"Nincs most olyan, aki ki merne állni a fideszes jelölttel szemben."
- mennyire lepte meg az eredmény,
- miben látja veresége okait,
- illetve mi az, amit másképpen csinálna?
"mivel márciusban egy reprezentatív felmérés szerint stabilan 50 százalék felett volt itt a Fidesz és én is, de tudtam, hogy van kockázat. A korábbinál több szavazónk volt, de a magasabb részvétel itt az ellenzéknek kedvezett, s bejött az ellenzéknek a taktikája, hogy civilként állította be a polgármesterjelöltet is – habár Donáth Anna tegnap azt nyilatkozta, hogy a Momentum nyert Keszthelyen –, így megkapták az összes Fidesz elleni szavazatot, a Tisza Pártét is."
- mit kezdhet a vereséggel felérő győzelmével a Fidesz?
- hogyan volt képes ilyen könnyen megsemmisíteni az ellenzéket Magyar Péter?
- felszámolódnak-e ezek az ellenzéki pártok, egészségesebb lesz-e így az ellenzéki térfél?
- ezzel tényleg véget ért-e az Orbán-Gyurcsány dichotómia?
- miféle ellentmondásokhoz vezethet, ha igazából két jobboldali párt van a politikai térfélen?
- Török Gábor vajon mivel magyarázza a Magyar Péter-hatást?
- miért nem vagy csak nagyon óvatosan meri bírálni a független sajtó Magyart?
- mi a magyarázata annak, hogy a Tisza-hívek úgy szavaztak a Tisza párt listáira, hogy voltaképpen fogalmuk sem volt róla, kiket támogatnak?
- min múlhat Magyar politikai sikere?
- vajon Orbán miért nem érti a nemzetközi politikát, ha sokadszor bizonyul hamisnak a harci kürtje, amellyel Brüsszel elfoglalására hívott, ugyanis ezen az EP-választáson sem söpörte el a szélsőjobboldali pártok győzelme az Európai Uniót?
„Ha a Szentkirályira leadott érvénytelen szavazaton kívül más főpolgármester-jelöltre adott szabályos szavazat is van a szavazólapon, a választási törvény értelmében a másik jelöltre leadott szavazat érvényesnek minősül.”
Azt gondolták – mint utóbb kiderült, tévesen – , hogy ez a fajta csoportképzés és a nemzeti szlogenek ismételgetése már a múlt században kimerítették hatóerejüket.
1. Miért tartunk itt? Azért, mert a „választók megtévesztését célozta és eredményezte az a stratégia, hogy az egyik főpolgármester-jelölt 48 órával a választás előtt visszalép, és támogatóit arra kéri, hogy az állítólag független jelöltre szavazzon. Mindezt nem én mondom, hanem a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózata (ENEMO), amelynek a június 9-ei választást megfigyelő missziója elítélte ezt a gyakorlatot. Azt viszont már én mondom, hogy ez volt az Orbán-Ungár paktum, amelynek kezdetektől célja a választók megtévesztése. A Szentkirályi- és Vitézy-kampányok együtt, és alighanem egyeztetve ezt a célt, a választók átverését szolgálták. Ez még a két kampány döbbenetes mértékű pénzköltésén is látszik – írta Karácsony.
2. A Nemzeti Választási Bizottság fideszes többsége tegnap statáriális döntést hozott az újraszámlálásról a főpolgármester szerint. A fideszes többség nem adott lehetőséget az ellenzéki tagoknak arra, hogy érdemben és egyenként vizsgálják meg Vitézyék állítólagos „bizonyítékait”. Egy óra alatt hívták össze az ülést, a tagok az ülés előtt percekkel kapták meg a dokumentumokat. Azokról pedig első ránézésre látszott, hogy a legtöbb esetben előre megírt nyomtatott papírokat töltöttek ki a zömmel a Fidesz által delegált szavazóköri bizottsági tagok. Ennyi idő alatt még azt sem lehetett ellenőrizni, hogy egyáltalán létező emberektől származnak-e ezek a „bizonyítékok”.
3. Nemzeti Választási Bizottság fideszes többsége nem a lezárt urnákat kérte be az újraszámláláshoz, hanem arra utasította a helyi választási irodákat, hogy az urnákból vegyék ki az ott elvben kötegelve megtalálható érvénytelen szavazatokat. A Nemzeti Választási Bizottság fideszes többsége nem tette kötelezővé, hogy az urnákat csak ellenzéki választási bizottsági tagok jelenlétében bonthassák föl, erre csak lehetőséget adott. Tudunk olyan fideszes kerületről, ahol – hogy hogy nem – a jegyző nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel, mire az ellenzéki delegált odaért, ő már felbontotta az urnát. Hogy közben történt-e valami, azt senki nem tudja már ellenőrizni – állítja Karácsony Gergely.
4. Az érvénytelen szavazólapokat úgy kell elvileg kötegelni a törvény szerint, hogy a köteg ne legyen észrevétlenül megbontható, vagyis ne lehessen kivenni vagy betenni szavazólapot, vagy akár újabb ikszet tenni a szavazólapra. Ha már nem a leplombált urnákat kérte be az NVI, az újraszámolás tisztasága csak akkor lenne biztosított, ha legalább a kötegek bontatlanul érkeznek be a Nemzeti Választási Irodába. Ezzel szemben tudunk olyan kerületről, ahol a Nemzeti Választási Iroda utasítására hivatkozva felbontották helyben a köteget, és csak a szavazólapokat küldték be egy borítékban az NVI-hez. Sem a kötegek felbontása során, sem a szállítás közben nem volt biztosított az, hogy ne lehessen belenyúlni a kötegbe, illetve a szavazólapokat ne lehessen manipulálni – fogalmazott a főpolgármester.
Más hely-e mostantól Magyarország a külvilág számára?
Ablonczy Bálint: „Van érdeklődés. Az elmúlt 14 évben kialakult egy nagyon erős kép Magyarországról: itt van Orbán Viktor, semmi nem fenyegeti a pozícióját érdemben, vele kell számolni az idők végezetéig, és egyszer csak a semmiből megjelent egy 30 százalékos párt, ami egy konszolidált demokráciában nagyon-nagyon furcsa jelenség. Ezt megpróbálják megérteni. Olyan kérdéseket tesznek fel, amit magyar választók is föltesznek maguknak – amikre valójában még mi sem tudjuk a választ: mennyire fenntartható, milyen csapata van a Tiszának, milyen irányba fognak venni. Ez tehát mind-mind itt van, de az kétségtelen, hogy egyrészt a Tisza jó eredménye, másrészt pedig az, hogy az az 50 százalék fölötti támogatás, amivel rendelkezett a Fidesz, most nincs. Ez generál valamifajta érdeklődést.”
Magyari Péter: „Az is látszik, hogy Magyarország olyan, mintha éltanulója lenne az európai politikának. Az volt a hangulat, hogy lesz egy jobbratolódás. Eddig Magyarország öt képviselőt küldött a szocialista frakcióba, és kettőt a középtől egy picit balra álló liberális frakcióba. Most nullát küld a liberálisba, kettőt a szocialistába, és az új párt a Néppártba készül hét képviselőt küldeni. Abba a Néppártba, amelyik európai szinten is erősödött és egyértelmű győztese ennek a választásnak. Lett egy Mi Hazánk-os képviselő, aki valószínűleg valamilyen most szerveződő szélsőjobboldali frakcióhoz fog csatlakozni. Nagyon messziről nézve és csak a számokat vizsgálva tehát olyan, mintha Magyarország egy kicsit eminensen, talán még túl is teljesítve hozná azt, ami a hivatalos fő európai trend.”
Milyen lehetőségeket rejt a Tisza Párt európai néppárti tagsága?
Ablonczy Bálint: „Akár egy alelnöki szék is kinézhet a Tiszának. De hogy befolyásos bizottsági, koordinátori meg raportőri szerepeket kapnak, az egészen biztos. Ezek az európai pártcsaládok alapvetően kapcsolatot és informális befolyásolási lehetőséget jelentenek. Nem véletlen, hogy a Fidesz ennyire ragaszkodott a végsőkig az Európai Néppárthoz akkor is, amikor már nagyon mást gondolt a világról. Az ugyanis, hogy föl tudod venni a telefont és föl tudod hívni a spanyol kollégát, föl tudod hívni a finn kollégát, van egyfajta szolidaritás és elvtársias segítségnyújtás – akár kampányokban; egymás jó gyakorlatait meg tudják tanulni –, óriási előny. Ez az egyik. A másik pedig, hogy az Európai Parlament az európai uniós jogalkotás háromszögének egyik szereplője. Tehát az, hogy ott milyen, egyébként Magyarországot is érintő döntések születnek, és ebben eddig hogy nem voltak ott a magyarok az elmúlt három évben, az hatalmas hátrány volt Magyarország számára. Ebben hozhat komoly változást az, ha a Tisza ott lesz, és az informális háló kialakításán túl a jogalkotásban is részt tud vállalni. Magyar nemzeti érdek szempontjából ez fontos és üdvözlendő fejlemény.”
Mire jó, hogy Orbán Viktor ötévente eljátssza, hogy „most már tényleg áttörnek az európai szövetségeseim” – aztán sosem törnek át?
Magyari Péter: „Kampányban muszáj valami pozitív hírt is mondani. Az nem lehet, hogy valamit gyűlölök, úgyhogy felhatalmazást kérek, hogy abban benne legyek. 2022-ben a magyar parlament fideszes képviselői egységesen megszavaztak egy politikai nyilatkozatot, amely arról szólt, hogy az Európai Parlamentet fel kellene oszlatni, és vissza kell hozni azt a ’70-es évek elejéig érvényes rendszert, amikor a nemzeti parlamentek a saját erőviszonyaik alapján delegáltak képviselőket sokkal kevesebb joggal, mint amit azóta az EP magáénak tud. Tehát az a hivatalos fideszes álláspont – erről parlamenti határozat van –, hogy az Európai Parlament úgy hülyeség, ahogy van, és be kéne szántani a helyét. És közben arról jönnek állandóan hírek, hogy ott megszavazza a többség, hogy Orbán Viktor diktátor. Egy olyan dolog iránt, amiről azt gondoljuk, hogy baj, hogy létezik egyáltalán és ott minket gyűlölnek, nagyon nehéz szavazókat mozgósítani. Úgyhogy kampányidőben mindig elő kell hozni azt a mesét, hogy ha mindenki okosan szavaz, akkor egyszer majd a mi családunk otthonra lel ebben az izében, amit egyébként két választás között gyűlölünk.”
