2026. november 3., kedd

AZ OPERAHÁZBAN NEMCSAK A HANGOK SZÁRNYALTAK, HANEM A FACEBOOK-POSZTOK ÁRA IS

FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.11.02.


Na, gyermekeim, úgy látszik, az Operaházban nemcsak a hangok szárnyaltak, hanem a Facebook-posztok ára is. Ókovács Szilveszter ugyanis a menesztése után televíziós körútra indult, hogy megmagyarázza: ő bizony nem egyszerűen bejegyzéseket írt, hanem olyan különleges színvonalú közösségi médiás tartalmakat gyártott, amilyenekre rajta kívül senki sem volt képes az Operaházban.

És ezért természetesen külön díjazás is járt. Posztonként 21 ezer forint, havonta pedig nagyjából bruttó 460 ezer forint plusz. Nyolc hónapon keresztül. Ókovács az ATV-ben azt is elárulta, hogy részben dühből kezdett pénzt kérni ezért, mert Csák János miniszter annak idején nem emelte meg a fizetését. Vagyis ha jól értjük, a főigazgatói fizetés kevésnek bizonyult, ezért a Facebook lett a kompenzációs csatorna. Mert ha a minisztérium nem értékeli kellőképpen az ember munkáját, legalább a saját intézményén belül lehet találni egy újabb fizetős munkakört.

Aztán jött a szakmai önértékelés csúcspontja: Ókovács szerint olyan ütős posztokat tudott írni, amilyenekre senki más nem volt képes. Hát, ezt a tehetséget valóban kár lett volna parlagon hagyni. Van, aki a színpadon alkot maradandót, más a zenekart vezényli, Ókovács pedig láthatóan a Facebook-bejegyzésekben látta meg a nemzeti kultúra új dimenzióját. Posztonként 21 ezerért azért már elvárható, hogy legalább a lájk is állva tapsoljon.

A menesztését nem fogadja el, perelni készül, és azt kifogásolja, hogy nem ismerhette meg az átvilágítás jelentését, illetve nem hallgatták meg. A minisztérium állítása szerint ugyanakkor a Facebook-posztokért járó juttatásokat és más pluszkifizetéseket is megfelelő miniszteri jóváhagyás nélkül kapta. Ókovács vitatja a közléseket, és a fizetése összegét is pontosította: szerinte nem 4,8, hanem 4,4 millió forint volt.

Közben még Magyar Péterrel való korábbi barátságát is felidézte, sőt azt állította, hogy annak idején Magyar maga javasolta neki a fizetésemelést. Milyen érdekes fordulat: a régi ismeretségre még emlékszik, a mostani konfliktusban viszont már a bíróságé lehet az utolsó szó.

Bözsi néni szerint azért van ebben valami különösen szórakoztató. Egy Operaház élén álló főigazgató, aki saját bevallása szerint a Facebookon is pótolhatatlan tehetség, most azért készül perelni, mert szerinte szabálytalanul bántak vele. A közpénzből fizetett prémiumoknál viszont nem a posztok ütőssége a kérdés, hanem az, hogy ki, milyen jogcímen és milyen felhatalmazással fizette ki őket. Mert attól, hogy valaki remekül bánik a billentyűzettel, még nem kap automatikusan felmentést az elszámolás alól.

EZERMILLIÁRDOKBA KERÜLNEK AZ ADÓKEDVEZMÉNYEK

NÉPSZABADSÁG
Szerző: PAPP ZSOLT
2026.11.02.


Jövőre már 2500 milliárd forint adóbevételről mond le az állam különböző kedvezmények miatt, csak az szja változások 1500 milliárdot jelentenek.

Számottevő adóátrendezést hajt végre a Tisza-kormány a 2027-es költségvetésben: az államháztartás bevételei idénhez képest mindössze 1,4 százalékkal nőnek, ami nem sok, pláne ha a 3 százalékra tervezett inflációt is figyelembe vesszük. Ugyanakkor a cégek adóbefizetései 28 százalékkal, miközben a lakosság által fizetett jövedelemadók 4,9, a fogyasztási adóbevételek 5 százalékkal emelkednek – derül ki a 2027-es költségvetés tervezetéből. A jövő évi hiánycsökkentés egyik kulcsa – a kiadáscsökkentés mellett – az, hogy a kormány növeli a céges adókat, illetve bevezeti a vagyonadót az egymilliárd forint feletti vagyonokra – ez jelenik meg a számokban is.

Részben a lakosság fizeti a céges adók emelkedését

A céges befizetéseken belül drasztikusan, 41,9 százalékkal, azaz 422 milliárd forinttal emelkednek a társasági adóbevételek (tao), így ebből a forrásból jövőre 1431,6 milliárd forintot vár a kormány. A bevételnövekedés nagyobb része az 500 millió eurónál nagyobb árbevételű cégek adójának megemeléséből származik, ők az általános 9 százalékos kulcs helyett jövőre már 15 százalékkal adóznak a nyereségük után. Ugyanakkor a kormány megszünteti januártól a tao sportcélú felajánlásait, ami 112,5 milliárdos bevételnövekedéssel jár. Ezt a pénzt a kormány a költségvetésen keresztül újraosztja, így valójában a sport-tao megszüntetése nem jár egy fillér költségvetési bevételnövekedéssel sem. Jelentősen nőnek 75 milliárdról 238 milliárd forintra a kisadózók tételes adójából származó bevételek – ami a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) újraindításának a következménye. Ugyanakkor a KATA esetében sem lehet direkt bevételnövekedésről beszélni, ugyanis nem ez volt a kormány célja. Úgy alakították át a KATA-adózást, hogy az egyszerűsített adónem felé tereljék a vállalkozásokat – erről még Kármán András pénzügyminiszter beszélt a költségvetés beterjesztése előtti sajtótájékoztatóján...

A KRITIKUS ÉRTELMISÉG NEM LÁTJA NYOMÁT A KORMÁNYVÁLTÁSNAK A KULTÚRÁBAN, MAGYAR ÉS TARR JOGÁLLAMI KÖTÖTTSÉGEKRŐL BESZÉL

TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA, NÁDOR ANDRÁS
2026.11.02.


A Tisza hatalomra kerülése óta talán egy döntés sem váltott ki akkora ellenkezést a kulturális terület szereplői között, mint a Tisza-kormány 2027. évi költségvetésének a kulturális intézményrendszert érintő tervezete. Tompa Andrea író, a SZIMA, azaz a Magyar Tudományos Akadémia részeként működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja például azt írta:

„Költségvetés 2027. MMA 14,39 milliárd, SZIMA 37,2 millió. 1 MMA akadémikus 113 x annyit ér, mint egy SZIMA akadémikus. Ha ez igaz, nem volt rendszerváltás. Nem erre szavaztunk. Pontosan ugyanez volt a NER. Vagy van.”

A tervezetből ugyanis az derült ki, hogy a kormány nagyjából érintetlenül hagyná az Orbán-rendszer kulturális csúcsintézményeit, sőt még növelné is például a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) büdzséjét: az idei 13,98 milliárd forint helyett jövőre 14,39 milliárd forintra.

Ezzel szemben a korábbi alulfinanszírozott és sok esetben tudatosan kiéheztetett szervezetek forrásai csökkennének, például a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia támogatása az idei 37,2 millióról jövőre 35,7 millióra. Az új vezetéssel felálló és éppen újraszerveződő Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pedig az idei 12,31 milliárd forint helyett jövőre 7,51 milliárd forintot fordíthatna pályázati támogatásokra, vagyis jövőre közel 40 százalékkal kevesebb pénzre pályázhatnának az alkotók.

A kormány szerint viszont pusztán arról van szó, hogy kötik őket a jelenlegi jogszabályok, és a jövő évi költségvetés erre vonatkozó része csak átmeneti. Tarr Zoltán kommunikációért és kultúráért felelős miniszter a Telex kérdésére hétfőn a Parlament folyosóján azt mondta: szerinte nem érhette váratlanul a kulturális élet szereplőit a kulturális ágazat finanszírozására vonatkozó rész, inkább az lett volna meglepő, ha a tételek másképpen mutatnak. Ezeknek az intézményeknek a költségvetését ugyanis alkotmányos szervek, így például az Országos Bírósági Hivatal és az Állami Számvevőszék szabályozza, és mint fogalmazott, „jogállamban élünk”...

A KORRUPCIÓ ÁLLATORVOSI LOVÁNAK TŰNIK, AMI A MAGYAR KÖZÚTNÁL TÖRTÉNT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.11.02.


„Gratulálunk Szilvai József Attila (1995.4.C) öregdiáktársunknak! Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.” Így emlékezett meg a Földes Ferenc Gimnázium Öregdiák Egyesülete Szilvai József Attilának, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának 2025-ös állami kitüntetéséről. A cégvezető augusztus 19-én vehette át az elismerést. A következő munkanapon pedig az általa vezetett állami cég kötött egy előremutató szerződést több tízezer viszonylag egyszerű, de az alkalmazottak biztonságát jelentősen növelő eszköz beszerzéséről.

Az egyetlen probléma, hogy az eszközöket minden jel szerint nagyon masszívan túlárazva vásárolta meg a Magyar Közút. A beszállító cég így hatalmasat kaszált, annak ellenére, hogy korábban teljesen más területen, az építőiparban tevékenykedett. A nagyon jó időzítéssel profilt váltó társaság ügyvezető-tulajdonosának neve pedig nem csak a Közúttal kötött szerződésen szerepel: ott van a Földes Ferenc Gimnázium digitális tablóit összesítő oldalon is, az 1995-ös évfolyamnál, néhány sorral Szilvai József neve fölött.

Egy fél méter átmérőjű műanyag korong

Gyomosodásgátló. Így hívják azt az egészen egyszerű eszközt, amit Európa-szerte évek óta számos helyen használnak arra, hogy az útmenti fűnyírást gyorsítsák, és ezzel biztonságosabbá tegyék. Ez a munka ugyanis egyáltalán nem kockázatmentes, különösen a nagy forgalmú utak mellett: a gyorsforgalmi utakon 90–110 kilométer/órás sebességgel – vagy sokszor a szabályokat megszegve ennél is gyorsabban – száguldó kocsik mellett kell valahogyan eltávolítani az útra belógó gyomokat.

A nem túl hálás tevékenység legkörülményesebb része pedig az, amikor a szalagkorlát-lábak, táblák és vezetőoszlopok környékét kell megtisztítani. Ezekben ugyanis könnyedén elakadhat a fűnyíró, ami időben elnyújtja a munkát, és hosszabb időre kényszeríti veszélyes helyzetbe a közútfenntartók alkalmazottjait.

Pontosan ezt a problémát kezeli a gyomosodásgátló. Az eszköz tulajdonképpen egy fél méter átmérőjű kör (néha hasonló méretű négyzet) alakú műanyagdarab, amit egyszerűen lehelyeznek a fűnyírást nehezítő tereptárgyak köré. Mivel a tárcsa elzárja a fénytől a talajfelszínt, ráadásul fel is melegszik, így a szalagkorlátok lába és a vezetőoszlopok körül ilyen távolságban nem nő semmi. Ennek megfelelően nyírni sem kell ott a füvet, és elakadni sem tud a fűnyíró.

Ilyen gyomosodásgátlókat Nyugat-Európában már jó ideje használnak az utak mellett. A Magyar Közút Zrt. tavaly ismerte fel a tárcsákban rejlő lehetőséget, legalábbis 2025 áprilisában írt ki egy írásbeli konzultációt az elektronikus közbeszerzési rendszerben.

Kérdésünkre az állami cég is a kollégák biztonságával indokolta a gyomosodásgátlók iránti érdeklődést. Mint írták: munkatársaik gyakran közvetlenül a közúti forgalom mellett dolgoznak, és a biztonsági intézkedések ellenére munkaterületeiken rendszeresen történnek balesetek.

Az elmúlt huszonhat évben 22 közútkezelő vesztette életét munkavégzés közben figyelmetlen vagy szabálytalanul közlekedő járművezetők miatt.

„Társaságunk kiemelt célja a hasonló tragédiák megelőzése, ezért ahol erre lehetőség van, alternatív technológiákkal és eszközökkel igyekszünk kiváltani az ilyen helyzeteket. A gyomosodásgátló eszközök beszerzésének elsődleges célja tehát a kézi munkavégzés szükségességének csökkentése, ezáltal munkatársaink baleseti kitettségének mérséklése. Az eszközök alkalmazása emellett hozzájárulhat a fenntartási munkák miatt szükséges forgalomkorlátozások számának csökkentéséhez is” – írta az állami cég.

Ezekkel az érvekkel nagyon nehéz lenne vitatkozni, így az ötlet kifejezetten előremutatónak tűnt. A konzultáció kiírásakor már a fő paraméterei is megvoltak a tervezett beszerzésnek, tudták, hogy pontosan milyen tárcsákat akarnak beszerezni, hány darabot, és hogy mennyit szánnak erre.

Mivel a konzultáción végül mindössze egyetlen cég jelezte részvételi szándékát, és észrevételt ők sem tettek, így májusban ki is írták a közbeszerzést 179 500 darab tárcsára, félmilliárd forintos keretösszeggel. A tenderen nem tolongtak a résztvevők, kizárólag az a Villa Deco Építő Kft. adott be ajánlatot, amely már a konzultációs szakaszban is jelezte érdeklődését.

A vállalat pályázatával túl sok pénzt nem hagyott a keretben, ugyanis 499 millió 907 ezer 500 forintos árajánlatot adott.

Ezzel az egységárat teljesen kimaxolták, hiszen ha az ajánlatban szereplő 2785-nél csak egy forinttal többet kérnek a tárcsák darabjáért, már kicsúsztak volna a félmilliárdos keretből. Mivel azonban más nem indult, ezzel is megnyerték a közbeszerzést, tavaly augusztus 21-én pedig meg is kötötték a szerződést a Közúttal.

Nyolc-kilencszáz forint helyett 2785-ért...

2026. november 2., hétfő

MAGYARORSZÁG OROSZ FOGSÁGBAN? - BESZÉLGETÉS PANYI SZABOLCS OKNYOMOZÓ ÚJSÁGÍRÓVAL /// F.P. 153.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ PODCAST
2026.11.02.



Magyarország több mint három évtizede megszabadult a szovjet katonai megszállástól, de vajon megszabadult-e Moszkva politikai és titkosszolgálati befolyásától is? Kik azok a magyar politikusok, üzletemberek és titkosszolgálati szereplők, akik az elmúlt évtizedekben segíthették az orosz érdekek érvényesülését, és milyen titkok, üzletek vagy személyes függőségek húzódhatnak meg a háttérben?

Egy nagyszabású oknyomozás olyan történeteket és összefüggéseket tár az olvasó elé, amelyek alapjaiban kérdőjelezhetik meg mindazt, amit Magyarország függetlenségéről és az ország vezetőinek valódi mozgásteréről gondolunk.

Ebben a mostani podcastban vendégünk Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, akinek új könyve: Barátság extrákkal – Putyin szolgálói és szolgálatai Magyarországon címmel ezekben a napokban jelenik meg.

A BESZÉLGETÉS FŐBB TÉMÁI:

◼ Hogyan dolgozik az oknyomozó újságíró? 
◼ A rendszerváltáskor megsemmisített iratok 
◼ A magyar ügynökakták Moszkvába kerültek? 
◼ Zsarolható-e Orbán Viktor? 
◼ Orosz érdekeket szolgáló magyar politikusok, üzletemberek 
◼ Az oroszok beavatkoztak a 2026-os választásokba 
◼ Hol kezdődik a hazaárulás?

BEER MIKLÓS BESZÉLGETÉS AZ ÁLLAMBIZTONSÁGRÓL

UNGVÁRY KRISZTIÁN PODCAST
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.11.02.



Ez az adás Beer Miklóssal 2026 nyarán készült.

JÓL VAN EZ ÍGY MAGYAR PÉTER

ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.11.02.



Jól van ez így Magyar Péter.


Lásd még a FÓKUSZ CSOPORT (NAGY ÁDÁM) szóban forgó videóját:

2026. NOVEMBER 2. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
202.11.02.



2026. november 2. - Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

EZ NEM PÉNZ KÉRDÉSE, HANEM ELVI KÉRDÉS!

EURÓPA EXPRESSZ
Szerző: FÖLDES PÉTER
2026.11.02.


Apróbetűs részek, avagy tetszettek volna forradalmat csinálni!

Háborog a Facebook népe, ők nem ilyen lovat akartak, ezért a társadalmi kapcsolatokért és a kultúrális kapcsolatokért felelős miniszternek kinevezett Tarr Zoltán fejét követelik. Nem a Fidesz megmaradt fanjai, hanem azok, akik Magyar Péter pártjára szavaztak és most csalódtak néhány, nekik nem tetsző intézkedésben. Persze, nem Magyar csapta be őket – ők vágták át saját magukat, amikor figyelmetlenül, vagy egyáltalán nem – olvasták el az apróbetűs részeket.

Az, hogy a zöldségek és a gyümölcsök áfája a választási ígéretek ellenére nem csökkent 27-ről öt százalékra, magyarázható azzal, hogy a NER 16 éve után egy lepusztult országot, nem mellesleg kiürült államkasszát örökölt meg Orbánéktól Magyar Péter kormánya. És hasonló lehet a magyarázat arra, ami a nyugdíjasokkal történt: hogy a nekik beígért SZÉP kártyára nem idén ősszel, hanem valamikor a jövő évben érkezik pénz és nem az egész összeg, hanem az első évben csak a negyede, majd minden évben újabb 25 százalék, 2030-ig bezárólag.

Mindez magyarázható azzal, hogy kevés a pénz, de van, amit nem lehet a kirabolt, leharcolt ország állapotára fogni. Például azt, hogy a 2027-es költségvetés tervezetében a NER által minden lehetséges módon preferált Magyar Művészeti Akadémiának a tavalyinál többet, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának az egy évvel ezelőttihez képest kevesebbet ad a Tisza-kormány. A javaslat szerint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) az idei 13,98 milliárd forint után jövőre 14,39 milliárd forintból gazdálkodhat, miközben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) jövőre 35,7 millió forint működési kiadással számolhat az idei 37,2 millió forint helyett.

Hasonló a helyzet Orbán ikonikus emlékezetpolitikai intézményeivel, melyek állami támogatása jövőre lényegében változatlan marad. Nem nyirbálják meg a Magyarságkutató, a Veritas, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala, a Nemzetstratégiai Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért együttes állami támogatását, amelyek így, a NER-korszakhoz hasonlóan hozzávetőlegesen 7.4 milliárd forintot kapnak a magyar adófizetők pénzéből.

Ez nem pénz, hanem elvi kérdés. Nem véletlen, hogy egyre többen vetik fel Tarr Zoltán alkalmatlanságát és adnak hangot csalódottságulnak. Ők ugyanis arra szavaztak, hogy tűnjön el a Fidesz lopásra és hazugságra épülő rendszere, a NER, és nem arra, hogy más mezben - vagy, ha úgy tetszik, másik zászló alatt - folytatódjék.

MAGYARORSZÁG 2027. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK TERVEZETE (T/950.)

PARLAMENT.HU
Szerző: Miniszterelnökség
2026.10.30.


Címzett: Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke 
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása 
Benyújtó: Dr. Ruff Bálint György, miniszterelnök-helyettes 
Előadó: Kármán András, pénzügyminiszter 

Törvényjavaslat címe: Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről 

A Kormány nevében benyújtom a Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot...

APRÓ, DE SZIMBOLIKUS TÉTEL, HOGY AZ ÍGÉRETEK ELLENÉRE NEM SZÜNTETTÉK MEG AZ EXÁLLAMFŐK JUTTATÁSAIT

TELEX / 2X26 PODCAST
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.11.02.



Négynapos ülés lesz a parlamentben ezen a héten, amelyen számos izgalmas történés várható: nyilvánosak lesznek az ügynöklisták, döntenek a legfőbb ügyészről és munkaszüneti nap lehet december 24-e. Élőben közvetítjük a hétfői parlamentet, előtte pedig Cseke Balázzsal, a Telex újságírójával elemezzük az elmúlt napok belpolitikai történéseit.

LAKNER ZOLTÁN: A LENGYEL ALKOTMÁNYOS VÁLSÁG MUTATJA MEG, MIT KERÜLT EL MAGYARORSZÁG A KÉTHARMADOS GYŐZELEMMEL

NÉPSZABADSÁG ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.11.02.


Varsói gyorssal fenyegetett az első magyar rendszerváltó kormány a kilencvenes évek elején, Lengyelországra mutatva, ahol a második szabad választással visszatértek az exkommunisták, azaz a magukat szociáldemokratává alakító állampártból lett, immár demokratikus szocialisták vették át a kormányzást. A magyar választópolgárok legnagyobb része azonban úgy döntött, a maga részéről nem elugrik előle, hanem inkább felszáll a varsói gyorsra; ha nem is a lengyel példa miatt, de azzal összhangban 1994-ben bizalmat szavaz az itteni utódpártnak.

Két évtizeddel később a lengyel politikában visszhangzott Budapest neve: Jaroslaw Kaczyński ígérte, hogy Varsóból Budapestet csinál a 2010-es évek közepén. Szó, ami szó, a maga részéről mindent el is követett, hogy Lengyelországot NER-esítse, az ottani értelemben PiS-esítse, vagyis hogy a kétségtelenül többségi választói felhatalmazás mandátumán túlterjeszkedve alapvető alkotmányos változtatásokat hajtson végre azzal a céllal, hogy a választáson megszerzett hatalmát a további választások eredményétől függetlenül véglegessé tegye.

Ennek egyik első lépése volt a korábbi parlament által megválasztott, de hivatalba még nem lépett alkotmánybírák félretolása és helyükre új jelöltek beszavazása a testületbe, ezzel párhuzamosan pedig gyakorló politikusok kinevezése a rendes bíróságokra. Az ily módon létrehozott párhuzamos állami intézményrendszer alkotmányos alapjai mindig is megkérdőjelezhetőek maradtak, mivel azonban a PiS hatalomban töltött nyolc éve hosszú idő, a közjogi abúzus a politikai realitás részévé vált. Egyáltalán nem függetlenül attól, hogy a lengyel köztársaságielnök-választáson egymás után háromszor is a PiS jelöltjei győztek, akik a Kaczyński-féle hatalomkiterjesztő törekvéseket jóváhagyták, míg Kaczyński nemezise, Donald Tusk miniszterelnök törekvéseit konzekvensen gátolják; nemcsak akkor, amikor alkotmányos kérdésekről van szó, de a nagykövetek kinevezésétől a választási program elemeinek megvalósítását is akadályozták és akadályozzák, ahogy csak tudják...

EZEN A HÉTEN ÉRDEMES LESZ FÉL SZEMMEL A PARLAMENTRE IS FIGYELNI

FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.11.02.


Na, gyermekeim, ezen a héten érdemes lesz fél szemmel a parlamentre is figyelni, mert négy nap alatt annyi m
inden kerül terítékre, hogy még a jegyzőkönyvvezetőknek is fel kell kötniük a nadrágot.

Magyar Péter hétfőn és kedden is felszólal, a képviselők pedig nem kevesebbről döntenek, mint a közvagyon védelméről, a politikusok vagyongyarapodásának ellenőrzéséről, a magántőkealapok tulajdonosi hátterének átláthatóságáról és a közmédia átalakításáról.

Na, ez utóbbi különösen érdekes. Hosszú éveken át sikerült úgy tenni, mintha a közmédia egyetlen feladata az lenne, hogy a mindenkori hatalomnak mindig igaza legyen. Most új szervezeti és működési keretek jöhetnek. Aztán majd kiderül, hányan tudnak átállni arra az apró, de fontos részletre, hogy a közmédia nem a kormányé, hanem az embereké.

A pénzügyi átláthatóságnál is érdekes dolgok következhetnek. A magántőkealapok tényleges tulajdonosainak adatai eddig nem voltak könnyen megismerhetők, most viszont a hatóságok számára hozzáférhetővé válhatnak. A politikusok és vezető tisztségviselők vagyongyarapodását pedig összevetnék az adózott jövedelmükkel. Mert azért mégsem járja, hogy a vagyon csak gyarapodik, a magyarázat meg valahogy mindig elmarad.

És itt még nincs vége! Kedden újra napirendre kerül a legfőbb ügyész megválasztása is. A köztársasági elnök új jelöltje Fejes Péter, aki 39 évet töltött az ügyészi szervezetben. Az előző jelölt nem kapta meg a tiszások támogatását, így most ismét dönteni kell arról, ki vezesse az ügyészséget. Nem éppen mellékes kérdés, hiszen az igazságszolgáltatás függetlensége és hitelessége nélkül a legszebb elszámoltatási ígéretek is csak papíron maradnak.

Felállhat egy vizsgálóbizottság az uniós felzárkóztatási forrásokkal kapcsolatos visszaélések feltárására, és a sportszervezetek vezetésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is szigoríthatják. Ez utóbbi akár olyan ismert neveket is érinthet, mint Kubatov Gábor, Deutsch Tamás vagy Szijjártó Péter.

Közben napirenden lesz a vagyonadó, a családi kedvezmények átalakítása, a KATA módosítása, és még december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról is tárgyalnak. Utóbbi legalább olyan téma, amelynél nem kell külön bizottságot alakítani annak megállapítására, hogy a családok örülnének egy nyugodtabb karácsonyi készülődésnek.

Bözsi néni szerint fél év kormányzás után már nem az ígéreteket kell számolgatni, hanem azt figyelni, hogyan alakulnak át a régi rendszerből örökölt szabályok és intézmények. A közvagyon védelme, az átláthatóság, az ügyészség és a közmédia ügye nem egyetlen parlamenti hét története. Ezekben az ügyekben következetes döntésekre és számonkérhető eredményekre van szükség. Mert a választók nem újabb szép mondatokat várnak, hanem azt, hogy érezzék: valóban másképp működik az ország.

ORBÁNT IS BILINCSBEN AKARJÁK LÁTNI – NEM ELÉG AZ EMBEREIT LECSUKNI

KLIKKTV / GENTLEMEN
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.11.02.



Elég Orbán embereit lecsukni, vagy őt is elérheti az elszámoltatás? Pálinkás József, Kerékgyártó István és Zdeborsky György arról beszélgetnek, miért lehet kulcsfontosságú az aranykonvoj ügye, és mit akarnak inkább az emberek: visszaszerzett milliárdokat vagy bilincset.

SZIJJÁRTÓÉK HIÁBA DARÁLTÁK LE AZ IRATOKAT – BÁRÁNDY GERGELY

A BÖRTÖN ABLAKÁBAN PODCAST
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.11.01.



Bárándy Gergely szerint hiába darálták le a lélegeztetőgép-beszerzések iratait, a megmaradt másolatok és digitális nyomok elvezethetnek a politikai döntéshozókig. A Börtön ablakában arról beszélgetünk, hogyan merülhet fel Szijjártó Péter felelőssége, és miért lehet döntő egy vallomás Takács Péter ügyében.


DUNAKULT BESZÉLGETŐEST: KEPES ANDRÁS

DUNAKULT
Szerző: DUNAKULT
2026.10.31.



A magyar média egyik legismertebb és legmeghatározóbb személyisége, Kepes András volt a DunaKult vendége 2026. október 16-án, a dunaszerdahelyi NFG Klubban.

Az újságíró, televíziós műsorvezető és író pályafutásáról, tapasztalatairól, valamint napjaink társadalmi kérdéseiről is szó esett.

A beszélgetés középpontjába legújabb könyve, az „Igazad van” is bekerült, amely az emberi kapcsolatokat, a társadalmi megosztottságot és a modern világ konfliktusait vizsgálja.

ZÁVADA PÁL: ELENGEDHETETLEN A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉS SÜRGŐS FELÜLVIZSGÁLATA

EURÓPA EXPRESSZ
Szerző: EURÓPA EXPRESSZ
2026,11.01.


Csatlakozom mindazok tiltakozásához, akik elengedhetetlennek tartják a 2027-es költségvetés tervezetének sürgős felülvizsgálatát. Fájdalmas rátekinteni a mindig is mostohán kezelt ágazatok – mint például a szociális szféra – dolgozóinak nyomorúságos fizetéseire, valamint a beígért emelés helyetti alig 10 %-os bérkiegészítésre, és hallgatni a magyarázkodást, hogy erre most sem jut több pénz. Ehhez képest megdöbbentő azt látni – és maradjunk csak tudomány, a kultúra és a társadalmi kapcsolatok területén -, hogy továbbra is változatlanul sok pénz jut például az Orbán-rendszer propagandáját szolgáló, torz értékrendjét élvező emlékezetpolitikai intézetekre. De fölfoghatatlan az is, hogy miért folytatódik azoknak az egyetemeknek a kiéheztetése – mint például az ELTE vagy a Zeneakadémia -, amelyek ellenálltak az alapítványi formába való bekényszerítésnek. És elkeserítő, hogy a kormányzatnak mindeddig nem volt érkezése legalább fölmérni és megérteni a kultúra intézményeinek és támogatásának az orbáni politika által súlyosan befolyásolt rendszerét, hogy legalább a legkárosabb folyamatokat leállítsa - még ha nem tart is ott, hogy kiépítsen egy egészséges, új szisztémát. Semmi nem indokolja, hogy a Magyar Művészeti Akadémia kiváltságait és korábbi finanszírozását a kormány nemhogy változatlanul hagyja, hanem még meg is emelje, vagy hogy a történelemhamisító intézményeket változatlanul pénzelje, miközben a tudomány, a kultúra vagy a közgyűjtemények valódi hivatásgyakorlóit nem becsüli meg.

PARTI-NAGY LAJOS: CSATLAKOZOM AZOKHOZ, AKIK SZERINT SZÜKSÉG VAN A 2027-ES KULTURÁLIS KÖLTSÉGVETÉS SÜRGŐS FELÜLVIZSGÁLATÁRA

FACEBOOK
Szerző. PARTI-NAGY LAJOS
2026.11.01.


Elkeserítő és érthetetlen, hogy az új kulturális kormányzat a NER bukása után ugyanannyi, vagy még nagyobb támogatást ad az Orbán-rendszer által működtetett és agyonfinanszírozott intézményeknek, például a Magyar Művészeti Akadémiának. Eközben, például a SZIMA, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (ami ellen az MMA-t az Orbán-kormány lojalitás-alapon, a NER kiszolgálására létrehozta, tejben-vajban-alkotmányban fürösztötte) továbbra is méltatlanul kevés támogatásból vegetál. Mint a kulturális élet szereplője, a SZIMA tagja, tiltakozom e védhetetlen diszkrimináció ellen, s csatlakozom azokhoz, akik szerint szükség van a 2027-es kulturális költségvetés sürgős felülvizsgálatára.

A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETBEN AZ ORBÁN-RENDSZER EMLÉKEZETPOLITIKAI INTÉZMÉNYEI TOVÁBBRA IS MINTEGY 7,4 MILLIÁRD FORINTRA SZÁMÍTHATNAK.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.11.02.


A 2027-es költségvetési tervezetben az Orbán-rendszer emlékezetpolitikai intézményei továbbra is mintegy 7,4 milliárd forintra számíthatnak. A Magyarságkutató, a Veritas és a többi, politikai megrendelésre létrehozott identitásgondozó intézmény tehát túlélte saját politikai korszakát. Ennél szebb bizonyítékát a magyar emlékezetpolitika történelmi állandóságának aligha kívánhatnánk.

Orbán Viktor pontosan felismerte, hogy a múlt birtoklása a jelen fölötti uralom egyik leghatékonyabb eszköze. Ezért intézményesítette a politikai emlékezetgyártást, a nemzeti önimádatot, a történelmi sérelmek kultuszát, az örökös áldozatiságot és a történelmi kiválasztottság önelégült mítoszait. A történelem politikai teológiává változott: a nemzet szakrális testté, a vezér annak történelmi megváltójává, a múlt pedig az aktuális hatalom örökkévalóságának bizonyítékává.

A történettudomány kritikai természetével mindez persze nehezen volt összeegyeztethető. A források ugyanis makacs dolgok, olykor ellentmondanak a nemzeti üdvtörténetnek. Ezért volt szükség a politikailag felügyelt emlékezet intézményeire, ahol a történelmi igazságot lehetőleg már a kutatás megkezdése előtt ismerni lehetett.

És most itt a Magyar Péter-kormány, amelynek költségvetési tervezetében az orbáni emlékezetpolitika intézményi öröksége továbbra is biztos helyet foglal el. Micsoda lenyűgöző kulturális kontinuitás! A politikai korszak véget ért, ám a múlt fölötti állami gyámkodás intézményeinek fenntartása szemlátomást továbbra is magától értetődő.

Pedig az emlékezetpolitika és a kultúra egy társadalom politikai létezésének legmélyebb rétegeit érinti. Az emlékezet határozza meg, milyen történelmi tapasztalatokat tekintünk közösnek, milyen múltbeli bűnökkel vagyunk hajlandók szembenézni, kiket emelünk példaképpé, és kiket száműzünk a közös emlékezetből. A kultúra pedig az a közeg, amelyben egy társadalom önmagát értelmezi, értékeit megfogalmazza, szabadságának határait felismeri. Aki mindezt mellékesnek, valamiféle értelmiségi úri huncutságnak tekinti, az a politikai hatalom működésének egyik legfontosabb dimenzióját nem érti.

Kár, hogy Tarr Zoltán és a kormány részéről egyelőre kevés jelét látni e felismerésnek. Mintha a rendszerváltás kimerülhetne a hatalom személyi és intézményi átrendezésében, miközben az előző rendszer kulturális és emlékezetpolitikai öröksége különösebb szellemi számvetés nélkül tovább élhet.

Holott éppen itt volna szükség a legkövetkezetesebb szakításra. A történelmi múlt a társadalom közös, folytonosan újraértelmezett öröksége, amelynek megismerését a szabad kutatás, értelmezését a nyilvános vita, továbbadását pedig a kulturális autonómia biztosíthatja. A politikai hatalom akkor lépi túl illetékességét, amikor saját történelmi önarcképét kívánja a közösség emlékezetévé avatni, s ehhez tudományosnak nevezett intézményi apparátust tart fenn közpénzből.

Az orbáni emlékezetpolitika intézményeinek továbbfinanszírozása ezért jóval súlyosabb kérdés néhány milliárd forintnál. Arról árulkodik, milyen nehéz megszabadulni attól a politikai reflexszé vált meggyőződéstől, hogy a történelmi emlékezet fölötti rendelkezés a kormányzás természetes velejárója.

A rendszerváltás szellemi és kulturális értelemben ott kezdődne, ahol a hatalom végre lemondana a társadalom múltjának kisajátításáról. Ahol a történeti igazság keresését nem politikai megrendelés, hanem a kutatás szabadsága határozná meg. Ahol a nemzeti önismeretnek végre nem volna szüksége államilag finanszírozott önimádatra.

Ehelyett az Orbán-korszak emlékezetpolitikai intézményei továbbra is költségvetési 
biztonságban élhetnek.

Orbán Viktor politikai örökségének ennél elegánsabb konzerválását maga Orbán Viktor sem kívánhatta volna.

Úgy látszik, Magyarországon a kormányt könnyebb leváltani, mint a hatalom történelmi önimádatát.

RADÓ PÉTER: AZ OKTATÁS A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉBEN

FACEBOOK
Szerző: RADÓ PÉTER
2026.11.02.


A jövő évi költségvetés tervezete szerint az oktatási kiadások relatíve jelentős mértékben nőnek, de gyakorlatilag a teljes növekmény a jelenlegi (NER-től örökölt) rendszer kóros alulfinanszírozottságának csökkentését hivatott szolgálni, ezért oktatáspolitikai prioritásokra vagy strukturális oktatáspolitikai beavatkozásokra a költségvetés számai alapján nem lehet következtetni.

Az alulfinanszírozottság csökkentését szolgálja a tankerületi iskolák működési költségvetésének 107 milliárdos növelése, a NOKS dolgozók 21,5 százalékos béremelése, a pedagógusok 5,5 százalékos béremelést szolgáló plusz 120 milliárd, az állami egyetemek oktatói fizetésemelését szolgáló 10 milliárd, valamint a lepusztult iskolaépületek részleges felújításának támogatását szolgáló további 10 milliárd. Valamelyest növekszenek a közvetlen ifjúsági támogatások, mint például az első nyelvvizsga megszerzése, a jogosítvány megszerzése, valamint egy 2 milliárdos „ifjúságpolitikai” keret. A feladatrendszer részleges átalakítása miatt külön sort kapott a koragyermekkori nevelés és a felnőttoktatási, de az ezekre fordítható összegek nincsenek elkülönítve.

Ami a tankerületek költségvetésének tervezését illeti az OGYM szerint az a valós kiadásokból indul ki, tehát megszünteti a költségvetésbe épített alulfinanszírozottságot, ezt azonban nem tudom ellenőrizni. Az sem világos, hogy a megemelt személyi és dologi kiadások már lehetővé teszik-e az egyes iskolák költségvetésének tankerületi költségvetésen belüli elkülönítését, vagy továbbra is egyedi diszkrecionális tankerület vezetői döntéseken alapuló átláthatatlan cashflow menedzsment lesz-e.

A nem állami (egyházi és nem egyházi magániskolai) finanszírozással kapcsolatban az a benyomásom, hogy a költségvetés fenntartja a jelenlegi szétzuhant támogatási rendszert, de ebben a körben a kiadások szinten tartása volt a cél, csupán a béremelések miatti költségnövekedés fedezete került bele.

Összességében: ez még minden tekintetben a 2011-2015 között létrehozott beteg rendszer, amiben pénzügyi szempontból kicsit könnyebb lesz lélegezni.

NŐK ÉLETE FOROG KOCKÁN, AMÍG A POLITIKUSOK A RATIFIKÁCIÓN ÜLNEK

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2026.11.02.



Az Isztambuli Egyezményt, hivatalos nevén Az Európa Tanács Egyezményét a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról 2014. Március 14-én írta alá Magyarország, de soha nem ratifikálta, azaz tette a magyar jogrend részévé. Pedig tele van a nők elleni erőszak hatékony megelőzésére és az elkövetők valódi felelősségre vonására alkalmas gyakorlati irányelvekkel, amelyeket a ratifikációval a hazai bíróságok, hatóságok és jelzőrendszeri szakemberek is végre alkalmazni kényszerülnének, ami nők és gyerekek életét mentené meg, illetve garantálná a biztonságukat a bántalmazójuk elől.

A FIDESZ-KDNP kifejezetten elutasította a ratifikációt, mondván: az egyezmény a genderlobbi eszköze. Ez a típusú szándékos félreértelmezése az egyezményben foglaltaknak számos európai jobboldali kormány eszköztárában szerepel, többek között Törökország esetében is - pedig egy török nő tragikus esete katalizálta magát az Isztambulban aláírt dokumentumot és a török állam elsőként ratifikálta azt.

Erről az esetről, az Isztambuli Egyezmény konkrét tartalmáról és a nők elleni erőszakkal szembeni hatékony jógyakorlatokról készítettük ezt az összefoglalót. Meglátjuk, a TISZA kormány mit lép az ügyben.

Az Isztambuli Egyezmény szövegének magyar fordítása: https://nokert.hu/isztambuli-egyezmen...


KIÜRESEDETT HALÁLRÍTUSOK, ELFÜGGÖNYZÖTT HALDOKLÓK - INTERJÚ HEGEDŰS KATALIN GYÁSZTERAPEUTÁVAL

PARTIZÁN
Műsorvezető: CZABÁN SAMU
2026.11.01.



Míg az emberek többsége otthon, szerettei között szeretne meghalni, a nehéz igazság az, hogy ma legtöbben kórházakban, steril körülmények között, idegenek társaságában távoznak el. Mivel nehezen beszélünk a halál témájáról, sokszor elszigetelődnek a haldoklók és a gyászolók is. Ezért mindannyiunk érdeke a halálhoz kötődő tabuk megtörése. Az adásban erre a fontos életszakaszra fókuszálunk, életünk végére, és arról beszélgetünk Dr. Hegedűs Katalinnal, mit lehetne tenni azért, hogy a halál és a haldoklás egy méltóbb helyre kerüljön a társadalomban. És persze, emlékezünk szeretteinkre is, akik már nincsenek velünk, köztük Polcz Alaine-re, a hazai hospice mozgalom megteremtőjére.

Hasznos linkek:

Napfogyatkozás Egyesület: https://www.gyaszportal.hu/ 
Antropos Mentálhigiénés Módszertani Központ: https://antroposkozpont.hu/ 
Magyar Hospice-Palliatív Egyesület: https://hospice.hu/hu/ 
Magyar Hospice Alapítvány: https://hospicehaz.hu/

TRUMP SZÖVETSÉGESEI SORRA VESZÍTENEK | KILÁTÓ

KLUBRÁDIÓ / KILÁTÓ
Műsorvezető: BENDA LÁSZLÓ
2026.10.30.



Választási fordulatok és politikai válságok alakítják át a világot. Orbán Viktor korábbi szövetségesei sorra kerülnek nehéz helyzetbe, miközben Szerbiában a fiatalok lázadása hozott változást. Donald Trumpra sorsdöntő félidős választások várnak, az orosz–ukrán háborúban továbbra sem látszik a béke, az iráni konfliktus pedig egyre súlyosabb következményekkel fenyeget. Brazíliában Lula győzelme, Izraelben Netanjahu bizonytalan helyzete borzolja a kedélyeket. Merre tart a világpolitika, és milyen következményekkel járhatnak ezek a fordulatok? Benda László Nagy Gáborral és Németh Andrással elemzi a legfontosabb nemzetközi eseményeket a Kilátóban.

00:00 - 07:10 Orbán szövetségeseinek bukása és a Z generáció lázadása 
07:10 - 13:55 Politikai fordulatok Európában – Fico, Babiš és a Balkán 
13:55 - 18:36 Lula győzelme Brazíliában – vereség Trump szövetségesének 
18:36 - 26:45 Izraeli választások – Netanjahu hatalmon maradhat? 
26:45 - 31:37 Irán és a Közel-Kelet – Trump háborúja továbbterjedhet 
31:37 - 36:13 Putyin, Zelenszkij és Trump – van még esély a békére? 
36:13 - 45:41 Amerikai félidős választások – Trump elveszítheti az irányítást? 
45:41 Kanada és Trump – széteshet az északi szomszéd?

2026. NOVEMBER 2. - A MŰVELŐDÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
2026.11.02. 9.30-



Napirendi javaslat:

1. A Független Közmédia Testület ellenzéki képviselőcsoportok által javasolt tagjainak meghallgatása és jelölése (A bizottság eljárása a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 85. § (6) bekezdése, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44. § (5) bekezdése alapján)

2. Egyebek


ORBÁN KÜLÖN KASSZÁJA VOLT MATOLCSYNÁL? – BOD PÉTER ÁKOS

JUDITOK PODCAST
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.11.01.



Orbán Viktor egy választási vereségre is bebiztosíthatta magát a Matolcsy Györgynél létrehozott „külön kasszával”? Bod Péter Ákos a Juditokban a jegybanki milliárdok mögötti politikai érdekeket elemzi, és elmondja, miért nevezi már ő is maffiának az Orbán-rendszert.

LEZÁRT AKTÁK IS ÚJRANYÍLHATNAK – FEJES PÉTER LEGFŐBBÜGYÉSZ-JELÖLT A VÁLASZ ONLINE-NAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
206.10.29.


Várhatóan kedden dönt a parlament az államfő második legfőbbügyész-jelöltjéről. Fejes Péterről anélkül szavaz az Országgyűlés, hogy egyetlen bizottság is meghallgatná. A Válasz Online-nak adott exkluzív interjúban az ügyészség morális válságáról és arról beszél, hogy a megfelelő vizsgálatok után az összes olyan aktát leporolnák, amelyeknél rendelkezésre állnak a bizonyítékok, az eljárás folytatása vádemeléshez is vezethet, de ez eddig valamilyen okból elmaradt. A személyéről döntő országgyűlési képviselők felelőssége óriási, mivel jelenleg is hiányzik a legfőbb ügyész és a büntetőjogi helyettese, december ötödikén pedig nyugállományba vonul a másik helyettes is. Ha az új jelöltet is leszavazzák, előfordulhat, hogy a vádhatóság vezető nélkül marad...

„NAGYON BÍZOM BENNE, HOGY VAN TÚLVILÁG” // FIALA SZENTENDRÉN

KONTROLL
Riporter: FIALA JÁNOS
2026.11.01.



A Kontroll riportere Szentendrén futott össze Stohl Andrással, akitől ugyanazt kérdezte, mint korábban a többiektől:

- hányszor megy egy évben temetőbe? 
- kit látogat meg? 
- ő hol végzi: urnában, szórva vagy koporsóban? 
- mit meséltek a szülők a halálról, és ők mit meséltek a gyerekeiknek, unokáiknak? 
- megváltoztatja-e a halálhoz való viszonyt a gyerek, az unoka? 
- van-e Másvilág, és ha van, milye? 
- végül, de egyáltalán nem utolsó sorban: most, amíg lehet, szeret-e élni?


MIÉRT HALUNK MEG? ÉS HOGYAN?

FACEBOOK
Szerző: HAVAS JULI
2026.10.31.


- Biztos meghalt? - kérdezem orvosként a nővéreket, ha halottat vizsgálok -, pedig megtanultam a jeleit: nem reagál ingerekre, nincs légzés, nincs szívműködés és a pupilla tág, fényre nem reagál.

Mert a halál olyannyira megfoghatatlan, hogy egyedül nem merem kimondani a visszavonhatatlant.

Mi történik, amikor valaki meghal?

Fizikai szinten a test működése lassan leáll: a légzés lelassul, majd végleg megáll, a szívverés gyengül, aztán megszűnik. Az agy oxigén nélkül néhány percen belül elveszíti működését.

Az izmok ellazulnak, a test kihűl, később biológiai változások indulnak el (rigor mortis a hullamerevség, aztán majd bomlás).

Miért kell meghalni?

Röviden: mert a biológiai rendszerek nem örök életre vannak kódolva.
Picit hosszabban: az élőlények sejtjei és szövetei idővel elhasználódnak, a sejtek regenerációs (újjáépülő) és reparációs (kijavító) képessége csökken, ezért a DNS-ben (genetikai anyag) hibák, mutációk halmozódnak fel, amit már nem tudnak kijavítani, mint anno fiatalon, a szervezet ereje teljében.

A testünk egy korlátozott, behatárolt élettartamra van programozva; az evolúció szempontjából a cél a szaporodás, és miután ez megtörtént, nincs erős szelekciós nyomás arra, hogy végtelen ideig éljünk.

Emellett persze a betegségek, sérülések, fertőzések is közrejátszanak, előrehozva a programozott halált, a véget. És ha szervezet tartalékai kimerülnek (betegség vagy öregség miatt), akkor művi úton, intenzív terápiával sem lehet visszafordítani az elmúlást.

Miért olyan nehéz felfogni a halált?

Ha nekem orvosként még mindig talány, mit érezhet akkor egy laikus hozzátartozó? Hogy 
felfoghatatlan.

Milyen érzés meghalni?
Szubjektív élmény szinten állítólag, legalábbis, amit betegek, túlélők, klinikai halálból visszatérők mesélnek (többek között édesanyám is ezt mesélte nagyon sokszor, hogy mit érzett, amikor egy műtét alatt majdnem elvérzett): meghalni szép és békés folyamat. Sokan lebegésről számolnak be, mások „fényről”, „alagútról”, vagy a korábbi szép élmények megjelenéséről. A tudomány ezt részben agyi folyamatokkal magyarázza (oxigénhiány, kémiai anyagok), de lehet, hogy “csak” valami kollektív téveszme, mert ezt olvastuk róla, ezért mi is így meséljük tovább.

Mi történik amikor a beteg a kórházban haldoklik?
Ilyenkor a hozzátartozónak joga van látogatási időn kívül is bent lenni.
Van néhány nagyon fontos tudnivaló, hogy megelőzzük a család és a személyzet közötti konfliktust:

A haldoklónak nincs szüksége infúzióra. Mert a folyadékpótlás megterheli a keringést, ezért a haldokló fulladni fog.

Nincs szüksége táplálásra, nemcsak azért mert nagy a félrenyelés veszélye, hanem mert az emésztés óriási megterhelés az elmúló szervezetnek. Ugyanezért gyomorszondát sem vezetünk le. Az élet végén már nincs szükség kalóriákra.

Nem adunk antibiotikumot, hogy “megelőzzük” a tüdőgyulladást. Ha mégis kialakul a tüdőgyulladás, akkor igen, azt kórházban fekvő betegnél kezelni kell.

Oxigén terápia javíthat a beteg komfortján, de nem szükséges.

Miért adunk morfiumot?
Nemcsak a fájdalom, sokkal gyakrabban a fulladás miatt, a szenvedés csökkentésére.
Morfium kórházi adagjai nem hozzák előre a halált, csak enyhítik és megelőzik a tüneteket.

Miért?
Kérdezi a család, még akkor is, ha 90 éves a beteg. Hiszen tavaly nyáron még kapált a mama, nyáron megfőzött, akkor most miért?
Mert idős korban a szervezet egyre gyengül, és eljön az a pillanat, amikor már nem tud tovább küzdeni.
Ha beteg volt: az állapota hosszabb ideje romlott, és most a teste végleg kimerült.

De miért?
kérdezik újra és újra Olyankor más is lehet a tudatalattiban, bűntudat, hogy valamit elmulasztottak, előfordul ezért, hogy az ápoló személyzetre vetül a család fájdalma, dühe, és őket kérik számon.

Szenvedett?
Nem, mert békében mennek el.
Mikor lesz vége?
Ezt a pillanatot sosem lehet pontosan megjósolni.

Még mennyi van hátra, meddig tart?
Nem tudjuk.

Régen a nővérek tudták/ érezték, mert sokkal többet voltak a haldoklók mellett és bőven szereztek tapasztalatot a meghalásról is.

“Hegyesedik az orra” mondták, és abból tudtuk, hogy már csak órák vannak hátra. És ez nem babona, hanem a kiszáradt test és arc összeesésének, kimerülésének látható jele.
Persze más jelei is vannak a legvégének: a légzés megváltozik, hörgővé válik, a légvételek ritkulnak, a pulzus egyre gyengébb és nehezebben tapintható, a lelassult keringés miatt a végtagok hideggé, foltos-lilássá válnak („márványozottság”).

Ezeket a jeleket ma már alig-alig követjük, hiszen mindenki rohan: 2 nővér van egy osztályon, az orvosok szaladgálnak a járóbeteg ambulanciák és a fekvőbetegek között, a szoros beteg-orvos-nővér kapcsolat már nem tud kialakulni.

Legtöbbször azért a kórházban is szépen történik a búcsúzkodás: elfogadva az elkerülhetetlent, csendben, békességben engedik útjára szerettüket, és viszik tovább az emlékét és a hatást, amit az életével adott.

És a végső paradoxon:
amikor meghalni sem engedjük őket.

Egy 82 éves, súlyos demenciás, évek óta ágyhoz kötött beteg kap tüdőgyulladást. A teste gyenge, a szervezete kimerült, elhasználódott. A természet útja egyértelmű lenne. “Old man’s friend” - mondja az angol a tüdőgyulladásra: öregember barátja. Mert szépen, lebegve (mivel a láz és a kiszáradás kellemes euforikus érzéssel jár a haldokló számára, mindkettő a szervezet kegyes módja a szenvedés és szorongás csökkentésére) átkíséri a másik világba.

De ma a beteg kórházba kerül még akkor is, ha szociális otthonban lakik és évek óta tudat nélkül fekszik. És mi antibiotikumot adunk (amitől majd hasmenése lesz). Infúziót kötünk (terheljük vele a keringést, fulladni és szenvedni fog). Oxigént (néha fölöslegesen). Táplálószondát vezetnek be (hogy még az emésztéssel is terheljük végtelenül kimerült testét). Röntgen készül. Mert ez a protokoll. Mert ezt várja el a család. Mert jogi következményei lehetnek, ha “nem teszünk meg mindent”. És megteszünk. És a beteg esetleg túléli. Kap még néhány hetet. Miközben nem akarják hazavinni, mert nem tudják.

Ez nem gyógyítás. Ez életben tartás.
De kérdezd meg bármelyik orvost vagy nővért: mit szeretne ő maga, ha ennyi idősen, demenciával, ágyhoz kötve kapna tüdőgyulladást? Egyikünk sem ezt az utat választaná magának.

A modern orvostudomány csodálatos dolog – de nem arra lett kitalálva, hogy végtelenségig megakadályozzuk a természetes elmúlást. Valahol határt kellene húzni. Palliációval (tünetenyhítést, szenvedés csökkentését jelenti), a méltóság megtartásával, nem pedig heroikus beavatkozásokkal.

De Magyarországon erről nem lehet beszélni. Nincs kultúrája a palliatív szemléletnek. Nincs társadalmi konszenzus. Ezért követeli a család a “Tegyenek meg mindent!” – még akkor is, ha ezerszer elmagyarázzuk, hogy a “minden” már csak a szenvedés meghosszabbítását jelenti.

És mi? Mi engedelmeskedünk.
Mert nincsenek tiszta jogi és szakmai keretei az életvégi ellátásnak. Az érintett pedig nem tud tiltakozni. Ezért ott marad további hetekig a krónikus (elfekvő) kórházi ágyon, zavaros tudattal, vagy anélkül, félholtan, méltóság nélkül, mert nem engedtük meghalni, miközben élni sem tud.

Ez az egyik legnagyobb teher az orvosok lelkén.
Nem az, hogy nem tudunk gyógyítani.

Hanem az, hogy nem engedhetjük el azokat sem, akiket el kellene...

MIÉRT JOBB A KÖZVETLEN ÁLLAMI TÁMOGATÁS, MINT A TAO-PÉNZ?

KOSSUTH RÁDIÓ / KULCSKÉRDÉSEK
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.10.29.



Nyilvánosan böngészhető a sport tao-támogatások listája a kormány honlapján. Mit tudunk meg az adatokból, az elszámolások hiányában milyen információ olvasható ki ebből, kik voltak a legfőbb kedvezményezettek? Jelentős infrastrukturális beruházások, jobb felszerelések, rendezettebb klubok – ez is és a „túlszámlázások” is a tao öröksége. Hogyan lehet igazságosan elosztani a pénzt, a tömeg- vagy a profi sportot kell-e az államnak támogatnia, mi lesz a klubokkal és az ifjú sportolókkal tao nélkül – erről is beszélgetett a Kulcskérdésekben Kele János sportszakíró, Szabados Gábor sportközgazdász.


MOZGALMAS HÉT JÖN A PARLAMENTBEN ÉS AMERIKÁBAN IS – NEWSCAST

NEWSCAST / HVG PODCAST
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.11.02.



Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést, közölték, hogy hogyan fognak emelkedni a nyugdíjak. Szerdán választ az Egyesült Államok. Kubatov harcolna az összeférhetetlenségi törvény ellen. Mészárosék ismét Dubajban jártak. Ez a Newscast, a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpocastja.

2026. november 1., vasárnap

„HA JÖTT BE EGY EMAIL, AZ ORRUNK ELŐTT TÖRÖLTÉK KI A REGISZTRÁCIÓKAT. MINT EGY JAMES BOND-FILMBEN"

TELEX / VEZETŐ PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.10.28.



Szavazatvásárlásra, buszoztatásra és szavazók megfelémlítésére utaló jeleket is tapasztaltak a szerb előrehozott választás napján a DE! Akcióközösség tagjai. A civil szervezet önkéntesei nemzetközi megfigyelőként a terepen követték végig Alexandar Vucic rendszerének bukását, és a nyertes Egyetemista Listával is kapcsolatban álltak. Téma című műsorunkban Tímár Áron alapítót kérdezzük a visszaélésgyanús esetekről, és arról is, egy illiberális rezsimben hogyan tud győzni egy alulról szerveződő demokratikus erő.

SZIJJÁRTÓ PÉTERIG IS ELJUTHAT AZ ELSZÁMOLTATÁS? – HANGOSÍTUNK

MAGYAR HANG / HANGOSÍTUNK PODCAST
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.10.31.



Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Lakner Dáviddal beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.

00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot? 
02:15 – A vezetőszár az abszolút filmszínház része? 
07:20 – A lélegeztetőgép-biznisz eljuthat Szijjártó Péterig? 
09:35 – Kinek kell félnie Matolcsy György vallomástétele miatt? 
13:48 – A vagyonvisszaszerzés legalább annyira fontos, mint az elszámoltatás? 
16:49 – Van igény egy új baloldalra? 
22:32 – Mire számíthatunk a magyar filmeknél az új kormányzat idején? 
28:28 – Miért érdemes még megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?

ITT NÉZHETŐ MEG
Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megtalálja itt:👉 https://bit.ly/47U569s

2026. október 31., szombat

„MINDENKI MÁS ABBAHAGYHATJA. DE ÉN NEM.”

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.10.31.



Rengeteg emberrel találkoztam, rengeteg emberrel kezet fogtam, rengeteg embernek a szemébe néztem.

Mindenki más eljátszhatja az esélyt. Mindenki más hibázhat. Mindenki más abbahagyhatja. De én nem.

Köszönöm a sok-sok támogatást!

Örülök, hogy tíz óra alatt már majd félmillióan megnéztétek az október 23-i videót a Fókuszcsoport Youtube oldalán.

MEG TUDJUK CSINÁLNI: LENGYELEK A FÉLPERIFÉRIÁS LÉT UTÁN | MÁSNAP LAKNERREL #4 ZGUT EDIT

MÁSNAP
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2026.10.31.



Mi gátolta meg Lengyelországban a korrupció elburjánzását, amikor az ottani „illiberálisok” voltak hatalmon? Hogyan törtek ki a félperifériás létből, és miért maradt a társadalmuk mégis végletesen polarizált? Hogyan vezethető mindez vissza az ő 1989-es rendszerváltásukra, és miként tanulhatnánk nem csupán a sikereikből, de a hibáikból is?

Lakner Zoltán vendége Zgut-Przybylska Edit, Lengyelországban élő politológus.

MAGYARORSZÁG OROSZ FOGSÁGBAN? BESZÉLGETÉS PANYI SZABOLCS OKNYOMOZÓ ÚJSÁGÍRÓVAL (PROMO) / F.P. 153.

FRIDERIKUSZ PODCAST / PROMO
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2026.10.30.



(A teljes műsor hétfőn 20 órakor lesz látható)

Magyarország több mint három évtizede megszabadult a szovjet katonai megszállástól, de vajon megszabadult-e Moszkva politikai és titkosszolgálati befolyásától is? Kik azok a magyar politikusok, üzletemberek és titkosszolgálati szereplők, akik az elmúlt évtizedekben segíthették az orosz érdekek érvényesülését, és milyen titkok, üzletek vagy személyes függőségek húzódhatnak meg a háttérben?

Egy nagyszabású oknyomozás olyan történeteket és összefüggéseket tár az olvasó elé, amelyek alapjaiban kérdőjelezhetik meg mindazt, amit Magyarország függetlenségéről és az ország vezetőinek valódi mozgásteréről gondolunk.

Ebben a mostani podcastban vendégünk Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, akinek új könyve: Barátság extrákkal – Putyin szolgálói és szolgálatai Magyarországon címmel ezekben a napokban jelenik meg.

A BESZÉLGETÉS FŐBB TÉMÁI:

◼ Hogyan dolgozik az oknyomozó újságíró? 
◼ A rendszerváltáskor megsemmisített iratok 
◼ A magyar ügynökakták Moszkvába kerültek? 
◼ Zsarolható-e Orbán Viktor? 
◼ Orosz érdekeket szolgáló magyar politikusok, üzletemberek 
◼ Az oroszok beavatkoztak a 2026-os választásokba 
◼ Hol kezdődik a hazaárulás?

BOTTONI: ORBÁNÉK FÉLNEK - MAGÁNSEREGGEL VÉDETIK AZ OLIGARCHÁIKAT, HOGY HALLGASSANAK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.10.30.



Stefano Bottoni történész a Klikk TV-ben Orbán Viktor lehetséges felelősségre vonásáról, a Matolcsy-ügyről és a NER elszámoltatásáról beszél. Hankó Balázs, Seszták Miklós és Nagy Márton neve is előkerül. Eljuthatnak-e a vizsgálatok a volt miniszterelnökig? Mit jelenthet a milliárdnyi készpénz, és milyen szerepe lehet a rendszer belső embereinek? Bottoni szerint az igazságszolgáltatásnak bizonyítható ügyekre kell összpontosítania, különben Orbán mártírszerepbe kerülhet. Az interjúban az 1956-os forradalom emlékezete, a 2026-os politikai fordulat és az új demokrácia esélyei is szóba kerülnek.

AZ EURÓ ÖNMAGÁBAN NEM GAZDASÁGPOLITIKA / POGI PODCAST

POGI PODCAST
Szerzők: BÜTTL FERENC, POGÁTSA ZOLTÁN
2026.10.30.



A friss euró csatlakozási stratégiában nincs benne, hogyan akar a kormány megfelelő mennyiségű energiát, jól működő vasutat, közutakat, oktatást, öntözést, egészségügyet, kutatás-fejlesztést csinálni. Ezek nélkül a tervbe írt növekedési számok csak kívánságok maradnak. Az euró bevezetése nem helyettesíti a gazdaságpolitikát, a társadalompolitikát. Ha leszakadunk, eurónk sem lesz és jön vissza Orbán Viktor. Büttl Ferenc és Pogátsa Zoltán közgazdászok elemzik a kormány friss négy éves stratégiáját.

2026. október 29., csütörtök

BELVÁROSI SZABADEGYETEM: SURÁNYI GYÖRGY ELŐADÁSA A GAZDASÁGI HELYZETÉRŐL ÉS A KILÁTÁSAINKRÓL

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2026.10.27.



Nagy érdeklődés, telt ház előtt tartotta meg a Belvárosi Szabadegyetem a második őszi összejövetelét október 27-én. Ez alkalommal Surányi György egyetemi magántanár, korábbi jegybankelnök adott áttekintést az ország gazdasági helyzetéről, a kormány gazdaságpolitikájának jellemzőiről és várható gazdasági hatásairól.

Az előadássorozatot a Belvárosi Szabadegyetem Egyesület és az Egymásért Egyesület közös szervezésében valósul meg.