Rendező: TAIKA WAITITI
2019.
2024. április 3., szerda
RÁADÁS: JOJO NYUSZI (FILM, 2019)
YOYO RABBIT
Rendező: TAIKA WAITITI
2019.
Taika Waititi (THOR: RAGNARÖK, VADEMBEREK HAJSZÁJA) író-rendező a tőle megszokott stílusban készítette el humorral és érzelemmel teli új filmjét, a JOJO NYUSZI-t. A második világháború idején a magányos német kisfiú, Jojo elképzelései a világról alapjaiban rendülnek meg, amikor felfedezi, hogy egyedülálló anyukája egy zsidó lányt rejteget házuk padlásán. Csupán tökkelütött képzeletbeli barátjára, Adolf Hitlerre támaszkodva, Jojo kénytelen átértékelni megrögzött nacionalista gondolkodásmódját...
Rendező: TAIKA WAITITI
2019.
VAKÍTS BULVÁRRAL! JUDIT HANGJA: TÓTH GABI | HAJDÚ PÉTER, TE VAGY AZ? | ROGÁN VOLDEMORT ANTAL
L1
Szerző: VIDEKHY PESTI, NEMZETHY LIPSI
2024.04..03.
Tótgabizás by Hajdú Péter, Frizbi TV: A főszerepben Varga Judit - amit még nem láttál, AZ interjú titkolt részei. A propaganda kibeszélőshow-val vakít. H. Péter, te vagy az? Vihar előtti csend? Mivel készülnek Magyar Péter ellen? Az ügyészség tudja, de nem mondja: Gyávák viadala. Gazságszolgáltatás ala Rogán Antal. Hatalmi és magánügyek: a belpolitikai helyzet még annál is tovább fokozódik.
00:00 AZ interjú titkolt részei
Szerző: VIDEKHY PESTI, NEMZETHY LIPSI
2024.04..03.
Tótgabizás by Hajdú Péter, Frizbi TV: A főszerepben Varga Judit - amit még nem láttál, AZ interjú titkolt részei. A propaganda kibeszélőshow-val vakít. H. Péter, te vagy az? Vihar előtti csend? Mivel készülnek Magyar Péter ellen? Az ügyészség tudja, de nem mondja: Gyávák viadala. Gazságszolgáltatás ala Rogán Antal. Hatalmi és magánügyek: a belpolitikai helyzet még annál is tovább fokozódik.
00:00 AZ interjú titkolt részei
05:29 Hajdú Péter, te vagy az?
06:44 Rogán Voldemort
JILLY VIKTOR: HETI 24 ÓRA? MISSION IMPOSSIBLE!
VÁLASZ ONLINE
Szerző: JILLY VIKTOR
2024.04.02.
A heti 24 kötelező tanítási óra több, mint hiba: ez bűn! Bűn, mert lehetetlenné teszi, hogy színvonalas oktatást kapjanak a diákok. Bűn, mert a kiégés felé taszítja a lelkiismeretes tanárokat – írja az angoltanár, aki országos ismertséget szerzett tévés tanításaival, tavaly pedig lapunk hasábjain közölt nagy hullámokat vető véleménycikket. Itt a folytatás.
Sok ember képzeletében a következő kép él egy tipikus iskolai órakezdésről. A tanár belép az osztályterembe, a mennyezetre bámul, majd megkérdi: „Hol is tartottunk az előző órán?” Az első padban ülő szeplős kisdiák azonnal rávágja: „A 46. oldal 3. feladatánál”. „Na persze. Nyissátok ki a könyveteket a 46. oldalon, és oldjátok meg a 4. feladatot!” Ettől a tanári hozzáállástól borsódzik a hátam.
Egy lelkiismeretes és a hivatását komolyan vevő tanár hozzáállása merőben más. Néhány hete egy kilencedikes csoportnak tartottam angolórát. A tankönyvben két interjú olvasható, az egyik Benedict Cumberbatch-csel, a másik Elisabeth Moss-szal készült. Tipikus olvasásértési feladat volt, a kissé bugyuta, bulvársajtós interjúk kérdéseit a tanulóknak vissza kellett helyezniük a szövegbe. Mivel arra gyanakodtam, hogy a kilencedikes diákoknak fogalmuk sem lesz arról, hogy ki is a fent említett két színész, arra készültem, hogy az interjúk elolvasása előtt röviden bemutatom őket, hátha így szívesebben olvassák el a szöveget. A YouTube-on megtaláltam a „Színház az egész világ” monológot Shakespeare Ahogy tetszik című színművéből Benedict Cumberbatch fantasztikus előadásában. Tudtam, hogy ezt a diákjaim némi segítséggel érteni és élvezni fogják, úgyhogy a monológ alapos elemzése után olyan kérdéseket állítottam össze, amelyek megkönnyítik a Shakespeare-szöveg befogadását. Ezek után végiggondotam, hogy a diákok párban vagy csoportban beszéljék-e meg a hallottakat, hogy hogyan kössem össze a YouTube-bejátszást a tankönyvben lévő szöveggel, valamint hogy a tankönyvi anyagból mire helyezzem a hangsúlyt, illetve mit hagyjak ki belőle. Több mint egy órát töltöttem ennek a tanórának a tervezésével, és miután másnap két további órám is volt, összesen körülbelül három órát töltöttem tervezéssel az íróasztalomnál ülve.
Másnap felemelő élményben volt részem, ugyanis tanítványaim könnyedén követték a monológot, és még mosolyogtak is Shakespeare éles és humoros meglátásain. Különösen a rájuk vonatkozó rész nyerte el tetszésüket:
Kell ennél több egy tanárnak? El is határoztam, hogy a 11. évfolyamon majd alaposan elemezzük, és memorizáljuk is a Shakespeare-szöveget.
A rutin segít abban, hogy hogyan készüljek fel, és hogyan valósítsam meg másnap a tervem, de abban nem, hogy mindezt rövidebb idő alatt tegyem, hiszen mindig minden gyerek különbözik mindenki mástól, mint ahogy két egyforma tanulói csoport sem létezik. Így az egyszer már tanított anyagot az új csoport igényeire kell szabnom, arról nem is beszélve, hogy az előző órán történtek nagyban meghatározzák a következő óra menetét. És eddig kizárólag csak az óratervezésről beszéltem! Gondoljunk csak bele, hogy egy magyar- vagy egy történelemtanárnak mennyi időbe és energiába telik egy nagy létszámú osztály esszéinek kijavítása! Vagy hogy például egy kémiatanár mennyit készül egy kísérlet bemutatására!
Nyugdíjas tanárként megengedhetem magamnak a luxust, hogy csak heti 16 órát vállaljak. Tudniillik úgy érzem, legföljebb ennyi órára tudok lelkiismeretesen felkészülni.
Következésképpen nem volna szabad, hogy a kötelező óraterhelés meghaladja a 18 órát. Ez persze mindenekelőtt gazdasági kérdés, hiszen ez esetben jóval több tanárt kellene alkalmazni. Nem vitás: az oktatás költséges ágazat, de amennyiben minőséget állít elő, megtérülő befektetés.
Elnézem lelkes fiatal kollégáimat a tanáriban. Megpróbálnak helytállni, és látom, mennyit készülnek az óráikra. A szívem vérzik értük, hiszen heti 24 órában lehetetlen küldetésre vállalkoznak. Azt érzik, és egyre inkább azt fogják érezni, hogy mennyivel sikeresebb lett volna az óra, ha lett volna idejük tisztességesen felkészülni. A folytonos alulteljesítés érzése biztos recept a kiégéshez...
Szerző: JILLY VIKTOR
2024.04.02.
Sok ember képzeletében a következő kép él egy tipikus iskolai órakezdésről. A tanár belép az osztályterembe, a mennyezetre bámul, majd megkérdi: „Hol is tartottunk az előző órán?” Az első padban ülő szeplős kisdiák azonnal rávágja: „A 46. oldal 3. feladatánál”. „Na persze. Nyissátok ki a könyveteket a 46. oldalon, és oldjátok meg a 4. feladatot!” Ettől a tanári hozzáállástól borsódzik a hátam.
Ezzel a „módszerrel” persze akár napi hat órát is meg lehet tartani, de azok élvezhetőségéről és hatékonyságáról ne legyenek illúzióink.
Egy lelkiismeretes és a hivatását komolyan vevő tanár hozzáállása merőben más. Néhány hete egy kilencedikes csoportnak tartottam angolórát. A tankönyvben két interjú olvasható, az egyik Benedict Cumberbatch-csel, a másik Elisabeth Moss-szal készült. Tipikus olvasásértési feladat volt, a kissé bugyuta, bulvársajtós interjúk kérdéseit a tanulóknak vissza kellett helyezniük a szövegbe. Mivel arra gyanakodtam, hogy a kilencedikes diákoknak fogalmuk sem lesz arról, hogy ki is a fent említett két színész, arra készültem, hogy az interjúk elolvasása előtt röviden bemutatom őket, hátha így szívesebben olvassák el a szöveget. A YouTube-on megtaláltam a „Színház az egész világ” monológot Shakespeare Ahogy tetszik című színművéből Benedict Cumberbatch fantasztikus előadásában. Tudtam, hogy ezt a diákjaim némi segítséggel érteni és élvezni fogják, úgyhogy a monológ alapos elemzése után olyan kérdéseket állítottam össze, amelyek megkönnyítik a Shakespeare-szöveg befogadását. Ezek után végiggondotam, hogy a diákok párban vagy csoportban beszéljék-e meg a hallottakat, hogy hogyan kössem össze a YouTube-bejátszást a tankönyvben lévő szöveggel, valamint hogy a tankönyvi anyagból mire helyezzem a hangsúlyt, illetve mit hagyjak ki belőle. Több mint egy órát töltöttem ennek a tanórának a tervezésével, és miután másnap két további órám is volt, összesen körülbelül három órát töltöttem tervezéssel az íróasztalomnál ülve.
Másnap felemelő élményben volt részem, ugyanis tanítványaim könnyedén követték a monológot, és még mosolyogtak is Shakespeare éles és humoros meglátásain. Különösen a rájuk vonatkozó rész nyerte el tetszésüket:
„And then the whining school-boy, with his satchel
And shining morning face, creeping like snail
Unwillingly to school.”
„Aztán jön a pityergő, hajnalarcú,
Táskás nebuló: csigamódra és
Kelletlen mászik iskolába.”
(Szabó Lőrinc)
Kell ennél több egy tanárnak? El is határoztam, hogy a 11. évfolyamon majd alaposan elemezzük, és memorizáljuk is a Shakespeare-szöveget.
Elég az hozzá, hogy több mint negyvenéves tanári gyakorlattal a hátam mögött is nagyjából egy órára van szükségem ahhoz, hogy felkészüljek egy tanítási órára.
A rutin segít abban, hogy hogyan készüljek fel, és hogyan valósítsam meg másnap a tervem, de abban nem, hogy mindezt rövidebb idő alatt tegyem, hiszen mindig minden gyerek különbözik mindenki mástól, mint ahogy két egyforma tanulói csoport sem létezik. Így az egyszer már tanított anyagot az új csoport igényeire kell szabnom, arról nem is beszélve, hogy az előző órán történtek nagyban meghatározzák a következő óra menetét. És eddig kizárólag csak az óratervezésről beszéltem! Gondoljunk csak bele, hogy egy magyar- vagy egy történelemtanárnak mennyi időbe és energiába telik egy nagy létszámú osztály esszéinek kijavítása! Vagy hogy például egy kémiatanár mennyit készül egy kísérlet bemutatására!
Nyugdíjas tanárként megengedhetem magamnak a luxust, hogy csak heti 16 órát vállaljak. Tudniillik úgy érzem, legföljebb ennyi órára tudok lelkiismeretesen felkészülni.
Meggyőződésem, hogy napi három, maximum négy tanítási órát képes valaki hatékonyan megtartani.
Következésképpen nem volna szabad, hogy a kötelező óraterhelés meghaladja a 18 órát. Ez persze mindenekelőtt gazdasági kérdés, hiszen ez esetben jóval több tanárt kellene alkalmazni. Nem vitás: az oktatás költséges ágazat, de amennyiben minőséget állít elő, megtérülő befektetés.
Elnézem lelkes fiatal kollégáimat a tanáriban. Megpróbálnak helytállni, és látom, mennyit készülnek az óráikra. A szívem vérzik értük, hiszen heti 24 órában lehetetlen küldetésre vállalkoznak. Azt érzik, és egyre inkább azt fogják érezni, hogy mennyivel sikeresebb lett volna az óra, ha lett volna idejük tisztességesen felkészülni. A folytonos alulteljesítés érzése biztos recept a kiégéshez...
RANGOS ESTÉK: MAGYAR PÉTER
SPINÓZA
Műsorvezető: RANGOS KATALIN
2024.04.02.
"Ez az egy felvételed van?" - kérdeztem.
Műsorvezető: RANGOS KATALIN
2024.04.02.
"Ez az egy felvételed van?" - kérdeztem.
"Nem" válaszolta Magyar Péter.
SE SZÓVAL, SE TETTEL SENKI SENKIT NE BÁNTSON! - IVÁNYI GÁBOR A KLUBRÁDIÓBAN (2024.04.02.)
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.02.
Dési János beszélgetőtársa Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke volt a 2024. április 2-i Reggeli személyben, és többek közt arról beszélgettek, miért is idézték be a lekészt az ügyészségre, és mi is ez a támadás az egyháza ellen.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.02.
Dési János beszélgetőtársa Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke volt a 2024. április 2-i Reggeli személyben, és többek közt arról beszélgettek, miért is idézték be a lekészt az ügyészségre, és mi is ez a támadás az egyháza ellen.
MÉG A KORMÁNY VÁRAKOZÁSAINÁL IS NAGYOBB LETT A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.04.02.
Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László, A CEU közgazdász professzora.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.04.02.
Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László, A CEU közgazdász professzora.
PERCEK ALATT KÉPBE HOZZUK A MAGYAR–VARGA–SCHADL–VÖLNER–ROGÁN-ÜGYRŐL!
TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2024.04.02.
A kegyelmi ügy és Magyar Péter színre lépése óta szokatlanul élénk a hazai közélet, de ezen az eleve magas fordulatszámon tekert még néhány fokozatot a múlt hét: Magyar nyilvánosságra hozott egy súlyos állításokat tartalmazó hangfelvételt, amellyel még a közélettől elvileg visszavonult Varga Juditot is újra a nyilvánosság elé rántotta, hogy ő is megtegye a maga súlyos állításait. Innen pedig már csak egy lépés volt, hogy újra mindenki Völnerről, Schadlról és persze az Orbán-kormány Richelieu-jéről, Rogán Antalról beszéljen, na meg mintegy mellesleg olyan könnyed témák is szóba kerültek, mint a családon belüli erőszak elleni fellépés politikai kudarca – hát nem csoda, ha azt se tudja már, hogy a történet melyik szálán vesszen el!
Ezért ebben a hírlevélben tömören összefoglaljuk a legfontosabb fejleményeket, és mindegyikhez ajánljuk néhány anyagunkat, ha valamelyik oldalágon hosszabban is elidőzne. Kezdjük rögtön azzal, hogy ha egyetlen cikkre van ideje a témában, akkor ez legyen az arról, hogyan feszül egymásnak Magyar Péter és a kormányzati kommunikáció...
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2024.04.02.
Ezért ebben a hírlevélben tömören összefoglaljuk a legfontosabb fejleményeket, és mindegyikhez ajánljuk néhány anyagunkat, ha valamelyik oldalágon hosszabban is elidőzne. Kezdjük rögtön azzal, hogy ha egyetlen cikkre van ideje a témában, akkor ez legyen az arról, hogyan feszül egymásnak Magyar Péter és a kormányzati kommunikáció...
GYŰJTÉS A 444.HU-N ÁPRILIS 2-ÁN MEGJELENT ANYAGOKBÓL
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.04.03.
Ismét jelentkezik a Reggel 4 hírlevél (ami csak az egyik a sok közül), benne az elmúlt nap legfőbb híreivel.
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.04.03.
2024. április 2., kedd
„DÖBBENETES SZAKADÉK VAN AZ ISKOLÁK KÖZÖTT, A MAGYARORSZÁGI OKTATÁS KLASSZIKUS KASZTRENDSZERKÉNT MŰKÖDIK”
NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2024.04.02.
Amit az MCC Tanuláskutató Intézetének képviselői vagy éppen Orbán Balázs hangoztatnak, az valójában nem egy rendes tudományos alapokon álló konzervatív oktatáspolitikai narratíva, hanem egy szélsőjobbos, illiberális, populista narratíva tudománynak álcázva – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte az egyházak azt hiszik, jár nekik, hogy helyreállítsák az oktatásban a két világháború közötti betöltött szerepüket, de ez illúzió. Interjú.
Az elmúlt hetekben több olyan eset is felzúdulást váltott ki, amikor egyházi vagy alapítványi fenntartású egyetemek iskolákat próbáltak átvenni az államtól. Ezeknek egy része meghiúsult részben a szülők ellenállásának köszönhetően, mindenesetre tény: csak idén hatvan iskola fenntartóváltására érkezett kérelem a Belügyminisztériumhoz. Hogyan illeszkedik a Fidesz oktatáspolitikájába az, hogy egyre több iskola fenntartását adja ki az állam kezéből?
Illeszkedik, hiszen az oktatás egy politikailag kontrollált szektor, ugyanakkor abban én nem hiszek, hogy ezeknek az átvételi kísérleteknek a megnövekedett száma mögött valami rejtett, titkos kormányzati szándék van, mert nem látom mögötte a mintázatot. Ha az egyedi eseteket megnézzük, a legkülönbözőbb motivációk bukkannak fel. Egyrészt 2010 óta stabil eleme az oktatáspolitikának, hogy amit át lehet passzolni az egyházaknak, azt átpasszolják, legalábbis azoknak, amelyek a Fidesz politikai szövetségesei. Ezért van az, hogy a középiskolai, főleg a gimnáziumi oktatásban az egyházaknak döbbenetesen nagy lett a súlya, a gimnazistáknak durván negyede már egyházi középiskolába jár. Ez a folyamat einstand-logika alapján működik, ha egy egyház rámutat egy középiskolára, nagy eséllyel meg is kapja. De vannak itt más esetek is. Az Óbudai Egyetem például szintén át akar venni két középiskolát, ami mögött tulajdonképpen a saját túléléséért folytatott küzdelme áll, hiszen alig képes tanulókkal feltölteni a saját természettudományos, matematikai képzéseit. Ezért azt találták ki, hogy átvesznek középfokú intézményeket, ahol mindenféle programokkal feltuningolják a természettudományos képzést, és ezzel az ő utánpótlás-bázisuk is növekedni fog. Van harmadik helyzet is, amikor a kezdeményezés nem is feltétlenül egy felsőoktatási intézménytől indul, hanem magától a középiskolától, amely keresi a kiutat az állami fenntartásból, ami mindenféle szempontból megnyomorítja. Nagyobb szakmai szabadságot, több erőforrást akarnak. Ami ezekben közös, hogy a kormányzatnak egyáltalán nincs ellenére, ha széthordják az iskoláit, ha valaki nagyon szeretne egy gimnáziumot, akkor kap egyet...
Szerző: F. SZABÓ KATA
2024.04.02.
Az elmúlt hetekben több olyan eset is felzúdulást váltott ki, amikor egyházi vagy alapítványi fenntartású egyetemek iskolákat próbáltak átvenni az államtól. Ezeknek egy része meghiúsult részben a szülők ellenállásának köszönhetően, mindenesetre tény: csak idén hatvan iskola fenntartóváltására érkezett kérelem a Belügyminisztériumhoz. Hogyan illeszkedik a Fidesz oktatáspolitikájába az, hogy egyre több iskola fenntartását adja ki az állam kezéből?
Illeszkedik, hiszen az oktatás egy politikailag kontrollált szektor, ugyanakkor abban én nem hiszek, hogy ezeknek az átvételi kísérleteknek a megnövekedett száma mögött valami rejtett, titkos kormányzati szándék van, mert nem látom mögötte a mintázatot. Ha az egyedi eseteket megnézzük, a legkülönbözőbb motivációk bukkannak fel. Egyrészt 2010 óta stabil eleme az oktatáspolitikának, hogy amit át lehet passzolni az egyházaknak, azt átpasszolják, legalábbis azoknak, amelyek a Fidesz politikai szövetségesei. Ezért van az, hogy a középiskolai, főleg a gimnáziumi oktatásban az egyházaknak döbbenetesen nagy lett a súlya, a gimnazistáknak durván negyede már egyházi középiskolába jár. Ez a folyamat einstand-logika alapján működik, ha egy egyház rámutat egy középiskolára, nagy eséllyel meg is kapja. De vannak itt más esetek is. Az Óbudai Egyetem például szintén át akar venni két középiskolát, ami mögött tulajdonképpen a saját túléléséért folytatott küzdelme áll, hiszen alig képes tanulókkal feltölteni a saját természettudományos, matematikai képzéseit. Ezért azt találták ki, hogy átvesznek középfokú intézményeket, ahol mindenféle programokkal feltuningolják a természettudományos képzést, és ezzel az ő utánpótlás-bázisuk is növekedni fog. Van harmadik helyzet is, amikor a kezdeményezés nem is feltétlenül egy felsőoktatási intézménytől indul, hanem magától a középiskolától, amely keresi a kiutat az állami fenntartásból, ami mindenféle szempontból megnyomorítja. Nagyobb szakmai szabadságot, több erőforrást akarnak. Ami ezekben közös, hogy a kormányzatnak egyáltalán nincs ellenére, ha széthordják az iskoláit, ha valaki nagyon szeretne egy gimnáziumot, akkor kap egyet...
PERINTFALVI: A NAGY EGYHÁZAK TÚLTERJESZKEDTEK
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.02.
Mindhárom történelmi egyház hatalmas intézményrendszerekkel, ugyancsak hatalmas ingatlanvagyonokkal rendelkezik, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan szüksége van állami támogatásokra, hiszen nem a hívek száma nőtt, hanem az állam bízta rájuk bizonyos feladatait – véli Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó. Szerinte ezért is lehet az, hogy Balog Zoltántól már nem feltétlenül követelnek további áldozatokat a kegyelmi botrányban játszott szerepe miatt.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.04.02.
Hosszú interjút adott a Népszavának Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó, amelyben többek közt arról beszélt, hogy a kegyelmi ügyben Balog Zoltán, mint az azóta lemondott köztársasági elnök, Novák Katalin tanácsadója súlyos erkölcsi vétséget követett el, de a református vezetés végül összezárt.
Ez egyben igazolni látszik a módszer hatékonyságát, és Perintfalvi korábban a Klubrádió adásában tett kijelentését, miszerint Balog Orbánéhoz nagyon hasonló stratégiát követ: "a botrány kitörésétől kezdve azt hangoztatta, ez nem ellene szól, hanem az egész egyház ellen folyó boszorkányüldözés".
"Van az a mondás, ha el akarsz tüntetni egy botrányt, akkor csinálj egy másikat" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Perintfalvi, hozzátéve, hogy őt nem lepte meg hogy hogy Balog mögött összezártak a református püspökök, hiszen az általuk aláírt böjti körlevél is erről tanúskodott. Ebben az szerepel, a világ a bűnben tartásról szól, ezzel szemben az egyházban van valódi bűnbánatnak és bűnbocsánatnak lehetősége, amelyet úgy lehet értelmezni, hogy további, valódi áldozatot nem követelnek Balog Zoltántól.
"Azt is el lehet mondani mindhárom történelmi egyházról, akár a reformátusról, akár a katolikusról, akár az evangélikusról, hogy túlterjeszkedtek" – jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy ezek, hatalmas intézményrendszereket helyeztek fennhatóságuk alá, ugyancsak hatalmas ingatlanvagyonokkal rendelkeznek, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan szükségük van állami támogatásokra. Túlterjeszkedés alatt azt érti Perintfalvi, hogy vagyonuk nem az általuk bevonzott közösségek hozzájárulásából organikusan hozták létre, halmozták fel. "Nem azt jelenti, hogy ennyivel több hívő lett volna, akik aztán az egyházak által fenntartott iskolákat megtölthetnék tanárokkal, a szociális intézményeket szociális gondozókkal, hanem arról van szó, hogy az állam – akarva akaratlan – állami feladatokat ruházott rájuk" – foglalta össze.
Ez Perintfalvi szerint egyfajta kényszerhelyzetet eredményez, Balog Zoltán hozta eddig az államtól a pénzeket, "tulajdonképpen az egyháznak a gazdasági működését garantálta".
"A kérdés az, hogy vajon a lelkiség, a spiritualitás, és az egyházak küldetése lehet-e fontosabb, mint az egyházak gazdasági érdeke?" – tette fel a kérdést.
Megjegyezte, áprilisban lesz a református egyház éves zsinata, ott dől el, "ennek a történetnek a vége".
Ez egyben igazolni látszik a módszer hatékonyságát, és Perintfalvi korábban a Klubrádió adásában tett kijelentését, miszerint Balog Orbánéhoz nagyon hasonló stratégiát követ: "a botrány kitörésétől kezdve azt hangoztatta, ez nem ellene szól, hanem az egész egyház ellen folyó boszorkányüldözés".
"Van az a mondás, ha el akarsz tüntetni egy botrányt, akkor csinálj egy másikat" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Perintfalvi, hozzátéve, hogy őt nem lepte meg hogy hogy Balog mögött összezártak a református püspökök, hiszen az általuk aláírt böjti körlevél is erről tanúskodott. Ebben az szerepel, a világ a bűnben tartásról szól, ezzel szemben az egyházban van valódi bűnbánatnak és bűnbocsánatnak lehetősége, amelyet úgy lehet értelmezni, hogy további, valódi áldozatot nem követelnek Balog Zoltántól.
"Azt is el lehet mondani mindhárom történelmi egyházról, akár a reformátusról, akár a katolikusról, akár az evangélikusról, hogy túlterjeszkedtek" – jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy ezek, hatalmas intézményrendszereket helyeztek fennhatóságuk alá, ugyancsak hatalmas ingatlanvagyonokkal rendelkeznek, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan szükségük van állami támogatásokra. Túlterjeszkedés alatt azt érti Perintfalvi, hogy vagyonuk nem az általuk bevonzott közösségek hozzájárulásából organikusan hozták létre, halmozták fel. "Nem azt jelenti, hogy ennyivel több hívő lett volna, akik aztán az egyházak által fenntartott iskolákat megtölthetnék tanárokkal, a szociális intézményeket szociális gondozókkal, hanem arról van szó, hogy az állam – akarva akaratlan – állami feladatokat ruházott rájuk" – foglalta össze.
Ez Perintfalvi szerint egyfajta kényszerhelyzetet eredményez, Balog Zoltán hozta eddig az államtól a pénzeket, "tulajdonképpen az egyháznak a gazdasági működését garantálta".
"A kérdés az, hogy vajon a lelkiség, a spiritualitás, és az egyházak küldetése lehet-e fontosabb, mint az egyházak gazdasági érdeke?" – tette fel a kérdést.
Megjegyezte, áprilisban lesz a református egyház éves zsinata, ott dől el, "ennek a történetnek a vége".
AZ ÖT ÁLLAMI KÉZBEN MARADT EGYETEMBŐL MÁR NÉGYNÉL KÖVETELIK A MÉLTÓ BÉREKET
MÉRCE
A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) dolgozói elfogadhatatlannak tartják, hogy a közoktatás béreinek rendezésével egy időben egyetemeink fenntartója továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz, kutatáshoz, alkotáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz – írja lapunkhoz eljuttatott nyílt levelében az MKE több mint ötven oktatója. A művészeti egyetem csatlakozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem munkatársainak kezdeményezéséhez. A kormányhoz írt nyílt levelükben úgy fogalmaznak:
Hozzáteszik, hogy ennek a munkának elengedhetetlen alapfeltétele az oktatók bérezésének rendezése, a jelenlegi átlagbérekhez és megélhetési költségekhez történő igazítása. Kiemelik,
Egy PhD/DLA fokozatszerzés közben lévő egyetemi tanársegéd, tudományos fokozattal nem rendelkező nyelvtanár, vagy óraadó havi bruttó bére eseti kiegészítések nélkül átlag 395 ezer forint. Egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 422 ezer forint. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi alapbére is csupán átlagosan 584 ezer forint, míg az egyetemi tanároké 813 ezer forint.A doktori képzésben résztvevők a tanulmányaik első két évében 140 ezer forint, a második két évében 180 ezer forint havi ösztöndíjat kapnak,
„A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, illetve harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi, alkotói pálya elhagyásához vezet”
– írják az MKE dolgozói. Fontosnak és örvendetesnek és régóta időszerűnek nevezik, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok béreit megemelték, több alkalommal, különböző formákban formában kiálltak a közoktatásban dolgozók mellett, és szolidaritást vállaltak velük, valamint támogatták sztrájkalapjukat is. „Most saját, méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen béreinkért emelünk szót” – írják. Az MKE dolgozóinak követelései a következők:
-írják az egyetemi dolgozók. Az MKE oktatói követelik, hogy szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatás-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóink számára is tervezhetővé váljon a jövő.
Az egyetem nyílt levelét cikkünk megjelenéséig annak 55 dolgozója írta alá..
Amint arról korábban beszámoltunk, hasonló kiállást indítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dolgozói, amit eddig 1511-en illetve és 1031-en írtak eddig alá. Hozzájuk csatlakoztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) munkatársai, akik a pénzügyi helyzet mellett elfogadhatatlannak tartják az egyetem kancellárja, Kotán Attila Bertalan vezetési stílusát, a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt
az egyetemet nagy számban hagyják el felkészült szakemberek...
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2024.04.02.
2024.04.02.
„A Magyar Képzőművészeti Egyetem immár több mint 150 éve a hazai művészeti felsőoktatás egyik alappillére. Diákjaink között festőket, szobrászokat, grafikusokat, látványtervezőket, intermédia- és vizuális művészeket, restaurátorokat és a művészetelmélet szakértőit képezzük, miközben a tanárképzésben is szerepet vállalunk. Az MKE oktatói, ahogy az elmúlt évtizedekben, most is olyan művészeket képeznek, akik a magyar kultúra kiemelkedő művészeivé és művésztanáraivá váltak és válhatnak.”
Hozzáteszik, hogy ennek a munkának elengedhetetlen alapfeltétele az oktatók bérezésének rendezése, a jelenlegi átlagbérekhez és megélhetési költségekhez történő igazítása. Kiemelik,
az elmúlt évek emelését a tavalyi év maginflációja (18,2%) teljesen felemésztette, így jelenleg az egyetem összes munkavállalójának 80%-a nemzetgazdasági átlag alatt keres az egyetemen.
Egy PhD/DLA fokozatszerzés közben lévő egyetemi tanársegéd, tudományos fokozattal nem rendelkező nyelvtanár, vagy óraadó havi bruttó bére eseti kiegészítések nélkül átlag 395 ezer forint. Egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 422 ezer forint. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi alapbére is csupán átlagosan 584 ezer forint, míg az egyetemi tanároké 813 ezer forint.A doktori képzésben résztvevők a tanulmányaik első két évében 140 ezer forint, a második két évében 180 ezer forint havi ösztöndíjat kapnak,
amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni.
„A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, illetve harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi, alkotói pálya elhagyásához vezet”
– írják az MKE dolgozói. Fontosnak és örvendetesnek és régóta időszerűnek nevezik, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok béreit megemelték, több alkalommal, különböző formákban formában kiálltak a közoktatásban dolgozók mellett, és szolidaritást vállaltak velük, valamint támogatták sztrájkalapjukat is. „Most saját, méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen béreinkért emelünk szót” – írják. Az MKE dolgozóinak követelései a következők:
- a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
- az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
- a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
- ezek inflációkövető, garantált éves emelését.
„E célokat szem előtt tartva a rendelkezésünkre álló összes eszközzel küzdeni fogunk!”
-írják az egyetemi dolgozók. Az MKE oktatói követelik, hogy szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatás-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóink számára is tervezhetővé váljon a jövő.
Az egyetem nyílt levelét cikkünk megjelenéséig annak 55 dolgozója írta alá..
Amint arról korábban beszámoltunk, hasonló kiállást indítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dolgozói, amit eddig 1511-en illetve és 1031-en írtak eddig alá. Hozzájuk csatlakoztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) munkatársai, akik a pénzügyi helyzet mellett elfogadhatatlannak tartják az egyetem kancellárja, Kotán Attila Bertalan vezetési stílusát, a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt
az egyetemet nagy számban hagyják el felkészült szakemberek...
GULYÁSÁGYÚ MÉDIA:BEREPÜLTÜNK A HATVANPUSZTAI ORBÁN-REZIDENCIA FÖLÉ (VIDEÓ)
GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2024.04.02.
Itt a tavasz, nagy a sürgölődés-forgolódás az hatvanpusztai Orbán-rezidencián is.
Ellentétben a korábbi próbálkozással, a Gulyáságyú Média stábja ezúttal „gépen szállt” az egykori főhercegi majorság „fölébe”: több érdekességet és néhány újdonságot is felfedeztünk.
Cikkünkben videót és képgalériát is közlünk a közigazgatásilag Alcsútdobozhoz tartozó hatvanpusztai haciendáról, valamint arról a bicskei tóról, amely Mészáros Lőrinc egyik vállalata, a Búzakalász 66 Kft. nevén van és amely mellett két harci jármű parkol.
Tartalom:
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2024.04.02.
Itt a tavasz, nagy a sürgölődés-forgolódás az hatvanpusztai Orbán-rezidencián is.
Ellentétben a korábbi próbálkozással, a Gulyáságyú Média stábja ezúttal „gépen szállt” az egykori főhercegi majorság „fölébe”: több érdekességet és néhány újdonságot is felfedeztünk.
Cikkünkben videót és képgalériát is közlünk a közigazgatásilag Alcsútdobozhoz tartozó hatvanpusztai haciendáról, valamint arról a bicskei tóról, amely Mészáros Lőrinc egyik vállalata, a Búzakalász 66 Kft. nevén van és amely mellett két harci jármű parkol.
Tartalom:
1. A nagyobb jobb!
2. Tavaszi zsongás
3. „Kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára”
4. A harci járművek a „helyükön”
5. Képgalériánk
6. Videónk Hatvanpusztáról
7. Nem mindenki engedheti meg, hogy fizessen a hírekért, ezért a Gulyáságyú Média cikkei, videói, podcastjai mindenki számára ingyenesen érhetőek el. Amennyiben Ön megteheti, támogassa küldetésünket, hogy cikkeinkkel olyanokat is elérjünk, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a hírekért
2. Tavaszi zsongás
3. „Kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára”
4. A harci járművek a „helyükön”
5. Képgalériánk
6. Videónk Hatvanpusztáról
7. Nem mindenki engedheti meg, hogy fizessen a hírekért, ezért a Gulyáságyú Média cikkei, videói, podcastjai mindenki számára ingyenesen érhetőek el. Amennyiben Ön megteheti, támogassa küldetésünket, hogy cikkeinkkel olyanokat is elérjünk, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a hírekért
EGYRE HEVESEBB VITÁKAT VÁLT KI BRÜSSZELBEN IS ORBÁN OROSZ KAPCSOLATA
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.04.02.
Orbán Viktor Magyarországáról azt állítja Vera Jourová, hogy fokozatosan izolálódik annak oroszpárti politikája miatt, ami egyre több vitát vált ki Brüsszelben is, s egyre kevésbé tolerálható – írja az Euobserver.
Egyre jobban begyűrűzik a nemzetközi sajtóba a cseh kormány által leleplezett megvesztegetési botrány: az oroszok uniós politikusokat fizetnek le, hogy Ukrajnát lejárató kommenteket adjanak közre vagy kampányoljanak vele a júniusi uniós választások előtt – írta meg a Spiegel után a Politico, ezért most ezt venném inkább alapul, mint annak változatait. Vera Jourová európai bizottsági alelnök beszélt erről először, miután a cseh kormány szankcionálta az oroszpárti Voice of Europe sajtorgánumot, amelyen keresztül igyekeztek politikusokat elérni. A belga kormányfő, Alexander De Croo pedig arról beszélt másnap, hogy tudomása is azokról a személyekről, akiket korrumpáltak az orosz propaganda terjesztése érdekében és a választások befolyásolása céljából. Viktor Medvedcsuk, Putyin szövetségese koordinálta ezeket a szálakat, de felmerült Artem Pavlovics Marcsevszkij neve is. A lengyel titkosszolgálat is lépett, határon átnyúló nyomozásba kezdett, s jelentős összegeket, csaknem 100 ezer Eurót sikerült lefoglalni a megvesztegetett személyektől. Akik szélsőjobb nézeteket vallanak, támadják az uniós zöldpolitikát és az EU gyors összeomlását jósolgatják. A Voice of Europe-ot, amelynek szálai egészen Hollandiáig vezetnek, be is tiltották. A Spiegel a magyar kapcsolatra is kitért, amiről korábban a Klubrádió is beszámolt. Hadházy Ákos Toroczkaihoz jutott a szálak kibogozásakor, a Mi Hazánk politikusa válaszul pert akaszt a nyakába rágalmazásért. A nyomozás – írja a Politicio – folyik az Európai Unióban. A magyar nyomozás szálait még nem ismerjük. Csak annyit tudunk, hogy Toroczkai és az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós is adott interjút az orosz propaganda újságnak.
Az ukrán titkosszolgálatok is segítettek
A legfrissebb fejlemények szerint pedig az ukrán titkosszolgálatok is segítettek a cseheknek ennek az orosz propagandahálózatnak a felderítésében – írja az Ukrinform. 300 oldalas jelentést raktak össze a velük a cseh kollégák, s a propagandakampány alapvető célja nem csak az volt, hogy Brüsszel Ukrajna politikáját, katonai és pénzügyi segítségét ellehetetlenítse, hanem az is, hogy minél több oroszpárti politikust juttasson be a júniusi európai parlamenti választások során.
Magyarország elszigetelődik
Vera Jourová ezt az ügyet konkrétan nem említette, viszont az Euobservernek adott interjúban Orbán Viktor Magyarországáról állítja, hogy fokozatosan izolálódik. Épp a kormányfő oroszpárti politikája miatt, ami egyre több vitát vált ki Brüsszelben is, s egyre kevésbé tolerálható.
Nyírő és Wass antiszemita és soviniszta szavai táptalajra hullanak még most is – Sulyok
Friss helyzetjelentést adott a magyar belpolitikai botrányokról a World Socialists Web Site, amely a kegyelmi ügytől kezdve a Sulyok Tamás-féle hazugságbotrányon át eljut a Magyar Péter-jelenségig. Ám felidézi a jelenlegi Horthy-párti kormányzati politikát, vagy például a Nyírő József- és Wass Albert-reneszánszot is, akiknek antiszemita és soviniszta szavai táptalajra hullanak még most is Magyarországon. A lapról nem árt tudni, hogy a 4. Internacionálé hirdetője, és a nemzetközi trockista mozgalmat is képviseli. S nem mellesleg Michigan államban található a website központja.
Okos kutya! Nem csak az "ül" és a "marad" parancsokat értik az ebek
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.04.02.
Egyre jobban begyűrűzik a nemzetközi sajtóba a cseh kormány által leleplezett megvesztegetési botrány: az oroszok uniós politikusokat fizetnek le, hogy Ukrajnát lejárató kommenteket adjanak közre vagy kampányoljanak vele a júniusi uniós választások előtt – írta meg a Spiegel után a Politico, ezért most ezt venném inkább alapul, mint annak változatait. Vera Jourová európai bizottsági alelnök beszélt erről először, miután a cseh kormány szankcionálta az oroszpárti Voice of Europe sajtorgánumot, amelyen keresztül igyekeztek politikusokat elérni. A belga kormányfő, Alexander De Croo pedig arról beszélt másnap, hogy tudomása is azokról a személyekről, akiket korrumpáltak az orosz propaganda terjesztése érdekében és a választások befolyásolása céljából. Viktor Medvedcsuk, Putyin szövetségese koordinálta ezeket a szálakat, de felmerült Artem Pavlovics Marcsevszkij neve is. A lengyel titkosszolgálat is lépett, határon átnyúló nyomozásba kezdett, s jelentős összegeket, csaknem 100 ezer Eurót sikerült lefoglalni a megvesztegetett személyektől. Akik szélsőjobb nézeteket vallanak, támadják az uniós zöldpolitikát és az EU gyors összeomlását jósolgatják. A Voice of Europe-ot, amelynek szálai egészen Hollandiáig vezetnek, be is tiltották. A Spiegel a magyar kapcsolatra is kitért, amiről korábban a Klubrádió is beszámolt. Hadházy Ákos Toroczkaihoz jutott a szálak kibogozásakor, a Mi Hazánk politikusa válaszul pert akaszt a nyakába rágalmazásért. A nyomozás – írja a Politicio – folyik az Európai Unióban. A magyar nyomozás szálait még nem ismerjük. Csak annyit tudunk, hogy Toroczkai és az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós is adott interjút az orosz propaganda újságnak.
Az ukrán titkosszolgálatok is segítettek
A legfrissebb fejlemények szerint pedig az ukrán titkosszolgálatok is segítettek a cseheknek ennek az orosz propagandahálózatnak a felderítésében – írja az Ukrinform. 300 oldalas jelentést raktak össze a velük a cseh kollégák, s a propagandakampány alapvető célja nem csak az volt, hogy Brüsszel Ukrajna politikáját, katonai és pénzügyi segítségét ellehetetlenítse, hanem az is, hogy minél több oroszpárti politikust juttasson be a júniusi európai parlamenti választások során.
Magyarország elszigetelődik
Vera Jourová ezt az ügyet konkrétan nem említette, viszont az Euobservernek adott interjúban Orbán Viktor Magyarországáról állítja, hogy fokozatosan izolálódik. Épp a kormányfő oroszpárti politikája miatt, ami egyre több vitát vált ki Brüsszelben is, s egyre kevésbé tolerálható.
Nyírő és Wass antiszemita és soviniszta szavai táptalajra hullanak még most is – Sulyok
Friss helyzetjelentést adott a magyar belpolitikai botrányokról a World Socialists Web Site, amely a kegyelmi ügytől kezdve a Sulyok Tamás-féle hazugságbotrányon át eljut a Magyar Péter-jelenségig. Ám felidézi a jelenlegi Horthy-párti kormányzati politikát, vagy például a Nyírő József- és Wass Albert-reneszánszot is, akiknek antiszemita és soviniszta szavai táptalajra hullanak még most is Magyarországon. A lapról nem árt tudni, hogy a 4. Internacionálé hirdetője, és a nemzetközi trockista mozgalmat is képviseli. S nem mellesleg Michigan államban található a website központja.
Okos kutya! Nem csak az "ül" és a "marad" parancsokat értik az ebek
Megkockáztatom azonban, hogy mindezeknél is nagyobb hírt vert az ELTE kutyaviselkedés-tani kutatóinak legújabb eredménye, ugyanis megállapították, hogy az "ül" és a "marad" utasításokon kívül a kutya képes bizonyos szavakat is felismerni – olvashatjuk többek között az amerikai konzervatív FoxNews honlapján. A 18 kutyán végzett kísérlet alapján állítják, hogy nemcsak ilyen egyszerű parancsokat képesek teljesíteni, hanem bizonyos tárgyakat – általában a kedvenceiket – is be tudják azonosítani. Azt ugyan határozottan egyelőre nem merik kijelenteni, hogy ezek a tárgyak a kutya agyában is képként jelennek meg a szó elhangzásakor, de az biztos, hogy bizonyos, helyzetbeli összefüggések során képesek beazonosítani az elhangzott szót. Elektródákkal a koponyájukon a kutyáknak elmondták az adott szót és hozzá a képet is megmutatták. Viszont jelentős agyhullámbeli eltérést mutattak azok az esetek, amikor a kutya az elhangzott szó után nem a megfelelő, hanem attól különböző tárgyat látott. Persze erre csak a magasan képzett kutyák képesek. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a kutyák 30 ezer éve élnek az ember mellett, úgyhogy ez az intelligencia-fejlődés bizonyos fokig érthető is. A magyar kutatók mostani eredményét azonban igencsak kétkedve fogadta például az Arizonai Egyetem illetékes professzora. A kutatás folytatódik.
MÁTYÁS KIRÁLY BEÁJULNA: HOGY HÍZOTT GIGANTIKUSRA AZ MCC MIKÖZBEN A KÖZOKTATÁSRA FILLÉR SEM JUTOTT?
SZABAD VONALZÓ
Szerző: HANTÓ FRUZSINA
2024.03.28.
Az intézmény, amit az állami oktatás drámai válsága közepette sokszázmilliárdos állami vagyonnal pumpálnak gigantikussá. Az intézmény, ahol többet kereshetnek a vendégelőadók, mint a Harvardon, ahol extravagáns utazásokra viszik az elit gyermekeit, miközben százezrek tüntetnek a közoktatás romjain. Honnan jön a Matthias Corvinus Collegium (MCC), akinek a vezetői puritantizmust, poroszos fegyelmet és memoritereket ajánlanak az átlagmagyar gyerekének, miközben saját intézményeikben a legmodernebb tanulástechnológia működhet?
▶︎ Cikkünkben azt szedjük össze, honnan indult és hová jutott az MCC az elmúlt években.
▶︎ Alábbi írásunkat számos kitűnő cikk alapján szedtük össze, ezeket a szövegben közvetlenül linkeljük.
A Fidesz káderképzőjeként, fideszes kisgömböcként is nevezett Mathias Corvinus Collegium továbbra is példátlan kormányzati hátszéllel tart afelé, hogy teljesítse célját: az intézmény idővel tízezer diáknak biztosítana „tehetséggondozást”, hogy “felnőhessen a következő évtizedek politikai, gazdasági, kulturális elitje”. Olyan időszakban szívott fel közel ezermilliárd forintot, amikor a kormány ennek töredékét sem volt hajlandó biztosítani az átlagos magyar diák közoktatására.
Az MCC gyökerei hol máshol, mintsem a befolyásvadász kormányzati körökben keresendők...
Szerző: HANTÓ FRUZSINA
2024.03.28.
▶︎ Cikkünkben azt szedjük össze, honnan indult és hová jutott az MCC az elmúlt években.
▶︎ Alábbi írásunkat számos kitűnő cikk alapján szedtük össze, ezeket a szövegben közvetlenül linkeljük.
Előző cikkünkben azt jártuk körbe, milyen különbségek vannak az MCC vezetése által az átlagos magyar diáknak ajánlott puritán pedagógiai módszertan és az általuk használt metodológia között:
A 800 milliárd közpénzt elnyelt MCC az állami gyógy- és fejlesztő pedagógia felszámolásához készítheti elő az ideológiai terepet
Az MCC oktatási igazgatója nem először kérdőjelezi meg azt, hogy szükség van-e ma iskolapszichológusra, gyógy- és fejlesztő pedagógusra, ifjúságvédelmi szakemberre. Az MCC oktatási igazgatója nem először kérdőjelezi meg azt, hogy szükség van-e ma iskolapszichológusra, gyógy- és fejlesztő pedagógusra, ifjúságvédelmi szakemberre. Az, hogy a kompetencia nem jó, hogy a memoriter szuper, a frontális oktatás zseniális, egy … Bővebben:
Az MCC gyökerei hol máshol, mintsem a befolyásvadász kormányzati körökben keresendők...
“EZ EGY ÁLDEMOKRATIKUS LÓZUNG” | GYŐZD MEG MARCIT! | A LEGJOBB PILLANATOK MISKOLCRÓL
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2024.04.01.
A Partizán Turné harmadik állomásán a miskolci Szinva Teraszon volt lehetőség vitatkozni. A Győzd meg Marcit! témája a szabad iskolaválasztás volt. Kinek a szabadsága a szabad iskolaválasztás? Miért rossz az elit gyerekeinek, ha nem együtt nőnek fel az alsóbb osztályba tartozó társaikkal? Miért nem lehet sosem pártokon átívelő konszenzus az oktatás kérdésében? A legjobb pillanatok a miskolci vitából.
Szerző: Partizán
2024.04.01.
A Partizán Turné harmadik állomásán a miskolci Szinva Teraszon volt lehetőség vitatkozni. A Győzd meg Marcit! témája a szabad iskolaválasztás volt. Kinek a szabadsága a szabad iskolaválasztás? Miért rossz az elit gyerekeinek, ha nem együtt nőnek fel az alsóbb osztályba tartozó társaikkal? Miért nem lehet sosem pártokon átívelő konszenzus az oktatás kérdésében? A legjobb pillanatok a miskolci vitából.
KAMPÁNYT INDÍTOTT AZ ORBÁN-KORMÁNY, AZZAL A TANÁRBÉREMELÉSSEL FÉNYEZI MAGÁT, AMELYRE AZ ÁLTALA GYALÁZOTT EURÓPAI UNIÓ ADTA A PÉNZT
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.04.02.
A Pedagógusok Szakszervezetének egyik alelnökét, aki kritizálta a béremelést, ki is hagyták a kormányzati híradásokból.
Továbbtanulás és pályaválasztás előtt álló fiatalok körében, elsősorban pályaorientációs programok keretében tervezi vonzóbbá tenni a pedagóguspályát a kabinet – tudtuk meg a Belügyminisztériumtól (BM). Lapunk azt követően kereste meg a szaktárcát, hogy az Oktatási Hivatal és a BM honlapján is megjelent egy új tájékoztató anyag a pedagógus életpályamodellről. Ebben a többi között arról írnak, a pedagógusok béremelését lehetővé tévő EFOP Plusz uniós projekt elősegíti, hogy a lakosság megismerkedjen az új életpályamodellel, annak „a pedagógus hivatásra gyakorolt pozitív hatásával.” Mint írták, a pedagóguspálya „vonzóbbá tétele és bemutatása egy-egy személyes példán keresztül magával hozza a fiatal generáció ösztönzését, hogy ebben az irányban tanuljon tovább.”
A BM-től szerettük volna megtudni azt is, hogyan valósulna meg az életpályamodell személyes példákon keresztül történő bemutatása, miként választják ki azokat a pedagógusokat, akik beszámolhatnak saját tapasztalataikról. Kérdésünkre nem kaptunk választ, csak annyit tudtunk meg, hogy a pedagóguspálya személyes példán keresztüli bemutatását is a pályaorientációs programok keretében valósítanák meg.
A Népszava március elején számolt be arról, hogy az Orbán-kormány magyar és uniós források felhasználásával több mint 100 millió forintból indít kommunikációs kampányt, amelyben többek között az uniós támogatási programban megvalósuló pedagógus-béremelésről tájékoztatják a lakosságot rendezvények szervezésével, a nyomtatott és online médiában, televíziós csatornákon megjelenő tartalmakkal. A projekt nyitórendezvényét március 19-én tartották, amely a BM tájékoztatása szerint sajtónyilvános volt, de lapunk nem kapott rá meghívást. Ugyanakkor hosszabb beszámolót közölt a Magyar Távirati Iroda és a kormánypárti Magyar Nemzet is, ezekben főként kormányzati szereplők örömteli nyilatkozatai olvashatók...
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.04.02.
Továbbtanulás és pályaválasztás előtt álló fiatalok körében, elsősorban pályaorientációs programok keretében tervezi vonzóbbá tenni a pedagóguspályát a kabinet – tudtuk meg a Belügyminisztériumtól (BM). Lapunk azt követően kereste meg a szaktárcát, hogy az Oktatási Hivatal és a BM honlapján is megjelent egy új tájékoztató anyag a pedagógus életpályamodellről. Ebben a többi között arról írnak, a pedagógusok béremelését lehetővé tévő EFOP Plusz uniós projekt elősegíti, hogy a lakosság megismerkedjen az új életpályamodellel, annak „a pedagógus hivatásra gyakorolt pozitív hatásával.” Mint írták, a pedagóguspálya „vonzóbbá tétele és bemutatása egy-egy személyes példán keresztül magával hozza a fiatal generáció ösztönzését, hogy ebben az irányban tanuljon tovább.”
A BM-től szerettük volna megtudni azt is, hogyan valósulna meg az életpályamodell személyes példákon keresztül történő bemutatása, miként választják ki azokat a pedagógusokat, akik beszámolhatnak saját tapasztalataikról. Kérdésünkre nem kaptunk választ, csak annyit tudtunk meg, hogy a pedagóguspálya személyes példán keresztüli bemutatását is a pályaorientációs programok keretében valósítanák meg.
A Népszava március elején számolt be arról, hogy az Orbán-kormány magyar és uniós források felhasználásával több mint 100 millió forintból indít kommunikációs kampányt, amelyben többek között az uniós támogatási programban megvalósuló pedagógus-béremelésről tájékoztatják a lakosságot rendezvények szervezésével, a nyomtatott és online médiában, televíziós csatornákon megjelenő tartalmakkal. A projekt nyitórendezvényét március 19-én tartották, amely a BM tájékoztatása szerint sajtónyilvános volt, de lapunk nem kapott rá meghívást. Ugyanakkor hosszabb beszámolót közölt a Magyar Távirati Iroda és a kormánypárti Magyar Nemzet is, ezekben főként kormányzati szereplők örömteli nyilatkozatai olvashatók...
A NER KAVARÁSAI A BALKÁNON
SZABAD EURÓPA
Az elmúlt évtizedben a magyar kormány politikai barátokat és Mészáros Lőrinc, valamint Tiborcz István vezetésével befektetések sorát szerezte a Balkánon. Az Atlaszban a téma a NER és a Balkán. Vendégeink Németh Ferenc a Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője és Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója.
Szerző: Szabad Európa
2024.03.29.
Az elmúlt évtizedben a magyar kormány politikai barátokat és Mészáros Lőrinc, valamint Tiborcz István vezetésével befektetések sorát szerezte a Balkánon. Az Atlaszban a téma a NER és a Balkán. Vendégeink Németh Ferenc a Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője és Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója.
A KORMÁNY BUDAPEST ELLENI BUNKÓSBOTJA NÉHÁNY FALUN IS NAGYOT ÜT
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.04.02.
Az ellenzéki vezetésű nagyvárosok és a fővárosi önkormányzat rendszeresen hivatkoznak arra, hogy ellehetetleníti működésüket az elmúlt években sokszor átalakított, egyre nagyobb elvonást jelentő szolidaritási hozzájárulás. Ezt azon településeknek kell fizetni, amelyek magas helyi iparűzésiadó-bevételeket (hipa) érnek el.
Valóban nagyon jelentős összegről van szó: az utolsó lezárt pénzügyi évben, 2022-ben 107 milliárd forintot fizetett be a fővárosi önkormányzat, a budapesti kerületek és a megyei jogú városok.
A nagyvárosoktól 2022-ben a bevételeik hét százalékát vonta el a kormány a szolidaritási hozzájárulással.
A 2019-es önkormányzati választások óta eltelt ötéves ciklusban 400 milliárd forintot vontak el a nagyvárosok önkormányzataitól – és a települések 3,7 millió lakójától. (Az összeg becslés, a 2023-as adatok nem ismertek, azokat a 2022-es szinten számoltuk.)...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.04.02.
Valóban nagyon jelentős összegről van szó: az utolsó lezárt pénzügyi évben, 2022-ben 107 milliárd forintot fizetett be a fővárosi önkormányzat, a budapesti kerületek és a megyei jogú városok.
A nagyvárosoktól 2022-ben a bevételeik hét százalékát vonta el a kormány a szolidaritási hozzájárulással.
A 2019-es önkormányzati választások óta eltelt ötéves ciklusban 400 milliárd forintot vontak el a nagyvárosok önkormányzataitól – és a települések 3,7 millió lakójától. (Az összeg becslés, a 2023-as adatok nem ismertek, azokat a 2022-es szinten számoltuk.)...
EBBEN A HÁBORÚBAN IS VAN AZ A PÉNZ, AMIÉRT AZ ELLENSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDNEK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.04.02.
Az ukránok és az oroszok közös üzlete látja el az Osztrák–Magyar Monarchia egykori területét olajjal és földgázzal. Úgy tűnt, hogy ennek jövőre vége lehet, de a legutóbbi híresztelések alapján mehet tovább minden, csak kicsit át kell alakítani a konstrukciót.
Elkeseredett háborút vív egymással több mint két éve Ukrajna és Oroszország, százezrek haltak már bele, milliók kényszerültek menekülni, teljes városokat romboltak le. Ebben a helyzetben nehéz arra gondolni, hogy ukrán és orosz állami cégek közös üzleteket visznek, és együtt keresnek rengeteg pénzt. Mégis ez a helyzet, és a legfrissebb híresztelések alapján ebben nem lesz változás jövőre sem. Az orosz–ukrán közös üzletek a közép-európai országok keresletén alapulnak,
Ehhez a kereskedelemhez pedig az ukrán állam adja bérbe a csővezetékeket. Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Csehország a legfontosabb vevők, és az olaj esetében a Barátság, a földgáz esetében pedig a Testvériség az a vezeték, amelyet az ukránok egyre magasabb áron, de továbbra is rendelkezésre bocsátanak. Ez nem csak passzív engedékenységet jelent, nem arról van szó, hogy az ukránok tétlenül szemlélik az orosz áru átfolyását a területükön, és beszedik a vezetékek használatáért járó bérleti díjat. Az üzlet fenntartásához aktív szerepet kell vállalniuk a vezetékek karbantartásával, a határokon a mérőállomások működtetésével, sok esetben az orosz szakemberekkel közösen kell hitelesíteniük az értékeket. Ebben a háborúban is igaz, hogy az emberéletnél csak a pénz drágább. A nyereség lehetősége felülírhatja a gyilkos ellenségeskedést is...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.04.02.
Elkeseredett háborút vív egymással több mint két éve Ukrajna és Oroszország, százezrek haltak már bele, milliók kényszerültek menekülni, teljes városokat romboltak le. Ebben a helyzetben nehéz arra gondolni, hogy ukrán és orosz állami cégek közös üzleteket visznek, és együtt keresnek rengeteg pénzt. Mégis ez a helyzet, és a legfrissebb híresztelések alapján ebben nem lesz változás jövőre sem. Az orosz–ukrán közös üzletek a közép-európai országok keresletén alapulnak,
tulajdonképpen az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai biztosítják a mai napig, hogy az orosz olaj és földgáz továbbra is jelen lehessen az EU-ban.
Ehhez a kereskedelemhez pedig az ukrán állam adja bérbe a csővezetékeket. Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Csehország a legfontosabb vevők, és az olaj esetében a Barátság, a földgáz esetében pedig a Testvériség az a vezeték, amelyet az ukránok egyre magasabb áron, de továbbra is rendelkezésre bocsátanak. Ez nem csak passzív engedékenységet jelent, nem arról van szó, hogy az ukránok tétlenül szemlélik az orosz áru átfolyását a területükön, és beszedik a vezetékek használatáért járó bérleti díjat. Az üzlet fenntartásához aktív szerepet kell vállalniuk a vezetékek karbantartásával, a határokon a mérőállomások működtetésével, sok esetben az orosz szakemberekkel közösen kell hitelesíteniük az értékeket. Ebben a háborúban is igaz, hogy az emberéletnél csak a pénz drágább. A nyereség lehetősége felülírhatja a gyilkos ellenségeskedést is...
OROSZOK A SPÁJZBAN
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.04.02.
Húsvétkor is kitárulkozott úgymond doktorminiszter urunk nekünk, porbafingó földi halandóknak, és apró kis színeseket osztott meg velünk nyomorult életéből. Megtudhattuk, hogy nagy gondot fordít könnyzacskóinak védelmére ilyenkor, mert az a gusztusa, hogy csak a frissen reszelt torma jó neki, de elkészíteni azt már derogál, mert megterheli a táskás szemei alatt lévő dolgokat. És bár cukiságnak szánta, de mennyire jellemző, hogy a tormával való bíbelődést a gyerekekre hagyja nagy kegyesen.
Hogy szenvedjenek ők a könnyeikkel, aztán a nagy utcai harcos aztán idvezült arccal és két pofára tömheti a tormát a gyerekek nyomorúságából fakadva. Kegyelmes urunk ugyan nem tudja, de apró kis jellemrajzot állított ki magáról, ami nyomán az alavju népség bizonyára állva pisált a gyönyöröktől, milyen emberi, ahogyan a fenséges család napjaiba betekintést nyerhet. És nem érezte azt a hányingert sem, amely a jobb érzésű emberekben az ilyen közlések nyomán óhatatlanul előtolul, miután fölfordult a gyomruk.
Egy nappal előtte ilyen volt az is, amikor akárha valami békepap vagy valami hamis próféta, csak annyit közölt: feltámadott, miközben magában rókavigyorral arra gondolt, térdre, imára. Valahogyan így lett teljes ez az egész képmutatás, aminek többes szándéka és oka van, de leginkább az, hogy az alavju népség elfeledkezzen a kínjairól, és ne lássa a valóságot, mert ha ez megtörténne, annak hatalmi szempontból beláthatatlanok lennének a következményei, hogy Orbán számára még belegondolni is rettenet.
Ilyen színjátékok közben derült ki az ünnep napjai közben, hogy egy bizonyos MERE névre hallgató orosz diszkontlánc óhajt Magyarországon megtelepedni, de olyannyira, hogy még februárban arról tájékoztatták üzleti partenereiket, hogy mostantól kies hazánkban is elérhetőek lesznek. Továbbá azt is tudatták, „az elkövetkező év során” húsz üzletet nyitnának Budapesten és az agglomerációban, három év múlva pedig már kétszáz üzletük lehet, amitől hétszázmillió eurós forgalmat remélnek. Delikát ez az egész...
Szerző: Rezeda
2024.04.02.
Hogy szenvedjenek ők a könnyeikkel, aztán a nagy utcai harcos aztán idvezült arccal és két pofára tömheti a tormát a gyerekek nyomorúságából fakadva. Kegyelmes urunk ugyan nem tudja, de apró kis jellemrajzot állított ki magáról, ami nyomán az alavju népség bizonyára állva pisált a gyönyöröktől, milyen emberi, ahogyan a fenséges család napjaiba betekintést nyerhet. És nem érezte azt a hányingert sem, amely a jobb érzésű emberekben az ilyen közlések nyomán óhatatlanul előtolul, miután fölfordult a gyomruk.
Egy nappal előtte ilyen volt az is, amikor akárha valami békepap vagy valami hamis próféta, csak annyit közölt: feltámadott, miközben magában rókavigyorral arra gondolt, térdre, imára. Valahogyan így lett teljes ez az egész képmutatás, aminek többes szándéka és oka van, de leginkább az, hogy az alavju népség elfeledkezzen a kínjairól, és ne lássa a valóságot, mert ha ez megtörténne, annak hatalmi szempontból beláthatatlanok lennének a következményei, hogy Orbán számára még belegondolni is rettenet.
Ilyen színjátékok közben derült ki az ünnep napjai közben, hogy egy bizonyos MERE névre hallgató orosz diszkontlánc óhajt Magyarországon megtelepedni, de olyannyira, hogy még februárban arról tájékoztatták üzleti partenereiket, hogy mostantól kies hazánkban is elérhetőek lesznek. Továbbá azt is tudatták, „az elkövetkező év során” húsz üzletet nyitnának Budapesten és az agglomerációban, három év múlva pedig már kétszáz üzletük lehet, amitől hétszázmillió eurós forgalmat remélnek. Delikát ez az egész...
HÚSVÉT IDEJÉN, A KORAI KERESZTÉNYSÉGTŐL KEZDŐDŐEN, SZOKÁSSÁ VÁLT PONTIUS PILATUS ALAKJÁN ÚJRA ELGONDOLKODNI
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.04.01.
Húsvét idején, a korai kereszténységtől kezdődően, szokássá vált Pontius Pilatus alakján újra elgondolkodni.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.04.01.
Pilatus a korai zsidó forrásokban, így Philónnál (Legatio ad Caium) kegyetlen zsarnok, a zsidók ősi törvényeit semmibe vevő, dölyfös, megvesztegethető, bántalmazó, gyilkos, durva, önhitt alak; Flavius Josephusnál (Antiquitates, Bellum) ugyancsak a zsidók szokásait semmibe vevő figura, aki azonban megtapasztalva a zsidók elszánt hősiességét, visszavonta zsidóellenes rendeleteit, mindazonáltal a szamaritánok kegyetlen lemészárlása az ő nevéhez fűződik. Az újszövetségi iratok hol csak neutrális beszámolót tesznek közzé a római hatalom helyi emberéről, hol negatívan láttatják, a zsidókkal szemben azonban inkább pozitív szereplőként igyekeznek beállítani. A keresztény apokrif iratok, így például a Gesta Pilat felmenteni törekszik Pilatust, a Péter evangéliuma pedig, immár erős antijudaista hatás alatt, Pilatust Isten fiának vérétől tisztának mondja, s a bűnt a zsidókra hárítja. Akadt rabbinikus szöveg, amely Pilatust az Eszter könyvében megjelenő, a zsidókat gyűlölő, őket hamis vádakkal illető és valamennyiüket kiirtani szándékozó Hámán leszármazottjának nevezi. A korai keresztény szerzők sorában Tertullianus már teljesen átkeresztényiesíti Pilatust, aki „lelkében már maga is keresztény”, s Órigenész sem benne, hanem a zsidó népben láttatja a felelőst.
Ám ahhoz, hogy jobban megértsük az egész középkoron átvonuló és a későbbi zsidóellenességnek megágyazó, azt domesztikáló érzületet, valamint választ találjunk a hagyományos nagypénteki pogromokra, véres zsidóellenes támadásokra, kegyetlenségekre, gyilkosságokra, gyújtogatásokra, fosztogatásokra, nők megerőszakolására, férfiak megcsonkítására, gyermekek megégetésére, nem árt tudni, hogy Pilatus alakja a középkori keresztény ábrázolásokon, amelyek mindenkihez eljutottak, azokhoz is, akik írott szövegeket nem tudtak olvasni, egyre inkább zsidó alakot és fizimiskát ölt, annak egyértelmű jeleként, hogy Jézust a zsidók ölték meg, minthogy Pilatus maga is zsidó volt.
Mindenesetre az örök kívülállókat, a mindent elegáns távolságtartásból, kellő distanciával szemlélőket, akik újra és újra előszeretettel mossák a kezüket, valamint az éppen betöltött szerepüket, továbbá a semlegesnek tűnő, ezért utólag bármire tetszés szerint felhasználható alakjukat és megannyiszor pusztító hatásukat, mindenfajta egydimenziós látásmód helyett ma is érdemes differenciáltan szemlélni.
A két kép csak ízelítő a számtalan hasonló ábrázolásból. Pilatuson ott a jellegzetes zsidó fejfedő (pileum cornutum), s a középkori ikonográfia által leginkább alkalmazott fiziognómiai vonás, a nagy és kampós orr. Plusz egy remek, közel 500 oldalas kötet az érdeklődőknek.
MENEKÜLNEK A MAGYAROK AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYTŐL, TAVALY 15 SZÁZALÉKKAL TÖBB IDŐPONTOT FOGLALTAK A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYBEN
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2024.04.02.
A magánorvoshoz járóknak körülbelül 9-10 százalékban van valamilyen magánbiztosítása, a többiek zsebből fizetnek.
Tavaly 15 százalékkal több időpontot foglaltak a magyar betegek a magánellátóknál, mint egy évvel korábban – mondta lapunknak Gáspár Péter, a MediCorp Hungary Zrt. ügyvezetője, cége online-időpontfoglalást valamint betegút menedzselést segítő szoftvereket fejleszt és működtet a hazai magánszolgáltatóknál.
A szakember szerint a több páciens és a szolgáltatók áremelései nyomán átlagosan 20 százalékkal nőtt a szegmens bevétele, a nyereséget viszont elvitte az infláció. 25-30 százalékkal drágultak az orvostechnikai eszközök, protézisek, amelyek árát egyszerre srófolta az infláció és a forint-euró, forint-dollár árfolyam. A szolgáltatók költségeit növelték az energiaár-változások is. Mindez a kórházi szolgáltatásokat nyújtóknak okozta a legtöbb problémát, hiszen nekik akkor is működtetni kell a hét minden napján 24 órában a klímát, a sterilizálót, a gyógyszerhűtőket, ha van fizető páciens, ha nincs.
Ahogy erősödött tavaly az inflációs nyomás, a betegek egyre gyakrabban mondták le az időpontjaikat, egyre kevésbé maradt 1-3 millió forintjuk műtétre.
A magánorvoshoz járóknak körülbelül 9-10 százalékban van valamilyen magánbiztosítása, a többiek zsebből fizetnek. A szolgáltatók felismerték, hogy részletfizetési lehetőséget kell biztosítaniuk, ha meg akarják tartani a jelenlegi gazdasági helyzetben is a pácienseiket. Egy-két szolgáltató már be is vezette ezt a lehetőséget. Lényegében kamatmentes kölcsönről van szó, mert jellemzően a beteg ugyanazt az összeget fizetheti három-négy egyenlő részletben, mintha egy összegben egyenlítette volna ki a számlát. A részletfizetés költsége, illetve a kockázat, ha a páciens mégsem fizetne, a szolgáltatóé. A részletfizetési lehetőség bírálata online történik és 8-10 perces algoritmizált folyamat. Mindez úgy zajlik, hogy a páciens megadja a bankszámlaszámát, az algoritmus össze van kötve a bankokkal, és ha az ügyfél engedélyt ad arra, hogy egy titkosított csatornán lekérdezzék az utolsó három havi bankszámla adatait, az algoritmus „elbírálja”, jogosult-e a részletfizetésre. Ezt eddig csak nagy értékű műtéteknél használták.
Most kezdődik egy kísérlet arra, hogy akár egy járóbeteg ellátásért fizetendő 30-40 ezer forint is fizethető legyen részletenként. Ezzel ugyanis újabb rétegeket lehetne bevonni a magánellátásba – érvelt a szakember.
Mind több szolgáltató törekszik arra, hogy az időpont foglalásokkal egy időben a páciens bankszámláján előre zárolja a kezelés díját. Ezt az is indokolja, hogy a lefoglalt időpontoknak a 20 százalékát lemondják, ennek 16 százaléka úgynevezett határidőn túli lemondás, azaz akkor történik, amikor már szinte lehetetlen arra az időpontra más beteget beírni. Ilyenkor a személyzet, és a drága diagnosztikai eszköz ott marad kihasználatlanul. Ez a legrosszabb, ami történhet a szolgáltatókkal. Az előre fizetéssel az ellátók költségei megtérülnek...
Szerző: DANÓ ANNA
2024.04.02.
Tavaly 15 százalékkal több időpontot foglaltak a magyar betegek a magánellátóknál, mint egy évvel korábban – mondta lapunknak Gáspár Péter, a MediCorp Hungary Zrt. ügyvezetője, cége online-időpontfoglalást valamint betegút menedzselést segítő szoftvereket fejleszt és működtet a hazai magánszolgáltatóknál.
A szakember szerint a több páciens és a szolgáltatók áremelései nyomán átlagosan 20 százalékkal nőtt a szegmens bevétele, a nyereséget viszont elvitte az infláció. 25-30 százalékkal drágultak az orvostechnikai eszközök, protézisek, amelyek árát egyszerre srófolta az infláció és a forint-euró, forint-dollár árfolyam. A szolgáltatók költségeit növelték az energiaár-változások is. Mindez a kórházi szolgáltatásokat nyújtóknak okozta a legtöbb problémát, hiszen nekik akkor is működtetni kell a hét minden napján 24 órában a klímát, a sterilizálót, a gyógyszerhűtőket, ha van fizető páciens, ha nincs.
Ahogy erősödött tavaly az inflációs nyomás, a betegek egyre gyakrabban mondták le az időpontjaikat, egyre kevésbé maradt 1-3 millió forintjuk műtétre.
A magánorvoshoz járóknak körülbelül 9-10 százalékban van valamilyen magánbiztosítása, a többiek zsebből fizetnek. A szolgáltatók felismerték, hogy részletfizetési lehetőséget kell biztosítaniuk, ha meg akarják tartani a jelenlegi gazdasági helyzetben is a pácienseiket. Egy-két szolgáltató már be is vezette ezt a lehetőséget. Lényegében kamatmentes kölcsönről van szó, mert jellemzően a beteg ugyanazt az összeget fizetheti három-négy egyenlő részletben, mintha egy összegben egyenlítette volna ki a számlát. A részletfizetés költsége, illetve a kockázat, ha a páciens mégsem fizetne, a szolgáltatóé. A részletfizetési lehetőség bírálata online történik és 8-10 perces algoritmizált folyamat. Mindez úgy zajlik, hogy a páciens megadja a bankszámlaszámát, az algoritmus össze van kötve a bankokkal, és ha az ügyfél engedélyt ad arra, hogy egy titkosított csatornán lekérdezzék az utolsó három havi bankszámla adatait, az algoritmus „elbírálja”, jogosult-e a részletfizetésre. Ezt eddig csak nagy értékű műtéteknél használták.
Most kezdődik egy kísérlet arra, hogy akár egy járóbeteg ellátásért fizetendő 30-40 ezer forint is fizethető legyen részletenként. Ezzel ugyanis újabb rétegeket lehetne bevonni a magánellátásba – érvelt a szakember.
Mind több szolgáltató törekszik arra, hogy az időpont foglalásokkal egy időben a páciens bankszámláján előre zárolja a kezelés díját. Ezt az is indokolja, hogy a lefoglalt időpontoknak a 20 százalékát lemondják, ennek 16 százaléka úgynevezett határidőn túli lemondás, azaz akkor történik, amikor már szinte lehetetlen arra az időpontra más beteget beírni. Ilyenkor a személyzet, és a drága diagnosztikai eszköz ott marad kihasználatlanul. Ez a legrosszabb, ami történhet a szolgáltatókkal. Az előre fizetéssel az ellátók költségei megtérülnek...
FRISS VIDEÓ KÉSZÜLT ORBÁN APJÁNAK HATVANPUSZTAI BIRTOKÁRÓL, EGY ÚJ ÉPÜLET IS LÁTHATÓ RAJTA
TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2024.04.02.
Míg a Partizán nemrég a Hatvanpuszta környékén elterülő földek tulajdoni viszonyait nézte meg, addig a Gulyáságyú Média magát az Orbán Győző tulajdonában álló hatvanpusztai majorságot tekintette meg felülről, írják cikkükben. Ebből az is kiderül, hogy a lap Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt kísérte el egy berepülős alkalomra.
A lap beszámolója szerint szembetűnő változás a korábbi, novemberi státuszhoz képest, hogy az akkor még épülőfélben lévő pálmaház mostanra elkészülhetett, és habár volt előzőleg is ilyen funkciójú építmény a területen, mostanra egy nagyobb áll az ott élők rendelkezésére. Nagy forgalmat tapasztaltak a megtekintés során a Hatvanpusztára vezető magánúton: tizenegy autót számoltak össze ott, és még ennyit láttak a kúria hátsó részén parkolni. Kerti munkásokból nyolc főt számoltak. Emellett úgy látták, hogy épül még valami a birtok jobb hátsó részében, erre utal szerintük a betonalap.
A hatvanpusztai birtok Orbán Győző, Orbán Viktor édesapjának tulajdonában áll, ám sokan a miniszterelnök tulajdonaként tekintenek a majorra. A VSquare egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok információira hivatkozva azt írta, hogy a kormányfő már nemcsak hosszú hétvégéket tölt a családjával a 13 hektáros hatvanpusztai birtokon, de rendszeresen ott fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, illetve üzletembereket. A 19. században József nádor által létrehozott birtok rekonstrukciója becslések szerint 30 millió euróba (kb. 11,5 milliárd forintba) kerülhetett.
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2024.04.02.
Míg a Partizán nemrég a Hatvanpuszta környékén elterülő földek tulajdoni viszonyait nézte meg, addig a Gulyáságyú Média magát az Orbán Győző tulajdonában álló hatvanpusztai majorságot tekintette meg felülről, írják cikkükben. Ebből az is kiderül, hogy a lap Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt kísérte el egy berepülős alkalomra.
A lap beszámolója szerint szembetűnő változás a korábbi, novemberi státuszhoz képest, hogy az akkor még épülőfélben lévő pálmaház mostanra elkészülhetett, és habár volt előzőleg is ilyen funkciójú építmény a területen, mostanra egy nagyobb áll az ott élők rendelkezésére. Nagy forgalmat tapasztaltak a megtekintés során a Hatvanpusztára vezető magánúton: tizenegy autót számoltak össze ott, és még ennyit láttak a kúria hátsó részén parkolni. Kerti munkásokból nyolc főt számoltak. Emellett úgy látták, hogy épül még valami a birtok jobb hátsó részében, erre utal szerintük a betonalap.
A hatvanpusztai birtok Orbán Győző, Orbán Viktor édesapjának tulajdonában áll, ám sokan a miniszterelnök tulajdonaként tekintenek a majorra. A VSquare egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok információira hivatkozva azt írta, hogy a kormányfő már nemcsak hosszú hétvégéket tölt a családjával a 13 hektáros hatvanpusztai birtokon, de rendszeresen ott fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, illetve üzletembereket. A 19. században József nádor által létrehozott birtok rekonstrukciója becslések szerint 30 millió euróba (kb. 11,5 milliárd forintba) kerülhetett.
PREMIER PLÁNBAN NÉZHETJÜK ROGÁN ANTAL PÁLYAFUTÁSÁNAK TALÁN LEGKEMÉNYEBB KOMMUNIKÁCIÓS HÁBORÚJÁT
TELEX
Szerző: HANULA ZSOLT
2024.04.02.
Akit ma Magyarországon egy kicsit is érdekelnek a közügyek, azt jelenleg két dolog foglalkoztatja mindennél erősebben:
Mindkét téma messzire túlmutat saját magán, nagyon súlyos vádak fogalmazódnak meg bennük, és még súlyosabb kérdéseket vetnek fel. Nem tudhatjuk biztosan, melyik állítás mennyire igaz. Azt azonban egészen biztosan tudjuk, hogy a Fidesz propagandagépezete óriási erőkkel dolgozik azon, hogy a közbeszédet a második téma uralja, és az első kikopjon belőle.
Ez a Rogán Antal vezette propagandagépezet az elmúlt 15 évben gyakorlatilag mindenható volt Magyarországon. Választásokat nyert, olyan botrányokat vészelt át, mint Borkai Zsolté vagy Szájer Józsefé, több millió ember gondolkodását hangolta át oroszbarátra és Nyugat-ellenesre, megőrizte a kormány népszerűségét egy tragikus halálozási mutatókat okozó járvány és az azt követő, világbajnok inflációval járó gazdasági válság alatt is. És minden ilyen mutatvány után csak egyre erősebbé vált.
A végtelen erőforrásból dolgozó, verhetetlen csodafegyver 2024 februárjában váratlanul besült. A kegyelmi botrány, az influenszerek tüntetése, majd Magyar Péter színre lépése újabb és újabb botokat tolt a küllők közé, homokot szórt a gépezetbe, tüskéket szúrt a köröm alá, ahogy Orbán Viktor mondaná. Február eleje óta, azaz két teljes hónapja a Fidesz képtelen uralni a közbeszédet, és ilyen hosszú üzemzavarra talán még Simicska Lajos lázadásának idején se volt példa. Ráadásul egy önkormányzati és EP-választás kampányában vagyunk, ami még tovább emeli a tétet.
A zavar kézzelfogható: már március 15. sem arról szólt, mit mondott Orbán, hanem arról, mit mondott Magyar Péter, ez pedig a NER-időszámítás éveiben egyedülálló anomália. Hullanak a fejek a Fideszben és környékén: Novák Katalin, Varga Judit, Balog Zoltán; vannak, akik szerint már Gulyás Gergelyben is megrendült a bizalom. Érdemes hát hátrébb lépni kettőt, és megnézni, hogyan kommunikálnak ebben a példátlan krízishelyzetben a magyar politikai szereplők, és ez mit mond el róluk.
Hogyan kommunikál Magyar Péter?
Senki nem tudja, Magyar Pétert eddig mennyire a mázli és mennyire a profizmus röptette, hogy mennyire improvizál, és mennyire van tudatos tervezés a megszólalásai és akciói mögött. Viszont eddig nagyjából minden bejött neki, annyira, hogy arra senki, jó eséllyel ő maga sem számított.
Dupla vagy semmit játszik, és eddig mindig nyert: benne volt a pakliban, hogy csak pár százan fognak lézengeni a március 15-i eseményén, vagy hogy kevesen lesznek az alig pár órával előre meghirdetett tüntetésén másfél héttel később – de tömeg volt mind a kétszer. És tömeg van a Facebookon is, ahol Magyar két hónap alatt a top 10 legnagyobb magyar politikusi oldal közé hozta fel a követőtáborát. Ugyan Jakab Péter tündöklése és bukása óta tudjuk, hogy erre még nem feltétlenül lehet várat építeni, azért mindenképpen mutat valamit. Ha mást nem, hát a Török Gábor által is említett őrületes messiásváró hangulatot az ellenzéki oldalon.
Magyar hatékonyan kommunikál, ritkán bakizik, elkerüli a csapdákat, nem megy bele vesztes szócsatákba, ehelyett rutinosan keretezi át a számára kellemetlen témákat. Ráadásul úgy néz ki, mintha az egészet még élvezné is, amikor például megjelenik az őt gyalázó fideszesek posztjai alatt, kommentben beszól nekik, jellemzően valami régi anekdotát előszedve, és ezzel rendszeresen elérve a kommentháborúk szent grálját, a ratio-t. Ez régi twitteres szleng, ami azt jelenti, hogy egy komment népszerűbb, mint a poszt, ami alá írták – kiütéses győzelem idegen pályán, nagy dicsőség...
Szerző: HANULA ZSOLT
2024.04.02.
- Egy miniszter és köre kihúzatta magát egy gigantikus korrupciós ügy ügyészségi nyomozati anyagából.
- Egy másik minisztert éveken át terrorizált és bántalmazott a férje.
Mindkét téma messzire túlmutat saját magán, nagyon súlyos vádak fogalmazódnak meg bennük, és még súlyosabb kérdéseket vetnek fel. Nem tudhatjuk biztosan, melyik állítás mennyire igaz. Azt azonban egészen biztosan tudjuk, hogy a Fidesz propagandagépezete óriási erőkkel dolgozik azon, hogy a közbeszédet a második téma uralja, és az első kikopjon belőle.
Ez a Rogán Antal vezette propagandagépezet az elmúlt 15 évben gyakorlatilag mindenható volt Magyarországon. Választásokat nyert, olyan botrányokat vészelt át, mint Borkai Zsolté vagy Szájer Józsefé, több millió ember gondolkodását hangolta át oroszbarátra és Nyugat-ellenesre, megőrizte a kormány népszerűségét egy tragikus halálozási mutatókat okozó járvány és az azt követő, világbajnok inflációval járó gazdasági válság alatt is. És minden ilyen mutatvány után csak egyre erősebbé vált.
A végtelen erőforrásból dolgozó, verhetetlen csodafegyver 2024 februárjában váratlanul besült. A kegyelmi botrány, az influenszerek tüntetése, majd Magyar Péter színre lépése újabb és újabb botokat tolt a küllők közé, homokot szórt a gépezetbe, tüskéket szúrt a köröm alá, ahogy Orbán Viktor mondaná. Február eleje óta, azaz két teljes hónapja a Fidesz képtelen uralni a közbeszédet, és ilyen hosszú üzemzavarra talán még Simicska Lajos lázadásának idején se volt példa. Ráadásul egy önkormányzati és EP-választás kampányában vagyunk, ami még tovább emeli a tétet.
A zavar kézzelfogható: már március 15. sem arról szólt, mit mondott Orbán, hanem arról, mit mondott Magyar Péter, ez pedig a NER-időszámítás éveiben egyedülálló anomália. Hullanak a fejek a Fideszben és környékén: Novák Katalin, Varga Judit, Balog Zoltán; vannak, akik szerint már Gulyás Gergelyben is megrendült a bizalom. Érdemes hát hátrébb lépni kettőt, és megnézni, hogyan kommunikálnak ebben a példátlan krízishelyzetben a magyar politikai szereplők, és ez mit mond el róluk.
Hogyan kommunikál Magyar Péter?
Senki nem tudja, Magyar Pétert eddig mennyire a mázli és mennyire a profizmus röptette, hogy mennyire improvizál, és mennyire van tudatos tervezés a megszólalásai és akciói mögött. Viszont eddig nagyjából minden bejött neki, annyira, hogy arra senki, jó eséllyel ő maga sem számított.
Dupla vagy semmit játszik, és eddig mindig nyert: benne volt a pakliban, hogy csak pár százan fognak lézengeni a március 15-i eseményén, vagy hogy kevesen lesznek az alig pár órával előre meghirdetett tüntetésén másfél héttel később – de tömeg volt mind a kétszer. És tömeg van a Facebookon is, ahol Magyar két hónap alatt a top 10 legnagyobb magyar politikusi oldal közé hozta fel a követőtáborát. Ugyan Jakab Péter tündöklése és bukása óta tudjuk, hogy erre még nem feltétlenül lehet várat építeni, azért mindenképpen mutat valamit. Ha mást nem, hát a Török Gábor által is említett őrületes messiásváró hangulatot az ellenzéki oldalon.
Magyar hatékonyan kommunikál, ritkán bakizik, elkerüli a csapdákat, nem megy bele vesztes szócsatákba, ehelyett rutinosan keretezi át a számára kellemetlen témákat. Ráadásul úgy néz ki, mintha az egészet még élvezné is, amikor például megjelenik az őt gyalázó fideszesek posztjai alatt, kommentben beszól nekik, jellemzően valami régi anekdotát előszedve, és ezzel rendszeresen elérve a kommentháborúk szent grálját, a ratio-t. Ez régi twitteres szleng, ami azt jelenti, hogy egy komment népszerűbb, mint a poszt, ami alá írták – kiütéses győzelem idegen pályán, nagy dicsőség...
POTTYONDY EDINA: BÁNTALMAZOTT ASSZONY, BÁNTALMAZOTT ORSZÁG, BÁNTALMAZÓ KORMÁNY - MEGROPPANT A NER
POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.04.02.
Bántalmazott asszony, bántalmazott ország, bántalmazó kormány - Megroppant a NER.
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.04.02.
Bántalmazott asszony, bántalmazott ország, bántalmazó kormány - Megroppant a NER.
NEM CSAK AZ ÁLLAMPOLGÁRNAK KELL SZERETNIE A HAZÁJÁT, A HAZÁNAK IS SZERETNIE KELLENE ÁLLAMPOLGÁRAIT
HÍRKLIKK
A nagy technikai civilizációs robbanás után óriási különbség lett az egyéni tudás, ismeret, meg az emberiség tudása és ismerete között. Ezzel pedig nagyon keményen vissza lehet élni. A magyar kormány az oktatás újra „poroszosításával” ezt meg is teszi – véli Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének bizottmányi tagja. Szerinte a diktatúrák mindig arra játszanak, hogy lelkes, életüket áldozó, de véletlenül se gondolkodó alattvalóik legyenek. Pedig csak azt a hazát lehet szeretni, amely gondoskodik rólunk, és mindent megtesz azért, hogy békességben, és nyugalomban éljünk. Mint mondja, nem csak az állampolgárnak kellene szeretnie a hazáját, hanem a hazának is szeretnie kellene az állampolgárait, de ezt mindig el szoktuk felejteni.
Kopcsik István szerint mindig az állam akarja megmondani mi a követelményrendszer. Így megy ez már 6000 éve, amióta az első államok kialakultak, és kialakult az írásbeliség meg a rendszerszerű tanítás. Csak különböző rendszerekben ez különféleképp alakul, van, ahol durvábban, van, ahol kevésbé. A reformkorban, a kiegyezés után is így volt – bár ez utóbbiban volt egy-két jó dolog is, mint például a nőiskoláztatás –, de a későbbiekben így történt a Horthy-korszakban is a Klebelsberg-féle népoktatás fejlesztéssel együtt. A tanár-diák autonómia a felvilágosodás után már a liberális vonalhoz tartozik. De az államok mindig elitképzésre törekedtek, az elit mindig megkapta a maga kis elitiskolájában, ami kell. És ebben az esetben nem pénzről, és nem csak az egyházakról van szó. Az elit megcsinálta a maga iskoláit, ahol egész mást tanultak, mint a többiek. Nálunk is ez a gond most. A nagy technikai civilizációs robbanás után óriási különbség lett az egyéni tudás, ismeret, meg az emberiség tudása és ismerete között. Ezzel pedig nagyon keményen vissza lehet élni.
Kopcsik István szerint az, hogy mennyire tudta egy-egy állam maga alá rendelni a kultúrát, a reformkortól kezdve mindig attól függött, hogy kik tanítottak. A pedagógusokon, a szaktanárokon tehát nagyon sok múlik. A szakember katasztrófának tartja jelenlegi kormány igyekezetét, hogy újra „poroszosítsák” az oktatást, hogy a tanár és a diák végrehajtó legyen és ne alkotó, ne keressék a saját és a világ problémáinak megoldását, hanem vegyék tudomásul azt, amit hivatalosan mondanak nekik. Ez látszik egy az egyben Erich Maria Remarque „Nyugaton a helyzet változatlan” című regényében is. Minél diktatórikusabb egy rendszer, annál keményebb és durvább a történet. De ide tartozik a Hannibál tanár úr, az 1956-ban készült magyar film, amit Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című szatirikus kisregénye alapján Fábri Zoltán rendezett, vagy épp Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című regénye főhősének, Nyilas Misinek a története is. A diktatúrák mindig arra játszanak, hogy lelkes, életüket áldozó alattvalóik legyenek, és véletlenül se gondolkodjanak...
Szerző: MILLEI ILONA
2024.04.02.
Kopcsik István szerint mindig az állam akarja megmondani mi a követelményrendszer. Így megy ez már 6000 éve, amióta az első államok kialakultak, és kialakult az írásbeliség meg a rendszerszerű tanítás. Csak különböző rendszerekben ez különféleképp alakul, van, ahol durvábban, van, ahol kevésbé. A reformkorban, a kiegyezés után is így volt – bár ez utóbbiban volt egy-két jó dolog is, mint például a nőiskoláztatás –, de a későbbiekben így történt a Horthy-korszakban is a Klebelsberg-féle népoktatás fejlesztéssel együtt. A tanár-diák autonómia a felvilágosodás után már a liberális vonalhoz tartozik. De az államok mindig elitképzésre törekedtek, az elit mindig megkapta a maga kis elitiskolájában, ami kell. És ebben az esetben nem pénzről, és nem csak az egyházakról van szó. Az elit megcsinálta a maga iskoláit, ahol egész mást tanultak, mint a többiek. Nálunk is ez a gond most. A nagy technikai civilizációs robbanás után óriási különbség lett az egyéni tudás, ismeret, meg az emberiség tudása és ismerete között. Ezzel pedig nagyon keményen vissza lehet élni.
Kopcsik István szerint az, hogy mennyire tudta egy-egy állam maga alá rendelni a kultúrát, a reformkortól kezdve mindig attól függött, hogy kik tanítottak. A pedagógusokon, a szaktanárokon tehát nagyon sok múlik. A szakember katasztrófának tartja jelenlegi kormány igyekezetét, hogy újra „poroszosítsák” az oktatást, hogy a tanár és a diák végrehajtó legyen és ne alkotó, ne keressék a saját és a világ problémáinak megoldását, hanem vegyék tudomásul azt, amit hivatalosan mondanak nekik. Ez látszik egy az egyben Erich Maria Remarque „Nyugaton a helyzet változatlan” című regényében is. Minél diktatórikusabb egy rendszer, annál keményebb és durvább a történet. De ide tartozik a Hannibál tanár úr, az 1956-ban készült magyar film, amit Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című szatirikus kisregénye alapján Fábri Zoltán rendezett, vagy épp Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című regénye főhősének, Nyilas Misinek a története is. A diktatúrák mindig arra játszanak, hogy lelkes, életüket áldozó alattvalóik legyenek, és véletlenül se gondolkodjanak...
SOMOGYI ANDRÁS : HAJDÚ A NER MOSÓGÉPE, HÚSVÉTI LETÁMADÁS ÜNNEPE ROGÁN MÓDRA❗
SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.04.01.
Hajdú a NER mosógépe, Húsvéti letámadás ünnepe Rogán módra❗
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.04.01.
Hajdú a NER mosógépe, Húsvéti letámadás ünnepe Rogán módra❗
2024. április 1., hétfő
RADÓ PÉTER: A KONZERVATÍV OKTATÁSTUDOMÁNY...
TANI-TANI ONLINE
Szerző: RADÓ PÉTER
2023.03.31.
...védelmében. Az MCC növekvő befolyása az oktatásról szóló diskurzusra nem a konzervatív, hanem a szélsőjobboldali (illiberális populista) befolyást erősíti. Radó Péter írása
"...ha a szélsőjobbos populista diskurzust némi fantáziával mégiscsak oktatáspolitikai programnak tekintjük, annak minden lehetséges eleme már rég megvalósult".
Mark Twain egyik halhatatlan mondása így hangzik: „Az egyik század radikálisa a következő század konzervatívja. A radikálisok alkotják meg a nézeteket. Amikor már elhasználták azokat, a konzervatívok átveszik őket.” Mivel én nem vagyok konzervatív, akár megtehetném, hogy visszafogott derűvel elkönyvelem az idézet mély igazságát, és minden konzervatív gondolatot gondosan felcímkézve a múzeumi tárgyakat őrző vitrin üvege mögé helyezek. Sajnálatos módon azonban látom az idézetben elrejtett csapdát, ezért kénytelen vagyok feltenni a kérdést: valóban minden besorolható a politikai konzervativizmus címkéje mögé, ami a konzervativizmus tiszteletet parancsoló álruhája mögé rejtőzik?
Az ezzel kapcsolatos kétségeket az ébresztette fel bennem, hogy az oktatásról szóló nyilvános diskurzusban a Matthias Corvinus Collegium (MCC) bőségesen áradó erőforrásainak felhasználásával gőzerővel zajlik egyfajta konzervatív térfoglalás. Ez a szellemi térfoglalás hosszú és nehezen olvasható esszékkel, konferenciákkal és előadásokkal, könyvkiadással, sajtónyilatkozatokkal és a köztévé valamelyik csatornáján szórt „szakértői” panelbeszélgetésekkel zajlik, s mindezt az MCC-én folyó „tudományos tevékenység” legitimálja. A 2010-es politikai fordulat óta zajló államkonzervatív rendszerépítés bő évtizede során előszőr fordul elő, hogy a közoktatásban a kedélyeket nem elsősorban az borzolja, hogy mit csinál a pártállam, hanem az, hogy a pártállam MCC-n keresztül fizetett ideológusai mi mindent hordanak össze. Az érthető okból kicsit talán hisztérikusan kritikus reakciók sokfélék, de van egy közös elemük: fenntartások nélkül elfogadják a beszélők és mondanivalójuk konzervatív önbesorolását. Az alábbiakban annak bizonyítására teszek kísérletet, hogy ez hiba.
Az MCC mögött álló hatalompolitikai szerkezet
Bár ez meglepő lehet, de az első dolog, amit tisztázni érdemes, az, hogy miért kell ezzel foglalkozni? Puszta szakmai kötelességtudatból egy ideje olvasom az MCC szakértőinek nyilatkozatait és az előadásaikról szóló beszámolókat (mely utóbbiakat érdemes némi fenntartással kezelni, mert nehéz eldönteni, hogy az újságírók mennyire reprodukálják pontosan az elhangzott szövegeket), meghallgatom a neten elérhető stúdióbeszélgetéseket, sőt, még Orbán Balázs Kommentárban megjelent nagyon hosszú és kissé zavaros oktatásról szóló esszéjét1is türelmesen végigolvastam. A felháborodott reakciók ellenére jódarabig elhessegettem magamtól a gondolatot, hogy reagáljak az MCC-ből áradó kommunikációs zajra, mégpedig két okból. Részben azért, mert ezen a színvonalon szinte lehetetlen értelmes szakmai diskurzust folytatni, részben pedig mert az MCC szellemi térfoglalása mögött álló hatalmi szerkezetről szóló tudásunkhoz annak „oktatástudományi” tevékenységéről szóló reflexió nem tesz hozzá semmit – márpedig a lényeg véleményem szerint éppen ebben van. Ami miatt meggondoltam magam, az a 2022-es PISA kutatás eredményeiről szóló első meggondolatlan pánikreakciók voltak, melyek nem feltétlenül az európai oktatási rendszerek teljesítményromlása mögötti okok időigényes és alapos feltárásáról szóltak, hanem egy az MCC által képviselt – látszólag – konzervatív megközelítéshez való visszatérés szükségességéről. Ez az érzelmi reakció nem csak azért veszélyes, mert felerősíti az illiberális nézetekkel szembeni fogékonyságot, de azért is, mert hiteltelenítheti az elmúlt évtizedekben lezajlott oktatástudományi paradigmaváltást is. Mindezek miatt tehát mégiscsak foglalkoznom kell a dologgal.
Mindenekelőtt tehát érdemes röviden felvázolni azt a hatalompolitikai konstrukciót, ami az MCC-s térfoglalást megszülte, mert e nélkül az a látszat keletkezne, mintha valóban eszmék harcáról lenne szó. Az MCC térfoglalási kísérlete mögött a lényeg a már régóta jól ismert és jól bejáratott autokratikus hatalomgyakorlási konstrukció. Ez azon alapul, hogy napi szinten egyetlen autoriter vezető sem képes egyszerre 15-20 embernél népesebb személyes kapcsolathálózatot működtetni. Mivel az egyszemélyi uralom formális protokollok alapján működő intézményeken keresztül nehezen biztosítható, az egyszemélyi vezetőnek minden egyes terület élére egy hozzá feltétlenül lojális, őt minden tekintetben kiszolgáló embert, egy helytartót kell állítania, akinek hatalmát megint csak nem feltétlenül formális felhatalmazások, hanem a mögötte álló egyszemélyi vezető támogatása biztosítja. Mivel az erre a szerepre aspiráló emberek folyamatosan versenyeztetve vannak, az egyszemélyi vezető kontrolja fölöttük nagyon erős. A helytartók akkor képesek eljátszani a nekik szánt szerepet, ha a rájuk bízott terület kormányzati irányítása számos kormánytag között oszlik meg, tehát nincs más, aki egy szektor egészével kapcsolatban döntéseket hozhatna. (Ebből a szempontból mindegy, hogy a helytartó maga is tagja-e a kormánynak, vagy sem.) Ez egy egyszerű, a korai feudalizmus erős királyi kíséretének működési logikájában gyökeredző megoldás, melynek segítségével az egyre komplexebbé váló modern társadalmakat már nagyon régóta, nagyjából a 16. század óta nem lehet hatékonyan kormányozni. Autokraták körében azonban mégis népszerű eljárás, mert ez biztosítja a hatalmukat. A gazdaságpolitika de facto irányítója Nagy Márton például azért cselekvőképes, mert a gazdaságirányítást hét egymással versengő miniszter között szórták szét.
A jelek szerint a kormányban három részre szakított oktatásirányítás új helytartója az egyszemélyi vezető politikai igazgatója, Orbán Balázs lett, vagy legalább is ezt erősen ambicionálja. Nem tudható pontosan, hogy a politikai igazgató felhatalmazása milyen területekre terjed ki, de egyre valószínűbb, hogy az oktatás már az övé, és ez véget vethet Pintér Sándor önálló, a „teljesítményértékelésen” alapuló bérdifferenciáláshoz hasonló önálló kezdeményezései rövid időszakának. A hatalomgyakorlási szerkezeten belüli térfoglalást mindig kommunikációs hadjárat vezeti be, ami részben „miheztartás végett” jellegű hatalmi üzenetek gyűjteménye, melyeket lojális iskolaigazgatók beleszőhetnek tanévnyitó beszédeikbe, részben pedig a „másképp gondolkodók” kirekesztésének/kiszorításának eszköze. Valódi – és talán ez a legfontosabb – funkciója azonban az „intellektuális” erőfitogtatás, amelyet az állampárton belüli pozícióharcok során vezető szerepre szóló igénybejelentésként lehet dekódolni. Amennyire én látom, nincs többről szó, mint hogy a miniszterelnök politikai igazgatója, aki egyúttal az MCC kuratóriumának elnöke, az MCC erre a célra felépített kapacitásait mozgósítja annak érdekében, hogy oktatáspolitikai „erőközpontként” pozícionálja saját magát. Azt sokakkal ellentétben nem gondolom, hogy az MCC-ből kikerülő nyilatkozatok eldöntött oktatáspolitikai beavatkozások kommunikációs előkészítését szolgálják, azt azonban igen, hogy az önjáróvá váló kommunikáció előbb-utóbb kormányzati beavatkozásokat szül majd.
Az illiberális és centrista konzervatív oktatáspolitika szétválaszthatósága
A politikai-kormányzati kontextusról szóló rövid jelzés után rátérhetünk írásom alapkérdésére, mégpedig arra a dilemmára, hogy tényleg konzervatív-e mindenki, aki annak láttatja magát? Esetünkben egy konzervatív illiberális és populista párt ideológusainak megnyilvánulásairól van szó, tehát kézenfekvő első lépés a politikai ideológiák és értékvilágok elemzése. Ez tűnik az egyszerűbb vállalkozásnak. A politikai elemzők nagy magabiztossággal képesek különbséget tenni a centrista konzervatív és az illiberális populista politikai pártok között az általuk kibocsájtott dokumentumok és nyilatkozatok értékhátterének elemzése alapján, ugyanis vannak olyan a centrista konzervatív pártok által elismert és képviselt értékek, melyeket az illiberális pártok elutasítanak. Ezek egy része euro-atlanti civilizációs alapérték, mint például a demokrácia, a pluralizmus, a kisebbségek jogai, az emberi jogok, az állam semlegessége és a jogállamiság. Ezeken kívül vannak olyan telivér hagyományos konzervatív értékek, melyekkel az illiberálisok – hol nyíltan, hol nem bevallott módon – szintén szembefordulnak. Ezek közé tartozik a tulajdon – részben morális alapú – védelme, az adóztatás ésszerű mértékben alacsony szintre korlátozása, a teljesítményen alapuló elszámoltathatóság és az intézmények stabilitása által biztosított fékek.
Ez a gyakorlatban is jól alkalmazható, a politikai értékeken alapuló metódus azonban elveszíti az érvényességét, ha az oktatáspolitikai (általában: közpolitikai) gyakorlat felől kíséreljük meg a kétféle politikai irányzat szétválasztását. Ennek oka az, hogy az oktatáspolitika-alkotás egy nagyon komplex térben zajlik, s ez nem teszi lehetővé az értékek és a konkrét kormányzati beavatkozások közötti kapcsolat rövidre zárását. Vannak ugyan általában politikai irányzatokhoz lazán köthető szakmapolitikai irányultságok, de nem sok. Ezek egyike például az, hogy a konzervatív kormányok általában jobban kedvelik a tanulói teljesítmények mérésén alapuló beavatkozásokat, mint a baloldali pártok, de ez sem törvényszerű. Az első és eddig egyetlen olyan magyarországi kísérlet például, amely következményeket kapcsolt az iskolaszintű kompetenciamérési eredményekhez, egy szocialista vezetésű kormányhoz kapcsolódik. A konkrét oktatáspolitikai beavatkozások döntő többsége ideológiai értelemben semleges, bármikor felbukkanhatnak szinte bármilyen ideológiai hátterű kormányzat tevékenységében. Mindezt egy példával illusztrálva: 2010 után a FIDESZ egyik első változtatása a kötelező beiskolázás időpontjának hatéves életkorra való rögzítése volt, amely szakított a korábbi kormányok ezzel kapcsolatos rugalmas szabályozásával, s ami jelentős felháborodást szült az oktatás szereplőinek nagy része körében. Ezzel szemben a nem kevésbé illiberális lengyel Jog és Igazság Párt (PiS) 2015-ös hatalomra kerülése után a korábbi kormányok által hatéves korban megállapított kötelező beiskolázást hétéves korra tolta ki – természetesen jelentős felháborodást szülve az oktatás szereplőinek nagy része körében. Vannak ugyan „indikatív” oktatáspolitikai kezdeményezések, melyek kimondottan az illiberális pártok repertoárjába tartoznak (mint például a „genderideológiák” és az „LMBTQ propaganda” kiszorítása az oktatásból), de ezek is nagyon ritkák.
Van azonban egy lehetséges, a politikai ideológiákat és a konkrét oktatáspolitikai beavatkozásokat összekapcsoló köztes megközelítés is. Amikor nemrégiben a CEU DI által vezetett nemzetközi kutatás keretében Mikola Bálinttal írt tanulmányunkban2 az illiberális pártok oktatás- és kultúrpolitikáját vizsgáltuk, összehasonlító elemzést végeztünk az akkor hatalmon lévő két illiberális párt, a FIDESZ és a PiS nyilvános és rejtett oktatáspolitikai és kultúrpolitikai napirendjeiről, az általuk kezdeményezett és/vagy gyakorlatba átültetett konkrét beavatkozásokról. Azt találtuk, hogy a FIDESZ oktatáspolitikai napirendjét 2010 óta folyamatosan és egészen elképesztő mértékben a politikai hatalom koncentrációját szolgáló változtatások uralják. Ezekhez képest a valódi (tényekkel jól dokumentált) problémák megoldását szolgáló, az ideológiai célokat közvetlenül érvényesítő és a „populista” (a korábbi kormányok népszerűtlen intézkedésitől való elhatárolódást szolgáló) változtatások erős kisebbségben voltak. Lengyelországgal kapcsolatban ez a módszer hatékonyabbnak bizonyult, ugyanis a hajlamait tekintve nem kevésbé autokratikus PiS jóval kisebb politikai mozgástere miatt az oktatáspolitikai napirendjében sokkal nagyobb volt az ideológiai célokat közvetlenül szolgáló kezdeményezések aránya.
Ez is azt bizonyítja, hogy az illiberális értékvilág oktatáspolitikai érvényesíthetősége merőben kontextuális kérdés, a politikai ideológiáktól független tényezőktől függ. A FIDESZ kétharmados országgyűlési többsége birtokában és a csekély társadalmi ellenállásnak köszönhetően gátlástalanul a közvetlen politikai kontrollt szolgáló adminisztratív centralizáció jegyében szervezhette át a közoktatást, ami utat nyitott a demokratikus játékszabályok, a pluralizmus és a jogállamiság tagadásán alapuló illiberális politikai értékrend számára. Ez az, ami egy centrista konzervatív párt kormányzása alatt elképzelhetetlen lenne, ugyanis a demokratikus és jogállami játékszabályok tisztelete és betartása miatt érvényesülne az értékek, érdekek és szakmapolitikai meggyőződések pluralitása, s az intézmények stabilitása sokkal erőteljesebb szempont lenne, mint a politikai hatalom koncentrációja.
Eddigi mondanivalóm az illiberális konzervatív populizmus és a tradicionális (centrista) konzervatívizmus szétválasztásán és szembeállításán alapszik. Meg kell azonban engedni azt a lehetőséget, hogy eszmetörténeti értelemben a lehatárolás nem, vagy egyre kevésbé létezik, mert maga a politikai konzervativizmus, illetve annak fősodra válik egyre illiberálisabbá és populistábbá. Ennek eldöntése minden bizonnyal pompás feladvány egy konzervatív eszmetörténettel foglalkozó kutató számára. A jelen kihívásaira adható lehetséges problémamegoldó válaszok szempontjából – tehát közpolitikai perspektívából nézve – ez a dilemma alapvetően értelmetlen; amíg alapvetően konzervatív értékeket valló és nem illiberális kutatók és szakértők sokasága dolgozik a közoktatás minőségének javításán és alkalmazkodóképességének erősítésén, addig ez nem is lenne igazságos. Magyarországtól eltekintve Európában az illiberális oktatáspolitikai diskurzus még marginális pozícióban van.
Az illiberális oktatáspolitikai diskurzus
És ezzel el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy miben különbözik az MCC által egyre gazdagabb példatárral felszerelt illiberális oktatáspolitikai diskurzus a hagyományos konzervatív oktatáspolitikai diskurzustól. Elsősorban ezeket a különbségeket kell szisztematikusan feltérképeznünk, ugyanis az illiberális oktatáspolitikai narratívák – megtévesztő módon – bőségesen merítenek a tradicionális konzervatív értékvilág hívószavaiból, mint például a család, a tradíció, a nemzeti közösség vagy – főleg Kelet-Európában – a keresztény vallási értékek.
Véleményem szerint ami megkülönbözteti az MCC képviselői által – legalább is nyelvi értelemben – meglehetősen koherens módon képviselt oktatáspolitikai narratívát a hagyományos konzervatív narratívától, az alapvetően a populizmus és mindaz, ami ebből következik: (1) a „progresszívnek” nevezett fősodor oktatási diskurzussal való szembefordulás (melyben összemosódnak a konzervatív, liberális és baloldali megközelítések); (2) a nemzetközi fősodor diskurzust informáló, illetve azt részben konstruáló oktatástudománytól való elfordulás; (3) az „establishmenttel” (a hagyományos oktatáskutatói elittel és az oktatáspolitika szervezett érdekcsoportjaival) való szembefordulás; (4) az oktatásról szóló narratíva apologetikus, az autokratikus hatalomkoncentrációt és ideológiai indoktrinációt hitelesítő funkciója; (5) a felelősség alól való felmentéssel (felelősségáthárítással) szerzett népszerűség. Vegyük sorra ezeket!
Szerző: RADÓ PÉTER
2023.03.31.
"...ha a szélsőjobbos populista diskurzust némi fantáziával mégiscsak oktatáspolitikai programnak tekintjük, annak minden lehetséges eleme már rég megvalósult".
Mark Twain egyik halhatatlan mondása így hangzik: „Az egyik század radikálisa a következő század konzervatívja. A radikálisok alkotják meg a nézeteket. Amikor már elhasználták azokat, a konzervatívok átveszik őket.” Mivel én nem vagyok konzervatív, akár megtehetném, hogy visszafogott derűvel elkönyvelem az idézet mély igazságát, és minden konzervatív gondolatot gondosan felcímkézve a múzeumi tárgyakat őrző vitrin üvege mögé helyezek. Sajnálatos módon azonban látom az idézetben elrejtett csapdát, ezért kénytelen vagyok feltenni a kérdést: valóban minden besorolható a politikai konzervativizmus címkéje mögé, ami a konzervativizmus tiszteletet parancsoló álruhája mögé rejtőzik?
Az ezzel kapcsolatos kétségeket az ébresztette fel bennem, hogy az oktatásról szóló nyilvános diskurzusban a Matthias Corvinus Collegium (MCC) bőségesen áradó erőforrásainak felhasználásával gőzerővel zajlik egyfajta konzervatív térfoglalás. Ez a szellemi térfoglalás hosszú és nehezen olvasható esszékkel, konferenciákkal és előadásokkal, könyvkiadással, sajtónyilatkozatokkal és a köztévé valamelyik csatornáján szórt „szakértői” panelbeszélgetésekkel zajlik, s mindezt az MCC-én folyó „tudományos tevékenység” legitimálja. A 2010-es politikai fordulat óta zajló államkonzervatív rendszerépítés bő évtizede során előszőr fordul elő, hogy a közoktatásban a kedélyeket nem elsősorban az borzolja, hogy mit csinál a pártállam, hanem az, hogy a pártállam MCC-n keresztül fizetett ideológusai mi mindent hordanak össze. Az érthető okból kicsit talán hisztérikusan kritikus reakciók sokfélék, de van egy közös elemük: fenntartások nélkül elfogadják a beszélők és mondanivalójuk konzervatív önbesorolását. Az alábbiakban annak bizonyítására teszek kísérletet, hogy ez hiba.
Az MCC mögött álló hatalompolitikai szerkezet
Bár ez meglepő lehet, de az első dolog, amit tisztázni érdemes, az, hogy miért kell ezzel foglalkozni? Puszta szakmai kötelességtudatból egy ideje olvasom az MCC szakértőinek nyilatkozatait és az előadásaikról szóló beszámolókat (mely utóbbiakat érdemes némi fenntartással kezelni, mert nehéz eldönteni, hogy az újságírók mennyire reprodukálják pontosan az elhangzott szövegeket), meghallgatom a neten elérhető stúdióbeszélgetéseket, sőt, még Orbán Balázs Kommentárban megjelent nagyon hosszú és kissé zavaros oktatásról szóló esszéjét1is türelmesen végigolvastam. A felháborodott reakciók ellenére jódarabig elhessegettem magamtól a gondolatot, hogy reagáljak az MCC-ből áradó kommunikációs zajra, mégpedig két okból. Részben azért, mert ezen a színvonalon szinte lehetetlen értelmes szakmai diskurzust folytatni, részben pedig mert az MCC szellemi térfoglalása mögött álló hatalmi szerkezetről szóló tudásunkhoz annak „oktatástudományi” tevékenységéről szóló reflexió nem tesz hozzá semmit – márpedig a lényeg véleményem szerint éppen ebben van. Ami miatt meggondoltam magam, az a 2022-es PISA kutatás eredményeiről szóló első meggondolatlan pánikreakciók voltak, melyek nem feltétlenül az európai oktatási rendszerek teljesítményromlása mögötti okok időigényes és alapos feltárásáról szóltak, hanem egy az MCC által képviselt – látszólag – konzervatív megközelítéshez való visszatérés szükségességéről. Ez az érzelmi reakció nem csak azért veszélyes, mert felerősíti az illiberális nézetekkel szembeni fogékonyságot, de azért is, mert hiteltelenítheti az elmúlt évtizedekben lezajlott oktatástudományi paradigmaváltást is. Mindezek miatt tehát mégiscsak foglalkoznom kell a dologgal.
Mindenekelőtt tehát érdemes röviden felvázolni azt a hatalompolitikai konstrukciót, ami az MCC-s térfoglalást megszülte, mert e nélkül az a látszat keletkezne, mintha valóban eszmék harcáról lenne szó. Az MCC térfoglalási kísérlete mögött a lényeg a már régóta jól ismert és jól bejáratott autokratikus hatalomgyakorlási konstrukció. Ez azon alapul, hogy napi szinten egyetlen autoriter vezető sem képes egyszerre 15-20 embernél népesebb személyes kapcsolathálózatot működtetni. Mivel az egyszemélyi uralom formális protokollok alapján működő intézményeken keresztül nehezen biztosítható, az egyszemélyi vezetőnek minden egyes terület élére egy hozzá feltétlenül lojális, őt minden tekintetben kiszolgáló embert, egy helytartót kell állítania, akinek hatalmát megint csak nem feltétlenül formális felhatalmazások, hanem a mögötte álló egyszemélyi vezető támogatása biztosítja. Mivel az erre a szerepre aspiráló emberek folyamatosan versenyeztetve vannak, az egyszemélyi vezető kontrolja fölöttük nagyon erős. A helytartók akkor képesek eljátszani a nekik szánt szerepet, ha a rájuk bízott terület kormányzati irányítása számos kormánytag között oszlik meg, tehát nincs más, aki egy szektor egészével kapcsolatban döntéseket hozhatna. (Ebből a szempontból mindegy, hogy a helytartó maga is tagja-e a kormánynak, vagy sem.) Ez egy egyszerű, a korai feudalizmus erős királyi kíséretének működési logikájában gyökeredző megoldás, melynek segítségével az egyre komplexebbé váló modern társadalmakat már nagyon régóta, nagyjából a 16. század óta nem lehet hatékonyan kormányozni. Autokraták körében azonban mégis népszerű eljárás, mert ez biztosítja a hatalmukat. A gazdaságpolitika de facto irányítója Nagy Márton például azért cselekvőképes, mert a gazdaságirányítást hét egymással versengő miniszter között szórták szét.
A jelek szerint a kormányban három részre szakított oktatásirányítás új helytartója az egyszemélyi vezető politikai igazgatója, Orbán Balázs lett, vagy legalább is ezt erősen ambicionálja. Nem tudható pontosan, hogy a politikai igazgató felhatalmazása milyen területekre terjed ki, de egyre valószínűbb, hogy az oktatás már az övé, és ez véget vethet Pintér Sándor önálló, a „teljesítményértékelésen” alapuló bérdifferenciáláshoz hasonló önálló kezdeményezései rövid időszakának. A hatalomgyakorlási szerkezeten belüli térfoglalást mindig kommunikációs hadjárat vezeti be, ami részben „miheztartás végett” jellegű hatalmi üzenetek gyűjteménye, melyeket lojális iskolaigazgatók beleszőhetnek tanévnyitó beszédeikbe, részben pedig a „másképp gondolkodók” kirekesztésének/kiszorításának eszköze. Valódi – és talán ez a legfontosabb – funkciója azonban az „intellektuális” erőfitogtatás, amelyet az állampárton belüli pozícióharcok során vezető szerepre szóló igénybejelentésként lehet dekódolni. Amennyire én látom, nincs többről szó, mint hogy a miniszterelnök politikai igazgatója, aki egyúttal az MCC kuratóriumának elnöke, az MCC erre a célra felépített kapacitásait mozgósítja annak érdekében, hogy oktatáspolitikai „erőközpontként” pozícionálja saját magát. Azt sokakkal ellentétben nem gondolom, hogy az MCC-ből kikerülő nyilatkozatok eldöntött oktatáspolitikai beavatkozások kommunikációs előkészítését szolgálják, azt azonban igen, hogy az önjáróvá váló kommunikáció előbb-utóbb kormányzati beavatkozásokat szül majd.
Az illiberális és centrista konzervatív oktatáspolitika szétválaszthatósága
A politikai-kormányzati kontextusról szóló rövid jelzés után rátérhetünk írásom alapkérdésére, mégpedig arra a dilemmára, hogy tényleg konzervatív-e mindenki, aki annak láttatja magát? Esetünkben egy konzervatív illiberális és populista párt ideológusainak megnyilvánulásairól van szó, tehát kézenfekvő első lépés a politikai ideológiák és értékvilágok elemzése. Ez tűnik az egyszerűbb vállalkozásnak. A politikai elemzők nagy magabiztossággal képesek különbséget tenni a centrista konzervatív és az illiberális populista politikai pártok között az általuk kibocsájtott dokumentumok és nyilatkozatok értékhátterének elemzése alapján, ugyanis vannak olyan a centrista konzervatív pártok által elismert és képviselt értékek, melyeket az illiberális pártok elutasítanak. Ezek egy része euro-atlanti civilizációs alapérték, mint például a demokrácia, a pluralizmus, a kisebbségek jogai, az emberi jogok, az állam semlegessége és a jogállamiság. Ezeken kívül vannak olyan telivér hagyományos konzervatív értékek, melyekkel az illiberálisok – hol nyíltan, hol nem bevallott módon – szintén szembefordulnak. Ezek közé tartozik a tulajdon – részben morális alapú – védelme, az adóztatás ésszerű mértékben alacsony szintre korlátozása, a teljesítményen alapuló elszámoltathatóság és az intézmények stabilitása által biztosított fékek.
Ez a gyakorlatban is jól alkalmazható, a politikai értékeken alapuló metódus azonban elveszíti az érvényességét, ha az oktatáspolitikai (általában: közpolitikai) gyakorlat felől kíséreljük meg a kétféle politikai irányzat szétválasztását. Ennek oka az, hogy az oktatáspolitika-alkotás egy nagyon komplex térben zajlik, s ez nem teszi lehetővé az értékek és a konkrét kormányzati beavatkozások közötti kapcsolat rövidre zárását. Vannak ugyan általában politikai irányzatokhoz lazán köthető szakmapolitikai irányultságok, de nem sok. Ezek egyike például az, hogy a konzervatív kormányok általában jobban kedvelik a tanulói teljesítmények mérésén alapuló beavatkozásokat, mint a baloldali pártok, de ez sem törvényszerű. Az első és eddig egyetlen olyan magyarországi kísérlet például, amely következményeket kapcsolt az iskolaszintű kompetenciamérési eredményekhez, egy szocialista vezetésű kormányhoz kapcsolódik. A konkrét oktatáspolitikai beavatkozások döntő többsége ideológiai értelemben semleges, bármikor felbukkanhatnak szinte bármilyen ideológiai hátterű kormányzat tevékenységében. Mindezt egy példával illusztrálva: 2010 után a FIDESZ egyik első változtatása a kötelező beiskolázás időpontjának hatéves életkorra való rögzítése volt, amely szakított a korábbi kormányok ezzel kapcsolatos rugalmas szabályozásával, s ami jelentős felháborodást szült az oktatás szereplőinek nagy része körében. Ezzel szemben a nem kevésbé illiberális lengyel Jog és Igazság Párt (PiS) 2015-ös hatalomra kerülése után a korábbi kormányok által hatéves korban megállapított kötelező beiskolázást hétéves korra tolta ki – természetesen jelentős felháborodást szülve az oktatás szereplőinek nagy része körében. Vannak ugyan „indikatív” oktatáspolitikai kezdeményezések, melyek kimondottan az illiberális pártok repertoárjába tartoznak (mint például a „genderideológiák” és az „LMBTQ propaganda” kiszorítása az oktatásból), de ezek is nagyon ritkák.
Van azonban egy lehetséges, a politikai ideológiákat és a konkrét oktatáspolitikai beavatkozásokat összekapcsoló köztes megközelítés is. Amikor nemrégiben a CEU DI által vezetett nemzetközi kutatás keretében Mikola Bálinttal írt tanulmányunkban2 az illiberális pártok oktatás- és kultúrpolitikáját vizsgáltuk, összehasonlító elemzést végeztünk az akkor hatalmon lévő két illiberális párt, a FIDESZ és a PiS nyilvános és rejtett oktatáspolitikai és kultúrpolitikai napirendjeiről, az általuk kezdeményezett és/vagy gyakorlatba átültetett konkrét beavatkozásokról. Azt találtuk, hogy a FIDESZ oktatáspolitikai napirendjét 2010 óta folyamatosan és egészen elképesztő mértékben a politikai hatalom koncentrációját szolgáló változtatások uralják. Ezekhez képest a valódi (tényekkel jól dokumentált) problémák megoldását szolgáló, az ideológiai célokat közvetlenül érvényesítő és a „populista” (a korábbi kormányok népszerűtlen intézkedésitől való elhatárolódást szolgáló) változtatások erős kisebbségben voltak. Lengyelországgal kapcsolatban ez a módszer hatékonyabbnak bizonyult, ugyanis a hajlamait tekintve nem kevésbé autokratikus PiS jóval kisebb politikai mozgástere miatt az oktatáspolitikai napirendjében sokkal nagyobb volt az ideológiai célokat közvetlenül szolgáló kezdeményezések aránya.
Ez is azt bizonyítja, hogy az illiberális értékvilág oktatáspolitikai érvényesíthetősége merőben kontextuális kérdés, a politikai ideológiáktól független tényezőktől függ. A FIDESZ kétharmados országgyűlési többsége birtokában és a csekély társadalmi ellenállásnak köszönhetően gátlástalanul a közvetlen politikai kontrollt szolgáló adminisztratív centralizáció jegyében szervezhette át a közoktatást, ami utat nyitott a demokratikus játékszabályok, a pluralizmus és a jogállamiság tagadásán alapuló illiberális politikai értékrend számára. Ez az, ami egy centrista konzervatív párt kormányzása alatt elképzelhetetlen lenne, ugyanis a demokratikus és jogállami játékszabályok tisztelete és betartása miatt érvényesülne az értékek, érdekek és szakmapolitikai meggyőződések pluralitása, s az intézmények stabilitása sokkal erőteljesebb szempont lenne, mint a politikai hatalom koncentrációja.
Eddigi mondanivalóm az illiberális konzervatív populizmus és a tradicionális (centrista) konzervatívizmus szétválasztásán és szembeállításán alapszik. Meg kell azonban engedni azt a lehetőséget, hogy eszmetörténeti értelemben a lehatárolás nem, vagy egyre kevésbé létezik, mert maga a politikai konzervativizmus, illetve annak fősodra válik egyre illiberálisabbá és populistábbá. Ennek eldöntése minden bizonnyal pompás feladvány egy konzervatív eszmetörténettel foglalkozó kutató számára. A jelen kihívásaira adható lehetséges problémamegoldó válaszok szempontjából – tehát közpolitikai perspektívából nézve – ez a dilemma alapvetően értelmetlen; amíg alapvetően konzervatív értékeket valló és nem illiberális kutatók és szakértők sokasága dolgozik a közoktatás minőségének javításán és alkalmazkodóképességének erősítésén, addig ez nem is lenne igazságos. Magyarországtól eltekintve Európában az illiberális oktatáspolitikai diskurzus még marginális pozícióban van.
Az illiberális oktatáspolitikai diskurzus
És ezzel el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy miben különbözik az MCC által egyre gazdagabb példatárral felszerelt illiberális oktatáspolitikai diskurzus a hagyományos konzervatív oktatáspolitikai diskurzustól. Elsősorban ezeket a különbségeket kell szisztematikusan feltérképeznünk, ugyanis az illiberális oktatáspolitikai narratívák – megtévesztő módon – bőségesen merítenek a tradicionális konzervatív értékvilág hívószavaiból, mint például a család, a tradíció, a nemzeti közösség vagy – főleg Kelet-Európában – a keresztény vallási értékek.
Véleményem szerint ami megkülönbözteti az MCC képviselői által – legalább is nyelvi értelemben – meglehetősen koherens módon képviselt oktatáspolitikai narratívát a hagyományos konzervatív narratívától, az alapvetően a populizmus és mindaz, ami ebből következik: (1) a „progresszívnek” nevezett fősodor oktatási diskurzussal való szembefordulás (melyben összemosódnak a konzervatív, liberális és baloldali megközelítések); (2) a nemzetközi fősodor diskurzust informáló, illetve azt részben konstruáló oktatástudománytól való elfordulás; (3) az „establishmenttel” (a hagyományos oktatáskutatói elittel és az oktatáspolitika szervezett érdekcsoportjaival) való szembefordulás; (4) az oktatásról szóló narratíva apologetikus, az autokratikus hatalomkoncentrációt és ideológiai indoktrinációt hitelesítő funkciója; (5) a felelősség alól való felmentéssel (felelősségáthárítással) szerzett népszerűség. Vegyük sorra ezeket!
...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)