AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINESzerző: AMERIKAI NÉPSZAVA2023.07.07.
A „no return point” akkor áll elő, amikor a kereskedelmi bankok az állami befektetéseik után járó kamatot nem kapják meg, vagy az inflációs ráta és az állami kamatok közötti olló elviselhetetlenül nagyra nyílik. Esetleg egy nem várt bankpánik fogja az államot színvallásra: a csőd bejelentésére kényszeríteni...
Költségvetés
Az államháztartás a központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer (más néven az államháztartás rendszere). Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszerének egésze. Azt a tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, mint pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai teljesítésére, államháztartásnak nevezzük. Az állam olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem tudnának megoldani. Ezeket a feladatokat közfeladatoknak nevezzük (Wikipédia.hu)
Államcsőd
Amikor az állam fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni.
Magáncsőd
Amikor a magánszemély fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni.
+++
Napi szinten halljuk-olvassuk, hogy a Magyar Állam csődben van. Többségünk azonban nincs tisztában sem a fogalmakkal, sem azzal, milyen következményei vannak egy csődnek.
Az államcsőd és a magáncsőd – első megközelítésben – nagyon hasonló: az adott alany nem tud eleget tenni a fizetési kötelezettségeinek. Ez elég egyszerű meghatározásnak tűnik, de azért a csőd kezelésében vannak különbségek.
Induljunk ki a magáncsőd esetéből, mert ez mindannyiunkhoz közelebb áll. Amikor a pénzügyi helyzetünk rendben van, akkor a bevételeink és a kiadásaink egyensúlyban vannak. Bevételeinkből tehát minden kötelezettségünknek eleget tudunk tenni – már ugye a mindennapos életvitelünkön túl – például finanszírozni tudjuk adó-kötelezettségeinket, vagy éppen a tartozásainkat.
A magánéletben akkor merül fel költségvetési probléma, amikor a kötelezettségeinknek nem tudunk eleget tenni: a kiadásaink meghaladják a bevételeinket. Ennek tipikus esete, amikor valamilyen adóssággal bírunk, de azt – a törlesztését, de legalább a kamatait – sem vagyunk képesek fizetni. Ilyenkor a kölcsönadó – (pénzügyileg) többnyire türelmetlenül és erőszakosan – fellép ellenünk.
Az esetek többségében a kölcsönadó – a kölcsön nyújtásakor – különféle biztosítékokat köt ki arra az esetre, ha nem tudunk időben törleszteni, fizetni. Ingatlanra adott hitelek esetében általában maga az ingatlan a fedezet (nem fizetés esetén ugye jön a végrehajtás), személyi kölcsön esetében az adósért kezeseknek kell jótállniuk. Nem teljesített adó-kötelezettség esetén a mulasztó jövedelme ellen indulhat behajtási eljárás, stb.
A lényeg az, hogy magánszemély tartozása esetén a hitelező javára mindig valamiféle biztosíték rendelkezésre áll.
Az államháztartás esete ettől eltérő.
Itt is a cél a bevételek és a kiadások közötti egyensúly fenntartása, tehát a költségvetés nullszaldójának elérése. Erre azonban rendszerint nem kerül sor, az állami költségvetések többnyire hiányosak (deficitesek), nagyon ritkán költségvetési többség (szufficit) alakul ki.
A piacgazdaságokban a költségvetési hiányok rendezésére – a hiányt minden évben, legkésőbb az év utolsó napján rendezni kell – az állam többnyire hiteleket vesz fel. Pontosan akkora összeget, amekkora a hiány. Ilyen esetben az állam elkezd tartozni a hitelezőknek, a felvett hitelek után ráadásul még kamatot is kell fizetnie, ami állami kiadásként a következő évi költségvetésben szerepel majd.
A magánszemély és az államháztartás közötti lényeges különbség, hogy míg a magánszemély esetében szinte mindig van a tartozás mögött valamilyen igénybe vehető fedezet, az állam esetében ez „csak” egy állami ígéret. Egészen pontosan egy olyan ígéret, amit az államnak be kell tartania. Amennyiben ugyanis a hitelezői felé sem a vállalt törlesztéseket, sem a kamatokat nem tudja fizetni, ez a bizonyos állami ígéret minden hitelező irányába felmondási okká válik. Ezt a felmondási okot nevezzük csődnek. Az állam esetében egészen pontosan azt az állami nyilatkozatot nevezzük annak, hogy az adósságát részben vagy egészben képtelen teljesíteni.
Tehát míg a magánszemély esetében a garanciák nagyon kemények, az állam esetében sokkal rugalmasabbak.
Ennyit az elméletről és akkor nézzük most Magyarország 2023. évi helyzetét...
• Amikor Orbán való... 
.png)
