AZ A MOCSKOS "KETTŐS MÉRCE"

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: ZSEBESI ZSOLT
2017.11.11.

Az igazán nagy gond akkor lesz, amikor az emberek százezrei fognak kérdéseket feltenni és nem lesz türelmük a válaszra 30 napot várni.

A magyar kormány meg van sértődve, amiért az Európai Bizottságnak nem tetszik a nemzeti konzultáció. Egészen pontosan annak kérdései. Még pontosabban az abba rejtett unió ellenes uszítás. Az erőszakos és moszkovita brüsszeliek ocsmány módon kérdéssel fordultak a kormányhoz és egy hónapos határidőt adtak a válaszra, ami Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem csak túl rövid idő, de kettős mérce (sic!) is, mert más országokhoz intézet kérdések esetében több hónapod biztosít Brüsszel a válaszra.

Először a határidő hosszáról: a magyar kormánynak valami olyasmire kellene 30 nap alatt válaszolni, hogy miért az ominózus témában írt ki nemzeti konzultációt és mik ezek a kérdések. Röviden: mi a szar ez az egész? Erre elvárható lenne, hogy legyenek kész válaszok, hiszen a kérdőíveket már régen postázták. Ha még sincsenek – ami enyhén szólva gáz – akkor egészen biztosan van rá elég ember a kormánybürokráciában, akik 30 nap alatt képesek válaszolni és még marad idő Arany János nyelvéről Shakespeare, vagy Goethe-Schiller, esetleg Voltaire nyelvére fordítani az erre vonatkozó opust...

Nézzük csak Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter birodalmát! Íme a főosztályok felsorolása, amelyek a hódmezővásárhelyi zseni keze alá dolgoznak, akiknek választ kellene adni az EU kérdéseire:

(Csak kemény idegzetűeknek!)

1. Miniszterelnöki Protokoll Főosztály
2. Miniszterelnöki Titkársági Főosztály
3. Kommunikációs Főosztály
4. Miniszterelnöki Külügyi Főosztály
5. Miniszterelnöki Külügyi Szervezési Főosztály
6. Nemzetpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
7. Nemzetpolitikai Jogi és Koordinációs Főosztály
8. Nemzetpolitikai Kapcsolattartási Főosztály
9. Nemzetpolitikai Stratégiai Tervező és Tájékoztatási Főosztály
10. Miniszteri Kabinet
11. Koordinációs és Elemzési Főosztály
12. Közigazgatási Államtitkári Titkárság
13. Belső Ellenőrzési Főosztály
14. Szervezetbiztonsági Főosztály
15. Kormányzati Iratkezelési Főosztály
16. Kormányirodát Irányító Helyettes Államtitkári Titkárság
17. Kormányiroda (főosztály)
18. Törvényalkotási Főosztály
19. Parlamenti Főosztály
20. Gazdálkodásért és Személyügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
21. Állami Vezetői Főosztály
22. Kormánybiztosok Főosztálya
23. Uniós Fejezeti Főosztály
24. Pénzügyi és Számviteli Főosztály
25. Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály
26. Jogi Szolgáltatási Főosztály
27. Humánpolitikai Főosztály
28. Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály
29. Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
30. Perképviseleti és Döntőbizottsági Főosztály
31. Nemzetközi Főosztály
32. Támogatói Döntések Elleni Jogorvoslatok Főosztálya
33. A Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
34. Össztársadalmi Ügyek Főosztálya
35. Intézmény- és Szervezetfejlesztési Főosztály
36. Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Főosztály
37. Parlamenti Államtitkári Kabinet
38. Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága
39. Kulturális Örökségvédelmi Főosztály
40. Kiemelt Kulturális Fejlesztésekért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága
41. Kulturális Fejlesztési Főosztály
42. Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkári Kabinet
43. Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
44. Irányító Hatósági Főosztály
45. Pénzügyi és Felügyeleti Főosztály
46. Agrár-vidékfejlesztési Stratégiai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
47. EMVA Stratégiai Főosztály
48. Agrár-vidékfejlesztési Koordinációs Főosztály
49. Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkári Kabinet
50. Végrehajtás Operatív Program Irányító Hatóság
51. Program- és Projektfelügyeleti Főosztály
52. Ellenőrzési Főosztály
53. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Főosztály)
54. Fejlesztéspolitikai Testületek Titkársági Főosztály
55. Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
56. Közigazgatási Programok Irányítási Főosztály
57. Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztály
58. Monitoring és Értékelési Főosztály
59. Fejlesztési Informatikai Főosztály
60. Szabályozási Főosztály
61. Intézményfejlesztési és Teljesítménymérési Főosztály
62. Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
63. Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály
64. Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztály
65. Nemzetközi Helyettes Államtitkári Titkárság
66. Európai Uniós Koordinációs Főosztály
67. Nemzetközi Együttműködési Programok Végrehajtási Főosztály
68. Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
69. Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály
70. Közbeszerzési Ellenőrzési Főosztály
71. Közbeszerzési Szabályozási Főosztály
72. Központosított Közbeszerzés Felügyeleti és Audit Koordinációs Főosztály
73. Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkári Kabinet
74. Kormányzati Kommunikációs Főosztály
75. Nemzetközi Stratégiai Kommunikációs Főosztály
76. Kormányszóvivői Iroda
77. Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkári Kabinet
78. Szabályozásért és Kodifikációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
79. Fejlesztési Banki Szabályozási Főosztály
80. Postaügyi Szabályozási Főosztály
81. Integrációs, Zöldbank és Agrárbank Szabályozási Főosztály
82. Vagyonpolitikáért és Tulajdonosi Képviseletért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
83. Fejlesztési Banki Főosztály
84. Postaügyi Főosztály
85. Integrációs, Zöldbank és Agrárbank Fejlesztési Főosztály
86. Stratégiai Ügyekért Felelős Államtitkári Kabinet
87. Referatúra Főosztály
88. Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya
89. Jogi Főosztály
90. Műszaki Főosztály
91. Hatósági és Emberi Erőforrások Főosztálya
92. Atomenergetikai Elemző Főosztály
93. Stratégiai és Tájékoztatási Helyettes Államtitkári Titkárság
94. Stratégiai Főosztály
95. Tájékoztatási Főosztály
96. Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkári Titkárság
97. Építészet-stratégiai Főosztály
98. Területrendezési és Településügyi Főosztály
99. Építésjogi és Hatósági Főosztály
100. Infokommunikáció Összehangolásáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
101. Infokommunikációs Koordinációs Főosztály
102. Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet
103. Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
104. Hatósági Eljárási Főosztály
105. Hatósági Szakigazgatási Főosztály
106. Területi Közigazgatás Irányításáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
107. Törvényességi Felügyeleti Főosztály
108. Kormányhivatali Gazdálkodási Főosztály
109. Kormányhivatali Üzemeltetési Főosztály
110. Kormányhivatali Koordinációs Főosztály
111. Területi Közigazgatás Fejlesztéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
112. Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztály
113. Intézményi Szervezetfejlesztési Főosztály
114. Kormányhivatali Szervezetfejlesztési Főosztály
115. Közigazgatás-fejlesztési Főosztály
116. Program-irányítási Főosztály
117. Kormányablakokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
118. Kormányablak Informatikai Főosztály
119. Kormányablak Képzési Főosztály
120. Kormányablak Igazgatási Főosztály

Figyelembe véve, hogy ebben a bürokratikus dzsungelben tényleg akár két hétig is eltarthat, amíg az egész irányítására kinevezett 10 államtitkár és 18 helyettes államtitkár kő-papír-olló játékkal el tudja dönteni, kinek kell a választ megfogalmazni, akkor is maradt két hét levelet írni. Vagyis elég nevetségesnek hangzik Lázár János nyilatkozata arról, hogy a 30 nap a válaszra „irreális”. Hogy milyen emberi erőforrásokkal rendelkezik a miniszterelnökség – ahhoz is, hogy az irreálisan rövid határidejű brüsszeli kérdésekre válaszoljon – álljanak itt a 2010-es, 2017-es és a tervezett 2018-as miniszterelnökségi létszámadatok...

Ezek szerint: 2010-ben a miniszterelnöki hivatalnak 93 alkalmazottja volt. Ez 2017-re – figyelem, nem elírás!! – 36 647 (betűvel harminchatezer hatszáznegyvenhét) főre nőtt. Ennyien vannak Lázár János irányítása alatt, akik – adott esetben – válaszlevelet fogalmazhatnak az EU-nak. Mindez annak a példátlan hatalomkoncentrációnak a következménye, amely az országban dúló beteges központosításban ölt testet, azzal a jelszóval, hogy minden hatalmat a miniszterelnökségnek...

ITT OLVASHATÓ

MACRON MEG AKARJA SZABADÍTANI EURÓPÁT A POPULISTÁKTÓL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.11.11.

- A francia elnök felszámolná a pártcsaládokat, mert károsnak tartja pl. az Európai Néppárt politikai sovinizmusát.

- Hamis lengyel prédikáció a bevándorlás ügyében: 2 millió ukrán dolgozik az országban, de még több kellene.

- Gulyás Márton szerint a magyarok 60 %-ának elege van a kormányból.

Economist
A francia elnök forradalmasította a politikát saját országában, és most azon van, hogy megcsinálja a trükköt Európában is. Odahaza kiütötte a nyeregből a megfáradt hatalmi elitet és lényeges reformokhoz látott hozzá. Macron az unióban hasonló működésképtelenséget tapasztal, mint saját hazájában és nagyjából ugyanolyan gyógymódot is ajánl. A lényeg: nem szabad engedni, hogy zavartalanul dúljon a globalizáció, mert abból csak Brexit és Trump lesz. Továbbá, hogy meg kell menteni az EU-t az olyan populistáktól, mint Le Pen. Ennek megfelelően a válasza az: Európa, amely megvéd. A módszert a külföldi kiküldetésben dolgozók alkalmazásának megszigorításakor dolgozta ki, hogy a kelet-európaiak a jövőben ne tudjanak aláígérni a bérekben a francia cégeknek.

De a legradikálisabb terve arra irányul, hogy átalakítsa az európai pártpolitikát, még a 2019-es uniós választások előtt. Úgy gondolja, itt az idő, hogy szétrobbantsa a nagy pártcsaládokat, mert azok elpuhultak és széttartanak. A konzervatívok pl. egyaránt helyet adnak Merkel CDU-jának, valamint a Fidesznek. Macron itt is a nyíltságot és az együttműködést akarja bevetni a populisták és euroszkeptikusok ellen. Csakhogy ezek az elképzelések nem csupán lelkesedést, hanem félelmet is kiváltanak, mégpedig nem csupán a keleten. És ha nem törődnek velük, akkor nagyobb kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot hoznak. Vagyis nem árt óvatosnak lenni Európában, itt több idő kellhet a forradalomhoz, mint Franciaországban.

FAZ

Az újság úgy látja, hogy kifizetődik az uniós tagság a volt szocialista országok számára: gazdaságuk gyorsabban nő, mint az EU többi része. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet szerint azonban így is jó pár évtized kell, amíg ezek az országok eljutnak a nyugat fejlettségi szintjére. A most bemutatott prognózis szerint 2026-ig még a legfejlettebb tagok, vagyis a visegrádiak és a baltiak sem álmodhatnak ilyesmiről, a többieknél pedig még nagyobb a lemaradás. Viszont reálértékben 2019-ig 4 %-kal is fejlődhet a térség és jók a további kilátások is, hála az EU-támogatásnak. Nagy hajtóerő a magánfogyasztás, amely profitál az emelkedő reálbérekből és a csökkenő munkanélküliségből. Ugyanakkor a darabbérek oly mértékben zuhantak 2010-16 között, hogy az nagyot lendített a versenyképességen. Emellett érdekes, hogy a derűlátó hangulat különvált a politikai kockázatoktól. A tanulmány hangsúlyozza, hogy Magyarország számára is előnyös volna belépni az euróövezetbe, arról nem beszélve, hogy nem volna jó, ha a térség leszakadna a mag-Európától...

ITT OLVASHATÓ

LÉGYSZEMKÖZT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.11.11.

Tavasszal születtem meg most épp, és ezúttal. Illetve nem is lehet ezt megszületésnek nevezni. Egy kemény koporsóból kellett kievickélnem valahogyan, olyanból, amilyet halálomban soha nem kapok meg, mert nem vagyok sem ember, se pedig hülye macska, akit elsiratnak, pedig észben hozzám soha nem érhet fel, nyávog meg dörgölőzik, egy korrupt féreg csak minden hűség és értelem nélkül. Egérfaló zabagép.

Én viszont számát sem tudom, hányadszor testesülök meg újra légy formájában. Valamit mindig elcseszek a dharmában, soha nem lesz belőlem gőgicsélő kisded, de hála a magasságosnak giliszta sem. Ha korrektül akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, hogy az átmanom megrekedt a szanszárában, ez azonban teljesen fölösleges volna. Itt, ahol újra meg újra élnem kell, valami kereszténységben hisznek, emiatt sivalkodnak egyfolytában, és gőzük sincs az örök igazságról.

Ez a faszi is, akinek a szobájában élek már fél éve mindig új testben, havonta újjászületve, ez is mindig gyertyákat éget, halálról ábrándozik, ami nincs, de soha nem tudja meg. Ahogy így elnézem, ha feldobja a talpát, maximum ganajtúró lehet belőle távol Afrikában, egy fordított migráncs, és kezdheti az útját elölről a szerencsétlen. Szemben velem, aki akkor is itt leszek, és élvezem a megszokott kilátást.

Tulajdonképpen füllentettem az előbb, nem elcseszem a dharmát, hanem mindig mindent ugyanúgy csinálok, hogy mindig minden ugyanúgy kezdődjön újra. Ez az örök élet receptje, s bár sokan unalmasnak találnák a légységet, a kétkedőknek csak annyit mondok, dínók. Elég volt egy nyüves kődarab, és végük is lett, mert szokva voltak a nagy zabálásokhoz, szemben velem, aki csak csipegetek, szívogatok, szó szerint minden szart megeszek, és ott szaladgáltam az ő hátukon is.

Nincsenek is gondjaim, mint ennek az alaknak itt, a szobában, aki hátszínekről álmodik, közben parizert zabál, és ettől is boldogtalan. Rég megtanultam a mértékletességet és az állandóság tiszteletét. Valahol olvastam, hogy Einstein azt tartotta őrültnek, aki mindig ugyanazt csinálja más eredményt remélve. Innen nézve zseninek nevezhetem magam, az állandó ismétléstől ugyanis semmi változást nem várok, ez felhőtlen boldogságom foglalata.

Egyébként tényleg zseni vagyok. Legalábbis a többi, egyszeri légyhez képest, akik csak szaladgálnak a plafonon, a kezüket dörzsölik, és annyi eszük sincs, hogy a sarkokat elkerüljék. Mindegyikben ott ücsörög egy pók a hálójával, csak les a hülye nyolc szemével, és vár. Ezek meg beleröpülnek a hálójába früstüknek, a padló tele van foszladozó szárnyaikkal. Barmok, nincs mit sajnálni rajtuk, a légypapírról is képtelenek megjegyezni, hogy ragad...

ITT OLVASHATÓ

GÉPJÁRMŰVEK KARBANTARTÁSÁRA ÉS JAVÍTÁSÁRA IS ELKÖLT A RENDŐRSÉG TÖBB SZÁZMILLIÓ FORINTOT A PORSCHE LÍZINGNÉL

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2017.11.10.

Korábban a Porsche nyerte a rendőrségi gépjárművek vásárlásra kiírt beszerzést, most a gépkocsik javításáról és vizsgáztatásáról szóló tendert is a cég vitte el.

Mintegy nettó 761 millió forintért a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. és a Pappas Auto Magyarország Kft. végezheti el az Országos Rendőr-főkapitányság gépjárműveinek karbantartását, javítását és műszaki vizsgáztatását – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából.

Ezen belül is a Skoda és a Volkswagen gépjárművekkel való teendőket – 1255 darabos keretmennyiségre – a Porsche Lízing végezheti el nettó 704 millióért, míg a Mercedes típusú járművek javítását és műszaki vizsgáztatását 57 millió forint értékben – 164 darabos keretmennyiségre – a Pappas Auto Magyarország nyerte el. A cégekkel a szerződéseket idén október 30-án kötötték meg.

A kiírás Opel autókra is vonatkozott, de arra nem írták alá a szerződést, mivel az ajánlattevők érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.

A Porsche tarolt azon a sokmilliárdos tenderen is, amelyet legutóbb rendőrségi járművek vásárlására írt ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság.

ITT OLVASHATÓ

A PROPAGANDA A JÓZAN HANGOT NEM HALLJA MEG

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.11.10.

Tanulságos interjút adott a váci megyéspüspök a kormány propagandakiadványának, a Magyar Időknek. Az állítólag független újságíró visszaokádja a kormány gyűlöletbeszédét, míg a válaszokat meg sem hallja.

Nehéz dolga lehetett a Magyar Idők újságírójával (?) Beer Miklós, váci megyéspüspöknek: egy megkonstruált álvalóságra kellett volna értelmesen reagálni. Az egyházfi az egyszerűbb utat választotta: vagy figyelmen kívül hagyta a fröcsögést, vagy egyszerűen azt mondta el, amit helyesnek, igaznak gondol.

Lássuk először, milyen az állítólag független sajtó, ha kérdez. Főleg állít. Például olyanokat, hogy: "a liberálisnak mondott ateista erők" szorgalmazzák a migrációt és a "radikális iszlamisták európai térhódítását". A propagandán kívüli valóságban természetesen a liberalizmus a legkevésbé sem egyenlő az ateizmussal. Arra pedig még a kormány sem szolgált soha bizonyítékkal, hogy bárki "állna" a migráció mögött. Hacsak nem a háború, a nyomor, a kilátástalanság, az éhezés.

"Nehéz azonban dialógust folytatni, ha a másik fél csak elvárásokat fogalmaz meg. Másrészt éppen az önvédelem jogát akarják elvitatni tőlünk. Mindent lehet védelmezni az önkényesen polkorrektnek hívott baloldali liberális felfogás szerint, csak a keresztény értékeket nem." – bármennyire is furcsa az interjú műfaját ismerők számára, a fenti idézet nem válasz, hanem kérdés. Nincs több kérdésünk. De szó esik még "militáns antikonzervatívokról" és "magukat liberálisnak beállító globalista erőkről".

Bár helyre tenni nem fogjuk tudni a propagandista gondolkodását, hisz abból él, hogy hisz a kormányzati maszlagban, a jegyzőkönyv kedvéért teszünk néhány megjegyzést.

– a liberalizmus legerősebb gondolata a szabadság, amely nagy lehetőségek mellett hatalmas felelősséget ró az egyénre,

– össze lehet mosni a felvilágosodást és a szekularizáció folyamatát a liberalizmussal, csak épp nem érdemes,

– igen, Európa szekularizált. Az állam elvált az egyháztól. A vallások szabadsága megmaradt, miközben az állam vállaltan értéksemleges, hogy minden polgára számára egyforma szolgáltatást tudjon nyújtani. (Természetesen ennek lehetne agyament megjelenési formái, mint a francia ügy, ám ha szigorúan vesszük a szekularizációt, bizony igaza van a gall bíróságnak.)...

ITT OLVASHATÓ

A SOROSOZÁSBÓL NEM LESZ MŰKÖDŐ KAPITALIZMUS

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.11.10.

Tegnap hazafelé Londonból két ott dolgozó fiatal ember ült mellettem a repülőn és elég hangosan, sőt lelkesen beszéltek arról az egybevágó élményükről, hogy odakint "kapitalistákká" váltak. Mivel az is kiderült, hogy az egyik könyvelő egy multinál, a másik pedig felszolgáló a Cityben, nyilván nem abban az értelemben váltak kapitalistává, amit a szótári jelentés takar, hogy pénzbefektetéseikből élnének, hanem hogy, idézem az egyiket, "keményen meghajtanak mint állat, de fair a rendszer." Mondta ezt az éttermi felszolgáló. Milyen más ez, mint "a magyar szocializmus", mondta a másik (mivel true storyról van szó, újfent felhívom a figyelmet a szóhasználatra). A kapitalizmus és a szocializmus jelentése halál pontosan elvált ennek a két, nem túl magas beosztásban dolgozó magyarnak a fejében anélkül, hogy hazai közgazdászokon nevelkedtek volna, annál is könnyebben, mert nem nevelkedtek hazai közgazdászokon: a két rendszer két ethosz (két gyakorlat), amelyek más-más magatartásformákat jutalmaznak (londoni felszolgáló vs.Tiborcz) és ezért különböző eredményeket szülnek. Nem a szótári meghatározás számít, hanem ami ennél jóval több, és ami akkor is termékenyebb rendszerré teszi a kapitalizmust, ha közben épp elég válságjegyet mutat a felszínen és makroszinten.

Ez az, amit a hazai szocializmus barátai (akik a társadalom 85%-át, a nyilvánosság harcosainak pedig 99%-át alkotják) nem értenek. Amíg nincs itt egy olyan rendszer -- amelybe ezek a magyarok Londonban belecsöppentek --, hogy kikényszerítse a produktív gondolkodást, gyakorlatokat és erkölcsöt, addig elkerülhetetlen, hogy a magyar labdarúgás mai állapota legyen a legpontosabb előképe annak, amivé a magyar társadalom és benne a gazdaság válik. Azért "benne", mert a gazdasági rendszer egy nála erősebb társadalmi kultúra függvénye, amit viszont hosszabb távon, a politika segítségével, megfelelő dresszírozás, intézményrendszer és erkölcsi elvárások mentén lehet kialakítani...

ITT OLVASHATÓ

LUXEMBURG BEÁRAZTA ORBÁNT ÉS A NER-T

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.11.10.

Miután a Feröer-szigetek és Andorra ellen világra szóló sikereket aratott Orbán csapata, megkapta a maga zakóját Luxemburg tartalékos nemzeti tizenegyétől is. Arra már gondolni sem merünk, mi lett volna, ha Luxemburg a legjobb csapatával áll ki. Orbán ellen lassan elég lesz valamelyik korosztályos ificsapatot pályára léptetni, az is megalázza őket. Még ezt a sportágat is le tudta nullázni. Amihez ez az ember hozzáér, annak máris lehet rendelni a koporsót.

De mindent elmond erről a csapatról, hogy egy lélekben korrupt, futballipari üzletember a csapatkapitánya, a NER üdvöskéje, Orbán kedvence, miközben elvileg ez egy sport lenne, de Magyarországon az nem látszik. A magyar futball tömény politika, a propaganda szerves része. Úgy ölik bele a pénzt, mint a nemzeti konzultációba és a gyűlöletplakátokba. Minden diktatúra a legtöbb pénzt a propagandára és az agymosásra fordítja, és nálunk a futball is ennek része.

Ezért mi soha nem is tartottuk se futballválogatottnak ezt a különítményt, se sportolóknak a játékosokat, függetlenül attól, hogy van köztük néhány, aki erről a tényről nem is tud, és azt hiszi, hogy ő egy sportoló és egy nemzeti válogatott tagja. Mi büszkén szurkoltunk az EB-n is az osztrákoknak és Orbán csapata minden ellenfelének, ahogy ma is örülünk ennek a vereségnek. S emellett hazánkat szerető szívvel siratjuk, hogy nincs nemzeti válogatott, mert a felcsúti haramia a magánnyugdíjakkal és az ország egészével együtt azt is ellopta.

Szerencsére nem nagyon kell aggódnunk, hogy Orbán csapata valaha kirobbanó sikert érhet el, és bejön Orbán terve, hogy ez további tíz évvel hosszabbítja meg diktatúrája és zsarnoksága életét, s rövidíti meg ugyanennyivel a magyar polgárok életét. Mert ebből nem lehet más. Nem engedelmeskedik a teremtett világ. Ami azért szokatlan Orbánnak, mert csupa meghunyászkodó jellemtelen alakot lát maga körül, egy sunyi és gerinctelen népet, amellyel bármit megtehet (amíg egyszer szokásukhoz híven fel nem húzzák egy fára, mert ez is a félázsiai magyarok sajnálatos szokása, miután a jogra nem tanították meg őket).

A populisták nagy hibája, hogy bedőlnek saját propagandájuknak, és azt hiszik, hogy amit a puhagerincű alattvalókkal megtehetnek, azt megtehetik szabad emberekkel, a külvilággal is. A normálisan működő, szabad, valódi világ és a mesterségesen létrehozott fideszes skanzen között ez a különbség: mikor ki kell állni velük szemben, akkor egy közepes sziget általános iskolájának tanulói valamelyik óceánról, úgy elverik őket, mint szódás a lovát. Ez a művilág, amit Orbán teremt, egy mentálisan beteg ember tündérkertje, ahol nem nyílik virág...

ITT OLVASHATÓ

Hirdetés

KIDERÜLT, HOGY A LUXEMBURGI FOCISTÁK IS SOROS GYÖRGY ÜGYNÖKEI

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2017.11.10.

Orbán Viktor most már biztos nem lesz Luxemburg grófja, hiszen már nem csak a nagyhercegségből származó Jean-Claude Juncker idegesíti, aki az Európai Bizottság elnökeként többször tört borsot a magyar miniszterelnök orra alá, hanem a miniállam focistái is, akik történetük során először legyőzték a magyar válogatottat. Semmi kétség, ezek az események is az úgynevezett Soros-terv részei, hiszen az amerikai milliárdos ott támad, ahol pártunk és államunk vezetőjének a legjobban fáj. Vendégszerzőnk, Kacagány Benő ironikus írása következik: 

Már az Andorra elleni vereség után felvetődött annak lehetősége, hogy Soros György emberei beszivárogtak a kis hegyi ország futballistáinak öltözőjébe, és vért itattak velük, hogy legyűrjék a náluk sokkal esélyesebb magyar csapatot. A terv bejött, Dzsudzsák Balázs és társai vert hadként távoztak a fejedelemségből, ám a magyar foci olyan erős, hogy Bernd Storck kapitány kapott még egy lehetőséget arra, hogy helyrebillentse a világ egyensúlyát. Nagy küzdelmek árán sikerült is legyűrni hazai pályán a Feröer-szigetek gárdáját, ám a szakvezetés ennél többre vágyott, ezért a világra szóló hazai 1-0 után mégis elbúcsúztak a német szakembertől.

Ezt követően jött az ideiglenes szakvezetővel a Luxemburg elleni barátságos meccs, és a vereség a miniállam migránsokkal teletűzdelt csapatától. Ez a csúfság nyilván nem esett volna meg Szélesi Zoltán legényeivel, ha Soros György nem indít újabb aljas támadást Magyarország kormánya ellen. Most már nem csak az tűnik valószínűnek, hogy a luxemburgiak vért ittak a meccs előtt, hanem, hogy valami bénító italt kevertek a magyar focisták italába. Míg ugyanis korábban csak az volt a kérdés, hogy mennyit rámolnak be az ellenfelek a nagyhercegség csapatának kapujába, most azt kellett tapasztalnunk, hogy a magyar futballisták bódult őszi legyekként tébláboltak a pályán, a hazaiak pedig futottak, passzoltak és lőttek, ahogy egyébként egy focimeccsen szokás.

„Hiába szeded a fonnyadt barackot szép, új ládákba, az még fonnyadt marad.”

Mivel Magyarország kormánya önfeláldozó módon már nyolcadik éve lapátolja a fociba a pénzt a futballba, és szinte minden héten átadnak egy új stadiont valamelyik hazai kisvárosban, egyszerűen nem lehet más magyarázat arra, hogy az alig több mint félmilliós ország csapata legyűrte a mi jól megfizetett, minden támogatást megkapó focistáinkat, minthogy Soros György új frontot nyitott a magyar kormány elleni háborújában. A milliárdos nyilván nem ért a focihoz, de azt tudja, hogy Orbán Viktor szívügye a magyar sport, és különösen a magyar foci, így közvetlenül a szívére célzott, amikor valami csúnya ármány révén győzelemre segítette Luxemburg fiait...

ITT OLVASHATÓ

EGY POLITIKAI SZEREPOSZTÓDÍVÁNY ÖNKÉNTESEI ŐK, AKIK KURVÁNAK ÁLLTAK, MERT JÖVEDELMEZŐ VOLT SZÁMUKRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2017.11.10.

...A Fidesz-KDNP úgy költi a közpénzt kampányfinanszírozásra, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, ha pedig lebuknak, azonnal letagadják, mint egy rossz tolvaj. Az, hogy bírósági ítélet ellenük szinte soha nem született, nem azt jelenti, hogy a felmerült vádak hamisak lettek volna. Egyszerűen arról van szó, hogy a hatóságoknak nem érdekük a kormány elleni nyomozás. A kormánytagok és a hozzájuk köthető vállalkozók egyszerűen sérthetetlenek. Egyelőre legalábbis.

Egy olyan országban élünk, ahol a kormány felhatalmazva érzi magát arra, hogy azt tegyen, amit csak akar. Ugyanis az szerintük a nép érdeke, értünk teszik mindezt. Ők maguk naponta köpik szemen az ellenzéki pártokat, a civil szervezeteket, vagy éppenséggel bárkit, aki kritikát fogalmaz meg velük szemben. Egyszerűen törvényeket írnak saját céljaik érdekében, hogy amit akkor épp törvénytelenül tennének, az hamarosan törvényes legyen.

Úgy irkálják át az alaptörvényt, mintha az egy darab jelentéktelen fecni lenne. Olyan törvények tucatjait tolják át a parlamenten, melyek csakis az ő érdekeiket szolgálják, az emberek véleményét teljes mértékben leszarva. A törvénytelen hirtelen törvényes lesz, a törvényes pedig törvénytelen. Az ellenzéknek lassan nem marad fegyvere a kormány ellen, ugyanis véleménye kinyilvánítására hamarosan már nem marad szabad felület.

A majd 50%-os adót – amelyeket különböző jogcímeken gyűjt be a kormány -, nagy többségében olyan intézkedésekre költik, melyek nem a köz érdekeit szolgálják. Mi működőképes egészségügyet, oktatást, szociális ellátást szeretnénk látni. Nem vagyunk kíváncsiak Orbán Viktor lázálmaira, sem arra, hogy gázszerelők gazdagodjanak meg a mi adónkból. Elég volt abból, hogy a pártkasszában köt ki az a pénz, amit keményen dolgozó emberektől raboltatok el, adó címén.

Ezt a vég nélküli színjátékot már csak az hiszi el, aki anno hitt Kádár meséjének, vagy épp Rákosit éltette. Olyan emberek hisznek már csak nektek, akiknek egy olyan vezérre van szükségük, aki megmondja nekik, mit gondoljanak. Ők a ti politikai bázisotok, azonban maradtak még gondolkodó emberek, akiket nem lehet hülyének nézni. Akiknek elegük van az eszetlen, minden mögött Soros szellemét vizionáló barmokból. Elegük van a Hollikokból, Rogánokból és Németh Szilárdokból.

Elegünk van a jó pénzért a saját anyjukat is eladó, gerinctelen férgekből. A megvesztegethető közszolgákból, a politikai prostituáltakból, akik inkább némán, lehajtott fejel tűrik azt, ami körülöttük folyik, noha pontosan tisztában vannak azzal, hogy ők is cinkosai ennek a rendszernek. Egy politikai szereposztódívány önkéntesei ők, akik kurvának álltak, mert jövedelmező volt számukra. Ők nem áldozatai, hanem kollaboránsai a jelen rendszernek. Bűnösök.

ITT OLVASHATÓ

MIK AZOK A TÁRSADALMI OSZTÁLYOK?

MÉRCE
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2017.11.10.

A társadalmi osztályok újabban egyre gyakrabban kerülnek a figyelem középpontjába. De pontosan miről beszélünk, amikor a középosztály eltűnéséről, a fehér munkásosztály elégedetlenségéről, vagy az uralkodó osztályokról beszélünk? Mik az osztályok és miért olyan fontosak a baloldal számára? Vajon az osztálypolitika valódi törések, valódi szembenállások mentén osztja fel a társadalmat, vagy a faji politikához hasonlóan képzelt ellentéteket generál, amelyek mentén nem fogalmazhatók meg napjaink társadalmi problémái?

Ha a szöveg ismerős, az nem véletlen! A Kritikai Alapozó sorozat a kettosmerce.blog-hu-n indult, és most – újak közlése mellett – a merce.hu-n is megjelentetjük őket, enyhén szerkesztett formában!
Osztályon általában olyan társadalmi csoportot értünk, amelyet gazdasági helyzete választ el a többitől, nem például presztízse, jogi státusza vagy etnikuma. Ez persze még nem sok mindent mond el az osztályokról. A „szegények” vagy a „gazdagok” például két külön osztály? Hát a „felső tízezer”? A „munkanélküliek”? A gazdasági helyzet melyik elemei fontosak egy osztály meghatározásakor, a jövedelem, a vagyon, az adósság mértéke?

Hogy ezekre válaszoljunk, osztályelméletekhez kell fordulnunk:...

ITT OLVASHATÓ

ERŐ, TÉR, ILYESMI

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: VASVÁRI G. PÁL
2017.11.10.

Tán zavar keletkezhetett a centrális erőtérben, sőt, magában az erőben. Orbán ugyanis feltűnő gyakorisággal használja mostanában a szót: erő. A gyengeség jele lehet, sosem véletlen a szóhasználata. Mert mi lett abból is, amikor a liberalizmus került verbális, majd közjogi terítékre? Illiberális állam. Zavar a szabadságban, a demokráciában, az emberiességben… De nyugi emberek, mert mi erőnek erejével erősödni fogunk.

A miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet XVI. plenáris ülésén bejelentette: a nemzetegyesítés után következik a nemzetépítés – szerinte a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják.

Jó, jó, persze, itt nyilván nem angolul. Hanem arról, hogy ezt hogyan is képzeli Orbanisztán ura, valamiféle életteres magyarázaton kívül – „a kormányzat a Kárpát-medencére úgy tekint, mint a magyar nemzet és a kultúra kiteljesedésének terére” – egyetlen szó utalt csupán. Ám az többször is.

„…mára a Kárpát-medencében megerősödött és versenyképessé vált az a gondolat, amely szerint a közép-európai népek abban érdekeltek, hogy mindannyian erősek legyenek”.

„…magyar nemzeti érdek az, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki”.

Szóval, ha jól értem, úgy fog kiteljesedni a Kárpát-medence (élet)terében a magyar nemzet és a kultúra, hogy csupa-csupa roppant erős nép – a román, a szerb, a horvát, a szlovák az ukrán és nem utolsó sorban (naná, hogy nem!) a magyar – gyümölcsözteti majd erőteljesen a kapcsolatát.

Nem könnyű ám ezt elképzelni. Erősen kell erőlködni hozzá. De tegyük fel, talán nem egymáson próbálgatják majd ezek az egyre csak erősödő népek és mind erősebb államaik a folyton csak növekvő erejüket, hanem tényleg úgy döntenek: virágozzék és gyümölcsözzék erős (örök és megbonthatatlan) kapcsolatuk…

ITT OLVASHATÓ

GYORS VAGY LASSÚ EURÓBEVEZETÉS

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG 
- SZABADPOLC
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2017.11.10.

Az euróövezethez való csatlakozást illetően két tábor rajzolódott ki az elmúlt hetek vitái során. Az egyik tábor a minél gyorsabb csatlakozás mellett tette le voksát, míg a másik a megfontolt, lassú csatlakozást tartja kívánatosnak. Dobozi István ez utóbbi táborba tartozik, és ebből a nézőpontból fogalmazta meg véleményét az ÉS-ben (Aki kimarad, az lemarad, 2017/36., szept. 8.) megjelent cikkemmel kapcsolatban.

A pénzfetisizmusról írottakkal maradéktalanul egyetértek, magam is úgy vélem, hogy nem perdöntő jelentőségű, milyen pénznemben valósulnak meg a gazdasági tranzakciók az egyes országokban. Sokkal fontosabb az, hogy milyen gazdasági folyamatok zajlanak le ezekben az országokban, milyen azok hatékonysága, hozzáadottérték-tartalma, korszerűsége, mennyire rugalmas a munkapiac, miként változik a gazdaság szerkezete stb. Jól látható ez az uniós országok példáján is: hiszen rendre jól teljesít az eurózónához tartozó Németország, Hollandia, Ausztria, vagy a később csatlakozók közül Szlovákia és a balti országok, de ugyanilyen jól teljesít a saját nemzeti fizetési eszközt használó Svédország és Dánia is, valamint az új csatlakozók közül Lengyelország. Ugyanakkor viszont kifejezetten gyenge fejlődést, lassú felzárkózást produkál az eurót használó Görögország, valamint az újonnan csatlakozott Ciprus és Szlovénia, de sajnálatos módon a nemzeti valutát használó Magyarország is. Tehát önmagában az euró bevezetésétől nem várhatunk csodát, viszont stagnálás vagy összeomlás sem következik belőle.

Felmerülhet azonban a kérdés, ha a jó gazdasági működés és a gazdasági felzárkózás szempontjából nem olyan fontos, hogy mi a hivatalos fizetőeszköz, akkor mi végre a vita, miért sürgetik sokan – többek között e sorok írója is – az euró mihamarabbi bevezetését. Mindenekelőtt azért, mert az EU jól érzékelhetően komoly átalakulás előtt áll, amelyben előreláthatóan kiemelt szerepük lesz az euróövezethez tartozó országoknak. Az integráció elmélyítése, a felzárkóztatási programok felgyorsítása, a fejlesztési források bővítése ebben a körben fog megvalósulni. A kimaradó országok a külső körbe, a lassabb integráció és a kisebb felzárkózási-fejlesztési források rendelkezésre állásának csoportjába kerülnek. A várhatóan kétsebességessé váló Európai Unióban nem volna szerencsés, ha eleve lemondanánk a belső körbe kerülés lehetőségéről az euró bevezetésének halogatásával.

Az előzőekben láthattuk tehát, mit veszthetünk a halogató, „ej, ráérünk arra még” politika alkalmazásával, de nézzük az érem másik oldalát: vajon mit nyerhetünk a lassú, megfontolt csatlakozással?

Az „előbb zárkózzunk fel, majd csak utána csatlakozzunk” okoskodás, amely az optimális valutaövezetek elméletére alapul, az unióban láthatóan nem működik, hiszen a korábbi országfelsorolásból egyértelműen kitűnik, hogy több olyan ország is van, amely az euró­zóna tagjaként is sikeresen zárkózott és zárkózik fel. S mivel Magyarország felzárkózása megrekedt a négy-öt évvel ezelőtti (68 százalékos) szinten, nem lenne célravezető, hogy valamilyen relatív fejlettségi szint elérése feltétellé váljon (például az egy főre jutó GDP‑nk érje el az EU-átlag 90 százalékát), mert ezzel a beláthatatlan jövőbe utalnánk a csatlakozást...

ITT OLVASHATÓ

MÁR NÁCI SZÖVEGEL USZÍT ORBÁN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.11.10.

Nem elég, hogy hazudik, de ezt náci ideológiával igyekszik alátámasztani a miniszterelnök. Nem, nem tévedés és nem is túlzás: a nemzetiszocialista fajelmélettel igyekszik magyarázni a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltést.

Ezúttal a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülése volt a díszlet Orbán menekült-ellenes őrjöngésének. Természetesen előkerült minden, eddig használt topik: Magyarországot el akarja taposni a globalizmus, mert az nem szívelheti az erős nemzetet, Európa lemondott keresztényi politikájáról, Európai Egyesült Államokat akarnak (valakik) létre hozni. Ezért "szállítanak (!) a kontinensre milliószám (!) az európai kultúrán kívüli embereket". Mindez pedig "nem lehet baleset és senki sem mondhatja, hogy képtelen lenne Európa megvédeni a határait, ha akarja. Az akarat hiányzik, és nem véletlenül, hanem határozott szándék van mögötte. Rajtunk, európaiakon kívül ezt senki sem csinálja. Sem Amerika, sem a gazdag arab országok, pedig fajtestvéreikről van szó."

Arról. Fajtestvéreikről.

Na itt álljunk meg.

Fajtestvérek? Ha a miniszterelnök úr őkegyelmessége esetleg arra akart volna finoman utalni, hogy arab az arabnak farkasa, avagy arab arabnak nem vájja ki a szemét, és hasonló marhaságok, ugyan miért nem ezt mondta? Miért nem a viszonylag széles körben elterjedt "arab" szót volt szíves használni? Ehelyett közölte, hogy "fajtestvérek".

Ha nagyon szeretnénk nem érteni, mit is mondott pontosan a kedves vezető, érdemes fellapozni egy általános iskolai biológia tankönyvet. Abból is megtudhatjuk: a homo sapiens maga az emberi faj. Nem fajta, hanem faj. Így tehát fajtestvéri alapon keblünkre ölelhetjük az egész világot. De szép is lenne. De ha nagyon beleássuk magunkat a bioszba, kiderül: alfaja is van az embernek. Ám sajnos abból is csak egy, a homo sapiens sapiens. Nagyjából ennyi. Innen még szokás – földrajzi és nem genetikai alapon – nagyrasszokra osztani az emberiséget, ám az Európában elfogadott felosztás szerint az arabok bizony az europid nagyrasszba tartoznak – vagyis az orbáni terminológia szerint nekünk is fajtestvéreink...

ITT OLVASHATÓ

TIBORCZ ISTVÁN RÉGI BIZALMASA MÁSODIK; KORMÁNYKÖZELBEN A PÉNZSZÁLLÍTÁS; MEGINT ELSZÁLLT PÉCS ADÓSSÁGA - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: Átlátszó
2017.11.10.

Heti Válasz: Nincs több titok: ő Tiborcz társa a BDPST luxusingatlan-kereskedőben

Október végén ismét felkerült a címlapokra Tiborcz István, aki az Elios Zrt-ből való kiválása óta az ingatlanszakmában kamatoztatja képességeit. Korábban a Heti Válasz próbálta kideríteni, kik is a rejtélyes BDPST Zrt. tulajdonosai, majd mikor már csak néhány napja maradt a cégnek titkolózni, a várható botrányt egy jól időzített Origo-interjúval próbálta megelőzni a miniszterelnök veje. Az interjúban Tiborcz egyebek mellett kioktatta a magyar sajtót, miszerint eddig senki nem akarta megtudni, kik a BDPST tulajdonosai. („A sajtó egy részének azonban nem ez volt a célja, hanem fenn akarták tartani azt a látszatot, hogy itt valaki bujkál.”) Pedig bizony bujkált ameddig csak tehette, de a Heti Válasz végül a héten közölte, hogy Hamar Endre, Tiborcz régi üzlettársa és bizalmasa a BDPST Zrt. eddig nem ismert, negyedik tulajdonosa.

Azonnali: Orbán vejével iszogatott kedd este a belvárosban Lázár János

„Az Eliosban való részvételem és az abból való kiszállásom kapcsán megértettem, hogy Magyarországon a miniszterelnök családtagjaként nem foglalkozhatom bármivel. Olyan területet választottam, amely nincs semmilyen kapcsolatban állami és önkormányzati tenderekkel.” – mondta az említett Origo-interjúban Tiborcz István. Ehhez képest a hét fotóján az apósa kvázi-kabinetfőnökével, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterrel látható, amint elmélyülten beszélgetnek egy pesti étteremben. Az ügynek a Tiborcz-életmű egy korábbi szakasza, az Elios Zrt. uniós pályázatokon való páratlan tündöklése ad sajátos hátteret. A sajtóban rögtön megszólaltak a kremlinológusok, a fotó megjelenésének okát és hátterét találgatva – mint később kiderült, a portál egyik újságírója egy random étteremválasztás nyomán került a helyszínre.

Azonnali: Mit keres Schiffer András és Szanyi Tibor együtt egy tárgyalóteremben?

Az igazságot – mondhatnánk, de nem is a per az érdekes a történetben, hanem a szereplők által képviselt pártok szürreális találkozása egy mondat kapcsán a bírósági boncasztalán. A mindig kifinomultan fogalmazó szocialista politikus azt találta mondani egy interjúban, hogy „(…) a gyanúm pedig az, hogy Haris Éván keresztül akár a Fidesz is pénzelheti a Momentum Mozgalmat.” Haris Éva most a bírósággal akarja kimondatni, hogy az MSZP-s vezető megsértette a személyiségi jogait. Harisékról köztudott, hogy az egykori SZDSZ fontos emberei voltak, az pedig tény, hogy Haris Éva ott bábáskodott a Momentum megalakulása körül. A perben a szocialisták, a volt SZDSZ és a Momentum mellett megjelent az LMP is, Schiffer személyében, aki Szanyi jogi képviselője. Az ellenzéki nagytalálkozónak apropót adó Szanyi-mondat amúgy a Pesti Srácokban jelent meg, ettől tekinthető igazán szimbolikusnak az önmagában jelentéktelen történet.

Index: Szexuális zaklatás miatt kirúgták az ELTE dékánját

Pletykák régóta voltak, de szerdán konkrét felelőst is megneveztek: az ELTE szerdán közölte, hogy szexuális zaklatás miatt azonnali hatállyal kirúgták Mikonya Györgyöt, a Tanító- és Óvóképző Kar dékánját. A portál néhány nappal korábban – névtelen Facebook-posztokra hivatkozva – közölte, hogy a kar egyik meg nem nevezett vezető oktatójával kapcsolatban merült föl a hatalommal való visszaéléssel kombinált szexuális zaklatás vádja. Különösen súlyos mozzanat a történetben, hogy az egyetemi közeg egészen eddig a pontig nem az áldozatot, hanem az elkövetőt védte és támogatta. Hasonlóan tanulságos, ahogy az ún. művészvilág kezeli a problémát: a

Fidelio: „Én sem hinném el, hogy nem tudtam róla”

Ezzel a címmel közöl interjút az Operett Színház vezetőjével, Lőrinczy Györggyel a Fidelio. Az igazgató lényegében ugyanazt mondja, mint a másik, szexuális zaklatási botrányban érintett színház, a Víg igazgatója, Eszenyi Enikő: nem tudtak arról, hogy hatalmi helyzetben lévő rendezőik sajátos szexuális tartalmú ajánlatokkal és gesztusokkal zaklatták a fiatal színészeket, ezt mélységesen elítélik, és meg vannak döbbenve.

G7: Az egész magyar készpénzforgalom felett kormányközeli cégek veszik át az irányítást

A teljes magyar készpénz-szállításon három cég osztozik: a TrezExet Rogán Antal közeli ismerőse, Gubicza Ágoston és Boris Mihály alapkezelője, a GB & Partners vette meg állami forrásból 2017 áprilisában; az MPT Security nevű cég még Spéder idején a Takarékbank-FHB érdekeltségi kör irányítása alá került; a legnagyobbat, a G4S Készpénzlogisztikai Kft-t a héten vette meg Garancsi István. A piac felvásárlása mögött politikai szándékok is húzódhatnak a cikk szerint, hiszen így minden készpénzmozgásról szóló információt nagyon erősen kormányközeli cégek kezelnek majd. Különös jelenség, hogy Magyarországon dinamikusan nő a készpénzállomány, ez azonban önmagában nem indokolja a befektetést, mivel a cégek – eddig legalábbis -, meglehetősen karcsú profitot termeltek.

Szabad Pécs: Még mindig nem nem tudni egészen pontosan, hány milliárd Pécs és cégei hiánya és adóssága, de 50 ezer forint adóval tartozók is szégyenfalra kerültek

Egy biztos: 2013 végégig 45 milliárd forintnyi adósságot vállalt át a központi költségvetés Pécstől. Négy év elteltével a város újra legkevesebb 7,5 milliárdos adóssággal küzd, de már elkezdődött a város egyes vagyonelemeinek felértékelése-átadása az állam részére az újabb adóssághegy lefaragása érdekében. A város most viszont közzétette az 50 ezer forintnál nagyobb adótartozást felhalmozó magánszemélyek listáját, névvel, lakcímmel, hadd lássa mindenki, hol billen meg a pécsi cashflow-terv végrehajtása.

ITT OLVASHATÓ

HÍREK A BUBORÉKON TÚL

MÉRTÉKBLOG
Szerző: Mértékblog
2017.11.10.

A közösségi médiáról szóló híreknek egyik állandó témája, hogy az információs buborékokba zárja a felhasználóit, amelyekbe kizárólag az adott felhasználónak kedves hírek és álláspontok jutnak el. Biztos, hogy a közösségi média hozta létre ezeket a buborékokat? Mit tehetünk ellenük? A Mérték például applikációt fejleszt. Polyák Gábor írása.

Olvasnak-e Indexet a fideszesek?

A magyar közönség hírfogyasztási szokásain elég jól bemutatható az alapprobléma: nem igazán vagyunk nyitottak a “másik oldal” híreire. Legutóbb 2016-ban készített a Mérték – a Mediánnal együttműködve – felmérést arról, hogy a közönség milyen forrásokból tájékozódik aktuális közéleti kérdésekben. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a közönség, illetve annak egyes csoportjai mennyire törekszik az átfogó, teljeskörű tájékozódásra, a sajátjával ütköző álláspontok megismerésére. Feltettük ezért azt a kérdést, hogy amikor a válaszadó politikai-közéleti témákban tájékozódik, akkor a saját nézeteihez közel álló hírforrásokat keresi-e, vagy elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményét is. A vizsgálat során a legnagyobb elérésű 27 napilap, online portál, rádió és televízió közül választhattak a válaszadók.

A teljes lakosságnak mindössze a negyede válaszolta azt, hogy nem érdekli a másik oldal álláspontja. A lakosság közel háromnegyede viszont a saját hírfogyasztási szokásait úgy értékelte, hogy nem elégszik meg a saját álláspontjához közel álló forrásokkal, ezért tájékozódik a „másik oldal” hírforrásaiból is. A kormánypárti szavazóknak valamivel nagyobb aránya gondolja azt magáról, hogy meghallgatja a másik felet is, a baloldali ellenzéki szavazóknak az egyharmada csak a hozzá közel álló forrásokra támaszkodik. A leginkább befelé fordulónak a Jobbik bizonyult, a párt szavazóinak 36 százaléka elégszik meg a nézeteivel azonos álláspontot közvetítő forrásokkal.

Összességében szeretjük magunkat sokszínűen tájékozódó polgárnak látni, nyitottnak a sajátunktól eltérő álláspontunkra is. De vajon a pozitív önképet visszaigazolják-e a tényleges hírfogyasztási szokások is? Az elemzés során a válaszadók tényleges médiahasználatára vonatkozó adatokat is vizsgáltuk, és azok alapján lényegesen árnyaltabb képet kapunk a tájékozódás sokszínűségéről.

Az így kapott adatok alapján a kormánypárti szavazókra jellemző leginkább, hogy csak a saját oldalhoz tartozó forrásokból tájékozódnak. Tényleges hírfogyasztási szokásaik alapján 36 százalékuk kizárólag kormánypárti forrásokra támaszkodik, 21 százalékuk olvas, hallgat, illetve néz bele baloldali-liberális forrásokba, és 11 százalékukhoz jutnak el ezeken felül a jobbikos források is.

Ennél még azok a Jobbik-szavazók is sokszínűbben tájékozódnak, akik magukról a legnagyobb arányban gondolják, hogy őket nem érdekli a másik oldal álláspontja. Mindössze 7 százalékukra igaz, hogy kizárólag radikális jobboldali médiumokból tájékozódnak, viszont minden ötödik Jobbik-szavazóhoz minden politikai oldal hírforrásai eljutnak, másik 20 százalékuk pedig kormánypárti és baloldali-liberális hírforrásokat használ. Minden negyedik Jobbik-szavazó kizárólag kormánypárti médiumokból jut hírekhez.

A baloldali és liberális szavazótábor 14 százalékára jellemző, hogy kizárólag baloldali és liberális médiumokból tájékozódik. E választók közel harmada fogyaszt kormánypárti és baloldali-liberális hírforrásokat, de mindössze 7 százalékukra igaz, hogy a radikális jobboldali médiumokat is fogyasztja. E választói körben is minden ötödik ember kizárólag a kormánypárti médiumokból szerzi az információit.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a lakosság közel 30 százaléka kizárólag kormánypárti forrásokból tájékozódik. Még a baloldali és liberális szavazók közül is minden ötödikről az derült ki, hogy csak kormánypárti forrásokból tájékozódnak. A csak baloldali-liberális forrást használók aránya 7 százalék, a kizárólag radikális jobboldali tartalmakat fogyasztóké pedig – valószínűleg az ide sorolható médiumok alacsony számával is összefüggésben – csak 1 százalék...

ITT OLVASHATÓ