2023. január 5., csütörtök

KÉT TEMETÉS ÉS EGY HOMÁR

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.05.


Mottó: „A konyak a dolgozó nép itala, amelyet a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság választott képviselői útján fogyaszt.”

Ma temetik XVI. Benedeket. Ezen népes magyar küldöttség vesz részt Novák Katalin kijelölt köztársasági elnök és Semjén Zsolt fővadász vezetésével, a miniszterelnök azonban nem lesz ott. Orbán Viktor külön utakon jár, hogy úgy ne mondjuk, röpköd, mint ahogyan – saját elmondása szerint – kora fiatalságától megszokta. Mint hívő (hehe) keresztény azonban, kegyelmes urunk nem tehette meg, hogy ne tegyen látogatást a halottnál, odadugta a képét a ravatalhoz, és állítólag csendesen imádkozott. Feleségestől érkezett kondoleálni, s mindeközben egészen máshol járt az esze. Azon tán, hogy nem is itt kellene lennie igazán, de erről majd pöttyet később, amikor annak jön el a sora.

Nagyjaink, a NER-elit szeretnek külön gépeken röpködni szerte a világban, mint ahogyan a futball világbajnokság alatt három nem is kormánygép forgolódott a Katar, Brüsszel, Dubaj háromszögben. Hozták-vitték a fontos és még fontosabb embereket, amit csak azért említek meg, hogy lássuk az ilyesmi egyáltalán nem okoz gondot az urizáló tahóknak, de most ezek közül csak Orbán Viktorral foglalkozunk. Úgy képzeljük, hogy egyetlenünk szólt az ő Anikójának, kapjon magára valami rongyot, mert elmennek Rómába ebédelni, csak előtte megnézik ezt a Benedeket is, hogy legyen mire fogni a dolgot. Ilyképp – s mert ebben a formában az is volt -, ez egy kedélyes családi kirándulás nem is kormánygépen.

Mi a teendő azonban, ha az elegáns római étteremben nem szerepel az étlapon az akciós csirke farhát, homárt zabálunk. Ha nem is ala mayonnaise, mint Bud Spencer a Bűnvadászokban, ami aktus maga volt az irónia. Orbán nem is ezt evett, hanem homárt katalán módra (ala), Anikó asszony meg polipot meg mindenféle tengeri rossebeket. Mindenki azzal tömi magát, amivel csak akarja, csak az nem mindegy, ki fizeti a számlát. Abból pedig, hogy a követség szervezte a római lakomát, az következik, a nagy, római zabálást nem más pöngette, mint az adófizetők, azaz, te meg én. Plusz a repjegy, illetve a nem is kormánygép (vagy kormánygép) pár milliós költsége. Már megérte a buli.

Orbánnak bizonyosan, akiben – nem először bizonyosodik be – nincsenek fékek és ellensúlyok, sem semmiféle morális limit vagy minimum, illetve ebben az esetben talán egy mégis. Bendekkel szinte egy időben halt meg a futballegenda Pelé, akit Brazíliában ravataloztak fel, a nyitott koporsónál ott szelfizgetett vigyorogva Infantino FIFA elnök. S ha belegondolunk, Orbán elrepülhetett volna oda is, innen nézvést tehát megmutatkozik a benne megbúvó szerénység és visszafogottság. Mint bizonyára kitetszik, most vicceltem, amit azért kell külön megemlítenem, mert nincsen táblám rajta szarkazmus felirattal, hogy Sheldon is értse. A dolog azonban még visszafogottan és kifacsarva sem ennyire vidám...

KOMOLYAN NEM ÉRTEM...

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.04.


Nem bírok túllépni ezen az új értékelési rendszeren, aminek ugyan még csak néhány kiragadott elemét ismerjük…
Nehezen tudom pl. értelmezni, hogy : a pedagógusok viselkedésükkel, megjelenésükkel "az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét" erősítsék.
Szeretném tudni, hogy az iskolai szegregáció az most a köznevelés „jó híre”-e vagy sem…és ha az, mert nyilván az, hiszen ez elfogadott és támogatott ma a rendszerben, akkor azt hogyan lehet a megjelenésemmel a döntéshozói szint számára elvárt módon erősíteni?
Tényleg nem kukackoskodásnak szánom, hanem az abszurditását szeretném jelezni. Milyen egy csak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanító iskola pedagógusának elvárt, az intézményt tükröző megjelenése?
A legnagyobb bajom egyébként ezzel a mondattal az, hogy ennek a magyar köznevelésnek nincs ma jó híre.
Abba már bele sem megyek, hogy ebben az elvárt teljesítményértékelési rendszerben hol vannak pl. a fejlesztőpedagógusok, a napközis nevelők így kimutatható teljesítményei, és abba sem, hogy a mai versenyek mennyire sokfélék, és korántsem egyenletesen vannak elosztva a tantárgyak között, tehát először ott kellene egy rendszert kidolgozni, amiben minőségbiztosítás is van…stb.
Az igazolatlan hiányzásokról pedig csak halkan szeretném megjegyezni, hogy többnyire nem csak iskolai okai vannak, hanem egy komplex problémarendszer következménye, amit társadalmi leszakadásnak hívunk… és a pedagógus önmagában nem igazán tud mit tenni ellene.
Ahhoz, hogy egy értékelési rendszert bevezessünk, először is ismernie kellene minden szegmensét annak, amit értékelni szeretnénk. Látni, micsoda különbségek vannak ma iskolák között pl. infrastruktúrában, személyi feltételekben, tanuló-összetételben, és megérteni, hogy mindez meghatározza a teljesítményeket.
És ha egységesítenék is a működési feltételeket, ami elképzelhetetlen ma nálunk, ez akkor sem lesz egységesen összemérhető. Ugyanis a pedagógia lényege a hozzáadott érték. Ami egyéni, gyerekfüggő.
Komolyan nem értem….. Innen tényleg menekülni a legjobb.

ÍGY KÖLTÖTTE AZ ADÓFORINTJAIDAT A KORMÁNYLIBLING ÁLVICILEK CÉGES ÉS INGATLANBIRODALMA AZ ELMÚLT ÉVBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2023.01.01.


A 2022-es évben az adóforintok kárára nemzetközi politikai dzsemborit szervezett és szaunás irodaházba költözött az Alapjogokért Központ, milliárdokat kapott ingatlanra a Kommentár, az alakuló jobboldali folyóiratköteg pedig csak vitte a közpénzt — bár egy Orbán Ráhel-interjú azért csak összejött.


Az elmúlt esztendőben tovább építkezett az a kormánybarát álcivil birodalom, amelynek szervezetrendszeréről és pénzügyeiről a magyar sajtóban elsőként érdemben az Átlátszón írtunk. Olvasóink idén is tőlünk tudtak értesülni a sajátos színtér fontosabb eseményeiről...

MEGNYITOTTÁK A FERTŐ TAVI ÉPÍTKEZÉS EDDIG LEZÁRT TERÜLETÉT

SZABAD EURÓPA
Szerző: HORN GABRIELLA, JAKAB-APONYI NOÉMI
2023.01.02.



Óriási pusztítás nyomait találták helyi környezetvédők, akik január elsején bejárták a Fertő tavi beruházás mostanáig lezárt területét. A Szabad Európa szerkesztőségét tájékoztató aktivisták között volt, aki elsírta magát, amikor meglátta a letarolt nádast, és a hullámzó vízfelület helyén a kövekkel feltöltött partot...

ÁGH ATTILA: AZ UNIÓS PÉNZMEGVONÁSRA A KORMÁNY MÉG ERŐSEBB CENTRALIZÁCIÓVAL, ÚJABB RENDŐRI-KATONAI ESZKÖZÖK BEVETÉSÉVEL VÁLASZOL MAJD

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.01.05.


A propaganda átmenetileg eredményes lehet, ha azonban nem érkeznek meg az uniós források, akkor a sikertelenséggel mindenki szembesülni fog. A politológus a hatalom helyzetének destabilizálódására számít.


– Felgyülemlettek és felszínre törtek azok a társadalmi problémák, amelyeket a Fidesz nem tudott megoldani. A tavalyi év a 2012-ben indult tendenciák összegződése volt az „Orbán-rezsimben”, a rendszer ugyanakkor markánsan új vonásokkal is jelentkezett – állapította meg lapunknak nyilatkozva Ágh Attila politológus.

Állítása szerint az Orbán-kormány csak válsághelyzetben tudja fenntartani magát, ezért nem a szó eredeti értelmében vett válságkezelésre törekszik, hanem a válság menedzselésére, netán annak elmélyítésére. Így próbál létrehozni olyan politikai szerkezetet, amelyben képes elnyomni az ellentmondásokat.

– Az Orbán-rendszer a társadalom minden szegmensére rányomta bélyegét, tökéletes autokráciát valósított meg – jelentette ki Ágh Attila. – A költségvetés elfogadásának módján is látszik, hogy a Fidesz mindent rendeleti kormányzással akar elintézni – tette hozzá...

A GAZDASÁGI HÁBORÚT OROSZORSZÁG NEM TUDJA MEGNYERNI – VENDÉGÜNK KAISER FERENC HADTUDÓS [HETIVÁLASZ 156]

HETI VÁLASZ / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.01.05.


Március végén, április elején újabb nagy orosz támadás lehet a háború következő mérföldköve – mondja évkezdő podcastunkban Kaiser Ferenc. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar docense szerint az elmúlt hónapokban szimmetrikus hadviselés alakult ki a felek között, s szinte kizárt, hogy 2023-ban béke legyen. Egy esetleges tűzszünet után az térne vissza, ami 2022. február 24. előtt volt. Féljünk-e a világháborútól? Tényleg az USA kezében van a béke kulcsa? Podcastunkból minden kiderül. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint, Borbás Barna...

A SZEXÜGYÉSZ ÉS A POLIP SÍELNI MENNÉNEK, DE NINCS HÓ - A 444 REGGELI HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.01.05.


Jó reggelt, kedves olvasók, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Ahogy az lenni szokott, négyet külön is ajánlunk:


„AZ EGYETLEN LAP VOLT, AMELYIK LE MERTE ÍRNI” – MA 150 ÉVES A NÉPSZAVA

NÉPSZAVA
Szerző: Népszava
2023.01.05.


Napra pontosan 150 évvel ezelőtt jelent meg lapunk első száma, akkor még németül Munkás Heti Krónika néven. A Népszava volt az egyetlen magyar sajtóorgánum, amely a kezdetektől támadta Hitlert és Mussolinit, le merte írni, hogy a Horthy-korszak zsidótörvényeinek végzetes következményei lesznek.


A Népszava százötven éves története része Magyarországénak, és ahogy utóbbiéban is sok a dicsőséges, és a büszkeségre kevésbé okot adó fejezet, így van ez a szerkesztőséggel is, amelynek tagja volt Faludy György, szerzője sokak mellett Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós és Fejtő Ferenc...

2023. január 4., szerda

RÁADÁS: A TÖRTÉNELEM HÁZHOZ JÖN - BUDAPEST OSTROMA A II.VILÁGHÁBORÚBAN

CSÖMÖR TV
Előadó: UNGVÁRY KRISZTÁN (MTA DOKTORA)
6 hónappal ezelőtt



Budapest ostroma a II. világháborúban...

ELLENZÉKI POLITIZÁLÁS A MÁR NEM JOGÁLLAM MAGYARORSZÁGON - LÁZÁR DOMOKOS A KLUBRÁDIÓBAN 2023.01.03.)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.01.03.



Lázár Domokos jogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kutatója (és az Esti Kornél zenekar tagja) időről időre vendég a Reggeli személyben. 2023. január 3-án Dési János beszélgetett vele.

2023: A VÁLSÁG ÉVE?

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.01.03.



Vendég: Pogátsa Zoltán.


"NE TÉVESSZÜK ÖSSZE A KATONÁKAT AZ ORVOSOKKAL" - RÉKASSY BALÁZS A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.01.04.



A Reggeli személy 2023. január 4-i adásában Para-Kovács Imre vendége Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzser, orvos, közgazdász volt.

MIT KÉRDEZNÉK ORBÁN VIKTORTÓL? KÉRDEZZ-FELELEK

DAVE...
Szerző: Dave
2023.01.03.



Mit kérdezne a Dave Orbán Viktortól?
Van remény rövidtávon az Orbán rendszer megdöntésére?
Milyen youtube csatornákat nézek?
Mi történne, ha a Mi Hazánk kerülne hatalomra 2026-ban?
Lehet még Márki-Zay Péter miniszterelnök Magyarországon?
Mit gondolok az összeesküvés elméletek terjedéséről?
Mikor lesz meg a tízezer feliratkozó?

MIRE ELÉG MA EGY 16 SZÁZALÉKOS BÉREMELÉS?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.01.04.


A magyar munkaerőpiacon elég nehéz aktuálisan követni, hogy az egyes ágazatokban évről-évre mekkora a bérek átlagos változása, erről inkább csak utólag szoktunk konkrétabb adatokhoz jutni. Ahol a szakszervezetek szerepe nem jelentős, nem sok esélyünk van belelátni a folyamatokba, friss adatokat pedig általában csak a nagyobb piaci (vagy állami) szereplők publikálnak.

Kedden például az egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalat, a Spar tette közzé, hogy januártól milyen béremelésben egyezett meg a dolgozóit képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével. Ennek a kiragadott példának a kapcsán most azt nézzük meg, hogy mire számíthat hétköznapi értelemben a mai inflációs környezetben a ranglétra alsóbb fokain lévő dolgozó. Ez azért is jó kiindulópont, mert egészen közel van a minimálbér 16 százalékos, illetve a garantált bérminimum 14 százalékos emelkedéséhez, ami dolgozók százezreire vonatkozik...

PINTÉR SÁNDOR RENDSZERES BELSŐ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉST TERVEZ A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.01.04.


A pedagógusoknak, igazgatóknak minden tanévben túl kell majd esniük ezen, a gyengén teljesítők anyagilag is rosszul járhatnak - tudta meg lapunk.

Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák - derült ki egy, a Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból, amely a pedagógus teljesítményértékelési rendszer új koncepcióját vázolja fel. A pedagógusok munkájának ellenőrzését jelenleg főként külső értékelésekkel (az Oktatási Hivatal által szervezett minősítési eljárással, valamint pedagógiai szakmai ellenőrzéssel, vagyis tanfelügyelettel) végzik, így ezeken is változtatnának, hogy nagyobb hangsúlyt kaphasson a belső ellenőrzés, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el...

EBBE MÁR JOBB NEM IS BELEGONDOLNI...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.04.


A „táplálkozás rendje” (Le Goff) nem csupán az étkezési szokásokról tanúskodik, hanem vallási és civilizatorikus magatartásokat és konvenciókat is megjelenít. Korántsem véletlen, hogy a középkor a barbár és keresztény kulturális modell jelképeként megkülönböztette a „barbár” és a „keresztény” étkezési szokásokat. Habár a keresztény jól tudta, hogy „Az étel a gyomorért van, a gyomor az ételért”, de tisztában volt Pál apostol sorának folytatásával is, hogy tudniillik az „Isten azonban az egyiket éppúgy romlásra adja, mint a másikat” (1Kor 6,13).
Nem véletlen, hogy már a görögöknél és rómaiaknál is az étkezési szokások kulturális és politikai keretbe ágyazódtak. Arisztophanész az Akharnaibeliekben annak ad hangot, hogy „barbárnak az csupán az ember, ki legtöbbet bír enni, inni”, s az sem véletlen, hogy például a Historia Augusta életrajzai között gyakran jelenik meg a rómaiak étkezési szokása. Jellemző például, hogy Iulianus császárt, az aposztatát (hitehagyó) egyebek mellett az étkezési rendjével próbálták lejáratni, azzal vádolva őt, hogy osztrigát, kagylót, különféle halakat és szárnyasokat eszik, jóllehet mindez hazugság volt, minthogy mértékletesnek számított, beérte a zöldségekkel, a babbal, gyümölcsökkel, s ha ajándékba kapott nyulat vagy süldő malacot, azt több napon át fogyasztotta, s még el is ajándékozott belőlük.
Míg a hús a hatalom és az erő jelképe volt, a keresztények legfontosabb étele a kenyér, a bor és az olaj (mind szimbolikus jelentést hordozott), s a remetéket követően a szerzeteseknek leginkább a különféle füveket, gyümölcsöket, s a saját készítésű tejtermékeket ajánlották (vesd össze például trappista – Trappista Rend, Ordo Cisterciensium Reformatorum). A kereszténység hamar szabályozta az agapék (szeretetlakoma) rendjét. Az I-II. sz.-i „étkezési szeretetmegnyilvánulásokat” követően, amikor még a testvéri együvé tartozás, a szentírási felolvasás, a himnuszok éneklése, a szegények támogatása, az adománygyűjtés és az ajándékozás volt a legfontosabb, egyre inkább elszaporodtak a mértéktelen mulatozások, így aztán zsinatok korlátozták, később betiltották az agapé elszabadult, társas mulatozásba torkolló gyakorlatát (laodiceai zsinat, 360-370; III. karthágói zsinat, 391; II. trulloszi zsinat, 692.)
A VI. századtól használatos bűnbánati könyvek a jó és igaz keresztények által elkerülendő szokások és magatartásformák között említik, s egyenest barbár-pogány szokásnak minősítik a halott búcsúztatását követő hatalmas lakomákat, „mintha az elhunyt helyett is enni kellene, s mintha csak ezen múlna az üdvözülése.” A barbárok, akár a farkasok, degeszre zabálják magukat, ezzel szemben a keresztényeknek a kenyér, a bor és az olaj mellett zöldségek párolását és pirítását javasolják. Szent Ágoston mesterére, Szent Ambrusra visszaemlékezve írja, hogy „beszéde Isten gabonája javát, olajad örömét és borod józan ittasultságát adta serényen a népnek (Confessiones V,13), s ugyancsak Szent Ágoston az, aki egyik beszédében (PL, 46. col. 835.) a kenyér előállítása és az ember alakulása-formálódása közötti metaforikus azonosságot írja le.
A kereszténység számára a mértékletesség eszményével szembeni mértéktelenség (gula, mohóság, falánkság) káros és istentelen hatásáról tudós munkák egész sora született. Mindenesetre árulkodó, hogy 816-ban Aachenben felülvizsgálták a rendházak fejadagját, amit a pápai udvar „szertelennek” minősített.
S sokat elárul az 1059-es lateráni zsinat állásfoglalása, amely határozott ítéletet mondott a keresztényitől eltérő barbár étkezési szokásokról, az „inkább küklopszok falánkságához, mintsem a keresztény mértéktartáshoz igazodó” étkezésekről.
Hosszan lehetne a fentiekről szólni, s ha valakit részletesebben érdekelnének az elmondottak, jelentős mennyiségű, korszerű idegennyelvű szakirodalmat találhat, komoly középkori mentalitástörténeti kutatásokat etc.
Én viszont most megismételném a fenti sorok egyikét: barbár-pogány szokásnak minősítik a halott búcsúztatását követő hatalmas lakomákat, „mintha az elhunyt helyett is enni kellene, s mintha csak ezen múlna az üdvözülése.”
A fent elmondottak csak azért jutottak most az eszembe, mert olvasom, hogy az Orbán házaspár közvetlenül azután, hogy lerótta kegyeletét XVI. Benedek pápa ravatalánál, kihajtatott Ostiába, és a szó legszorosabb értelmében beette magát egy luxusétterembe. Itt az elkattintott fotók tanúsága szerint degeszre tömték magukat, inkább a „küklopszok falánkságához, mintsem a keresztény mértéktartáshoz igazodva” polippal, homárral, articsókával, különféle tengeri ínyencségekkel, de volt ott előételnek kagyló, nyers hal, volt katalán homár, articsókás moscardini, halpástétom, miegyéb.
Ugyanakkor rettenetesen izgatott vagyok, hogy Orbán a tengeri falatokkal kisámfázott hasával vajon tett-e egy sétát az étterem mögötti Ostia Anticán, az ókori Róma kereskedelmi központjában, a homok alatt megőrződött és nagyon jó állapotban fennmaradt ókori városban, ha nem is annak viszonylag épségben megőrződött színházában, miért is ment volna oda, de legalább az ugyancsak fennmaradt étkezdékben, kocsmákban. Mert ha járt volna ott, éppen a szakrális épületekről megtapasztalhatta volna a város csodás és kultúrájában lenyűgöző kozmopolitizmusát, a sok Mithras-szentélyt, a keresztény bazilikát, vagy az I. századi zsinagógát.
Bédekkerként pedig használhatta volna ehhez a sétához Spiró György Fogság című nagyszerű regényét.
Tanulságos évindító lehetett volna mindez Orbán számára.
Igaz, azt is olvassuk az evangéliumban, hogy "nem az teszi (az embert) tisztátalanná, ami bemegy (az emberbe), hanem ami kijön belőle" (Mt 15,11).
De ebbe már jobb is nem belegondolni...
...
Amúgy tényleg fel nem foghatom, miért volt oly fontos a pápa ravatala után elrohannia egy tengerparti luxus étterembe, hogy mindenféle ínyencséget összezabáljon. Orbán rengeteget megy Rómába, szeret a bezárt templomok lépcsőin üldögélni és államügyekről diskurálni, az ilyen luxusfalatozásokra bőven nyílna máskor is mód. Ráadásul Ostia Rómától közel 30 km-re van, miért kell oda sleppestől kihajtatni. Éltem Rómában, el lehet hinni nekem, ott is akadnak jobbnál jobb és drágábbnál drágább éttermek. De nem, ravatal után uzsgyi a tengerpart, s mindent bele, hadd kattogjanak a fényképezőgépek. A magamutogató tahóság és a kínos, komikus és szégyenteljes parvenüség egyvelege: üzenet haza, hogy ő mindent megtehet, neki minden megadatik, őt ott nem terheli infláció, nem a tanárok pénzéből kell gazdálkodnia, a repülőgép járatát sem törlik, s mindezt egy farmernadrágban, mert ő ugyanolyan, mint mi, s ez gondolattalanul elringatja a rajongótáborát. Pont úgy, ahogy Szijjártó imádja a repülőből való kilibbenős fotókat: tök mindegy, épp hova megy, talán már ő maga sem tudja, de a hírekben jelenjen meg sok-sok ország, amely a magyarok 99,9%-ának garantáltan elérhetetlen, kizárólag nekik és az ő végbelükbe bebútorozottaknak, idehaza takony-nyál összefolyik, benne látja a fideszes csápoló önmagát, míg vár a vonatra vagy az autóbuszra, míg rohan a Tescóba, mert épp olcsóbb a disznósajt, nekik sikerült, Viktornak és Péternek, nekem nem, de ez majdnem olyan, mintha én tömném a képembe a polipot, s én landolnék kimondhatatlan nevű országok repterein, sőt, egészen olyan, úgyhogy maradjon ez így még vagy százötven évig...
...
Vajon mondta-e a tengerparti luxus étterem séfjének Orbán, mielőtt befalta volna a polipot, a katalán homárt, az articsókás moscardinit, a kagylót, a halpástétomot és egyebeket, hogy ember, most jöttem a templomból, egyenest a pápa ravatalától.

„BESÚGÁST, NEMTELEN VERSENGÉST GENERÁL ÉHBÉRÉRT DOLGOZTATOTT RABSZOLGÁK KÖZÖTT” – ÚJABB TANÁR MONDOTT FEL PINTÉR MIATT

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2023.01.04.


„Ma eldöntöttem beadom a lemondásom” – írja Facebook-oldalán Simkó Edit, akinek neve korábban azzal várt ismertté, hogy iskolájában egyedül kezdett polgári engedetlenségbe tavaly februárban, októberben pedig már több százan tiltakoztak vele a tankerületnél. Posztjában a ma megjelent „teljesítményalapú bérezési rendszer” részleteire utalva úgy fogalmaz:

„Pintér volt az utolsó csepp a pohárban, ráadásul mérgező csepp. Egy tudatlan ember teljes dilettantizmusa és gonoszsága tükröződik legújabb ötletéből. Milyen ostoba pontok. Milyen aljas pontok. A besúgást, a nemtelen versengést fogja generálni egy rakás éhbérért dolgoztatott rabszolga között, akik majd összevesznek a koncon, mint munkatáborosok a fűrészporkenyéren, vagy káposztatorzson.”

Hozzáteszi, szerinte a magukat intézményvezetőnek vélők, akik valójában maguk is rabok, „hatalommámort kaphatnak, ha gyengék, és kéjjel büntetnek és jutalmaznak”. Ha pedig embernek erősek, akkor szerinte próbálnak tisztességesen ellavírozni a diktatúrában, védik kollégáikat, de „a rendszert hagyják működni”.

A pedagógus szerint Pintér a közszolgálatot „alázatos szolgálatnak tekinti másokra nézve”.

„A megalázkodás alapelvárás másoktól. Tehát lemondani tisztességes. A közalkalmazott nem fel-, hanem lemond. Ha ezt a rendszert tovább szolgálom, magamat árulom el, és mindazokat, akikkel kapcsolatba kerülök. Egy újabb áttét lennék egy rákbeteg szervezetben”

– írja Simkó, hozzátéve, felmondását hétfőn, az első munkanapján adja majd be...

ORBÁN VIKTOR XVI. BENEDEK PÁPA RAVATALÁNÁL JÁRT, MAJD ELMENT HOMÁR ENNI – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.04.


Most mi van, nem éhezhet meg valaki a ravatalozó után…?

Videón, ahogy Pelé nyitott koporsója mellett mosolyogva szelfizik a FIFA elnöke

Egy vérből vannak…


Felcsúton 825 millió forintból épül fedett műfüves focipálya

Hogy a téli hónapokban is folyamatos és színvonalas edzést tudjanak biztosítani az akadémián tanulók számára. Az senkit sem érdekel, hogy a a téli hónapokban is folyamatos létezést (vö. nem megfagyás) tudjanak biztosítani a létminimumom vagy az alatt élők számára.

Tovább mérgez és rombolja a tudatot, növeli a megosztottságot Orbán hungarikuma, a gyűlöletkampány

“Már 2019-ben önfenntartó konjunktúra volt, de a kormány – minden hazai és nemzetközi figyelmeztetés ellenére – tovább lapátolta a százmilliárdokat a haveri köröknek. Mindennek köze nem volt sem a versenyképességhez, sem a fenntartható fejlődéshez – viszont köze van a költségvetés deficitjéhez. Ezek a „befektetések” soha nem termelnek profitot, ugyanakkor a fenntartásuk terheli a költségvetést. Csak egy példa: Magyarország arányaiban tízszer többet költ az uniós átlagnál sportra. És akkor még meg sem említettük mondjuk a stadionok vagy éppen a felcsúti jégpálya fenntartási költségeit, nem is beszélve az energiaigényről. “

Lévai Anikó egykori tokaji cége elvész Vida József bizalmi vagyonkezelőjének homályában

Ez volt a felcsúti földvásárlások mellett a másik ügy, amelyben az Orbán család vagyongyarapodását és annak közpénzeket érintő motívumait firtatták a 2000-es évek első felében.

„Nem, nem mondunk le róla” – a győri polgármester kitart a 600 milliárdos kulturális negyed mellett

A gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”.

Hétmilliárd forint úszott el a fantomfeldolgozóra, tíz év fegyházat kért az ügyészség B. Edére

A Kerekegyháza melletti, felszámolás alatt álló csarnokvárost a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította annak idején, a hétmilliárdot a külgazdasági és külügyminiszter irányítása alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség biztosította. Ez nem számít hűtlen kezelésnek…?

Tucatnyi korrupciós ügy, ahol milliárdok tűntek el, de felelőst sosem találtak

A kormány nemrég ígéretet tett az Európai Uniónak arra, hogy átláthatóan költik majd el a beérkező pénzeket. De vajon sikerülni fog?

Pintér Sándor rendszeres belső teljesítményértékelést tervez a köznevelési intézményekben

“… az átlag feletti teljesítményt nyújtó tanárok pluszpénzt kaphatnak, ugyanakkor akik átlag alatt teljesítenek, azoknak akár csökkenthetik is illetményeiket.”

A kérdésben a diri dönt. Szóval, jobb lesz vele jóban lenni…

Tudásmenet: „A falvakban a félelem az úr”

Az első este tartott fórumon kiderült: a falvakban sokkal kiszolgáltatottabbak a tanárok, mint a városokban, könnyebben tudják őket megfélemlíteni.

Hiába teljesítette Budapest az Orbán-kormány minden feltételét, így sem jutott a rezsitámogatásból

A fővárosi önkormányzat még bízik egy második körös rezsikompenzációban, a hoppon maradt hat kerületből öt viszont pert indítana.

Egyre borúsabb a kép, rekordokat döntöttek a hazai cégfelszámolások

A megszűnt cégek számának növekedésében jelentős változás történt az előző évhez képest, számuk megközelítően 50 százalékkal emelkedett – ismertette az Opten.

Moszkva a mobilozó kiskatonákra kenné a szilveszteri ukrán rakétatámadást

A szilveszteri makijivkai csapás volt eddig a háború legsikeresebb ukrán támadása

Még itt: Szele Tamás: Mindegyik háborúban hazudik mindenki

REMÉNYTELEN SZERELEM

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.04.


Gáspár Győző (úgyis, mint ’ike) átvehette Fidesz tagságiját, ami melengeti a lelkét. Mint kifejtette az aktusról, régóta fideszes volt ő – mintegy eleve elrendelve –, csak nem vette észre, vagy nem merte bevallani. Tán még önmagának sem. Viszont a gát átszakadt, és olyan bőven buzog, mint a kutyapisa, amikor előtte órákig kaparta az ajtót szegény jószág, és természetesen oly harsányan is, ahogy a Gáspár famíliában megszokott. Amiként láttuk a szavakban sorjázó lendületüket annak idején, amikor az életükbe volt szerencsénk betekintést nyerhetni a kamerák által. Fiatalabbak erre már nem is emlékeznek.

Mi viszont öregek vagyunk, ezért túl nagy meglepetés nem is ért. Pedig de. Hogy megkapta a tagkönyvét (ami nem ötös számú), Gáspár ’Ike olyan szerelmi vallomásban tört ki, amit érdemes betűhíven idézni, mert különben nem hiszik el az embernek, hogy miért muszáj foglalkozni vele, pedig nem is akar igazán. „Nagyon-nagyon szeretem a Szijjártó Péter miniszter urat, Kocsis Mátéval pedig három hete találkoztunk először, de nagyon-nagyon örültem, mert annyira szeret engem, hogy elájultam – nem gondoltam volna.” – Most képzeljük el, midőn Győző urat locsolgatja felfele Kocsis úr.

Egyébiránt, ha olybá tűnne is, hogy mi itt most a showman-nel – saját aposztrofálásában művész – foglalkozunk, akkor ez a tűnés hamis volna. Mert egyáltalán nem ő a lényeg, hanem a hozzá hasonlóak, akik nem ennyire harsányak, s emiatt őt le is nézik netán, holott semmiben nem különböznek tőle. Hogy valaki decens úrasszonynak véli magát, de állva pisál Orbánt látva, talán még megvetendőbb, mint Győző úr, aki a butaság bátorságával kiáll a porondra, széthúzza az ingét a mellén, hogy oda lőjünk, éppen ezért nem fogunk. Nem lövünk mi sehová, hanem szánakozva mosolygunk mindezen az egészen.

Kocsis Máté ugyanis – aki, mint láttuk a művész úr szerint – annyira, de annyira szereti Gáspár urat, hogy ő attól elalél, reagált a szerelmi felhívásra, és csak annyit közölt. „Örülök, hogy Gáspár úr nem vesztette el a humorát”. No most, ebben a mondatban valami nagy-nagy tragédia rejtőzik, mert kitetszik belőle, hogy ugyan Kocsis úr örömmel nyugtázza, hogy van egy újabb bohóca a pártnak, de ez neki személy szerint egy pöttyet derogál. Tudja, hogy ’Ike nem humorizál, mégis így akarja tompítani azt a nagy zuhanást, amit a művész úr ömlengése neki okozott. Egyszerűsítve itt bukik ki, mire kellenek a parasztok a Fidesznek...

2023. január 3., kedd

JOLIKA SZILVESZTERE - BUÉK 2023

YOUTUBE
Előadó: BACH SZILVIA
2023.01.01.



Bach Szilvia karaktere, Jolika legfrissebb szilveszteri élményeiről mesél.

MI VÁRHAT A MAGYAR GAZDASÁGRA 2023-BAN? - BÉKESI LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.01.02.



A 2023-as év első, január 2-i Reggeli személyében Szénási Sándor vendége Békesi László, a Németh- és Horn-kormányok egykori pénzügyminisztere, közgazdász volt, akivel arról beszélgettek, mi várhat a magyar gazdaságra 2023-ban.

MESE AZ ÉV KEZDETÉRE

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.03.


Mese az év kezdetére

Volt ugyebár ez a Gerge István uram, a vármegye csendbiztosa, kinek nemcsak hetedhét vármegyére szólt a híre, hanem kihatott a külső országokba is.

Réme volt ő a rablóknak, miután számos bravúrvallatása forog közszájon otthonról is. A dutyi miatta volt tömve gazemberekkel. Ő volt az, aki a félelmetes Jasztrab tót rablóbandájából, mely mint a legrégibb cég, nagy renoméval bírt úgy a rablók, a közönség, mint a tekintetes vármegye előtt, elkapta Szlimák Matyejt, akit szépen beszervezett, s megbeszélte vele, hogy elmondja, mit loptak, s hová tették. Visszamegy újra a Jasztrab bandájához, olyan jó cimborájuk lesz, mint eddig, lop, garázdálkodik, s aztán szombat esténkint, amikor Gergéhez elmegy vacsorára, szögrül-végrül elbeszél mindent.

Híre menvén a tót nép közt a mindentudó csendbiztosnak, iszonyú rémület szállta meg a tolvajokat, rablókat és gazembereket. Az a babona terjedt el, hogy Gerge uram megkente szemeit a Szent György napja előtt talált százesztendős gyík májával, azokkal az emberi testen keresztül belát a szívekbe, s ott elolvassa a láthatatlan betűket, melyekkel a cselekedetek vannak felírva.

Gerge ügyes rendszere rövid idő alatt megtisztítá az egész felvidéket a rablóktól, csupán magát a vezért, Jasztrabot nem lehetett elfogni: csel, ármány nem bírta megejteni, mert ő legalábbis még egyszer olyan ravasz volt, mint a vármegye. De hát míg a híres rabló szabadon van, ha csak egymaga is, addig nincs helyreállítva a közbiztonság. Végül Gerge uram, a vármegye csendbiztosa a sok kudarcot követően, hogy a kopók hiába mentek elcsípni a legfőbb rablót, egymaga fogta el Jasztrabot, kézen fogva vezette haza a szilaj rablót, kivel három vármegye nem tudott boldogulni. Útközben megkínálta a dohányzacskójából, kicsiholt neki, aztán mintha örök idők óta kenyeres pajtások lettek volna, szelíd szavaival kivallatta, mint egy gyermeket.

Ez a történt a tót atyafiak földjén játszódott, amint azt egykor Mikszáth Kálmán megírta. És miután kötelező olvasmány lett a későbbiekben, hát egy Novák Katinka nevű leányka is elolvashatta azt, még a gimnázium lépcsejét taposva. S miután jól emlékezett erre a históriára, hát ezért nem ment el ő a tót atyafiak földjére, mert félt Gerge uramtól, a vármegye csendbiztosától, félt, nehogy ő is úgy járjon, mint a Jasztrab bandájához tartozó Szlimák Matyej, akit Gerge uram jól beszervezett, s mindent elmondott a csendbiztosnak a lopásokról, garázdálkodásokról. De Novák Katalin attól is félhetett, nehogy miatta fogja el Gerge uram Jasztrabot, akinek már nemcsak hetedhét vármegyére szólt a híre (január 1-től ismét vármegyéink vannak! – szerkesztői megjegyzés), hanem a híre kihatott a külső országokba is.
Nos, ez az igaz története annak, amiért nem ment el Novák Katalin a tót atyafiak földjére ünnepelni! Kár hát minden másban keresni ennek okát!

És hát ezért is érdemes újra és újra elolvasni Mikszáth-ot, meg Eötvös Józsefet, meg Kemény Zsigmondot, meg Vajda János politikai publicisztikáját, aztán meg Adyt, Móricz Zsigmondot és még sorolhatnánk hosszan, mert a magyar valóság semmit sem változott azóta sem, sőt, még inkább olyanná vált, kitartóan, rendületlenül, megváltoztathatatlanul, örökkön örökké. Éppen úgy, ahogy azt Babits megírta Adyról (de persze írhatta volna a többiekről is): Nem Ady magyarosodott, de a nemzet "adysodott" hozzá!

A vendégszövegekért illesse köszönet Mikszáth Kálmán író, szerkesztő, újságíró, országgyűlési képviselő urat!

KÉTSÉGES, HOGY ORBÁN ELKÖTELEZETT A VÁLTOZTATÁSOK MELLETT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.03.


Valóban csak az LMBTQ és a migrációs ellenállás miatt nem kapja meg Magyarország az uniós pénzeket? A Bloomberg radikális változásra hívja fel a figyelmet, és az elemzésben a kérdésre is választ kapunk. Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa, ami egykor az Osztrák-Magyar Monarchia és az ottomán birodalom katonai határa volt, ismét fokozottan „,militarizálódik”, hogy Horvátország a schengeni övezet része lett. Ráadásul az eurózónaátlagot meghaladó mértékű az ottani infláció is, amivel korábban nem lehetett volna bejutni az euróövezetbe, és most is csak átmenetileg segíthet a pénzromlás megállításában. Nemzetközi lapszemle.

A Bloomberg pontokba szedve mutatja be, hogy mekkora összegben, mely konkrét területeken, milyen feltételeket támasztva tartja vissza az Európai Unió a pénzügyi támogatásokat Magyarországtól és Lengyelországtól. A Washington Postban olvasható elemzés szerint az EU éveken át képtelen volt hatékony választ adni a Magyarország és Lengyelország által jelentett kihívásokra, amiben most radikális fordulatnak számít, hogy a finanszírozásukat eszközként használja a jogállamiság erodálásának visszafordítására a két csökönyös tagállamban, és megállapítja: Budapest és Varsó ugyan tett pár lépést a visszatérés irányába, de még nem világos, hogy beállnak-e a sorba.

A magyar kormánypárti propagandával szemben, ami azt állítja, hogy "Brüsszel" igazából csak a migránsok beengedését és az LMBT-propaganda engedélyezését követeli Magyarországtól, a Bloomberg arról ír, hogy valójában a következőkben várnak el alapvető változást: „Azóta, hogy 2010-ben visszatért a hatalomba, Orbán Viktor miniszterelnök megteremtette azt, amit ő illiberális államnak nevez, amelyben kevés tere marad a hatékony ellenőrzésnek kormányzásával szemben. Hozzá hűséges embereket nevezett ki a bíróságokon, a főügyészi hivatalban és a médiahatóságban, a nagy parlamenti többség lehetővé tette számára, hogy saját maga írjon új alkotmányt, igyekezett korlátozni néhány kisebbség - beleértve az LMBTQ-közösség – jogait”. A cikkben az is olvasható, hogy az Európai Parlament határozatban mondta ki, hogy Magyarországot nem tekinti teljes értékű demokráciának, a Transparency International pedig a 27 tagú EU egyik legkorruptabbjaként tartja számon az országot.

A Bloomberg szerint a visszatartott uniós pénzek nagyon fontosak lennének a magyar (és persze a lengyel) kormánynak, mert Orbán már 2022 elejére kiürítette az állami pénzesládát az újraválasztásáért folytatott kampányban. Az uniós források leállítása miatt viszont kénytelen volt széles körben extraprofitadót kivetni, hogy betömje a költségvetési lyukakat. A magyar kormány az uniós elvárások nyomán több mint egy tucat korrupcióellenes törvényt hozott, és ígéretet tett arra, hogy március végéig teljesíti az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó EU-követeléseket.

Ugyanakkor Orbán a valóságosnál csekélyebb jelentőségűnek állította be a demokráciával kapcsolatos EU-aggodalmakat, ami kétségessé teszi az alapvető változtatások melletti elkötelezettségét – olvasható az amerikai pénzügyi hírügynökség elemzésében.

Az új év beköszöntével Horvátország csatlakozott a közös európai fizetőeszközt használó euróövezethez és a belső határokon akadálytalan, ellenőrzésmentes áthaladást lehetővé tevő schengeni övezethez. A Politico kiemeli, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellátogatott a szlovén-horvát-határ egyik átkelőpontjára, ahol arról beszélt: a schengeni zónához való csatlakozás különös felelősséget ró Horvátországra, amikor a migrációs nyomás politikai feszültséget okoz a tagállamok között.

Der Standard elismeri, hogy a schengeni csatlakozás sikert jelent a konzervatív Andrej Plenković horvát miniszterelnök számára, ám a fejleménynek vannak árnyoldalai is. Ezek közé tartozik, hogy Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa – ami annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia és az ottomán birodalom katonai határa volt – ismét fokozottan „,militarizálódik”, miközben a magyar-horvát határon sem bontották még le a szögesdrótkerítést.

Az euró- és a schengeni övezeti csatlakozás sem tette sajnos erősebbé Horvátországban az európai szellemiséget – írja az osztrák lap, és emlékeztet arra: Zágráb mind a mai napig nem ismerte el a horvát-szlovén határvonal ügyében 2017-ben született döntőbírósági ítéletet, és Bosznia-Hercegovinával szemben is növekvőben van a nacionalista beavatkozási politika.

Frankfurter Allgemeine Zeitung horvátországi beszámolójában kitér arra, hogy ott eddig az eurózónaátlagot meghaladó mértékű volt az infláció, amivel korábban nem lehetett volna bejutni az euróövezetbe, de azok a kritériumok immár a múlt ködébe vesznek. Boris Vujčić horvát jegybankelnök szerint az euró bevezetésével csak átmenetileg és jelentéktelen mértékben erősödik a pénzromlás, részben az átálláshoz kötődő, a vendéglátásban tapasztalt felkerekítés révén.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PETŐFI BRÜSSZELBEN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.03.


Alig ért véget a vendégeskedés Katikánál a Sándor-palotában, a vendégek – csecsszopók, az apa férfik, az anya nők, nyugdíjasok és más rajongók – még ki sem húzták igazán a lábukat, már elkezdődött a Petőfi-emlékév kilenc milliárdból. Hogy a csapból is ez a szerencsétlen fog csöpögni permanensen. Ez nem lenne akkora baj. Csakhogy az állaga, hogy mivé facsarja a NER, nos, az lesz majd delikát, hogy az a kevés, aki netán szerette őt még picinyt, hányingerrel fordul majd el tőle, amikor nem kevesebbet, mint kétszáz évet hamisítanak meg. És Schmidt Mária ebben az ügyben még meg sem szólalt, Dózsa László (1942-) sem lett előrángatva mint szemtanú, hogy ő ott volt, és mindent látott.

Képviselőinkkel a legnagyobb baj az – főleg, ha fideszisták – az a leghatalmasabb gond, hogy nagy általánosságban síkhülyék. Szinte tételként lehetne felállítani, miszerint minél nagyobb ökör az organizmus, annál följebb van a létrán, és annál hangosabb is. Nem kell ujjal mutogatni, de mindannyian ismerjük Németh Szilárd vagy épp Kósa Lajos kognitív erejét, akikhöz az újabb időkben például Hoppál Péter igyekszik csatlakozni teljes erővel. Ez utóbbi most épp Horvátország schengeni csatlakozása okán egyesítette az ottani Dél-Baranyát a mi friss Baranya vármegyénkkel anélkül, hogy a horvátokat megkérdezte volna, holott az egy teljesen más világ euróval és egyebekkel, de legfőképp Orbán nélkül.

Amikor pedig Hoppált emiatt jól megérdemelten lehülyézték, nekiállt gyurcsányozni, ami minden fideszista számára menekülő útvonal, ha érvei nincsenek. Csak ez így nem igazán működik. A híveknek igen, de szerencsére nem mindenki az. Így trianonozott ez a mi Hoppálunk, ami szót sem érdemelne, csak arra hoztam fel bizonyságul a sztorit, hogy a muníciókat megmutassam, s így azt is, mi vár Petőfire, akiről a mi, vasi képviselőnk, az Ágh nevezetű – aki államtitkárságig vitte, tehát gondoljanak bele a fentebbi képlet alapján az eszébe – nyilatkozta azt, hogy költőnk mindig a magyarság érdekeit tartotta szem előtt. Igen, ezért akarta felakasztatni a királyokat más cukiságok mellett...

A MAGYAR NEMZETI VALLÁSTURIZMUS KÖZPONTJA AUSCHWITZBAN LÁTHATÓ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.03.


Hírt adott a sajtó arról, hogy az ársapkák árnyékában élő, az MNB elnöke szerint gazdasági válságba tartó Magyarország 2030-ig 6 milliárd forintot fordít a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósítására. Eddig magáról az Intézkedési Tervről sem tudott senki semmit, még azt sem, hogy létezik. Kivéve azokat, akik 2021. december 1-én a Karmelita rendezvénytermében jöttek össze, hogy megalakítsák a Nemzeti Vallásturizmus Tanácsot, esetleg olvasnak turizmus.com oldalt. Innen ismerhető meg a fenomenális Intézkedési Terv.

Ennek lényege, hogy Semjén Zsolt szerint “Magyarország legfontosabb turisztikai attrakciói vallási jellegűek, a Szent István-bazilikától kezdve a Debreceni Református Nagytemplomon és a máriapócsi kegyhelyen keresztül a Dohány utcai zsinagógáig”. Továbbá, a Tanács és az Intézkedési Terv célja, hogy “a világon is egyedülálló vallási turisztikai kincseket be tudjuk mutatni az egész világnak, másrészt ezeket a helyeket kamatoztassuk az egyházaink és az egész magyar társadalom javára, az állam segítségével és professzionális turisztikai szervezéssel”.

Most ezt lefordítjuk magyarra: közpénzen, az adófizetők pénzén igyekeznek több turistát szervezni az egyházi tulajdonban levő templomok, épületek megtekintésére, a haszon pedig az egyházaké lesz. Jól kitalálta ezt megint Semjén és a katolikus püspöki kar. Még az is jobb lenne, ha magát a 6 milliárd forintot adnák oda nekik, mert kevesebb lenne a veszteség. Maga a koncepció azért nem működőképes, mert a turisták nem templomok miatt érkeznek Magyarországra, legfeljebb azokat is megtekintik, mint minden turista. Ezzel a céllal csak nagyon kevesen érkeznek.

De ennél még érdekesebb az, hogy a “vallásturizmus” névvel új fogalmat alkottak, ami azt jelenti, hogy a vallás, és nem az egyházi épületek a turizmus célja. Azt a magyar vallást, amely 6 milliárd forint közpénzt fordít egyházi épületek bemutatására, politikai katolicizmusnak vagy politikai kereszténységnek nevezik. Ezt a magyar vallást valóban érdemes megismerni, de e célból sokkal jobb lenne azonnal tiszta forráshoz fordulni, ahol a magyar politikai kereszténység megmutatta igazi arcát, s ez a hely Auschwitz. Ez a magyar politikai kereszténység csúcsteljesítményének helyszíne.

A magyar nemzeti kereszténység igazi lényegét az auschwitz-i gázkamrák mutatják meg. Magyar az, aki keresztény, keresztény az, aki nem zsidó. Ez a magyar nemzeti kereszténység, mint nemzeti identitás lényege. Hiba lenne azt mondani, hogy mindez Prohászka Ottokár püspök antiszemitizmusával kezdődött, az általa kezdeményezett numerus clausussal, Bangha Bélával, és a keresztény antiszemita irodalommal, az antiliberális gyűlölettel folytatódott, mert Szent Ágostonnál, Aranyszájú Szent Jánosnál, Aquino-i Szent Tamásnál kezdődött, a magyar államvallás ezt tökélyre vitte.

Ha kíváncsi a világ minden tájáról érkező külföldi turista a magyar vallásra, s vallásturizmusra adja a fejét, akkor ne a magyarországi templomokat keresse, mert azok legfeljebb építészeti emlékek, műemlékek. A magyar vallást nem ott találja. A magyar vallás esszenciáját Auschwitzban találja. Egy vallásturistának oda kell mennie. Aztán tanulmányoznia kell az állami kereszténység ezeréves borzalmas történetét, amely a horthyzmusban érte el a csúcsát, igazi lényegét, végső célját. Az állami antiszemitizmus az állami kereszténységből fakadt. A nácik pedig elvégezték a piszkos munkát.

Ezért nem lenne szükség 6 milliárd forintot egy kamu intézkedési terv címén szétlopni, mert Auschwitz, mint a magyar nemzeti vallás emlékműve készen áll, várja a vallásturistákat. Ha mégis igazi lenne a vallásturista szándék, akkor ezt a pénzt világra szóló holokausztmúzeum építésére kell fordítani, amelyben a kezdetektől a gázkamrákig be kell mutatni a szeretet vallásának átváltozását, ahogy a zsidó Messiás testvéreit a keresztény magyar állam, az egyházi uszítás és propaganda végrehajtójaként, a világtörténelem egyedüálló népirtásának keretében elpusztította...

„KIÁLTSÁTOK VELEM: LE CEAUȘESCUVAL!” – MEGSZÓLAL AZ EMBER, AKI NÉLKÜL NEM LETT VOLNA ROMÁNIAI FORRADALOM

VÁLASZ ONLINE
Szerző: GAZDA ÁRPÁD
2023.01.03.


1989. december 16-án a késő délutáni órákban egy temesvári férfiakból álló csoport leállította a villamosforgalmat a belvárosi református templom mellett, a Tőkés László kilakoltatása ellen tüntető tömegben. Egyikük felállt egy villamos ütközőjére és ezt kiáltotta: „Daniel Zăgănescunak hívnak, nem félek a Securitatetől, kiáltsátok velem: le Ceaușescuval!” Először dermedt csend ülte meg a teret. A harmadik próbálkozásra elszabadult a hangorkán, az addigi Tőkés László melletti szolidaritási demonstráció rendszerellenes tüntetéssé alakult, és hat nappal később megdőlt a kommunista diktátor hatalma Romániában. Daniel Zăgănescu most a Válasz Online-nak mesél akkori élményeiről.


Jól tudjuk, hogy 1989-ben nem először állította meg a villamost a Mária téren?

– Így van. Három éves koromtól gyakoroltam. Éppen a református templommal szemközt laktunk egy bérház első emeletén. Amikor édesanyám nem figyelt rám, rendszeresen elszöktem hazulról, és a villamossínen álltam meg. A szomszédok riasztották anyámat, hogy Zăgănescu asszony, Daniel megint lent van, és állítja meg a villamosokat. Ahányszor sikerült elszabadulni, mindig ez történt. Aztán elköltöztünk a Mária térről, de a sors visszahozott ide, a sínekre.

Hogy tekintettek a családjában a kommunizmusra?

– Nagyapám még a kommunista uralom előtt a Nemzeti Liberális Pártban politizált. A Képviselőház titkára volt, fiatalon meghalt. Édesapám fizikát tanított a tudományegyetemen. Mindig bömböltette a lakásban a Szabad Európa Rádiót, és nagyon nem szerette a rendszert. Ő volt a családfenntartó, édesanyám a háztartást vezette. Négy nővérem volt és egy öcsém. Miután a kétéves öcsémet a család szeme láttára halálra gázolta egy teherautó, édesanyám Isten karjaiba vetette magát. Áttért a pünkösdista hitre, és nagyon vallásos lett. A neoprotestáns egyházakat pedig üldözte a rendszer. Apámat meg is fenyegették, hogy ki fogják rúgni a tanügyből. Emlékszem, hogy beszélték otthon, mi lesz, ha megélhetés nélkül marad a család. Édesanyámat azonban nem lehetett megingatni a hitében, nem lehetett eltávolítani a gyülekezetétől.

Volt konkrét találkozásuk a Securitáteval?

– A Securitateval nem emlékszem, a rendőrséggel igen. Egyszer édesapám Svájcban élő nővére hozott nekünk egy kötőgépet. Annak hosszú fém pálcái voltak, és úgy néztek ki mint valami antennák. Hosszú ideig ott állt a rendőrautó a tömbházunk előtt rádióantennákkal a tetején, mert azt hitték, valami adóvevő készülékünk van. Próbálták bemérni a jeleket. Apám röhögött rajtuk. De volt olyan is, hogy kétségbe esve jött haza. Azt mondta, hogy el akarta gázolni egy rendőrautó, alig sikerült félreugrania előle...

LÁNYI ANDRÁS: ÜZENET EGYKORI ISKOLÁMBA

OSZTÁLYFŐNÖKÖK ORSZÁGOS SZAKMAI EGYESÜLETE (OFOE)
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2023.01.02.


Jelentem, élet zengi be az iskolát. Ülősztrájkoló, tanáraikat éltető diákok, fegyelmezés helyett polgári engedetlenségből példát mutató tanárok, öntudatos szülők, akik összedobják a kirúgott oktatók fizetését, hát ez csodálatos. Azonban, kedves Ady Endre, az már nem áll, hogy az élet is derűs iskola lesz, nem lett az. Az élet iskolájában suhog a nádpálca. A pedagógusok pimasz leckéztetése zajlik az élet iskolájában.

A magyar közoktatás legfőbb hadura, Pintér rendőrtábornok a múlt heti parancshirdetés alkalmával olyan hangot ütött meg a hozzá ad audiendum verbum berendelt tanárokkal szemben, hogy a fal adta a másikat. Pökhendi módon azt állította, hogy bár a pedagógiához nem ért, azért irányítani tud. Úgy látszik, mégse tud, különben tudná, hogy az ember csak olyasminek az irányítására képes, amit alaposan ismer. Vagy merne parancsot adni olyan fegyver használatára, melynek a hatásával nincs tisztában? Meg tudná szervezni a védekezést egy terrortámadás ellen, ha nem tudná, milyen egy terrortámadás? Vagy azt hiszi, hogy a tudás átadásának és megújításának intézményrendszere ezeknél egyszerűbb eset?

Bizony, nemcsak szakértelem, némi problémaérzékenység és elemi szintű empátia sem ártott volna, hogy az ellehetetlenülés határán kitört pedagógus-lázadást ne leverni akarja, hanem kezelni tudja. Ezek a képességek pedig nem digitalizálhatók, és rendeletekbe és szabályzatokba sem foglalhatók, tehát nem lehet betáplálni őket abba a Maruzsa Zoltán típusú irodai számítógépbe, amit tábornok úr az oktatás irányítására használ: a rajta futtatható programok és szoftverek végérvényesen elavultak és nem frissíthetők.

Pintér miniszterről azonban leperegtek a megjelent tanárok érvei, meg se próbált érdemében válaszolni rájuk. Ami érthető persze, ha egyszer nem ért a dologhoz. De ahhoz elég lett volna a puszta szeméremérzet, hogy egy tíz százalékot érő bérkiigazítást ne merjen fizetésemelésnek nevezni a hivatalosan bevallott húsz százalékot jócskán meghaladó infláció közepette, az áldozatok képviselői előtt. S ne az uniós források elapadására hivatkozzon egy olyan kormány tagjaként, amely csodaszarvasra és különrepülőgépre, multinacionális cégek támogatására és kormánypropagandára, futballra és stadionokra száz- és százmilliárdokat fecsérel minden évben, akár kinyitja, akár elzárja éppen Brüsszel a pénzcsapot.

Komolyan gondolta vajon, vagy csak bele akart rúgni a megjelentekbe, amikor a szemükre hányta, hogy tanítás után még munkát vállalnak, különórákat adnak, ahelyett, hogy az óráikra készülnének? Koldusnak a szegénységét a szemére hányni, ez azért vérlázító. Azt hiszi, szórakozásból teszik? Kit érdekel, hogy ő maga mennyit dolgozik otthon a hétvégeken (arra sem vagyok kíváncsi, hogy mennyiért). A hetente húsznál több kontaktóra megtartására kényszerített pedagóguson pedig képtelenség számonkérni a személyközpontú, kreatív és differenciált oktatási módszereket, és hogy még képezze is magát, tartson lépést a tudás világában zajló rohamos változásokkal – hogyan? mikor? Nem a tanár érdeke, hanem a diáké – helyesebben az országé –, hogy a kötelező óraszámnak végre ne az alsó, hanem a felső határát foglalják jogszabályba.

Ameddig a tanárok és diákok terhein nem változtatnak – hogy a tanítás-tanulás végre ne legyen teher –, esély sincs a közoktatásban innovációra. Ameddig a bürokratikus irányítás a tantestületek kezét-lábát megköti, nem változik az iskolai légkör. És ameddig a tanári fizetések nem nőnek a jelenlegi kétszeresére, addig az elöregedő pedagógustársadalom hiába vár az utánpótlásra.

Mindezt jól tudják, régóta tudják a tanárok, egyháziak és világiak, fővárosiak és vidékiek. A keserves közös tapasztalat készteti most közös fellépésre az óvatos, egyébként inkább rendpárti és konformista pedagógustársadalmat. Nagy dolog ez a mai, szolidaritásra képtelen, közügyekkel szemben közömbös, a politikai szerepvállalástól irtózó Magyarországon! Tanárok, diákok és szülők együtt, egymást védve és támogatva küzdenek azért, ami egy kormány elsőrendű kötelessége és egy nemzet legfőbb érdeke volna: a korszerű közoktatás nélkülözhetetlen, elemi feltételeiért...