Szerző: JAKUB MAJMUREK
2024.10.31.
Bogdan Góralczyk lengyel politológus, sinológus és diplomata. A Varsói Egyetem Európai Központjának professzora. Számos publikáció szerzője a nemzetközi kapcsolatok, főleg a kínai kérdések témájában. Korábban a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövethelyettese, valamint thaiföldi nagykövete volt.
Jakub Majmurek: A Chatham House honlapján nemrég megjelent egy elemzés, amelynek szerzője azt állítja, hogy Kína az USA-val való kapcsolatok eszkalációjára készül, függetlenül attól, hogy ki nyeri a november 5-ei választásokat. Ön egyetért ezzel a diagnózissal?
Bogdan Góralczyk: Röviden: igen. Jobban kifejtve: Donald Trump első, előző ciklusa óta az Egyesült Államok alapjaiban változtatta mega Kínához való hozzáállását. A kiválasztott területeken való elkötelezettségről és együttműködésről áttért a Kínával való stratégiai rivalizálásra. A Biden-adminisztráció csak tovább növelte ezt a rivalizálást. Nemhogy nem szüntette meg a vámháborút Kínával, amelyet még Trump kezdett el 2018-ban, de a közelmúltban további vámok bevezetésével még fokozta is azt: 25 százalékot vetett ki az acélra, 50 százalékot a napelemekre és a félvezetőkre, 100 százalékot a kínai elektromos autókra.
Ráadásul két tényező erősítette és fel is gyorsította mindkét oldalon ezt a rivalizálást. Az első a világjárvány. Ekkor jött rá az egész világ, hogy túlságosan függ a Kínából induló ellátási láncoktól – beleértve Lengyelországot is, amelynek miniszterelnöke a repülőtéren fogadta a kínai maszkokkal érkező Antonov gépet. Válaszul a nyugati országok elkezdték kivonni a termelésüket Kínából, ami a pekingi kormányzatot is bizonyos válaszlépésekre kényszeríti. A második tényező Putyin teljes körű ukrajnai inváziója. És amíg az ukrán területen zajló háború nem végződik békés megoldással, addig a Nyugat – beleértve Lengyelországot is – és Kína a barikád két oldalán áll.
Tehát igen, függetlenül attól, hogy ki nyer, az Egyesült Államok Kínával szembeni politikája nagyon hasonló lesz. Ez azon kevés kérdések egyike, amely egyesíti a még a lengyelnél is jobban polarizált amerikai politikai színteret.
– Megállapítható-e különbség abban, hogy milyen eszközökkel folytatják majd a Kínával való versengést a demokraták és a republikánusok?
– Szerintem Donald Trump komolyan gondolja a komolytalannak hangzó kijelentéseit, miszerint 48 órán belül békemegállapodást hoz létre Ukrajnára vonatkozóan. Alelnökjelöltje, J. D. Vance még azt is elárulta, hogyan nézne ez ki: a Donbaszt semlegessé nyilvánítanák és megakadályoznák Ukrajna NATO-csatlakozását. Vagyis tulajdonképpen az orosz feltételek elfogadásáról és egy második Jaltáról van szó az ukránok feje fölött. Ennek Lengyelországra nézve is beláthatatlan következményei lennénk, hiszen valószínű, hogy Trump egyúttal felgöngyölítheti a NATO keleti szárnyát, és áthelyezheti a fókuszt a Dél-kínai-tengerre, Tajvan felé.
Harris viszont a Biden-kormányzat politikáját folytatná, és miközben versenyezne Kínával, nem ásná alá a transzatlanti kapcsolatokat. Mi mást tehet Trump, aki folyamatosan azzal vádolja az európai NATO-tagokat, hogy nem fordítanak elegendő forrásokat a védelemre?
...
• Az ársapka működhet, de nem úgy, ahog...
