ÚJABB MAGYAR CÉGBEN JELENT MEG ORBÁN MILLIÁRDOS TÖRÖK ÜZLETEMBER BARÁTJA

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Rádai Antónia
2017.07.03.

Adnan Polat lett az egyik ügyvezetője, és az ő amszterdami érdekeltsége a tulajdonosa a frissen létrejött DNN Solar Partners Kft. tanácsadócégnek.

150 ezer eurós törzstőkével jegyeztetett be tanácsadócéget a belvárosi Sas utcába a milliárdos Adnan Polat török üzletember. A DNN Solar Partners Kft. másik ügyvezetője Polat régi partnere, Karakus Suat Gökhan, aki Polat magyar kereskedőház-üzemeltető cégét is vezeti. Az új kft. az amsterdami HBRE International Investments B.V. tulajdona.

A HBRE igen aktív magyarországi befektető, zömében ingatlancégekben érdekelt. Tavaly márciusban szálltak ki a volt Postabank-székházat átvevő AMX Nador House Kft.-ből, amely jelenleg Pharaon-Kappa néven fut, s amelyben annak ellenére nincsen tulajdonosváltozás – a néhai Gaith Pharaon bizalmi embere, Abu Namous közvetett érdekeltsége -, hogy Pharaon állítólag időközben elhunyt.

Polat, aki a mindkettejük által kedvelt labdarúgás révén, a 2005-ös isztambuli BL-döntő napján ismerkedett meg Orbán Viktorral, immár ezer szállal kötődik a magyar miniszterelnöki famíliához. A József nádor téri bankszékház-ügyletben érintett volt például Tiborcz István, Orbán veje is, egy másik rokont – Lévai Anikó unokaöccsét, Szeghalmi Balázst – pedig az Adnan által üzmeltetett izmiri magyar kereskedőház foglalkoztatta egy tavaly őszi cikk szerint. Miközben Adnan a Magyar Nemzeti Kereskedőháztól kapta az üzemeltetés lehetőségét...

ITT OLVASHATÓ

ÁDER JÁNOS UGYANAZT CSINÁLJA, MINT A KOPASZOK A VÁLASZTÁSI IRODÁN

444.HU
Szerző: plankog
2017.07.03.

Áder János pénteken simán aláírta a plakáttörvényt. Nem küldte Alkotmánybíróság elé, már a szokásos magyarázkodás is elmaradt, egyszerűen fogta, és szó nélkül átengedte a törvényt, ami heteken belül eltünteti a Jobbik-plakátokat az utcáról.

Pedig az a mód, ahogy ezt a törvényt elfogadták, a magyar parlamentarizmus egyik mélypontja volt. Legalább olyan súlyos, mint a kopasz verőemberek akciója a választási irodánál.

A törvényre azért volt szüksége a Fidesznek, mert a Jobbik nélhány hónapja látványos kampányba kezdett, és teleragasztotta az országot Orbánt, Mészárost, Rogánt és Habonyt tolvajozó plakátokkal. A kampány nem jöhetett volna létre Simicska Lajos nélkül, aki a magyar kültéri reklámpiac meghatározó szereplője (magyarul: övé a legtöbb plakáthely), és történetesen nagyon haragszik a Fideszre: komoly kedvezménnyel adta bérbe ezeket a helyeket a Jobbiknak. Hogy a történet semmi másról nem szól, csak erről, azt már a törvény neve is jól mutatja, hiszen Lex Csicskaként hivatozott rá a Fidesz, márpedig a csicska a Jobbik állandó jelzője a kormánykommunikációban. (Alsótagozatos csúfolódásokat idézően rímeltetve Simicska nevére.)...

ITT OLVASHATÓ

DIE WELT: ORBÁN LÉLEGEZTETŐ GÉPEN TARTJA AZ MSZP-T, HOGY MEGTARTHASSA URALMÁT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey / Mr Flynn Rider
2017.07.03.

- Ha van szélsőjobb és baloldal, a Fidesz töltheti be a centrális erőtér közepét, azon kívül két rivális egymást gyengíti, ezért pénzeli Orbán a szocialistákat

- Botrányos lett volna, ha éppen OrbánViktor búcsúztathatta volna Helmut Kohlt, mivel a magyar vezető semmibe veszi az európai értéket, viszont a közösségi támogatások nagy vámszedője

- A konzervatív FAZ azt tanácsolja, hogy Merkel ne fordítson hátat az olyan államoknak, mint Magyarország és Lengyelország.

Die Welt

A szocialistáknak nemigen lenne jövőjük, ha az Orbán-kormány nem tartaná őket mesterségesen életben. A Fidesznek szüksége van a baloldali ellenzékre ahhoz, hogy hatalmon tudjon maradni. A párt képviselői már jó másfél éve azt mondták a német uniópártok megbízottainak egy budapesti háttérbeszélgetésen, hogy nem szeretnék, ha csupán a Jobbik lenne az alternatíva, ha a mostani kormánypártot netán leváltanák a szavazópolgárok, mert az nem lenne jó az országnak. Kormánypárti politikusok az újság tudósítójának is többször megerősítették, hogy kell egy erősebb baloldali ellenzék, és most úgy tűnik, hogy a hatalom közpénzből támogatja a bajban lévő volt kommunistákat. Erről a Heti Válasz is írt a minap. Hogy a Fidesz az MSZP hóna alá nyúl, az pusztán hatalmi kérdés, szó sincs arról, hogy a Jobbik győzelmét akarná megakadályozni. Orbán 2010 óta hirdeti, hogy nekik kell a központi erőteret uralniuk. Ha kiesik a baloldal, akkor megszűnik a politikai közép, amit a kormánypárt el tudna foglalni.

Azon kívül, ha megerősödik a Szocialista párt, azzal Vonáék gyengülnek. És éppen ez Orbán stratégiai célja. Van is teteje, hiszen a két rivális sok helyütt ugyanazokért a választókért küzd. Különösen Kelet-Magyarországon, ahol sok szegény él, és ők úgy érzik, hogy minden kormány cserben hagyta őket. Viszont kivetik maguk közül az ott élő romákat. A Heti Válasz azt közölte, hogy a kormány az utóbbi 3 hónapban igen sokat hirdetett az MSZP-hez közel álló sajtóban, noha éveken át egészen más volt a helyzet. A hatalom ki akarta készíteni pénzügyileg ezt a 3 lapot. Ám ha folytatódnak a reklámok, akkor az az idén 2-3 millió eurós bevételt hozhat nekik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Fidesz közel került volna a szocialistákhoz. Az iszapbirkózás folytatódik a két párt között. De Botkáékat meg kell erősíteni, persze csak addig, nehogy túlságosan is feljöjjenek. Azon meg úgysem tud segíteni Orbán, hogy lassanként kihal a rivális tömörülés főleg nyugdíjasokból álló szavazó tábora. Az MSZP-nek nincsenek sem vonzó vezetői, sem politikailag fontos témái.

Frankfurter Rundschau

Orbán Viktornak akkor volna meg minden oka a gyászbeszédre, ha Magyarország kilépne az unióból. Akkor ugyanis leállna a lélegeztető gép és pillanatok alatt összedőlne a (kegyenc)rendszer. A kommentár kiindulópontja az, hogy csak az utolsó pillanatban sikerült lebeszélni Kohl özvegyét arról, hogy a magyar kormányfő méltassa a volt kancellárt a temetésen. Hiszen ő olyan politikus, aki gúnyt űz az európai alapértékekből, felszámolja a hatalmi ágak megosztását és ezzel fellépésre készíteni az EU, továbbá hatályon kívül helyezi a humanizmust a menekültekkel szemben alkalmazott bánásmóddal. Orbán, akinek országát bőségesen kistafírozzák a szerkezeti alapokból, azon van, hogy a maga javára használja ki a brüsszeli támogatásokat. Oknyomozó magyar csoportok már jó ideje foglalkoznak azzal, egyesek milyen csodálatos módon gazdagodnak meg a miniszterelnök holdudvarában, ideértve a kormányfő családját is, benne a papa és a vő cégeivel. De a legjobban Mészáros Lőrinc sora megy. A volt fűtésszerelő, akit Orbán mentett meg a csődtől, mindenütt felbukkan, ahol uniós pénzeket osztanak. Egyesek szerint ő csupán stróman, mert nagy barátja nem folytathat gazdasági tevékenységet. Summa summárum, a miniszterelnöknek nem éri meg kiválni az EU-ból...

ITT OLVASHATÓ

MIT KEZDÜNK MAJD ENNYI PLAKÁTTAL?

CIVILHETES BLOG
Szerző: civilhetes.net / Lőrincz Csaba
2017.07.03.

A legújabb, hangulatában a legvadabb szocializmust idéző darabokon Soros György látható.

Szokatlan módja ez bármiféle kommunikációnak. Amennyire bármely kampány kommunikációs értékre tarthat számot. Pláne, ha azt mindenfajta hitelesítés, bizonyítékok nélkül tolják az egyre kevésbé fogadóképes célközönség arcába. Ezt ugyanis per definitionem propagandának nevezzük, ami a fejlett világban megengedhetetlen lenne. Azonban a keleti blokk maradványa felett a jelek szerint nyomtalanul múlnak az évek.

Így maradhatott meg a kommunikáció egyoldalú, ebből következően ellenőrizhetetlen és kritikát kizáró sávja az érdemi eszmecsere zenitjének.

Elvégre amiről a Fidesz hallgat, arról a népnek is kussolnia illenék. Hogy ez nem így van, az csupán időleges állapotot jelent két diktatúra közt reklámszünetet jelentő időszak vége felé.

Az emberek ezzel szemben mára mint összképet rontó jelenségről, nem vesznek tudomást. Míg az „Állítsuk meg Brüsszelt!” feliratok körül parázsviták alakultak ki, addig arra a kérdésre, hogy Magyarország milyen európai ország, az akkor megkérdezettek közt alig volt, aki helyes választ tudott volna adni.

Az új eresztés sem tarthat sokkal több figyelemre, igaz témája sem kecsegtet túl sok jóval. Ezúttal Soros Györgyöt tették a kék hátterű plakátokra a következő felirattal:

„Ne hagyjuk, hogy Soros György nevessen a végén!”

Lerágott csont, mondhatnánk, már a legfanatikusabb kormányhívek is csak legyintenek Európa, de leginkább a magyarok ellen összeesküvő, gonoszan vigyorgó milliárdos nevének hallatán. Persze ezzel sem vagyunk beljebb, hiszen az említettek akkor is kiállnak szeretett Vezérük mellett, így legalább elhalaszthatják a szembesítést felelősségükkel.

Az sem kérdéses, hogy ezzel, mármint a nép maximális érdektelenségével a kormány is tisztában van.

Válaszolatlan marad azonban a kérdés, hogy mi célt szolgál a szükségtelenné vált és ebből fakadóan pazarló plakátüzengetés?

...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN SZÉGYENÉRZET NÉLKÜL HAZUDIK A HATALOMÉRT

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: Bors

2017.07.03.

Orbán Viktor nem olyan hülye, mint amekkora hülyeségeket beszél! Sőt! Ő egy okos és intelligens ember, aki azért hazudik és mond nyilvánosan hülyeségeket, hogy becsapja az embereket - írja szokásos vasárnapi jegyzetében Pallagi Ferenc, a Bors volt főszerkesztője.

Pallagi szerint Orbán abban különbözik a többi okos, intelligens embertől, hogy miközben a hatalomért ostobaságokat beszél, nem szégyelli magát. Az okos emberek többsége ugyanis ilyenkor elpirul, dadog, izzad a tenyere, és nagyon szégyelli magát. A többségük ezért nem is vállalja, hogy mások füle hallatára olyanokat mondjon, mint Orbán pár napja is, amikor kizárólag a legprimitívebb sorosozással magyarázta önmagát, az egész világot, a magyarság jövőjét - vélekedik a jegyzetíró.

Új előadásában már csak mi vagyunk, a Jók, és a Soros van, a Gonosz. Nincs senki, nincs semmi más! Pedig a világ mintha ennél gazdagabb és bonyolultabb lenne. De hogy ez a Soros mit is csinál, azonkívül, hogy elveszejt bennünket és hozza a migránsokat, az soha nem derül ki...

ITT OLVASHATÓ

HAT TUDNIVALÓ, HA VENDÉGLŐT AKARSZ NYITNI A VÁRBAN

V. NASZÁLYI MÁRTA BLOGJA
Szerző: elendem
2017.07.02.

Tematikus beszámoló a Budavári Önkormányzat 2017. június 29-i üléséről

Az önkormányzati helyiségbérleti szabályozás úgy van kialakítva, hogy az a belső információval rendelkező ismerősöket hozza előnybe, nem garantálja a helyiség-állomány fejlesztését, a kerületi szolgáltatások biztosítását, nem segíti a minőségi munkát végző helyi vállalkozókat és nem termel elegendő bevételt sem.

A csütörtöki testületi ülés napirendi pontjai alapján bemutatom, hogy miért.

1. A kerületi helyiség-állomány egészéről nincs információnk, rendszertelen időközönként meghirdet néhányat az önkormányzat. Nem világos, hogy miért azokat, miért akkor, miért éppen ennyit, és nincs is rá szabályozás, hogy ki és minek alapján választja ki a bérbeadásra meghirdetendő helyiségeket. Tudjuk, hogy vannak helyiségek, amiket éveken át meg sem hirdet az önkormányzat, de amikor valaki ki akarná venni, akkor nem adják.

A bizottsági és a testületi ülésen is megkérdeztem, hogy minek alapján lettek az üresen álló helyiségek közül éppen ezek kiválasztva, de nem kaptam rá érdemi választ

2. A meghirdetett helyiségek adataihoz hozzájutni csak személyesen lehet az ügyfélszolgálaton, semmilyen on-line információ nincs. A kiadásra váró helyiségeket csak egy adott nap adott órájában lehet megtekinteni, a hirdetéshez nincs fénykép, és a többi adat is nehezen hozzáférhető. Mintha nem is lenne cél az, hogy minél több potenciális érdeklődő értesüljön róla és így valódi árverseny alakulhasson ki.

Ezért én most közreadom a csütörtöki ülésen bérbeadásra megszavazott helyiségek listáját, hátha valakit érdekel:

ITT OLVASHATÓ

A NYOLCADIK CSODA

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: Göbölyös N. László
2017.07.03.

Képzeljünk el óriási rózsaszín-fehér sziklákat, amelyeket a természet tökéletesen lekerített, úszómedencékké formált és beékelt számtalan szilícium-terasz közé, amelyekről termálvizek folynak a Rotomahana tóba. Mögötte vízesések fakadnak a Gyűrűk Urának helyeiből. Itt rejtőzik a „világ nyolcadik csodája”.

Az új-zélandi rózsaszín és fehér teraszokat 1886. június 10-én temette el a kőzeli Tarowera vulkán lávája és hordaléka. Megölt 150 maorit és eltűntette ezt a kis paradicsomot. Ennyi idő után azonban remény van arra, hogy újra tündököljenek. Sok sikertelen kísérlet után 2011-ben az új-zélandi Geológiai és Nukleáris Tudományok Intézetének kutatói olyan technológiákkal, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyekkel a Titanicot keresték, megtalálták a maradványokat a tó fenekén.

„2014-ben azon dolgoztam, hogy miként lehetne csökkenteni a tó vízét 30-40 méterrel. Tanulmányoztam az olasz Nemi-tó esetét, amely szintén vulkanikus eredetű. A 30-as években GuidoUcelli kikísérletezte a hidrovort, a víz szintjének csökkentésére, hogy ki lehessen emelni két római kori hajót. Csakhogy nálunk egy probléma keletkezett. Egy magmatikus terület a tó alatt még mindig aktív és fennáll a kitörés veszélye. A munkát felfüggesztettük” – mesélte a La Repubblicának Rex Bunn kutató. Felmerült a kétely is, hogy a medencék nincsenek is ott...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY LETT BELŐLEM SOROS-ÜGYNÖK FERIHEGYEN

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: Christopher Adam
2017.07.03.

Egy Wizz Air járattal érkeztem meg a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőterre szombat reggel Burgászból. Az elmúlt öt nap alatt a Fekete-tenger román és bolgár partvidékeit volt szerencsém bejárni. Amiután Budapesten landolt járatom, az útlevélellenőrzés felé siettem. A kanadai útlevelem volt éppen kéznél, miközben a magyar útiokmányom valahol az egyre káotikusabban megtelt hátizsákomban hevert. Gondoltam, hogy egyszerűbb inkább a kanadait felmutatni.

Amikor a határőr púltjához érkeztem magyarul kívántam jó napot a nagyon fiatal (korai huszas éveiben járó) ellenőrnek. Elvette kanadai útlevelemet, a megszokott módon átviszgálta azt, illetve a benne lévő pecséteket, aztán megkérdezte, hogy honnan érkeztem. Egy szóban jeleztem, hogy Bulgáriából. Ekkor még egy pillanatra megvizsgálta útlevelemet, majd a mellette ülő, nála idősebb kollégához oda hajolva ennyit mondott: “Soros ügynök.” Aztán szó nélkül a púltra csapta útlevelemet és tovább mehettem.

Lehet, hogy humorizálni akart a munkatárssal, lehet hogy nem. A szakmaiság viszont elvárható lenne határellenőröknél...

ITT OLVASHATÓ

HOL ÉS HOGYAN LÁTNÁD MAGAD LEGSZÍVESEBBE?

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Éva28
2017.07.02.

Te tudod, hogy hol a helyed? Milyen jó mondat is ez! Gondolhatunk egy földrajzi helyre, egy lakásra, egy irodára, egy közegre, egy közösségre, egy társadalomra, egy státuszra, az asztalnál elfoglalt pozíciónkra, egy közösségen belüli helyzetünkre, sőt, egy jó kis kávézóra, netán kocsmára is.

Nyáron inkább a földrajzi értelmezés kerül előtérbe, sokan vannak mozgásban, aki megteheti, utazik, jön-megy. Akik megtehetik, mennek kedvenc, vagy kiszemelt helyekre, több időt töltenek azzal, hogy utánajárjanak, mi vár még felfedezésre, mit érdemes megnézni, milyen helyeket találhatnak azzal a céllal, hogy eltöltsék szabadságukat (elköltsék pénzüket), töltődjenek, ismerkedjenek, felfedezzenek. Persze ezt csak kevesen tudják korlátok nélkül, szabadon megtenni, legtöbbször a lehetőségeink nem engedik meg, hogy minden helyet élőben lássunk, ahova vágynánk. De sokan vannak olyanok is, akik megelégszenek kevés új élménnyel. Ők, ha rátalálnak egy helyre, ahhoz hűek maradnak, oda járnak vissza ahányszor csak módjuk van rá. Ők a megszokottságot és a kockázatmentességet fontosabbnak tartják, mint az újdonságot, a kalandokat, a változatosságot.

Sokan élnek úgy, hogy náluk fel sem merülhetnek ilyen kérdések. Számukra mindennapi és mindent felülíró gondok a rezsiszámlák kifizetése, a gyerekek etetése, az alig látható nyugdíj beosztása, vagy az, hogy egyáltalán kapjanak valami munkát. Az ő számukra különösen nehéz lehet annak értelmezése, miért van az, hogy nekik nem jut hely ott fenn, azok között, akik viszonylagos jólétben élnek. Ugyanakkor van egy olyan érzésem, hogy a többségükben fel sem merülnek ilyen és hasonló kérdések. Aki pedig ebbe születik bele, már ott azt tanulja meg, hogy mi nem kérdezünk, nekünk ez jutott, úgyis reménytelen az egész. Azt gondolom, helyettük nekünk kell ezt megtennünk. Nem elfogadni, hogy ez normális, hosszú távon működőképes. Talán nem árt néha megkérdezni magunktól, hova vezet ez, illetve mi lenne erre a megoldás. Netán mit tudunk mi tenni annak érdekében, hogy picit is változzon a helyzet.

Úgy is feltehetjük magunknak a kérdést, hogy hol a helyem ebben a világban, jó helyen vagyok-e? Ilyen környezetben, ilyen emberek között szerettem volna mindig élni és dolgozni? Ha igen, tudatosíthatjuk magunkban, hogy nagyon szerencsések vagyunk és jó, ha hálásak vagyunk azoknak, akiknek ez köszönhető, sőt, a saját vállunkat is megveregetjük időnként érte (csak úgy titokban, mások ne lássák), hogy jól csináltad eddig, bravó! Ha viszont nem az igazi, kényelmetlen, idegen, frusztráló, netán már szinte elviselhetetlenül stresszes, akkor elgondolkodhatunk azon, biztos sokáig akarunk-e itt maradni? Mi tart vissza a helyváltoztatástól, más ’helyek’ felkutatásától, önmagunk megkérdezésétől, saját vágyaink, lehetőségeink őszinte feltárásától?

Bizonyított tény, hogy azok az emberek, akik sokat mozognak a világban, sokat utaznak, több kultúrát ismerhetnek meg, ők sokkal elfogadóbbak, könnyebben alkalmazkodnak új helyzetekhez, emberekhez. Nyitottabbak lesznek.

Akik megtanulnak egyszer valamit jól, ők már könnyebben sajátítják el a következő tudást, sokkal könnyebben fogadják el az új helyet, helyzetet. A tapasztalatok által leszünk nyitottabbak és elfogadóbbak. Ezért is nagyon fontos, hogy legyen lehetőségünk kielégíteni a kíváncsiságunkat, megismerni új dolgokat, kérdezni, tanulni...

ITT OLVASHATÓ

ELVESZI A RIGÓ A NYUGDÍJASOKTÓL AZ INGYENES BKV-UTAZÁS LEHETŐSÉGÉT?

CSEPELIEK ÚJSÁGA BLOG
Szerző: csú
2017.07.03.

Új rendszert vezetnek be a tömegközlekedésben, ez lesz a RIGO!

Mi a RIGO?

A RIGO-nak köszönhetően kényelmesen, gyorsan, egyszerűen igénybe vehetők a budapesti közösségi közlekedési szolgáltatások.

Ennek bevezetésével Magyarország legnagyobb, legtöbbek által igénybe vett közlekedési hálózatához kapcsolódóan megvalósul egy korszerű, könnyen és egyszerűen használható jegy- és bérletrendszer, amely az ügyfelek igényeihez rugalmasan és innovatívan alkalmazkodik.

Az elektronikus jegyrendszer elindulásával a papírra nyomtatott jegyek és bérletek fokozatosan megszűnnek, a BKK a termékeket és az utazási egyenleget elektronikusan, a RIGO központi elszámoló rendszerében fogja nyilvántartani. Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét a rendszer elektronikusan vonja le a kártyához tartozó számláról.

A papíralapú bérletigazolványt egy névvel és fényképpel ellátott, nem átruházható utazási kártya váltja fel. Ennek kiváltásához a RIGO rendszerében szükséges regisztrálni. A különböző bérlettermékek vásárlása, valamint bármilyen utazási kedvezmény igénybevétele (díjmentes, nyugdíjas stb.) is ezzel a megszemélyesített közlekedési kártyával lesz lehetséges.

Ingyenes utazásra vagyok jogosult. Ez megváltozik a RIGO bevezetésével?
Nem. A jelenleg érvényben lévő kedvezmények a RIGO elektronikus jegyrendszertől és az utazási kártyák bevezetésétől függetlenek...

ITT OLVASHATÓ

SÍRJUNK VAGY NEVESSÜNK?

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2017.07.03.



A magyar közélet állapota miatt már legalább egyszer mindannyian feltettük magunknak a kérdést: sírjak vagy nevessek?

Aztán nem történt semmi.

De mégis hogyan várhatjuk el az ország vezetőitől, hogy megfelelő döntéseket hozzanak, ha egy ennyire egyszerű kérdésben sem tudunk vagy akarunk dűlőre jutni? Ez a cikk azoknak nyújt segítséget, akik úgy döntenek, hogy elég volt a döntésképtelenségből, felemelik a seggüket a fotelből és végre választanak.

Kezdjük azzal, hogy a sírjak vagy nevessek dilemmája nemcsak egy nemzeti sorskérdést takar, annál többről van szó. Nem pusztán azért, mert benne rejlik döntésképtelenségünk, nemzeti határozatlanságunk, népi bizonytalanságunk, hanem azért is, mert semmi nem testesíti meg ennél jobban a szájkaratét. Legutóbb éppen kollégánk esett bele ebbe a csapdába, de az internet a tanúja, hogy elképesztő sok embert érint ez a probléma.

Pedig valójában egy áldilemmáról van szó. Létezik-e olyan ember-e földön, aki két ekkora érzelmi szélsőségről, mint a sírás és a nevetés - még azok bekövetkezte előtt - pusztán a rációra támaszkodva dönt? Életszerű-e az, hogy hallunk egy jó viccet, de ahelyett, hogy nevetésbe törnénk ki, inkább elgondolkozunk azon, nevessünk-e? Nem az, bár például a színészek kétségkívül e képesség birtokában vannak.

De most nem a színészekről van szó, hanem több millió magyarról, persze lehetnek köztük színészek is. Ez a kérdés évtizedek, vagy talán már évszázadok óta megválaszolatlan, megoldatlan - persze nem csak Magyarországon, hanem szerte a világban...

ITT OLVASHATÓ

VADVÍZI ÚSZÓVERSENY, AVAGY A KULTURÁLIS SOKK TESZTFÁZISBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő/Edina
2017.07.03.

Egy család, ahol a férj konkrét munkát kap Németországban, így a biztosra mehetnek a három gyerekkel. Ahol a munkahely segít a lakástalálásban, hozzájárul a költözés költségeihez, ahol van idő megtervezni a részleteket. Ideális alaphelyzet a határátkeléshez, nem igaz? Egyrészt igaz, másrészt még így is érik az embert olyan váratlan dolgok, amikre nem számított előre – derül ki Edina írásából.

„Az első félévet külföldön leginkább egy vadvízi úszóversenyhez tudnám hasonlítani. Elindul az egyszeri úszó, és azt feltételezi, hogy ő jobban felkészült, mint más, ismeri az új terepet, ezért őt bizony egy örvény sem fogja beszippantani. Aztán jó ideig csak pislog nagyokat, a víz alól.

Pedig tényleg megpróbáltunk alaposan felkészülni a fix három évünkre Németországban, azaz férj, három gyerek és én. Az emberem jól beszélt németül, én egyáltalán nem, de szuper gondolatnak tűnt, hogy a három gyerkőcünk anyanyelvi szinten megtanulhat egy új nyelvet.

Annak is örültünk, hogy Németországban gyerekközpontú az oktatás, és így az éppen első osztályos fiunk kicsit tovább maradhat gyerek. Örültünk, hogy a párom szakmailag új tapasztalatokat szerez mindössze ezer kilométerre az otthonunktól, az aktuális munkahelye vádőszárnyai alatt.

Szimpatikus volt eljátszani a gondolattal, hogy több év otthon töltött idő után megint nyelvet tanulhatok és hamarosan elkezdhetek dolgozni. Feltételeztük, hogy könnyebb lesz részmunkaidős állást találni nekem, mert ez itt egy jól bejáratott, működő foglalkoztatási forma.

Elterveztük, hogy mivel Németországban csak hat hetes a nyári szünet, és minden további szünet bő kéthetes, ezeket az időszakokat Magyarországon töltjük: hazakocsikázunk és élvezzük a család meg a barátok üdítő társaságát. Maga volt az idill…"

ITT OLVASHATÓ

PLAKÁTSZAGGATÁS HELYETT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Iványi Margit
2017.07.02.

A kisfiam nem létezne, ha 72 évvel ezelőtt egy asszony – finoman fogalmazva – zökkenőkkel tarkított úton vissza nem tér Auschwitzból Magyarországra, hogy itt szembesüljön vele: a családjából egyedüliként maradt életben, a házukat pedig idegenek lakják.

Szijjártó szerint a kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.

A városban húsz percet autózva körülbelül negyven óriásplakátot láttunk, melyeken a vállaltan, tudottan, hangsúlyozottan zsidó származású üzletember arcképe mellett a felirat: “Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!”

Helyenként kettesével-hármasával egymás mellett. Elleptek mindent, és én borzongok, mint amikor poloskainvázió van.

Szégyellem, hogy ez a legeslegeslegutolsó csepp a pohárban. Sok minden van alatta, elkezdtem felsorolni, mi, de elfáradtam, kitöröltem.

Megfulladok. Nem tudok hősebb lenni, sajnálom. Nekem ez itt már nem hazám.

Elmegyünk.

ITT OLVASHATÓ

SZIJJÁRTÓ SZERINT HITLER IS RENDBEN LENNE?

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.07.02.

...Függetlenül attól, hogy Horthy „udavartartásában” Orbán Viktor a segéd-csizmatisztítóig sem vitte volna. De „természetesen” nem kell félteni a miniszterelnököt az említett bizalmatlansági indítványtól. Mert ezt akár korábban is megtehették volna.

Ugyanakkor a Szijjártónál is felbukkanó másik vonulat sem érdektelen. Az, amelyik szerint Horthy azért nem gáz, mert „Horthy Miklós kormányzó tevékenységéhez pozitív és kiemelkedően negatív időszakok is tartoznak”. Ami nagyjából olyan, mintha egy sorozatgyilkost felmentenének azért, mert az óvodában pompás papírcsákót hajtogatott valamelyik pityergő csoporttársának. Elvégre ebben az esetben az illető sorozatgyilkosnak is voltak pozitív életszakaszai is. Vagy, ahogy egy internetes megjelenés alatti kommentben felvetette egy beírás még Kovács Zoltán kormányszóvivő megszólalása kapcsán: Hitler is felmenthető lenne. Elvégre kétségtelenül voltak olyan időszakok, amikor Németország túlélt egy válságot, amikor virágzott a német gazdaság. Azt az utolsó hat évet, meg felejtsük el. Elvégre csak a szőrszálhasogatókat zavarják a koncentrációs táborok, meg az ilyen csipp-csupp dolgok.

Azért persze érdekes lenne tudni, hogy miközben Orbánt mosdatta, vajon Szijjártó vigyázban állt-e? Vagy csak a szája szélét nyalogatta? Előre készülve a következő Orbán-Szijjártó latrina-randira?

ITT OLVASHATÓ

TÖKÉLETES PLAKÁTELHELYEZÉS: KETTŐ SOROSOS A SORSOK HÁZA MELLETT, AMI 2 ÉVE ZÁRVA VAN

ÁTLÁTSZÓ - VASTAGBŐR BLOG
Szerző: laspalmas
2017.07.02.

A holokausztmúzeum 7,5 milliárd forintba került, de két éve nem nyitják meg. Most kikerült mellé két plakát “Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” felirattal.

A kormány 2013-ban döntött arról, hogy holokausztmúzeumot épít a józsefvárosi pályaudvaron, ahonnan vagonokban deportálták a zsidókat a náci haláltáborokba 1944-45-ben.

2015-ben Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere az alábbiakat mondta a beruházásról:

“Józsefváros hagyományosan nagyszámú zsidó közösségnek ad otthont, így bízom abban, hogy a kerületi iskolások, gimnazisták megismerhetik majd az ő történetük egy tragikus részét is a Sorsok Házában”

A Sorsok Háza nevet viselő épület 2015 tavaszára elkészült, 7,5 milliárd forintba került, de a mai napig nem nyitották meg.

Most viszont, a legújabb kormányzati propagandakampány elindulásával kikerült elé két plakát “Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” felirattal...

ITT OLVASHATÓ

SOROS GYÖRGY ESETE SZÉCHENYIVEL (BECSLÉSPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT BLOG?
Szerző: jotunder
2017.07.02.

"Nekem itt szavam, nincs, az Országnak Nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll olly intézet, melly’ a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segíti honosinknak magyarokká neveltetését, jószágaim’ egy esztendei jövödelmét feláldozom. Érett meggondolással teszem ezt, mondotta még, azért célra vezethető felvigyázást kívánok, hogy a nemzetnek ajánlott summa haszontalanul el ne pazaroltassék.” (Széchenyi István, 1825. november 3.)

Széchenyi hatvanezer konvenciós forint éves kamatát ajánlotta fel az Akadémia céljaira (ezt az összeget később Széchenyi Béla, Széchenyi István fia egy összegben le is tette alapítványi tőkeként). Ebben az időben egy akadémiai tag (Pest-Buda) fizetése évi 500 forint volt. Tehát ez a hatvanezer forint 120 akadémiai tag éves fizetésének felelt meg. Ha mondjuk 10 millió mai forinttal számolunk éves fizetésként, akkor kapnánk egy olyan becslést, hogy Széchenyi mai értékben 1.2 milliárd forintnyi összeg kamataival támogatta az Akadémia alapítását.

A CEU évente 38 millió eurót használ fel a Soros Györgytől származó nagyjából nyolcszáz millió eurós (kétszázötvenmilliárd forintos) endowmentjéből.

Sorosnak az a nyolcszáz millió euró szintén nagyjából az éves jövedelme lehetett az alapításkor, legalábbis nagyságrendileg.

A Soros elleni fasiszta gyűlöletkampányra ma nagyjából annyit, talán többet költ a magyar kormányzat, mint amennyit Széchenyi hatvanezer forintja 1825-ben érhetett (tudom, nem pontosak a becsléseim).

Ezek alapján én mégis csak azt gondolom, hogy a Soros György áll közel a Széchenyihez, és nem az Orbán-Habony kormány, mely kormányzatot én, legnagyobb tisztelettel, de mégis kénytelen vagyok utolsó piszkos hazaárulónak nevezni.

ITT OLVASHATÓ

A HITEL NÉLKÜLI "IGAZ"

ÉLET ÉS IRODALOM/VISSZHANG
- SZABADPOLC
Szerző: Ungváry Rudolf
2017.06.30.

Orbán nem nyíltan, hanem kétarcúan valósítja meg céljait. Politikája veszélyesebb, mint amit a szélsőséges irányzatok képviselnek. A demokrácia ellenségeként a demokrácia álarcában folytatja végzetes útját. Valójában erre és nem csak a CEU elleni támadásra értette Vargas Llosa, hogy a szabadság elleni összeesküvésről van szó.

Orbán az unión belül nem viszi szakításig a politikáját. Ezzel egyelőre sikeresen tud európai – főleg néppárti – politikusokat is megtéveszteni. Eközben az országon belül és a keleti – főleg az orosz – tekintélyuralmak irányában nem csak frontálisan megy szembe az európai normákkal. A valós gazdasági haszonnal nem járó keleti nyitással az unióra is veszélyes utat nyitott az orosz befolyásszerzésnek. Külpolitikai realitásérzékelésének ijesztő lélektani jele, ahogy mély rokonszenvet mutatott Trump elnök iránt, a támogatásában reménykedve. Azaz képes volt saját világpolitikai vágyálmait az Egyesült Államok új elnökébe belevetíteni, teljesen félreismerve annak az államnak a történelmileg kialakult politikai működését. Tette és teszi mindezt úgy, hogy arányérzékére hatástalan, mennyire a perifériáján van Magyarország a nyugati hatalmak figyelmének. Belpolitikailag azonban zsigerből érzékeli, hogyan teheti az országot egyre inkább egy demokráciának álcázott szélsőjobboldali rendszer kiszolgálóinak prédájává, melyet a nemzet gyűlölködő ellenségei fenyegetnek kívül és belül. Mindennek következtében Magyarország mára a térség legsérülékenyebb állama lett, és megint elindult történelmének mélypontja felé.

Legutóbb kivételes államférfinak nevezte Horthyt. A célja a velejéig aljas, de halálosan pontos gyűlöletkeltés. Tudta, hogy a mai magyar konzervatívok és jobboldal lényegében most is hallgatni fog; csak zsidó szervezet és a baloldaliak tiltakoznak majd. És már­is rá lehet mutatni, kik azok, aki minden jót el akarnak vitatni a magyar történelemben. Az ellenzék iránti viszonyában se szavaiban, se tetteiben, se az általa uralt politikai intézményrendszer és szolgahad viselkedésében semmiféle nyoma nincs a méltányosságnak. Mivel akik vele szemben állnak, ma gyengének látszanak, a gyengékkel szemben zsigerből csak az erő alkalmazására képes. Politikai karakterét Krekó Péter így jellemezte: „azok ellen fogalmazza meg a politikáját, akikről úgy érzi, hogy valamilyen formában elutasították, kirekesztették”. (Ezekkel a politikusokkal nem lehet előnyös üzletet kötni, ÉS, 2017/25., jún. 23.) Félelmetes történelmi társaságban van, akikre útjuk végén mindig a szakadék várt – többnyire országostul...

ITT OLVASHATÓ

MIT CSINÁLJON AZ AKTIVISTA NYÁRON?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Vendégszerző: Sebály Bernadett
2017.07.02.

Kitört a nyár, alább hagyott a tüntetési kedv, alig lehet mobilizálni az embereket. Természetszerű, nem érdemes rajta sopánkodni, viszont érdemes lehetőségként tekinteni rá. Mit érdemes csinálnia nyáron egy aktivistának? Toborozni, építkezni, megerősíteni a közösségeinket. De legelőször is ünnepelni!

Méltatlan csalódottság övezi ugyanis az idei tavaszt. Részben azért is, mert nyílt arroganciájával a kormánynak sikerült azt az érzetet keltenie a tüntetőkben, hogy a tavaszi vonulások értelmetlenek voltak. Pedig minden tüntető joggal dicsérheti meg magát, hogy legalább egy ügyben sikerült egészen konkrét győzelmet aratnia: a CEU minimum egy évig marad.

Elértünk részsikereket is: az Európai Unió mintha végre elkezdte volna komolyan venni, hogy a kormány politikája (például a civil szervezetekkel és a menekültekkel szemben) súlyosan sérti az unió közös és elvben Magyarország által is elismert értékeit. Jó eséllyel a tavaszi megmozdulásoknak is köszönhető, hogy a kormány még áprilisban kifarolt a munka törvénykönyv módosításából is. Szóval van minek örülni, és nem csak lelki egészségünk, de a stratégiai tervezés miatt is kell tudni értékelni a kisebb eredményeket.

Nem elég megnyerni a nyilvánosságot, meg kell erősíteni a közösségeinket

Most lecsengőben vannak a tüntetések, ami természetes. Ez a „csendesebb” időszak lehetőség is egyben, például arra, hogy új tagokat toborozzunk, új szövetségeket kössünk, új taktikákkal készüljünk az őszre. De ehhez már nem aktivista, hanem közösségszervező szemlélet szükséges.

Az aktivizmus az utóbbi években az önkifejezés eszközévé is vált, sokan ezen keresztül határozzák meg az identitásukat. Aktivistaként a nekünk fontos társadalmi ügyek számára teremtünk nyilvánosságot a társainkkal. Szabadidőnket áldozzuk olyan dolgokra, amelyektől társadalmi, politikai vagy gazdasági változást remélünk. Az aktivista csoportok jellemzően hasonló társadalmi osztályhoz vagy szubkultúrához tartozó emberekből állnak, ezért viszonylag zárt csoportok. Ez a működésmód katalizálta a tavaszi tüntetéssorozatok jó részét.

A közösségszervező azon dolgozik, hogy az emberek olyan csoportokat formáljanak, amelyekben ki mernek állni közös érdekeikért és értékeikért. Ez az ügyek felkarolása mellett a kapcsolatok szervezését és a szervezetépítést is jelenti. Közösségszervezőként azon dolgozunk, hogy minél többféle olyan csoport vagy adott esetben koalíció vállalja a nyilvánosságot, amelyek tagjai személyesen is érintettek egy-egy társadalmi igazságtalanságban.

Miben különbözik az aktivizmus és a közösségszervezés? Amennyiben érdemes ezt a határt meghúzni, akkor abban, hogy a közösségszervező jellemzően az aprólékos építkezésre, az új emberek bevonására és a csoportkultúra, a csoportműködés kialakítására, míg az aktivista az ügy körüli nyilvánosság és a mobilizálás - gyakran csak rövidtávú - maximalizálására helyezi a hangsúlyt. Azzal együtt, hogy a következetes szervezeti építkezés legalább annyira lehet hasznos, mint bizonyos helyzetekben hátráltató, nagyon hiányzik ez a szemlélet a magyar mozgalmi vagy aktivista kultúrából...

ITT OLVASHATÓ

TÖRVÉNYEK FELETT

HUPPA BLOG
Szerző: Fábián András
2017.07.02.

A minap részese voltam egy beszélgetésnek, amelyben két tiszteletre méltó kortársunk, Gábor György vallásfilozófus és Kovács Zoltán az ÉS főszerkesztője fejtette ki véleményét a nemrégiben „elfogadott”, plakát törvényként, vagy lex csicskaként elhíresült justizmordról.

Mielőtt kifejteném, hogy mi fogott meg a vitában azért vessünk egy pillantást erre a szörnyszülöttre, amelyet azóta a Schmitt Pálhoz hasonlóan nem fék, hanem emeltyű Áder János, a nemzet második golyóstolla is aláírt. Fittyet hányva ezzel fent nevezett „alkotmányozó” (idézet Orbán Viktortól) elődje életművére is, amelyet az akkor még kétharmadot birtokoló állampárt Alaptörvény elnevezéssel illetett. (Ne zárjuk ki persze a megelőlegezett humorérzék lehetőségét sem. Vagyis hogy már akkor is csak viccnek szánták az egészet.)

A pártok működését érdemben befolyásoló törvényt csak kétharmaddal lehetett volna elfogadni, amivel a Fidesz 2015 óta nem rendelkezik. A korábban Áder által visszadobott, csupán a hatályba helyezési záradékot tartalmazó (!) eredeti törvényt (melynek érdemi rendelkezései nem kapták meg első körben az előírás szerinti szavazattöbbséget!) ravaszul átvariálták úgy, hogy kikerüljék a kétharmados előírást. Ennek érdekében még a címet is megváltoztatták. A plakátozással kapcsolatos módosításokat bezsúfolták a településkép védelméről szóló törvény módosításába. Ezzel az előterjesztés címe is megváltozott. Az így kicsinosított törvényt aztán feles többséggel, 123 igen és 68 nem szavazattal, a parlament rendkívüli ülése (pontosabban a Fidesz) el is fogadta. Áder meg, mint említettük, minden alkotmányos (olyan hülyén hangzik, hogy alaptörvényes) aggály nélkül aláírta.

A törvény pedig keményen beszorítja a kommunikációban amúgy sem túl erős és eszközökben is szegény ellenzéket. Eközben nem csorbítja sem a kormány, sem – mondjuk – a CÖF mozgásterét. Az új rendelkezések értelmében:

ITT OLVASHATÓ

GYERMEK A KÓRHÁZBAN II. - ARRÓL, HOGY MILYEN MEGOLDÁST KÍNÁL AZ ÁLLAM A BETEG GYERMEKEK TANULÁSÁHOZ VALÓ JOGÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA ÉS HOGYAN LÁTJA EZT A KÓRHÁZPEDAGÓGUSOK EGYESÜLETE,

OFOE BLOG
Szerző: Cseke Enikő és Orosházi Katalin
25017.07.02.

...A Kórházpedagógusok Egyesületének álláspontja

A gyerekek pedagógiai ellátására országos, egységes ellátórendszert kell létrehozni, egyenlő esélyeket kell teremteni. Minden kórházban, ahol gyermekellátó osztály működik, lennie kell legalább egy kórházpedagógusnak, aki a gyerekeket az egészségügyi team mellett fogadja és segít a félelem, a szorongás leküzdésében. Azokon az osztályokon, ahol súlyos betegséggel tartósan bent fekvő gyerekeket ápolnak, 3-4 fős pedagógus teamre van szükség (óvodapedagógus, tanító, humán ill. reál szakos tanár). Mindez jóval kevesebb, mint Európa más országaiban, de indulásként talán elfogadható. Tapasztalataink alapján a következőket gondoljuk:

I. A kórházpedagógia célja és alapelve

A kórházpedagógia célja az oktatás-nevelés speciális eszközeivel optimális feltételeket biztosítani a gyógyításhoz a gyógyítóknak és a gyógyuláshoz a betegnek. Mindehhez a kórháziskolának személyközpontúnak és nem tananyagközpontúnak kell lennie.

A kórházpedagógus feladatai

A hospitalizáció megelőzése

A kórházpedagógus szoros kapcsolatban az anyaiskolával biztosítja, hogy megmaradjanak a beteg gyerek baráti és osztálytársi kapcsolatai. Az anyaiskola tanáraival együttműködve szervezi, hogy ezek a kapcsolatok kölcsönösen a résztvevők fejlődését szolgálják.

Az önkéntesi hálózat felépítésével gazdagítja a gyerekek kapcsolatrendszerét. Tanulási és szabadidős élményekhez juttatja a beteg gyerekeket.

Különleges, a beteg gyermek érdeklődésére építő, motiváló tanulási módszerekkel szervezi a tanulást, hogy az semmiképpen se legyen szorongás forrása, sokkal inkább élményt adó, felfedező kaland, aminek eredményeként nő az önbizalom, erősödik az önbecsülés.

Perspektíva biztosítása

A tanítás - tanulás lehetősége és a gyógyítók általi támogatása a gyógyulás reményét erősíti.

Ha a gyermek és a szülő az évismétlés mellett dönt, akkor a rendszeres tanulás a korábbi ismeretek szinten tartását, a gondolkodás aktivitásának megőrzését, a tanulási képességek visszafejlődésének megakadályozását célozza.

Ha az otthoni intézménnyel történő együtthaladást választja a család, akkor a kórházpedagógusok az anyaiskolával együtt kidolgozzák a szükséges, de még teljesíthető feltételeket a továbbhaladás érdekében. Ha lehet, folyamatos értékeléssel, ha a betegség lefolyása ezt nem engedi, akkor vizsgára való felkészítéssel segítenek. Ez esetben erős motiváló tényező a gyógyuláshoz és a tanuláshoz egyaránt a szeretett osztályba való visszakerülés esélye.

Amennyiben a betegség a korábban választott pályát, életcél elérését kizárja, akkor közös erővel, az orvos bevonásával igyekeznek megtalálni a célhoz legközelebb álló, de lehetséges, esetleg az eredetinél is vonzóbb és megvalósítható pályaképet.

A szabadság élményének átélhetővé tétele

„Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent.” (József Attila)

Olyan tanulási módszereket kell választani, amelyek a beteg gyerekek számára a nagyon sok szempontból zárt, korlátozott - betegszobához, gyógyszerekhez, gépekhez kötött - életet a szabadság élményével gazdagítják és egyéniségének a legjobban megfelelnek. A tanulás technikája az orientált önképzés lehet...

ITT OLVASHATÓ

Gyermek a kórházban I.- Arról, hogy mit gondol, mit érez egy gyermek ha kórházba kerül, mire van szüksége és mihez van joga betegsége idején

MARATONI NYÁR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.07.02.

A ’zember, midőn kiterítve fekszik Reviczky módján, békén, és, mert nem ügyel kellőképpen, belekavarodik a tévézésbe. A barma. Nyomkolódik az irányítón, mint akárha vakegér, és tébolygásai közepette megérkezik egy röpke pillanatra a Dunához, mint csatorna, amely a keményen dolgozó kisember szórakoztatására szolgál, és, aztán csodát lát, nem is akármilyet. A kisember, aki soha a francos életben el nem tud menni nyaralni, most a csatorna révén és módján a világ összes csodáját a képibe kapja, csak úgy cuffan. (puffan, ömlik, toccsan, megazisten) Képzeld el, drága olvasó, hogy van egy bazi nagy móló, rámpa, vagy mittudomén, amely stúdióként fungál, és a kamera a partról veszi a bulit. A kép előterében ott ücsörög egy kádári strandlabda piros fehér kékben, aztán a műsor vezetői, meg valami vendég, aki a hóttszuper épp, és a végiben az idillnek, a móló végén egy csökött pálmafa. Meg a túlbéli partok. Az volt az összes Magyarország, ami van minekünk. Mind az egész, a teljes reménytelenségével. Itt, az elején a lufi, a hetvenes évek szimbólumával, a háttérben meg a hazugság omló álmai, hogy jobban teljesít...

ITT OLVASHATÓ

"A NÉMETEK TOTÁLIS MEGSEMMISÍTÉST ZÚDÍTOTTAK AZ OTT ÉLŐKRE, EBBEN A MAGYAROK IS SEGÍTETTEK"

HVG ONLINE - KULT
Szerző: Heimer György
2017.07.02.

1941. június végén a magyar honvédség is csatlakozott a náci Németország Szovjetunió ellen indított hadjáratához, melynek egyik legsötétebb, részleteiben máig feltáratlan, időnként nagy vitát generáló fejezete, hogy az Ukrajnát megszálló magyar csapatok háborús bűnöket követtek el. Fóris Ákos történészt ezzel kapcsolatos kutatásairól kérdeztük.

hvg.hu: Bár Krausz Tamás és Varga Éva Mária 2013-as dokumentumkötete körül már kialakult egy történészi vita, a szélesebb közvélemény számára még mindig nem egyértelmű, hogy a megszálló magyar csapatok is részt vettek Ukrajnában tömeggyilkosságokban a szovjet-német háború idején. Szembe tudunk-e már nézni ezzel, 76 évvel a történetek után?

Fóris Ákos: Az eddigi narratívák szerint csak hősök vagy áldozatok lehettek azok a katonák. Van azonban egy harmadik nézőpont, ami az elkövetők (bűn)tetteit veszi szemügyre. Márpedig az én kutatásaim is arról tanúskodnak, hogy a Magyar Királyi Honvédség olyan bűnöket követett el, amelyeket a németeknek tulajdonítunk ebben a megsemmisítő háborúban.

hvg.hu: Megsemmisítő? Ez újabb jelzőnek tűnik, holott mind több történészmunka állítja: a sztálini rezsim – mint a nácik – éppúgy okolható a vérözönért.

F. Á.: A megsemmisítő háború (Vernichtungskrieg) kifejezés a német történetírás szóhasználata. A szovjet-német összecsapás sajátossága nem a hadüzenet nélküli háborúban rejlik, hanem abban, ahogy náci tervek megágyaztak az irgalmatlan pusztításnak. El akarták törölni a szovjet-orosz államiság minden formáját, gyarmatosítani, rabszolgaságba hajtani az alsóbbrendűnek tekintett szláv népeket – több tízmillió ember át- és kitelepítésével. A világnézetinek hirdetett háború jegyében nem volt helye lovagiasságnak: a hírhedt komisszárparancs szerint tárgyalás nélkül agyon kellett lőni a Vörös Hadsereg foglyul ejtett politikai tisztjeit, nem is beszélve a sok millió szovjet hadifogoly halálra éheztetéséről és a szovjet zsidóság szinte teljes elpusztításáról. Nem vitatva a sztálini rendszer szörnyűségeit, mégis azt kell mondanom: a németek totális megsemmisítést zúdítottak az ott élő népekre, s ne szépítsük: ebben a magyarok is segédkeztek...

ITT OLVASHATÓ

NYOLC PONT HORTHY MIKLÓS TÖRTÉNELMI FELELŐSSÉGÉRŐL

INDEX
Szerző: KERPEL-FRONIUS ÁDÁM + LACZÓ FERENC
2017.06.30.

Horthy vezérkultuszának kliséi napjainkban is visszaköszönnek. Pár napja épp Orbán Viktor nevezte kivételes államférfiúnak. Az ilyen megnyilvánulásokra azonban nem a kiegyensúlyozott és hiteles értékelés a szokásos felelet, hanem a kormányzó démonizálása. Horthy szerepének kiegyensúlyozott elemzéséhez egyidejűleg kell meghaladnunk a kritikátlanságot és a démonizálást. De a kiegyensúlyozottság nem egyenlő az értékelés semlegességével: Horthy morális felelőssége párhuzamba állítható a politikaival.

1. Horthy személyisége

Horthy Miklós nem készült politikusnak, politikai érdeklődése és képességei is meglehetősen korlátozottak voltak. Magyarország első világháborút követő összeomlása váratlanul juttatta hatalomba. Bár az ideológiák korában emelkedett fel, nem volt koherens politikai ideológiája. Alapvetően szabadságellenes és etnikai alapú, ugyanakkor meglehetősen zavaros konzervativizmust képviselt. Egyfajta magyar konzervativizmust, mely forradalom-, demokrácia- és egyenlőségellenes volt. Eközben – vezérkultusza ellenére – sokkal inkább volt befolyásolható és lavírozó személyiség, mint koncepciózus és karakán államférfi.

2. Horthy rezsimje

A Horthy nevével fémjelzett tekintélyelvű rezsim a két világháború közti Európa jellegzetes terméke volt; számos párhuzamos jelenségre bukkanhatunk más országokban is. Horthy korántsem volt teljhatalmú diktátor. Magyarország a kormányzó uralkodása alatt modernizálódott ugyan, de a hivatalosságot a modern világ alapvető jelenségeivel szembeni fenntartások és ellenérzések jellemezték. Horthy nem épített fasiszta rendszert, eleve nem vágyott tömegmozgalmakra. Nézeteitől és ideáljaitól mindkettő idegen volt. Ellenforradalmár volt, a szónak inkább 19., mint 20. századi értelmében: az ellenforradalom számára a modern forradalmak vívmányainak elutasítását jelentette, nem jobboldali tükörképét. Etnicista volt, de nem népi. Rezsimje fennállásának második felében azonban folyvást radikalizálódott. Horthy uralkodásának negyedszázadát semmi értelme kettévágni – épp hogy az 1919-től 1944 őszéig tartó radikalizációs folyamatot érdemes szemügyre vennünk.

3. Zsidóellenesség

A zsidóellenesség a korszak állandó eleme, a hatalmi elit nézeteinek szerves és teljes nyíltsággal képviselt része volt. A magyar zsidók diszkriminációját már az 1920-as numerus clausus törvénybe foglalta, melyet később számos ún. zsidótörvény és zsidóellenes intézkedés követett. A zsidóellenes politikák idővel, főként 1938 után egyre radikalizálódtak, és ezzel Horthy semmilyen módon nem állt szemben. A zsidósággal kapcsolatban hangoztatott vélekedésekből ugyan nem vezethető le közvetlenül a második világháború idején megvalósított népirtás, ám ami ennél fontosabb, komolyabb feszültség vagy ellentmondás sincs e vélekedések és az emberiség elleni bűncselekmény között.

4. Határrevíziós törekvések

A határrevízió Horthy rendszerének alapcéljai között szerepelt. Ebben Horthy csak részleges és időleges sikereket ért el. Az etnikai revízió elvének képviselete ugyan következetes volt, de az etnikai homogenitás eszméjére épült, és így erősítette az etnikai radikalizmust. 1938 és 1941 között az ország területileg terjeszkedett, saját polgárainak jelentős csoportjait viszont egyre jobban kirekesztette. Horthy nem a történelmi, soknemzetiségű ország helyreállításán dolgozott (ennek a nemzetállamok korában nem is igen lett volna realitása), és végül az etnikai határok felállításában is kudarcot vallott.

ITT OLVASHATÓ

AGYRÉM HELYETT MI KELLENE AZ EGYNAPOS SZÜLÉSZETHEZ?

CSEPELIEK ÚJSÁGA BLOG
Szerző: Somfai Péter/csú
2017.07.02.

...Szóval nem szabad általánosítani, mégis érdemes megfontolni az ötletet. Hozzátéve: ha ezt is úgy akarjuk bevezetni, mint minden mást, ami Nyugaton működőképes, abból semmi jó nem jön ki. Mi általában „kimazsolázzuk” a látottakból azt, ami olcsón megoldható, a többiről pedig igyekszünk tudomást sem venni.

Tőlünk ezerötszáz kilométerre, Európa nyugati szélén élő lányom kétszer is szült. Az orvosa tájékoztatta: ha minden komplikációmentesen történik, akkor a reggeli szülés után este, az esti után reggel hazaengedik, ha császározni kell, két napig megfigyelésre a kórházban marad. És a lényeg itt következik: a szülés előtt néhány nappal jelentkezett a családnál egy gondozónő, akit a biztosító küldött. Kérte, hogy a szülés után azonnal hívják fel, hogy mire hazaengedik a babát és a mamát, ő már a lakásban várhassa őket. Nyolc napon át napi nyolc órában kötöz, emelget, tisztába tesz, figyeli a baba gyarapodását, bevásárol, főz, higiénikusan rendben tartja a háztartást…

Alighanem ez az a „szolgáltatás”, amit az emberminisztérium egy röpke tollvonással törölne az elképzelések közül. De ha mégsem? Egyrészt többletforrást igényelne, másrészt gondoskodni kellene a rendszer működtetéséhez megfelelő számú és képzettségű gondozónőről, akik tisztességes fizetés ellenében - és nem zsebbe dugott borítékért - vállalnák ezt a munkát. Tételezzük fel, találnak is kellő számú házi ápolónőt. De akkor ki maradna az osztályokon? Már nemcsak külföldre menekülnének a kórházak túlterhelt, szakképzett nővérei, hanem elindulna egy belső átrendeződés is a nagyobb jövedelem/emberibb munkakörülmények irányába.

És akkor egy ilyen – amúgy cseppet sem ördögtől való - ötlet lábon lőné a hazai egészségügyet.

ITT OLVASHATÓ

TUDOM, HOGY NEM FELEJTI EL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2017.07.02.

Mennyi időbe telik, ameddig megismersz és megszeretsz, vagy nem szeretsz meg valakit? Ezt a kérdést én eddig nem tettem fel magamnak, mert nem volt fontos. Annyi idő kell, amennyi kell. Nem szempont.

A fiam és a párja kiskutyát szeretett volna. Már hónapok óta téma volt ez, már évek óta tervezgették. Mert valamiért fontos volt, vagy fontos lett. Van két cica, de a cica más. A kutya inkább ember, a macska inkább állat. Perszehogy hülyén hangzik és nem is igaz, de valami hasonló érzésem van.

Tehát kell egy kutyus. Természetesen a megfelelő kutyus kell, nem akármilyen, hanem. És nem tenyésztőtől és soha, soha az életben nem szaporítótól. Szaporítótól soha, bűnözőktől, embertelenektől soha. Szülőgépnek tartott kis szerencsétlenektől, pincében, disznóólban tartott, állatorvost, rendes ételt, szeretet soha nem ismerő kutyusok rabtartóitól soha. Aki látott már pincéből szabadított, napfényt soha nem látott rémült kis jószágokat, az megérti. Aki csak egyszer is szedett már fel a disznóól cementpadlójáról, a befagyott vizestálka mellől kétkilós tenyészállatokat, akik az apró testükkel igyekeztek melegen tartani egymást és még egy hét múlva, a menhelyen is csak szorosan összebújva közlekedtek, mintha egyetlen nagyobb organizmus lenne az öt kis szerencsétlen, az tudja. Aki fogadott már be mentett kutyát és megtanult lassan mozdulni, megtanulta, hogy nem szabad átlépni a fekvő kutyán, hogy nem, soha nem lehet semmi a kezében, amikor közelít a kutyushoz – seprű sem, vizesflakon sem, zacskó sem – , mert retteg mindentől, mert pánikban menekül, mert egész életében verték kézzel is, bottal is, seprűvel is, apró kővel töltött vizesflakonnal is – az érti.

Kell egy kutyus. Mentett kutyus kell, akinek esélyt ad az ember a méltó életre. De Angliából nem egyszerű hazaugrani, hogy megtalálja az ember a neki valót. Mert persze magyar kutyus kell, mert a menhelyen így esélyt kap egy másik négylábú, hogy ne az árok partján szenvedjen ki, vagy ne egy fecskendős emberaltassa el. Örökre.

Anya, megkeresed nekünk? Meg, perszehogy meg. A legjobbat, a tökéleteset. Mert csak úgy, a kutya az kutya alapon nem lehet. Nem kutyát keres az ember, hanem barátot. Társat. Családtagot. Nem mindegy, nagyon nem mindegy.

Találomra, a legközelebbi menhelyre nem megyek, mert tudom, mi lenne a vége. Húsz kiskutyával márpedig nem állíthatok haza, mert a párom türelme végtelen ugyan, de nekünk is megvan a magunk élete és ezt nem boríthatom fel. De ott sem tudnám hagyni őket, hiszen szaladnak a rácshoz dugják az orrocskájukat, ott süt a szemükben: engem, engem vigyél el! Kérlek! Az ismerős menhelyre megyek, ott nincsenek rácsok, nincs cementpadló. Boldog kutyusok vannak, családtagok, játékok, ágyacskák, toporgás a konyhaajtóban, hogy mikor készül el az ebéd. Onnan van a mi kutyánk is, ott találok a gyerekemnek is olyat, amilyet megálmodott.

Előtte persze fényképnézegetés, egyeztetés. És megvan. Ő lesz az. Gombszemű, huncut vigyorú kis csibész. Megyek látogatni és mint mindig, nem csak vele találkozom, hanem nyolc másikkal is, hogy lássam, hogy van szocializálva, hogy viselkedik a többiek között. Megyek és izgatott vagyok és akkor odahozzák, megsimogatom, ölbe veszem de semmit nem érzek. Olyan, mint egy akármilyen kutya. Helyes, aranyos, felejthető. Bújik, tolakszik és tolakszik a hat másik is, mind kedves és szeretnivaló. De az az egy nem tolakszik. Távolabbra húzódik. Nem ellenséges, de nem is nyomulós. Néz a hatalmas dió szemeivel. Nevén szólítom és jön. Mutatja a pocakját: jó lenne vakargatni. Elfordulok, távolabb megy. Hívom, ismét odajön...

ITT OLVASHATÓ

ELŐVÁLASZTÁS ÉS TÁRSAI: BIZTOS, HOGY JOBB A TÖBB DEMOKRÁCIA?

FRANCIA POLITIKA BLOG
Szerző: Soós Eszter Petronella
2017.07.02.

Aki követi az elemzéseimet, az sokszor hallhatta tőlem, hogy a nemzetgyűlési választás drámaian visszaeső részvételi adatain egy kicsit azért meglepődtem. Az “alacsony” részvétel problémája régóta napirenden van Franciaországban, de szerintem lassan azt a kérdést is fel kell tenni, hogy a 2000-es naptár-reform, meg az előválasztási folyamat nem rontott-e a helyzeten. De kezdjük az elején!

Részvétel: a demokrácia fokmérője?
Nagyon érdekes, hogy a francia médiamunkások, elemzők és kutatók sokszor nem a részvételre, hanem a távolmaradásra fókuszálnak. Ennek oka, hogy a részvételnek a franciák morális önértéket és rendszer-legitimáló szerepet tulajdonítanak. A távolmaradás így válságjelenség; a növekedő távolmaradás pedig egy erősödő demokratikus válság jele.

Fogadjuk el egy gondolatkísérlet erejéig ezt a normatív keretet! Ha a fentiekből indulunk ki, akkor a 2017-es nemzetgyűlési választás távolmaradási aránya valami egészen rettenetes válságra utal. Az első forduló távolmaradási aránya ugyanis 51,3%, a másodiké pedig 57,36% volt a belügy hivatalos adatai szerint. Ez az adat objektíve is történelmi. Az V. köztársaságban most először csúszott 50% alá a részvétel – bármelyik nemzetgyűlési fordulóban.

Itt egy ábra a Kantar-TNS intézet oldaláról, mely mutatja, hogy 1958 óta hogy alakult a nemzetgyűlési választásokon a távolmaradás (figyelem, nem a részvétel!):

ITT OLVASHATÓ

AZ ELESETTEK PÁRIAKÉNT ÉLNEK SAJÁT HAZÁJUKBAN

CIVILHETES BLOG
Szerző: civilhetes.net
2017.07.02.

"Nem magamért sírok én: testvérem van millió / és a legtöbb oly szegény, oly szegény, / még álmából sem ismeri ami jó."/ /Babits Mihály: Cigány a siralomházban/

Barátaimmal a hónap utolsó vasárnapján, - mint több éve mindig- - ma is ételosztást tartottunk egy alföldi nagyvárosban. Egy olyan bezzeg városról van szó, ahol - mint Orbán Magyarországában -, dübörög a gazdaság, megszűnt az éhezés,a nyomor ismeretlen fogalom.

Valami furcsa véletlen folytán - ebben a fideszes mintavárosban is - az ingyenes ételosztásokon rengetegen állnak a sorban. Arról nem tudok, hogy Soros György szállíttatja az éhezőket magán repülőgépén a nagy költőről elnevezett térre, de persze minden elképzelhető. Soros a kiszemelt ellenfél a kedves vezetőnk által, lehet luxusburzsuj ördögöt festeni a falra, a közönség egy része még fogékony is a Fidesz újabb agyszüleményére. Azt a Sorost pécézték ki ellenségnek, aki pénze és támogatása nélkül, talán ma nem is lenne Fidesz.

Vajon a Fidesz, az uborkafára rövid idő alatt - állami megrendelésekből-felkapaszkodott milliárdosai mennyi pénzt fordítanak karitatív célra, az elesettek megsegítésére? Többségük, cinikus, nagyképű pénzhajhász, akik tudják, melyik feneket és milyen intenzitással kell nyalniuk azért, hogy a mézes bödön közelébe kerülhessenek. Egy szerény képességű, felcsúti gázszerelő vajon hogyan tudja növelni egy év alatt, 100 milliárd forinttal a vagyonát. Tisztességes úton, ez aligha hihető. A közpénz lopása sporttá vált, verseny folyik a fideszes nagyurak között, ki tud többet szakítani, a formailag még jogszerűnek látszó közbeszerzéseken.

Hogy mekkora lehet a magánosított közpénz nagysága, - mondjuk az autópálya építésekor -, jól szemlélteti, hogy az M4-es autópálya magyar -román országhatártól Berettyóújfaluig tartó 27 kilométeres szakaszára és műtárgyaira Simicska érdekeltségébe tartozó KÖZGÉP és olasz partnere, 25 milliárddal olcsóbb ajánlatot tett, mint a Hódút-Duna Aszfalt - A-Híd / ugye ismerős cégnevek/ alkotta konzorcium. Vajon melyik pályázat nyert? Nem nehéz kitalálni, a jóval drágább. Ha Simicskának még így is megérte volna, akkor mennyi lehet az alkotmányos költség a nyertesek esetében? Vaj' kiknek a zsebében landolhatnak a milliárdok, tényleg csak városi legenda, hogy bőven jut a túlárazott közbeszerzésekből származó nyereségből, a legnagyobb kormánypárt választási büdzséjébe is?
...

ITT OLVASHATÓ