2018. december 29., szombat

A KULTURÁLIS TAO RÖVID TÖRTÉNETE

MÉRCE
Szerző: VIDA KAMILLA
2018.12.29.


2011 óta számos vita született a társasági adó-kedvezmény fejében nyújtható támogatásokról, a köznyelvben csak TAO ként emlegetett rendszerről, mind politikai-ideológiai és gazdasági-fenntarthatósági, mind színház-szakmai megközelítésből. Mi is írtunk már arról, hogy az egész konstrukció elhibázott abban az értelemben, hogy kiváltképp alkalmas forintmilliárdok ellopására, miközben a vállalatok számára a törvényben megjelölt kezdeményezések támogatására az volt a motiváló erő, hogy ez csökkentette adóalapjukat, vagyis kevesebb társasági adót kellett befizetniük.

Az állam rengeteg közpénzről mondott le a vállalatok (és persze a támogatottak) javára, ha azok a törvényben leírtaknak megfelelően támogattak többek között színházi társulatokat, filmeket vagy épp sporttevékenységeket (a kedvezményre jogosító támogatások köre ennél jóval szélesebb).

Október végén azonban Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány megszünteti a voltaképpen legális adóelkerülésnek és a kultúra támogatásának ezt a kombinációját (milyen szörnyű, hogy ez ugyanazzal a gesztussal letudható). Ezért érdemes a(z egyébként igen fontos) ideológiai alapú kritikánál továbbmenni, és megnézni, hogy mi a kontextusa a történetnek, milyen érdekek mentén, miért volt szükség a bevezetésére, illetve milyen következményei lehetnek a kormány döntésének. Avagy kik nyernek és kik buknak valójában?

A bevezetés hivatalos oka logikusan az volt, hogy extra támogatáshoz juthassanak a színházak, ez azonban nem tudott tisztán megvalósulni, hiszen reakcióként az önkormányzatok megnyirbálták a társulatok támogatásának mértékét, így sok esetben nem arról volt szó, hogy plusz forrásból gazdálkodhattak a TAO által, hanem részben más aktorok kerültek a támogató szerepébe.

A TAO-t egyébként a nettó jegyárbevétel mértéke alapján lehetett igénybe venni, 80%-osan, tehát 100 egységnyi eladott jegy után 180 egységnyi pénzből tudtak a támogatottak gazdálkodni. Ezek magától értetődően utólagos támogatások, tehát például a 2015-ös bevételek alapján a következő évben, 2016-os szerződéskötéssel folyósították az összegeket. Ez azért is jelent problémát, mert ahogy Bérczes László rendező, fesztiválszervező is kifejtette Rónai Egonnál az Egyenes Beszédben, sokan előre felvették a hitelt, ő például a lakására az Ördögkatlan fesztivál miatt, mert rengeteg projektbe nem is lehet belevágni, ha nem kalkulálnak előre a TAO-val.

Bérczes László elmondta, hogy az is nagy probléma lehet, hogy amíg vidékre, falvakba például el tudtak jutni a helyi kultúrházakba fontos előadások, a TAO kiesése miatt a társulatok kénytelenek lesznek megemelni a produkciók árát. Vélhetően szegényebb, hátrányos helyzetű falvak lakóinak túl sok más lehetősége nincsen ilyen darabokat megtekinteni. Innentől kezdve félő, hogy ezek az előadások vélhetően a (budapesti) értelmiségi közegekbe szorulnak, ha egyáltalánmegmaradhatnak bárhol is.

Mivel a kormány elrekesztette ezt a pénzforrást, és csak homályosan utal arra, hogy az EMMI hatáskörébe fog tartozni a színházak támogatása, ahol már nem csak gazdasági, hanem „szakmai” ellenőrzés, megfontolás is lesz, hogy „egyenlőbb” legyen a rendszer. Konkrét víziót azonban senki nem vázolt fel, ezért egyértelmű a pánikhangulat az egész szakmában, drasztikus jegyáremelések, a társulatban dolgozók béréből való lefaragások várhatóak. Vannak, akik adományokat várnak, Máté Gábor pedig a Katona Kamra esetleges bezárásával riogatja a nézőket...

KILAKOLTATÁSOK: CSALÁDOK SZAKADNAK SZÉT, A MINISZTÉRIUMNAK ADATAI SINCSENEK

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2018.12.27.


Nagyságrendileg tízezer család került utcára a statisztikák szerint az elmúlt három évben – írja a 24. A hírportál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása alapján közölt adatokat, ezek szerint legtöbb családot tavaly lakoltatták ki, ekkor több mint 3600-an kényszerültek elhagyni az otthonukat, de 2016-ban is mintegy háromezer család veszítette el otthonát. Az idei évre vonatkozóan még nincsenek végleges adatok, de októberig 2274 esetben lakoltattak ki az önálló bírósági végrehajtók.

Ugyan a legtöbb családnak sikerült elhelyezkednie barátoknál, rokonoknál vagy épp albérletben, de akadnak olyanok is, akiknek nem volt hova menniük, ilyen esetben pedig az illetékes gyámhivatalnak kötelessége a kiskorú gyermekeket kiemelni a családból és elhelyezni.

A végrehajtási törvény szerint a kilakoltatáskor kiskorú gyermek érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz. Ilyenkor az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó kötelessége megkérdezni a családot, hogy van-e hova menniük. Ha nincs, a gyámhivatalnak be kell avatkoznia. Hogy mindez nem csupán elméleti lehetőség, azt bizonyítja egyrészt, hogy Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke korábban arról beszélt a még létező Magyar Nemzetnek, hogy minden évben akadnak olyan esetek, amikor a család nem tud hova menni, és a gyámhivatal – ha ideiglenesen is – gondoskodik a kiskorú gyermekek elhelyezéséről...

EZ A SÖTÉTBEN MATATÓ GYÁVASÁG VAN ANNYIRA UNDORÍTÓ, HOGY SIMÁN MEGÁLL A SAJÁT LÁBÁN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.12.28.


...Az újdonság ebben a történetben – mármint abban, hogy a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén országos ismertségűvé vált, de már akkor is a saját politikai pecsenyéjét sütögető ifjú Orbán röpke három évtized alatt eljutott oda, hogy Nagy Imre is kínossá vált számára – kizárólag a módszer: sötétben, sunyiban, lopakodva, pitiáner módon kiradírozni, átírni, eltüntetni azokat a történelmi eseményeket, ledönteni azokat a szimbólumokat, amelyekkel a nemzeti gátlástalanság politikai kurzusa nem tud mit kezdeni. És mivel a magyar Októberi Forradalommal a jelenlegi orbáni Fidesz nem tud mit kezdeni (Wittner Máriával és Dózsa (1942-) Lászlóval nyomulni akkor is szánalmas lenne, ha az 1956-os emlékévet nem gyalázta volna porig Schmidt Mária történelemhamisító), Nagy Imre szobrának helyére a Horthyék által felavatott, az 1918-19-es vörösterror áldozataira emlékező Nemzeti Vértanúk Emlékművét fogják visszaállítani, a néhai miniszterelnök szobra meg a Jászai Mari tér déli, lipótvárosi területrészére kerül át. Jó helyen lesz ott.

Azt én nem tudom megítélni, hogy létezik-e nagyobb gyávaság ennél a váratlan, titokban-sötétben matató eltakarítási hadműveletnél, és hogy van-e rosszabb, gyávább fajta ennél az Európa erős embere által pórázon rángatott bandánál, amelyik szobrokat tologat innen oda az éjszaka leple alatt, amikor mindenki alszik, és hátha senki nem látja, de az én erkölcsi zsinórmértékem szerint ez a kicsinyesség van annyira undorító, hogy simán megáll a saját lábán.

"Mi azokat az államférfiakat tiszteljük bennük, akik azonosultak a magyar társadalom akaratával, akik hogy ezt megtehessék, képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával. Ők azok az államférfiak számunkra, akik az akasztófa árnyékában sem vállalták, hogy a társadalmat megtizedelő gyilkosokkal egy sorba álljanak, akik életük árán sem tagadták meg azt a nemzetet, amely elfogadta őket és bizalmát beléjük helyezte. Mi az ő sorsukból tanultuk meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlenek. Mi értetlenül állunk azelőtt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói".

– ezt mondta a szájával 1989 júniusában az akkor 26 éves ifjú, nagyratörő felcsúti jogászkezdemény, és immár nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt 30 évben tett, azóta egyenként lehányt kijelentései közül talán egyik sem mutatja meg olyan tisztán, ki ez az elvetélt, rosszízlésű, félművelt futballista, mint a fenti. Én most nem állok értetlenül, pontosan értem, mit jelent, hogy a fenti gondolatok tulajdonosa odáig süllyedt megélhetési-hatalomtechnikai köpönyegforgatásában, hogy 2018 sötét decemberi éjének leple alatt távolíttatja el a Vértanúk teréről annak az embernek a szobrát, akinek koporsója előtt egykor fejet hajtott. Létezik ennél ocsmányabb dolog, mint az, ami ezzel a skizofrén hajlamú egyénnel történt három évtized leforgása alatt, hogy tudniillik korábbi énjét naponta le kell köpnie ahhoz, hogy egyáltalán még meglássa magát a tükörben?

Bárhonnan nézem, szar lehet Orbán Viktorként létezni ebben a NER-től bűzös világban, és belátni, hogy az 1956-os forradalom – a gépírónő és a mániás hazudozó ripacsszínész (=képzelt forradalmár) piedesztálra emelésével együtt is – egy szocialista felkelés volt, de mert mindenből, ami baloldali, sikerült szitokszót csinálni a nemzet ajakán, hát újra kell írni a történelmet, hogy passzoljon az aktuális nemzeti agymenéshez. Ha már a burzsoá demokratikus forradalom nevű vicc nem jött össze. Aztán miután a Schmidt-féle történelemhamisító üzem és a milliárdos propaganda szalagmunkásai rárontottak Nagy Imre emlékére, a jobboldal soha nem szidja tele pofával jeligére (lásd: „a semmiből létrehozott Nagy Imre-kultuszt toltak le a torkunkon, hősnek beállítva egy velejéig kommunista, hazaáruló és szó szerint nemzetvesztő, mérhetetlenül negatív alakot”) és miután Kövér Nemkommunista László a három magánszemély állíttatta szobor eltüntetését is jóváhagyta a Horthy-díszlet javára, már csak ez a szégyenteljes, dicstelen, simlis húzás hiányzott ahhoz, hogy Orbán Viktor és sleppje végleg és visszafordíthatatlanul elvágja magát 1956 örökségétől. Ha úgy tetszik, Orbán most temette el örökre Nagy Imrét. Azt a Nagy Imrét, aki az akasztófa árnyékában sem árulta el a nemzetét. Pontosan azzal a világbajnok gyávasággal és pálfordult eszelősséggel teszi ezt is, ahogyan tíz éve menekül a nyilvánosság elől, ahogyan függönyök mögé bujkál, ahogyan lavírozik a golyóálló mellényében az újságírók között.

Ha jókedvemben lennék, akkor azt mondanám, hogy ez az egész arról szól, hogy emberünk látja magát abban a bizonyos naponta lehányt tükörben, és azt is látja, hogy mi lenne az ő sorsa, ha az a meghamisított, átírt forradalom ma lenne. De mert nincs vadvirágos jókedvem (forradalom meg pláne nincs), csak egy mérföldkövet látok a 2010 óta tartó módszeres pusztításban, a szimbólumok, jelképek, jelentéstartalmak lebontásának végtelenített folyamatában. És már ez sem megy nekik csak ilyen undorítóan gyáva formában.

Hát igen. Ahol a szobrok nem a történelmi emlékezetet szolgálják, hanem az aktuális politikai bűnbanda szája ízét és pillanatnyi édekeit tükröző bálványimádást, ahol a szobrokat csuklóból lehet innen oda tologatni, mint parasztot a sakktáblán, ott bizony az áthatolhatatlan sötétség az úr. Aminek a leple alá bármi és bárminek az ellenkezője befér.

INKÁBB MEGFAGYOK, DE A KUTYÁMAT NEM ADOM

ABCÚG BLOG
Szerző: VÉGH LÁSZLÓ, FŐDI KITTI
2018.12.28.


Tűzön-vízen át védik egymást, semmi el nem választhatja őket egymástól: sok hajléktalan a kutyája miatt még a szállókra se megy be, mert kevés helyen fogadják őket együtt. Inkább megfagynának a hidegben, minthogy lemondjanak kedvenceikről. Ezek az állatok hű társak, akik védik kiszolgáltatott gazdáikat, az adományozók pedig egy-egy simogatásért cserébe néha bőkezűbben adakoznak az utcán élőknek...

ENYÉM A VÁR!

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY BANDÓ ANDRÁS
2018.12.29.


Kérdés sem merülhet föl: a nem létező „Köztársaság”, azaz a létező Magyarország mindenkori köztársasági elnökének a várban a helye, legyen az akár Áder János, töltse be bárki más ezt a tisztet, mert ezzel is utalni lehet arra, hogy „mindenek” fölött áll, azaz kellene állnia, elemelkedve a kormánypártok és az ellenzékiek csatározásaitól, úgy, hogy a nemzeti bábszínház létezésének még a gondolata se merüljön föl. Helyes, hogy a Várban van a köztársasági elnök palotája, így méltó helyen fogadhatja a hozzá érkező, dolgukat jól végző államelnököket, a hazai és külhoni küldöttségeket, és magasról ejthet a palota előtt, hol ezért, hol azért tüntető polgárokra.

Az ügyben azonban, hogy a várba került a miniszterelnöki iroda, a mi örökös miniszterelnökünk pompás mini palotája, már lenne néhány kérdésünk és megjegyzésünk.

A közkinccsé tett fotó, melyen a kormányfő letekint az ő országára, annak fővárosára, eléggé beszédes. Itt vagyok fönt, fölöttetek, lenézek rátok, immár egy tágas teraszról is. Van már falusi, saját telkemre épített stadionom, mely pénznyerő és pénznyelő automataként kiválóan működik (én vagyok a TAO te King), van kisvasutam, mely akár Bicskéig is zakatol, ha azt mondom, hogy ne húzzák be a féket, és ne pakolják a mozdony elé az ellensúlyokat. Van saját élő pénztárcám, mely az ország legkitömöttebb tárcájává lett. Enyém az ország is, tehát én vagyok az ország (valaha volt) leggazdagabb kormányfője. Már csak ez az egy hiányzott a skalpjaimból, ez a magaslati levegő, melyet most és mindörökre ízlésesen kialakított iroda falai közé szorítottunk...

KULTÚRBÉKE AZ ÖRKÉNYBEN AVAGY PLAY SCHÖN

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.12.27.



Amikor Szép Ernő Patikáját bemutatták, a kor Szakács Árpádjaiból és Orbán János Déneseiből úgy tört fel a dobutcaizás, a talmudmagyarázatozás, a sátorosünnepezés, mint Csurka Pistából a gyomorsav. Az akkori Magyar Idők a Nyugat jelzőrakétás bömbölvényeiről írt, amelyek a szent impresszionizmus nevében Onan próféta praktikáit ültetik át a szellemi térre. A prenyilasokban kicsit több volt a kakaó, mint a posztnyilasokban, de azért bátran kimondható, olyan nagyon sokat nem változott a Mindenható Isten tomporán az a kis furunkulus, hogy én is ültessek már egy kis praktikát a szellemi térre.

Én, kis naív, azt hittem, hogy a Sufni Leláncolt Prométheusza lesz az év botránya (baromi jó darab, amit Dér Zsolt egy szál péniszben játszik végig, ahogy valószínűleg Zeusz sem túlöltözve dugta meg az összes lehetséges nőt, plusz esetleg a Ganimédészt). Nem, az Örkény Patikája multipéniszt tol OJD-ék arcába, annak ellenére, hogy roppant decens ruházatban játsszák végig a darabot Vajda Milánék (aki végre egy igazi vadbarmot játszik, nem óriáscsecsemőt, nem mintha nem lenne remek óriáscsecsemőként)...


NÉZZ MÉLYEN A SZEMEMBE!

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.29.


A halálra ítélteket hajnalban végzik ki, a szobrokat hajnalban cipelik el. Így megy ez. Gyorsan, mielőtt felkel a nap, hogy ne maradjon tanú, csak egy paca a tér közepén, vagy egy, a szív fölött föltépett ing a sztetoszkóp számára, hogy biztosan megállt-e, nem zavar-e tovább. Amikor a suttyó parasztgyerek, az elcseszett futballista hatalmas gyomrával balra fordul az ágyában, a várba gőzölög föl, szájából nyál csorog és cukros szotyoláról álmodik, fölvisít a flex és elárad a gonoszság.
Bejelentette már régen, megcsinálta, tulajdonképpen törvényszerűen. Hiszen nem férhet bele a torz világába, amelyben darutollak, bokacsattogás, kérlek szépen édes öcsém közé delirálja magát a csúti bolond, úrnak, magyarnak egyként rongy. Tehát nem is a miért, hanem a hogyan, a sietős, bujkálós, reszketős rombolás, ahogyan nem mer a szemébe nézni az embernek, és elfordított fejjel, összepréselt ajkakkal rohan a vérzivatarba bele.

Mert odarohan, ez is bizonyos, és még azzal is megver: tudja, hogy szaralak, és azt is, hogy el fog bukni, így most a haláltáncot járja, és egyre gyorsuló iramban. Voltaképp ilyenkor a legveszélyesebb, már átlépte a saját eseményhorizontját és zuhan a fekete lyukba bele, mindeközben törvényszerűen hullik atomjaira, s ha nem zabálná föl a gravitáció teljesen, egy halom trágya, úgymint szarkupac maradna a helyén mementóul, ha már nem az most is. Dehogynem.

Károlyit is hajnalban vitték el, Nagy Imre maradványait is titokban a 301-esbe arccal a föld felé temetni. Éjjel rakták össze a németek emlékművét, és azóta sincs fölavatva, még egy szaros ökumenikus fölszentelés és tömjén-lóbálás sem jutott neki. Titokban lopják a pénzt, függöny mögül lesnek, ukránokkal szavaztatnak és lengyelekkel tapsoltatnak, hogy azt higgyék, az erő velük van, pedig csak a lefizetett, megvett hülyék, azok. De, ha elfogy a pénz, aranyapám, akkor lesz csak itt móka meg kacagás..
.

JUNCKER HIVATALOSAN FELVETETTE, HOGY A NÉPPÁRTNAK TÚL KÉNE ADNIA ORBÁNON, DE LEPATTANT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.29.


- Manfred Weber szokás szerint nem akarja észrevenni, hogy mit művel Magyarországon Orbán Viktor, de azért bizonygatja, hogy ő bizony a populizmus ellen van 

- Nem biztos, hogy Macron helyesen cselekszik, amikor nyíltan felveszi a kesztyűt Salvinival és Orbánnal szemben, mert így csak egységbe tömöríti az amúgy megosztott demagógokat

- A pofátlanság csúcsa: a magyar kormány segített megszökni Gruevszkinak, majd segítséget ajánlott Szkopjénak a határok hatékonyabb védelméhez

Die Welt

A Bizottság elnöke kezdeményezte, hogy az Európai Néppárt zárja ki a Fideszt, de hiába. A konzervatív politikus azzal indokolta lépését, hogy az EPP alapértékeit immár nem lehet összeegyeztetni a magyar párt politikájával, ám a pártcsalád elutasította a javaslatot. Juncker ugyanakkor az interjúban óvta a nagy pártokat attól, hogy másolják a populistákat. Nagy hibának minősítette, hogy a hagyományos erők soraiban egyre többen nyakló nélkül majmolják a demagógokat. Mert aki a populisták után fut, azt az emberek csupán hátulról látják – emelte ki. Hozzátette, hogy nem szabad engedni a populizmusnak. Világossá kell tenni, hogy az ugyan hangos, de semmiféle megoldási javaslata nincsen korunk fő bajaira.

Juncker kitért arra, hogy Románia aligha lesz képes megfelelően ellátni az EU soros elnöki tisztségét, mert még nem fogta fel teljesen, hogy miről is van szó. A körültekintő cselekvéshez ugyanis szükséges, hogy a többieket meghallgassuk. Utána pedig kell hozzá a szilárd akarat is, hogy a saját ügyeket hátrébb soroljuk. Ám az elnök szerint éppen itt van a hiba. Azon kívül az ország belülről annyira megosztott, hogy nem képes egységesen fellépni.

Spiegel

A német szociáldemokraták EP-csoportja Manfred Webert támadja, amiért az a Fidesz szavazataira is számít, hogy Juncker utódja lehessen a Bizottság elnöki székében. A frakció vezetője a konzervatív politikushoz intézett levélben azt kérdezi, mikor szabadul meg végre a pártcsalád Orbán Viktortól? Az üzenet hangsúlyozza, hogy az SPD képviselői a legnagyobb aggodalommal követik nyomon a magyarországi fejleményeket, így a kisebbségek, valamint a menekültek jogainak megsértését, és a korrupciót. Közben a CDU azon van, hogy Weber az uniópártok közös jelöltje legyen. A kereszténydemokraták elnöksége a jövő hónap közepén terjeszti elő ez irányú javaslatát. Ebben nagy szerepet játszik, hogy a CSU politikusa szakított a bajor párt eddigi irányvonalával és nem bírálja az EU-t. Azon kívül már elnyerte az EPP támogatását. Ennek következménye az is, hogy a német keresztény pártszövetség közös választási programon is gondolkodik.

Frankfurter Rundschau

Manfred Weber továbbra is kulcsfontosságúnak tartja a közelgő európai választásokat, mert mindenütt jönnek fel a radikálisok, illetve a populisták. Kaczynski kormányozza Lengyelországot, Salvini Olaszországot. Le Pen a felmérésekben veri Macront. Márpedig – mutatott rá az EPP bizottsági elnökjelöltje – a tét az, meg tudnak-e annyira erősödni az EU-ellenes erők, hogy képesek legyenek szétverni jelenlegi formájában az uniót. Magyarország kapcsán a politikus ismét csak azt hangoztatta, hogy a Néppárt az alapjogok ügyében semmiféle engedményt nem tesz. Emlékeztetett arra, hogy ő és sok más kereszténydemokrata törvényhozó megszavazta Strasbourgban a jogállami eljárást az Orbán-kormány ellen.

FT

Macron és Salvini Európa jövőjéért küzd, mármint a két ellentétes sarokban. A liberalizmus és az uniós összefogás hívének, illetve az euroszkepticizmus szószólójának, a nacionalista jobboldal zászlóvivőjének harca rányomja bélyegét a jövő évi EP-választásra, amely kulcsfontosságúnak ígérkezik. Az olasz belügyminiszter népszerűsége odahaza rögtön megugrott, amint a politikus a költségvetés tervezete ügyében szembefordult Brüsszellel. De EU-ellenes kirohanásai, továbbá a migráció elutasítása folytán ő lett az integráció-ellenes erők kedvence az egész kontinensen, sőt egy formálódó páneurópai nacionalista koalíció összetartó figurája. A francia elnök ezzel szemben a földrészen végigsöprő, régi típusú nacionalizmus elleni bástyaként határozta meg önmagát. Csak éppen odahaza meggyengült. Letta volt olasz kormányfő ugyanakkor azt mondja, hiba volt, hogy Macron felvette a kesztyűt, mert így egységbe tömöríti a populistákat Európa ellen, amikor azok helyből igencsak megosztottak és csak akkor fognak össze, ha van hozzá ellenség.

Némely előrejelzések szerint a májusi választáson a Liga az eddigi 5 helyett 29 mandátumhoz jut. Jól állnak a Le Pen-féle francia szélsőjobbosok is. A Fidesz várhatóan szintén hozza a megfelelő eredményt, és várhatóan erősödni fog az AfD, valamint a PiS is. Ám egyes elemzések úgy ítélik meg, hogy ezek az erők együttesen csupán 25 %-ig jutnak, szemben a mostani 20-szal. Vagyis a nacionalisták és a populisták előreláthatólag nem tudják átvenni az ellenőrzést Strasbourgban, de képesek lesznek megbénítani a Parlament munkáját és beleszólhatnak abba, kik töltsék be az EU-ban a kulcspozíciókat. De nagyon sok függ attól, hogy szövetségre tudnak-e lépni ezek a pártok. Azaz létrejön-e a nacionalista internacionálé.

A gond ott van, hogy a nemzeti érdekek inkább egymás ellen fordítják őket. Salvini kiakadt azon, hogy nem kapott segítséget az illegális bevándorlás ellen, Orbán, vagy az Osztrák Szabadságpárt viszont nem volt kapható semmiféle támogatásra. Ugyanakkor Macron még nem tett szinte semmit, hogy összeurópai koalíciót hozzon létre...

2018. december 28., péntek

A MI VÁRUNK NEM RÉS, HANEM ERŐS BÁSTYA ELVTÁRS

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.12.28.


Jószívűek vagyunk mi magyar adófizetők: vettünk Orbánnak egy várat. Összedobtuk, rá a pénzt, mert tudtuk, hogy már nagyon kell neki. Egyelőre úgy néz ki, hogy örül neki. Mi, magyar adófizetők is örülünk, mert nekünk a mások öröme, olyan, mintha a mi örömünk lenne.

Van gyakorlatunk abban, hogy örömet szerezzünk Orbánnak. Korábban stadionokkal kedveskedtünk neki, nemrégiben pedig magánrepülőgépet vásároltunk a számára, hogy azzal mehessen a Vidi meccseire. Honvédségi beszerzésnek álcáztuk, mert tudtuk, hogy amilyen puritán, nem fogadta volna el. Talán még veszekedett is volna velünk, hogy miért vettünk neki ilyen drága játékot. Ráhagytuk, hadd higgye, hogy nem az övé. Ő csak használja, ha meccsre akar menni.

Nem nagy ügy ez nekünk, futja az adónkból. Ha meg mégsem, akkor legföljebb kicsit összébb húzzuk magunkon a nadrágszíjat. Ilyenek vagyunk, mi magyarok: nekünk a mások öröme olyan, mintha mi magunk örülnénk.

Sőt, ha lehet, még annál is olyanabb. Mert mi, ha ezer évig élnénk, akkor sem tudnánk úgy örülni valaminek, mint ő. És ezt az örömünket senki sem veheti el. Még azok sem, akik folyton fanyalognak. Hogy Orbán mindezt tőlünk lopta.

Persze, hogy tőlünk lopta. És akkor mi van? Még mindig jobb, ha egy tetőtől talpig becsületes magyar ember lopja el a javainkat, mintha egy idegen gazember tenné ugyanezt...

TÓTA W.: FIGYELEM TÖRT SZÁRNYÚ ZUHANÁSOD, BÉKE

HVG ONLINE
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2018.12.28.


A paloták, az arany vécékefék, az eltussolt bűncselekmények nem kaphatnak fényt.

Akar-e Moszkva háborút? – tette fel a kérdést Jevtusenko 1961-ben (eredetiben: Akarnak-e háborút az oroszok?), majd a világháború szenvedéseit idéző képekkel válaszolt határozottan: nem. Akkoriban eléggé kardinális kérdés volt ez az egész világon; megnyugtatóan hangzott az érvelése még akkor is, amikor a Vörös Hadsereg énekkara adta elő tányérsapkában. A költő megszólaltatja az elesett hős fiát, a frontról gyermekéhez visszatérő veteránt, valamint a féltő anyákat és hitveseket, és logikus, hogy nekik elég volt a harcból egy életre. „A harcot nem feledtük el.”

Azok az árvák, katonák és nők mára szinte mind halottak. És nemcsak az oroszok, hanem az amerikaiak, britek, kínaiak és magyarok is. A harcot elfeledtük, filmekből és játékokból ismerjük, és kicsit furdalja is az oldalunkat a kíváncsiság, milyen izgi lehet.

Halottak a vezetők, akik még emlékeztek a háború valóságára. Székeikben új fiúk ülnek, és ők könnyedebben bánnak a csatakiáltásokkal. Tudják és tapasztalják, hogy a nép, maga mögött hagyva a harc emlékét, vevő a keménységre, és szívesen pancsol abban a mesében, hogy az ő nemzete – vagyis ő maga – különb a többinél. Ebből következően az említett nemzet erős, sosem hátrál, egységes és még szép is. Mint szülő nélkül felnőtt gyerekek, olyan hálás a simogató szavakért a háború nélkül felnőtt generáció.

Amikor a populizmus veszélyeit tárgyalja a művelt értelmiségi publikum, többnyire a jogállam szétverését, a korrupciót és a kisebbségek elnyomását fájlalja. De ez csak az első lépcső. Ezek az illiberális rezsimek alapvetően eszkalálnak. Eszkalatívek – már ha van ilyen szó.

Korán jön nekik a pont, ahonnan nincs visszaút. Mivel már eleve gátlástalansággal, program nélkül, öncélúan szerezték meg a hatalmat, a legitimitásuk kétséges. Szükségszerűen igyekeznek elhallgattatni minden kihívót és kérdezőt – már csak azért is, mert az első pillanattól két kézzel lopnak. Az évek előrehaladtával egyre biztosabbak lehetnek abban, hogy ha egyszer elveszítik a hatalmat, akkor a saját törvényeik alapján is a sitten fognak megrohadni. A paloták, az arany vécékefék, az eltussolt bűncselekmények nem kaphatnak fényt.

A király ugyanis a saját életéért küzd, és előbb égeti fel az országot, mint hogy megadja magát. És ha ehhez ütni kell, megteszi gondolkodás nélkül. Háborúban mindent szabad...

FOGALMUK SINCS SE BECSÜLETRŐL, SE ERKÖLCSRŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.12.28.


...Egészen jellemző, hogy kik kerülnek a fideszmédia címoldalaira ezekben a napokban úgy, mint példaképek, akikről érdemes olvasni, akik életükkel iránymutatást nyújthatnak ezekben a vérzivataros időkben. A számtalan kormányhoz hű egyházi ember mellett Orbán Viktor szomszédjának (nem, véletlenül sem strómanjának) a felesége. Annak az embernek a párja, aki varázslatos módon, egyik napról a másikra üzleti zsenivé vált abban a pillanatban, amikor Simicska Lajos többé nem volt Orbán legjobb haverja. Az a nő, aki gyerekeivel együtt milliárdos lett szinte egyik pillanatról a másikra és mindezt a hirtelen jött gazdagságot vallási okokra volt kedves visszavezetni. Igaz, kellemesebb dolog égi ajándékként tekinteni a vagyonra, mintsem belegondolni abba, hogy hány családnak kellett ahhoz tönkremennie, hogy a Mészáros család nagyvonalú mecénásként ünnepelhesse magát.

Ebbe a sorba tökéletesen beleillik Schmitt Pál felesége. A csodálatos, a nemzeti együttharácsolás rendszerébe tökéletesen, résmentesen belesimuló asszony. A vallásos feleség, tökéletes anya és csodás nagymama. A követendő példa. Az, akinek a férje egy lopott doktori disszertációval büszkélkedett, aki az utolsó utáni percig tagadta, hogy plagizált, akitől megvonták a doktori címet és aki nagy pofával hangoztatta, hogy saját jogon megszerzi a doktori fokozatot. Olyan erkölcsi selejt, aki jobb helyeken elbujdosna a társadalom szeme elől, kicsiny hazánkban azonban az első sorban tolakszik minden létező alkalommal, ott virít minden nemzeti ünnepen, a mai napig szemrebbenés nélkül felveszi a kiemelt fizetését, a neki – illetve nem neki, a köztársasági elnöki tisztségnek – járó rezidenciát, irodát, személyzetet. Azokat a juttatásokat, melyeket mi, közösen fizetünk és amelyeket méltatlanság esetén meg kellett volna vonni Schmittől.

De nem, ilyesmi egy hithű fideszessel nem fordulhat elő. Nálunk az ilyen ember csak felfelé tud bukni és akkora szerencsénk van, hogy karácsony táján az ő kedves feleségeik világítják meg a tévúton botorkálók előtt az utat, lehetőleg a vallás izzó lámpásával. Ők az erkölcsi zsinórmértékek. Fideszéknél. Én megtartom a sajátomat, nem kérek az ilyen súlyosan ostoba élősködőkből. A szegénységben élő, becsülettel dolgozó embereknek (ahogy a gazdagságban élő becsülettel dolgozó embereknek is) van mire büszkének lenni. Nekik nincs. Fogalmuk sincs se becsületről, se erkölcsről.

TV2 TÉNYEK - A BULVÁR ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

MAGYAR HANG
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2018.12.28.



Az idei ősz örvendetes fejleménye, hogy a Fidesz mocsokmédiájának zászlóshajója, a TV2 látványosan zátonyra futott. Hiába öntötték bele dézsából a pénzt, hiába próbálták lemásolni és leigazolni az RTL vezérigazgatóját, műsorvezetőit, formátumait és műsorgyártó cégét, mégsem voltak képesek teljesíteni stratégiai céljukat, és legyőzni az RTL Klubot a nézettségi versenyben. Kevés kudarc éri a Nemzeti Együttműködés Rendszerét a médiatérben, s nyilvánvaló, hogy mind közül ez fáj nekik legjobban. Persze semmi újdonság, a TV2 már a kezdet kezdetén, puszta névválasztásával jelezte, melyik pozíciót pályázza meg a piaci versenyben, az RTL Klub pedig ennek megfelelően huszonegy éve veri óráról órára versenytársát – most azonban ennél többről van szó: idén ősszel a TV2 valamennyi műsora csődöt mondott. A nézettségi grafikonjaik egytől egyig beleálltak a földbe.

Az ellenzéki érzelmű tévénéző akár pezsgőt is bonthatna afeletti örömében, hogy a mérgező kereskedelmi hulladékot még mindig csak a balliberális műsorkészítők képesek a megfelelő minőségtelenségben szállítani.
Arcpirító ellentmondás, hogy miközben Orbán Viktor a nemzeti kultúra és identitás legfőbb védelmezőjét adja elő, ipari méretekben mérgezi az országot a legalávalóbb bulvárszeméttel a Riposttól a Borson át a TV2-ig – s mindössze ott veszít, ahol piaci riválisa van.

Minden lelkesültséget megkeserít azonban a tény, hogy amiért Rogán Antal és Habony Árpád ezt az egész szellemi-lelki megrontást végzi, ami ennek a „kultúrpolitikának” a tényleges célja, az nagyon is működik. A TV2 valamennyi bukott műsora mindössze presztízsberuházás, melyeknek nincs szükségük nézőszámokra és reklámbevételekre, hiszen a költségvetésből kiszippantott források elapadhatatlanok. A csatorna egyetlen produkciója, amely valóban számít, az egyetlen, amely cél, és nem eszköz, a minden kritikát alulmúló, gyűlöletet és ostobaságot terjesztő „hírműsor”, a Tények azonban nem bukott meg – sőt: kimagasló számokat produkál. Azt pedig hatalmon és ellenzékben, TV2-ben és RTL-ben mindenki tudja, hogy a kormányzati szennyvízcsatorna bármelyik produkciója megbukhat, amíg a propagandahíradó megbízhatóan szállítja a magas nézettséget...

KÖZEL EGYMILLIÁRDOT KÖLTÖTT IDÉN A KORMÁNY ARRA, HOGY JOBB VÉLEMÉNNYEL LEGYEN RÓLA WASHINGTON

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2018.12.28.


Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok. Ennek az okai elsősorban Amerikában keresendőek: Donald Trump emberei szakítani akartak az Obama-kormány kritikus politikájával, és úgy vélik, barátságos modorban többet elérhetnek Orbánnál, például azt, hogy ne ölelje keblére Vlagyimir Putyint. Ennek ellenére a magyar kormány bőkezűen költ lobbistákra és politikai tanácsadókra Washingtonban; az Átlátszó számításai szerint 2018-ban nagyjából 970 millió forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből...

ITT OLVASHATÓ

FORBES: MÉSZÁROS LŐRINC MAGYARORSZÁG LEGGAZDAGABB EMBERE

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2018.12.28.


A tavalyi rekordugrás után, amikor egy év alatt húsz helyet javított a helyezésén a leggazdagabb magyarok listáján, az egykori gázszerelő felért a csúcsra:

a Forbes listája alapján 2018-ra az egykori gázszerelő, Mészáros Lőrinc lett Magyarország leggazdagabb embere soha nem látott vagyonnal, 381,3 milliárd forinttal.

Ezzel letaszította az élről az OTP-vezér Csányi Sándort, akinek a lap számításai szerint mintegy 70 milliárd forinttal kisebb vagyona van.

Gattyán György tavaly óta nem rontott, de nem is javított a helyezésén, 244,7 milliárd forintjával a harmadik helyet érdemelte ki.

A negyedik helyen Demján Sándor örökösei állnak, míg az ötödik helyezett Veres Tibor lett...

A SZABADSÁG BARÁTAI

MÉRCE
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2018.12.28.



...Ezek az intézkedések mind ugyanabba az irányba mutatnak természetesen, és a logikájuk nagyon is ismerős: mindegyik személyes függőségek rendszerévé alakítja át az intézményes rendet, s a félelmet, a lojalitáskényszert és a kiszámíthatatlanságot teszi meg minden egyes területen a táradalom működésének legfontosabb alapelveivé. Hogy is ne lenne mindez ismerős, hiszen 2010 óta ugyanez történik minden területen?

Ami megváltozott 2018 áprilisa óta, az nem a rezsim alapvető logikája, hanem a gátlástalanság mértéke. Akarom mondani: a zsarnokság mértéktelensége.

Volt-van egy rezsimvita Magyarországon, amely arról szól, hogy miként is lehet a legpontosabban leírni ennek a 2018 áprilisa óta rohamosan egyre zsarnokibbá váló uralmi szerkezetnek a legfőbb tulajdonságait. Nem akarok ennek részleteibe most belemenni, mert mondandóm szempontjából közömbösek ezek a részletek. Egy dolgot szeretnék csak kiemelni: azt, hogy ma sokkal többen szenvednek a szabadság, a saját életük fölötti rendelkezés hiányától, mint ahányan ezt fel tudják, akarják fogni, és még sokkal többen, mint ahányan az általuk tapasztalt szabadsághiányról felismernék, hogy az a jelenlegi rezsimnek a lényegéhez tartozik.

Mindenki szenved tőle, aki nem tud szabadon vállalkozni, mert a gazdaság erőforrásait a kormány a saját kénye-kedve szerint a neki kedves vállalkozói körökhöz irányítja, legyenek azok az ő oligarchái, esetleg egyenesen a strómanjai vagy multik. Mindenki szenved tőle, akinek érdekérvényesítő képességeit munkavállalóként a kormány alacsony bérekre és egyre korlátozottabb munkavállalói jogokra építő gazdaságpolitikája korlátozza. Mindenki szenved tőle, akit a kormány tudásellenes, betanított munkások kiképzésére összpontosító politikája megfoszt a korszerű oktatástól és vele a jobb élet lehetőségétől.

Mindenki szenved tőle, akinek a kiszámítható jövőjét a kormány ötletszerű, erőszakos, játékszabályokat nem tisztelő jogalkotási gyakorlata, gyakori szakpolitikái irányváltásai szertefoszlatják. De valójában mindenki szenved tőle, még az is, aki ugyan kedvezményezettje a rezsimnek, de cserébe lojális szolgává teszik őt, akinek tapsikolva kell ünnepelnie a rezsim vezetőinek ügyességét, gyalázkodva szidni az ellenzékét, és rettegnie kell attól a jövőtől, ahol esetleg a rezsim megbukik.

Pontosan onnan ismerhetjük fel, hogy ma jelenleg a szabadságunk elleni szisztematikus és könyörtelen háború folyik a rezsim részéről, hogy milyen kevesen gondolják azt – még az ellenzékiek körében is –, hogy a rezsim bukása után jó kezekbe kerülhet a kormányhatalom. Miközben ugyanannyian ellenzik Orbánék uralmát, mint ahányan támogatják, az ellenzék kicsiny, megosztott és szinte semmiben egyet nem értő csoportokból áll, s hogy ez a helyzet előállhatott, abban csak részben felelősek ezek a csoportok, s talán nem is nagyobb részben.

Mert mindez annak a fajta hatalomgyakorlásnak köszönhető, amely, akárcsak a társadalom egészében, úgy a politika világában sem tűr meg semmilyen valódi szabadságot. A mai ellenzéki csoportok azért is ilyen sokfélék és erőtlenek egyszerre, mert politikai trükkök sokaságával – anyagi erőforrásaik, a média, a politikai intézmények és játékszabályok manipulálásával – mesterségesen erre a vegetatív állapotra vannak kényszerítve.
A 2018-as év éppen attól volt olyan nyomasztó élmény sokunk számára, mert április óta oly mértékben szűkült össze a szabadság még megmaradt világa, olyan tehetetlenek voltunk ennek az egyre gátlástalanabb rezsimnek újabb és újabb támadásaival szemben, hogy jó okkal gondoltak arra sokan, hogy talán mindennek vége, nincs értelme tovább küzdeni.

S a legtöbb, ami elvárható, az a passzív ellenállás, a lemerülés, kibekkelés, ha ugyan nem a behódolás vagy az emigráció.

Ne vegye senki siránkozásnak, amit mondok. Attól még, hogy őszintén szembenézünk a valódi helyzetünkkel, legyen az bármilyen rossz is, nem vagyunk szükségképpen defetisták. A fenti diagnózisból ugyanis nem csak az következik, hogy rossz a helyzet, de az is, hogy nagyon egyszerű megmondani, hogy mitől rossz, és hogy mi vele a teendő.

A jelenlegi rezsim lényege ugyanis nem (csak) a korrupció, nem(csak) a társadalmi egyenlőtlenségek fokozása, nem(csak) a demokrácia és a jogállam lebontása, nem (csak) a munkavállalók jogainak felszámolása, nem(csak) a jövőt felélő társadalompolitika és a többi, a különböző ellenzéki csoportok által külön-külön joggal szóvá tett szörnyűség, hanem az a következetesség, amellyel ezek a különféle intézkedések mind-mind egy szabadságától megfosztott, a hatalomnak kiszolgáltatott, függőségbe taszított társadalom létrehozására irányulnak. Igen, van benne rendszer. Egy zsarnoki, szabadságellenes rendszer, amely messze nem korlátozódik a politika világára, hanem a társadalom minden szintjén egyformán érvényesül...

MAZSIHISZ, LUKÁCS, NAGY IMRE: KIHÚNY A HAZAI BALOLDAL SZELLEME

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2018.12.28.


A rendszerváltásunk hivatalos története fél év híján 30 éve Nagy Imre újratemetésével kezdődött, amely egyúttal -- már akkor is csalással -- megalapozta a mai kormányfő karrierjét. Most ő vetett végett ugyanennek a narratívának mint amely már kiszolgálta őt és fel lehet váltani valami mással. Az ország ez alatt az emberöltő alatt ujjongásból reménykedésbe, onnan csalódásba, majd mára mélyülő politikai belharcba és válságba váltott. A baloldali demokrácia szelleme mostanra kihunyt, a rendszerváltó elit, amelynek Nagy Imre az ikonikus figurája maradt úgy is, hogy ugyanő igazából nem vált a nemzet osztatlanul elismert hősévé, mára teljesen improduktívvá vált, a Facebookon kimerülő törzsi összekapaszkodásának semmilyen politikai jelentősége nincs.

A hazai baloldal - amely döntően a budapesti értelmiség egy részének hitbizománya, amennyiben pedig nem, az MSZMP tömegbázisának öröksége - a Mazsihisz pozícióvesztésével és a hazai zsidó narratíva átalakulásával, a Lukács-archívum és -szobor korábbi eltüntetésével és most Nagy Imre szobrának áthelyezésével az utóbbi másfél évben elvesztette szellemi örökségének reprezentációit. (De ebbe a sorba illeszkednek kisebb-nagyobb mértékig a Népszabadságtól a CEU-ig terjedő intézménybezárások is.) Mivel a baloldali politikai osztály korábban nem volt képes kilépni a szűk burokból, amelyben a Kádár-rendszer fölnövesztette, nem tudott a vidék, a munkásság és a keresztény baloldal felé nyitni, önmaga narratívájának lett a foglya, majd mára -- hogy se szellemileg, se szimbolikusan nem volt képes megvédeni azt - az áldozata. A baloldal megújulásra és megújítókra vár. A Nagy Imre-szobor elhurcolása ezt a változást pecsételte meg...

A FŐVÁROS A CÉLPONT - AHOL NINCS MUNKA, ONNAN MENEKÜLNEK A 45 ÉVEN ALULIAK

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2018.12.28. 


A jövedelmi egyenlőtlenségek jóval nagyobbak, mint a rendszerváltás előtt.

A munkalehetőségekkel és a jövedelmek nagyságával függ össze elsősorban, ha valaki új településre költözik - mutat rá Bálint Lajos és Obádovics Csilla az országban élők belső vándorlását elemző tanulmánya a közelmúltban megjelent Demográfiai portré című tanulmánykötetben. A KSH Demográfiai Kutatóintézetének három évente kiadott gyűjteményében az olvasható, hogy ebben az évtizedben 2016-ban hagyták ott a legtöbben korábbi településüket. Legnagyobb részük, 255 ezren eddigi megyéjükben kerestek jobb lehetőséget, mindössze 25 ezren lépték át a megyehatárt és 18 ezren költöztek más régióba. Hasonlóan nagy mozgást ezt megelőzően 2007-ben mértek a társadalomkutatók. Egyértelműen kiderül, hogy az elmaradott gazdaságú térségekből menekülnek az aktív korúak, különösen a fiatalok.

A legijesztőbb eredmény, hogy mára a fővároson kívül nincs az országban olyan térség, amelyik bevándorlási nyereséget tud elkönyvelni, vagyis ahová többen költöztek be, mint ahányan otthagyták.

Győr környékén kiegyenlített a mozgás, de az ezredfordulón ennél jobb volt a helyzet: Közép- és Nyugat-Dunántúl volt a fő célpontja a munkát kereső családoknak. 2012-ben vette át a vezető szerepet Közép-Magyarország, vagyis a főváros és Pest megye. Az elmúlt 16 évben ez a térség 135 ezer lakossal gyarapodott, miközben Közép-Dunántúl visszaesett, a lélekszám itt jó esetben stagnál, míg Észak-Magyarországról 58 és félezren, Észak-Alföld településeiből pedig 64 ezren költöztek el. Nem ekkora, de érezhető az elvándorlás lakosságszámban mérhető vesztesége a dél-alföldi és a dél-dunántúli régióban is...


ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINC TÁGAS SZAUNÁBÓL NÉZHETI MAJD A HAVERJAIVAL A HORVÁT CSAPATÁNAK MECCSEIT

444
Szerző: haszanz
2018.12.28.



Pazar lesz VIP-nak lenni Mészáros Lőrinc horvát klubja, az NK Osijek (Eszék) egyelőre készülő stadionjában. A horvát bajnokság második helyén álló klub most posztolta ki az épülő új stadion részletes látványterveit, leginkább a VIP-részre koncentrálva 

Szemben a magyar gyakorlattal, ahol a stadionok közpénzből nőnek ki a földből, Horvátországban Mészáros Lőrinc „saját” zsebből állja a csapata új stadionjának építési költségeit...


ÖSSZEHANGOLT FELLÉPÉSSEL, A MÁJUSI EP-VÁLASZTÁSON TÖRNÉ MEG AZ ORBÁN-RENDSZERT ÚJHELYI ISTVÁN

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MTI/narancs.hu
2018.12.28.


Stratégiai egyeztetésre hívja az ellenzéki pártokat a szocialista politikus.

Január első hetére stratégiai egyeztetésre hívja a demokratikus ellenzéki pártok európai parlamenti kampányfőnökeit az MSZP választási felkészülését irányító Ujhelyi István, aki szerint a májusi választáson összehangolt fellépéssel megtörhető az Orbán-rendszer.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján a szocialista politikus arról beszélt: óriási az ellenzék felelőssége abban, hogy a jövő évben megálljt parancsoljon "annak a diktatórikus hatalmi építkezésnek, ami jellemzi Orbánt és oligarcháinak rendszerét".

Ujhelyi István szerint megmutatkozik az Orbán-rendszer sebezhetősége, ha a Fidesz májusban nem szerzi meg a brüsszeli mandátumok többségét, ezért a választók voksaiért versengő ellenzéki erőknek egyeztetniük kell stratégiájukat azért, hogy többségbe kerüljenek "a nem Orbán Viktort szolgáló európai parlamenti képviselők".

Nyilvánvaló, hogy ez nem jelenthet közös nagy ellenzéki listát - jelentette ki, utalva arra, hogy több párt bejelentette már jelöltjeit, ettől függetlenül "kutya kötelességünk egyeztetni a politikai stratégiánkat".

Hangsúlyozta: a karácsony előtt indult, addig példátlan és példamutató ellenzéki, szakszervezeti és választói együttműködés közös frontot hozott létre az Orbán-kormánnyal szemben, ez az együttműködés januárban folytatódik.

2019 jelszava Stop Orbán - jelentette ki egy piros lapot felmutatva. Mostantól ezt a jelképet használják "Orbán Viktor bűnös rendszerével szemben".

IVÁNYI GÁBOR: NINCS OLYAN TÁRSADALMI CSOPORT, AMIT MEG NE BÁNTOTTAK VOLNA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2018.12.28.


A lelkész közölte: bárkit mondhatna találomra, aki még sorra kerülhet, de nem akar ötleteket adni.

Most éppen a fedél nélküliek az új migránsok, de szinte nincs olyan társadalmi csoport, amit mélyen meg ne bántott volna a hatalom, és minden bizonnyal újabb és újabb csoportokat fognak találni – mondta a zoom.hu-nak Iványi Gábor lelkész, akinek egyházától a Fidesz 30 év után vette el az egyházi státuszt.

Bárkit mondhatnék találomra, aki még sorra kerülhet, de nem akarok ötleteket adni. Szomorú, hogy az EU és az USA is tétlenül szemléli azt a randalírozást, ami itt megy. Mert legyen világos: nem a parlament előtti kiabálás és sípolás a randalírozás, hanem az a barbár munka, amit Magyarország jogrendje és működése ellen elkövet a kormány. Beleröhögnek a világ arcába, és nincs aki megállítaná őket, mert kell a szavazatuk a Néppártban, ahonnan rég ki kellett volna penderíteni a Fideszt
– fogalmazott.

Iványi Gábor hozzátette: bármilyen keserűen is hangzik, rég meg kellett volna vonni Magyarország szavazati jogát is. Szerinte talán társadalom is okulna ebből, nem szabad azt várni, hogy mások megoldják helyettünk a problémáinkat...

ELBONTOTTÁK NAGY IMRE EMLÉKMŰVÉT A VÉRTANÚK TERÉRŐL

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.12.28.


A hajnali órákban vágták le és szállították el Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrát a Kossuth tér mellett található Vértanúk teréről. A szobrot a Klubrádió olvasója szerint egy nyerges vontatóra pakolták, mikorra mi a helyszínre értünk, már a szobor talapzatát adó hidat bontották. Megkezdődik a tér korábbi állapotának visszaállítása.

A szobor eltávolításához a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulásához volt szükség, amelynek elnöke Kövér László. A hivatalos indoklás szerint

a Kossuth tér sikeres megújítása után a Nemzeti Vértanúk Emlékművének rekonstrukciójával a kiemelt nemzeti emlékhely teljes területén befejeződik a kommunista szoborrombolások okozta sebek begyógyítása.”

Nagy Imre, a szabad Magyarország kommunista miniszterelnöke szobrának a helyén az 1919-es vörösterror áldozatainak emléket állító Nemzeti Vértanúk Emlékművének másolatát fogják felállítani...

KÖZELEDNEK A SZILVESZTERI BULIK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.28.


A november végétől szilveszterig tartó fogyasztási csúcsszezonban a magyar vásárlók az első 9 hónapban szokásos havi átlagköltésük másfélszeresét költik el a kiskereskedelemben. Nem mindegy, hogy hol, mire és mennyit adunk ki. Ebben segíthet néhány termékteszt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában húszféle virslit vizsgáltak meg. Az ellenőrzés a fehérje-, a zsír-, a nedvesség- és a sótartalomra terjedt ki. A vizsgált húsz virsliből három megbukott. Nem felelt meg a Pikok sertés virsli, a Hercsi Bécsi virsli és a Landhof Frankfurti sertés virsli is.

Az egyik termék zsírtartalma az előírt határértéket, egy másiké pedig a csomagolásán feltüntetett értéket haladta meg. A harmadiknál a termék fehérjetartalma nem érte el a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt szintet. Az ITM a vizsgálatról más adatokat nem adott tájékoztatást, sem a kiadott közleményben, sem az eredményeket mutató táblázatban.

Nem mindegy pedig, hogy hol, milyen áron beszerezhető, és az élvezeti érték alapján milyen besorolású termékekről van szó. A KPMG szerint a november végétől szilveszterig tartó fogyasztási csúcsszezonban a magyar vásárlók az első 9 hónapban szokásos havi átlagköltésük másfélszeresét költik el a kiskereskedelemben. A többségnek nyilvánvalóan fontos, hogy pénzét a legésszerűbben adja ki...

ÉV VÉGI VALENTIN-NAP AMERIKÁBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Gabriella
2018.12.28.


Azt gondolod, december 26-a még a karácsonyhoz tartozik? Nagyon tévedsz, amire a legékesebb bizonyíték, ha aznap betévedsz egy amerikai szupermarketbe és azt tapasztalod, amit Gabriella élt át és fotókkal is illusztrált.

Én 5, férjem pedig több mint 10 éve él az Egyesült Államokban. Kultúrsokkról, beilleszkedési tapasztalatokról, pozitív és negatív itteni élményekről hosszan lehetne mesélni, de most egy számomra mai napig nehezen megszokható dolgot emelnék ki. Ez az állandó rohanás, illetve a pillanatok meg nem élése.

Egy átlag amerikai sokat dolgozik, gyakorta több, mint heti 40 órát és talán ismert, hogy itt a szabadságokkal nagyon szűkmarkúak a munkáltatók. Szóval valahol érthető, hogy a munkanapokat kell sokszor színessé tenni, ezért egy átlag amerikai 2-3 programot is össze tud sűríteni magának munka után, ami persze szuper dolog is lehet...

KIÁBRÁNDULÓBAN?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2018.12.19.


A Kreml hosszú időn át halogatta a nyugdíjrendszer átalakítását, ami – mint az utóbb kiderült – praktikusan a nyugdíjkorhatár fölemelését jelentette. Hosszú kivárás után a kormányzat 2018 nyarán végre elszánta magát, és a labdarúgó-világbajnokság nyitónapján bejelentette tervét. Az eredeti elképzelések szerint a nők esetében 55 évről 63-ra, míg a férfiak esetében 60-ról 65 évre emelték volna a még 1930-ban megállapított nyugdíjkorhatárt.

A politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy döntése népszerűtlen lesz. Többek között ezért is próbálták meg a reformot, amennyire csak lehet, Putyintól távol tartani, azt a benyomást keltve, hogy az elnöknek ehhez semmi köze. Ez– ahogy a bejelentés időzítése is – arra vallott, hogy a hatalom nagyon tartott és tart ma is a társadalom reakcióitól. Félelme nem alaptalan. Az orosz társadalom nagy része ugyanis a nyugdíjkorhatár fölemelését igazságtalannak és egzisztenciális biztonságát fenyegetőnek tartja. Mindenekelőtt azért, mert az oroszországi várható élettartam még mindig nagyon alacsony. Európában – Moldova és Ukrajna mellett – a legalacsonyabb. De tavaly óta legalább eléri a világátlagot, ami ma 72 év.

Nem volt ez mindig így. 1995-től 22 éven át az oroszországi várható élettartam alacsonyabb volt a globális átlagnál, ami jól mutatja a politikai és gazdasági átalakulás súlyos társadalmi árát. Ebben a több mint két évtizedig tartó időszakban akadtak olyan évek, amikor a férfiak átlagéletkora hatvan év alá csúszott, és ezzel rosszabbak voltak életesélyeik, mint a korabeli pakisztáni társaiké. De azért is fogadta a nyugdíjreformot ellenségesen az orosz társadalom többsége, mert az ország nagy részén komoly problémát jelent a munkahely idős kori megőrzése. A munkahely elvesztése ugyanis számukra többnyire azzal jár, hogy a nyugdíjaskorig hátralévő években legfeljebb csak alkalmi munka jut nekik. Vagyis a nyugdíjkorhatár felemelésével ezek az egzisztenciális bizonytalansággal teli évek hosszabbodnak meg lényegesen, miközben az átlagnyugdíj sem magas, alig 12 000 rubel, vagyis durván 60 000 forint. Kiváltképp a férfiak helyzete súlyos, hiszen várható élettartamuk alig másfél évvel hosszabb, mint a most megállapított korhatár. Mindeközben azok kilátásai sem irigylésre méltóak, akik megérik a 65 évet. Nekik átlagosan még 13 évnyi nyugdíjaskor jut, miközben Európa nyugati részén ez legalább 4–6 évvel hosszabb. Oroszországban azonban a férfiak közül nagyon sokan nem érik meg a most megállapított új korhatárt.

A nők helyzete azonban jóval kedvezőbb. Az ő várható élettartamuk meghaladja a 77 évet, és akik megérik a 60 éves kort, a végül törvénybe foglalt új nyugdíjkorhatárt, átlagosan még csaknem 22 nyugdíjban töltött évre számíthatnak. Mindezek ismeretében meglepő volt, hogy a férfiak és a nők élettartama közti nagy különbség ellenére – az erős társadalmi tiltakozás hatására – nem a férfiak korhatárát vitték lejjebb, hanem a nőkét. Esetükben a 63 év helyett végül a 60 éves kornál húzták meg a nyugdíjkorhatárt. Ezt a változtatást maga Putyin jelentette be, aki a társadalmi tiltakozást csillapítandó mégiscsak kénytelen volt megszólalni, és ezzel elismerni, hogy nagyon is köze van a reformhoz. (Érthetetlen, hogy az elnök környezetében miért is gondolhatták ennek ellenkezőjét.)

A nyugdíjkorhatár fölemelése a fentieken túl azért is keltett komoly ellenérzést az orosz társadalomban, mert a reform a hatalmi elithez tartozó különböző foglalkozási csoportok – a hivatásos katonák, a rendőrök, a titkosszolgálati emberek és az ügyészek – korkedvezményes nyugdíjazását semmilyen formában sem érintette. Ma a 46 millió oroszországi nyugdíjas közül 14 mil­lióan idő előtt mentek nyugállományba. Ráadásul, miközben a hatalom közvetlen támaszát jelentő csoportok privilégiumai érintetlenek maradtak, három foglalkozási csoport esetében – idetartoznak az orvosok, a pedagógusok és az úgynevezett „alkotó emberek” – az általános szabályként meghatározottnál is magasabb nyugdíjkorhatárt állapítottak meg. Nekik 68 évesen lehet csak nyugdíjba menniük. Ez a döntés arra vall, hogy már most sincs elegendő orvos és pedagógus a rendszerben, és ez a helyzet a későbbiekben tovább súlyosbodhat. Ennek számos oka lehet, köztük az országot legálisan elhagyók számának látványos megugrása. Ez a folyamat az ukrajnai válsággal gyorsult fel. Beszédes, hogy 2010-ben még csak nagyjából 40 000 fő emigrált, 2014‑ben viszont már 300 000, majd a következő évben 350 000, 2016‑ban pedig 420 000...

ERŐSZAKOS ORBÁN-REZSIMRŐL ÉS KÉTSÉGBEESTETT MAGYAROKRÓL ÍR A VISEGRÁDI ORSZÁGOK SAJTÓJA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2018.12.28.


Lengyelországban az Orbán-féle „puha” autoriter berendezkedés végét, és a széles ellenzéki összefogás jelentőségét hangsúlyozzák. Szlovákiában a kormányzati propaganda virtuális valóságának hatékonyságát és a „bátortalan magyar ellenzéket” emlegetik. Csehországban „a magyar reménytelenségről” írnak a résztvevők alacsony száma kapcsán, amely aligha fogja a magyar miniszterelnököt meghátrálásra kényszeríteni.

Vigyázó szemetek Budapestre vessétek! Így lehetne parafrazálni Batsányi János A franciaországi változásokra című epigrammájának zárósorát, ha a legújabb magyarországi tiltakozáshullám közép-európai visszhangjáról kérdeznek. Az Orbán Viktor-féle hatalomkoncentráció és autoriter uralkodói stílus különböző mértékben, de a térség minden országában kimutatható. A nyugat-európai típusú liberális demokrácia válsága régiónkban budapesti mintára terjed. Éppen ezért követik élénk figyelemmel a lengyel, szlovák és cseh polgári demokrácia hívei a magyar ellenzék legújabb akcióit...

VAJON HÁNY ÉVET DOBTUNK KI A KUKÁBA?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.12.28.



Jó reggelt, puszi, pacsi mindenkinek! Vészesen fogy az év, de ez nem mondható el sem a NER feneketlen étvágyáról, sem a NER szakmunkások és tartóoszlopok pofátlanságáról, arroganciájáról, esetenként tényleg földszintes szellemi kapacitású trollokat megszégyenítő megmozdulásairól.

Tegnap előrebocsátottam (nem volt abban sem nagy kockázat), hogy a nagyonboldogújév első napja valószínűleg nem a puritán, várbéli kolostorban éri Felcsút üstökösét. Hát tényleg nem: ezúttal Brazília dühöngő szélsőjobbos elnökének beiktatási ceremóniáján gazsulál majd. A változatosság kedvéért. Erdogan diktátor és szultán pajtást ugyanis már beiktatták, oda hiába is menne. Abba, hogy a brazil társadalom mennyire mély válsága és a teljes, korrupcióval együtt élő politikai elit minő gyalázatos kudarca kellett ahhoz, hogy Jair Bolsonaro-t felszínre dobja a víz, vagyis mi vezetett szükségszerűen ahhoz, hogy még olyanok is rá szavaztak, akiket egyébként reggeltől estig gyaláz, azt most hagyjuk. Csak annyit állítok, hogy változatlanul több mint jelzésértékű, milyen alakokhoz dörgölőzik nagy erőkkel egy papíron európai, kisméretű, kis jelentőségű ország hatalmas küldetéstudattal sújtott vezetője. A brazil Trump-ként futó közveszélyes Bolsonaro radikalizmusával még a populizmus kortárs hősei közül is kiemelkedik: katonai diktatúráról álmodik, nyíltan homofób, szexista, rasszista büdöstapló, rajong az emberkínzásért, nyíltan megveti a demokráciát és olyan külügyminisztert nevezett ki, aki marxista ideológiának tartja „az éghajlatváltozással kapcsolatos rémhírterjesztést.” Nos, ennek az embernek gratulált Orbán a választások megnyerése után az elsők között, azt állítva: nagy elismeréssel látja, hogy azokat az értékeket, melyeket Magyarország is fontosnak tart, Jair Bolsonaro győzelemre vitte a hazájában. Szerintem megnézhetjük magunkat, ha már most nem késő.

Bár ahol a felcsúti mangalicatrágyából, semennyi piaci munka nélkül, megszámlálhatatlan ideológiai pávatánc és raklapnyi elrongyolt köpönyeg árán, a közpénzből élősködés nagyobb dicsőségére egyenesen a Várba vezet az út, ott már bármi is megtörténhet. Nem tudom, mennyire kapcsolódik ehhez a sokmilliárdos, történelmi értelemben több mint szimbolikus fejleményhez, de itt szükséges megemlíteni: a Horthy-korszak puritán adófizetői milliárdokkal és a felcsúti sufnijogász Várba költözésével leírható restaurációjának kevésbé napos oldalán Magyarországon 3 év alatt mintegy 10 ezer családot lakoltattak ki. Miközben a Családok Galádok évének NER-indulóját trombitálták az ország fülébe...