2021. február 8., hétfő

OLTANI VAGY NEM OLTANI: EZ ITT A KÉRDÉS

YOUTUBE
Szerző: EDINA POTTYONDY
2021.02.08.



Körüljártam a következő hónapok nagy erkölcsi, politikai és magánéleti kérdését, az oltáshoz való viszonyunkat.
A tőlem megszokott magas minőségben, nem megkerülve a vakcina egészségügyi, társadalompolitikai, közgazdasági és pszichológiai kockázatait sem.
A videóm elkészítésében példaképem és barinőm Karikó Katalin exkluzív tanácsai is segítettek, és természetesen Lacinak is felteszem a legfontosabb kérdést, hogy most akkor mi van a nőkkel?

KÓSA LAJOS ÉS A REJTÉLYES MILLIÁRDOK

FACEBOOK
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.02.07.


Van egy nő, neveze
tt Mária, aki állítólag rengeteg pénzt örökölt.

Van Kósa Lajos, volt debreceni polgármester, a Fidesz egykori ügyvezető alelnöke, aki volt a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli minisztere, ma a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke, aki a magyar befolyás-barométer szerint a 47. legbefolyásosabb ember az országban.  Ez a két ember évtizedes jó kapcsolatban van. Az idők során Kósa Lajos elfogad sok-sok százmillió forintnyi ajándékot Máriától, de jut feleségének és édesanyjának is. Azt is megígéri Máriának, hogy segít a pénz jó felhasználásában, jelentsen ez bármit is. Erről több tucat közjegyzői okirat tanúskodik Kósa aláírásával ellátva, neves közjegyzők által hitelesítve. Kósa Lajos több alkalommal elkísérte Máriát Svájcba banki ügyeket intézni. Marikát azonban az a vád éri, hogy megvezetett embereket, kölcsönöket kért az örökségre hivatkozva. Abból pattan ki az ügy, hogy egy cég új vezetője feljelentést tett a rendőrségen, miszerint kölcsön adott Máriának, aki nem adta vissza a pénzt. Közel 70 millió forintról beszélünk, ami 18 részletben érkezett meg Mária számlájára, és azt mindig felvette arról.  Mária ezzel szemben azt állítja, hogy a cégnek peres ügye volt a debreceni önkormányzattal egy projekt kapcsán, és ennek elsimításában használták fel őt. Azt állítja a pénzről, hogy az nem kölcsön volt, hisz nem is született ilyen papír róla, hanem "alkotmányos költség", amit át kellett mindig adnia egy általa egyelőre meg nem nevezett személynek.  Az ügy úgy pattant ki annak idején, hogy Mária volt férje odaadta valakinek a papírokat, hogy "ha vele bármi történne" hozza nyilvánosságra. Mária férje meghalt, az illető nyilvánosságra hozta.  A rendőrség nyomozott, Kósa Lajost is kihallgatták, majd az ügyészség vádat emelt, most folyik Mária ügye a bíróságon. Azonban a szoros kapcsolat, a rengeteg közjegyzői okirat és egyéb bizonyítékok ellenére Kósa neve fel sem merül se tanúként, se semmilyen más szerepben említés szintjén sem a vádiratban.  Erről beszél Dr. Helmeczy László, Mária védőügyvédje, aki első kézből ismeri az ügy részleteit.

ITT NZHETŐ MEG

KÓSA LAJOS ÉS A CSENGERI ÖRÖKÖSNŐ MILLIÁRDOS KAPCSOLATA - TRAILER

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.02.06.


Holnap
18:30-kor arról hallhatsz első kézből, hogy Kósa Lajos, a volt debreceni polgármester, a Fidesz egykori ügyvezető alelnöke, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, és nem mellékesen a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke hogy fogadhatott el milliárdos nagyságrendben ajándékot egy általa csalónak nevezett nőtől.
Biztosan hallottál már róla, hogy közjegyzői okiratok tucatjai bizonyítják, hogy ez a befolyásos ember ajándék címén elfogadott saját magának, a feleségének, majd később a válásakor az anyukájának is sok százmillió forintot a csengeri örökösnőtől.
Sokan nem értettük akkor, hogy mi lehet a háttérben, hogy fordulhat elő ilyen. Ha ugyanis ez igaz, akkor felmerül a gyanú, hogy ez bizony a befolyással üzérkedés iskolapéldája. Ezért vártuk ennek a pernek a tárgyalását. Lement a nyomozás, folyik a bírósági per, de nem fogod elhinni, Kósa neve elő se kerül a vádiratban. Miközben tudni lehet bizonyítékokból, hogy többször repült Svájcba az örökösnővel banki ügyeket intézni, több okirat bizonyítja, hogy elfogadott jelentős összegű ajándékot.
Holnap első kézből, Dr. Helmeczy Lászlótól, az örökösnő védőjétől tudhatod meg a részleteket. De nem csak a részleteket, mert további érthetetlen szálak is előkerülnek.


BŰNÖZŐ ÜL A HONVÉDELMI ÉS RENDÉSZETI BIZOTTSÁGBAN

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.02.05.


Van egy ember, nevezett Simon Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki annak ellenére lehet a honvédelmi és rendészeti biozttság alelnöke, hogy köztörvényes bűnöző. Erre hívja fel a figyelmet Helmeczy László, volt fideszes országgyűlési képviselő és megyei közgyűlési elnök, ügyvéd. Simon az egyetlen a rendszerváltás óta, akinek nem függesztette fel az országgyűlés - tehát a fideszes többség - a mentelmi jogát annak ellenére, hogy köztörvényes bűncselekmény, költségvetési csalás miatt nyomoznának ellene.
Igen, nyomoznának, hisz jelenleg is eljárás folyik ellene folyamatban, bár éppen felfüggesztve. De ahogy megszűnik a mandátuma, megy a bíróságra, ahol a másik 5 társát már szabadságvesztésre ítélték.
Ha valami, hát ez a nemzetbiztonsági kockázat, hogy egy nyilvánvalóan zsarolható bűnöző fér hozzá a honvédelmi és rendészeti bizottság minősített adataihoz. Kövér László döntött róla, hogy a bizottságban üljön.
Odáig egyetértek Kövér Lászlóval, hogy Simon Miklósnak ülnie kellene. De én máshol képzelném.

ÖNÁLLÓ EURÓPÁT! – EXKLUZÍV INTERJÚ A VOLT FRANCIA MINISZTERELNÖKKEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2021.02.08.


„2020 az európai függetlenség éve volt” – ezzel az állítással lepi meg a Válasz Online olvasóit Jean-Pierre Raffarin volt francia miniszterelnök. Az exkormányfő szerint a koronavírus-járvány miatt szenvedő Európai Unió tavaly komoly lépéseket tett a két versenyző szuperhatalom közötti harmadik pólus kialakításáért. Hol robbanhat ki egy kínai–amerikai konfliktus? Mit rontott el az EU a vakcinabeszerzéssel? Autokrata vagy meg nem értett hős Orbán Viktor? Miért szabott ki a francia konyakra büntetővámot Amerika? Exkluzív nagyinterjú...


SZŐLŐSKERTNEK ÁLCÁZOTT MÉLYGARÁZS ÉPÜL A BUDAI VÁR OLDALÁBA: VÁRFALAT BONTANAK, ÉS FÁKAT VÁGNAK KI

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.02.08.


A Várkapitányság szerint egy „lepusztult területet” zöldítenek be a budai Vár oldalában. A szőlőskert azonban csak gumicsont, egy 5 milliárd forintos mélygarázs a fő projekt, ami a Várhegy oldalába épülne. A vár oldalába összesen 5 mélygarázst terveztek, azonban a csúszások miatt ezidáig csak kettő készült el. Főként a minisztériumok várba költözése okozza a parkolási gondokat. A kiemelt beruházásba sem a fővárosnak, sem a I. kerületi önkormányzatnak nincs beleszólása. V. Naszályi Márta szerint a mélygarázs-építéssel veszélyeztethetik a Várhegy alatti védett barlang-pincerendszer ökológiai egységét. A Várkapitányság nagyon titkolózik, semmilyen érdemi információt nem hajlandó még megosztani a nyilvánossággal a projektről.


A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint felújítják a budai Vár nyugati oldalán lévő Fehérvári rondellát, és átalakítják az alatta található nyugati kerteket. A Fehérvári rondella elnevezés a vár legnagyobb körbástyáját takarja. A beruházás során a várfal alatt megépül a Várgarázs III. és a József főhercegi palota, valamint szőlőt akarnak telepíteni a domboldalra – a területen lévő fákat kivágják, illetve átültetik. A mélygarázs miatt a budai Váralagút felett bontanák meg a domboldalt...

A NÉMET KÖZSZOLGÁLATI RÁDIÓBAN ARRÓL BESZÉLTEK, HOGY ORBÁN BARÁTAI EGYMÁST GAZDAGÍTJÁK A SPORTTÁMOGATÁSOKKAL

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2021.02.07.


A magyar futball és a miniszterelnök kapcsolatáról készítettek anyagot a Deutschlandfunk német közszolgálati rádióba. A riportban Felcsút bemutatásával kezdtek: új műfüves pálya, modern edzési lehetőségek szép stadion látható a kis magyar faluban, ahol „minden futballista szíve gyorsabban ver”. A helyi Puskás Akadémia a legjobb körülményeket között edz és játszik. A riport szerint „azt gondolhatnánk, hogy a létesítmények a névadó futballagenda Puskás Ferenc előtti tisztelegést szolgálják. Közel sem. A stadion melletti kis fehér ház az igazi ok. Orbán Viktoré”.

Azt hiszem, Orbán nagyon szereti a futballt. Folyamatosan meccsekre jár. Nem jársz ilyen gyakran stadionba, ha ott nem érzed jól magad. De ennek van egy gazdasági oldala is


–nyilatkozta Tomasz Mortimer sporttudósító. Mint elhangzik: a Puskás Akadémia a miniszterelnök „szívügye”, de országszerte több klub is új stadiont kapott. Hozzáteszik: a 2010-es kormányváltás óta Orbánék körülbelül kétmilliárd eurót költöttek a sportra.

A riport szerint azonban úgy tűnik, nem csak arról van szó, hogy az Orbán-kormány „megőrül” a sportért. A rádiónak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arról beszélt, hogy finanszírozás kétségtelenül előremozdította a sport ügyét, azonban ezt el lehetett volna érni úgy is, hogy nem építenek ki átláthatatlan pénzügyi struktúrákat. A pénzből ugyanis nem csak az azt befektető klubokhoz és egyesületekhez jut. A riport szerint egyes vádak arról szólnak, hogy

Orbán barátai és bizalmasai nagymértékben gazdagítják egymást...

AZ EMELÉS ELLENÉRE KEVESEBBET ÉR MOST A KÖZMUNKÁSOK BÉRE, MINT NÉGY ÉVE

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2021.02.08.


Gulyás Gergely múlt csütörtökön jelentette be a Kormányinfón, hogy március 1-től megemelik a közfoglalkoztatottak bérét. Pénteken meg is jelent az ezzel kapcsolatos kormányrendelet, de a megítélt többletpénz még az inflációt se pótolja.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, a Belügyminisztérium javaslatot tett a közfoglalkoztatási béremelésre: a közmunkabér 85 ezer, a szakképzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottaké pedig 110 ezer forint lesz. A mostani emelés előtt az előbbi összege bruttó 81 530 forint volt (nettó 54 217), utóbbié 106 555 (nettó 70 859), a nettó emelkedés így nagyjából kétezer forintot jelent, írja a Népszava.

Utoljára 2017-ben emelte meg a kormány a közmunkások bérét, azóta viszont a fogyasztói árak 11,9 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A legalapvetőbb élelmiszerek ára ennél még durvábban emelkedett, 2017 óta 19,6 százalékkal nőtt, a Népszava szerint „innen nézve ötödével kevesebbet ér a közmunkásbér mint négy éve”.

A tavaszi gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kormány korábban a közfoglalkoztatási program kibővítésével igyekezett volna megoldani a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságot. A miniszterelnök májusban úgy nyilatkozott, készen állnak arra, hogy akár 200 ezer közfoglalkoztatottnak is munkát adjanak...

SZEMÉLYI KÖLCSÖN: A MINŐSÍTÉS NEM MINDEN - BANKONKÉNT ALAPOSAN ELTÉRNEK A FELTÉTELEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.02.08.


Féltucatnyi bank nyerte már el személyi kölcsönére a fogyasztóbarát minősítést. Az Azénpénzem.hu összeszedte, milyen feltételekkel vehetik igénybe az ügyfelek az új konstrukciót. Meglepő módon a bankok között nagyon jelentős eltérések akadnak.


Meghirdetése után jól áttekinthetően táblázatban foglaltuk össze, milyen feltételeknek kell megfelelniük azoknak a személyi kölcsönöknek, amelyek elnyerhetik a fogyasztóbarát minősítést. A Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MSZH) célja – írták le szakcikkben az MNB szakemberei – az árazás szabályozásán keresztül a piaci verseny ösztönzése, a fogyasztók magasabb szintű védelme, s a teljeskörű online hitelnyújtás feltételeinek kialakításával a kényelmes hitelfelvétel biztosítása...

TÉNYLEG ROMMÁ KERESIK MAGUKAT A VAKCINÁN A NAGY GYÓGYSZERCÉGEK?

444.HU
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2021.02.08.


A vakcinagyártás általában nem a gyógyszeripar slágere, a fejlesztés drága és nem mindig sikeres, a cégek sokkal többet tudnak keresni más termékeikkel. Emiatt egy időben hanyatlott is az üzletág, de ez már a múlté, és a koronavírus persze most teljesen átrajzolja a térképet. A jól hajrázó gyártók iszonyatos összegeket fognak keresni a következő időszakban a Covid-oltáson, bár akad olyan is, amely egyelőre bekerülési áron adja. Ez etikus húzásnak tűnik, tekintve, hogy rengeteg állami támogatást kaptak a gyógyszercégek a fejlesztésre. Az általános vakcinahiány miatt hiába lenne hatalmas üzlet most felturbózni a gyártást, sajnos nem fog menni egyik pillanatról a másikra, mert a gyógyszeriparban több olyan szűk keresztmetszet is van, ami miatt sem a piac, sem az állami beavatkozás nem tud eleget lendíteni az ügyön.


Az egyik legnépszerűbb összeesküvés-elmélet a koronavírusról, hogy az egész „hisztériát” a nagy gyógyszercégek érdekében gerjeszti a háttérhatalom. A Covid-vakcina valóban nagy üzlet most azoknak a gyártóknak, amelyek a leghamarabb készen lettek a magukéval, de a vakcinaüzletágról általánosságban ez már nem mondható el. Sőt, az oltóanyag-fejlesztés és -gyártás más termékekhez képest a gyógyszercégeknél gyakran inkább mostohagyereknek számít, kockázatos dolognak, amin bukni is lehet.

Ez elsőre furcsának is tűnhet, hiszen a vakcinák gyakran kötelező védőoltásokat jelentenek, vagyis az állami szabályozás hatalmas keresletet generál rájuk, a gyerekeknek beadandó alapvető vakcinák kiszámítható módon milliószám fogynak az egészségügyben. De ez csak az érem egyik oldala. A másikon ott van egy csomó minden, ami miatt a vakcinagyártás macerás, drága és nem mindig nyereséges. És hiába lehetne most a koronavírus miatt brutálisan nagy bizniszt csinálni, ha egy cég sokszorosára növelné a gyártási volumenét, az iparág sajátosságai miatt ez lehetetlen küldetés ilyen rövid távon – még állami segítséggel is...


A JÁRVÁNY VÉGKÉPP ÉLET-HALÁL KÉRDÉSSÉ TETTE, VAN-E AZ EMBERNEK OTTHONA

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2021.02.08.


- A hajléktalanszállók lakói és dolgozói nagy veszélyben vannak a járvány idején, szerencsére mégsem történt katasztrófa Budapesten.

- Ehhez az is kell, hogy közel egy éve állandóan tartják magukat a szigorú protokollokhoz, maszkot viselnek, és most sokan be is oltatták magukat.

- A vírushelyzetnek még előnyei is vannak. Sokan üres lakásokba költözhettek, a pszichés segítségnyújtásba pedig olyanokat is bevontak, akiket korábban nem tudtak.

Szűk egy éve sokan attól tartottak, a koronavírus-járvány iszonyatos pusztítást fog végezni a hajléktalanszállókon. Az emeletes ágyakkal teli, zsúfolt intézmények jó terepei a vírus terjedésének, a lakók ráadásul az átlagnál idősebb, rossz egészségi állapotban levő emberek. Néhány hete például Pozsonyban derült ki, milyen gyorsan terjed köztük a vírus, száz fősre kellett bővíteni a számukra létrehozott karanténvárost.

Elkerülhetetlen volt, hogy a vírus budapesti szállókon is megjelenjen. Tavaly tavasszal előfordult, hogy valakit fertőzötten küldtek vissza kórházi kezelésről, így terjesztette el a vírust az egyik intézményben. Mégis viszonylag jól sikerült átvészelni azt az időszakot, sőt a járvány őszi felfutását is. Amíg nem volt hideg, akár azt is mondhatták az utcán levőknek, hogy ha bírják, maradjanak inkább a szabadban, ott kisebb a kockázat. Télen ez már veszélyes lenne...

MÜLLER "CILI" CECÍLIA VÉLETLENÜL(?) A PARLAMENTI CÍMEMRE IS ELKÜLDÖTT EGY LEVELET, BENNE EGY EGÉSZEN BOTRÁNYOS MONDATTAL.

FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2021.02.08.


MÜLLER "CILI" CECÍLIA VÉLETLENÜL(?) A PARLAMENTI CÍMEMRE IS ELKÜLDÖTT EGY LEVELET, BENNE EGY EGÉSZEN BOTRÁNYOS MONDATTAL. Ezzel egyrészt hivatalos levélben teszi a nyunyókánál is nevetségesebbé magát. Másrészt hivatalos levélben leleplezi, ahogyan a kormány visszaél a járványra hivatkozva megszerzett rendkívüli jogrenddel.

Mi történt? Egy egyszerű kéréssel fordultam hozzá képviselőként: küldje el nekem egy 17 milliárd forint EU-s támogatást eltapsoló projekt ( https://korrupcioinfo.hu/tiszti-becsulet/ ) szerződéseinek adatait és adjon lehetőséget betekinteni a szerződésekbe. Müller a normális, 15 napos válaszadási határidő lejártával e-mailben ARRA HIVATKOZVA, HOGY A KÉRÉSEM TELJESÍTÉSE VESZÉLYEZTETNÉ A JÁRVÁNYÜGYI VÉDEKEZÉST (‼️), 45 napra hosszabbította a határidőt. Pedig ez neki kb. 5 perc munkájába került volna, csak utasítania kellett volna a prokektmenedzsmentet, hogy a nyilvántartásukból kérjék le az adatokat és küldjék el nekem.

Nyilván MÜLLER IS ÉREZTE, hogy ez az érvelés MENNYIRE CIKI, ÉS EZT EGY MÁSODIK MAILBEN LE IS ÍRTA a kollégáinak - csak a címzettek közt engem is ott felejtett. A kollégáit konkrétan arra kérte, hogy ne olyan átlátszó módon hazudjanak.

Konkrétan így fogalmazott: "KEDVES KOLLÉGÁK! ERRE NINCS JOBB SZÖVEGÜNK? EZ A VESZÉLYEZTETI A FELADAT ELLÁTÁST, MIÉRT KELL BELEÍRNI? EGYSZERŰEN MIÉRT NEM HIVATKOZUNK A JOGSZABÁLYRA, HOGY 45 NAPPAL MEGHOSSZABBÍTJUK AZ ADATSZOLGÁLTATÁST ÉS KÉSZ. KÖSZÖNÖM SZÉPEN! CILI"

Értsük jól: ezzel beismeri, hogy egy országgyűlési képviselőnek szóló hivatalos levélben hazudott, hamis kifogással, törvénytelenül odázta el az információ átadását. Tudni kell, hogy Müller ezzel nem csak magát leplezte le, hanem azt is, hogy mire kellett a kormánynak a teljhatalom és hogyan él azzal vissza. A közérdekű adatigénylések határidejének akár 90 napra (❗) hosszabbításáról eddig is tudtuk, hogy csak a teljhatalommal való visszaélésről szól. Most azonban bizonyíték is van rá.

Müller eljárása amúgy nem csak azért törvénytelen és nonszensz, mert természetesen semmiben nem akadályozta volna az időben megküldött válaszokkal. Ráadásul a tisztifőorvos NINCSEN TISZTÁBAN A RENDKÍVÜLI RENDELETTEL. A rendelet ugyanis ad a látszatra és NEM ENGEDI MEG, HOGY INDOKLÁS NÉLKÜL 45 NAPPAL KITOLJÁK A KÖZADATOK KIADÁSÁT. Müller eljárása ráadásul amiatt is törvénytelen, hogy én nem közérdekű adatigényléssel, hanem országgyűlési képviselőként fordultam hozzá, erre nem is vonatkozna az Infotörvény és annak módosítása amúgy.

Hogy miért küldte el a hivatalos parlamenti címemre az e-mailt? Ez lehetett véletlen is akár, hihette azt is, hogy a nekem már kiküldött levelet nem küldték még el, csak először véleményezésre küldték neki a kollégái. Én azonban azt remélem, hogy inkább feléledt benne a lelkiismeret és azzal, hogy engem is beírt a második levél címzettjei közé, furfangos módon jelezni akarta a világnak, hogy mennyire nem ért egyet ezzel a végtelenül hazug rendszerrel.
Természetesen ezek után folytatni fogom a 17 milliárdos projekt körülményeinek felderítését és haladéktalanul felhívom a tisztifőorvos figyelmét, hogy lejárt a határideje a válaszadásra. Amúgy ezek után egy tisztességes országban azonnal lemondana!

A KLUBRÁDIÓ HELYZETE TÜKRÖT MUTAT A MAGYAR SAJTÓSZABADSÁGRÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.02.08.


A kormány célja elhallgattatni a vele szemben kritikus hangokat – idézte Arató Andrást, a Klubrádió igazgatóságának elnökét a FD pénzügyi lap, hozzátéve, hogy a sajtószabadság helyzete egész Európában csak Bulgáriában rosszabb a magyarnál. Facebook-harcosokat akar képezni a választásokra az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Kovács István a Deutsche Welle német lapnak tagadta, hogy nonprofit kezdeményezése mögött bármilyen kormányzati pénz állna.


Magyarország veszélyben van, mert elveszítheti utolsó független rádióját – olvashatjuk Maurits Kuypers tollából a holland FD pénzügyi lapban. A Klubrádió történetéről – azonkívül, hogy elveszítette vidéki frekvenciáit – megírja például azt is, hogy már 2013-ban is veszélyben volt a frekvenciája, de a hallgatótáborának kitartó tiltakozása meghozta az eredményt. Szintén a hallgatók támogatásának köszönhető, hogy a kormányzati hirdetési piac manőverei miatt a bajba került rádió mind a mai napig képes sugározni. Arató András, a Klubrádió igazgatóságának elnöke elmondta, a kormány célja elhallgattatni a vele szemben kritikus hangokat. A cikk írója úgy ítéli meg, a helyzet abszurd. Idézi a Riporterek Határok Nélkül szervezet felmérését, hogy a sajtószabadság helyzete egész Európában csak Bulgáriában rosszabb a magyarnál. A KESMA létrejöttét egyenesen a független média ellen, Orbán által intézett puccsnak minősíti.

Azonban Orbán másik problémája, hogy a fiatalok nem szavaznak rá, sőt egyre kevésbé az idő haladtával, ezért mindenféle kedvezményekkel, lakástámogatással és az 25 év alattiak adókedvezményével akarja magához csalogatni őket – erről az ING elemzője nyilatkozott a holland újságírónak.

Facebook-harcosokat akar képezni a választásokra az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója

A Deutsche Welle a Megafon platformot és vezetőjét Kovács Istvánt mutatja be, aki ingyenes workshopot szervezett fiatalok számára, hogy a közösségi hálón minél markánsabban jelen lehessenek, megtanulják annak csínját-bínját, s igazi Fb-harcosokká válhassanak. Kovács a német lapnak tagadta, hogy nonprofit kezdeményezése mögött bármilyen kormányzati pénz állna, azonban a cikk Fideszhez közelálló személyként mutatja be, ráadásul úgy fogalmazott Kovács a Megafon bemutatásakor, hogy a következő parlamenti választás kimenetele a Facebookon dőlhet el. A fiatalok a Fb-n politizálnak majd. Kovács István az adófizetők pénzén létrehozott intézmény, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Ki fejlesztette a Bangladesben használt kémprogramot?

Az Al Jazeera tv által pár napja bemutatott, a Banglades kormánya és holdudvara körében feltárt korrupcióról szóló dokumentumfilm egyre nagyobb nemzetközi botrányt kavar, amelyben részben Magyarországot is érinti – tudható a bangladesi The Daily Starból. ’Az elnök emberei’ című amerikai film címére hajazva ’A miniszterelnök emberei’ dokumentumfilmben ugyanis a Mobil Interceptor Device néven említett kommunikációs kémprogramot állítólag Magyarországon gyártották, ami annak kapcsán derült ki, hogy a bangladesi kormány és a hadsereg is közleményben tiltakozott, hogy Izraelből szerezték volna be a kémprogramot. Azt írják, azt Magyarországon gyártották az ENSZ békefenntartó erőinek. Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője újságírói megkeresésre elmondta, hogy a korrupciót mindenképpen ki kell vizsgálni, azonban a kérdéses telefonos kémprogram használatáról csak annyit mondott, az ENSZ előírásainak, tehát ügyészi felhatalmazásnak megfelelően alkalmazták egy bevetésen a munkatársaik megvédése érdekében. A legfrissebb cikkben pedig a bangladesi újságírók érdekvédelmi szervezete tiltakozik a dokumentumfilm miatt, amelyben csak állítások vannak, de bizonyítékok nincsenek a korrupcióról. Itt Magyarországot is említik, egyrészt uniós pénzek és a bangladesi kormánnyal kötött szerződések kapcsán. A cikk azt is megemlíti, hogy se a magyar, se a francia és a maláj kormány nem reagált arra a megkeresésre, amelyben egy bizonyos személy által elkövetett útlevél hamisításról és pénzmosásról akartak információt szerezni.

Amiben Magyarország az első

Magyarország elsőként engedélyezte az orosz Szputynik V vakcina használatát az Európai Unióban – írja a Szabad Európa angol nyelvű kiadványában, hozzátéve, hogy hasonló a helyzet a kínai oltóanyaggal is. Előbbiből vasárnapig már 40 ezer adagot szét is osztottak, s az elkövetkező 3 hónapra 2 milliót rendelt a magyar kormány. A kínai vakcinából pedig 5 milliót rendelt, aminek oltását a hónap végén kezdik el.

Tényfeltárásért korlátozás

A France 24 arról számol be, hogy miután Mészáros Lőrinc bicskei birtokán két harci járművet fotóztak le drónnal – többek között az Átlátszó újságírója – januártól a parlament rögtön megszavazta az effajta oknyomozó újságírás korlátozását illetve elkövetés esetén annak büntető tételeit. A módosítást személyiségi jogokra és a magánlak védelmére hivatkozva hozták és hozzátették, hogy a sértett indítványozhatja a büntetést. A cikk összefüggést lát még abban is, hogy az Átlátszó részben Soros Alapítvány által támogatott sajtóorgánum.

„IGYEKSZÜNK MEGTENNI MINDENT, BÁR KICSIT TŰZOLTÓ MUNKA ZAJLIK” – ÍGY MEGY A FELKÉSZÜLÉS AZ IDEI ÉRETTSÉGIRE

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2021.02.08.


A kormány tervei szerint az idén a megszokott rend alapján szervezik meg az érettségiket. Egy gimnáziumban és egy szakképzésben tanító pedagógussal többek közt arról beszéltünk, mi okozza jelenleg a legnagyobb nehézséget, illetve számítanak-e még arra, hogy májusig visszatérhetnek az iskola falai közé.


Jövő héten derül ki, hogy az érettségizőket és tanáraikat előre hozzák-e az oltási rendben – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában január 22-én. Ám a kérdésről azóta sem született döntés, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón mindössze annyit közölt: remélik, az érettségi előtt már tudnak enyhíteni a szigorításon, ám a végzős diákok és az őket tanító pedagógusok oltásáról nem esett szó.

Akár kapnak vakcinát az érintettek, akár nem, egy biztos: május elejétől indulnak az idei középiskolai érettségik, mégpedig jelen állás szerint a megszokott rend alapján. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár január közepén azt nyilatkozta: nem változnak az érettségi vizsgák szabályai és időpontjai, azaz – noha még hónapok vannak hátra a vizsgákig – a kormány nem tervez változtatni az általános szabályokon.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – a tavalyi évvel ellentétben – az írásbeli és szóbeli vizsgákat is megtartják...

DEÁK DÁNIEL: ALAPÍTVÁNYI EGYETEMNÉL KÖNNYEBB ÁTLÁTHATATLANUL KICSATORNÁZNI A PÉNZT

HVG360
Szerző: BALLAI VINCE
2021.02.08.


Nem látja a modellváltás előnyeit Deák Dániel, az első alapítványi fenntartásba került egyetem, a Corvinus kutatóprofesszora. A folyamatról és a jelenlegi működésről is kevés információjuk volt, és most is kevés van. Kétségesnek tartja, hogy ez hozzájárul a felsőoktatás színvonalának emelkedéséhez, és arra számít, hogy a bőkezű uniós támogatások is értelmetlenül szóródnak szét a haveri kapitalizmus játékszabályai közepette. Interjú.


HVG: Több egyetemen már megtörtént, másutt épp csak elindult a modellváltás. Az ezt propagáló kormányzatnak számos érve van mellette, az ellenzőknek pedig számos ellenérve, de nem kizárt, hogy lehetnek jó hatásai. Ön szerint lehet ezt úgy csinálni, hogy jó eredménye legyen?


Deák Dániel:
Mindenekelőtt alapos előkészítésre, az érintettekkel való legkomolyabb érdemi egyeztetésekre van szükség. Németországban például (ahol a felsőoktatási szabályozás a tartományok kezében van) évekig készítenek elő egy ilyen kaliberű döntést, 3–4 évbe is beletelhet, amíg kiforrja magát. De ott a szakma lényegében magát szabályozza, legyen az egyetem, biztosítótársaság vagy más. Maguk nyújtják be a tervet, együtt az esetleg egymástól eltérő véleményekkel, szabályozási koncepciókkal az államnak, és az egyeztetések végén az állam dönt, majd ráüti a pecsétjét, mert tudja vállalni a felelősséget, hogy a lépés alkotmányos, és összeegyeztethető az adott kormányzat oktatáspolitikájával is. Ott alulról felfelé történik a szabályozás, nem úgy mint nálunk, ahol egy éjszaka benyújtanak egy törvényjavaslatot, és pár nap alatt lefut az egész...

SZABAD SZEMMEL - A NÉPPÁRTNAK A FIDESZ A LEGNAGYOBB SARA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.02.08.


Foreign Policy


Ugyan az eredeti terv az volt, hogy a nagy európai pártcsaládok is a demokrácia felé tereljék az új tagországokból érkező és soraikba belépő politikai erőket, a vége azonban az lett, hogy ezek a szövetségek fedezik a térség rossz fiúit, autokratáit. Ennek legékesebb példája az EPP és Magyarország – írja Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute Pozsonyból elszármazott elemzője.

Felidézi, hogy az Európai Néppárt már 10 éve adja elő a szokásos cirkuszt, mármint hogy a jogsértések miatt kizárja a Fidesz, ám abból mégsem lesz semmi. A magyar EP-képviselők továbbra is felszólalhatnak a plenáris üléseken és tisztségeket tölthetnek be a bizottságokban, a konzervatív tömörülésnek köszönhetően. Sőt, nagyon úgy néz ki, hogy ha elérkezettnek látja az időt, akkor a magyar kormánypárt előbb lép ki az EPP-ből, mint ahogy az saját maga megszabadulna tőle.

Az Orbán-kabinet olyan intézkedéseket, hozott, mint a Stop, Soros!, kiebrudalta a CEU-t és lehetetlenné tette, hogy a kis pártok saját listával induljanak a választáson. A Néppárt minderre maximum felvonta a szemöldökét és időnként pufogott. Viselkedése mutatja, mennyire felszínesek a pártcsaládok, és hogy milyen akaratlan következményei vannak a tervnek, mármint hogy egész Európában demokrácia jöjjön létre.

A gondok leginkább abból erednek, hogy az uniós politikát alapvetően a tagok szándékai határozzák meg. És az egyes frakciók nemigen tudják megzaboláznia a renitens pártokat, annál is kevésbé, mert Strasbourgban a befolyásuk attól függ, hány mandátumuk van. Ez pedig felülír jóformán minden más megfontolást. A Néppártnak a Fidesz a legnagyobb sara, de ott van még a hasonló politikát követő szlovén miniszterelnök is, arról nem beszélve, hogy az EPP menlevelet adott a nevetséges bolgár kleptokráciának, Boriszovval az élen.

De ugyanígy vaj van a szociáldemokraták és a liberálisok fején is, ezért a pártcsaládok sűrűn vádolják egymást, hogy pont ti beszéltek, meg hogy a másik képmutató. Pedig elvileg meg kellene fizetniük az árát, ha valamelyik tagjuk letér a demokrácia útjáról. Csak éppen a hazai választóknak nemigen fűlik a foguk ahhoz, hogy megbüntessék saját politikusaikat, amiért azok autokratákkal szövetkeznek.

Ám amíg a nagy pártszövetségesek antidemokratikus figurákat fogadnak be, addig felmentést adnak ki számukra. Legitimálják ezeket a korrupt, esetenként autoriter vezetőket, amit azután azok odahaza arra használnak, hogy visszaverjék a bírálatokat.

Magyarország kapcsán katasztrofálisnak bizonyult, hogy folyamatosan próbálják megbékíteni. Lásd az EU pénzügyi csomagja ügyében létrejött kompromisszumot, amely gyakorlatilag biztosítékot jelent Orbán számára, hogy hazai üzelmei nem befolyásolják az EU nagyvonalúságát. Az is árulkodó, hogy a Daimler nem sokkal a brüsszeli megállapodás után jelentette be: 100 millió eurót költ új kecskeméti üzemére, amihez a magyar kormány jelentős támogatást nyújt.

Mindez persze jócskán árt az unió hitelességének. A Nyugat-Balkán vagy Ukrajna vezetői azt a következtetést vonhatják le, hogy nagy pártcsaládok megtűrik a posztkommunista tolvaj rendszereket és a tekintélyuralomra törekvő politikusokat. Azaz szélhámos vezetőket fedeznek. Márpedig ha a szövetségek nem tartanak nagytakarítást a saját soraikban, akkor alighanem írott malaszt marad az az európai törekvés, hogy az unió megvédje a demokráciát és a jogállamot.

Die Welt

Az osztrák kancellár már alig várja, hogy ne kelljen nap mint nap beleavatkoznia az alapjogokba, és nyugodtan elmehessen sörözni a barátaival, illetve minden kötöttség nélkül meglátogathassa a szüleit, valamint a nagymamáját. A 34 éves Kurz abból az alkalomból nyilatkozott, hogy kormánya mától lényegesen enyhíti a korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor szigorít a beutazási feltételeken, miközben változatlanul magas, 1500 körül van a napi korona megbetegedések száma.

Azt mondja, nem volt más választás, mert az embereknek elegük van a bezártságból, így egyre kevesebben tartották magukat az előírásokhoz. Ezért újra megnyílnak az iskolák és az üzletek, de a diákoknak reggelente teszten kell átesniük, mint ahogy azoknak is, akik pl.fodrászhoz mennek.

A kormányfő azonban jelezte, hogy ha megint rosszabbra fordul a járványhelyzet, akkor visszatérnek a nagyobb szigorhoz. Annál is inkább, mert az egyetlen megoldást a vakcina jelenti, abból viszont egyelőre nincs elég, ám közben a brit és a dél-afrikai törzs legalább 30 %-kal gyorsabban terjed, mint az eredeti változat. Kurz úgy számol, hogy az oltások eredményeként nyárra normalizálódhatnak a viszonyok, de addig még viharos hónapok következnek.

Az oltóanyag körüli mizéria kapcsán kifejtette, hogy jó ötlet volt a közös beszerzés. A gondot ott látja, hogy túl lassú az illetékes európai hatóság. Hogy mennyiért sikerül megvenni a szert az ez esetben teljesen lényegtelen, mert a fertőzés minden hete hatalmas károkat okoz. Amibe persze belejátszanak a gyártóknál fellépő gondok is.

A maga részéről nem zárja ki, hogy Ausztriában is beadják az orosz vagy valamelyik kínai készítményt, de csak akkor, ha azokat engedélyezik az EU-ban. Itt szó sincs geopolitikai harcról, csakis a hatékonyság, a biztonság és az számít, hogy gyorsan hozzá lehessen jutni ezekhez a szerekhez. Viszont ha az oroszok és a kínaiak megkapják az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását, akkor akár arról is szó lehet, hogy osztrák földön szintén gyártsák ezeket az vakcinákat.

Külpolitikai kérdésekre áttérve a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Navalnijt szabadon kell engedni. Egyetért azzal, hogy ha Moszkva nem enged, akkor szankciókat kell alkalmazni. Ám azt elutasítja, hogy a megtorló intézkedések keretében leállítsák az Északi Áramlat 2 építését, mert a gázvezeték nem csupán az oroszok, hanem a németek, osztrákok és más európai államok érdekeit is szolgálja.

FT

Egy orosz szakértő szerint belülről destabilizálódik a putyini Oroszország, miközben Navalnij üldöztetése jól mutatja a társadalmi elégedetlenséget. A szerző, Tatjána Sztanovaja, az R. Politik elemző intézet alapítója, a Carnegie Moszkva Központ vendég szakértője a kommentárban rámutat, hogy az ellenzéki vezető bebörtönzése még radikálisabb húzás, mint az, hogy megpróbálták megmérgezni.

Ezáltal ugyanis a rezsim sokkal nagyobb kockázatot vállal, mint azzal, ha sikerült volna eltenni láb alól. Az egész mikrokozmoszként mutatja, milyen gondokkal is került szembe a Kreml az utóbbi években. A Krím 2014-es megszállása óta az államfőt a geopolitika foglalja le, a napi kormányzárt átengedi arctalan technokratáknak.

A rendszer korábbi sikere arra épült, hogy folyamatosan tudta emelni az életszínvonalat, miközben lelkesítette az oroszokat a nemzetközi porondon elért sikerekkel. Jelenleg azonban ennek a helyébe a riogatás lépett és megint az a mantra, hogy Oroszország anyácska ostromlott erőd.

A ravasz politikai tanácsadók helyét a titkosszolgálat foglalta el, az pedig azt csinálja, amihez a legjobban ért: mindennapos az elnyomás, az üldöztetés, a fenyegetés, a pártos bíráskodás. Pedig Navalnij immár komoly kihívást jelent, mivel letartóztatása az igazságtalanság áldozatát csinálta belőle. Ily módon olyan folyamatok indultak be, amelyek azzal fenyegetnek, hogy aláássák az egész hatalmi szerkezetet. Miközben a Kreml még inkább tengelyt akaszt a Nyugattal és durván visszautasítja a külföldi „figyelmeztetéseket és aggályokat”. Az EU külpolitikai főbiztosát a minap úgy kezelték Moszkvában, mint egy ellenséges erő megbízottját.

Ám Navalnij személyében Putyinnak most először támadt igazi ellenfele. Az államfő nem képes leszerelni a közelégedetlenséget, nem tud hiteles képet adni arról, merre is igyekszik vinni az országot. A társadalmi-gazdasági gondok közben óriásiak. A lakosság 80 %-a menthetetlenül korruptnak tartja a hatóságokat. A Kreml megcsontosodott, az államfő nem tudja rávenni magát érdemi reformokra.

Ennélfogva csak az marad, hogy folyamatosan ellenségeket keres, nyomást gyakorol a közösségi médiára és összeesküvéssel vádolja a külföldet. A gyutacsot a mostani drámában a Navalnij elleni gyilkossági kísérlet jelentette, de a tüzet a tömegek csömöre és elégedetlensége lobbantotta fel. És mivel a hatalom nem hajlandó a párbeszédre, ezzel szinte beprogramozza, hogy politikai tiltakozások robbannak ki. Ugyanakkor az látszik, hogy válaszként Oroszország határozottan tart az elnyomó állam felé.

IVAN ILJICS ÉS A FUTBALL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.02.08.


Ismerjük mi a németeket jól, élire van vasalva az agyuk. Hegelt is, ha olvas az ember, izomláza lesz a fejének a katonás rendtől, ami a manusból árad, szubjektív szellem meg objektív, meg abszolút szellem, cseszmeg. Francokat, koviubi meg karikás ustor. A németekben nincsen meg az intellektus azon szabadsága, amit csak a házilag főzött kisüsti bír előállítani. Ha az ember ilyen adónélküli kerítésszaggatót szlopál, a szabadságnak olyan fokát érheti el, amit más népek nem ismerhetnek. Ezt nevezzük nemzetkarakterológiának, más néven a magyarok istenének.

A németek nem is szeretik a focit igazán. Holott ez az a tevékenység, amelyet Gary Lineker angol láblabdás definíciója szerint huszonketten játszanak, és mindig a németek nyernek benne. Így megy, ez ilyen. Ennek ellenére, vagy a permanens diadalmaktól megcsömörlve száműzik a futballt a hazájukból, és mi viszont természetszerűleg a kebelünkre öleljük. Az RB Leipzig a Liverpoolt fogadná a Bajnokok Ligájában, ámde nem fogadhatja, mert a németek vasalt agyú rendszeretőek, s mindemellett még fosnak is a vírus brit mutánsától, így azt mondták, oda szigetlakó be nem teszi a lábát.

És a németek még konokok és csökönyösek is, nincs meg bennük a mi kedves vezetőnk futball irányú mindent megengedő gesztusa. Hogy építkezik rogyásig stadiont, dőtti a dellát számolatlan, a láblabdás soron kívül oltakozhat, adókedvezményt kap, és ne soroljam. A magyari ember amúgy is übermencs, a láblabdás pedig ennek a köbe, a láblabdás ott ül istennek jobbján, várja, mikor murdel meg az öreg, hogy elfoglalhassa a helyét a trónuson. A német viszont ilyet nem ért, jönne ez a nyomorult Liverpool, és aszondja ennek a Liverpoolnak: nein. És még egyszer: nein.

Uramjézus a kereszten, hát láttál már ilyet? Még ehhez hasonlatosat sem, lógatja is a fejét. No most, viszont az van, hogy a németek, mint kitetszik, elcseszték a vírussal, aki legyőzte őket, míg mi azonban épp fordítva, szorongatjuk a vírus nyakát immár, támadjuk őtet, ahogyan azt a kedves vezető volt szíves fölskiccelni népének. A Liverpool tehát mihozzánk jöhet. Hozza a mutánsot, ám a kedves vezető a kardjával huss, levágja a mutáns fejét, majd lándzsára tűzve kirakja a vár fokára, s meglátván ezt mind a többi vírusok visítva menekülnek. Ez okozza, hogy az RB Leipzig a Puskás Arénában fogadja a Liverpoolt...

2021. február 7., vasárnap

EGY EMLÉKMŰRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2021.02.05.


...Jó, hogy a 444.hu dokumentumfilmje (A gyilkosok emlékműve, rendezte Ács Dániel) most felidézte, hogy a leghírhedtebb turulemlékművet a Böszörményi út és az Istenhegyi út kereszteződésénél jogszabályellenesen építették fel a XII. kerület akkori fideszes vezetői dr. Mitnyan György polgármester vezetésével. A polgármester akkor azzal indokolta a helyszín kiválasztását, hogy a környéken a II. világháború idején komoly harcok folytak, ami igaz. Arról viszont gondosan nem ejtett szót, hogy itt garázdálkodtak a hírhedt XII. kerületi nyilasok, Kun András páter, Bokor Sándor és testvére, Bokor Dénes, Me­gad­ja Ferenc, Pokorni József és tömeggyilkos társaik, akiknek rémtetteiről és az emlékmű fennmaradásáért folytatott politikai küzdelmekről szól a 444 megrázó dokumentumfilmje.

A gond azzal van, ami a filmből hiányzik. A kegyetlenkedés csak a nyilasok bűnévé, a turulszobor egyszeri, XII. kerületi jelképpé válik a filmben.

Egy szó sem esik arról, hogy sem Mitnyan, sem az őt 2006-ban a polgármesteri székben váltó Pokorni Zoltán nem mert volna semmit tenni turulügyben Orbán Viktor jóváhagyása nélkül. Nem említik, hogy a német megszállók is raboltak, gyilkoltak 1944–1945-ben Magyarországon, kínzóhelyiségek működtek az Eichmann és SS alakulata által a Svábhegyen lefoglalt szállodákban, pedig ezt legalább Ungváry Krisztián, a filmben hosszan nyilatkozó történész megemlíthette volna. Ahogyan egyébként már többször megtette (például HVG, 2012. május 31.)

Ács filmjében a zsidók 1944-es totális jogfosztása, kirablása, halálra kínzása, tömeges legyilkolása ismét a nyilasok négy hónapos budapesti rémuralmával lesz egyenlő. Ebből a XII. kerületi alakulat számlájára kb. 1600 fő írható. Összesen mintegy 8–10 000 zsidót öltek meg a mindenféle rendű és rangú nyilasok és a hozzájuk csatlakozott katonaszökevények, lumpen elemek, vérszomjat kapott kispolgárok Budapesten 1944–1945 telén. Annyit, ahány embert naponta megöltek Auschwitz-Birkenauban 1944 tavaszán és nyarán a magyar csendőrök által ebbe a haláltáborba deportált mintegy 400 000 vidéki magyar zsidó közül.

A vidéki gettókban a csendőrök és rendőrdetektívek volt, hogy puskatussal, korbáccsal, gumibottal, bikacsökkel verték, a férfiak és nők nemi szervébe vezetett villanyárammal, tüzes vassal kínozták a zsidókat, főleg, ha azt gyanították, hogy pénzüket, értékeiket elrejtették még a gettóba kényszerítésük előtt. Akit a vidéki csendőrök vadállati kegyetlenkedései érdekelnek, olvasson bele a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság 1945-ös jegyzőkönyveibe (www.degob.hu).

Ma hősi halottaknak nevezik a gettósítást és deportálást végrehajtó csendőröket is, emléktáblájuk van a Várban, a Hadtörténeti Múzeumban. A táblát húsz éve a Magyar Királyi Csendőrök Bajtársi Szövetsége avatta.

Ungváry ezeknek az emberkínzó, a vidéki zsidók deportálását végrehajtó csendőröknek 1948 utáni üldöztetésén lepődik meg a 444 filmjében, és a nyilasokról azt állítja, hogy felelősségre vonásuk elmaradt a Rákosi-korszakban. 1945–1948-as népügyészségi és népbírósági eljárások során azokat a nyilasokat, akik valóban elkövettek valamit, már felelősségre vonták. A vidéki zsidók – a holokauszt magyar zsidó áldozatainak 80 százalékának – gettózásához és deportálásához még a kisnyilasoknak sem volt semmi közük, nemhogy Szálasi Ferencnek és a Nyilas Párt többi vezetőjének. 1945–1948 között népbírósági ítélet alapján kivégzett 189 ember zöme − természetesen a vezető politikusokon kívül − nyilas tömeggyilkos és munkaszolgálatosokkal kegyetlenkedő keretlegény, köztük jó néhány nyilas párttag volt. A világháború után internált kb. 40 000 embernek és a börtönbüntetésre ítélt 26 997 főnek jó kétharmada is nyilas volt. Szálasit kivégezték, ezzel szemben Horthy, aki 24 évi kormányzósága alatt 23 zsidótörvénnyel és több száz rendelettel a népirtás végrehajtását lehetővé tette, akinek kormánya a holokauszt történetének leggyorsabb deportálását vezényelte le, manapság megdicsőül. Csendőrkerületek „zsidótlanításáért”, több tízezer ember deportálásáért felelős, azt olykor lelkesen vagy csak fegyelmezetten megszervező csendőr ezredesek, alispánok, főszolgabírók úszták meg, ha nem is a felelősségre vonást, de a súlyos börtönbüntetést, mert arra hivatkoztak, hogy csak parancsot hajtottak végre, feljebbvalóik utasításainak engedelmeskedtek. Az igazi bűn az volt, ha valaki nyilas párttag volt, vagy a nyilasok idején léptették elő. Ha valakit 1944. március 19-e után, a náci megszállókkal kollaboráló Sztójay-kormány idején helyeztek magasabb beosztásba, és nem lehetett rábizonyítani, hogy különösebb lelkesedéssel vett részt a zsidók kirablásában, gettózásában, általában még csak nem is internálták. A csendőrséget éppen úgy feloszlatták, és bűnös szervezetnek minősítették, mint a Gestapót és az SS‑t, de az a szélsőjobboldali, nyilas emigránsok által terjesztett legenda csupán, hogy ezrével, tízezrével végezték volna ki a csendőröket.

A vidéki zsidókkal, magyarországi szenvedéseikkel, 437 000 ember deportálásával, döntő többségük auschwitzi halálával, emlékükkel ma alig törődik valaki. Mindenki csak a nyilasokra, no meg az embermentőkre szeret emlékezni és emlékeztetni.

A magyarországi holokauszt emlékezetének sarokköve az, kik voltak a tettesek, megnevezzük-e őket, kik voltak az áldozatok, megnevezzük-e őket is. A honi világháborús emlékműveken üldözöttek vannak, és nem zsidók. A tetteseket sem nevezik meg, az a névtelen és személytelen II. világháború. Ilyen kontextusban csak XII. kerületi zsidókról, csak Kun páter és nyilasai kegyetlenkedéséről beszélni egy hazug emlékmű kapcsán történelemhamisítás. Párizsban jó néhány iskola falán vannak holokauszt-emléktáblák. Rajtuk a fontos információk: az iskola tanulói közül 1942–1944-ben ennyi és ennyi zsidót (juif) deportáltak német haláltáborokba a Vichy-kormány hatóságai. Nálunk még a Duna-parti holokauszt-emlékműnél is csak azt olvashatjuk, hogy nyilaskeresztes fegyveresek áldozatokat lőttek a folyóba...

Az országban ma már nehéz olyan várost vagy falut találni, ahol ne lennének 1990 után emelt II. világháborús emlékművek, turullal vagy turul nélkül, amelyeken egymás alatt látható a világháború idején meghalt polgárok, munkások, parasztok, köztük a deportált és Auschwitzban meggyilkoltak neve. Csak gondos helytörténeti munkával lehetne feltárni, hogy az emlékműveken „a világháború áldozatainak” nevezettek közül 1945 előtt hányan igényelték ki zsidó szomszédjuk lakását, földjét, túrták ki állásából, üzletéből, jelentették fel 1944-ben azt a szomszédjukat, aki zsidót próbált elbújtatni, vagy a gettókba kényszerítettek értékeit próbálta elrejteni...

VÁLTOZÁSOK A LEHETŐSÉGEK FÜGGVÉNYÉBEN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L.RITÓK NÓRA
2021.02.07.


Amikor elkezdtem, nagy célt tűztem ki magam elé, rendszerszintű változásokban akartam segítség lenni, hogy igazságosabb, esélykiegyenlítőbb legyen az egész, amiben ez a generációs léptékű probléma ekkorára nőtt. Azt hittem, naivan, hasznos lehet az másoknak is, ha látok egy csomó olyan összefüggést, amit csak a terepről lehet megérteni, csak akkor, ha a maga társadalmi beágyazottságában értelmezem a problémát.

Mert különleges nézőpont a mienk, dolgozva a családok, az egyének és a közösségek szintjén, együttműködésre törekedve az intézményrendszerrel, ami ugye csak akkor lehetséges, ha értjük is annak a működését, és részben a rendszer részeként, részben civilként részesei vagyunk a szakpolitikai szint működését elszenvedő – értelmező hálózatoknak is.

Szóval, elemezve, tanulva, a családokkal átélve a társadalmi leszakadás generációs útját, az elején azt hittem a rendszert érdekelni fogja majd, hogy megmutatjuk ezt az egészet a valóságban. Tévedtem. Az Antiszegregációs Kerekasztal volt talán az első, mikor a saját bőrömön tapasztalhattam meg ezzel összefüggésben a politika méltatlan játékait. Azóta másképp nézek erre az egészre. Aztán ott volt az egyházi iskolák szegregáló hatása, egy fontosnak tűnő együttműködés, ami nagyon sok energiát vett el tőlem, és semmi értelme nem volt.

Sok keserű csalódás során gyűltek bennem a megtapasztalások ahhoz, hogy azt mondjam, a legnagyobb baj nem is a generációs szegénységben élő, roma társadalmi csoporttal van, hanem azzal a rendszerrel, amiben a problémák kezeletlenek maradnak, amiben a felzárkózás is csak egy, a politikai-gazdasági-hatalmi érdekek mentén használt terület.

Mert megoldás lenne, ha lenne politikai szándék rá. De egyrészt azért nincs, mert a probléma túl nagyra nőtt a rendszerváltás előtt sem és utána sem megfelelő megoldáskeresésekkel, sosem volt kormányokon átívelő türelem és következetesség a hatások fenntartására. Ma már elképesztő összegeket emésztene fel az a mindenhol jelentkező hiány, amiben ezek a családok élnek, és örökítik át a nyomorúságot, egyre inkább a feketezónával ötvözve.

Másrészt, mert sikerült mára egy olyan közhangulatot kialakítani, amiben a terület emlegetése sem szavazatszedő tétel. Így jön a “forró krumpli effektus”, vagyis, hogy a roma integráció kérdését sokáig egyetlen politikus sem szereti kézben tartani.

Így aztán maga a kérdés ma a választások idején történő manipuláció, valamint a felzárkózásra befolyt pénzek korrupciós ösvényein kacskaringózik, válasz nélkül. Vagy, bocsánat, azért a korrupció feltételez egy adminisztratív úton igazolt látszat sikert, ami azért nagyon is jelen van. De ha valaki mögé néz a történeteknek, valós, beépült eredményeket nem igazán talál.

Szóval, amit először újra kellett értékelnem a terveimben, az a rendszerszintű hatás vágya volt. A vágy persze ma is él bennem, de reálisan be kellett látnom: erről a rendszerről lepattanok, bár még mindig kellő alázattal keresem a kapcsolódási pontokat, de nem bírok akkora kompromisszumokat kötni, mint sokan…miközben nem bírok olyan támadó pozícióba helyezkedni sem, mint sokan. Mert egyrészt nem akarom ennek beáldozni mindazt, amit eddig elértünk, és aminek a fenntartási felelőssége nem kis lelki teher számomra, másrészt, mert úgy érzem, akkor még inkább elveszítem a lehetőségét is annak, hogy a változást segíthessük. Jelenleg szakmai kapcsolódásaink vannak ehhez a szinthez, de pontosan tudom, hogy ez így túl lassú…. az ezen a ponton előidézhető változásokhoz, akár a szakemberképzésben, akár másban, nekem nem lesz már elég időm.

A második fokozat, amit megéltem, szorosan összefügg az előzővel. A helyi intézményrendszeri kapcsolatok szintjéről beszélek most. Sokáig azt gondoltam, helyileg képesek leszünk majd pozitív hatásokat generálni. Nos, bár ebben sem vagyunk sikertelenek, itt sincs szemléletbeli hatás. Az intézményrendszerbe ugyanis az megy be, ami kötelező, amit “fentről” előírnak, e mellett persze működik egy emberi kapcsolatokon alapuló pozitív együttműködés, de ez nagyon törékeny, és mindig vezetőfüggő.

Változást akaró vezetőkkel pedig sajnos nem állunk túl jól. Ha pedig a vezető nem akar változtatni, mert a végrehajtó szerep tökéletesen megfelel neki, ott ilyen lesz a munkatársak attitűdje is. Ha egy szóval kellene jellemeznem ma ezt a szintet, akkor azt mondanám, túlélő. Ha ehhez még az egyre gyakoribb nárcisztikus jelzőt is hozzáteszem, talán teljesebb a kép. A lényeg, hogy ne hangosodjon ki semmi, a kiváró, a “majd megoldódik magától” és “ez nem az én dolgom” attitűd erősebb ma, mint a megoldáskeresés. A felelősség csak az utasítások végrehajtásában van. Biztonságban a végrehajtó, nem gondolkodó vezető van. És ki ne akarna biztonságban lenni? Ma a biztonságos pozíció a siker, amit aztán nárcisztikusan élnek meg sokan.

Így aztán, maradt a harmadik szint, a terep, a szegregátumok világa, ahol azonban be kellett látnom, nagy változást, a fentebb említett két (vagy inkább egy) szint működése miatt csak nagyon lassan tudunk generálni. Persze vannak eredményeink, szép számmal, de közben nőnek a problémák is, és ebben egyedül vagyunk. A mozgásterünk kicsi, a problémában egyre nagyobb részt képvisel a feketegazdaság és a kriminalizáció, az ebben felépített túlélési stratégiák. Ha bármit jelzünk, bármilyen szinten, mindenhonnan lepattanunk. Szóval, most ott tartunk, hogy a fejlesztésünk, munkánk elé újra és újra odagördülő akadályok felszámolásához át kellene tenni a fókuszt a nyomozásra, biztosan megálló bizonyítékok begyűjtésére. Így tudnánk hatással lenni arra, hogy jelenleg nem törvényes utakon épülnek az életstratégiák. Ám ha ebbe belekezdünk, veszélynek tesszük ki magunkat, minden szinten. Mert túl sokak érdekét sértjük. Ráadásul ehhez nem is értünk…és nem is akarunk. Nem a bűnözés és a korrupció leleplezése a célunk. De ezek most egyértelműen akadályozzák a munkánkat. Nem vagyunk alternatíva ezzel szemben. Mert ígéretesebb, több pénzt ad, és kevesebb erőfeszítést a feketezóna. A kockázata pedig? Nos, az egyre kisebb.

Nyilván mindez nem tántorít el az eredeti célunktól, dolgozni a társadalmi leszakadás, a gyerekszegénység ellen. Csak a hasznosulást kell másképp értelmezni. Mert naivság azt gondolni, hogy most hathatunk úgy, ahogy azt a kezdetek idején megálmodtam.

Talán a legnagyobb értéke ennek a munkának az a tapasztalat amit megszerzünk benne. Arra kell törekednünk, hogy ezeket rendszerezve, a hibákkal, tévutakkal, működőképes megoldásokkal, kudarcokkal és sikerekkel együtt összegezzük. Mérjük a változásokat, és a mindig változó társadalmi közeg miatti alkalmazkodásokat is figyeljük. Mert azt biztosan tudom, hogy ezek a tapasztalatok, amiket a munkánk során megszerzünk, és indikátorkényszer nélkül, hitelesen kommunikálunk, ezek nagyon fontosak. Talán egyszer lesz majd egy olyan kormány, ami akar kezdeni ezzel az egésszel valamit.

De annak azért nagyon örülök, hogy sikerült egy olyan pozíciót kialakítanunk, amiben nem kell hazudni. Nem kell kényszeresen azt bizonygatni, a tények elhallgatásával és eltorzításával, hogy mennyire sikeresek vagyunk. Hogy nekünk ki lehet azt mondani, még akkor is, ha ezzel nem vagyunk szimpatikusak, hogy a mások rózsaszínre kommunikált sikerei mögött ellentmondások vannak. Mert mi látjuk, tudjuk, hogy mi az, ami működik.

Talán ebben az összezavarodott világban így vagyunk most jó helyen. Ha azt mondjuk, ebben tudunk adni majd valamit a rendszernek: azokat a tapasztalatokat, amelyek csak így, és csak itt szerezhetők meg. És példát egy olyan viszonyulásra, amiben nem hallgatunk a problémákról, és hiteles képet mutatunk. Amiben nem kell fényesre nyalni sem magunkat, és az előrehaladás érdekében másokat sem. De amiben továbbra sem támadunk, csak szelíden mondjuk: tudjuk, látjuk, sejtjük, mi van a történések mögött.

Persze nagyon nehéz ez. Részemről állandó a moralizálás mindig. A múltkor azt mondta nekem valaki, akivel erről beszéltem: az a te bajod, hogy a kezeddel közel érsz, a szemeddel meg messzire látsz. Lehet. De az a baj, hogy a közeli történések szálai sokszor messzire nyúlnak. Én meg nem bírom nem észre venni.

Minden esetre ez az egész poszt mutatja talán, mennyire összetett ez a munka. És talán azt is, mekkora erő kell az elengedéshez. Úgy, hogy közben a tenni akarás is megmaradjon. De reális keretek között. A szűkülő keretek között is.

SZENTSÉGTELEN SZÖVETSÉG – LENGYEL LÁSZLÓ ÉS BOGDAN GÓRALCZYK LEVÉLVÁLTÁSA

NÉPSZAVA
Szerzők: LENGYEL LÁSZLÓ ÉS BOGDAN GÓRALCZYK
2021.02.06.


Kedves Bogdan! Mi, akik 1848-49, 1956 és 1989 magyar-lengyel forradalmi szövetségének, Európa-vágyának, a metternichi és Miklós cári Szent Szövetség és a szovjet típusú kommunizmus elutasításának örökségén nőttünk fel, nem gondoltuk volna, hogy egyszer egy Orbán-Kaczyński-féle ellenforradalmi, reform- és Európa-ellenes, szentségtelen szövetség rendszerében fogunk élni. A két szabadságszerető nemzet büszke lehetett arra, hogy az elmúlt kétszáz évben példát mutattak nemcsak a kelet-európai rab nemzeteknek, hanem a szerencsésebb nyugat-európaiaknak is, hogyan lehet és kell nemcsak saját szabadságukért és demokráciájukért reménytelen helyzetben küzdeni, hanem ahogy a mi Petőfink megfogalmazta, a világszabadságért is. Pozitív történelmi példát mutattunk arra is, miként segítheti egymást két nemzet a közös ügyekben. Ám 2010 után először az orbáni Magyarország árulta el történelmi eszményeinket, majd Kaczyński Lengyelországa. Folyamatosan negatív példát mutatnak a világnak, hogyan fordítsák visszájára az 1989-es rendszerváltást és csatlakozásunkat az EU-hoz, hogyan építsék le a demokratikus jogállam intézményeit. Ma ezt a két államot a világ demokratikus közvéleményében mint követhetetlen és elfogadhatatlan országokat emlegetik. 

Sok-sok beszélgetésünk tárgya volt, hogyan s miért sikerült Orbán Viktornak létrehoznia a maga tekintélyuralmát. Felemlegettük a magyar gazdaság tévútra kerülését az ezredforduló után, a 2006-os politikai válságot, az elhibázott baloldali politikát, az orbáni antiliberális nacionalista eszme és mozgalom születését. Még sokáig vitázunk azon, hogy Orbán rendszerével csak visszatért a kétszáz éves magyar zsákutcához, sorshoz, amelyből 1848-49, 1956 vagy '89 nem, vagy csak rövid időre tudott kivezetni, vagy csak megakasztotta a magyar modernizációs, európai felzárkózás folyamatát. Jól tudod, hogy én az utóbbit gondolom, de lehet, hogy afféle 89-esként csak reménykedem. 

Mindig kíváncsi voltam arra, hogy vajon miért követi Orbánt az a Lengyelország, amely társadalmilag és gazdaságilag nálunk sikeresebben élte át az ezredforduló utáni éveket. Miért választja ismét a maga történelmi zsákutcáját, miért válik Európa- és modernizáció-ellenessé? Kevés ország nyert annyit az EU liberális demokráciáival és nyitott gazdaságával együttműködve, mint Magyarország és Lengyelország, mégis e két ország támadja legharsányabban Brüsszelt. Miért emeli fel Orbán Viktorral együtt a lengyel politika a konföderációs zászlót a lengyel, magyar és európai föderációs zászlóval szemben? Az az európai föderációs lépés, mely közös euró-kötvénnyel és rekonstrukciós csomaggal keres kiutat a járvány okozta gazdasági katasztrófából, leginkább Lengyelországot kedvezményezi, mégis Orbán és Kaczyński szentségtelen szövetsége megkísérelte elgáncsolni. A két ország magára maradt Európával szemben, de mind a ketten tudjuk, hogy Európa soha, sehol nem akart, tudott rendszerváltozást életre segíteni, ehhez az Egyesült Államok határozottsága kellett...

ÜZENET FÖLDI LACINAK: HÜLYE VAGY!

BANDITAPOLITIKA BLOG
Szerző: BANDITA
2021.02.07.


Üzenet Földi Lacinak!

Miért vagy te ennyire hülye?

Nagy utat kellett bejárnod a mai szellemi alultápláltságodhoz.

Volt egyszer egy vagyonvédelmi céged, nevezetesen a DEFEND Security.

Még az első Orbán kormány idején tűnt fel a semmiből, és qrva gyorsan lett piacvezető a biztonsági területen.

Hála a rengeteg állami megbízásnak amit kapott.

Posta, APEH, BÁV, MFB, stb.

Székházat építettél pénzszállító központtal, egyszerre vettél ötven páncélkocsit.

Szépen szaladt a szekér, meg te is normális voltál. Megbecsülted az embereket, még a vagyonőröket sem szervezeted ki alvállalkozók martalékává, hogy neked több maradjon a zsebedben...

KÖZJÓSZÁG-E A GYERMEK?

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2021.02.07.


Orbánnak sikerült valami olyasmit mondania, hogy a gyermek közjószág. Ez azért feltűnő, mert általában fasiszta baromságokat szokott beszélni a közmédiában, és az, hogy a gyermek közjószág, egy Európában széles körben elfogadott állítás lehetséges interpretációja.

Az állítás az, hogy a közoktatás közjószág. Ennek pedig az a következménye, hogy ingyenes a közoktatás. Ezzel a libertariánusok nem szoktak egyetérteni, én nem vagyok libertariánus, és Európa alapvetően nem libertariánus. Ha jól tudom Malawiban kellett egy kecskét adni a pedagógusnak az iskoláztatásért, és ezt talán a Világbank javasolta, de lehet, hogy rosszul emlékszem.

A közoktatás közjószág volta abból ered, hogy a közoktatás eredménye szétterül a társadalmon. A valódi kérdés az, hogy mikor is szűnik meg a gyermek közjószágnak lenni. Hát abból, amit Orbán elmondott az következne, hogy akkor, amikor elkezd dolgozni, addig nem. Ebből pedig az adódna, hogy a felsőoktatás is közjószág, mint Németországban vagy Franciaországban...

MÁCSAI PÁL: HELYEKET BE LEHET ZÁRNI, SZELLEMEKET NEM

24.HU
Szerzők: KÁLMÁN MÁTYÁS, LÁSZLÓ PÁL
2021.02.07.


Zsámbéki Gábor ötlete nyomán amolyan temetést szerveztek az Ódry Színpadnak, amely az SZFE színpadjaként szolgált 1959 óta. Az Ódry Színpad-felirat a héten került le az épületről, amely a tervek szerint az eredeti tulajdonoshoz, a Magyarországi Református Egyházhoz kerül majd vissza

IVÁNYIÉK IDÉN KAPHATNAK EGYHÁZI EGY SZÁZALÉKOT – DE NEM ÚGY

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2021.02.06.


Örömteli a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség számára, hogy vissza kaphatta a NAV-tól a technikai számát, így idén már fogadhatja az egyházi egy százalékokat, ami a közüzemi szolgáltatások kikapcsolását követő kálváriájuk után, nagy segítség. Azonban most sincs kolbászból a kerítés! Iványi Gábor, a MET elnöke a Klikktv-ben elmondta, hogy „annak idején a kormány kétharmaddal meghatározta, ki lehet egyház. Erről a listáról mi kiszorultunk. Jelenleg a NAV-nál két típusú egyházi szja-felajánlás létezik. Az egyik a már megszokott, a kormány listáján szereplő bevett és elismert egyházak sora, akik minden száz forint mellé száz forint állami támogatást kapnak, s vagyunk – most már – mi, akik vallási tevékenységet végző egyesületként szereplünk, akik nem kapják meg, csak az emberek felajánlását.”


Az ügy előzménye, hogy az első, 2012-es szabályozás szerint az egyesület bejegyzése után két évet kellett várni arra, hogy a felajánlásokat fogadni tudjuk, majd pedig öt évre visszamenőleg igazolni kellett volna az ilyen típusú bevételeinket, ami abszurd helyzetet teremtett. „Valószínűleg rájöttek arra, hogy ez egy túl átlátszó megközelítés” – vélekedett Iványi, aki ezzel magyarázta azt, hogy mostanra mégiscsak részesülhetnek az szja egyházi egy százalékából – még ha csak félmegoldással is.

A lelkész szerint ez is több, mint a semmi, de ez egy kompromisszum eredménye a részükről, ugyanis az ő céljuk a törvény megjelenése óta az, hogy visszakapják az egyházi státuszukat, amiről már strasbourgi ítéletük is van. De mindez a mai napig nem történt meg. „Tehát mi úgy mentünk bele ebbe a megoldásba, hogy fenntartjuk a kérésünket, vagyis, hogy jegyezzenek be minket elismert egyházként” – mondta Iványi. Már csak azért is fontos, hogy így történjen, mert akkor az államtól átvállalt feladatok – mint a hajléktalanok ellátása, a legszegényebb idősek ellátása, vagy a speciális/sajátos nevelési igényű, rossz anyagi helyzetű fiatalok oktatása – nem csak fele annyi állami kompenzációval, vagyis 50-60 százalékos állami támogatással járna, mint most. Iványi hozzátette, hogy „az államnak egyébként is megéri, hogy átadja a feladatokat – különösen a hajléktalan-gondozással való foglalatoskodást –, ha száz százalékot fizet érte”...