HVGSzerző: HVG2024.10.22.
A gyerekek helyzete javult, az időseké viszont óriásit romlott. A KSH most kiadott anyagából az is kiderül, hogy az ország legszegényebb ötöde nem keres annyit sem, amennyi szerintük a nagyon szűkös megélhetéshez kell.
3,6, nem jó, de nem is tragikus
– a Csernobil-sorozatból ismert idézettel lehetne kommentálni azt, hogy épp 3,6 százalékkal csökkent az átlagos magyar háztartás jövedelmének reálértéke 2022-ről 2023-ra. Az egy főre jutó nettó jövedelem nagyot nőtt, havi 187 ezer forintról 212 ezerre, de a növekedést egy az egyben elvitte az infláció, sőt, még értéktelenebbé is tette az összeget.
Mindez a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett, A háztartások életszínvonala című kiadványából derül ki. A KSH évről évre nagyon részletesen bemutatja a magyar háztartások helyzetét, a 2023-as adatsorral mostanra készültek el.
A leggazdagabbak és legszegényebbek közötti távolság nőtt, egy évvel korábban 4,8-szor több pénzből élt a társadalom leggazdagabb 20 százaléka, mint a legszegényebb, most már 5-szörös a különbség.
- Az alsó jövedelmi ötödben havi átlagban 121 750 forint volt az egy főre jutó bruttó jövedelem,
- a második legszegényebb 20 százalékban 199 416,
- a középsőben 262 916 forint,
- a második leggazdagabb ötödben 322 750,
- a leggazdagabb ötödben 603 416,
(Két módszertani részlettel tartozunk. Az itt szereplő számok a háztartás egy tagjára eső összeget mutatják, benne a gyerekekkel is, tehát egy négytagú családnál például 4-gyel kell felszorozni, hogy lássuk, mennyiből élnek. A KSH minden adatot éves összesítésben ad meg, mi ezt a könnyebb érthetőség kedvéért elosztottuk 12-vel a cikkben, hogy havi számokat mutassunk. Az sem véletlen, hogy a KSH éves adatot ad meg: a statisztikusok azért nem kedvelik havi bontást, mert a kiadásban és a családi kassza bevételeiben is nagyon más például egy június, mint egy december, amikor sokat kell fűteni, de érkeznek az év végi pluszpénzek is.)...
