2020. november 3., kedd

JÁRVÁNY, RASSZIZMUS, MEGOSZTOTTSÁG – MIN DŐL EL AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS?

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2020.11.03.


Felmérések szerint az utóbbi évek fontosabb társadalmi-politikai ügyei kevésbé fontosak az amerikai választóknak. A legtöbbek szavazatát idén is a gazdasági helyzet és a hosszú ideje rágott egészségbiztosítási reform határozza meg, de a koronavírus-járvány is ott van a legégetőbb témák között. A legtöbb választási ügyben jobb a felmérésekben vezető demokrata jelölt, Joe Biden megítélése, mint Donald Trumpé, és személyisége is szimpatikusabb az átlagos választónak. Azonban a gazdaságtól kezdve a koronavírus-járványon át a klímaváltozásig a legtöbb ügyben nagyon erős szakadék van a két párt tábora között, így a társadalom mély megosztottsága miatt a gazdasági vagy járványhelyzet vélhetően kisebb hatással lesz a szavazás kimenetelére, mint egy átlagos elnökválasztáson lenne.


Ha valaki átböngészné az utóbbi évek amerikai sajtóját és az Amerikáról szóló nemzetközi híreket, kismillió olyan megosztó ügyet találhatna, amelyen a 2020-as választás múlhat, a fegyvertartástól és az abortusz körüli kultúrharctól kezdve a növekvő egyenlőtlenségeken és az utóbbi hónapokban országszerte tiltakozásokhoz vezető etnikai feszültségeken át a tomboló koronavírus-járványig.

Ennek ellenére a felmérések szerint nem ezek lesznek a döntők. Ahogy minden évben, idén is a gazdasági helyzetre mondták a legtöbben, hogy fontos a szavazatuk leadásakor, a másik gyakran emlegetett téma pedig a már négy, nyolc és tizenkét éve is központi kampánytémának számító egészségbiztosítási reform. Egyéb aktuális kérdések, mint például a klímaváltozás, a vagyoni és etnikai egyenlőtlenségek vagy az oktatási rendszer állapota azonban már jóval kevésbé fontos a teljes lakosság körében.

Utóbbi megkötés azonban az idei elnökválasztás esetében különösen fontos, miután a két párt szavazóbázisainak prioritásai és az egyes kérdések megítélése alapján (is) az lehet az ember benyomása, mintha a jobb- és baloldal két külön országban élne.

De az is látszik a közvélemény-kutatásokból, hogy Amerika nagyot változott négy év alatt. A 2016-os kampány központi témái mára teljesen marginálissá váltak, és egyes értékelések szerint idén a konkrét társadalmi-politikai ügyeknél fontosabb lesz a jelöltek személyes kvalitásainak megítélése...

TRUMP NÉGY ÉVE: A HISZTÉRIKUS ELNÖK, AKI LEGALÁBB PRÓBÁLTA BETARTANI AZ ÍGÉRETEIT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2020.11.03.


Trump vagy Biden? Nagyon rég nem volt olyan amerikai elnökválasztás, amely ennyire felfokozott érzelmi légkörben zajlott volna, ahol ennyien elhitték volna, hogy a tét az ország, vagy akár a világ sorsa. Pedig elég megnézni Donald Trump legfontosabb 2016-os ígéreteinek a teljesülését, hogy belássuk: Amerika elnöke valójában mindig korlátok között lavírozva próbál valami nyomot hagyni maga után, de még egy határfalat sem könnyen tud felépíteni, hát még egy egészségügyi törvényt visszavonatni. Ezzel együtt sok múlik azon, hogy november 3-án Donald Trump kap-e újabb négy évet, vagy a 77 éves Joe Biden személyében minden idők legidősebb elnöke költözhet a Fehér Házba 2021. január 20-án. Egy-egy elnöki ciklus értékelése összetett feladat, Trump eddigi négy évéről is könyvtárnyi irodalom születik majd, ezért a választás előtti elemzésünkben csak a leglényegesebb pontokra koncentráltunk: megnéztük, mennyit tudott megvalósítani az 5 legfontosabb ígéreteiből, majd azt is megmutatjuk, melyek azok a csatatér államok, ahol a választás eldől...

BIDEN ÉS HARRIS: A MÚLT ÉS A JÖVŐ

24.HU
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2020.11.03.


Az Átlag Joe-ként emlegetett demokrata elnökjelölt idős fehér férfiként az amerikai politika múltját jeleníti meg, alelnökjelöltje bevándorlócsaládba született fekete nőként a multikulturális jövőt. Mindketten igencsak mérsékeltnek számítanak a balra tolódó Demokrata Pártban.


KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

Rettegve várják az elnökválasztás napját a demokraták
Nem sokan számítanak Trump győzelmére, de a magyarok igen
Így manipulálható a voksolás: az amerikai elnökválasztás sötét oldala


Barack Obama egykori alelnöke, Joe Biden hivatalosan még be sem jelentette indulását a 2020-as elnökválasztáson, amikor már álompárként kezdték el emlegetni Washingtonban őt és Kamala Harris kaliforniai szenátort, aki alelnökjelöltként kiegészíthetné a veterán politikust.

A napokban 78 éves Biden sokak szemében maga a múlt: egy újabb idős fehér férfi, aki hosszú politikai pályafutás után elnök szeretne lenni. Félő volt, hogy a változó, egyre fiatalabb, színesebb Demokrata Párt széleskörű reformokra vágyó szavazói visszautasítják jelölését, és ez Biden vereségéhez vezethet egy olyan elnökválasztáson, ahol – mint azt Hillary Clinton négy évvel korábbi veresége megmutatta – a demokratáknak minden egyes szavazatra szüksége van a győzelemhez.

Kellett Biden mellé valaki, aki fellelkesítheti a párt fiatalabb szavazóit, főleg a feketéket és a nőket, akiket elkedvetleníthet, hogy már megint egy fehér férfira adhatják le szavazatukat. A demokraták szerencséjére nagy mezőnyből válogathattak, és közülük a Bidennel jó kapcsolatot ápoló Harris volt az egyik fő esélyes: a Washingtonban első szenátori turnusát töltő egykori ügyész, aki bevándorlók gyerekeként született színes bőrű nőként könnyebben tud megszólítani olyan választói rétegeket, akikkel Bidennek gondjai lehettek volna. Más kérdés, hogy ő sem sorolható a párt progresszív balszárnyához, amely Bernie Sanders vagy Elizabeth Warren jelölésében bízott, azt bizonygatva, Donald Trump 2016-os győzelméhez az vezetett, hogy a demokraták nem voltak hajlandók újítani.

Biden viszont már az előválasztás alatt kijelentette, hogy „átmeneti” jelöltnek tartja magát, aki összeköti az egymást követő demokrata politikusok generációját, és utat nyit az ország jövőjét képviselő leendő vezetők előtt...

A POPULISTA ÉS A KONZERVATÍV: TRUMP ÉS PENCE

24.HU
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2020.11.03.


Az elvtelennek tartott Donald Trump és abortuszellenes, keresztény alelnöke nagyon különböznek egymástól, a baloldal mégis nehezen tudja eldönteni, melyiküket utálja jobban.

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

Ellopta a show-t az alelnökjelölti vitán a légy, ami rászállt Mike Pence fejére
Mike Pence: Nyár végére magunk mögött tudhatjuk az egész járványt
És akkor Mike Pence felbukkant Afganisztánban


Amikor Donald Trump 2016-ban megszerezte a Republikánus Párt elnökjelöltségét, akadt egy nagy problémája. A párt egy része gyanakodva fogadta a New York-i milliárdost, aki nem arról volt híres, hogy a konzervatív értékek megtestesítője lenne, így hát kellett valaki, aki segít neki egyesíteni a pártot, összefogja a hezitáló konzervatív szavazókat, főleg a keresztényeket, akik nélkül esélye sem lett volna megnyerni az elnökválasztást.

Így jött a képbe Mike Pence, Indiana állam kormányzója, egy országos szinten alig ismert politikus, akit Trump annak ellenére választott alelnökjelöltjének, hogy korábban semmilyen kapcsolatban nem állt vele, és igencsak ellentétes személyiségek. Való igaz, hogy Pince mintapéldája a keresztény-konzervatív értékrendnek. Trump első közös interjújukban le is szögezte:

"különbözőek vagyunk".

Míg Trump New Yorkban, egy ingatlanokkal üzletelő milliomos családban nevelkedett, és az üzleti életben szerzett nevet magának, Pence a középnyugati Indiana állambeli Columbus kisvárosában nőtt fel, középosztálybeli katolikus családban, és a jogi egyetem elvégzése után rögtön a politikai élet felé fordult: egy évvel a diploma megszerzése után képviselőjelöltként indult az 1988-as kongresszusi választáson, de kikapott, csakúgy, mint két évvel később.

Pence a kilencvenes években egy konzervatív, szabadpiaci elveket támogató kutatóközpont elnökeként kezdett el dolgozni, de nevét inkább egy sikeres rádióműsor vezetőjeként ismerhették meg az emberek. Trump szintén a médiának köszönhetően vált híressé: egyrészt a New York-i bulvársajtó révén, ahol az 1980-as évektől kezdve előszeretettel számoltak be az excentrikus milliárdos üzletember viselt dolgairól, majd a kétezres években a The Apprentice című reality-műsor vezetőjeként lett még ismertebb...

KÖZÖS EREDMÉNYVÁRÓVAL JELENTKEZIK A MÉRCE ÉS A PARTIZÁN AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSOK ÉJJELÉN

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2020.11.03.


Több szempontból is különleges választásra készül az Amerikai Egyesült Államok november 3-án.

A második világháború után csak két olyan elnök volt, akinek nem sikerült második mandátumot nyernie, ám ha hihetünk a közvélemény-kutatásoknak, akkor Donald Trump csatlakozhat a Jimmy Carterhez és az idősebb George Bush-hoz az egymandátumos elnökök klubjában.

Persze a „hihetünk a közvélemény-kutatásoknak” kitétel sem olyan magától értetődő, a 2016-os választások előtti néhány mérési pontatlanság, illetve Donald Trump meglepetésszerű győzelme óta kevesen vannak azok, akik megkérdőjelezhetetlen autoritásként hivatkoznának a felmérésekre.

Mindazonáltal a demokrata Joe Biden sokkal jobban áll öt nappal a választások előtt, mint Hillary Clinton állt négy évvel korábban:

az országos felmérések átlagában Biden jelenleg 7,5 százalékpontot ver ellenfelére, Clinton előnye 5 nappal a választások előtt azonban csak 1,3 százalékpont volt. Az igazán döntő jelentőségű csatatér-államokban is jobb pozíciókkal rendelkezik Clintonnál.

A Trump-elnökséget mindenesetre túl korai lenne még temetni, ha valaki, akkor ő tényleg az a politikai karakter, aki még mindig képes meglepetéseket okozni.

A választás azért is különleges mert egy világjárvány közepén zajlik, mely mind a mai napig sötét árnyékot vet az amerikai polgárok hétköznapjaira. A több mint 200 ezer halálos áldozatot követelő, széles körben kudarcosnak ítélt trumpi járványkezelés, és a nyomában kibontakozó gazdasági válság hatására ma a választók sokkal biztosabbak politikai preferenciáikban, a bizonytalanok aránya össze sem hasonlítható a négy évvel korábbival...

EHHEZ SE AZ EGYHÁZNAK, SE AZ ÁLLAMNAK SEMMI KÖZE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Vogronics András
2020.11.03.


De nagyon kényes téma ez, barátaim. Mégis próbáljuk meg minél egyszerűbben és őszintébben megbeszélni. Az egyház. Borzalmas, de ki kell mondani. Méghozzá azt, hogy pont ez az intézmény bélyegez meg azért embereket, mert nem csatlakoznak hozzájuk, és nem tolják a szekerüket. Ideológia és fanatizálás. Ami a radikális iszlám esetében is elfogadhatatlan. Biztos nagyon jó érzés lehet valami felsőbbrendű, a létezése tekintetében soha nem bizonyított istenség nevében parancsokat osztogatni, vagy akár gyilkolászni is kényünk-kedvünk szerint. Higgyél, imádkozzál, vagy imádj egy istent, a te dolgod, megteheted, azt csinálsz, amit akarsz, nincs ezzel gond. A gond azzal van, ha ezt nem teszed. Akkor libsi, ateista, istentelen és erkölcstelen senkinek fognak titulálni. Mármint Orbánék, itt, a Szűzanya és Szent István országában. Itt, a XXI. században.

Nem a középkorban, az inkvizíció, a boszorkányüldözések idejében, hanem 2020-ban, amikor annyira felvilágosult már az emberiség, mint egy szuperintelligens számítógép. Ahol nem kockát vetünk, hogy milyen lesz az időjárás, hanem megnézzük az okos telefonunkat. Ahol nem fohászkodunk a jóistenhez, ha betegek vagyunk, hogy legyen olyan kegyes, és gyógyítson meg minket, hanem elmegyünk az orvoshoz, aki gyógyszert ad, vagy megoperál, ha baj van. Ahol ha nem jön össze a gyerek egy párkapcsolatban, akkor felkeresünk egy szakembert, aki segít, akár mesterséges megtermékenyítéssel is. Ahol ha nemkívánatos terhesség történik, akkor nem kiátkoznak és pokolra kívánnak, hanem segítenek a terhesség megszakításában. Mert az nem a köz ügye szerintem, hogy valaki megtartja-e azt a sejtkezdeményt, amit összehozott magának (akár véletlenül), hogy esetleg nem tud ilyen vagy olyan okokból gyereket vállalni, hanem magánügy. Ehhez se az egyháznak, se az államnak semmi köze. Pont. Mint ahogy szerintem a vallás is magánügy. Ha hiszel, az a te dolgod, ha nem, az is. Senkinek nincs joga ezt minősíteni. Se jó, se rossz értelemben sem...

PÁLINKÁS JÓZSEF VOLT A BELVÁROSI SZABADEGYETEM VENDÉGE (VIDEO)

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Szerző: BSZE
2020.11.02.


November 2-án Pálinkás József atomfizikus, akadémikus, az MTA korábbi elnöke volt vendégünk, akivel a tudományos kutatás és az oktatás irányításában és intézményrendszerében az elmúlt években végrehajtott változtatásokról, azok érezhető és várható hatásairól beszélgetett Kardos Péter közgazdász.

KÉRDEZZÉK MEG AZ EMBEREKET A VAKCINÁRÓL!

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.11.03.


Folyik a vita Magyarország és az Európai Unió között arról, hogy vásárolhatunk-e vakcinát Oroszországból vagy Kínából, mert Brüsszel szerint, unión kívüli hatóanyagot az EU területén csak uniós engedélyekkel lehet felhasználni.


Erre a véleményre máris beindult a kormánypropaganda, miszerint Brüsszel számára nem az emberek élete, hanem az üzleti érdekek a fontosak. Azt gondolom, a kormány se szeretné, hogy kötelezze a magyar embereket arra, hogy ezt vagy azt a vakcinát adassák be maguknak. Hála Istennek azt már lehetett olvasni, hogy az oltóanyag beadatása nem lesz kötelező, így aki – Müller Cecília kifejezeésével élve – oltakozni kíván, az szabadon választhat majd az ingyenesen beadható oltások közül.

Orbán Viktor már pénteken közölte rádióinterjújában, hogy embereket küldött ki Kínába, és Oroszországba is, hogy vakcina-ügyben tájékozódjanak. Ezt Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter kiegészítette azzal, hogy a kabinet Izraellel is egyeztet az oltóanyag-vásárlásról...

„TÖRÖKORSZÁG LESZÜNK, VAGY MAGYARORSZÁG?” AGGODALMAK AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS KÖRÜL - A KLUBRÁDIÓ LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.11.03.


Hosszú idő telik majd el, míg megoldódik annak a választásnak az ügye, amely alapjaiban megváltoztathatja az Egyesült Államokat – írja a Washington Post publicistája. „Törökország leszünk, vagy Magyarország? Lenyomjuk azokat az intézményeket – a sajtót, a bíróságokat -, amelyek a szabadságot táplálják?” fogalmazza meg aggodalmait azzal összefüggésben, hogy Donald Trump elnök folyamatosan mocskolja a levélben leadott szavazatokat, és ezzel bizalmatlanságot és zavart kelt. A szociáldemokrata német pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjújában gyors megegyezést sürget a következő költségvetésről, szemben a jogállamisági kritériumhoz ragaszkodó Európai Parlamenttel. Lapszemle...

NEGYVEN „CSÚCSKÓRHÁZ” VEZETŐJÉT KERESI A KORMÁNY

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.11.03.


Januárban nemcsak új törvény, de rendszerátalakítás is lesz az egészségügyben. Az új vezetőkhöz tartoznának a régiók kórházai, rendelőintézetei, alapellátói is.


Információink szerint az új egészségügyi rendszer mintegy 40 „csúcsvezetőjét” keresi Pintér Sándor belügyminiszter. Az ő személyük kiválasztását segíti majd az a minap bejelentett bizottság, amelybe meghívást kapott Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke mellett Oberfrank Ferenc, az Magyar Tudományos Akadémia Titkárság köztestületi igazgatója, Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, az országos kórházfőparancsnok helyettese, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, és Müller Cecília országos tiszti főorvos is. 

Az állami kórházak vezetőinek kiválasztására javaslatot tevő bizottságba való felkérést nem fogadta el Kincses Gyula. Az orvosi kamara honlapján is olvasható beszámoló szerint múlt hét „péntek délutánra az elnök meghívást kapott Pintér Sándor belügyminiszterhez. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a találkozón nem kerültek szóba a kamara számára fontos, a jogviszony-törvénnyel és a járványhelyzettel kapcsolatos kérdések, hanem egy rövid beszámoló hangzott el a kórházirányítás új struktúrájáról.” 

Az új „csúcskórház-igazgatók” tervezett tömeges válogatása is kapcsolódik a jogállási törvényhez, mivel az annak életbelépése után kialakuló új struktúrában ők lennének az egyes területek egészségügyi ellátásáért felelős vezetők. Hozzájuk tartozna a régió többi kórháza, rendelőintézete, alapellátója is. Egyes források szerint ők kormánytisztviselői státuszban dolgoznának. Várhatóan már január előtt hivatalba lépnek, mivel a terv szerint ők kötnék meg a jogállási törvényben előírt új munkaszerződéseket az állami szolgálatban maradó dolgozókkal...

CSENDBEN FELGYORSÍTJÁK A VÉGREHAJTÁSOKAT - FILLÉREKÉRT IS VIHETŐ LEHET A LEFOGLALT AUTÓ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.11.03.


Bő három évvel ezelőtt módosították a végrehajtási törvényt annak érdekében, hogy a követeléskezelők és a bankok ne tudják „kifosztani az embereket”. Jövőre viszont életbe lép egy olyan változtatás, ami jócskán enyhít a szabályokon. Ingóságot akár értéke 1 százalékáért, ingatlant fele áron lehet majd megszerezni
.

A KDNP 2017 tavaszán nyújtotta be a parlamenthez a végrehajtási törvényt módosító javaslatait. Az indoklás szerint a párt elfogadhatatlannak tartja, hogy a bankok és a követeléskezelők megpróbálják kifosztani az embereket, hiszen a fizetésképtelen adósok lakásait többségében a becsérték alatt árverezik el. A törvény elfogadásakor jókora figyelmet kapott, főként a kormányzati sajtó ünnepelte.

Az idén viszont nagy csendben újra módosítottak a végrehajtási törvényen. A jogszabály legdurvább változásai 2021. január 1-jén lépnek hatálya. Az átszabást egy mondatban úgy lehetne összefoglalni, hogy gyorsító sávra terelik az árveréseket. Ezáltal egyébként a végrehajtások is belendülhetnek, hiszen nagyobb lesz az esély gyorsan legalább valamennyi pénzhez jutni...

KORMÁNYPROGRAM: LECSAPNI MINDEN ADÓDÓ LEHETŐSÉGRE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.11.03.


Napsugaras szép reggelt! Végre megint ül az országnak házában a sok végtelen bölcsességű ember, szerintem meg leszünk mentve. Már megint. Akit érdekel, az ma – ismét – megtudhatta, hogy a zellenzékre nem lehet számítani, mert most sem szavazták meg a fasztuggyamit. Ezen, ahogy eddig, most sem múlik a világon semmi, ahogy azon sem, ha megszavazzák. Meg azon sem, ha beterjesztenek valamit, és azon sem, ha nem terjesztenek be semmit. Többnyire csak azzal lehet felizgatni az egypárti kormányt, ha valaki táblát lenget, netán krumplit visz a főzseninek. Mással tuti nem. Most éppen azzal gátolta a zellenzék a vírus elleni védekezést, hogy nem szavazták meg a maszkviselési szabályok szigorítását. Magyarul a kormány járvány elleni harca a következő lépésekből áll: először megszavazták, hogy maszkot kell hordani. Másodszor megszavazták, hogy mostmár tényleg maszkot kell hordani, különben megbüntet a rendőr.

Énszerintem a vírus bokáig összefossa magát ijedtében. Muszáj is lesz neki, mert azt mondta Dömötör Csaba, hogy a vírus elleni védekezés sikerességén múlik a 2022-es választás eredménye. Hát, ha ez nem lesz sikeres, akkor egyáltalán semmi. Azt is mondta ez a nagyszerű ember, hogy Gyurcsány félelemben tartja a baloldali pártokat, és ha ők (az ellenzéki koalíció) győzne a parlamenti választásokon, akkor a múltat indítanák újra, de ők (a Fidesz) a jövőt választanák.

Biztosan megint én vagyok a nemnormális, de nekem sehogy nem áll össze ezzel a frissen felfedezett haladó szellemmel a majdnem kötelező misejárás, a célbalövészet az iskolákban és a veszett keresztes háború, amit már egy ideje folytat a kormány. Ja tényleg! Az egypártrendszer sem fér bele nekem. A kormány úgy is küzd a vírus ellen, hogy újabb kórházakat vonnak be a védekezésbe. Meg ide-oda vezénylik az orvosokat és az ápolókat. Most Gulyás Gergely azt mondta az Inforádióban, hogy kedden vagy szerdán a kormányülésen szigorításokról dönthetnek, de többet nem árult (mert vagy nem tudott vagy nem volt neki szabad) el. Ez mi? Attól függ a döntés, hogy Orbán mit álmodott? Mindig az idegállapota szerint születik valamilyen döntés? Ott, helyben? Órák alatt? Miért nem tudunk semmit arról, hogy mik a tervek, mikor mi várható, mi az A, B. C terv? Mert nincs ilyen? Vagy csak nem tartozik ránk? Nekünk kuss legyen, és alkalmazkodjunk, azt sem tudjuk, mihez? Hogy a francban lehet így bánni tízmillió emberrel? Hogy lehet ennyire lenézni, semmibe venni egy egész országot? Hogy lehet így bizalmat, együttműködést várni?

Meg majd ingyenes lesz a vakcina. És majd ők kitalálják, ki és mikor férhet hozzá. Milyen vakcina? Orosz? Kínai? Mi van, ha én nem szeretnék orosz vakcinát? Válogathatok? Vagy majd azt is Orbán Viktor fogja eldönteni, mivel oltanak az orvosok és kit? Mint az influenza oltással, amire rátette a kormány a kezét, és most annyi sincs az orvosoknál, amennyi tavaly volt? Gyógyszertárban pedig nem is kapható, pedig van, aki meg tudná és meg is szeretné vásárolni, de nem jut hozzá. A kérdés most is az, hová lettek az oltások? Ha 100 ezerrel több vakcina volt, mint tavaly (és tavaly csak a felét használták fel), hol a francban van a többi? Hogy lehet, hogy a háziorvosok kevesebbet kaptak, mint tavaly?

Ezekre – és még igen sok kérdésre – előbb vagy utóbb válaszokat kell ám adni...

ÚGY TŰNIK, NEM SZÜLŐKRE ÉS TANÁROKRA TARTOZIK, MEKKORA A BAJ AZ ISKOLÁKBAN

444.HU
Szerzők: HORVÁTH BENCE, NEUBERGER ESZTER, FŐDI KITTI, SZÁSZ ZSÓFI
2020.11.03.


- Továbbra sincsenek hivatalos adatok arról, hogy mekkora a koronavírus-fertőzöttség az iskolákban.

- A kontaktkutatási rendszer szinte egyáltalán nem működik, nem derül ki, hogy egy iskolai fertőzött hány embernek adhatta át a vírust.

- A tanárok és szülők többsége a hibrid (online és személyes) oktatást tartaná megfelelőnek.

- A bonyolult eljárásrend miatt még akkor is nehéz digitális oktatásra átállni, ha az iskola vezetése szeretné.

- Van iskola, ahol eltitkolják a szülők elől, hogy megfertőződtek a tanárok, máshol hiába félnek, nem oktathatnak online a pedagógusok.

A második hullám súlyosbodásával az iskolákban is egyre a koronavírusos eset. És bár a kormányzati tájékoztatási oldal arról beszámol, hogy az őszi szünet alatt a Honvédség alakulatainak fertőtlenítő rajai hány iskolát fertőtlenítettek már végig, arról nincsenek hivatalos adatok, hogy melyik oktatási intézményben hány fertőzött van. Intézményvezetőkkel, tanárokkal és szülőkkel beszélgettünk, hogy megtudjuk, ők hogyan látják a helyzetet...


MEGSZEREZTÜK A LISTÁT – ÍGY KÖLTÖTT EL BARÁTI CÉGEKNÉL TÍZMILLIÁRDOKAT A KÜLÜGY LÉLEGEZTETŐGÉPEKRE

HVG360
Szerzők: OROSZI BABETT, WINDISCH JUDIT
2020.11.03.


Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért. A legtöbb pénzt egy olyan cégnél költötték el, amely Orbán Viktor egyik főtanácsadójának köréhez köthető, a legszembetűnőbb pedig az árak közötti összevisszaság: egyetlen olyan azonos típusú gép sincs, amelyet az egyes beszállítók ugyanannyiért adtak el a KKM-nek...

SZABAD SZEMMEL - TRUMP PÉLDÁTLAN NYOMÁST GYAKOROL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.03.


FT


A lap külpolitikai főelemzője úgy látja, példátlan nyomást gyakorol az amerikai értékekre, hogy Trump jelezte: semmiképpen sem fogadja el, ha ma vereséget szenved a választáson. Márpedig a demokrácia még az Egyesült Államokban is kudarcot vallhat, noha lakóinak többsége ezt idáig még elképzelni sem tudta volna. Ezért lesz a mai szavazás egészen páratlan.

Általános a nézet, hogy a jogállam nem egyszerűen a voksok leadásával egyenlő. De ha a választás eredményét nem is vitatják, akkor is szükség van szabad sajtóra, erős államapparátusra, független bíróságokra, szilárd alkotmányos keretekre, valamint, ami a legfőbb: demokratikus kultúrára, ideértve, hogy a vesztes nem kérdőjelezi meg a választás kimenetelét. Ám ez utóbbi kapcsán immár egyáltalán nem lehet biztosra menni az USÁ-ban.

Roppant veszélyes, ha Trump elcsalt, illetve ellopott választásokat emleget. Belarusz példája mutatja, hogy társadalmi bénultság, illetve erőszak lehet a következménye, ha milliók vonulnak az utcákra, meg úgy gondolják, hogy a hatóságok manipulálták a végeredményt. Amerikában időnként mindkét tábor úgy beszél, mintha az ország túlélése forogna kockán. De aggasztó, hogy a republikánusok több államban is megnehezítették voksolást, főként a faji kisebbségek képviselői számára.

A helyi szabályok kuszasága folytán bőven belefér, hogy a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki. De mivel a kormánypárt az utolsó pillanatban bejuttatta a testületbe az ultrakonzervatív Amy Coney Barrettet, immár az a látszat, hogy az AB is a pártpolitika eszköze lett. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a demokraták minden további nélkül belenyugodnának, ha megint az igazságszolgáltatás asszisztenciájával szenvednének vereséget. Felháborodásukat csak fokozná, ha Trump kevesebb szavazatot kapna, mint Biden, de az elektorok jóvoltából újfent ő lenne a befutó.

Azaz legitimációs válságba kerülhet az amerikai demokrácia, de nehéz helyzet állna elő az Egyesült Államok szövetségesei és csodálói számára is. A világ jobbik része ugyanis az USÁ-tól vár támogatást, iránymutatást, ihletet. Ha felsülnek a demokratikus próbálkozások, mondjuk, Egyiptomban vagy Irakban, az a két ország számára tragédia. Ám ha Amerikában mond csődöt a demokrácia, az globális dráma lesz. 

New York Times

Paul Krugman arra hívja fel a figyelmet, hogy a tengerentúlon csúcspontra ér az igazság elleni háború, mert Trump két kapitális hazugsággal eteti a világot, sőt már készül a harmadikra és az minden eddiginél veszélyesebb lesz. A Nobel-díjas közgazdász, aki már jó 10 éve jelenteti meg elemzéseit az újságban, az első hajmeresztő állításnak azt tartja, hogy az elnök szerint zavargók, fosztogatók, gyújtogatók, fegyverfelhalmozó, zászlóégető, marxista hordák fenyegetik az országot.

Aki megnézi New Yorkot, vagy, teszem azt, Seattle-t, az látja, hogy ebből egy szó sem igaz. Azon kívül nagyon alapos tanulmány támasztja alá, hogy a Fekete Életek Számítanak-mozgalom javarészt békés, ezzel szemben azok erőszakosak, akik ellene lépnek fel. Vagyis Trump olyan veszéllyel riogatja az országot, ami csak az ő fejében létezik. Az anarchista fenyegetés rémálma viszont bátorítja a fehér felsőbbrendűség híveit, köztük a hazai terroristákat.

Ezzel szemben nem tesz semmit a Covid-19 ellen, feladta, hogy megfékezze a vírus terjedését, ám ez ezrek életébe kerül. Arról nem beszélve, hogy a retorika milliók hozzáállását befolyásolja.

De a legrosszabb még hátravan. Ha Trump veszít, akkor szinte bizonyos, hogy elutasítja az eredményt. Azt fogja mondani, hogy milliók voksoltak jogtalanul, ugyanakkor rengeteg olyan szavazatot nem vettek figyelembe, amelyet rá adtak le. A saját közönsége pedig vevő lesz rá. Az összeesküvés elméleteket hangoztató jobboldal várhatóan ennek megfelelően felháborodással reagál. Úgy hogy lehet készülni az erőszakra és az utcai zavargásokra.

A legsúlyosabb következmény azonban az, hogy tömegek hiszik majd el: hátba döfték az országot, ezért legközelebb a republikánusokat támogatják a választáson. 

Der Standard

Paul Lendvai úgy látja, hogy Trump elmúlt négy éve még a legrosszabb előrejelzéseket is alulmúlta. Merthogy egy szemfényvesztő hazug, egy csaló és rasszista, egy showman és demagóg áll a világ legerősebb demokráciájának élén. Az elemzés idézi a New York Times-t, amely a minap azt írta, hogy az elnök választási kampánya a 2. világháború óta a legnagyobb veszélyt jelenti az USA demokráciája szemszögéből, és hogy ilyen gyatra vezetője emberemlékezet óta nem volt az országnak.

Karl Popper azt tanította, hogy a demokrácia fő jellemzője az, ha a kormányt le lehet cserélni a szavazóurnáknál, vérontás nélkül. De pontosan az erőszakmentes hatalomváltás a tét, méghozzá olyan mértékben, amire idáig nem akadt példa a tengerentúlon. Trump azt bizonygatja, hogy csakis csalás folytán maradhat alul, és egyre inkább az erőre játszik.

Ha marad, az igen rossz volna nem csupán az amerikaiaknak, hanem az összes liberális demokráciának. Csak olyanok örülnének neki, mint Putyin, Orbán, Kaczynski, Vucsics és Netanjahu. Mert ők valamennyien meg akarják tartani hatalmukat.

Bild Zeitung

Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője ismét úgy nyilatkozott, hogy nem kaphat uniós támogatást olyan tagország, amely nem szavatolja az igazságszolgáltatás és a sajtó önállóságát. Weber szerint ez vörös vonal az EP számára, mivel az unió érték- és jogközösség. Ily módon – teszi hozzá az újság – elképzelhető, hogy Budapest és Varsó hoppon marad.

A lap megjegyzi, hogy a földrészen végigsöpör a vírus 2. hulláma, de Brüsszelben a vita még mindig a 750 milliárdos segélycsomagról megy, amely éppen az első szakasz tragikus gazdasági következményeit hivatott enyhíteni. Ráadásul nem kizárt, hogy teljesen megfeneklik az ügy. A bajor politikus éppen ezért felszólította a magyar, a lengyel, valamint a holland kormányt, hogy ne akadékoskodjanak, és tegyék lehetővé, hogy a tagállamok törvényhozása végre megszavazhassa a tervet.

Mint mondta, ha a támogatást nem tudják folyósítani a jövő év elejétől, akkor késne az újjáépítés, ám ez sokat ártana a politika iránti bizalomnak. Így nem szabad megengedni.

Reuters

Az unió soros elnökségét betöltő Németország sürgeti, hogy az Európai Parlament gyorsítsa fel a következő hétéves költségvetés, illetve a 750 milliárd eurós mentőcsomag engedélyezését. Scholz pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy nem lehet késlekedni, gyorsan cselekedni kell. Ezért felhívta az összes érintett felet, hogy hagyják a csudába a szokásos taktikázást és mielőbb állapodjanak meg. Az egyik hátráltató tényező az, hogy a pénzeket a jogállami feltételek tiszteletben tartásához kötnék, ám ezt ellenzi a nacionalista magyar és lengyel vezetés, jegyzi meg a hírügynökség.

Foreign Policy

Bár jelenleg a populista magyar és lengyel kormány sikerrel mozgósítja híveit az EU ellen, részben a kulturális háborúság révén, hosszabb távon azonban a populisták vesztésre vannak ítélve – mutat rá az American Enterprise Institute nevű független washingtoni agytröszt két kutatója, akik közül Dalibor Rohac Pozsonyból származott el. Véleményüket azzal támasztják alá, hogy Budapest és Varsó az összes állami erőforrást mozgósítva nyomatja a maga programját, ám sokra nem megy vele a kulturális-intellektuális szférában.

Azon kívül fő támasza a jobboldali, gazdaságilag leszakadó vidék, amely mind jobban elnéptelenedik. Vele szemben a liberális, világlátott és tehetős városi réteg áll. De ettől még nagyon is fenyegető a jogok körül viharzó kulturkampf, aminek része, hogy Magyarországon megszüntették a gender szakokat, hogy támadás indult a színi egyetem ellen, no meg a Meseország c. gyerekkönyv elleni kampány is.

Ráadásul a brüsszeli bírálatok nagyon is jogosak, hiszen a két ország menetrendszerűen ront neki a szólásszabadságnak. Csakhogy a kritikák azt a meggyőződést erősítik a két fővárosban, hogy az egész világ ellenük van, és ez csak még elszántabbá teszi őket. Vagyis gyakran kontraproduktív a brüsszeli fellépés. Természetesen itt nem arról van szó, hogy az EU ne emelje fel szavát, amikor a magyar és a lengyel vezetés demokratikus biztosítékokat próbál kiiktatni.

Ugyanakkor nem sok sikerrel kecsegtet, hogy pl. a két ország csak akkor kaphasson uniós szubvenciókat, ha eleget tesz a jogállami játékszabályoknak. Azon kívül Brüsszel és több tagállam is téved, amikor egy kalap alá veszi a liberális demokráciát és a jogállamot, illetve a haladó szociális és kulturális normákat. Pont erre várnak a régió nacionalista urai, mert ily módon elvonhatják a közfigyelmet saját, kleptokrata autokráciájukról. Egyben az EU ellen tudják hangolni felháborodott híveiket, merthogy a cél az egész európai terv hiteltelenítése.

Moszkva pedig lecsaphat ezekre a belső ellentétekre, hiszen abban érdekelt, hogy fellazuljon az unió. És minél keményebben jár el a világ a jobboldali magyar és lengyel politikával szemben, annál vonzóbb annak szemében Putyin irányvonala. A térség ugyanis úgy látja, hogy Oroszország védvonalat jelent a keresztény értékek számára a nyugati liberalizmus túlkapásaival szemben.

Die Welt

Részsikereket tud felmutatni Oroszország, amely támadást indított Kelet-Európa ellen és azon van, hogy segítse hatalmon maradni saját híveit, illetve azokat uralomra jutni - az EU meggyengítésére. Ezt állapítja meg körképében a konzervatív lap, amely Magyarországról szólva azt írja, hogy az Orbán-kormányt nyugodtan lehet Moszkva legnagyobb barátjának tekinteni az unión és a NATO-n belül. Orbán stratégiájának része a keleti nyitás. Az illiberális demokrácia az orosz modellt koppintja.

Egyetlen tagállam vezetője sem találkozik annyiszor Putyinnal, mint a magyar miniszterelnök. de azért letelepedési engedélyt adott a külföldi hírszerzésért felelős orosz kémfőnök több családtagjának is. És akkor még ott van a Paks-2, továbbá hogy Budapestre költözött a gyanús Nemzetközi Beruházási Bank, amely biztonsági kockázatot jelent. Mivel azon keresztül a Kreml a nyugati kémkedést pénzelheti.

A lengyelek esetében viszont az a fura, hogy a belpolitikájuk megdöbbentően hasonlít arra, amit az oroszok odahaza csinálnak, ám Varsó ezzel együtt nagyfokú bizalmatlansággal viszonyul Moszkvához.

Die Welt

A neves francia filozófus, Alain Finkelkraut úgy ítéli meg: a szélsőséges iszlám azt nem tudja megbocsátani, hogy a Nyugat olyan, amilyen. A tudós, aki évek óta óv a szélsőséges iszlámizmus veszélyeitől, még az esti, súlyos bécsi terrortámadás előtt nyilatkozott. A közelmúltban végrehajtott franciaországi akciókról azt mondta, hogy a radikálisok szemében az egész francia civilizáció ellenséget jelent.

A terrorizmus azonban csupán egy nagyobb egész része, a gyűlölet mozgatja. A közelmúltban lefejezett francia tanár meggyilkolását nem az Iszlám állam, vagy valamelyik helyi szervezet határozta el, a tettest mégsem lehet magányos farkasnak elkönyvelni. És igenis azt bizonyítja, hogy kapcsolat van a hétköznapi iszlám és a véres erőszak között – mondta Finkelkraut, akit nézeteiért már korábban erősen jobbosnak minősítettek.

A helyzetet látva nagy hibának tartja, hogy a kormányok hiába rendelik el a menedékjog szigorítását, az engedékeny bíróságok a humanizmus nevében meghiúsítják a törekvést. És csatlakoznak hozzájuk értelmiségiek, illetve publicisták, akik aggódnak, mert úgy vélik, hogy a hatalom a biztonságra hivatkozva visszaél a jogállammal. Tétele bizonyítására idézi Thomas Mannt, aki már 1936-ban rámutatott, hogy a szabadság nem adhat menlevelet saját, halálos ellenségeinek. Olyanoknak, akik végezni akarnak vele. Ám elemző szerint az elemzést sokan ma sem hajlandók meghallani.

Erdogannal az a baja, hogy vele a politikai iszlám harci pozíciót foglal el. A török elnök célja hosszú távon ugyanis a hódítás. És az iszlamizmus kezére játszik, hogy az európai egyetemeken, de a sajtóban is van egy csomó „hasznos idióta”. Azt hiszik, hogy a gyengéknek segítenek, de valójában az iszlám nyomulásának tesznek szolgálatot. Finkelkraut úgy látja, ő pont azért van feketelistán az ilyen naiv emberek szemében, mert ezek a rétegek a saját fasiszta démonjukat tekintik Franciaország első számú közellenségének. Márpedig a filozófus szerint le kell számolni ezekkel a rémképekkel, még mielőtt túl késő volna.

HŐS FUTBALLSZURKOLÓK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.11.03.


Nehéz lesz ezt ép ésszel elmesélni, de azért megkísérlem. Bár olyan cím után, ami az ember képibe jön, leginkább az a horgadás, hogy mi a szar, rosseb vagy anyám valaga van itt, de, ha annyit mondok, hogy darálós Dóra delíriuma, rögtön sejthetjük, lesz itt móka és kacagás megint dögivel.

„Lengyelországban antifasiszta csoportok támadják a kereszténységet.” – mondja a mi szívbéli Dóránk.

Csócsálgassuk ezt egy kicsit a röhögés előtt, és bár nagy a késztetés, hogy levonjuk a formállogikai következtetést, hogyha a keresztényeket az antifasiszták támadják, abból az jön ki, hogy akkor ezek szerint a keresztények fasiszták. Ilyenre mi nem vetemednénk, Dúró Dóra angyalom viszont igen abbeli igyekezetében, hogy valami elementárisan elborzasztót jelentsen ki, aztán ez sikerül. Az eszéhez kell mérni, de mi tiszteljük, mert négy gyermekes anyuka, és akkor megkérdezzük, mi lesz ilyen közegben a szegény gyermekekkel.

Visszamegyünk azonban a kályhánkhoz, hogy történetünk kellően kerekded legyen.

Mint emlékezhetünk, Varsóban és szerte a nagy Lengyelországban azért áll a bál, mert megtiltották az abortuszt még a beteg vagy életképtelen magzatok esetében is, ami aktust józan ésszel is az anyára – apára – volna jó hagyni, és nem hatalmi szóval eldönteni. Így véli az ember a libernyák eszével, mások azonban másképpen gondolják. A lengyel rezsimtől ez kitelik, mert a dva bratankik országa bigottan katolikus ország, mint amilyet Mária Terézia anyánk is szeretett volna a miénkből is faragni, de nem sikerült neki. Lengyelországban sem mindenki bigottan katolikus azonban, valószínűleg a többség, mert a XXI. században élünk. Ők tehát az antifasiszták Dúró Dóra fura világában.

No most, erről az alapról fejti ki a bociszemű azt, amit kifejt, és ami után – valljuk meg – egyáltalán nem is csodálkozunk, hogy könyveket darálgat, mondhatni, a lényéből kell fakadni annak. De megmutatom hol is tart szellemi fejlődésében a drága...

MIT TUDUNK EDDIG A BÉCSI TERRORTÁMADÁSRÓL?

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.11.03.


Rövid összefoglaló a hajnali legfrissebb hírek alapján a hétfő este 8 órakor, Bécs belvárosában elkövetett terrortámadásról. Mi tudunk eddig?


Lövöldözés tört ki Bécs belvárosában hétfőn este 8 óra körül a Schwedenplatz közelében. Ezután öt másik helyszínen is volt lövöldözés.

A rendőrséghez befutó első segélyhívás arról szólt, hogy egy ember egy vadászpuskával kezdett el lövöldözni a belvárosban. Később olyan támadó is feltűnt, akinél sorozatlövő fegyver volt.

A támadás az osztrák főváros kulturális-, turista- és szórakozónegyedét érte: a Stefansdomtól északkeletre fekvő városrészben sokan voltak éttermekben, bárokban, moziban, színházban, miután keddtől Ausztriában is szigorításokat vezetnek be a koronavírus miatt. A támadás első helyszínének közelében egy zsinagóga is van a Seitenstettengassén, de az hétfőn este nyolckor zárva volt....


2020. november 2., hétfő

EGY MÉG MEGOSZTOTTABB ÉS BIZONYTALANABB VILÁG FELÉ TARTHATUNK

24.HU
Szerző: DÖMÖS ZSUZSANNA
2020.11.02.


Az elmúlt évtizedek alapján úgy tűnhet, hogy a technológia összezsugorította, mégis nyitottabbá és egyenlőbbé tette a világot. Ám ez egy meglehetősen leegyszerűsített gondolat. A koronavírus-világjárvány alatt még inkább körvonalazódik, hogy az USA és a Kína közti technológiai verseny minden korábbinál élesebb, ami hatással van más országokra is.


Az Egyesült Államok és Kína közti feszültség kapcsán is látható, az országok versenyt futnak egymással, hogy befolyást és dominanciát szerezhessenek olyan fejlesztési és kutatási területeken, melyek stratégiai előnyt jelenthetnek számukra – legyen szó kommunikációs technológiákról, energiáról, mesterséges intelligenciáról, mezőgazdasági vagy katonai fejlesztésekről, az új koronavírusos világjárvánnyal pedig ebbe a sorba becsatlakozott a gyógyszergyártás is.

Miután idén nyáron az Egyesült Királyságban a digitális fejlesztésért felelős minisztérium bejelentette, hogy a brit távközlési vállalatok 2021-től nem vásárolhatnak berendezéseket a nagy-britanniai 5G mobilhálózat kiépítéséhez a kínai Huawei technológiai óriáscégtől, Paul Evans, a British Columbia professzora egy gazdasági fórumon azt találta mondani, hogy a Huawei 5G-s ügye „csak a jéghegy csúcsa a techno-nacionalizmus hideg vizében”. Ezzel utalva arra, hogy a kínaiakat kizáró intézkedések mögött egy sokkal szélesebb körű törekvés áll...


TRUMP SZERINT A VILÁG

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2020.11.02.


Donald Trump nemcsak az amerikai szélsőjobboldal évtizedek óta leginspirálóbb alakjává vált, de elnöki ciklusa alatt minden más globális vezetőnél nagyobb hatása volt a világpolitikára. Trump sikerrel tért ki a háborúval fenyegető konfliktusok elől, és az általa kavart káoszból néha valódi külpolitikai eredmények is kikeveredtek. Közben azonban baljós konfliktusba keveredett Kínával, és szétzilálta a nemzetközi intézményeket.


Akárhogy is szerepel Donald Trump a keddi amerikai elnökválasztáson, ha újraválasztják, vagy ha kikap demokrata kihívójától, a felmérésekben vezető Joe Bidentől, az már biztos, hogy négy (sőt, valójában öt) év alatt is mély nyomot hagyott a világpolitikán. Nyomait azonban nem elsősorban a klasszikus történelmi tettek formálják, sokkal inkább maga a Trump-jelenség, mely Brazíliától a Fülöp-szigetekig számos jobboldali populista mozgalmat inspirált a maga ellenséggyártásával, a politikai közösségek hívek és árulók mentén történő élveboncolásával és a modern értelemben vett igazsággal szemben tanúsított kihívó közönyével.

A trumpizmus erejét mutatja, hogy még olyan veterán jobboldaliakat is uszályába vont, mint Orbán Viktor vagy Benjámin Netanjahu. És azt sem szabad elfeledni, hogy Trump történelmi hatása nemcsak követőinek vagy másolóinak számában és sokszínűségében érhető tetten, hanem abban is, hogy korunk centrista és baloldali erői is a vele azonosított jobboldali populizmussal szemben határozzák meg magukat...

HOGYAN GYŐZHET MÉGIS DONALD TRUMP?

AZONNALI
Szerző: ANTAL RÓBERT-ISTVÁN
2020.11.02.


Habár szinte az összes közvélemény-kutatásban a demokrata Joe Biden vezet a republikánus Donald Trump előtt, az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt akár 2016 is megismétlődhet. A demokrata jelöltre akár milliókkal többen is szavazhatnak, ha az Elektori Kollégium végül a republikánus jelöltet választja meg.

Miután szinte mindegyik közvélemény-kutatás a demokrata Joe Biden győzelmét vetíti előre a republikánus Donald Trumppal szemben, a FiveThirtyEight portál pontokba szedve mutatta be, hogyan győzhet mégis Donald Trump a november 3-án kedden tartott amerikai elnökválasztáson...


ÖSSZEFOGLALÓ: A TOLVAJLÁS ÉS A KORMÁNYZATI DILETTANTIZMUS MÉRLEGE

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.11.01.


Az EU-pénzek túlárazott improduktív beruházásokba öntésének olajozott gyakorlata, amelynek során -- hogy, hogy nem -- feltűnően sok "hazai" követ kell felhasználni és aminek magas hányadát a notóriusan rosszul átlátható építőipari cégeknek egy szűk csoportja végzi, ismert az ország lakossága előtt, beleértve a fideszeseket is. Tudott dolog Orbán családjának, vélhető strómanjainak és ismert barátainak exponenciális (ez azt jelenti, hogy az egyenletesnél, azaz a minden évben ugyanannyival növekvőnél) gyorsabb gazdagodása csaknem kizárólag olyan közpénzekből, amelyek a nyugati adófizetőktől Magyarország versenyképességének, felzárkóztatásának, modernizálásának érdekében vesznek el a saját államaik. Ismert korábbról a Rogán által bonyolított letelepedési kötvénybiznisz, legújabban az öt-tízszeres áron beszerzett lélegeztetőgépek köré szervezett fideszes vircsaft, amelyen a mostani eladásuk után -- mivel a fenének van szüksége ennyire -- csak a tiszta hasznon marad meg a beszerzőknél, mindkét esetben több tízmilliárdos nagyságrendben. Tolvajlás -- ideértve a sok egyedibb, több iparágra kiterjedő esetet is -- kipipálva. A magyar népet ért veszteség óriási, kezdve a közmorál romlásától az anyagi kárig és az elmaradt haszonig, ami utóbbit a meg nem valósult értelmes beruházások hiányában szenvedünk el.

A politikai bűnözői osztály eközben egyre nyilvánvalóbb kormányzati dilettantizmusról is tanúságot tesz. Az euró árfolyama a 2010-es 265 Ft-ról ma egyre makacsabbul felzárkózik a 370 köré (amit a fideszesek szavazók tekintélyes hányada -- lásd az iskolázottsági összetételüket -- diadalként él meg, ez meg ugyanaz a hányad, amelynek közben természetesen fogalma sincs az ennek nyomán őket is érő, halmozódó kárról). Az ország nagyrészt nyugati finanszírozású GDP-növekedését gyakorlatilag stagnáló államháztartási hiány (miről is volt szó a 2010-14-es magabiztosság korában, hol kéne ma lennünk, 50%-on?) és újra növekvő háztartási eladósodás mellett az egy főre jutó fogyasztás mélyrepülése (a szegénység és az ország praktikusan alsó felének leszakadása), a medián fogyasztásnak a GDP-növekedéshez mért, a régiónkban -- nemhogy Európa boldogabb felén -- is ismeretlen ütemű romlása követi. A különbség oka az orbánista kleptokrácia, az alacsony hozzáadott értékű gazdaság és a perverz közteherviselés rendszereinek kombinációja, mindösszesen az ún. társadalmi hatékonyság romlása...

A VALLÁS HASZNÁRÓL ÉS KÁRÁRÓL – CZOPF ÁRON KONTRA KOVÁCS TIBOR

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2020.11.02.


Következetlen materialista valláskritikának látja Czopf Áron eszmetörténész Kovács Tibor lapunkban megjelent cikkét. A kormánypárti sajtó megmondóembere (korábban a Mandiner, most a Kommentár munkatársa) Marxtól Feuerbachon át Habermasig egy sor filozófust bevet, hogy cáfolja Kovács állításait. A címzett viszonválaszában közli, szerinte miért nem sikerült ez Czopfnak mégsem. Vita...

„EGYRE VÉKONYABB A JÉG, REPEDEZIK, DE MÉG CSINÁLJUK”

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.11.02.


- A kórházi covid-osztályokról mindenkinek intenzív ágyak és lélegeztetőgépek jutnak eszébe.

- Pedig az orvosok és ápolók éppen azon dolgoznak, hogy minél kevesebben kerüljenek súlyos, intenzív ellátást igénylő állapotba.

- Minél több a beteg, annál nehezebb ezt teljesíteni. Fogorvosokat, szemészeket és pszichiátereket is kénytelenek bevonni az ellátásba, akiknek nincs tapasztalatuk fertőző betegekkel. Ez növeli a kockázatot.

- A Magyar Orvosi Kamara Borsod megyei vezetője, Csilek András infektológus szerint egyelőre tartható a helyzet, de vékony a jég, és már repedezik. Azt mondja, fel kellene függeszteni a halasztható műtéteket.

4417 koronavírusos beteget ápolnak a magyarországi kórházakban, 1800-zal többet, mint múlt hétfőn. A helyzet gyorsan romlik, egy héttel korábban fele ekkora sem volt a növekedés.

Orbán Viktor szeptemberben azt mondta a parlamentben, hogy a matematikusok és orvosok szerint - akiknek „ízlés kérdése, ki mennyire hisz” - legrosszabb esetben 200 ezren fognak egyszerre megfertőződni, ami 16 ezer kórházi ápoltat és 800 lélegeztetőgépre szoruló beteget jelentene.

„(...) én a biztonság kedvéért azért ennek a kétszeresével számolok, tehát azt mondom, hogy a magyar egészségügynek ki kell bírnia azt, ha egyszerre 400 ezer ember fertőződik meg, ha nem 16, hanem 32 ezer ágyra van szükségünk, és azt is, ha nem 800, hanem akár többszöröse kell lélegeztetőkészülékből.”...

FOGY AZ IDŐ

FACEBOOK
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2020.11.02.


Fogy az idő. A piaci árnál olcsóbban foghatna Budapest zöld járműfejlesztésbe. Közel 70 milliárd forintos fejlesztésről beszélünk. Azonban közeleg a határidő, a lehetőséggel november végéig élhetünk. A jogszabályok alapján kormányzati jóváhagyásra van szükségünk az Európai Beruházási Bankkal kötött megállapodáshoz. A kormány ezt nem akarja megadni. Fürjes államtitkár mellébeszél, Vitézy Dávid és Gulyás miniszter hallgat.

A közel 70 milliárd forintos fejlesztésből 36 milliárd forintért vennénk új, alacsonypadlós, légkondicionált villamosokat. 21. századi villamosok érkeznének Angyalföldre és Újpestre a 14-es vonalon, Újpalotára a 69-es vonalon, Kőbányára a 28-as vonalon, Józsefvárosba és Ferencvárosba a 24-es villamoson, Kispestre a 42-es villamoson, Pesterzsébetre a 52-es és az 51-es villamoson és Újbudára a 41-es villamoson. Csak a villamos projekt 1 millió 300 ezer ember közlekedését segítené közvetlenül az érintett kerületekben.

Budapest egyik legfontosabb fejlesztése lenne ez a zöld járműbeszerzés. Egy aláírás semmi más, ennyi kell a kormánytól. Ez a fejlesztés nem a kormányról, nem az ellenzékről, hanem a fővárosiakról kellene, hogy szóljon. Ha mind a budapestiek érdekét szolgáljuk, akkor mire várunk?

VÁLTOZATOK VÍRUSTAGADÁSRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: PÁVEL MELINDA
2020.11.02.


Az országnak működnie kell, főleg a gazdaság nem állhat le, és nincs az a veszélyhelyzet, ami ettől eltántoríthatná a lakosságot. Végül is egy szavunk se lehet, állítólag mi döntöttünk így, a kormány csak ennek megfelelően cselekszik, ez garantálja, hogy megállítsuk a koronavírus garázdálkodását és folytassuk a korábbi eredmények elérését, sőt, javuljanak is a számok. Ki tudja, talán még a forint is befejezi szédítő zuhanását és mégse lesz néhány hónapon belül négyszáz forint egy euró. A vírus mellett most kétféle ellenség létezik, részben azok, akik tagadják a létezését is és elbagatellizálják a veszedelmet, mondván, ugyanúgy kellene élnünk, mint bármikor, akik meghalnak a járvány következtében, azok úgy jártak, miért nem szedtek elég C-vitamint, a másik típust pedig azok alkotják, akik eltúlozzák a kockázatot és mindenféle szigorításokat követelnek, több tesztelést, iskolabezárásokat, stadionok elnéptelenítését, miegyebet.

Tény, hogy az általános maszkhasználatot leszámítva nincs nyoma különösebb óvatosságnak. Míg tavasszal az elővigyázatosság szinte már indokolatlannak tűnt, tekintettel arra, hogy alig volt fertőzött, most tömegesen dőlnek ki emberek a sorból, drámaian megnőtt a kórházban ápoltak száma és a halálos áldozatok is napról napra többen vannak. Orvoshoz fordulni ráadásul szinte lehetetlen, csak akkor van erre mód, ha előtte időpontot kér, aki szeretné ezt megtenni, és ez az első akadály, mert a telefonok, amelyeket föl kellene hívni ez ügyben, többnyire foglaltak. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy több napi kitartó próbálkozásra van szükség, mire esetleg sikerül egy időpontot szerezni, a szerencsés a rendelő épülete előtt hosszú sort talál, amelynek a végére kénytelen beállni, és reménykedhet, hogy végül bejut az orvosához...

„CINIKUS KERESZTÉNYSÉG” ORBÁN MAGYARORSZÁGÁN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.11.02.


Hétfői lapszemlénkben főleg elemzések találhatók, amelyek közül több is foglalkozik legalább érintőlegesen a magyarországi keresztény demokráciával, amelyet Orbán Viktor az illiberális állam helyébe állított. A Der Standard és az amerikai Salon cikke is említi a cinizmust a magyar kormányfő kereszténynek nevezett politikájával kapcsolatban. A Los Angeles Times a putyini mintáról ír, és elemzőkre hivatkozva arról, hogy Orbánt nem valamiféle ideológia vezérli, hanem az államtól privát számlákra kicsatornázható pénz lehetősége. A BBC a pandémia által súlyosan érintett országok között említi hazánkat. Csernyánszky Judit összeállítása...

MÉG A VÁLASZTÁS UTÁN IS TARTANI KELL A BEAVATKOZÁSTÓL

TELEX
Szerző. TELEX.HU
2020.11.02.


Mindenki a keddi amerikai elnökválasztásra készül: a külföldi hekkerek fogást keresnek a rendszeren, a trollfarmok pörgetik a félrevezető tartalmakat a közösségi oldalakon, a hatóságok pedig a techcégekkel karöltve igyekeznek őket kordában tartani, és minden beavatkozási kísérletet elhárítani. A négy évvel ezelőtti választás emléke még ma is kísért, de az oroszok ezúttal visszafogottabbnak tűnnek, amire meg is lehet az okuk. A kínaiak és az irániak viszont aktívabbak, mint valaha. A választási informatikai rendszerek egyelőre megúszták, pedig továbbra sincsenek igazán jó állapotban.


A 2016-os amerikai elnökválasztás vízválasztó volt az idegen beavatkozási kísérletek megítélésében. Maga a jelenség, hogy külföldi hatalmak próbálják befolyásolni egy ország választásának eredményét, szép múltra tekint vissza, és épp az Egyesült Államok ennek a hagyománynak az egyik legjelesebb gyakorlója. A négy évvel ezelőtti kampányban azonban ez a téma minden addiginál nagyobb figyelmet kapott, és még Donald Trump győzelme után is hosszú hónapokra tematizálta a közbeszédet: minden a szavazóurnák körül ólálkodó oroszoktól és a megvadult hekkereket láncon vezető Vlagyimir Putyintól volt hangos (még ha az orosz machinációk hatása nem is teljesen világos máig sem).

Nem csoda hát, hogy az idei kampányban is visszatérő témát jelentenek az orosz destabilizációs törekvések – például a négy évvel ezelőtt történtek tendenciózus felhánytorgatásával. Sőt nem is csak az orosz, hanem a kínai és az iráni hekkerek ténykedése is rendre felbukkan a választási hírekben. Önmagában ez sem újdonság, de a Kínával kereskedelmi háborúba bonyolódó, Iránnal pedig előbb az atomalku felmondása, majd a Szulejmáni-merénylet miatt egyre kiélezettebb viszonyba sodródó Trump elnöksége ezt a vonalat is felerősítette.

Ezért érdemes az elnökválasztás előtti utolsó hajrában összefoglalni, hogyan próbáltak a hatóságok és a techcégek felkészülni a választásra, hogy elkerüljék a négy évvel ezelőtti helyzetet, milyen beavatkozási kísérletekről tudunk, és ezúttal milyen szerep juthat ezeknek a választás alakulásában...

DONALD TRUMP NÉGY ÉVE KILENC ADATBAN

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.11.02.


Ha nem lett volna járvány, Donald Trump arra építette volna fel a kampányát, hogy egész jól működött az amerikai gazdaság – igaz, a társadalmi különbségek nem csökkentek az ő elnöksége alatt. Trump most úgy várhatja a választás napját, hogy, ahogy négy éve, úgy most is meglepetés volna az ő győzelme, csak 2016-tal ellentétben most már többen tudják, mit jelent az, hogy a közvélemény-kutatók statisztikai hibahatárral dolgoznak. Az elmúlt négy év teljesítményének értékeléséhez gyűjtöttünk adatokat...

AMERIKAI SZAKÉRTŐK A PORTFOLIO-NAK: EURÓPA FELLÉLEGEZHET, HA BIDEN LESZ AZ AMERIKAI ELNÖK

PORTFOLIO
Szerző: ZSOLDOS ÁKOS
2020.11.02.


Mind gazdaságilag, mind diplomáciailag előrelépés lenne az európai-amerikai kapcsolatokban, ha Joe Biden nyerné meg az amerikai elnökválasztást - derül ki a Portfolio által megkérdezett Amerikában tevékenykedő szakértőktől. A multilaterális együttműködésekben Európa fontos szerepet játszana az Egyesült Államok mellett, de a korábbi szabadkereskedelmi tárgyalások újraindulására kevés esélyt látnak a szakértők. A válaszból az is látszik, hogy az Egyesült Államok számára Kína jelenti a legfőbb kihívást, így attól függetlenül, hogy ki lesz az elnök, Kína elsőrendű szerepet játszik majd az amerikai külpolitika fókuszában. Az amerikai elemzők viszont úgy vélik, hogy Kelet-Közép-Európa is Biden megválasztásával járna jól...

JÓZSEFVÁROSI KÉPVISELŐ, ROMA EMBERI JOGI AKTIVISTA VOLT A 28 ÉVES FÉRFI, AKI MEGHALT KORONAVÍRUSBAN

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.11.02.


28 éves korában koronavírus következtében elhunyt a közismert roma folklórzenész, emberi jogi aktivista és VIII. kerületi önkormányzati képviselő, Balogh Lajos Paci – adta hírül a Roma Sajtóközpont, emlékeztetve arra, hogy a tavaly októberben az ellenzéki pártok színeiben képviselővé választott férfi néhány nappal ezelőtt a Facebook-oldalán osztotta meg a követőivel, hogy kórházba került Covid-fertőzéssel.

Később arról szóltak a hírek, hogy állapota súlyosbodott, lélegeztetőgépre került. A fiatalember halálát a rokonai erősítették meg a Roma Sajtóközpontnak, érdeklődésünkre pedig a józsefvárosi önkormányzat is megerősítette a halálhírt.

A kormányzati honlapon nem szerepel alapbetegség a 28 éves férfi elhunyt mellett, hanem csak annyi olvasható, hogy „adat feltöltés alatt”.

Pikó András, a VIII. kerület ugyancsak ellenzéki polgármesterét is kórházban kezelik koronavírus-fertőzés miatt.

Balogh Lajostól Pikó András és Karácsony Gergely főpolgármester is a Facebook-oldalán búcsúzott.

Alig hiszem el, alig találom a szavakat a megrendültségtől. 28 évesen vitte el a vírus ezt a nagyszerű fiatalembert, a…

Közzétette: Karácsony Gergely – 2020. november 2., hétfő