2021. május 23., vasárnap

A KORONAVÍRUS FRONTVONALÁBAN HARCOLT AZ ÉLETEKÉRT: DR. CSILEK ANDRÁS / A FRIDERIKUSZ PODCAST 4.ADÁSA

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2021.05.20.



Dr. Csilek András infektológus, gasztroenterológus szakorvos a miskolci kórházban 15 hónapja a koronavírusos betegeket gyógyítja. Mivel a kamerákat és újságírókat központilag kitiltották Magyarország összes kórházából, egy, a frontvonalban dolgozó, szókimondó orvost hívtunk meg, hogy első kézből értesüljünk arról, amit orvosok és betegek átéltek tavaly március óta...


MI TUD KIKAPCSOLNI, HA NINCS EGY VASAD SEM?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2021.05.23.


Nem minden a pénz, kikapcsolódni például nélküle is lehet, pláne, ha az ember olyan nagyvárosban él, mint London. Szóval mi lenne, ha ma kicsit eljátszanánk a gondolattal, ki mit csinálna, ha szabadideje ugyan lenne, de pénze mellé nem?

Mit tennél, ha lenne egy óra / nap / hét szabadidőd? A kérdés (amit Hannah válaszolt meg) jó, bennünk is elindította a vezérhangyát. Lássuk, ő mire jutott!

„Mi tud kikapcsolni, ha nincs egy vasad sem? Londonban élve ez pofon egyszerű. Egy séta a Greenwich parkban nem kerül semmibe. Papagáj etetése a Hyde parkban szintén ingyenes.

Vagy csak úgy sétálgatni a Temze mentén oda-vissza az embereket figyelve is szórakoztató tud lenni. A legtöbb múzeum is ingyenes - már ha nyitnak. Kicsit elveszni a British Múzeumban is klassz kikapcsolódás, például felkeresni a több ezer éves múmiákat, és fizetni sem kell érte. A sort folytatni lehetne kismillió ötlettel, itt, a brit fővárosban élve.

Olykor pedig a legjobb kikapcsolódás egy kis Netflix. Egy vígjáték, amin szétröhögöm magam. Az American Pie – az nekem pont ilyen, de a Change up bizonyos jelenetei is újra és újra meg tudnak nevettetni.

Aztán vannak a komfortfilmjeim, mint a Hirtelen 30 (13 going on 30), abszolút kellemes lelkiállapotba tud hozni minden egyes alkalommal. Olykor pedig a Yes man is megmentő tud lenni, s ad egy lökést, hogy legyek/maradjak/akarjak nyitott lenni az újra és engedjem, hogy az élet meglepjem.

Mihez kezdenél, ha jönne egy jótündér és kapnál időt, pénzt és helyet, minden eszközt is ahhoz, hogy…. Mire kérnéd?

Most azt mondanám ennek a tündérnek, hogy Sydney pár hét és pár nap Szingapúrban, átszállás miatt. Egy belső hang súgja, hogy nekem valamiért Sydneybe el kell mennem, nekem ott valami dolgom van. Ez a gondolat már tavaly is kísértett.

Fel szeretném keresni az ausztrál fővárost és egyedül. Ezt abszolút szólóútnak tervezem, az utolsó nagy szólóutamnak, hiszen utána már nem szeretnék magamban utazni. Ám Sydneyt egy korszak lezárásának gondoltam ki.”

A teljes írást itt találjátok.

Kiszabadult ketrecbe zárt oroszlánok...

„KIÁBRÁNDÍTÓ AZ EGÉSZ, AZ EMBERNEK A JOGÁLLAMBA VETETT BIZALMA IS MEGRENDÜL”

TELEX
Szerző: CSÉFALVAY ATTILA
2021.05.21.


Nagy-Britanniában szerzett agrárdiplomával Aranykalászos gazda tanfolyamra kényszerült, hiába nyert a liciten, s tett állampolgársági vizsgát, nem vehetett földet. Az ikrényi mezőgazdasági céget vezető Andrew Hunter mégsem ezért ment nemzetközi választott bíróságra: perre vitte az ügyüket a magyar állam ellen, mert Győr melletti mezőgazdasági cégétől a földtörvény módosítása után elvették államtól bérlet földjeiket, hiába hivatkozott elő-haszonbérleti jogára. Párizsban 2019-ben több mint 7 millió eurót és kamatait ítélték meg nekik, júniusban a magyar állam felülvizsgálati kérelmére új tárgyalást tartanak.


„Siófok környékén gazdálkodó holland barátom, koszorús agrárpoéta aranyköpését a falra is kitettem, annyira igaz: A tej fehér, a gabona sárga. A lucerna zöld, a burgonya piros. Ezzel a tudással lehet földbirtokos.”

A kényszerűségből elvégzett Aranykalászos gazda tanfolyamra utalt ezzel Andrew Hunter, aki a Győr melletti Ikrényben a brit befektetői csoporthoz tartozó Inicia Zrt-t vezeti több mint 20 éve, az ezredforduló környékén megvéve az egykori állami gazdaságot, s megmentve a céget a csődeljárástól...


„HA HALLGATUNK, MINDIG EGY FOKKAL ROSSZABB LESZ” – HADHÁZY ÁKOS A BÉRLAKÁSOK KIÁRUSÍTÁSÁRÓL ÉS A POLGÁRI ENGEDETLENSÉGRŐL

MAGYAR NARANCS
Szerző: KONCZ TAMÁS
2021.05.22.


Egy embert a sarokba tud állítani Orbán orosz mintára felhúzott rendszere, százezrek elől viszont megfutamodik. Közösen kell szembeszállnunk a hatalommal, a piszkos törvényeket meg kell szegni - mondta lapunknak a közérdekű munkát végző Hadházy Ákos.


Magyar Narancs: Május elején kezdett napszámos munkába egy szekszárdi ültetvényen, hogy fizetés helyett ledolgozza a rendőrségi pénzbírságot, amit a dudálós tüntetések szervezése miatt kapott. Hogy bírja a közérdekű kertészkedést?

Hadházy Ákos: Tulajdonképpen élvezem a rám szabott „büntetést”. Fizikailag kissé megterhelő, elszoktam a hajolgatástól, de legalább felidézi a fiatalkoromat, amikor édesapámnak segítettem a szőlőben. Jó érezni a friss májusi zápor, az ázott föld illatát, és látni a fáradozás eredményét. És ennél is fontosabb, hogy ez az ellenállás egyik formája.

Így is megmutathatjuk a hatalomnak, hogy nem félünk sem tőle, sem a munkától, és nem fizetünk Pintér rendőrségének. Itt, az uborkapalánták között minden hétfőn érezhetem, hogy Orbán Viktor kifejezetten tart attól, ha sokan és hangosan tiltakoznak ellene. Ő azt akarja láttatni, hogy mindenki támogatja, legalább hallgatólagosan. Be kell bizonyítanunk, hogy ez nem így van...


VÉGET KELL VETNI ANNAK, HOGY KÖVÉR A BÍRÓSÁGOK HELYETT HOZ ÍTÉLETEKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.05.22.


Kövér László házmester súlyos szereptévesztésben van, amikor a neki nem tetsző véleményeket egyre súlyosabb bírsággal sújtja. Jakab Péter csaknem tízmillió forintos büntetése a “ficsúr” jelző használatáért alkotmányellenes, súlyosan sérti a magyar Polgári Törvénykönyvet. Neki ahhoz lenne joga, hogy a bíróságon polgári peres keresetet nyújt be személyiségi jogsértés vagy becsületsértés miatt, amit a bíróság eldönt. A Ptk., az alkotmánybírósági határozatok és a magyar bírói gyakorlat alapján Jakab Péter pert nyerne bármelyik magyar bíróságon azért, mert “ficsúrnak” nevezett parlamenti képviselő közszereplőket.

Kövér abszolút jogsértően, kizárólag diktatúrákra jellemző módon hoz ítéleteket olyan ügyekben, amelyekben csak bíróság lehet az illetékes. Ezeket polgári peres eljárásban kellene tárgyalni, méghozzá úgy, hogy a másik félnek joga van a védekezéshez. Kövér olyan ítéleteket hoz a bíróságokra tartozó ügyekben, ahol az “alperesek” nem kapják meg azokat a jogokat, amelyek minden peres felet megilletnek. Még soha nem hoztak személyiségi jogi perekben olyan ítéletet, amikor valakit tízmillió forintra büntettek volna, akár nem vagyoni kár, akár sérelemdíj címén.

Ha valaki “ficsúrnak” nevez bárkit, az személyiségi jogsértés kategóriájába tartozik, az ezzel kapcsolatos jogvédelem a Polgári Törvénykönyvben szerepel. A Ptk.1:6. § [Bírói út] kimondja, hogy “Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik.” Személyiségi jogsértést csak személyekkel szemben lehet elkövetni, ezért az Országgyűlés nem lehet a sértettje az országgyűlési képviselőket sértő mondatoknak vagy jelzőknek. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a közszereplőknek többet kell tűrniük, ezért a “ficsúr” megszólítást nekik a bíróság szerint tűrniük kellene, s a velük kapcsolatos véleménynyilvánítás szabadságát a bíróságnak meg kellene védenie. Kövér bíróságot játszik, de nem a jog szerint ítél, hanem a saját feje után és az indulatai alapján önkényeskedik.

Kövér a Magyar Országgyűlés elnökeként az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 11. pontját sérti, amely kimondja, hogy “A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben”. A törvény pedig a Ptk. és nem Kövér László. Itt egy jogvita áll fenn, mivel két jog – a véleményhez és a személyiséghez fűződő jogok – ütköznek egymással, amit kizárólag bíróság dönthet el, nem pedig egy önkényúr a pulpitusról, ahol úgy viselkedik, mintha nem szolgája, hanem tulajdonosa lenne a magyar parlamentnek...


SZABAD SZEMMEL - KARÁCSONY: A ROSSZ POLITIKA KÖVETKEZMÉNYEIT MÁR A FIDESZ FŐ BÁZISÁNAK SZÁMÍTÓ KISTELEPÜLÉSEKEN IS ÉREZNI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.05.23.


A párt-hívek közül is sokan aggódnak és eltávolodnak Orbántól.


Die Presse

Az újságnak adott nyilatkozatban Karácsony Gergely ismét szóvá tette, hogy az EU a kormányon keresztül folyósítja a támogatásokat, márpedig ily módon a jelenlegi hibridrendszert finanszírozza. Tehát ahol a homlokzat demokratikus ugyan, de már eltűnt az alkotmányosság szelleme. A lap úgy mutatja be a polgármestert, mint aki meg akarja ismételni az önkormányzati választások sikerét és így Orbán Viktornak van miért aggódnia.

A politikus mindjárt a legelején tisztázta, hogy magára nézve is kötelezőnek tartja az ellenzéki megállapodást, azaz akárki nyeri az előválasztást, ő beáll mögé. Ám mivel a jelöltek közül ő a legkedveltebb, bízik abban, hogy ő lesz a befutó. Indulását sokáig lebegtette, csakhogy Budapest élén azt tapasztalta, hogy a kormány keményen betesz az ellenzéki önkormányzatoknak, nincs oka, hogy ne álljon oda a rajtvonalhoz. A jelenlegi viszonyok között ugyanis nem lehet normálisan dolgozni a fővárosban.

A Fudan Egyetemmel az a gondja, hogy a cechet a magyar fizetők állják, azon felül campus létesítése politikai közeledést jelent Kína felé, ami egyben nemzetbiztonsági kockázatot is felvet. Mint ahogy kérdések merülnek fel miatta az EU- és NATO-tagságot illetően is.

Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 2010 óta egyre kisebb arányban tudott csak győzni, ráadásul mostanra egyesült az ellenzék, véget ért a gazdasági fellendülés időszaka, valamint a járvány bizonyította, hogy a jólét nem a kormánynak volt köszönhető. Így most már a Fidesz-hívek közül is sokan aggódnak és eltávolodnak Orbántól. A rossz politika következményeit immár a párt fő bázisának számító kistelepüléseken is érezni. Hogy ott mégis magas a hatalom támogatottsága, azt Karácsony a hivatalos propagandának tulajdonítja.

Ezért az tervezi, hogy végig kampányoljak a falvakat, házról házra járva igyekeznek meggyőzni mindenkit. És minél gyorsabban sikerül hatalomra kerülni, annál jobbak az esélyek, hogy véget vessenek a közjavak szervezett lenyúlásának, ami jelenleg a magánalapítványok felállításának formájában zajlik.

A korrupción keresztül az uniós pénzek hozzájárultak ahhoz, hogy Orbán fenntarthassa uralmát. Azaz Brüsszel ezáltal nem a magyar demokráciának segített. Ám hiba volna, ha a visszaélésekért az embereket megbüntetni. Ezért a szubvenciókat a jövőben fokozottan az önkormányzatokon és a civil szervezeteken keresztül kell célba juttatni. Ily módon bűnhődne a hatalom, de a szankciók nem érintenék a magyarokat.

Süddeutsche Zeitung

Németországban optimális esetben még az idén el lehet érni a nyájimmunitást, amihez az kell, hogy legalább a lakosság 80 százalékát beoltsák. Így vélekedik a járvány elleni küzdelem szakmai központjának számító Robert Koch Intézet igazgatója. Lothar Wieler szerint azonban a siker feltétele egyrészt az, hogy továbbra is sokan adassák be maguknak a vakcinát, másrészt pedig hogy ezután se vegyék félvállról a helyzetet. Azaz tartsanak távolságot, ügyeljenek a higiéniai előírásokra és hordják a maszkot. Ha nem, akkor ismét belobbanhat a fertőzés, mert a veszély változatlanul nagy.

De a kórokozótól akkor sem lehet megszabadulni, a németek nagy része már védettséget élvez, viszont a megbetegedéseket ellenőrzés alatt lehet tartani. Tehát nem indul be újabb, feltartóztathatatlan hullám, sok súlyos beteggel. A szakember emlékeztet arra, hogy a 2. rohamot fel lehetett volna tartóztatni, csak éppen az enyhe múlt nyár után nem egy tartományi miniszterelnök alábecsülte a kockázatokat és ehhez a társadalom jelentős része azután partner volt. A harmadik hullám pedig azért lett annyira súlyos, mert akkor ütött be, amikor még javában érezni lehetett a 2. következményeit. Ráadásul jött a brit variáns.

Nagy tanulság, hogy korlátozások, mint pl. az iskolák bezárása, a rendezvények betiltása, nagyon megterhelik az embereket, de hatékonyak. A jövőben idejekorán, következetesen kell ezeket elrendelni, méghozzá nemzetközi keretekben összehangolva. Azon felül nagyobb tartalékokat kell képezni alapvető gyógyszerekből, védőfelszerelésekből. De ehhez szükséges az európai egyeztetés. Továbbá nagyon oda kell figyelni a megelőzésre. El kell érni, hogy lehetőleg senki se feledkezzen meg a higiéniai szabályokról, ugyanakkor nem lehet sutba vágni az olyan klasszikus intézkedéseket sem, mint a vesztegzár és a távolságtartás.

Yahoo/AFP

A magyarországi romák vívják a maguk csatáját a vírussal, miután többségük kimaradt a kormány agresszív oltási hadjáratából, ezért maguknak kell megszervezniük, hogy az elszigetelt, távoli települések roma lakói is megkaphassák a vakcinát. A romák többségének ugyanis nincs internet előfizetése – a lepusztult gettókban időnként még víz sincs – ezért nem tudják beadni a jelentkezésüket.

Radics József, a kampány egyik szervezője szerint kiszolgáltatott helyzetük csak még jobban sebezhetővé teszi őket, miközben nagyjából a lakosság 7 százalékát alkotják. De meg kell küzdeniük a hatalmas szegénységgel, a kirekesztéssel és időnként a rasszista erőszakkal is. Hozzávetőleg 1300 olyan település van, városok, falvak szélén, ahol többségben élnek.

A toborzók roma celebek segítségével igyekeznek meggyőzni a kisebbség tagjait, hogy adassák be maguknak a Covid-19 valamelyik ellenszerét, ám itt gyakran meg kell birkózniuk jó pár összeesküvés elmélettel is. A kormány ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy be akarja-e vonni a romákat a tömeges oltásba, illetve hogy van-e terve a közösség megsegítésére a ragály miatt.

Project Syndicate

Ezt elszúrta a lengyel ellenzék, pedig már ott állt a siker kapujában és nem kellett volna sok, hogy megbuktassa a Jog és Igazságosságot. A vélemény az egyik legnevesebb lengyel elemzőtől, Slawomir Sierakowskitól van, aki a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója. Mint írja, Morawiecki kormányfő, valamint az egyik kisebb koalíciós pártot vezető Ziobro igazságügyi miniszter ellentétei folytán a hatalom jóformán már két vállon feküdt, a vele szemben álló oldal azonban nem fogott össze, hanem inkább belharcokba bonyolódott. Ennek pedig az a következménye, hogy a PiS erősebb lehet, mint valaha.

A viszály almáját a hatalom sáncain belül egyrészt az uniós gazdasági mentőcsomagja, másrészt a bírósági reform jelentette. Az ellenzék azonban nem lovagolta meg a lehetőséget, nem csikart ki kemény feltételeket, amiért megszavazta az EU pénzügyi programját. Sőt, volt olyan párt, amely titokban lepaktált a hatalommal. Azóta pedig a kormány már magához ragadta a kezdeményezést és meghirdette a Lengyel Deal-t, amellyel főként saját hívei helyzetén kíván javítani. Pénz lesz hozzá Brüsszeltől.

Az ellenzék népszerűsége pedig máris kopik és nincs olyan vezetője, mint a másik oldalon Kaczynski.

FT

A vezércikk szerint a brit kormánypárt ugyan azt bizonygatja, hogy nem kell forszírozni a politikai korrupció témáját, mert az a kutyát nem érdekli, ám ez nem így van. Mert ugyan valóban háttérbe szorult a koronaválság miatt, ám a jelenség eszi a társadalom szövetét. A toryk a többi közt arra hivatkoznak, hogy a pótválasztások eredményei nekik kedveznek, vagyis az embereket láthatólag nem zavarják a vádak.

Az persze érthető, hogy a konzervatívok győzködik az ellenzéket: csak zsákutcába vezet, ha etikátlansággal, jogsértésekkel, a párt támogatóinak megjutalmazásával vádolják a Johnson-kabinetet. Ám a közvéleményt igenis foglalkoztatják az ilyen ügyek, csak legfeljebb jelenleg nem annyira, mint más gondok. De azért sokat elárul, hogy újabban forgalomba került a „chumocracy” azaz a haveri demokrácia fogalma. Vagyis, hogy a miniszterek közpénzből fizetik ki a „közeli” üzletembereket.

Nem valószínű persze, hogy a kormány belebukik az ilyen sumákságokba, de a folyamatos normaszegés tönkreteszi a hatalomba és a politikába vetett közbizalmat. Egyben erősítheti a véleményt, hogy itt az idő, távoznia a kormánynak. Ezért a toryk részéről nem szabad bedőlniük a saját retorikájuknak. A vizsgálatok nagyon is szükségesek azok számára, akik a lehető legtisztább politikai környezetre vágynak.

Az ellenzéknek az a feladata, hogy elszámoltassa a regnáló hatalmat. Viszont minél inkább úgy gondolja a kormány, hogy nem kell tartania vizsgálattól, annál jobban hajlik a meggondolatlanságra. Márpedig ez hosszú távon senkinek sem áll érdekében, amikor a Johson-kabinet már most sem arról híres, hogy túlzottan törődik a szabályok betartásával.


PÁRTSZAPORODÁS

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2021.05.23.


Pünkösd esős vasárnap reggelén olvastam, hogy Varga-Damm Andrea ex-jobbikos, független parlamenti képviselő pártot alapított, „Reformerek” néven. Varga-Damm szerint a méréseik azt mutatják, hogy a szavazni vágyók 12 százalékát érdekelné az általa gründolt párt, amelynek szlogene: „garancia a szebb jövőért”.


Mondhatnánk nem túl érdekfeszítő a bejelentés, hiszen a választások előtt mindig nagy a késztetés új politikai alakulatok létrehozására. Esetünk azonban unikális, hiszen az utóbbi időben életre kelt mozgalmak/pártok döntő többségét levitézlett jobbikosok alakították, olyan személyek, akik nem fogadták el a Jakab Péter nevével és tevékenységével fémjelzett irányzatot. Tekintsünk rá a következő névsorra, amely természetesen még bővülhet:

- 2018. június: Dúró Dóra (független képviselő), Novák Előd és Toroczkai László (valamennyien ex-jobbikosok) létrehozzák a Mi Hazánk Mozgalmat;

- 2020. szeptember: Volner János (ex-jobbikos, ma független képviselő) megteremti – a szerényen a nevét viselő – Volner Pártot;

- 2020. december: Bencsik János (ex-jobbikos, ma független képviselő) alapító tagja a Polgári Válasz nevet viselő politika közösségnek;

- 2021. május Varga-Damm Andrea (ex-jobbikos, független képviselő) is pártot alapít.

Megjegyzések: ...

A SZARVASVADÁSZ BOSSZÚJA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2021.05.21.


Akkortájt, amikor Magyarország COVID-halálozások tekintetében a világ legrosszabbja lett, s a százezer főre jutó halottak száma elérte a háromszázat, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kinyilatkoztatta, hogy ha valamelyik ország nem fogadja el a magyar COVID-oltásokat, mi sem fogadjuk el az ő oltásaikat, mert ez „szuverenitásunk feladása lenne”.

Ebben a kijelentésben első hallásra világverő mértékben kombinálódik az aljasság és az ostobaság. Azért csak első hallásra, mert – először is – a magyar hírfogyasztó, pártállástól függetlenül, már rég hozzáedződött ahhoz, hogy Magyarországon a hülyeségnek és az aljasságnak más mércéi érvényesek, mint bárhol a világon; ezt érte el szorgos tudatmódosító munkájával mostani vezető elitünk. Ha egyáltalán vannak még nálunk ilyen mércék. Praktikusan: az egyszerű magyar hírfogyasztó ilyen esetekben már hallja lelki füleivel a készre gyártott és agresszívre hangolt érveket, miszerint Semjén álláspontja az (egyetlen) értelmes és erkölcsös álláspont, ellenben az a buta és aljas, aki nem fogadja el. És mivel az egyszerű magyar hírfogyasztó a saját normáit és értékrendjét egy mobilfüles hangerejével képes mások tudomására hozni, míg az ellenérvek gigawattos hangfalakból szólnak, ilyen rutinszerű apróságok miatt vitába bocsátkozni velük: merő energiapazarlás...


HADHÁZY: MÜLLER CECÍLIÁÉK TITKOLJÁK A 18 MILLIÁRDOS EGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐPROGRAM KÖLTÉSEIT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2021.05.21.


“A titkolózás és az újabb információk tovább erősítik a gyanút, hogy a pénzek nagy része nem csak az eredeti célra ment” – közölte Hadházy Ákos a Facebook-oldalán a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik, 18 milliárdos projektjéről. Az országgyűlési képviselő egy egészségügyi szűrőprogramokról szóló uniós projektről tett fel kérdéseket még januárban, de a Müller Cecília vezette intézmény a járványhelyzetre hivatkozva csak most válaszolt, s a projektre vonatkozó, lényeges adatokat tartalmazó szerződés-mellékleteket továbbra sem küldte el.


Korábban nagy port vert, amikor Müller Cecília tisztifőorvos véletlenül a kollégáinak írt e-mailjét küldte el válaszul Hadházy Ákosnak arra az adatkérésére, amiben az EFOP-1.8.1-VEKOP-15 sz. projektről érdeklődött.

„Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ezt a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili” – írta a tisztifőorvos...

ÉS AKKOR ÚJRA FIZETHETÜNK A PARKOLÁSÉRT A KÓRHÁZI LÁTOGATÁS ALATT - A HVG.HU HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.05.23.


Szinte minden járványügyi korlátozást eltörölnek; a vártnál sokkal kisebb mértékben esett vissza a gazdaság teljesítménye; alapkamat-emelést is belengettek az elszállt infláció miatt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.


Hamarosan eltörlik a járványügyi korlátozások nagy részét – jelentette be Orbán Viktor. A köztéri maszkviselés és a kijárási korlátozások mellett az üzletek korai zárása is megszűnik, szabadtéri rendezvényeket 500 főig lehet tartani, lakodalmakat pedig 200 főig, szabad lett a kórházi látogatás, és újra fizetős lesz a parkolás. A hitelmoratóriumot a bankok álláspontjával szembemenve a kormány augusztus végéig fenntartja, utána nagy valószínűséggel türelmi időszak következik.

Az EU 26 tagállama úgy döntött, hogy 1,8 milliárd dózis vakcinát vásárolnak a Pfizertől 2023-ig, Magyarország az egyetlen, amely kimarad. A Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatója, Vereckei Péter pedig azt mondta kérdésünkre: a második negyedévben összesen 4,6 millió Pfizer–BioNTech oltóanyag érkezhet Magyarországra, így, ha megérkezik az Európai Gyógyszerügynökség engedélye, már csak döntés kérdése, itthon beoltják-e a 12–15 éves korosztályt...

MIÉRT A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS LETT A LEGFONTOSABB KÖRNYEZETI PROBLÉMA?

G7.HU
Szerző: PLETSER TAMÁS
2021.05.21.


Azt gondolom, hogy a globális felmelegedés az emberiség lényeges környezeti problémai közé tartozik. Viszont nem akut és a súlyához képest túlzott figyelmet és ráfordítást kap. Az élőhelyek megszüntetése, a biológiai sokféleség megszűnése, az élelmiszer- és energiahiány, a talajerózió vagy éppen a világ mikroműanyagokkal való elárasztása legalább annyira súlyos problémák, és talán rövidtávon égetőbbek is, mint a globális felmelegedés.

Ha csak a koronavírus-járványt nézzük, az is lényegében az erdőirtások következménye, egyébként jóval kevesebb alkalom kínálkozik az alapvetően állati (zoonikus) eredetű vírusok emberek közé kerülésére. A világjárvány kialakulásához pedig nyilván szükség volt a globalizációs utazási kedvre, máskülönben jó eséllyel helyi járvány maradhatott volna a Covid-19, vagy lényegesen lassabban terjed volna el, nagyobb időt hagyva a felkészülésre.

Mégis miért lett ekkora téma a globális felmelegedés? Több okot is látok. Egyrészt a klímaváltozás hatásait nehéz elemezni, mivel laboratóriumban nem lehet modellezni azokat a tényezőket, amelyek egy Föld méretű bolygón várhatóan bekövetkeznek, ha nő az üvegházhatású gázok koncentrációja. Ez jó alapot ad a pánikkeltésre, hiszen valójában nem tudjuk, hogy adott pont feletti hőmérséklet emelkedés után beindulnak-e öngerjesztő folyamatok, például a permafrost olvadása, ami elképzelhető, hogy exponenciálisan növeli a szén-dioxid koncentrációt. Ez a bizonytalanság és a láthatóan rohamosan emelkedő globális átlaghőmérséklet alkalmas a félelemkeltésre. A magyarok 87 százaléka aggódik a klíma miatt a felmérések szerint...

ITT OLVASHATÓ

KÍNAI BEFEKTETÉSEK KÖZÉP-EURÓPÁBAN: NEM MIND ARANY, AMI FÉNYLIK

MÉRCE
Szerző: MATURA TAMÁS
2021.05.22.


Ez elmúlt hónapokban a magyar közbeszédben is mind nagyobb teret kapott a Kínai Népköztársaság (KNK) szerepéről és hazai, illetve a közép- és kelet-európai térségi jelenlétéről folytatott vita. Mindez persze nagyrészt a koronavírus okozta válságnak, a Budapest-Belgrád vasút felújítása körüli kérdéseknek és persze a Fudan Egyetem várható érkezésének köszönhető.

Bár sokak szerint Kína gazdasági befolyása folyamatosan erősödik régiónkban, az alább bemutatott kutatás eredményei ezt jórészt cáfolják. E tények függvényében még érdekesebb, hogy a magyar kormány meddig és milyen okból vagy céllal tarthat ki a kínai kapcsolatok ápolása mellett nyugati partnereinek kritikája ellenére.

Mindez valójában nem újdonság: ugyan kevésbé vált a pesti utcák népszerű témájává, de a kínai befektetések kérdése valójában legalább akkora hatással volt az elmúlt években régiónk és az egész Európai Unió Kínához fűződő kapcsolataira, mint a mostanában figyelmet kapott ügyek. A Közép-európai Ázsia Kutató Központ nemrégiben lezárult kutatása alapján azt járjuk körbe az alábbiakban, hogy mi valósult meg a hatalmas kínai befektetéseket övező várakozásokból.

Kína már egy évtizede igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait régiónkkal: 2011-ben éppen Budapest adott otthont az első politikai és üzleti találkozónak Peking és a közép- és kelet-európai (KKE) országok képviselői között. E kezdeményezés hatására alakult meg egy évvel később az úgynevezett 16+1 együttműködés, amely térségünk tizenhat országa (Görögország 2019-es csatlakozásával már 17) és a KNK közötti gazdasági és politikai kapcsolatokat hivatott elősegíteni.

Történt mindez a világ pénzügyi összeomlása és az eurozóna válsága által dominált időszakban, amikor a nemzetközi kereskedelemtől és működőtőke befektetésektől függő, kicsi és rendkívül nyitott gazdaságokkal rendelkező KKE-országok számára megmentőként tűnt fel a szinte korlátlan pénzügyi lehetőségekkel és hatalmas piaccal rendelkező Kína. Így térségünk szereplőinek egyik alapvető céljává vált, hogy a gazdasági fejlődés fellendítése érdekében növeljék a kínai tőke beáramlását országaikba, ezzel helyettesítve tradicionális partnereink, a fejlett országok elapadó befektetéseit...

SEGÍTSÉG VAKOKNAK

KLUBRÁDIÓ / SZEREPVÁLLALÁS
Szerző: BÍRÓ BORI
2021.05.23.


A Szerepvállalás legutóbbi adásában két hiánypótló projektet mutattunk be, mindkettő vakoknak és gyengénlátóknak igyekszik segítséget nyújtani.


Péter Gábor informatikus vak édesapja számára gyerekkora óta sokszor mondta el, hogy egy adott videón mi látható. Ez adta az ötletet, hogy ezt mások számára is elérhetővé kellene tenni. Így született meg a Videó vakoknak című projekt, amelynek segítségével a látássérültek is olyan plusz információhoz jutnak az ingyenes videómegosztó portálokra feltöltött videókról, mely nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem érthető egy-egy tartalom a számukra. A nemrég indult projekthez önkénteseket keresnek, akik szívesen készítik el egy-egy videó leírását.

Dvariecki Bálint összesen 2% látásmaradvánnyal rendelkezik. Számos hiánypótló kezdeményezés, többek közt az eRikkancs ötetgazdája. A digitális újságos szolgáltatás látássérültek számára teszi lehetővé a nyomtatott sajtó önálló és egyszerű elérését, illetve olvasását...

A BUJKÁLÓ PROPAGANDAMINISZTER – ROGÁN ANTAL NYOMÁBAN

TELEX VIDEÓ
Szerző: telexponthu
2021.04.12.



Nagy erőkkel kerüli a kíváncsi szemeket az ország egyik legbefolyásosabb közszolgája, a kormány szürke eminenciása. Két hónapig jártunk Rogán Antal nyomában, hogy választ kapjunk a felesége 1,5 milliárd forintos földügyéről szóló kérdéseinkre, közben pedig egy sor vezető kormánypárti politikustól próbáltuk megtudni, mit is csinál pontosan Orbán Viktor nélkülözhetetlen minisztere. 

A videóban megszólal: Novák Katalin, Semjén Zsolt, Kocsis Máté, Lázár János, Hollik István, Szentkirályi Alexandra, Deutsch Tamás, Nyitrai Zsolt, Orbán Balázs, Menczer Tamás, Varga Mihály, Farkas Örs és Török Gábor. 

A videó készülése során Rogán Antal jelezte, hogy ha bocsánatot kérünk a felesége családjától, azonnal ad egy interjút a Telexnek, mire megírtuk, hogy nem tartjuk szerencsésnek, hogy miniszterként a kérdések megválaszolása és tájékoztatás helyett feltételeket szab egy interjúhoz. 

A miniszter levelét és lapunk részletes válaszát ebben a cikkünkben olvashatjátok: https://telex.hu/belfold/2021/04/12/r... 

Mi a Telexnél azt gondoljuk, hogy fontos ellenőrizni a hatalom embereit. Ha szeretnétek több ilyen anyagot látni, ide kattintva tudjátok támogatni a munkánkat: https://tamogatas.telex.hu/

A PÉNZPIAC MÁR BEÁRAZTA A KAMATEMELÉST - A HITELESEK AGGÓDHATNAK, DE A BETÉTESEK SEM ÖRÜLHETNEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.05.21.


Miközben a jegybanki alapkamat még mindig 0,6 százalék, a hitelesek terhét sokkal inkább meghatározó bankközi kamatláb (Bubor) az utóbbi napokban határozottan felszállt. A moratóriumban levők ebből egyelőre akkor sem éreznek semmit, ha gyorsan átárazódó a hitelük. Nem lesz ez azonban mindig így.


A jegybanki alapkamat tavaly nyár óta 0,6 százalék. A kamatcsökkentést (mint az a grafikonon is látszik, már az azt megelőzőt is) a pénzpiaci kamat maradéktalanul követte. A távolabbi lejáratokon egyébként már akkor sem volt annyira jó a helyzet, ezért szállt be a jegybank az állampapírok vételébe.

Az idő persze haladt, és a későbbiekben sem minden alakult egészen úgy, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerette volna. Ügyesen lavíroztak azonban. Tavaly szeptemberben erőteljesen gyengült a forint, és emelkedésnek indultak a pénzpiaci kamatok (Bubor). Már az akkori kamatmegtartó ülést követően lehetett sejteni, hogy ha durvulnak a piaci folyamatok, akkor lép az MNB. Lépett is, csak nem az alapkamattal avatkozott közbe. Az egyhetes tenderen a kamatlábat 0,6 százalék helyett 0,75 százalékon szabta meg. Vagyis tulajdonképpen úgy nem emelt kamatot, hogy valójában emelt.

Az idén tavasszal ismét gyengélkedni kezdett a forint, ráadásul feltámadt az aggodalom az árak emelkedése miatt is. Az MNB elnöke, Matolcsy György hűteni igyekezett a kedélyeket, amikor azt hangoztatta: bár átmeneti megugrások elképzelhetőek, az infláció elszabadulásától nem kell tartani. Az idén áprilisban – mint a KSH közzétette – a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Mindez akár elegendő is lehetett volna ahhoz, hogy a pénzpiaci kamatok emelkedésnek induljanak. Valójában azonban ez akkor történt meg, amikor a Reuters hírügynökségnek az MNB alelnöke, Virág Barnabás azt mondta, hogy „már júniusban érdemes értékelni az alapkamat emelésének lehetőségét”. Erre a forint erősödni, a Bubor pedig emelkedni kezdett...

FUDAN HUNGARY – ELŐJÁTÉKOK (KÖZBEVETETT VILLÁMINTERJÚ KARÁCSONY GERGELLYEL) NO1 – SZAPPAN-OPERITA NO14

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: DARVAS BÉLA
2021.05.22.



Előszó:
Az olvasó egy négyrészes cikksorozat első részét olvassa most, amelynek mindegyikéhez egy-egy írásbeli villáminterjú csatlakozik. Részei hetente szombatonként jelennek meg. A megszólalók sorrendben: Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina, Pálinkás József és Ángyán József. Palkovics Lászlónak (ITM) – a megszólalókhoz hasonló feltételek mellett – felkínálok megszólalási lehetőséget, vagyis jelentkezése esetén csupán öt kérdésemre harminc mondatban írásban kell válaszolnia, és ehhez az elemzést én írom. Értékelném a személyes bevállalását.
*
Budapest egyetemi élete nemzetközivé lesz, emlékezek a szófordulatra, ahogy korai emlékeimben a félálmomba gázolva az L’Internationale a Kossuth rádióban harsogott. Mondjuk a választékból a Vörös Csepel (Roter Wedding) vagy a Munkásőrnek egy baja még ennél is brutálisabb volt. És erre asszociálni a Fudan Hungary hír kapcsán – mint látni fogjuk – egyáltalán nem indokolatlan. A sanghaji Fudan University nemzetközi listák szerint jó hírű, bár messze nem a legjobb még a kínai egyetemek közül sem. Két nemzetközi listán harmadik, míg egyen ötödik (lásd a harmadik részben). Sokan úgy vélik, hogy Sanghaj új negyedéhez hasonló lesz a Fudan Hungary látványa (ilyen – szerintem szerencsétlen – montázs jelent meg a Daily News Hungary címképeként), de koránt sincs így. A 143 méter magas Guang Hua ikertornyait (címkép) 2005-ben fejezték be – nem messze a park Mao Ce-tung szobrától – és inkább emlékeztetnek a moszkvai Lomonoszov vagy a varsói University of Informational Technology épületeire, mint Sanghaj új negyedére. Mai szemmel a látványmenedzselés tehát kiválóan indult, már aki szereti a felhőkarcoló-negyedeket. Én nem tartozom közéjük, és remélem, hogy nem rontja majd Budapest jelenlegi látképét efféle égbe törően hivalkodó betonrengeteg (116. kép). A kínai egyetem esetleges térfoglalása ugyanis ezt vetíti előre a 40-emeletes diákvárosi épületeivel, hiszen az eredeti terület 22-25%-ra szorult vissza Palkovics miniszter eddig elhallgatott tervei szerint...

„VÁLTOZTASS MEG MINDENT, HOGY A VÉGÉN SEMMI NE VÁLTOZZON” – EZ TÖRTÉNT A SZAKKÉPZÉSSEL

SZOCIOLÓGIAI SZEMLE
Szerző: CSURGÓ BERNADETT
2020.4.


Összefoglaló:
A tanulmány a magyar vidéki társadalomban új csoportként megjelenő, ún. kreatív női vállalkozókat elemzi vidékszociológiai megközelítésben. A tanulmány egy kvalitatív szociológiai vizsgálatra épül, amelyben 48 félig strukturált interjú készült olyan kreatív vidéki vállalkozónőkkel, akik kreatív és újító termékeikkel, valamint szolgáltatásaikkal az elmúlt évtizedekben jelentek meg a világhálón, a vidéki fesztiválokon, illetve a helyi gazdaságban, új tevékenységi típust és új életformát teremtve a vidéki Magyarországon. Az elemzés középpontjában a vállalkozásalapítás motivációja áll. Az empirikusan megalapozott típusalkotás módszerével a tanulmány a kreatív vidéki vállalkozónők három típusát: az anyavállalkozókat, a karrierváltókat és a nosztalgiavállalkozókat azonosítja. 

Kulcsszavak: vidéki vállalkozónő, vidéki nő, vidéki kreatív gazdaság 

Bevezetés 

A tanulmány a vidéki társadalomban újonnan megjelenő és korábban még nem vizsgált női vállalkozók egy csoportját elemzi vidékszociológiai megközelítésben. A tanulmány a vizsgált vidéki vállalkozónőket a kreatív gazdaság tágabb meghatározásából (DCMS 2001) kiindulva, de vidékszociológiai kontextusba (Bell–Jayne 2010) helyezve kreatív vállalkozóként definiálja. A vidéki kreatív gazdaság meghatározó sajátossága, hogy egyszerre vannak jelen benne a kreativitás hagyományos és kortárs formái. Mindebből kiindulva az elemzés tárgyát azok a női vállalkozók és kistermelők jelentik, akik kreatív és újító termékeikkel, valamint szolgáltatásaikkal – az élelmiszerektől és a kozmetikumoktól a dizájntermékeken át a turizmusig – az elmúlt évtizedben jelentek meg a világhálón, a vidéki fesztiválokon és a helyi gazdaságban, új tevékenységi típust és új életformát teremtve a vidéki Magyarországon. A tanulmány alapját egy, a kreatív vidéki vállalkozónők körében 2015–2020 között végzett kvalitatív szociológiai vizsgálat1 jelenti, amelynek keretében 48 interjú készült kreatív és innovatív tevékenységet végző vidéki vállalkozónőkkel...

„VÁLTOZTASS MEG MINDENT, HOGY A VÉGÉN SEMMI NE VÁLTOZZON” – EZ TÖRTÉNT A SZAKKÉPZÉSSEL

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2021.05.22.


Az Innovációs és Technológiai Minisztérium időről időre igyekszik nagy dobra verni, hogy egyre nagyobb arányban tanulnak tovább a diákok technikumokban a gimnáziumok helyett. Szakértőkkel, egy szakképzésben jártas igazgatóval és egy korábbi szakoktatóval többek közt arra kerestük a választ, miért egyre vonzóbb a szakképzés, illetve tényleg a diákok javára válhat-e ez az elmozdulás.


Előremutató, hogy míg 3–4 éve a nyolcadikosok 41 százaléka gimnáziumba jelentkezett, most a technikumokba jelentkeztek ennyien, és a gimnáziumokba kevesebben, a diákok 34 százaléka – erről beszélt nemrég az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára. Pölöskei Gáborné szerint ugyanakkor „még van hova fejlődni”, és Ausztriát hozta példának, mondván, ott a nyolcadikosok 21 százaléka választja a gimnáziumot, míg a többi diák a szakképzés mellett teszi le voksát.

A helyettes államtitkár által említett osztrák példa jókora csúsztatás

– szögezi le Juhász Ágnes, a Magyar Pedagógiai Társaság pályaorientációs szakosztályának titkára. Az osztrák iskolarendszer ugyanis abban különbözik a magyartól, hogy ott a negyedik évfolyam után választhatnak a gyerekek a nyolcéves gimnázium és a négyéves, úgynevezett „alsó középiskola” között, így értelemszerűen a nyolcadikosok közül csak az utóbbit választók kerülhetnek be „vigaszágon” a gimnáziumba...

ÚGY BEBETONOZZÁK A FUDAN HUNGARY EGYETEMET, HOGY KORMÁNYVÁLTÁS ESETÉN SE LEHESSEN MEGSZABADULNI TŐLE

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.05.23.


A kínai Fudan Egyetem itthoni létesítményeinek építéséért felelős kormánybiztos, Palkovics László hétfőn kijelentette: megépítik az intézmény budapesti kampuszát. A határozott kijelentést rögtön azután tette, hogy közel két órán át egyeztetett Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel a Fudant is magában foglaló Diákváros projektről. Karácsony és Baranyi szerint az egyeztetés hosszú és eredménytelen volt, Palkovics viszont azt már előrelépésnek nevezte, hogy részletesen tájékoztatták a két politikust a helyzetről, és szerinte egyébként is csak egy ponton volt „egyet nem értés”.

Miközben az innovációs és technológiai miniszter szóban együttműködést és teljes transzparenciát ajánlott az önkormányzatoknak, tettei egész másról árulkodnak. Április végén az Indexnek adott interjújában még azt mondta, az eredeti tervek változatlanok, vagyis a Diákváros tervezett dél-pesti területének kisebb, északi része lesz a Fudané, a déli részen pedig felépülhetnek a magyar egyetemistáknak szánt kollégiumi épületek, valamint a nagyvásártelepi csarnok helyére szánt közösségi terek. „Nem értjük, ki és miért állítja, hogy kiszorul a Diákváros a területről” – mondta Palkovics.

A május 11-én benyújtott törvényjavaslatokban azonban már éppen fordítva szerepel a két terület: a csatolt térképen a Diákváros kapott helyet északon, míg a kínai egyetem kampusza terül el a lényegesen nagyobb déli szakaszon. „A Fudan és az ITM közötti megállapodásban világosan szerepel az egyetemi terület nagysága, ami 26 hektár, és a Diákváros terveit is 26 hektárra tervezték. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy ugyanarra a területre két 26 hektáros fejlesztés nehezen fér meg egymás mellett” – mondta Baranyi Krisztina az MTA köztestületi tagjaiból álló Stádium 28 Kör pénteki, a kínai egyetem magyarországi terjeszkedéséről tartott fórumán...

MÁSODIK OLTÁS IDŐPONTJA: „A HÁZIORVOS LEPATTINTOTT, JÖTT AZ ŐSI MÓDSZER”

TELEX
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2021.05.23.


A napokban írtunk arról, hogy nehéz megtudni, mi a teendő akkor, ha valakinek nem jó az első oltáskor kapott második oltási időpont, vagy ha előrébb szeretné hozatni a második oltását AstraZenecából. Kérdésünkre a lakossági koronavírus-információs telefonszámon azt mondták, hogy a háziorvosunknak kell szólni, ha előre látjuk, hogy bármilyen ok miatt nem jó az oltáskor megkapott második időpont. Ezután a háziorvos feladata ezt jelezni a központnak, „és majd fogják értesíteni az új időpontról”.

A gyakorlatban azonban korántsem működik ilyen egyszerűen a dolog. A cikkünk nyomán kapott számos olvasói levélből kiderül, eléggé az „ahány ház, annyi szokás” népi bölcsessége alapján lehet elboldogulni vagy nem boldogulni, ha az ember a második oltása időpontját módosítani szeretné.

Sőt, akkor se jobb a helyzet, ha az ember nem önszántából akar módosítást kérni, hanem kénytelen erre. G. nevű olvasónk például úgy járt, hogy miután az édesanyjával egy napon megkapta az első oltást – ő egy keleti vakcinát, az édesanyja Pfizert –, néhány nappal később hivatalosan Covid-pozitív lett, akárcsak az édesanyja. „Valószínűleg az oltást megelőző napokban fertőződtem meg” – írta, és azt is, hogy ő fertőzte meg a vele egy háztartásban élő édesanyját. Mindketten hivatalos karanténba kerültek, és az őt erről tájékoztató tisztiorvos azt is közölte, hogy „1-2 hónapot kell várnunk a 2. oltás beadásával, azonnal nem lehet beadni koronavírus fertőzést követően”. Amikor a háziorvosukat felhívták B.-n, ahol laknak, ő mindössze 3 hetes kivárást javasolt, „ugyanakkor felhívtak a b.-i oltóponttól és azt mondták, hogy a karantén lejártát és a tünetek elmúlását követően azonnal kell oltani”.

Végül az oltóponttal sikerült megállapodniuk, hogy „3 hét után hívom őket és egyeztetünk időpontot” (azért nem mert későbbi időpontot kérni, mert félt, hogy el fog fogyni a szükséges oltóanyag). Mint írja, „az ismeretségi körben 2 olyan idős ember is volt, akik vélhetően fertőzötten (családtag volt aktív fertőző) kapták meg a 2. oltást, és ők már sajnos nem élnek”, és

nagyon aggasztónak tartja, hogy „nincs egységes álláspont ilyen esetre, mikor a kedves páciens a két oltás között fertőződik meg”...


A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERÉNEK ÉRETTSÉGI BOTRÁNYAI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.05.22.


Mielőtt elkezdődik, mindenkit izgalomba tart, miután véget ér, egy évre megint a feledés homályába vész, hogy a következő esztendőben főnix-madárként újra az érdeklődés középpontjába kerüljön. Hogy mi ez? Az érettségi. A diákoknak ugyanúgy nagy megméretés, mint a lebonyolítóknak, és sokszor kísérik botrányok is. A matúrák történetében számtalanszor előfordult a tétellopás, az, hogy kiszivárogtak feladatlapok, de összecserélt tesztek vagy épp értelmetlen példák nyomára is bukkanhatunk. Azonban a tavalyi és az idei érettségit – ami a pótérettségik miatt még nem is fejeződött be – nem az imént felsorolt „bűnös hibák”, hanem a koronavírus-járvány határozta meg. Az egymásnak ellentmondó kormányzati kommunikációnak, a késve meghozott döntéseknek köszönhetően, pedig volt egy kis „botrány-stichje” is, aminek a levét elsősorban maguk az érettségizők itták meg.


2020: utolsó pillanatig halogatott döntés, Maruzsára tolt felelősség

Ha – ahogy Lord Byronnak volt szokása – az elején kezdjük, akkor gondoljunk vissza először a tavalyi érettségire. A Covid19 járvány miatt hónapokra online tanulásra kötelezett matúrázni készülők érdekében először Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter emelt szót. Az Országgyűlés szocialista alelnöke 2020. április 5-én azt javasolta a kormánynak, ne a hagyományos módon bonyolítsák le az érettségit, a kormány mérlegelje szakmai és logisztikai szempontok alapján, hogy vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli legyen. Azt kérte, hogy az Orbán-kormány ismerje el érvényesnek a tanévet, valamint, hogy legyen az egyenértékű minden más korábbi, illetve későbbi, normál körülmények között lebonyolított érettségivel. A kormány pedig legkésőbb április 15-ig döntsön az érettségiről...

EGY BOHÓC NÉZETEI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.05.23.


...Hogy visszajelzést nem kap, hogy nincs ott egy baráti kéz, amely pofánverné őt szembesítve az élettel, egyre inkább elszemtelenedik, ahogyan a pártja, és a médiája is. Ezek úgy beszélnek már nemcsak politikai ellenfeleikről, de az egész világról is, mintha a hegyeket és óceánokat a seggükből rángatták volna elő. Úgy megszokták a saját, gyomorból bunkó hangjukat, hogy azt hiszik, másból sem áll a világ, mint őket tátott szájjal hallgató alattvalókból. Ezzel a metódussal csicskáznak, komcsiznak, liberálisoznak, Orbán asszonyságozik, közjószágozik, professzor uraimozik. Egy komplett téeszcsé a manus, és most pénteken nekilátott bohócozni, mert tudta, hogy nem lehet neki visszaütni. Jakab Péter ismert magára Orbán szavaiból bohócként.

Őt Kövér pedellus tízmillióra ítélte, mert ficsúrnak nevezte, Orbán viszont azt mondta róla, „ügyesen vet bukfencet és jól csinálja a cigánykereket”, illetve, hogy nem kell őt komolyan venni. Ha ez így van, akkor nem értjük, pedellus haverja miért bünteti szénné, talán azért, mert mérhetetlen öntudattal úgy véli, megteheti. És valóban, a rendszer jellege szerint ők azt csinálnak, amit csak akarnak, mindenkibe beletörlik a szaros csizmájukat, amíg velük szemben csak az alákérdező-felszopó mosolyog. Ez a csürhe mentalitás mérhetetlen öntudattal elegyest, mert a kedves vezető még azt is megjegyezte a szeánszon: „nem kell komolyan venni a bohócokat sosem”. Tévedni tetszik, nagyméltóságú úr, de nagyon.

A bohóc nem az a kategória, ami a felcsúti búcsúból gőzök mentén felrémlik. És még csak nem is udvari bolond, mint váruraknak volt harcos időkben, s mint amilyen akármelyik fideszcsicska Holliktól Nagy Ferencig az erkélyen szórakoztatva az uraságot. A bohócság egy melankolikus létfilozófia, a kívül állás és felülemelkedés bölcsessége megfejelve Gogollal, mint emlékezhetünk, miszerint „mit röhögtök, magatokon röhögtök”. Ekképpen amikor Orbán azt hiszi, hogy valakit bohócnak nevezve megsért és jelentéktelennek minősít, akkor csak azt bizonyítja, mennyire gőgösen ostoba. Ott tartunk egyébiránt vele már, mint Bud Spencer filmjében az egyik tapló, akinek öt perc alatt alakult ki az eposzi jelzője, miszerint „bunkó vagy Bugsy”.

2021. május 22., szombat

MÁR BRÜSSZELBEN IS FELTŰNT A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER IGAZSÁGTALANSÁGA

NAPI.HU
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2021.05.22.


Akik 2021-ben vonulnak nyugdíjba, azoknak időskori ellátása 35 százalékkal magasabb lesz, mint azoké, akik ugyanolyan életpályát követően 2016-ban mentek nyugdíjba. Az eltérést már az Európai Bizottság legutóbbi országjelentésében az egyik legnagyobb kockázataként emelték ki, lépéseket is sürgetnek.


A magyar nyugdíjrendszerben az új belépők juttatásai jóval magasabbak, mint a korábban, azonos szolgálativiszonyt kitöltőké. Az elmúlt évek változásai a nyugdíjrendszerben nemcsak, hogy növelték a jövedelmi egyenlőtlenségeket, de ezzel párhuzamosan emelték is a kiadásokat, vagyis romlott annak a fenntarthatósága - olvasható a brüsszeli jelentésben. 2016 óta a bérek a nyugdíjaknál lényegesen nagyobb ütemben emelkednek. Összességében a nyugdíjak 2,8 százalékkal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2 százalék volt, ennek következtében az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett úgynevezett helyettesítési ráta a 2015-ös 67 százalékról 2019-ben 53 százalékra csökkent - idézi a Népszava az Európai Bizottság jelentését...

SE FASISZTA HONVESZTŐ, SE MAKULÁTLAN HONMENTŐ: ÚJ KÖTET SEGÍT TOVÁBBLÉPNI A HORTHY-VITÁBAN [HETIVÁLASZ 73]

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.05.20.


A XX. század eleji Európában tábornokból lett államfők pályáját hasonlítja össze egy új könyv, melynek segítségével a Horthy Miklósról szóló viták is egészen más megvilágításba helyezhetők – erről szól podcastunk, a HetiVálasz 73. adása. Vendégünk a Honmentők / honvesztők című kötet szerzője, Romsics Ignác történész. Hogyan válhatott nemzetegyesítő a „finn Horthy Miklósból”, ha egyszer az ottani fehérterrornak sokkal több áldozata volt? Mit kezd Románia a sátánt zsidónak tartó Ion Antonescuval? Jöhet-e még olyan történelmi pillanat, amikor katonatisztek lépnek politikai szerepbe Európában?

Ezekről is szó volt műsorunkban.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található...


MAGYARORSZÁGON NINCSENEK OLIGARCHÁK, MAGYARORSZÁGON ORBÁN VIKTOR VAN

MAGYAR JETI / 444.HU
Szerzők: Kiss Bence, plankog, Ács Dániel, Botos Tamás
2021.05.22.



- Orbán Viktor a 2010-es győzelmi beszédében azt mondta: „A magyar emberek a mai napon megbuktatták a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét.”

- Ehhez képest két évvel később Karácsony Gergely a parlamentben már arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy miért fideszes oligarchákhoz áramlik a közvagyon.

- Nemzeti nagytőke vagy fideszes oligarchák tartják markukban a magyar gazdaságot és a politikát?

- A Fidesz politikájának lényege a korrupció vagy az erős, versenyképes hazai vagyonos réteg felépítése?

Ez a Magyar Jeti 10. adása.

Műsorunk és a 444 stúdiója olvasóink és nézőink támogatásával valósult meg, köszönjük!

A Magyar Jeti korábbi adásai: 










„MINDEN BETEGRE ÚGY TEKINTEK, MINT HA A CSALÁDTAGOM LENNE”

24.HU
Szerző: BICSÁK BOGLÁRKA
2021.05.22.


Dr. Mangó Gabriella orvos, természetgyógyász és hét gyermek édesanyja. Két körzetben dolgozik háziorvosként, miután három és fél éve ő helyettesít a gyöngyösi szegénynegyed, a Duranda rendelőjében is. Végigkövettük egy napját.

MAJTÉNYI LÁSZLÓ: ORBÁN HATALMA RENDKÍVÜL TÖRÉKENY

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.05.22.


„Április 27-én történt a magyar parlament fekete keddje, de szívesebben nevezném a Mindenlopás Napjának. Ekkor az Orbán-kormány fogta magát, miután beleírta az alaptörvénybe, elfogadott 18(!) törvényt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, amellyel teljesen új helyzetet hozott létre. Egy olyan helyzetet, amit egyfelől úgy jellemeznék, hogy kiépített egy totális államot, másfelől pedig végrehajtott egy államtalanítási programot” – így nyilatkozott Majtényi László, jogtudós, az EKINT elnöke. Azt is elmondta, hogy szükség van a vitákra, de azon nem lehet vitatkozni, hogy a széles ellenzéki koalíció feladata, azonnal feladata, a jogállam helyreállítása lenne.


– Kicsit zavarban vagyok magamtól, mert a jogállam visszaépítését célzó jogi lépéseket kontrázó kijelentéseket azonnal a Fidesz ármánykodásához kötöm. Rosszul gondolkodom én erről?

– Sok alkotmányjogász még nem szólalt meg. A mostani viták középpontjában álló Vörös Imre esszé 2012-ben jelent meg, Államcsínytevők címmel. Az abban olvasható helyzetleírással teljesen egyetértek, akkor is egyetértettem, noha az államcsíny kifejezést én nem használtam, de ez csak stiláris különbség. Annak a leírása, hogy miként épült ki a Nemzeti Együttműködés Rendszere, hogy miként fogadta el a Fidesz az alaptörvényét, és az milyen rettenetes hibáktól szenved, és hogy mennyi hazudozás kísérte a történetét, valamint hogy az elfogadásával milyen korlátozás nélküli hatalom jött létre, nagyon is pontos, és ennek feltárásában Vörös Imrének múlhatatlan érdemei vannak...

A KORONAVÍRUSBAN A SOK MAGÁNYOS HALÁL A LEGFÁJDALMASABB – MONDJA PÜNKÖSDI INTERJÚNKBAN VÁRSZEGI ASZTRIK

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerzők: LENGYEL LÁSZLÓ, VÁRSZEGI ASZTRIK
2021.05.22.


Lengyel László:
Mit mond a te Jézusod az öregedésről, a betegségről, a haldoklásról, a halálról? 

Várszegi Asztrik: Jézus beszél a halálról, nem beszélt a tehetetlen öregségről, erről nem volt tapasztalata. Fiatal volt, amikor megölték, ahogy fiatalok voltak az apostolok, évszázadokig a pápák is, akiket keresztre feszítettek, megégettek, lefejeztek. Jézus merészebbet mondott övéinek, hogy „aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog”. Ilyen radikálisan fogalmaz élet és halál kérdésében. Isten országának örömhíre nem a halálról, hanem annak meghaladásáról is, a feltámadásról beszél. Az egyházi hivatalban lévők öregség-kérdése a későbbi századok problémája. Öregekké két évszázada vált a mi egyházunk vezetése, amikor már a pápák, a püspökök mind-mind – kevés kivétellel - idősen halnak. II. János Pál pápa agóniája az egyház és a világ színe előtt szinte nyilvánosan történt és ezt tudatosan vállalta, hogy megmutassa tanúságtételével: nem szabad félni, mert a halál csupán átlépés az Életbe. XVI. Benedeknek, az előző pápának alighanem elődje agóniája lebeghetett szeme előtt, amikor hivatalából visszalépett. Így fogalmazhatom, ő evvel tett tanúságot, hogy nem kell, nem szabad tovább szolgálni, ha erre képtelenek vagyunk. 

De kérdésedre visszatérve, ha mi az emberi életpályáról, életszakaszokról beszélünk, akkor Mózest idézzük föl, a mózesi életszakaszokat, Mózes II.-V. könyveiből. A négy életszakaszt, amelyből az első a születésé és a felnövekedésé, a második az elhivatásé, az „égő csipkebokoré”, a „vagyok, aki vagyok” megvallásáé, a harmadik a közösségé, amikor népének szolgál, a törvényalkotásé, s végül a negyedik az öregségé és a végé, amikor „te már nem mész át a Jordánon, nem láthatod meg a Kánaánt”. Ebben az utolsó szakaszban egyedül maradsz Istennel, már csak neki élsz, csak vele folytatsz párbeszédet.

L.L.: És mi történik akkor, ha Isten nem válaszol? Ha egyedül és magányos csendben kuporogsz szemben a szobád falával? 

V.A.: Isten ritkán avatkozik életedbe közvetlenül. Embereket indít, hogy legyenek segítségedre. Ahogy Te is idős barátainkkal cselekedtél és ma is segítségükre vagy. Isten általunk válaszol...

AZ ÉS 2021/20. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.05.21.


P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: A szarvasvadász bosszúja


Akkortájt, amikor Magyarország COVID-halálozások tekintetében a világ legrosszabbja lett, s a százezer főre jutó halottak száma elérte a háromszázat, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kinyilatkoztatta, hogy ha valamelyik ország nem fogadja el a magyar COVID-oltásokat, mi sem fogadjuk el az ő oltásaikat, mert ez „szuverenitásunk feladása lenne”.

Ebben a kijelentésben első hallásra világverő mértékben kombinálódik az aljasság és az ostobaság. Azért csak első hallásra, mert – először is – a magyar hírfogyasztó, pártállástól függetlenül, már rég hozzáedződött ahhoz, hogy Magyarországon a hülyeségnek és az aljasságnak más mércéi érvényesek, mint bárhol a világon; ezt érte el szorgos tudatmódosító munkájával mostani vezető elitünk. Ha egyáltalán vannak még nálunk ilyen mércék. Praktikusan: az egyszerű magyar hírfogyasztó ilyen esetekben már hallja lelki füleivel a készre gyártott és agresszívre hangolt érveket, miszerint Semjén álláspontja az (egyetlen) értelmes és erkölcsös álláspont, ellenben az a buta és aljas, aki nem fogadja el. És mivel az egyszerű magyar hírfogyasztó a saját normáit és értékrendjét egy mobilfüles hangerejével képes mások tudomására hozni, míg az ellenérvek gigawattos hangfalakból szólnak, ilyen rutinszerű apróságok miatt vitába bocsátkozni velük: merő energiapazarlás...

Kenesei István: Noszty Feri emeli a tétet

Kezdjük a jó hírekkel. Elárulom: nagy kő esett le a szívemről, amikor kiderült, hogy a hajdan a szegedi mérnöki karról a tanárképző karra átigazolt professzort, aki a regionális tudomány után Pécsett történelemből is szerzett egy PhD-fokozatot, majd csúfosan elbukott a szegedi rektori pályázatával, aki továbbá azokat a minősíthetetlen rasszista, nőgyűlölő stb. beszólásokat engedte meg magának a kurzusain, nem a Szegedi Tudományegyetem terjesztette fel a március 15-i kitüntetésre, hanem a másik munkahelye, a Magyarságkutató Intézet. Az SZTE-t hibáztatóknak tehát meg kell nyugodniuk, hogy az egyetemnek nem állt módjában visszavonatni a javaslatot, hiszen nem is tudtak róla...

Odze György: Nem csak a Fudan

Hegyi Iván: Schindler listája

Gadó Gábor: A káosz közepén

Monostori Tibor: Új református bálványok

A tudományos eredmények, a műalkotások és a történelem világnézeti alapú megítélése nem friss keletű a reformátusoknál. Ma egyre tudatosabbak azok, akik ezt a gyarlóságot újra mozgalmi tevékenységük identitásképző, szervező elvévé tették. Körkép a nemzetiszocialista propagandától a magyar Wallenbergen át Márai változó megítéléséig és a református fundamentalistákig...

Csepi Lajos: Új Európa, új selyemút

Molnár Erzsébet: Pólusok

Kállai R. Gábor
: Pulikutya pufidzsekiben

Ady írja – Somló Bódogról szólván –, hogy kevés olyan ember van Magyarországon, akit az agyveleje háborgat. Ez így némiképp túlzás, a gondolkodás mondhatni általános emberi sajátosság, bár a múlt és a jelen megértésére, netán a jövőre irányuló töprengés kétségkívül lényegesen szűkebb kört érint. Tegyük hozzá, nem csupán itthon van ez így. Pedig a második éve tartó pandémia éppen elég kihívással szolgál, gazdasági, politikai és emberi hatásai, nemkülönben természettudományi, egészségügyi összefüggései is nehezen átláthatók...

Bezsenyi Tamás–Böcskei Balázs: Páncélszekrény? Nem gond!
Egy Kádár-kori sorozatbetörés és nyomozásának anatómiája

Magyarországon a rendszerváltást követően a napi- és hetilapok hasábjain állandó vitatéma volt, hogy a szocialista időszakban léteztek-e szervezett bűnözői csoportok. Az utóbbi időkben, az 1990-es évek leszámolásainak korábbi zsákutcás nyomozásait követően sikeressé váló detektívmunkáknak is köszönhetően viszont egyértelművé vált, nem az a fő kérdés, hogy volt-e, hanem vajon mennyire kiterjedt volt, és milyen komoly hatást gyakorolt az illegális árukereskedelemre, a luxusjavak felvásárlóira a szervezetszerű elkövetés.

V I S S Z H A N G

Vitrai József: Miért a korai halál?

Losoncz Miklós: A jogállamiság fogalma

Honty László: Lehet változtatni

Nagy Tamás: Stratéga?

Farkasházy Tivadar: Egy Kisvárda, egy Mezőkövesd

Huszár Ágnes: A hiányzó nyelvtudás

P Á R A T L A N

Völgyi Ferenc: VIGASZ

aha: NÉGY!

KGI: KÖZPÉNZBŐL TITKOSAN

-hg-: FOCI

-y -n: BIRODALOM

-kunc-: HIBÁS RENDSZER

Mannhardt András: AZ UTOLSÓ SZÓ

-na: MENNYIT ÉR?

- iTi -: SZAKRENDELÉS

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ