2026. július 1., szerda

KISS LÁSZLÓ: EZ EGY KONCEPCIÓS PER, AMIT EREDETILEG KARÁCSONY GERGELY ÉS MÁSOK LESZEDÉSÉRE TALÁLTAK KI

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2026.07.01.


- Kiss László óbudai polgármestert 2024-ben 9 hónapra börtönbe zárták, most pedig Őrsi Gergelyékkel együtt újra korrupcióval gyanúsították meg.

- Kiss egykori alpolgármestere, Czeglédy Gergő beismerő vallomást tett, és azt állítja: már 2006 után megegyeztek a Fidesszel a helyi korrupciós pénzek elosztásáról.

- Vallomása szerint azóta több százmillió forintot gyűjtött a helyi kampánykasszába, Kiss Lászlónak pedig személyesen adott át 85 millió forint kenőpénzt.

- Kiss tagadja a korrupcióról szóló állításokat, amelyeket szerinte részben az ügyészség adott a vádalkut kötők szájába. Szerinte több jel is arra utal, hogy az ügyészség egy országos kampányfinanszírozási ügyet maszkol át kerületi szintű üggyé.

- Az ügyészség visszautasítja ezeket az állításokat, szerintük a törvényeknek megfelelően végzik a munkájukat, és a céljuk a tényállás valósághű feltárása.

Karácsony Gergely főpolgármester és a legnépszerűbb baloldali polgármesterek levételét szolgáló koncepciós perként konstruálta meg az ügyészség az óbudai korrupciós ügynek nevezett ügyet annak elindulásakor, 2024-ben – mondta a Telexnek Kiss László óbudai polgármester, aki a gyanúsítottak között van...

"ÉN IS VELED TÁNCOLOK"- VISSZATÉRT A FEKETERUHÁS NŐVÉR | SÁNDOR MÁRIA

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.06.30.



A Klubdélelőtt vendége Sándor Mária egészségügyi aktivista, aki saját pályájáról, az egészségügy állapotáról és új civil kezdeményezéséről beszél. Az interjú középpontjában az áll, hogyan lehetne emberközpontúbbá tenni a betegellátást, és miként lehetne több segítséget vinni a kórházakba, idősellátásba és a hozzátartozók támogatásába. Sándor Mária hangsúlyozza, hogy az egészségügyben nemcsak pénzre és szakemberekre, hanem szemléletváltásra is szükség van. Megrázó személyes történetet oszt meg egy kórházi élményéről, amikor egy beteg magányosan halt meg a szeme láttára, miközben senki nem volt mellette. Beszél arról is, hogy önkéntesek bevonásával szeretnének gyakorlati segítséget nyújtani az elesett, idős vagy kiszolgáltatott embereknek. A beszélgetés során többször előkerül az emberség, a közösségi felelősségvállalás és az összefogás fontossága. Az adás végén szó esik az induló civil szervezet szakmai hátteréről, támogatókról és a nyilvános bemutatkozó eseményről is.

00:00 - 05:38 – Intro, egészségügy és a változás reménye 
05:39 - 09:03 – Több megbecsülést és több dolgozót az egészségügybe 
09:04 - 12:58 – Megrázó kórházi történet: egy magányos haldokló emléke 
12:59 - 17:21 – Civil segítségnyújtás és az új önkéntes kezdeményezés 
17:22 - 21:53 – Emberség a rendszerben: szakmai csapat és közösségépítés 
21:54 - 26:24 – Támogatók, Iványi Gábor és a szervezet jövője



EZ A HŐHULLÁM AZ UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS: TÖRD A BETONT, TARTSD MEG A VIZET, VESS ÁRNYÉKOT!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.30.


A Magyarországon most tetőző európai hőhullám nemcsak történelmi hőmérsékleti rekordokat, hanem közszolgáltatások részleges leállását, lokális vízhiányt és sok halálesetet okozott. Vagyis kiderült, hogy sebezhetőbbek vagyunk a felmelegedéssel szemben, mint gondoltuk. Pedig a klímamodellek szerint a most még extrémnek tartott hőség gyakoribbá válhat a jövőben, ezért az alkalmazkodást sürgősen fel kell gyorsítani. Mint az alábbi összeállításból kiderül, mindenekelőtt öt területen: közműbiztonság, passzív hűtés, tájhasználatváltás, vízmegtartás, betontalanítás. Mielőtt ezeket részleteiben tárgyalnánk, Európa eddig utolsó létfenntartási válságán keresztül mutatjuk be, hogy néz ki a sikeres megküzdés egy éghajlatváltozással. A tét, ahogy kétszáz évvel ezelőtt, most is civilizációs léptékű.


Két évszázaddal ezelőtt, 1816-ban rengeteg ember halt meg Európában egy klímaváltozás következtében. A kontinens nagy része felett ijesztően hosszú ideig felhős maradt az ég, Írország síkvidékein, Franciaország keleti tartományaiban, Németországban és Németalföldön folyamatos, ugyanakkor nem különösebben nagy mennyiségű esőktől, jégesőktől szenvedtek. Itt a szokatlan hideg és a napfényhiány tette tönkre a gabona- és burgonyatermést, míg Rigában, Gdańskban és Szentpéterváron pusztító aszály volt, esőért imádkoztak a templomokban. A terméskiesés halálos éhínségeket, járványokat és zavargásokat okozott. Sankt Gallen városának híres lelkésze, Peter Scheitlin feljegyezte, hogy volt olyan anya, aki félig főtt füvet porciózott szét három csontsoványra fogyott fiának vacsorára, egy csipet sóval ízesítve. A gyerekek pedig puszta kézzel ették a gőzölgő füvet. Szerte Európában megtámadtak és kifosztottak gabonakereskedőket, csavargó banditák tartottak rettegésben egész vidékeket.

Egy évvel korábban apokaliptikus földrengés rázta meg az Indonéziához tartozó Sumbawa szigetét. Perzselő tűz és lángoszlopok törtek elő a térség legnagyobb vulkánjából, a Tamborából. Később a kutatók úgy rekonstruálták, hogy több mint 100 km3 törmelék hagyhatta el a kürtőt, a kitöréssel kezdődött hamueső pedig akkora volt, hogy a Brit Kelet-indiai Társaság egyik, a vulkántól 350 km-re hajózó cirkálóját is beterítette. A természeti katasztrófában mintegy 71 ezer ember vesztette életét.

Csak a 20. század második felében jöttek rá légkörkutatók, hogy a két esemény között összefüggés van. A Tambora miatt ment tönkre a termés Európában, és kezdtek éhezni az emberek. A kitörésnek ugyanis bolygóléptékű következményei lettek: a vulkán 60-80 megatonna kén-dioxidot bocsátott a sztratoszférába, füstfelhőjének legnagyobb magassága elérhette a 43 km-t. A vulkáni aeroszolok elhomályosították a napot, melynek eredménye egy néhány évig tartó globális klímaváltozás lett. 1816-ot és részben 1817-et „nyár nélküli évként” jegyzi a környezettörténet. A Föld átlaghőmérséklete ebben az időszakban 0,4–0,7 Celsius-fokkal csökkent, Európán kívül Észak-Amerikában, Kínában és Indiában is rendkívüli időjárási eseményeket jegyeztek fel...

"A MAGYAR GAZDASÁG JÖVŐJE" | BOD PÉTER ÁKOS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.07.01.



Dési János vendége Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, korábbi ipari miniszter volt.

Fő témák: 
- óriási a költségvetési hiány
- várhatók-e megszorítások
- mi az amire biztosan nem kéne költeni
- mi az, amire sokkal több pénzt kell fordítani
- mi lesz az inflációval
- mikorra várható az euró bevezetése Magyarországon

246 MILLIÓ FORINTÉRT UTAZOTT TAVALY BÉRELT MAGÁNGÉPEN AMERIKÁBA SZIJJÁRTÓ PÉTER

444.HU
Szerző: KAUFMANN BALÁZS
2026.07.01.


Egy 444-hez eljutott, a Külügyminisztériumhoz beadott közérdekű adatigénylés alapján kiderült, hogy Szijjártó Péter akkori külügyminiszter 2025. február 18. és február 21. között megtett amerikai útjához 245 906 547 forintért béreltek magánrepülőt. Ezt az utat és azt, hogy ahhoz nem a Honvédség gépeit használták, hanem egy luxusrepülőt, az Átlátszó tárta fel négy hónappal az út után. Az akkori cikkükben azt írták, az utazási költség a 100 vagy akár a 200 millió forintot is meghaladhatja. Most már tehát tudjuk a pontos összeget.

Ez az amerikai út Szijjártó szokásos repkedéseihez képest is furcsa volt. Ugyanis volt olyan nap, amikor Szijjártó vonattal utazott New Yorkból Washingtonba. Erről posztolt is a miniszter, azt írta: „Nem titok, hogy vasutas családból származom, ahogy az sem, hogy mindig is nagyon szerettem a vonatokat.”...

Ez jól hangzik, csakhogy mégiscsak volt repkedés. Az Átlátszó kíváncsi volt, Szijjártó vonatozása közben mit csinált a minisztert Amerikába szállító bérelt luxusrepülő, ezért leellenőrizték az útvonaladatait.

Kiderült, amíg Szijjártó állítása szerint szerényen vonatozott, ugyanaznap a magánrepülő is elhagyta New Yorkot és átrepült Washingtonba, vagyis követte az állítása szerint szerényen vonatozó Szijjártót...

SZÉTREBBENTEK A NER-ES LUXUSREPÜLŐK BUDAPESTRŐL

ÁTLÁTSZÓ / ARANYÉLET
Szerző: BRASSAI KORNÉL
2026.06.30.


Május közepén egy repülőgép-pilóta küldött fotókat Panyi Szabolcsnak, a VSquare oknyomozó újságírójának a „NER-flotta” három luxusjetjéről (OE-HUG, OE-LOT, OE-IAV), amint épp együtt parkolnak a bécsi repülőtéren. Az Átlátszó most újabb részleteket derített ki a korábban Budapesten állomásozó, illetve Bécsből Budapestre járkáló repülőgépekről. Az OE-HUG eladás alatt áll, a Mészáros Lőrinc-féle OE-LOT bécsi bázisra váltott, és mások is utaznak vele, a Szíjj László-féle OE-IAV pedig Bécs helyett a szlovéniai Maribor repülőterén állomásozik. Mészárosék nem válaszoltak a kérdéseinkre.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működését ismerő forrásaink szerint május elején nem csak a Mészáros Lőrinchez köthető Bombardier Global 6500-as típusú OE-LOT hagyta el a magyar fővárost, hanem vele együtt az összes – eddig Ferihegyen tárolt és kezelt – kiszolgáló és kiegészítő felszerelése is. A konyhaeszközök és ágynemű-garnitúrák Bécsbe költöztetéséből egyértelmű, hogy az OE-LOT bázist váltott, ám bérlőváltásra, illetve jogviszonyváltozásra továbbra sincs egyértelmű bizonyíték...

L. RITÓK NÓRA: A HATODIK FALUNAPUNK

A NYOMOR SZÉLE / HVG-BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.06.27.


Tizenhét éve, mikor elkezdtem ezt az egészet ebben a kis zsákfaluban, el nem tudtam volna képzelni, hogy eddig eljutunk majd. Mert akkoriban egyetlen közösségi érték érték sem hangosodott ki a napi túlélésért folytatott harcban.

Az önkormányzat addigra már feladta a falunap gondolatát is, mert az rég nem arról szólt már, mint amiről kellene. Az utolsó italba és agresszióba fordult próbálkozás után elengedték ezt a programot.

Kezdetben persze mi sem gondoltunk rá, volt elég gondunk a közös értékek megtalálásával, és valamiféle elköteleződés kiépítésével. Aztán hat éve megpróbáltuk, együtt, az önkormányzattal feléleszteni ezt a szép közösségi eseményt. Szigorúan alkoholmentesen, gyermekközpontúan, főzőversennyel, focival és gyerekfoglalkozásokkal indítva, amit mi, fejlesztő munkatársak vittünk. Az első falunap, vagy inkább fél nap, gond nélkül lezajlott.

Aztán óvatosan bővítettünk. Zenés műsor a gyerekeknek, majd ugrálóvár a már megszokott programok mellé. Ma pedig már céges partner tartotta a gyermekfoglalkozásokat, az arcfestést, ügyességi és oktatójátékokkal. Ők meg is vendégelték a gyerekeket, hot-doggal, jégkrémmel. Filmes vendégünk is volt, egy dokumentumfilm készül majd, amihez most is készültek riportok, felvételek. Nekik köszönhettünk egy gyümölcs-édességcsomag osztást is a családoknak, egy másik szervezet bevonásával. Három focicsapat mérte össze az erejét, hősiesen küzdve ebben a hőségben. És ki ne hagyjam a táncbemutatót, egyszer már volt ilyen, most az egyik kolléganőnk tanította be a lányokból-asszonyokból álló csapatnak a produkciót.

Tizennégy csapat főzött, és készült egy nagy kondér közösségi gulyás is, az önkormányzat jóvoltából, és sült vagy ötszáz palacsinta, hat sütővel, órákon át. Az egyik helyi asszony kezdeményezésére a falunap előtt tombolajegyeket lehetett vásárolni, és nagyon sok ajándék lelt így szerencsés gazdára. Az ételek zsűrizését most is szakember végezte, a Hajdúság Séfje, aki elköteleződött mellettünk, és pro-bono számíthatunk rá, minden évben. Most még két különdíjat is felajánlott, olyan jó ételek készültek. A zene, hangosítás is helyben oldódott meg, profi módon.

Nagy volt a hőség, de szuper napunk volt, sok gyerekmosollyal, finomságokkal, beszélgetésekkel, egyetlen indulatos, hangos szó, konfliktus nélkül. Lassan nyitjuk meg a nyilvánosság felé ezt az eseményt, amit szeretnénk majd valamikor fesztivállá fejleszteni.

Azt hiszem, azért vagyok ilyenkor különösen boldog, mert tudom, hogy honnan indultunk. Persze volt most is, aki nem jött el, de biztosan tudom, hogy ezzel ő veszített. Mert nem tudott a részese lenni a közösségnek. A közösségnek, aminek most már határozott ereje van. Szervezőképessége, ötletei, felelőssége. Akarata. És jó érzése.

Szóval, ez egy olyan tapasztalati kép nekem, ami megerősíti, jó elgondolás volt közösségi alapokra tenni ezt a fejlesztést. Jó ötlet volt a közösségi élmény átélését behozni, a helyzetbe hozással, a felelősségek megélésével és a visszacsatolásokkal. Mert helyi munkatársaink gondoskodtak már a ránk eső holmik odaszállításáról, kipakolásáról, az ivóvíz biztosításába is bekapcsolódtak (felírva minden szomjasnak a nevét a pohara aljára, hogy egész nap ebből igyon, csökkentve ezzel az esemény ökológiai lábnyomát), és ők gondoskodtak a gyerekek felügyeletéről is, az ugrálóvárnál. No meg főztek is természetesen, és a táncban is részt vettek. Mert magukénak érezték az egészet.

És ez nagyon fontos. Hogy egyre inkább magukénak érezzék.

Az is fontos elem volt ebben az egészben, hogy semmiben nem volt olyan “jó az ezeknek” viszonyulás. Lehet, sokan nem értik most, mi ez. De mi a munkánk során számtalanszor megtapasztaltuk a másodrendűség érzését, akár a gyerekekről, akár a felnőttekről, vagy csak magáról a témáról, a társadalmi leszakadásról volt szó. Hogy örüljenek, hogy ezt is kapják. Jó az nekik… Mindig szóvá tesszük ezt, ha észrevesszük, és az eseményeinken is nagyon vigyázunk, hogy ragaszkodjunk ahhoz a színvonalhoz, amit a jobb társadalmi státuszúak is elvárnak, ha róluk van szó. És nagyon jó, hogy a meghívott előadók, szolgáltatást nyújtók, akár fizetős, akár pro-bono értik ezt.

Nekem volt egy másik vonal is, ami nagyon boldoggá tett. Az, ahogy az Igazgyöngy csapata megszervezte ezt az egészet. Rutinosan, mindenre gondolva, mindenre figyelve, rugalmasan. És jókedvűen, igazi csapatként. A szervezésbe pedig most már nem folytam bele, önállóan végeztek mindent. Ez abban erősített ma meg, hogy jó kezekben van az Igazgyöngy. Elkötelezett csapatot sikerült építenünk.

Szóval, ez a nap ma nekem a pozitív visszacsatolásé. Mutatta, hogy visszafordítható egy szétesett közösség a gödör mélyéből. Az emberi kapcsolatok újraépíthetők, és megalapozható egy élhető falu újra. A kritikus tömeget azt hiszem elértük, és az kezdi majd behúzni a többieket is.

Sokat beszélgettem ma a felnőttekkel. Hallgattam nehézségeket, kihívásokat, régi emlékeket, reményeket és terveket is. Egy sor dolog már összeköt minket… ez a tizenhét év hosszú idő, ez alatt annyi minden történt. Néhányan hallgatták a partizános interjút velem, és most mondták, hogy nem is tudtak róla, nem is gondolták. Mert nem mondtam.

Nem, nem tudtam feltárni nekik semmit abból, mennyire nehéz ellenszélben kellett dolgoznunk értük. Mert a manipulált állapotukban nem értették volna. Most ez is egy öntudatra ébredés, egy lelepleződése és átgondolása az elmúlt tizenhat évnek.

Minden beszélgetésnek előretekintő, megoldáskereső hangulata volt. Áthatotta a bizalom, az összefogás igénye és a kölcsönös tisztelet. Azt hiszem, ennél jobb visszacsatolást nem kaphattam volna. Van egy működőképes esélyteremtő modellünk, ami biztos alapértékeken nyugszik…és ami már nélkülem, alapító nélkül is képes működni. Úgyhogy ma elégedettséget és boldogságot éreztem. Köszönöm mindenkinek!

„A SZÍNHÁZ TÜKRÖT TART – ÉS EZT NEM MINDENKI AKARTA.” | ELSZÁMOLÁS

KLUBRÁDIÓ / ELSZÁMOLÁS
Műsorvezetők: SUGÁR ÁGNES, SZABÓ EDIT
2026.06.30.



A magyar színházi élet az elmúlt másfél évtizedben gyökeresen átalakult. A kulturális finanszírozás, a vezetői kinevezések, az intézményrendszer átszervezése és az új kulturális elit felépítése alapvetően változtatta meg a szakma működését.

Az Elszámolás – Színházi mérleg első részében azt vizsgáljuk, hogyan vált a kultúrpolitika a hatalom egyik legfontosabb eszközévé, milyen szerepet játszottak a színházigazgatói kinevezések, és milyen következményekkel járt mindez a szakmai autonómiára, a független műhelyekre és a magyar színházi élet egészére.

Vendégeink: 
- Kristóf Luca szociológus, elitkutató 
- Jászay Tamás színházi kritikus 
- Keszég László színész-rendező, a Magyar Színházi Társaság korábbi elnöke

A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes és Szabó Edit

Ez a videó az Elszámolás színházi sorozatának első része.

00:00–01:47 – Intro: hogyan alakult át a magyar színház? 
01:47–18:36 – Elitcsere, kinevezések és a kulturális térfoglalás 
18:36–33:53 – Hogyan működtek a színházigazgatói pályázatok? 
33:53–41:30 – A Magyar Színházi Társaság háttérbe szorítása 
41:30–47:35 – A függetlenség ára és a kulturális nyomásgyakorlás 
47:35–52:34 – Mi maradt a szakmai autonómiából? 
52:34 – Következtetések és folytatás

A FIDESZ SÉRTHETETLENNEK HITTE MAGÁT - ORBÁNÉK NYÍLTAN VÉGEZTÉK A LOPÁST

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.29.



Újabb dokumentumok és újabb botrányok vetnek fel súlyos kérdéseket a korábbi kormányzati működéssel kapcsolatban. A KlikkTV Egyenleg című elemző műsorában Baka F Zoltán és Lattmann Tamás arról beszélnek, hogy a Külügyminisztériumban napvilágra került iratok alapján nem elszigetelt esetekről lehet szó, hanem egy olyan működési modellről, amely hosszú éveken át meghatározta az állami intézmények egy részét. A vendégek szerint a most ismertté váló ügyek csupán a jéghegy csúcsát jelenthetik.

A beszélgetés egyik központi témája a diplomata útlevelek ügye. A résztvevők részletesen elmagyarázzák, milyen jogosultságokat biztosít valójában egy diplomata útlevél, és melyek azok a tévhitek, amelyek ezzel kapcsolatban hosszú ideje élnek a közvéleményben. Szó esik arról is, kik és milyen indokkal juthattak ilyen okmányokhoz, valamint milyen kockázatokat hordozhat, ha ezek kiadása nem kizárólag diplomáciai szempontok alapján történik.

Az elemzés kitér az NKA-ügyre, a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodására és az Aranykonvoj-ügy legfrissebb fejleményeire is. A vendégek szerint jól látható különbség van azok között az ügyek között, amelyek egyszerűbb pénzmozgásokra épülnek, illetve azok között, amelyek összetett vállalati és alapítványi struktúrákon keresztül működtek. Ez szerintük azt is megmagyarázhatja, miért haladnak eltérő sebességgel a különböző nyomozások.

Külön figyelmet kap az Aranykonvoj-ügy, amelyben a nyilvánosságra került információk szerint a döntéshozatal egészen a legmagasabb politikai szintig vezethetett. A műsorban arról beszélnek, milyen jogi és politikai következményei lehetnek egy ilyen ügynek, és milyen szerepet játszhatnak a fegyveres testületek, a nyomozóhatóságok és az ügyészség a történtek teljes feltárásában. A résztvevők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden felelősséget kizárólag bizonyítékok alapján lehet megállapítani.

RENDES ORSZÁGBAN A VOLT RENDSZER EMBEREINEK ÜGYEIT IS KIVIZSGÁLJÁK...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.06.30.


Orbán Viktor szerint „minden rendes országban” kitüntetés járna azért, ami miatt Hajdu Jánost hétrendbeli, sanyargatással elkövetett jogellenes fogvatartás gyanújával hallgatták ki. Ritka, gyűjteménybe való mondat: egyetlen félmondatban benne van a leváltott hatalom egész utóélete, a bukott udvar erkölcsi reflexe, a lojalitás kultusza, valamint az a sajátosan magyar politikai alkímia, amely szerint a kámzsa kellő mennyiségű pártközlemény hatására babérkoszorúvá változik.

Orbán „rendes országa” láthatóan olyan hely, ahol a volt rendszer embere megállít egy konvojt, ukrán állampolgárokat elfogat, megbilincseltet, kámzsával a fejükön elszállíttat, órákon át fogva tartat, majd a végén a közjogi kérdés ünnepélyesen ennyire szűkül: bársonydobozban vagy selyempárnán érkezzen-e az érdemrend.

Ebben a mondatban ott áll az egész posztorbáni államelmélet, amely Hobbes Leviatánjától már csak annyiban különbözik, hogy itt a szörnyeteg elvesztette az állami kardot, de továbbra is úgy beszél, mintha a partvonalról is ő vezényelné a hadsereget. A volt szuverén Facebookon posztol, a letűnt udvar közleményben dobol, a bukott rendszer pedig még mindig azt hiszi, hogy a jog valahol a pártközpont mellékhelyiségében várja az eligazítást. Montesquieu bizonyára érdeklődéssel jegyezné fel ezt az új államtani alakzatot: a hatalmi ágaktól már elválasztott politikus továbbra is úgy viselkedik, mintha ő volna az ág, a törzs és az egész erdő.

Hajdu Jánosból Orbán pillanatok alatt eposzi alakot faragott. Tegnap még gyanúsított, ma már tábornok úr, hazafi, példakép, pártbiztonsági ikon. A Fidesz bukás utáni mitológiájában így születik a hős: előbb jön a gyanúsítás, aztán a glória, végül a kinevezés. Más világokban a bűnügyi irat kellemetlen melléklet. Orbán volt udvarában belépőkártya.

A kinevezés ritka szépségű politikai gesztus. Mintha Catilinát a szenátusi összeesküvés után azonnal kinevezték volna a Köztársaság Erkölcsi Biztonsági Főtanácsadójának. Mintha Néró a tűzvész másnapján kapta volna meg Róma város tűzvédelmi díját. A különbség csupán annyi, hogy Orbán mindezt még el is magyarázza nekünk, mintha a politikai cinizmus népművelő tagozatán tartana előadást.

„Kiállunk melletted, tábornok úr!” – harsogja Orbán, s az ember szinte hallja a fanfárokat. Thermopülai, csak spártai egyszerűség helyett TEK-bázis; dicső halál helyett kihallgatási jegyzőkönyv; perzsa túlerő helyett ügyészségi közlemény; Leonidasz helyén pártbiztonsági igazgató, pajzsán ezzel a felirattal: Fides fidelibus omnia solvit – A Hűség (Fides) a hívek számára minden alól felmentést ad.

A Fidesz közleménye közben kinyitja a geopolitikai nagyágyút. Az ukránok. A Tisza. A jelenlegi kormány. Politikai leszámolás. Idegen érdek. Világdráma. Minden előkerül, csak az a kellemetlen apróság marad félhomályban, hogy a megalapozott gyanú szerint embereket jogalap nélkül, megalázó módon, indokolatlan szenvedést okozva tartottak fogva. A bilincs így belép az eurázsiai erőtérbe, a kámzsa stratégiai dimenziót kap, a fogvatartásból pedig hirtelen nemzetpolitikai freskó készül.

Ez a leváltott hatalom régi retorikai trükkje: amint megjelenik a tényállás, azonnal történelmi tablót fest mögé, hogy a jogi kérdés elvesszen a zászlók, sérelmek és geopolitikai nagyáriák között. Jogi kérdés? Jöjjön a nemzet. Emberi méltóság? Jöjjön a háború. Felelősség? Jöjjön az ukrán érdek. Így készül a büntetőjogi gyanúból geopolitikai operett, benne Orbán, a bukott udvar sértett buffója, Hajdu, a kámzsából bonvivánná maszkírozott rendőrtábornok, az ügyészség pedig az a bizonytalan kórus, amely sokáig elfelejtett énekelni, most viszont hirtelen megtalálta a kottát, és úgy tesz, mintha mindig is a jogállami nagyopera
kórusában énekelt volna.

Az ügyészség szerepe külön élvezet. Hosszú éveken át olyan finom érzékkel kerülte a kényes ügyeket, mintha a büntetőjog porcelánból volna, és csak cérnakesztyűben szabadna megérinteni. Most váratlanul előkerült a törvénykönyv, s kiderült, hogy az emberi szabadság korlátozásához jogalap kell. Micsoda reveláció! Az ember meghatódna, ha ez a felismerés nem hatna úgy, mint amikor valaki harminc év után rácsodálkozik a villanykapcsolóra, majd sajtótájékoztatón jelenti be a fény létezését.

Hajdu figurája ebben a történetben szinte antik módon komikus. A tábornok, aki köré a volt uralkodói kör rögtön kultuszt szervez; a biztonság szakembere, aki immár pártbiztonsági igazgatóként bizonyíthatja, hogy a Fidesznél a gyanúsítás kiváló szakmai referencia.

Orbán közben a maga jól ismert ex-császári pózában áll a jelenet fölött. Állam már nincs alatta, udvar még van körülötte. Parancs helyett poszt, rendelet helyett közlemény, kormányzati döntés helyett sértett gesztikuláció. A régi mozdulat maradt: ítéletet hirdet, fölken, rangot ad, majd elvárja, hogy a valóság vigyázzba álljon. Így működik a bukott politikai teológia, amelyben a pártelnök kegyelme gyorsabban jár, mint az ártatlanság vélelme.

A legnevetségesebb elem mégis a „minden rendes országban” fordulat. Orbán itt, mint valami leváltott államelméleti házitanító, épp arról próbál nagyívű előadást tartani, amiből ő maga a legtöbbször megbukott. Rendes országban a volt rendszer embereinek ügyeit is kivizsgálják. Rendes országban a kényszerintézkedés nem a szuverén férfiasság színpadi kelléke. Rendes országban a bilincs nem karrierlépcső. Rendes országban a kámzsa nem heraldikai motívum. Rendes országban a hűség nem mossa le a jogsértés gyanúját.

A kép szinte festményért kiált. Caravaggio fényében Orbán a közleményt tartja, Hajdu páncélban áll mellette, kezében textilkámzsa, az ügyészség kissé zavartan néz ki a képből, mint aki most jött rá, hogy ő is szereplő. A háttérben, sötét tónusok között, allegorikus nőalak: Justitia. Bekötött szemmel persze, de ezúttal nem az igazság pártatlansága miatt, hanem mert kínos nézni.

A „rendes ország” végül pontos kifejezés lett. Csak éppen Orbán akaratlanul megrajzolta vele saját belső államát: bilincs a rend jeleként, kámzsa a becsület jelképeként, gyanúsított a fedélzeten, ügyészség a kórusban, volt miniszterelnök a magasban, és a jogállam valahol hátul, porosan, kihasználatlanul.

Orbán ott áll a jelenet végén, kezében a képzeletbeli kitüntetéssel. Várja, hogy a kámzsa babérkoszorúvá változzon.

2026. június 30., kedd

MEGKEZDŐDIK AZ ORBÁN-BÁBOK ELTÁVOLÍTÁSA - TELJESEN ÚJ ALKOTMÁNY JÖN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.06.30.



A Tisza-kormány újabb alkotmánymódosítási javaslatai élénk szakmai és politikai vitát váltottak ki. A Mélyvíz vendége Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, aki részletesen elemzi, milyen alkotmányos kérdéseket vet fel Sulyok Tamás hivatalának megszüntetése, valamint az országgyűlési képviselők mandátumának 12 éves korlátozása.

A beszélgetés első felében a köztársasági elnök leváltásának módjáról esik szó. Az alkotmányjogász szerint a politikai cél érthető lehet, ugyanakkor a választott jogi megoldás több szakmai kérdést is felvet. Véleménye szerint az Alaptörvény módosításába bekerült rendelkezés ugyan elérheti a kívánt eredményt, de hiányzik mögüle egy világos alkotmányos indokolás és egy átgondoltabb megoldás. A beszélgetés kitér arra is, hogy létezhettek volna más jogi utak is ugyanennek a célnak az elérésére.

A műsor második nagy témája a parlamenti képviselők mandátumának időbeli korlátozása. Vajon indokolt-e, hogy legfeljebb három cikluson át lehessen valaki országgyűlési képviselő? Az alkotmányjogász ismerteti az érveket a korlátozás mellett és ellen is. Miközben hangsúlyozza, hogy a túl hosszú időn át fennmaradó politikai hatalom veszélyeket hordozhat, arra is felhívja a figyelmet, hogy egy ilyen szabály a választók döntési szabadságát is érintheti, hiszen korlátozza, kikre adhatják le a szavazatukat.

2026. JÚNIUS 30. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE -1. RÉSZ A SZÜNETIG, KB. 9:50 PERCIG

ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.30.



Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése -1. rész.


A közvetítés folytatása itt:


LATTMANN: ORBÁNT MEG LEHET FOGNI

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.30.



00:00
– 01:20: Bevezetés és az uniós pénzek helyzete A parlament által elfogadott törvénymódosítások és az uniós források elérésének első lépései. Augusztus végi határidők szorítása. 

01:21 – 02:22: Helyreállítási alap vs. Kohéziós alap A két nagy forrás közötti különbségek és a technikai részletek a források lehívásához. 

02:23 – 04:15: A Tisza-kormány (hipotetikus/vázolt) gyors munkája Hogyan tudott az új adminisztráció hetek alatt eredményeket elérni Brüsszelben, szembeállítva az Orbán-kormány korábbi „szuverenista” politikájával. 

04:16 – 06:05: Szándékos károkozás vagy elhibázott stratégia? Lattmann Tamás érvelése: a kormány nem elhibázta a politikáját, hanem szándékosan vállalta a konfliktust az EU-val, beárazva a magyar emberek anyagi veszteségét. 

06:06 – 08:30: A vétópolitika és a „zsarolási potenciál” Orbán Viktor stratégiája a hétéves költségvetés és az ukrán csatlakozás blokkolásával. Miért nem működött ez a taktika az EU-val szemben? 

08:31 – 11:50: Az EU jövője: Éves költségvetés és a vétó vége? Szakértői vita arról, hogy az EU elmozdulhat-e az amerikai modell felé (éves költségvetés), ami feleslegessé tenné a tagállami vétókat. 

11:51 – 13:10: Hol lehet megfogni a döntéshozókat? A politikai döntések anyagi felelőssége. Miért nincs következménye a milliárdos károkat okozó kormányzati döntéseknek? 

13:11 – 15:20: Jogi vs. Politikai felelősség Vitatott határok: hol ér véget a politikai kockázatvállalás és hol kezdődik a jogi felelősségre vonás? (Példák: 2008-as válság, privatizáció). 

15:21 – 17:00: A migrációs bírság mint konkrét példa Lattmann Tamás emlékeztet: 2015-ben megjósolta a gigantikus bírságot. Ez „nyilvánvaló károkozás”, amiért valakinek felelnie kellene. 

17:01 – 17:28: Konklúzió A pénzek hazahozatala nem egy tollvonás, a rendszer mélyebb strukturális problémákkal küzd.

ÉLŐ: A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL MEGSZŰNÉSÉRŐL SZAVAZ A PARLAMENT

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.06.30.



A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről és a polgármesteri fizetéscsökkentésekről szavaz az Országgyűlés.

MAGYAR BÁLINT, STEFANO BOTTONI: A MAFFIAÁLLAM VÉGE | TOTEM SHOW

TOTEM SHOW
Házigazda: SILVERANA NOÉMI
2026.06.29.



A Totem Show évadzáró adásában a maffiaállam koncepciójának kidolgozójával, Magyar Bálinttal beszélgetünk a rendszer bukásáról.

Emlékezetes: néhány napja Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában a Fidesz rendszerét a Keresztapa-trilógiából ismert olasz maffiához, egyfajta „magyar Cosa Nostrához” hasonlította.

Az SZDSZ volt elnöke, korábbi oktatási miniszter két különleges totemet hoz magával az alkalomra, amelyen Stefano Bottonival tekintik át a NER bukásának okait, annak előzményeit és három rendszerváltást krónikáját. Mit tehetünk együtt azért, hogy maffiaállam még egyszer ne jöhessen létre?


ÁLMOS PÉTER: AZOK, AKIK MEGFÉLEMLÍTÉSSEL IRÁNYÍTOTTÁK AZ INTÉZMÉNYÜKET, NEM MÉLTÓAK ARRA, HOGY ORVOSKOLLÉGÁK FELETT DISZPONÁLJANAK

NÉPSZAVA / SZIKE PODCAST
Szerző: DANÓ ANNA
2026.06.29.



A Magyar Orvosi Kamara most gyakorlatilag naponta egyeztet az Egészségügyi Minisztériummal, de partneri viszonyuk akkor vizsgázik, amikor olyan ügyek kerülnek elő, amelyekben nem lesz egyetértés - mondta a Népszavának Álmos Péter, a MOK elnöke. Videóinterjú.


A Magyar Orvosi Kamara (MOK) egészen az Orbán-kormány egyik legkeményebb kritikusa volt, ma pedig a kamara korábbi vezetői irányítják az önálló Egészségügyi Minisztériumot. Köztük azok az orvosok, akik mintegy 11 éve közösen hozták létre az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportot, és akik alig négy év alatt a Magyar Orvosi Kamarát is „elfoglalták”. Legfontosabb követelésüket, a hálapénz megszüntetését is sikerült elérniük.

Az új helyzetben a kamara most visszakéri az etikai hatásköröket, a kötelező tagságot, és már több fontos reformjavaslatot is letett az asztalra, amelyekből kitűnik, hogy „az új ellenségnek” az orvosbárókat tartják. A MOK visszakapja az etikai jogköreit, újra kötelező lesz a tagság, a tárca pedig sorra veszi elő a kamarai reformjavaslatokat. Már-már az a kérdés: ki a valódi döntéshozó, a kamara vagy a tárca?

Most még a mézeshetek időszaka tart a két testület között – mondta Álmos Péter, a MOK elnöke a Népszava Szike podcastjében. A kamarai vezető szerint az elmúlt évekhez képest jelentős változás, hogy a tárca egyáltalán meghallgatja a szakmai köztestület javaslatait, de ez nem jelenti azt, hogy a kamara átvette volna a döntéshozó szerepét. A MOK feladata szerinte az, hogy „a betegágyak mellől” eljuttassa az orvosok tapasztalatait a döntéshozókhoz. A döntés viszont a kormányzat felelőssége. A kamara most gyakorlatilag naponta egyeztet a minisztériummal, de az elnök szerint a partneri viszonyuk akkor vizsgázik, amikor olyan ügyek kerülnek elő, amelyekben nem lesz egyetértés.

Éles konfliktus eddig nem még nem volt a MOK és a Hegedűs Zsolt vezette minisztérium között, mert most még a tárca felépítése, a „makroszint” kialakítása zajlik, ami alapvetően kormányzati irányítási feladat. A kamara ebben leginkább véleményez, de nem dönt, a köztestület inkább a szakmai és „mikroszinten” kap szerepet: minőségbiztosítás, protokollok, továbbképzések, orvos–orvos kommunikáció, mindennapi gyakorlat, attitűdök szabályozása. A makroszint (minisztérium, NEAK, ÁNTSZ, kórházrendszer) az állam dolga, a mikroszintet az állam tudatosan „kiszervezi” a köztestületeknek, mert onnan túl távol lenne – ezért most kevés az ütközés, de Álmos szerint később biztosan lesznek vitás ügyek is

Beszélt arról is, hogy az egészségügy megújításához nem elegendő a vezetőket lecserélni, a működés egészét kell átalakítani. Hangsúlyozta, „nem arról van szó, hogy mindenkit vizsgálóbizottság elé kell ültetni”, hanem olyan mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek kiszűrik a szakmailag és vezetőként alkalmatlan szereplőket.

Álmos Péter az intézményekben zajló vezetőcserékkel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte: azok, akik korábban megfélemlítéssel, jogellenes utasításokkal vagy a szakmai szabályok figyelmen kívül hagyásával irányították az intézményeiket nem méltóak arra, hogy orvoskollégák felett diszponáljanak”. A kamarához ma is érkeznek olyan jelzések, amelyek szerint egyes intézményekben továbbra is nyomás alá helyezik vagy fenyegetik az orvosokat. Ezeket az eseteket a MOK eljuttatja a minisztériumnak.

ITT A KÓRHÁZAKRÓL SZÓLÓ LESÚJTÓ JELENTÉS, AMELYET AZ ORBÁN-KORMÁNY TÍZ ÉVIG TITKOLT AZ EMBEREK ELŐL

TELEX / DIREKT36
Szerző: DIREKT36
2026.06.30.


Az elmúlt években az Orbán-kormány tisztviselői igyekeztek jó színben feltüntetni a magyar egészségügyet. Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár például tavaly azt nyilatkozta a Fidesz-közeli Indexnek: „Jobb állapotban van a magyar egészségügy, mint amit a közbeszédben vagy a balliberális sajtóban megjelentek alapján feltételeznek róla. Ez a meggyőződésem, és ezt mutatják a tények is.”

Valójában azonban a kormányban is tisztában voltak azzal, hogy rossz a helyzet. Ezt onnan is tudhatták, hogy 10 évvel ezelőtt készült egy vizsgálat, amely megállapította, hogy a kórházak túlnyomó többsége már akkor sem teljesítette a biztonságos betegellátáshoz szükséges feltételeket.

A vizsgálatról szóló jelentést titkosították arra hivatkozva, hogy azok „döntés előkészítésére” szolgáltak, és az elmúlt években többszöri kérésre sem akarták kiadni. Most azonban a választások után a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) a rendelkezésünkre bocsátotta az anyagot.

A vizsgálatot a mai NNGYK elődje, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) folytatta le még 2015-ben.

Megnézték, hogy a kórházak mennyire felelnek meg annak a jogszabálynak, amely az ellátás minimumfeltételeit rögzíti. Ebben szakmánként szerepel, hogy milyen alapkövetelményeknek kell teljesülniük a betegek biztonságos ellátásához. Ide tartozik az eszközpark és a kórházi infrastruktúra, de az is, hogy minimum hány egészségügyi dolgozóra van szükség...

LETARTÓZTATÁSOK, FELÜLVIZSGÁLATOK ÉS REKKENŐ HŐSÉG | ÉLŐ ELEMZÉS LAKNER ZOLTÁNNAL

PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.06.29.



Felülvizsgálatok, letartóztatások, Tisztítótűz-művelet. A nyár is eseménydúsan telik a politikában, még tart a vita a képviselői ciklusok hosszának korlátozásáról, de valójában mindenki a rekkenő hőséggel foglalkozik. Megnevezték többek között az irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkárt, Berg Juditra bízták a feladatot. Kezd kirajzolódni, hogy milyen kulturális politikára számíthatunk az új kormánytól? Elemzés Lakner Zoltánnal.

AZ ELSŐ LETARTÓZTATÁSOK; A POLITIKUS ÉLETPÁLYAMODELL VÉGE?; SZABADSÁGHARC KLÍMÁVAL ÉS MOBILTÖLTŐVEL

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.06.30.



Az első letartóztatások; A politikus életpályamodell vége?; Szabadságharc klímával és mobiltöltővel.

MAGYAR PÉTER ROBBANTOTT A PARLAMENTBEN: „SZAVAIM SINCSENEK ERRE AZ OROSZ RULETTRE”

ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.29.



Magyar Péter napirend előtti parlamenti felszólalásában a TISZA-kormány első 50 napjáról, a pilisszentkereszti háromnapos kormányülés tanulságairól, a hőséghelyzet kezeléséről és az előző kormánytól örökölt állami problémákról beszélt. A miniszterelnök szerint a kormányülésen olyan súlyos állapotokkal szembesültek, amelyeket a magyar embereknek is látniuk kellett volna.

A felszólalásban szóba került a költségvetés állapota, a 91 kritikus állapotú magyar híd, az uniós források hazahozatala, a jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomag, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye, valamint a minisztériumokban tapasztalt korábbi működési gyakorlatok is. Magyar Péter úgy fogalmazott: nincs vesztegetnivaló idő, rendbe teszik a költségvetést, folytatják az átvilágításokat, és megvédik a magyar emberek vagyonát.

2026. június 29., hétfő

DOKTOR BÁCSIK ÉS DOKTOR NÉNIK VISZIK VÁLLUKON AZ ALAPELLÁTÁST, A MAGYAR HÁZIORVOSOK TÖBB MINT FELE MÁR 60 FELETT JÁR

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2026.06.29.


Eközben 40 évesnél fiatalabb gyógyítóból alig négyszáz dolgozik Magyaroszágon.


A hetven év feletti háziorvosok kezében van a sorsunk, ha ők is bemondják az unalmast, még reformálni való sem marad az alapellátásból – vonta le a szomorú következtetést Cserni István verőcei háziorvos, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozat tagja. Abból szűrte le, hogy mintegy 1400-an 70 év felett dolgoznak, és már most 1000 feletti a tartósan betöltetlen praxisok száma, amelyeket hosszú távú helyettesítéssel próbálják működtetni. Cserni minderről a Magyar Egészségügy Menedzsment Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján beszélt.

Szerinte a magyar alapellátás még nem omlott össze, de tartósan instabil állapotban van: az orvoskar elöregedett, a finanszírozás rossz viselkedést jutalmaz, a hátrányos térségekben pedig már ma is ellátási sivatagok alakultak ki.

A magyar háziorvosok több mint fele már betöltötte a 60. életévét, miközben 40 év alatti háziorvosból alig négyszáz dolgozik az országban. A rendszer különösen sérülékeny, mert mintegy 1400 hetven év feletti háziorvos még mindig aktívan rendel. Ha közülük sokan rövid idő alatt visszavonulnának, az több térségben az alapellátás összeomlásának veszélyét hordozná.

Mintegy 6500 praxisból nagyjából 1000 feletti tartósan betöltetlen,

ezeket hosszú távú helyettesítéssel próbálják működtetni. Vannak kistérségek, ahol a praxisok 25–30 százalékát így látják el – ezeket Cserni István „ellátási sivatagoknak” nevezte, ahol a formális ellátás mögött valójában nincsen stabil, elérhető háziorvos.

A betöltetlen praxisok jelentős része halmozottan hátrányos térségekben koncentrálódik, miközben az ország többi részén „bárhol lehet dolgozni” – ez a kombináció a legrosszabb irányba tereli az orvosáramlást...

AMERIKAI NÉPSZAVA: AZ EGYHÁZI TÖRVÉNY ELTÖRLÉSE AZ ORBÁN-RENDSZER MEGSEMMISÍTÉSÉNEK FELTÉTELE

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2026.06.29.


A Fidesz és az Orbán-rendszer végtelenül nagy károkat okozott Magyarországnak, amely nemcsak az államilag szervezett lopásban merült ki, hanem a lelkekben, a morálban, az életminőségben a lelki, szellemi és fizikai zsarnokságban. Államjogilag megdöntötte az alkotmányos rendet, ezért a Fidesz nevű szélsőjobboldali, fasiszta pártot be lehetne tiltani, mint a Szovjetunió Kommunista Pártját, nem pedig ellenzékként a parlamentbe engedni. A számonkérésnek ez lenne a minimális formája és az első lépése a rendszerváltás felé. Ennek az elnyomó hatalomnak az ideológiáját, amelynek a nevében tette mindezt, azonnal fel kellene számolni, ehhez új Alkotmány, s az egyházi törvény eltörlése szükséges.

Az Orbán-rendszer alapja a „keresztény-nemzet” és „keresztény állam” ideológiája, amely egy teokratikus állam képében jelent meg az alaptörvény preambulumában, ehhez kapcsolva a Szent Koronát és az ahhoz kapcsolódó hazug legendát is. Az Isten országa nem evilágból való, és ellentétes természete van az evilág királyságával. A kettő nem egyeztethető össze, csak abban az esetben, ha mindkettő funkcióját és természetét meghamisítják. A „keresztény állam” ideológiája, az egyház és az állam összefonódása, teljes mértékben antidemokratikus, emberellenes és keresztényellenes rendszert hoz létre, nevezzék azt a történelemben bárminek. Az Orbán-rendszer is az volt.

Ezt pedig a Fidesz egypárti alaptörvényének kereszténységre hivatkozó preambuluma és az egyházi törvény alapozta meg. E kettő eltörlése és gyökeres kiirtása nélkül szabad, demokratikus, egyenlő jogokon alapuló állam és ország soha nem lesz. A világnézetileg semleges állam nem jelent egyházellenességet, hanem ellenkezőleg: szabadságot jelent az Isten országa hirdetéséhez és képviseletéhez a keresztény egyházak számára, s az Isten országának a természetét nem változtatják evilág királyságánek természetére. Ezzel az állam megszabadul az ideológiai tehertől, a társadalom pedig az egyéni emberi jogok élvezetével szabadságban és alkotó nemzetként élhet, az egyházak virágozhatnak...

FELÁLLT A VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATAL

VÁLSÁGSTÁB
Műsorvezető: FRANK ZSÓFIA
2026.06.29.



00:00
Jobban megéri strandolni, mint 6 éve 
08:20 Itt a nyári bértámogatása 
19:23 Nő a hitelek kamata a cégek számára 
25:31 Jön a sávos vízdrágulás Budapesten 
31:27 Elindult a Tisztítótűz művelet 
51:20 Ti kérdeztétek

24.HU: 900 MILLIÓNYI FORINTNYI NKA-S PÉNZ JUTOTT FIDESZ-KÖZELI SZERVEZETEKHEZ NÉGY MEGYÉBEN

TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2026.06.29.


Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 400 millió forintot, Nógrád megyében pedig 100 millió forintot kaptak Fidesz-közeli szervezetek a Nemzeti Kulturális Alap forrásaiból (NKA), addig négy másik megyébe (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés) további 900 millió forint érkezett ugyaninnen Fideszhez köthető szervezetekhez – írja a 24.hu.

A lap a gyűjtés során egyebek mellett olyan szervezeteket, alapítványokat, magánszemélyeket sorolt ide, amely vezetésében vagy fideszes politikus azonosítható vagy hozzá köthető, továbbá például amelyek fideszes politikussal kampányoltak vagy például olyan önkormányzati cégeket, amelyek fideszes vezetésűek.

Az összesítés szerint Bács-Kiskun megyébe összesen 195,3 millió forint NKA-s pénz jutott, nagyságrendileg a legtöbb a Jobb Bajáért Polgári Egyesületnek (43,5 millió forint). Az egyesületet régebben Vedelek Norbert korábbi fideszes alpolgármester irányította. Jutott 15 millió forint a fideszes Lezsák Sándor által vezetett Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Nonprofit Kft.-nek is, illetve 5,5 milliót kapott a Térségi Korzó Kulturális Egyesület, amit a 2022-ben, Nagytarcsán fideszes jelöltként indult Szabó István Pál vezet. A lap Szabóról egyebek mellett azt írja, hogy ismert hokiedző, akinek a neve az utóbbi időben többször előkerült a médiában gyerekek bántalmazásával összefüggésben.

Csongrád-Csanád megyében összesen 178,2 millió forintnyi NKA-s pénzt azonosított a lap, ebből 40 millió forintot kapott az a Pro Patria Hungariae Egyesület, amelyet Varga Róbert vezet. Varga a szegedi KDNP elnökségének a tagja, korábban fideszes képviselőjelölt is volt.

Békés megyében összesen 309,9 millió forint jutott a lap gyűjtése szerint, ebből 100 millió forint a Magyar Sámsonok Alapítványnak, amelyet Annus István, Békéssámson fideszes polgármestere vezet, 100 millió forint pedig a Csabai Kolbászfesztivál mögött álló cégnek. Az eseményről azt írja a lap, hogy az többször volt már fideszes kampányhelyszín...

ELTŰNT A PÉNZ A RÉGI PAKSI ATOMERŐMŰBŐL, AZ ÚJRA IS JOBBAN KELLENE VIGYÁZNI

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: MAGYARI PÉTER
2026.06.29.


Lesz-Müllek Károly és Lesz András ikertestvérek és mindketten energetikai szakemberek. Károly látta belülről az MVM-et, és hiába jelezte, hogy eltűnik a pénz, a levegő is elfogyott körülötte. Jelenleg a mátrai gázerőművet építő cégnél dolgozik, ahol egyelőre Mészáros Lőrinc is a tulajdonosok között van. András a Bristol Energy Consulting tanácsadó cégen keresztül kötődik ehhez a projekthez, de készített tanulmányt a Tiszának is Paks 2-ről. Áramipari és korrupciós körkép, interjú formában, három év után újra.


– Csütörtökön Kapitány István, energiáért is felelős miniszter arra kérte a lakosságot, hogy 18 és 21 óra között spóroljon az árammal. Ez valami nagy bajra utal, vagy ha hőség van, akkor mindig ezt kellene tenni?

Károly: Jelenleg nincs probléma az ellátással, ez most inkább gazdaságossági kérdés: csúcsidőszakban az igény növekedésével az áram ára is növekszik, a lakosság viszont fix árat fizet, vagyis az emberek nem érzik az árkülönbözetet. Ebből adódik, hogy a költségtöbbletet másoknak kell lenyelniük. A fogyasztás mérséklésével a drága import mennyiségét lehet csökkenteni. Vannak olyan európai országok, ahol a fogyasztók jobban érzik a piaci ár változását. Angliában például, ahol a legtöbb háztartás rendelkezik okosmérővel, egyes szolgáltatóknál még azt is megválaszthatják, hogy milyen termelői portfólióból veszik az áramot – megújulót, nukleárisat vagy fosszilisat. Már a csomagok kiválasztásánál jól érzékelhető, hogy ezekben az időszakokban mennyire nagy eltérésekre lehet számítani.

András: Igen, ott a fogyasztóknak jóval nagyobb a szabadsága; az elszámolás viszont a pillanatnyi fogyasztói kereskedelmi árakon történik. Ez mindenképpen növeli a fogyasztói tudatosságot...

A MAGYAR HANG TÚLÉLTE A NER-T, DE MI LESZ EZUTÁN? GYÖRGY ZSOMBOR VÁLASZOL! | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2026.06.28.



16 évet vett el az életünkből a Fidesz! A független sajtót majdnem sikerült teljesen kinyírnia a NER-nek? Milyen lesz a jövő Magyarországának a médiája? A Magyar Hang bebizonyította, hogy fenntartható egy független lap, de milyen lemondásokkal járt ez a folyamat? A bal/liberális újságírók tényleg jobban írnak, mint a jobboldaliak? A Tisza-kormány kivel fog egyeztetni média-ügyekben? Kritizálható-e a Tisza Párt? Kell-e sajnálni a bukott propagandistákat? Merre tovább Magyar Hang? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője, a MUOSZ alelnöke válaszolt!

KÉRI: ÖSSZEDŐLT A NER LEGVISSZATASZÍTÓBB PILLÉRE

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.28.



00:00
– Bevezető: Kéri László újra a KlikkTV vendége. Visszatekintés a korábbi, nagy sikerű modellalkotó beszélgetésre.

02:00 – A média új helyzete: Miért változott meg a játéktér április-május után? A perifériára szorítottság megszűnése és a közszolgálati média válsága.

04:00 – Az első példa: A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a tárcák fejetlen pénzszórása a választások előtt. Miért nincs erről átfogó összkép?

08:00 – Hiányérzet a médiával szemben: Miért nem jutunk el a napi hírektől a rendszerszintű, tényfeltáró elemzésig?

11:40 – A második példa: Balásy Gyula és a kormánypropaganda-nagyüzem. Az 1000 milliárdos „néphülyítés” mechanizmusa és a dominóelv elmaradása.

14:40 – Kommunikációs gyarmatosítás: Hogyan szállta meg a NER a társadalmi hálózatokat másfél évtized alatt?

16:00 – A harmadik példa: Giga-beruházások a Várban és az országban. 100 milliárdok luxusra, miközben az oktatás és egészségügy lerohad.

19:00 – A meggazdagodás hálózata: Orbán Viktor környezetének látványos vagyonosodása az elmúlt 16 évben.

22:00 – Orbán Viktor személyes felelőssége: A rendeleti kormányzás és az egyszemélyi döntések háttere. A felelősség három szintje.

25:30 – Tigris a ketrecben? Kéri László személyes emlékei Orbánról és a jelenlegi hatalmi dinamika elemzése.

26:30 – Zárszó: Az új világ tanulása. Mi várható ősszel?

VERES JÁNOS: BRUTÁLIS ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY JÖHET

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.29.



00:00
– Bevezetés: Gazdasági optimizmus vagy illúzió? A műsorvezető a kedvezőnek tűnő gazdasági adatokról (infláció, forintstabilitás) kérdezi a vendéget. Veres János szerint ez egy „mesebeli” állapot, amiből a pótköltségvetés benyújtásakor kell majd felébredni, mert az államháztartás helyzete korántsem olyan fényes, mint amilyennek látszik.

01:30 – Az államháztartás valódi helyzete és a némaság okai Veres hiányolja a reális szakmai vitákat. Megemlíti, hogy bár korábbi miniszterek (például László Csaba) jelezték a problémákat, a közbeszéd ezzel nem foglalkozik érdemben. Szerinte a nyár végére ígért leltár és pótköltségvetés fogja feltárni a választási ígéretek okozta nehéz helyzetet.

02:45 – Költségvetési hiány és befektetői bizalom A volt miniszter testes államháztartási hiányt jósol az év végére. Kifejti, hogy a jelenlegi befektetői bizalom inkább a magas kamatoknak és a politikai változásokba vetett reménynek szól, nem pedig a már bizonyított tényeknek.

04:00 – Jogállamiság és transzparencia kérdései Szóba kerül a köztársasági elnök mandátumának megszűnése és a jogállami keretek stabilitása. Veres kritizálja, hogy az EU-s források (RRF) felhasználási tervei nem transzparensek, ami hosszú távon alááshatja a bizalmat.

06:20 – Politikai változások és törvényalkotási módszerek A beszélgetés a Tisza Párt javaslataira terelődik (például a képviselői mandátumok 12 éves korlátozása). Veres szerint ezek a „bedobott”, előkészítetlen ötletek bizonytalanságot szülnek, és megkérdőjelezik a hatalomgyakorláshoz való viszonyt.

08:10 – Vita a módszerekről: Jogbiztonság és korrekció A műsorvezető és a vendég vitázik a politikai váltás módszereiről. Veres hangsúlyozza, hogy a jogbiztonságot minden körülmények között fenn kell tartani, és a „rendszer alapjait felbolygató” javaslatok helyett a hatékony kormányzásra kellene koncentrálni.

12:10 – Önkormányzati rendszer és polgármesteri fizetések Érintik a polgármesterek jogállásának és javadalmazásának tervezett módosításait. Veres szerint a kiszámíthatóság hiánya és a ciklus közbeni „belenyúlások” (például a mandátumok hossza vagy az előrehozott választások hatásai) károsak a demokratikus keretekre.

15:30 – A sikeres kormányzás három alappillére Veres szerint a jövőbeni siker záloga:

Az EU-s pénzek hatékony és szabályos felhasználása. Valódi, magas szintű számonkérési rendszer működtetése. Tisztességes, versenyalapú választási rendszer (például kétfordulós választás) visszaállítása. 

19:00 – Az euró bevezetése: Reális a 2030-as dátum? A volt miniszter szerint a 2030-as céldátum rendkívül ambiciózus. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, már 2027 végére teljesíteni kellene a maastrichti kritériumokat (különösen a 3% alatti hiányt), ami a jelenlegi ígéretek és a hálózati rekonstrukciók (például vízhálózat) költségei mellett szinte lehetetlen. 

22:30 – A baloldal jövője és személyes szerepvállalás A beszélgetés zárásaként a baloldal újjászerveződésének esélyeit latolgatják. Veres János kijelenti, hogy aktív politikai szerepet már nem vállal, de tapasztalataival szívesen segíti a fiatalabb generációt a háttérből.

VÁSÁRHELYI MÁRIA: MÉDIATÖRVÉNY ÚJRATÖLTVE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2026.06.26.


Nem sok jót ígér a jövő héten elfogadásra kerülő új médiatörvény tervezete. Bár Hérakleitosz szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba belelépni, nekünk mintha sikerülne...

...Az 1995-ös médiatörvény elfogadását évekig tartó politikai küzdelem előzte meg, az összes politikai szereplő bizalmatlan volt a másikkal szemben, mindegyik a saját befolyása érvényesítésének garanciáit akarta biztosítani. A liberális SZDSZ próbálta a politikai szempontok érvényesülését korlátozni, de végül az MSZP és a jobboldal összefogása olyan törvényt eredményezett, amely intézményesítette a pártok média feletti befolyását. Az összes testületbe a pártok delegáltak tagokat, többnyire nem szakembereket, hanem pártkatonákat. A szakmai testületeknek lényegében semmiféle szerep nem jutott az irányításban és az ellenőrzésben, előbb-utóbb még az ún. társadalmi kuratóriumok tagjainak megválasztására is rátelepedtek a pártok, jóllehet ezek a testületek, ha nagyon korlátozott hatáskörrel is, de éppen a szakmai és társadalmi szervezetek képviseletére jöttek létre. Csakhogy a jobboldali pártok holdudvarában egymás után alakultak mindenféle álcivil szervezetek azzal a céllal, hogy képviselőjüket bejuttathassák ezekbe a testületekbe, amelyek idővel ugyanúgy átpolitizálódtak, mint a pártok általi delegáltakból álló intézmények. És ettől kezdve az elnökválasztástól a közmédiumok költségvetésén keresztül a szabályozó és felügyelő testületek működéséig mindent leuralt a politika. Ha egy párt még így sem tartotta elegendőnek a média feletti befolyását, akkor jöttek az olyan abszurd ötletek, mint a csonka kuratóriumok megalakítása, amikor különféle machinációk eredményeként csak a (szélső)jobboldali kormánypártok delegáltjai kerültek be a döntéshozó testületekbe, és ők dönthettek a közmédiával kapcsolatos összes fontos kérdésben.

A 2010-es kormányváltás és az ezt követően elfogadott új médiatörvény aztán kimaxolta a közmédia és a médiapiac feletti politikai befolyást, mégpedig oly módon, hogy ettől kezdve már nem volt szükség kompromisszumra a politikai szereplők között a közmédiát és a médiapiacot érintő kérdésekben, mivel az újonnan létrejövő Médiahatóság – amely abszolút hatalommal rendelkezett a médiapiac felett – kizárólag kormánypárti tagokból állt. Ekkor vette kezdetét a közmédia kormánypropagandistává züllesztése és a médiapiac teljes szétverése.

2026-ra odajutottunk, hogy az éterben kizárólag kormánypárti rádiók működhettek, nem maradt egyetlen független közéleti tartalmakat sugárzó televízió sem, a reklámpiacokat pedig elárasztotta és teljesen eltorzította a kormánypropaganda, az állam lett a piac legnagyobb és legerősebb szereplője. Néhány heti- és havilaptól és az online médiától eltekintve a kormány teljesen gyarmatosította a médiapiacot, mindent elárasztott az agresszív, hazug, gyűlöletkeltő politikai propaganda.
*
Nem vitás, hogy az új kormány egyik legsürgetőbb feladata a médiavilág demokratizálása lenne, enélkül ugyanis elképzelhetetlen egy működő demokrácia felépítése. Nyilván ezért sietett a kormány az új törvény beterjesztésével, okulva az elmúlt évtizedek tanulságaiból, annyira azonban nem lehet sürgős az új szabályozás elfogadása, hogy annak tartalmáról legalább a szakmai szervezetekkel ne egyeztessen a törvényalkotó. Mert ha ismét csak a politikai szempontok dominálnak a törvényben, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlenül ugyanoda jutunk, mint korábban...

“NAGY ELŐRELÉPÉS TÖRTÉNT, DE NEM ELÉG” – ELSŐ PRIDE A TISZA-KORMÁNY ALATT

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.06.28.



A Fidesz tiltotta, a Tisza nem gátolta, a meleg sem akaszthatta meg. Tűrt vagy támogatott esemény a Pride a kormányváltás után? Magyar Péter örökbefogadással kapcsolatos mondatai és a könyvek fóliázásának megszűntetése csak gesztus vagy elég az LMBTQ közösség számára? Erről kérdeztük a 31. Budapest Pride résztvevőit. És a melegről...

2026. JÚNIUS 29. (12.50-TŐL) - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.29.



Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése 12.50-től....


ÜRGE-VORSATZ DIÁNA: ADDIG KELL MEGOLDÁSOKRÓL BESZÉLNI, AMÍG LÉTEZNEK

NÉPSZAVA
Szerző: ÜRGE-VORSATZ DIÁNA
2026.06.28.


Ürge-Vorsatz Diána karrierje az asztrofizikától indult, Berkeleyben doktorált, ma pedig a klímatudomány legbefolyásosabb nemzetközi fórumának, a Nobel-békedíjas IPCC-nek az alelnöke. A CEU professzora szerint a cél nem az, hogy kevesebbet vagy rosszabbul éljünk, hanem az, hogy ugyanazt az életminőséget – vagy akár egy jobbat – sokkal kisebb energia- és erőforrás-felhasználással érjük el. Nézetei több ponton gyökeresen eltérnek Gelencsér András akadémikus légkörkémikusétól, aki szerint a zöld narratíva illúziókkal táplálja az embereket. Boldogkői Zsolt professzor arról is kérdezte interjúalanyát, mi adhat reményt akkor, amikor mások már csak akadályokat látnak.


Az extrém hőmérsékleti adatok és a billenőpontokkal kapcsolatos figyelmeztetések miatt egyre többen tartanak attól, hogy veszélyes küszöbökhöz közeledünk. Ha pedig a 1,5 Celsius-fokos cél végleg kicsúszik a kezünkből, mennyiben kell újragondolni a klímapolitikát?

Valóban léteznek úgynevezett billenőpontok, amelyeknél egy adott éghajlati részrendszer egy kritikus küszöb átlépése után egy másik állapotba kerülhet. Minél nagyobb a felmelegedés mértéke, annál nagyobb az esélye annak, hogy ilyen pontokat lépünk át. Ugyanakkor egy-egy billenőpont átlépése önmagában nem jelenti a civilizáció végét, bár nagyon súlyos következményekkel járhat. Az atlanti meridionális bukóáramlás esetleges gyengülése vagy leállása például jelentős éghajlati és gazdasági hatásokkal járna Európában, de nem okozna azonnali összeomlást. Ugyanez igaz az 1,5 Celsius-fokos célra is. Ez nem egy éles határvonal, amely alatt minden rendben van, fölötte pedig minden elveszett. Ha nem sikerül tartani, abból nem az következik, hogy feladjuk a klímavédelmi erőfeszítéseket, hanem éppen az, hogy még fontosabbá válik a kibocsátások gyors csökkentése és az alkalmazkodás erősítése. Minél nagyobb a felmelegedés, annál több nehezen kezelhető következménnyel kell számolnunk...

HAJÓS ANDRÁS: ORBÁNIG ÉS A CSALÁDJÁIG KELL ÉRNIE AZ ELSZÁMOLTATÁSNAK

KLIKKTV
Műsorvezető: TRENCSÉNI DÁVID
2026.06.27.



Mit kezdjen Magyarország a NER örökségével? Meddig tartson az elszámoltatás, hol húzódik a jogállam határa, és mi legyen azokkal az intézményekkel, amelyek az elmúlt másfél évtizedben a politikai rendszer részeivé váltak? Ezekről a kérdésekről beszél a KlikkTV Centerpálya című műsorának vendége, Hajós András, aki a megszokott szókimondó stílusában osztja meg gondolatait a TV2-ről, a vagyonvisszaszerzésről és az igazságtételről.

A beszélgetés egyik központi témája a TV2 jövője. Hajós András szerint nem az intézményt kell eltörölni, hanem meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy valódi, kiegyensúlyozott kereskedelmi televízióként működhessen. Úgy véli, a csatorna hírszolgáltatásának hitelességét kell helyreállítani, miközben tiszteletben kell tartani azoknak a több ezer embernek a munkáját, akik évtizedek óta ott dolgoznak.

Szó esik a „Tisztító Tűz” programról és a vagyonvisszaszerzés kérdéséről is. Hajós szerint természetes társadalmi igény, hogy a közvélemény választ kapjon arra, mi történt a közvagyonnal az elmúlt években. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a jogállami elszámoltatás nem lehet bosszú, hanem kizárólag törvényes keretek között történhet. A beszélgetés során felmerül az is, meddig lehet és meddig érdemes visszamenni az időben, amikor a privatizáció, az állami vagyon és a politikai felelősség kérdését vizsgálják.

A műsor egyik legérdekesebb része az, amikor Hajós történelmi párhuzamokat von a rendszerváltás, a privatizáció és a mai politikai helyzet között. Arról beszél, hogy a magyar társadalom korábban több alkalommal elmulasztotta a valódi szembenézést a múlttal, ezért most különösen fontos, hogy a jog, az igazság és a társadalmi megbékélés egyszerre kapjon szerepet. Véleménye szerint nemcsak a jólétre, hanem az igazságérzet helyreállítására is szüksége van az országnak.

A beszélgetés végén Hajós András egy személyes példával fogalmazza meg, miért hisz abban, hogy a politikában hosszú távon nem a pénz vagy az ígéretek, hanem a hitelesség és az igazságérzet dönt. Egy gondolatébresztő interjú arról, milyen erkölcsi és jogi kérdésekkel kell szembenéznie Magyarországnak egy történelmi korszak lezárása után.

RÓNA PÉTER: A NÉP BUKTATTA MEG AZ ORBÁN-RENDSZERT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.28.



Róna Péter: A nép buktatta meg az Orbán-rendszert.