespeare-szöveg befogadását. Ezek után végiggondotam, hogy a diákok párban vagy csoportban beszéljék-e meg a hallottakat, hogy hogyan kössem össze a YouTube-bejátszást a tankönyvben lévő szöveggel, valamint hogy a tankönyvi anyagból mire helyezzem a hangsúlyt, illetve mit hagyjak ki belőle. Több mint egy órát töltöttem ennek a tanórának a tervezésével, és miután másnap két további órám is volt, összesen körülbelül három órát töltöttem tervezéssel az íróasztalomnál ülve.

Másnap felemelő élményben volt részem, ugyanis tanítványaim könnyedén követték a monológot, és még mosolyogtak is Shakespeare éles és humoros meglátásain. Különösen a rájuk vonatkozó rész nyerte el tetszésüket:

„And then the whining school-boy, with his satchel

And shining morning face, creeping like snail

Unwillingly to school.”

 

„Aztán jön a pityergő, hajnalarcú,

Táskás nebuló: csigamódra és

Kelletlen mászik iskolába.”

(Szabó Lőrinc)

Kell ennél több egy tanárnak? El is határoztam, hogy a 11. évfolyamon majd alaposan elemezzük, és memorizáljuk is a Shakespeare-szöveget.

Elég az hozzá, hogy több mint negyvenéves tanári gyakorlattal a hátam mögött is nagyjából egy órára van szükségem ahhoz, hogy felkészüljek egy tanítási órára.

A rutin segít abban, hogy hogyan készüljek fel, és hogyan valósítsam meg másnap a tervem, de abban nem, hogy mindezt rövidebb idő alatt tegyem, hiszen mindig minden gyerek különbözik mindenki mástól, mint ahogy két egyforma tanulói csoport sem létezik. Így az egyszer már tanított anyagot az új csoport igényeire kell szabnom, arról nem is beszélve, hogy az előző órán történtek nagyban meghatározzák a következő óra menetét. És eddig kizárólag csak az óratervezésről beszéltem! Gondoljunk csak bele, hogy egy magyar- vagy egy történelemtanárnak mennyi időbe és energiába telik egy nagy létszámú osztály esszéinek kijavítása! Vagy hogy például egy kémiatanár mennyit készül egy kísérlet bemutatására!

Nyugdíjas tanárként megengedhetem magamnak a luxust, hogy csak heti 16 órát vállaljak. Tudniillik úgy érzem, legföljebb ennyi órára tudok lelkiismeretesen felkészülni.

Meggyőződésem, hogy napi három, maximum négy tanítási órát képes valaki hatékonyan megtartani.

Következésképpen nem volna szabad, hogy a kötelező óraterhelés meghaladja a 18 órát. Ez persze mindenekelőtt gazdasági kérdés, hiszen ez esetben jóval több tanárt kellene alkalmazni. Nem vitás: az oktatás költséges ágazat, de amennyiben minőséget állít elő, megtérülő befektetés.

Elnézem lelkes fiatal kollégáimat a tanáriban. Megpróbálnak helytállni, és látom, mennyit készülnek az óráikra. A szívem vérzik értük, hiszen heti 24 órában lehetetlen küldetésre vállalkoznak. Azt érzik, és egyre inkább azt fogják érezni, hogy mennyivel sikeresebb lett volna az óra, ha lett volna idejük tisztességesen felkészülni. A folytonos alulteljesítés érzése biztos recept a kiégéshez...

ITT OLVASHATÓ

RANGOS ESTÉK: MAGYAR PÉTER

SPINÓZA
Műsorvezető: RANGOS KATALIN
2024.04.02.

"Ez az egy felvételed van?" - kérdeztem.  

"Nem" válaszolta Magyar Péter.

ITT NÉZHETŐ MEG

SE SZÓVAL, SE TETTEL SENKI SENKIT NE BÁNTSON! - IVÁNYI GÁBOR A KLUBRÁDIÓBAN (2024.04.02.)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.02.

Dési János beszélgetőtársa Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke volt a 2024. április 2-i Reggeli személyben, és többek közt arról beszélgettek, miért is idézték be a lekészt az ügyészségre, és mi is ez a támadás az egyháza ellen.

ITT HALLGATHATÓ MEG

MÉG A KORMÁNY VÁRAKOZÁSAINÁL IS NAGYOBB LETT A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.04.02.

Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László, A CEU közgazdász professzora.

ITT NÉZHETŐ MEG

PERCEK ALATT KÉPBE HOZZUK A MAGYAR–VARGA–SCHADL–VÖLNER–ROGÁN-ÜGYRŐL!

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2024.04.02.

A kegyelmi ügy és Magyar Péter színre lépése óta szokatlanul élénk a hazai közélet, de ezen az eleve magas fordulatszámon tekert még néhány fokozatot a múlt hét: Magyar nyilvánosságra hozott egy súlyos állításokat tartalmazó hangfelvételt, amellyel még a közélettől elvileg visszavonult Varga Juditot is újra a nyilvánosság elé rántotta, hogy ő is megtegye a maga súlyos állításait. Innen pedig már csak egy lépés volt, hogy újra mindenki Völnerről, Schadlról és persze az Orbán-kormány Richelieu-jéről, Rogán Antalról beszéljen, na meg mintegy mellesleg olyan könnyed témák is szóba kerültek, mint a családon belüli erőszak elleni fellépés politikai kudarca – hát nem csoda, ha azt se tudja már, hogy a történet melyik szálán vesszen el!

Ezért ebben a hírlevélben tömören összefoglaljuk a legfontosabb fejleményeket, és mindegyikhez ajánljuk néhány anyagunkat, ha valamelyik oldalágon hosszabban is elidőzne. Kezdjük rögtön azzal, hogy ha egyetlen cikkre van ideje a témában, akkor ez legyen az arról, hogyan feszül egymásnak Magyar Péter és a kormányzati kommunikáció...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

GYŰJTÉS A 444.HU-N ÁPRILIS 2-ÁN MEGJELENT ANYAGOKBÓL

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.04.03.

Ismét jelentkezik a Reggel 4 hírlevél (ami csak az egyik a sok közül), benne az elmúlt nap legfőbb híreivel.

ITT OLVASHATÓ

„DÖBBENETES SZAKADÉK VAN AZ ISKOLÁK KÖZÖTT, A MAGYARORSZÁGI OKTATÁS KLASSZIKUS KASZTRENDSZERKÉNT MŰKÖDIK”

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2024.04.02.

Amit az MCC Tanuláskutató Intézetének képviselői vagy éppen Orbán Balázs hangoztatnak, az valójában nem egy rendes tudományos alapokon álló konzervatív oktatáspolitikai narratíva, hanem egy szélsőjobbos, illiberális, populista narratíva tudománynak álcázva – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte az egyházak azt hiszik, jár nekik, hogy helyreállítsák az oktatásban a két világháború közötti betöltött szerepüket, de ez illúzió. Interjú.

Az elmúlt hetekben több olyan eset is felzúdulást váltott ki, amikor egyházi vagy alapítványi fenntartású egyetemek iskolákat próbáltak átvenni az államtól. Ezeknek egy része meghiúsult részben a szülők ellenállásának köszönhetően, mindenesetre tény: csak idén hatvan iskola fenntartóváltására érkezett kérelem a Belügyminisztériumhoz. Hogyan illeszkedik a Fidesz oktatáspolitikájába az, hogy egyre több iskola fenntartását adja ki az állam kezéből?

Illeszkedik, hiszen az oktatás egy politikailag kontrollált szektor, ugyanakkor abban én nem hiszek, hogy ezeknek az átvételi kísérleteknek a megnövekedett száma mögött valami rejtett, titkos kormányzati szándék van, mert nem látom mögötte a mintázatot. Ha az egyedi eseteket megnézzük, a legkülönbözőbb motivációk bukkannak fel. Egyrészt 2010 óta stabil eleme az oktatáspolitikának, hogy amit át lehet passzolni az egyházaknak, azt átpasszolják, legalábbis azoknak, amelyek a Fidesz politikai szövetségesei. Ezért van az, hogy a középiskolai, főleg a gimnáziumi oktatásban az egyházaknak döbbenetesen nagy lett a súlya, a gimnazistáknak durván negyede már egyházi középiskolába jár. Ez a folyamat einstand-logika alapján működik, ha egy egyház rámutat egy középiskolára, nagy eséllyel meg is kapja. De vannak itt más esetek is. Az Óbudai Egyetem például szintén át akar venni két középiskolát, ami mögött tulajdonképpen a saját túléléséért folytatott küzdelme áll, hiszen alig képes tanulókkal feltölteni a saját természettudományos, matematikai képzéseit. Ezért azt találták ki, hogy átvesznek középfokú intézményeket, ahol mindenféle programokkal feltuningolják a természettudományos képzést, és ezzel az ő utánpótlás-bázisuk is növekedni fog. Van harmadik helyzet is, amikor a kezdeményezés nem is feltétlenül egy felsőoktatási intézménytől indul, hanem magától a középiskolától, amely keresi a kiutat az állami fenntartásból, ami mindenféle szempontból megnyomorítja. Nagyobb szakmai szabadságot, több erőforrást akarnak. Ami ezekben közös, hogy a kormányzatnak egyáltalán nincs ellenére, ha széthordják az iskoláit, ha valaki nagyon szeretne egy gimnáziumot, akkor kap egyet...

ITT OLVASHATÓ

PERINTFALVI: A NAGY EGYHÁZAK TÚLTERJESZKEDTEK

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.02.

Mindhárom történelmi egyház hatalmas intézményrendszerekkel, ugyancsak hatalmas ingatlanvagyonokkal rendelkezik, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan szüksége van állami támogatásokra, hiszen nem a hívek száma nőtt, hanem az állam bízta rájuk bizonyos feladatait – véli Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó. Szerinte ezért is lehet az, hogy Balog Zoltántól már nem feltétlenül követelnek további áldozatokat a kegyelmi botrányban játszott szerepe miatt.

Hosszú interjút adott a Népszavának Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó, amelyben többek közt arról beszélt, hogy a kegyelmi ügyben Balog Zoltán, mint az azóta lemondott köztársasági elnök, Novák Katalin tanácsadója súlyos erkölcsi vétséget követett el, de a református vezetés végül összezárt.

Ez egyben igazolni látszik a módszer hatékonyságát, és Perintfalvi korábban a Klubrádió adásában tett kijelentését, miszerint Balog Orbánéhoz nagyon hasonló stratégiát követ: "a botrány kitörésétől kezdve azt hangoztatta, ez nem ellene szól, hanem az egész egyház ellen folyó boszorkányüldözés".

"Van az a mondás, ha el akarsz tüntetni egy botrányt, akkor csinálj egy másikat" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Perintfalvi, hozzátéve, hogy őt nem lepte meg hogy hogy Balog mögött összezártak a református püspökök, hiszen az általuk aláírt böjti körlevél is erről tanúskodott. Ebben az szerepel, a világ a bűnben tartásról szól, ezzel szemben az egyházban van valódi bűnbánatnak és bűnbocsánatnak lehetősége, amelyet úgy lehet értelmezni, hogy további, valódi áldozatot nem követelnek Balog Zoltántól.

"Azt is el lehet mondani mindhárom történelmi egyházról, akár a reformátusról, akár a katolikusról, akár az evangélikusról, hogy túlterjeszkedtek" – jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy ezek, hatalmas intézményrendszereket helyeztek fennhatóságuk alá, ugyancsak hatalmas ingatlanvagyonokkal rendelkeznek, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan szükségük van állami támogatásokra. Túlterjeszkedés alatt azt érti Perintfalvi, hogy vagyonuk nem az általuk bevonzott közösségek hozzájárulásából organikusan hozták létre, halmozták fel. "Nem azt jelenti, hogy ennyivel több hívő lett volna, akik aztán az egyházak által fenntartott iskolákat megtölthetnék tanárokkal, a szociális intézményeket szociális gondozókkal, hanem arról van szó, hogy az állam – akarva akaratlan – állami feladatokat ruházott rájuk" – foglalta össze.

Ez Perintfalvi szerint egyfajta kényszerhelyzetet eredményez, Balog Zoltán hozta eddig az államtól a pénzeket, "tulajdonképpen az egyháznak a gazdasági működését garantálta".

"A kérdés az, hogy vajon a lelkiség, a spiritualitás, és az egyházak küldetése lehet-e fontosabb, mint az egyházak gazdasági érdeke?" – tette fel a kérdést.

Megjegyezte, áprilisban lesz a református egyház éves zsinata, ott dől el, "ennek a történetnek a vége".

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ ÖT ÁLLAMI KÉZBEN MARADT EGYETEMBŐL MÁR NÉGYNÉL KÖVETELIK A MÉLTÓ BÉREKET

MÉRCE

Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2024.04.02.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) dolgozói elfogadhatatlannak tartják, hogy a közoktatás béreinek rendezésével egy időben egyetemeink fenntartója továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz, kutatáshoz, alkotáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz – írja lapunkhoz eljuttatott nyílt levelében az MKE több mint ötven oktatója. A művészeti egyetem csatlakozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem munkatársainak kezdeményezéséhez. A kormányhoz írt nyílt levelükben úgy fogalmaznak:

„A Magyar Képzőművészeti Egyetem immár több mint 150 éve a hazai művészeti felsőoktatás egyik alappillére. Diákjaink között festőket, szobrászokat, grafikusokat, látványtervezőket, intermédia- és vizuális művészeket, restaurátorokat és a művészetelmélet szakértőit képezzük, miközben a tanárképzésben is szerepet vállalunk. Az MKE oktatói, ahogy az elmúlt évtizedekben, most is olyan művészeket képeznek, akik a magyar kultúra kiemelkedő művészeivé és művésztanáraivá váltak és válhatnak.”

Hozzáteszik, hogy ennek a munkának elengedhetetlen alapfeltétele az oktatók bérezésének rendezése, a jelenlegi átlagbérekhez és megélhetési költségekhez történő igazítása. Kiemelik,

az elmúlt évek emelését a tavalyi év maginflációja (18,2%) teljesen felemésztette, így jelenleg az egyetem összes munkavállalójának 80%-a nemzetgazdasági átlag alatt keres az egyetemen.

Egy PhD/DLA fokozatszerzés közben lévő egyetemi tanársegéd, tudományos fokozattal nem rendelkező nyelvtanár, vagy óraadó havi bruttó bére eseti kiegészítések nélkül átlag 395 ezer forint. Egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 422 ezer forint. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi alapbére is csupán átlagosan 584 ezer forint, míg az egyetemi tanároké 813 ezer forint.A doktori képzésben résztvevők a tanulmányaik első két évében 140 ezer forint, a második két évében 180 ezer forint havi ösztöndíjat kapnak,

amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni.

„A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, illetve harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi, alkotói pálya elhagyásához vezet”

– írják az MKE dolgozói. Fontosnak és örvendetesnek és régóta időszerűnek nevezik, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok béreit megemelték, több alkalommal, különböző formákban formában kiálltak a közoktatásban dolgozók mellett, és szolidaritást vállaltak velük, valamint támogatták sztrájkalapjukat is. „Most saját, méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen béreinkért emelünk szót” – írják. Az MKE dolgozóinak követelései a következők:

- a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,

- az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,

- a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,

- ezek inflációkövető, garantált éves emelését.

„E célokat szem előtt tartva a rendelkezésünkre álló összes eszközzel küzdeni fogunk!”

-írják az egyetemi dolgozók. Az MKE oktatói követelik, hogy szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatás-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóink számára is tervezhetővé váljon a jövő.

Az egyetem nyílt levelét cikkünk megjelenéséig annak 55 dolgozója írta alá..

Amint arról korábban beszámoltunk, hasonló kiállást indítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dolgozói, amit eddig 1511-en illetve és 1031-en írtak eddig alá. Hozzájuk csatlakoztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) munkatársai, akik a pénzügyi helyzet mellett elfogadhatatlannak tartják az egyetem kancellárja, Kotán Attila Bertalan vezetési stílusát, a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt

az egyetemet nagy számban hagyják el felkészült szakemberek...

ITT OLVASHATÓ

GULYÁSÁGYÚ MÉDIA:BEREPÜLTÜNK A HATVANPUSZTAI ORBÁN-REZIDENCIA FÖLÉ (VIDEÓ)

GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2024.04.02.

Itt a tavasz, nagy a sürgölődés-forgolódás az hatvanpusztai Orbán-rezidencián is.

Ellentétben a korábbi próbálkozással, a Gulyáságyú Média stábja ezúttal „gépen szállt” az egykori főhercegi majorság „fölébe”: több érdekességet és néhány újdonságot is felfedeztünk.

Cikkünkben videót és képgalériát is közlünk a közigazgatásilag Alcsútdobozhoz tartozó hatvanpusztai haciendáról, valamint arról a bicskei tóról, amely Mészáros Lőrinc egyik vállalata, a Búzakalász 66 Kft. nevén van és amely mellett két harci jármű parkol.

Tartalom:

1. A nagyobb jobb!
2. Tavaszi zsongás
3. „Kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára”
4. A harci járművek a „helyükön”
5. Képgalériánk
6. Videónk Hatvanpusztáról
7. Nem mindenki engedheti meg, hogy fizessen a hírekért, ezért a Gulyáságyú Média cikkei, videói, podcastjai mindenki számára ingyenesen érhetőek el. Amennyiben Ön megteheti, támogassa küldetésünket, hogy cikkeinkkel olyanokat is elérjünk, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a hírekért

7.1 Kapcsolódó írásaink

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ