Közreadja: PUZSÉR RÓNERT
2025.10.31.
Orbán Viktor bölcs és hazafias igazságbeszéde csúnyán öregedett...
2025. október 31., péntek
ORBÁN VIKTOR BÖLCS ÉS HAZAFIAS IGAZSÁGBESZÉDE CSÚNYÁN ÖREGEDETT
YOUTUBE
Közreadja: PUZSÉR RÓNERT
2025.10.31.
Orbán Viktor bölcs és hazafias igazságbeszéde csúnyán öregedett...
Közreadja: PUZSÉR RÓNERT
2025.10.31.
Orbán Viktor bölcs és hazafias igazságbeszéde csúnyán öregedett...
ROMSICS IGNÁC: NEM BIZTOS, HOGY AZ EU MEG TUDNÁ MAGÁT VÉDENI AZ OROSZOKTÓL – KOMPORSZÁG
KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2025.10.31.
Oroszország 2010-12 óta – Kínával együtt – markánsan az Európai Unió gyengítésére és dezingrentálásásra törekszik, amelyben a magyar külpolitika egy hasznos eszköz 2014 óta, a 2020-as évekről meg nem is beszélve – jelentette ki Kompország című műsorunkban Romsics Ignác történész professzor. Romsics úgy látja: gazdasági értelemben az EU még mindig világtényező, de politikailag és katonailag nem az. Ebben a pillanatban nem biztos, hogy meg tudná magát védeni, ha az oroszok tovább nyomulnának Nyugat felé.
Szó volt még arról is, hogy:
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2025.10.31.
Oroszország 2010-12 óta – Kínával együtt – markánsan az Európai Unió gyengítésére és dezingrentálásásra törekszik, amelyben a magyar külpolitika egy hasznos eszköz 2014 óta, a 2020-as évekről meg nem is beszélve – jelentette ki Kompország című műsorunkban Romsics Ignác történész professzor. Romsics úgy látja: gazdasági értelemben az EU még mindig világtényező, de politikailag és katonailag nem az. Ebben a pillanatban nem biztos, hogy meg tudná magát védeni, ha az oroszok tovább nyomulnának Nyugat felé.
Szó volt még arról is, hogy:
• Hogy lehetne világtényező az EU?
• Hogy válhatnak bábállamokká a régiónk országai?
• Mi lenne Magyarországgal az Európai Unió nélkül?
• Mikor kezdődött Magyarországon a nyugati orientáció melletti egységes kiállás megbomlása?
• Mi a tétje a jövő áprilisi választásoknak?
• Kialakult-e az új világrend, van-e komoly versenytársa az Amerikai Egyesült Államoknak?
• Valóban komoly változást hoz a világnak Trump politikája, vagy csak egy múló epizód lesz?
• Valóban újító Trump, vagy csak a stílusa új?
• Potenciális ellenfélnek tekinti-e az Európai Uniót Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok?
A MAGYAR NYUGDÍJAS LETT A FIDESZ LEGNAGYOBB KAMPÁNYFEGYVERE
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.31.
14. havi nyugdíj – vagy inkább 14. havi szavazatvásárlás? Korózs Lajos, az MSZP elnökhelyettese és Ranschburg Zoltán politikai elemző kendőzetlenül beszélnek arról, hogyan vált a nyugdíjrendszer a Fidesz egyik legfontosabb politikai fegyverévé. A kormány bejelentette: jöhet a 14. havi nyugdíj. De ez nem gazdaságpolitika, hanem kampányeszköz – méghozzá a legdrágább fajta. A választások előtt Orbán Viktor újra a nyugdíjasok bizalmát próbálja megvenni, miközben az ország költségvetése ezer sebből vérzik.
A beszélgetésben szó esik arról is, hogy a Fidesz évek óta nem reformálta meg a nyugdíjrendszert, pedig az Európai Unió ezt kifejezetten kérte. Ehelyett maradt a propaganda és a látszatintézkedések. A 13. havi nyugdíj után jön a 14., de a rendszer igazságtalan marad: a milliós nyugdíjjal rendelkezők ugyanannyit kapnak, mint azok, akik alig élnek meg 100 ezer forintból.
Közben a valóság könyörtelen: a magyar nyugdíjasok évről évre veszítenek a vásárlóerejükből, az inflációkövető emelés szegénységi csúszdára tette őket, és a nyugdíjak közötti különbségek már tarthatatlanok.
Korózs szerint ez nem gondoskodás, hanem politikai zsarolás: „Ha stabil jövedelmet adnának, nem lehetne őket megvenni még egy havi ígérettel.” Ranschburg Zoltán elemzése pedig világossá teszi: a Fidesz már nem új szavazókat keres, hanem a bizonytalanokat próbálja megfélemlíteni és a saját szavazóit „bebiztosítani”.
Ez a videó nemcsak a 14. havi nyugdíjról szól – hanem arról is, hogyan torzítja el a politika a szociális rendszert, és hogyan teszi a hatalomfüggőséget a túlélés feltételévé.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.31.
14. havi nyugdíj – vagy inkább 14. havi szavazatvásárlás? Korózs Lajos, az MSZP elnökhelyettese és Ranschburg Zoltán politikai elemző kendőzetlenül beszélnek arról, hogyan vált a nyugdíjrendszer a Fidesz egyik legfontosabb politikai fegyverévé. A kormány bejelentette: jöhet a 14. havi nyugdíj. De ez nem gazdaságpolitika, hanem kampányeszköz – méghozzá a legdrágább fajta. A választások előtt Orbán Viktor újra a nyugdíjasok bizalmát próbálja megvenni, miközben az ország költségvetése ezer sebből vérzik.
A beszélgetésben szó esik arról is, hogy a Fidesz évek óta nem reformálta meg a nyugdíjrendszert, pedig az Európai Unió ezt kifejezetten kérte. Ehelyett maradt a propaganda és a látszatintézkedések. A 13. havi nyugdíj után jön a 14., de a rendszer igazságtalan marad: a milliós nyugdíjjal rendelkezők ugyanannyit kapnak, mint azok, akik alig élnek meg 100 ezer forintból.
Közben a valóság könyörtelen: a magyar nyugdíjasok évről évre veszítenek a vásárlóerejükből, az inflációkövető emelés szegénységi csúszdára tette őket, és a nyugdíjak közötti különbségek már tarthatatlanok.
Korózs szerint ez nem gondoskodás, hanem politikai zsarolás: „Ha stabil jövedelmet adnának, nem lehetne őket megvenni még egy havi ígérettel.” Ranschburg Zoltán elemzése pedig világossá teszi: a Fidesz már nem új szavazókat keres, hanem a bizonytalanokat próbálja megfélemlíteni és a saját szavazóit „bebiztosítani”.
Ez a videó nemcsak a 14. havi nyugdíjról szól – hanem arról is, hogyan torzítja el a politika a szociális rendszert, és hogyan teszi a hatalomfüggőséget a túlélés feltételévé.
„KIÉLEZETT A HELYZET” – ÍGY PRÓBÁL ÚRRÁ LENNI ORBÁN A FIDESZ BELSŐ VÁLSÁGÁN
TELEX / DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, PETHŐ ANDRÁS
2025.10.30.
Szokatlan élményben volt része egy ellenzéki országgyűlési képviselőnek idén márciusban a parlamentben. Az egyik bizottsági ülés előtt szóba elegyedett egy fideszes képviselővel, akivel korábban legfeljebb csak szakpolitikai ügyekről váltottak szót.
Ezúttal azonban a kormánypárti politikus elkezdett panaszkodni neki arról, hogy szerinte gondok vannak az országban, nem oldódnak meg a különböző politikai problémák, vagyis nem megy jól a kormányzás.
„Ezzel a társadalmi ügyekre, megélhetési kérdésekre utalt” – idézte fel az ellenzéki képviselő, aki szerint a fideszes politikus feldúltan beszélt, „kifakadás” és „felcsattanó, védekező” stílus jellemezte.
A kormánypárti képviselő részleteiben is kifejtette, hogy milyen problémákat lát a saját politikai táborán belül. Nehezményezte, hogy a kormányzati ígéretekkel szemben a magyar gazdaság továbbra is rossz állapotban van, emiatt egyre több ember szembesül megélhetési problémákkal. Ez pedig jelentősen rontja a kormánypárti képviselők újraválasztási esélyeit.
Majd a saját egyéni választókerületére rátérve arról beszélt, hogy az ott zajló egyik milliárdos beruházásból nagyobb arányban gazdagodnak a kormányközeli üzleti körök, mint ahogy az korábban megszokott volt. A politikus célzott arra is, hogy a kormányközeli vállalkozók vagyonosodása visszahullhat rá, és emiatt őt büntethetik majd a választók.
A fideszes képviselő azt is elárulta, hogy ezeket az aggályait korábban megosztotta az egyik miniszterrel is. A kormánytag a találkozójukon elismerte, hogy ezek valóban létező problémák, majd megnyugtatásul hozzátette: Orbán Viktor meg fogja oldani ezeket. A fideszes politikus csalódottan mesélte ellenzéki beszélgetőpartnerének, hogy azóta eltelt egy hosszabb időszak, és semmi sem változott.
Ez a beszélgetés jól mutatta, milyen elbizonytalanodás jellemezte a kormánypártot az év első felében. Ezt érzékelték a miniszterelnök környezetéhez tartozók is, akik az elmúlt bő fél évben kemény erőfeszítésekbe kezdtek azért, hogy megfordítsák a párt számára kedvezőtlen folyamatokat.
Az utóbbi hónapokban közel egy tucat, a kormányzat működésére rálátó forrással beszélgetve rekonstruáltuk ennek az időszaknak a párton belüli történéseit. A téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő források elmondásából az derült ki, hogy a Fidesz megingása súlyosabb volt, mint ahogy az eddig látszott. Mivel a Magyar Péter elleni korábbi lejárató kampányok nem jártak sikerrel, ezért a kormánypárt egy részében tavaszra az a vélekedés alakult ki, hogy nehéz fogást találni a Tisza vezetőjén. Néhány fideszes politikus ezt egyenesen azzal magyarázta, hogy Magyarban a fiatal, romlatlan önmagukat látják, és készületlenül érte őket, hogy egy ilyen ellenféllel kerültek szembe.
Közben belső körben is sok kritika ért több meghatározó kormányzati szereplőt és fideszes kezdeményezést. Van például olyan magas rangú politikus, aki a Szuverenitásvédelmi Hivatalt csak bohóchivatalnak hívja. Megkopott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter renoméja is, akinek szinte soha be nem következő előrejelzésein már fideszes körökben is viccelődnek. Gyengének tartják sokan a kormány által több hullámban erőltetett ukránellenes kampányt is, mert fideszes politikusok szerint ez közel sem rezonál annyira erősen az emberekben, mint a korábbi migrációs vagy a háborúellenes üzenetek.
Bár személyesen Orbán is követett el olyan hibákat, amelyek elbizonytalanították a saját táborát, a párton belül még mindig sokan bíznak abban, hogy a miniszterelnöknek sikerül újra győzelemre vinnie a Fideszt. Orbán egyelőre azzal a megoldással állt elő, hogy változtatott a korábbi kommunikációs technikákon és átalakította a kampánystábját. Utóbbi lényegében azt jelentette, hogy saját magát tolta előtérbe.
A kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodának részletes kérdéssort küldtünk az általunk feltárt történésekről, erre azonban semmilyen reakciót nem kaptunk...
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, PETHŐ ANDRÁS
2025.10.30.
Ezúttal azonban a kormánypárti politikus elkezdett panaszkodni neki arról, hogy szerinte gondok vannak az országban, nem oldódnak meg a különböző politikai problémák, vagyis nem megy jól a kormányzás.
„Ezzel a társadalmi ügyekre, megélhetési kérdésekre utalt” – idézte fel az ellenzéki képviselő, aki szerint a fideszes politikus feldúltan beszélt, „kifakadás” és „felcsattanó, védekező” stílus jellemezte.
A kormánypárti képviselő részleteiben is kifejtette, hogy milyen problémákat lát a saját politikai táborán belül. Nehezményezte, hogy a kormányzati ígéretekkel szemben a magyar gazdaság továbbra is rossz állapotban van, emiatt egyre több ember szembesül megélhetési problémákkal. Ez pedig jelentősen rontja a kormánypárti képviselők újraválasztási esélyeit.
Majd a saját egyéni választókerületére rátérve arról beszélt, hogy az ott zajló egyik milliárdos beruházásból nagyobb arányban gazdagodnak a kormányközeli üzleti körök, mint ahogy az korábban megszokott volt. A politikus célzott arra is, hogy a kormányközeli vállalkozók vagyonosodása visszahullhat rá, és emiatt őt büntethetik majd a választók.
A fideszes képviselő azt is elárulta, hogy ezeket az aggályait korábban megosztotta az egyik miniszterrel is. A kormánytag a találkozójukon elismerte, hogy ezek valóban létező problémák, majd megnyugtatásul hozzátette: Orbán Viktor meg fogja oldani ezeket. A fideszes politikus csalódottan mesélte ellenzéki beszélgetőpartnerének, hogy azóta eltelt egy hosszabb időszak, és semmi sem változott.
Ez a beszélgetés jól mutatta, milyen elbizonytalanodás jellemezte a kormánypártot az év első felében. Ezt érzékelték a miniszterelnök környezetéhez tartozók is, akik az elmúlt bő fél évben kemény erőfeszítésekbe kezdtek azért, hogy megfordítsák a párt számára kedvezőtlen folyamatokat.
Az utóbbi hónapokban közel egy tucat, a kormányzat működésére rálátó forrással beszélgetve rekonstruáltuk ennek az időszaknak a párton belüli történéseit. A téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő források elmondásából az derült ki, hogy a Fidesz megingása súlyosabb volt, mint ahogy az eddig látszott. Mivel a Magyar Péter elleni korábbi lejárató kampányok nem jártak sikerrel, ezért a kormánypárt egy részében tavaszra az a vélekedés alakult ki, hogy nehéz fogást találni a Tisza vezetőjén. Néhány fideszes politikus ezt egyenesen azzal magyarázta, hogy Magyarban a fiatal, romlatlan önmagukat látják, és készületlenül érte őket, hogy egy ilyen ellenféllel kerültek szembe.
Közben belső körben is sok kritika ért több meghatározó kormányzati szereplőt és fideszes kezdeményezést. Van például olyan magas rangú politikus, aki a Szuverenitásvédelmi Hivatalt csak bohóchivatalnak hívja. Megkopott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter renoméja is, akinek szinte soha be nem következő előrejelzésein már fideszes körökben is viccelődnek. Gyengének tartják sokan a kormány által több hullámban erőltetett ukránellenes kampányt is, mert fideszes politikusok szerint ez közel sem rezonál annyira erősen az emberekben, mint a korábbi migrációs vagy a háborúellenes üzenetek.
Bár személyesen Orbán is követett el olyan hibákat, amelyek elbizonytalanították a saját táborát, a párton belül még mindig sokan bíznak abban, hogy a miniszterelnöknek sikerül újra győzelemre vinnie a Fideszt. Orbán egyelőre azzal a megoldással állt elő, hogy változtatott a korábbi kommunikációs technikákon és átalakította a kampánystábját. Utóbbi lényegében azt jelentette, hogy saját magát tolta előtérbe.
A kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodának részletes kérdéssort küldtünk az általunk feltárt történésekről, erre azonban semmilyen reakciót nem kaptunk...
„MINTHA KUKTÁBAN FŐNÉNK. EGYSZER AZTÁN SÍPOL. VAGY FELROBBAN” – GYERMEKVÉDELMI GYÁM TÖRI MEG A KÖTELEZŐ CSENDET
VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2025.10.30.
Előfordult az ő praxisában is, hogy egy gyámgyereke felnőtt általi szexuális kizsákmányolás áldozatává vált – árulja el a lapunknak megszólaló gyermekvédelmi gyám. Megtörve a csendet, amelyre a nyilatkozati tilalom kötelezi az állami szférában tevékenykedő szakembereket. Magyarországon 2014 óta dolgoznak gyermekvédelmi gyámok, közel hatszázötvenen. Egyikük beszél most, de kérésére nevét, arcát nem mutatjuk. Meg nem adható ölelések, az ellehetetlenülő otthoni gondoskodás miatt a gyermekvédelembe kerülő fogyatékkal élők, a krízisellátásban tapasztalható várólisták… Interjú.
– Egy gyám összetett munkát végez, hiszen, amellett, hogy adminisztratív feladatokat lát el egy-egy gyerek körül, érzelmekkel is dolgozik. Milyen személyiség kell ehhez?
– Sokakat a saját sérüléseik vezetnek arra, hogy segítő szakemberekké váljanak. Rám is igaz ez. Ilyenkor dolgozni kell azon, hogy rálássunk a saját problémáinkra és tudatosan kezeljük a sebeinket, ez pedig megedz bennünket a segítő hivatásra. Abban a megállapításban, amit Kuslits Gábor mondott az önöknek adott, nagy érdeklődésre szert tevő interjúban, hogy a gyerekvédelem egy idő után identitássá válik, sok igazság van. Akit behúz, az minden nehézség ellenére kitart benne. Gyermekvédelmi gyámként nagyon nagy önállóságban dolgozhatunk, nyitottnak és rugalmasnak kell lennünk, kreatív megoldásokat kell találnunk. Szeretek gyerekekkel beszélgetni, figyelni rájuk, meglátni és meghallani őket. Csapatban nehezebben is tudok dolgozni, inkább önálló munkavégzésre vagyok alkalmas. Egyfelől persze sok adminisztrációs feladattal jár ez a munka, hiszen nekem kell beíratni a gyerekeket az óvodába, iskolába, intézni az egészségügyi ellátásukat, képviselni őket egy büntetőeljárásban, ha kell, pszichológust szerezni, pedagógiai szakszolgálathoz menni, fejlesztésért harcolni… Másfelől viszont nagyon sokat tud adni, amikor a személyes beszélgetések alkalmával azt érzem, hogy a gyerek meghallja, amit mondok, hogy ki tudom nyitni a lelkét, tudatosabbá tudom tenni, gondolkodásra tudom serkenteni. Ezeknek a gyerekeknek nagyon hiányzik az életükből a biztonságérzet. Bár ezt nem a gyám feladata megadni számukra, ebben a diszfunkcionális rendszerben sajnos mégis van úgy, hogy a gyám a legbiztosabb pont az életükben. Ő az, aki újra és újra visszatér és ha valamit megígér, az úgy is lesz, tehát hiteles személy.
Amíg ott vagyok, nincs semmi gond, utána viszont gyakran jönnek kételyek: jól csináltam, megfelelő segítséget adtam? Ez a munka tehát, bár sok örömet ad, az én pszichémet is megterheli. Saját költségre én is segítő szakemberhez járok, hogy ép maradjon a lelkem. Az, hogy kitartok, annak is köszönhető, hogy nálunk, a gyámi szolgálatnál jó, megtartó közösség dolgozik. Az államnak, mint munkáltatónak az lenne a dolga, hogy megvédjen minket, támogasson bennünket a munkavégzésben, hiszen értékes munkavállalók vagyunk. Sok év alatt megszerezhető szakmai tudás van a birtokunkban és elhivatottak vagyunk. Nem csak anyagilag, de erkölcsileg is meg kellene becsülniük minket és gondot kellene fordítaniuk a mentális egészségünkre. Ez ma nincs így...
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2025.10.30.
– Egy gyám összetett munkát végez, hiszen, amellett, hogy adminisztratív feladatokat lát el egy-egy gyerek körül, érzelmekkel is dolgozik. Milyen személyiség kell ehhez?
– Sokakat a saját sérüléseik vezetnek arra, hogy segítő szakemberekké váljanak. Rám is igaz ez. Ilyenkor dolgozni kell azon, hogy rálássunk a saját problémáinkra és tudatosan kezeljük a sebeinket, ez pedig megedz bennünket a segítő hivatásra. Abban a megállapításban, amit Kuslits Gábor mondott az önöknek adott, nagy érdeklődésre szert tevő interjúban, hogy a gyerekvédelem egy idő után identitássá válik, sok igazság van. Akit behúz, az minden nehézség ellenére kitart benne. Gyermekvédelmi gyámként nagyon nagy önállóságban dolgozhatunk, nyitottnak és rugalmasnak kell lennünk, kreatív megoldásokat kell találnunk. Szeretek gyerekekkel beszélgetni, figyelni rájuk, meglátni és meghallani őket. Csapatban nehezebben is tudok dolgozni, inkább önálló munkavégzésre vagyok alkalmas. Egyfelől persze sok adminisztrációs feladattal jár ez a munka, hiszen nekem kell beíratni a gyerekeket az óvodába, iskolába, intézni az egészségügyi ellátásukat, képviselni őket egy büntetőeljárásban, ha kell, pszichológust szerezni, pedagógiai szakszolgálathoz menni, fejlesztésért harcolni… Másfelől viszont nagyon sokat tud adni, amikor a személyes beszélgetések alkalmával azt érzem, hogy a gyerek meghallja, amit mondok, hogy ki tudom nyitni a lelkét, tudatosabbá tudom tenni, gondolkodásra tudom serkenteni. Ezeknek a gyerekeknek nagyon hiányzik az életükből a biztonságérzet. Bár ezt nem a gyám feladata megadni számukra, ebben a diszfunkcionális rendszerben sajnos mégis van úgy, hogy a gyám a legbiztosabb pont az életükben. Ő az, aki újra és újra visszatér és ha valamit megígér, az úgy is lesz, tehát hiteles személy.
Nagyon izgalmas beszélgetni a gyerekekkel, ugyanakkor pszichésen irtózatosan megterhelő.
Amíg ott vagyok, nincs semmi gond, utána viszont gyakran jönnek kételyek: jól csináltam, megfelelő segítséget adtam? Ez a munka tehát, bár sok örömet ad, az én pszichémet is megterheli. Saját költségre én is segítő szakemberhez járok, hogy ép maradjon a lelkem. Az, hogy kitartok, annak is köszönhető, hogy nálunk, a gyámi szolgálatnál jó, megtartó közösség dolgozik. Az államnak, mint munkáltatónak az lenne a dolga, hogy megvédjen minket, támogasson bennünket a munkavégzésben, hiszen értékes munkavállalók vagyunk. Sok év alatt megszerezhető szakmai tudás van a birtokunkban és elhivatottak vagyunk. Nem csak anyagilag, de erkölcsileg is meg kellene becsülniük minket és gondot kellene fordítaniuk a mentális egészségünkre. Ez ma nincs így...
A BOTLADOZÓ GYERMEKVÉDELMI RENDSZER | MÁSRÉSZRŐL
KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2025.10.31.
A Másrészről 2025 október 30-i adásában Rózsa Péter vendégei Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalu Egyesület szakmai vezetője, és Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke voltak.
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2025.10.31.
A Másrészről 2025 október 30-i adásában Rózsa Péter vendégei Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalu Egyesület szakmai vezetője, és Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke voltak.
SZÉGYEN, AMI TÖRTÉNIK, ELÉG VOLT! – NYÍLT LEVELET ÍRT VARGA JUDITNAK POP MERT, A BICSKEI PEDOFILÜGY ÁLDOZATA
NÉPSZAVA
Szerző: NAGY MARTIN
2025.10.30.
Pop Mert mindezek után fogalmazta meg nyílt levelét, amelyet teljes terjedelmében közlünk:
„Tisztelt Varga Judit!
Hetek óta kering a sajtóban az Ön visszatérésének lehetősége, de mindaddig nem akartam megszólalni, amíg ez be nem következik. Pedig már az első felvetés is erősen triggerelt, miszerint Ön visszatérni készül.
Amikor megtudtam, hogy Ön a Nemzeti Mentális Pajzs Program gyermekjogi védnöke lesz, először nem akartam elhinni. Nem tudtam eldönteni, sírjak vagy nevessek – aztán rájöttem: ez nem vicc, hanem tragédia.
Egy ország tragédiája, ahol a kegyelmi botrány után az, aki a döntés egyik felelőse volt, most gyermekjogi szerepben tér vissza.
Ön pontosan tudja, mit jelentett számunkra a kegyelmi döntés. Tudja, mert részben az Ön minisztériuma alatt történt. És ha hihetünk (?) Önöknek, akkor Ön volt az egyetlen, aki nem támogatta a döntést. Talán megérezte, hogy ezt nem kellene. De ne legyünk naivak: nem az áldozatok sorsa miatt, hanem mert látta, milyen politikai következményei lehetnek. Igaza volt – valóban megbuktatta Önt és Novák Katalint is.
De ha valóban nem tudta, mi készül, akkor most már tudnia kell: az a döntés nemcsak egy aláírás volt egy papíron. Az a döntés életeket tört derékba újra. Túlélőket taszított vissza a traumájuk legmélyére. Engem például olyan mentális állapotba sodort, amiből másfél év alatt sem sikerült teljesen felállnom. Olyan barátokat veszítettem el, akik addig tartották bennem a lelket. És mindezt azért, mert valahol valaki azt gondolta: van bocsánat azoknak, akik a legvédtelenebbeket bántották.
Az elmúlt másfél évben sokszor lett volna mit mondanom, de nem ment. Nem volt erőm a nyilvánosság elé állni, hogy kimondjam, mit érzek. Részben a mai napig tartó szégyen miatt, amit helyettünk kellene éreznie: V. Jánosnak; K. Bélának; K. Endrének; a bicskei Gyámhivatalnak; a bicskei Rendőrkapitányságnak; az egykori Fővárosi vezetésnek; a Magyar Kormánynak; Balog Zoltánnak; Önnek és Novák Katalinnak. (A felsorolás nem teljes, bocsánat, ha kihagytam valakit erről a szégyenlistáról.)
Mindeközben Ön és mások magabiztosan beszéltek tovább – mintha a kegyelmi döntés csak egy félresikerült politikai epizód lett volna. Nem, nem az volt. A megbánás cseppnyi jelét sem mutatva, bárgyú vigyorral az arcukon képesek a mai napig áldozatként beállítani magukat. Mi mit mondjunk akkor? A mi életünkben mit okozott a kegyelmi döntés? Tudja, mi az egyik különbség köztünk? Én a gyerekkorommal, Ön pedig a hatalmával fizetett. Csakhogy a hatalmat vissza lehet szerezni – ahogy láthatjuk. A gyerekkoromat soha.
Ezért mondom most ki: SZÉGYEN, ami történik. Szégyen, hogy Magyarországon egy kegyelmi botrány után valaki újra gyerekek ügyeinek közelébe kerülhet – azzal a múlttal, amelyben egy bántalmazó bűnsegédjét engedték szabadon. Szégyen, hogy ezt bárki normálisnak tartja.
Hol van ilyenkor az a sokat emlegetett jobboldali morális fölény? Hol van a sokat szajkózott: „nálunk van következménye a hibáknak” lózung? A kegyelmi döntés bűne két és fél év után már elfeledhető? Vajon az egykori köztársasági elnök, Novák Katalin is készülődik már? Mi lesz az ő új szerepe? Az Áldozatvédelmi Központ vezetője lesz? Vagy megkapja a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, játszótérnek – ahogy a Sándor-palotát is megkapta?
Kedves Judit, Önnek le kell mondania erről a szerepről. Nem gyűlöletből mondom ezt, hanem azért, mert ez az egyetlen erkölcsileg vállalható döntés. Ha valóban a gyerekek érdekeit, a saját gyerekei érdekeit is szem előtt tartja, akkor tudja: ők nem eszközök egy politikai visszatéréshez.
Szerző: NAGY MARTIN
2025.10.30.
„Tisztelt Varga Judit!
Hetek óta kering a sajtóban az Ön visszatérésének lehetősége, de mindaddig nem akartam megszólalni, amíg ez be nem következik. Pedig már az első felvetés is erősen triggerelt, miszerint Ön visszatérni készül.
Amikor megtudtam, hogy Ön a Nemzeti Mentális Pajzs Program gyermekjogi védnöke lesz, először nem akartam elhinni. Nem tudtam eldönteni, sírjak vagy nevessek – aztán rájöttem: ez nem vicc, hanem tragédia.
Egy ország tragédiája, ahol a kegyelmi botrány után az, aki a döntés egyik felelőse volt, most gyermekjogi szerepben tér vissza.
Ön pontosan tudja, mit jelentett számunkra a kegyelmi döntés. Tudja, mert részben az Ön minisztériuma alatt történt. És ha hihetünk (?) Önöknek, akkor Ön volt az egyetlen, aki nem támogatta a döntést. Talán megérezte, hogy ezt nem kellene. De ne legyünk naivak: nem az áldozatok sorsa miatt, hanem mert látta, milyen politikai következményei lehetnek. Igaza volt – valóban megbuktatta Önt és Novák Katalint is.
De ha valóban nem tudta, mi készül, akkor most már tudnia kell: az a döntés nemcsak egy aláírás volt egy papíron. Az a döntés életeket tört derékba újra. Túlélőket taszított vissza a traumájuk legmélyére. Engem például olyan mentális állapotba sodort, amiből másfél év alatt sem sikerült teljesen felállnom. Olyan barátokat veszítettem el, akik addig tartották bennem a lelket. És mindezt azért, mert valahol valaki azt gondolta: van bocsánat azoknak, akik a legvédtelenebbeket bántották.
Az elmúlt másfél évben sokszor lett volna mit mondanom, de nem ment. Nem volt erőm a nyilvánosság elé állni, hogy kimondjam, mit érzek. Részben a mai napig tartó szégyen miatt, amit helyettünk kellene éreznie: V. Jánosnak; K. Bélának; K. Endrének; a bicskei Gyámhivatalnak; a bicskei Rendőrkapitányságnak; az egykori Fővárosi vezetésnek; a Magyar Kormánynak; Balog Zoltánnak; Önnek és Novák Katalinnak. (A felsorolás nem teljes, bocsánat, ha kihagytam valakit erről a szégyenlistáról.)
Mindeközben Ön és mások magabiztosan beszéltek tovább – mintha a kegyelmi döntés csak egy félresikerült politikai epizód lett volna. Nem, nem az volt. A megbánás cseppnyi jelét sem mutatva, bárgyú vigyorral az arcukon képesek a mai napig áldozatként beállítani magukat. Mi mit mondjunk akkor? A mi életünkben mit okozott a kegyelmi döntés? Tudja, mi az egyik különbség köztünk? Én a gyerekkorommal, Ön pedig a hatalmával fizetett. Csakhogy a hatalmat vissza lehet szerezni – ahogy láthatjuk. A gyerekkoromat soha.
Ezért mondom most ki: SZÉGYEN, ami történik. Szégyen, hogy Magyarországon egy kegyelmi botrány után valaki újra gyerekek ügyeinek közelébe kerülhet – azzal a múlttal, amelyben egy bántalmazó bűnsegédjét engedték szabadon. Szégyen, hogy ezt bárki normálisnak tartja.
Hol van ilyenkor az a sokat emlegetett jobboldali morális fölény? Hol van a sokat szajkózott: „nálunk van következménye a hibáknak” lózung? A kegyelmi döntés bűne két és fél év után már elfeledhető? Vajon az egykori köztársasági elnök, Novák Katalin is készülődik már? Mi lesz az ő új szerepe? Az Áldozatvédelmi Központ vezetője lesz? Vagy megkapja a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, játszótérnek – ahogy a Sándor-palotát is megkapta?
Kedves Judit, Önnek le kell mondania erről a szerepről. Nem gyűlöletből mondom ezt, hanem azért, mert ez az egyetlen erkölcsileg vállalható döntés. Ha valóban a gyerekek érdekeit, a saját gyerekei érdekeit is szem előtt tartja, akkor tudja: ők nem eszközök egy politikai visszatéréshez.
Én pedig most már nem hallgatok tovább. A kegyelmi botrány és a Szőlő utcai tragédia után eltört bennem valami, de maradt bennem annyi erő, hogy kimondjam: ELÉG VOLT. Elég a hazugságból, a színjátékból, a cinikus újrakezdésekből és a hatalom közönyéből. Elég a nyílt levelekből, közéleti szerepet fogok vállalni, csak még összeszedem magam.
A következő hónapokban azért fogok dolgozni, hogy legyen egy hely, egy hang, egy közösség, amely valóban az áldozatokért, a fiatalokért, az idősekért és a kiszolgáltatottakért szól. Nem pártpolitikai, hanem emberi alapon. Mert ha valamit megtanultam, az az, hogy az igazságot nem lehet elhallgattatni, sőt! Hív a haza. Munka van. És mi, akik túléltük, nem adjuk többé a csendünket.
Tisztelettel,
Pop Mert – a Bicskei ügy és a Magyar Gyermekvédelmi rendszer egyik túlélője”
A következő hónapokban azért fogok dolgozni, hogy legyen egy hely, egy hang, egy közösség, amely valóban az áldozatokért, a fiatalokért, az idősekért és a kiszolgáltatottakért szól. Nem pártpolitikai, hanem emberi alapon. Mert ha valamit megtanultam, az az, hogy az igazságot nem lehet elhallgattatni, sőt! Hív a haza. Munka van. És mi, akik túléltük, nem adjuk többé a csendünket.
Tisztelettel,
Pop Mert – a Bicskei ügy és a Magyar Gyermekvédelmi rendszer egyik túlélője”
KEPES ANDRÁS: HA NEM BONTJUK LE AZ ORBÁN-RENDSZER „MÉLYÁLLAMÁT”, ÁLLANDÓSUL A VÁLSÁG – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.10.31.
Én is a kormányváltásnak szurkolok, mert a jelenlegi rendszer működésképtelen – mondta a Kultúrtájban Kepes András, aki hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem elegendő a választáson legyőzni a Fideszt, az a lényeg, ami utána jön. Az egykori televíziós műsorkészítővel, íróval legújabb könyve, az Igazad van apropóján beszélgettünk: a kötet arra keresi a választ, hogy miként érthetjük meg egymást egy önmagával meghasonlott világban. – Sok évvel ezelőtt a Desszert című műsoromban vendégül láttam Orbán Viktort, és feltettem neki a kérdést, hogy vajon a hatalom nem rombolja-e a személyiséget, mire ő azt felelte, hogy a liberális politikusok esetében nem – idézte fel Kepes András, aki szerint hiába vált működésképtelenné az Orbán-rendszer, a Fidesz egy olyan „mélyállamot” épített ki, amely megakadályozhatja a valódi rendszerváltást. – Ha nem sikerül megváltoztatni azokat a hatalmi struktúrákat, amelyek az elmúlt tizenöt év alatt kiépültek, akkor állandó válsághelyzetbe kerül az ország.
A műsorban szóba került az is, hogy:
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.10.31.
Én is a kormányváltásnak szurkolok, mert a jelenlegi rendszer működésképtelen – mondta a Kultúrtájban Kepes András, aki hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem elegendő a választáson legyőzni a Fideszt, az a lényeg, ami utána jön. Az egykori televíziós műsorkészítővel, íróval legújabb könyve, az Igazad van apropóján beszélgettünk: a kötet arra keresi a választ, hogy miként érthetjük meg egymást egy önmagával meghasonlott világban. – Sok évvel ezelőtt a Desszert című műsoromban vendégül láttam Orbán Viktort, és feltettem neki a kérdést, hogy vajon a hatalom nem rombolja-e a személyiséget, mire ő azt felelte, hogy a liberális politikusok esetében nem – idézte fel Kepes András, aki szerint hiába vált működésképtelenné az Orbán-rendszer, a Fidesz egy olyan „mélyállamot” épített ki, amely megakadályozhatja a valódi rendszerváltást. – Ha nem sikerül megváltoztatni azokat a hatalmi struktúrákat, amelyek az elmúlt tizenöt év alatt kiépültek, akkor állandó válsághelyzetbe kerül az ország.
A műsorban szóba került az is, hogy:
• Meddig tarthat ki az Orbán-rendszer?
• Hogyan lehet lebontani a Fidesz „mélyállamát”?
• Vajon megérthetjük-e a másik politikai oldalon állók gondolkodását?
• Miért hiszünk jobban a politikusoknak, mint a tényeknek?
• Miért rajong Donald Trump Orbán Viktorért?
ORBÁN VIKTOR FELELŐSSÉGE A MATOLCSY-ÜGYBEN - 266 MILLIÁRD FORINT NYOMÁBAN
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.10.31.
266 milliárd forint tűnt el a Magyar Nemzeti Bankból – és tíz hónap alatt sem történt semmi. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arról beszél, hogyan húzódik a Matolcsy-ügy, miért nem lett gyanúsított senki, és hogyan működik ma a politikailag fogvatartott igazságszolgáltatás. A beszélgetést Németh Péter vezeti a KlikkTV stúdiójából.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül százmilliárdok kerültek ki a közvagyonból, de az ügyészség és a rendőrség hallgat. Miért nem vizsgálják Varga Mihály felelősségét? Miért nem hallgatják ki Matolcsy Györgyöt és fiát? És mit jelent az, amikor egy állam már nem jogállam, hanem foglyul ejtett hatalom?
Ligeti Miklós kendőzetlenül beszél a NER belső működéséről, a büntetlenség kultúrájáról, és arról, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt hogyan vált a büntetlenség a hatalom legnagyobb ajándékává.
👉 Nézd meg a teljes interjút, és döntsd el te magad, van-e még jogállam Magyarországon.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.10.31.
266 milliárd forint tűnt el a Magyar Nemzeti Bankból – és tíz hónap alatt sem történt semmi. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arról beszél, hogyan húzódik a Matolcsy-ügy, miért nem lett gyanúsított senki, és hogyan működik ma a politikailag fogvatartott igazságszolgáltatás. A beszélgetést Németh Péter vezeti a KlikkTV stúdiójából.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül százmilliárdok kerültek ki a közvagyonból, de az ügyészség és a rendőrség hallgat. Miért nem vizsgálják Varga Mihály felelősségét? Miért nem hallgatják ki Matolcsy Györgyöt és fiát? És mit jelent az, amikor egy állam már nem jogállam, hanem foglyul ejtett hatalom?
Ligeti Miklós kendőzetlenül beszél a NER belső működéséről, a büntetlenség kultúrájáról, és arról, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt hogyan vált a büntetlenség a hatalom legnagyobb ajándékává.
👉 Nézd meg a teljes interjút, és döntsd el te magad, van-e még jogállam Magyarországon.
TÖLGYESSY: NEM LESZ VISSZATÉRÉS A TRUMP ELŐTTI VILÁGHOZ
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2025.10.31.
Putyin és Trump, Trump és Orbán, Orbán és Magyar – világ- és magyar politika egy beszélgetésben. Tölgyessy Péter ezen a sűrű őszön már másodszor látogat a Partizánba, hogy kitárgyaljuk a ‘26-os választásra hatással lévő nemzetközi folyamatokat, és persze a Fidesz-Tisza verseny állását.
Szerző: Partizán
2025.10.31.
Putyin és Trump, Trump és Orbán, Orbán és Magyar – világ- és magyar politika egy beszélgetésben. Tölgyessy Péter ezen a sűrű őszön már másodszor látogat a Partizánba, hogy kitárgyaljuk a ‘26-os választásra hatással lévő nemzetközi folyamatokat, és persze a Fidesz-Tisza verseny állását.
A LEENDŐ TISZA-KORMÁNY EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERÉVEL, HEGEDŰS ZSOLT FŐORVOS ÚRRAL BESZÉLGETTEM
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.10.30.
Hallgassátok meg a leendő TISZA-kormány egészségügyi miniszterével, Hegedűs Zsolt főorvos úrral folytatott beszélgetésünket a TISZTA Hang podcast műsorában.
Szakmaiság, emberség, alázat. Köszönjük Hegedűs doktor úrnak, hogy vállalja ezt az embert próbáló, ugyanakkor nagyon szép feladatot.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.10.30.
Hallgassátok meg a leendő TISZA-kormány egészségügyi miniszterével, Hegedűs Zsolt főorvos úrral folytatott beszélgetésünket a TISZTA Hang podcast műsorában.
Szakmaiság, emberség, alázat. Köszönjük Hegedűs doktor úrnak, hogy vállalja ezt az embert próbáló, ugyanakkor nagyon szép feladatot.
2025. október 30., csütörtök
2025.10.28. - BELVÁROSI SZABADEGYETEM - A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2025.10.28.
Az előadás témája a magyar gazdaság helyzetét befolyásoló legkritikusabb tényezők - az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának eredményessége és hatásai.
Moderátor: KARDOS PÉTER
2025.10.28.
Az előadás témája a magyar gazdaság helyzetét befolyásoló legkritikusabb tényezők - az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának eredményessége és hatásai.
Előadó: Bokros Lajos közgazdász professzor, volt pénzügyminiszter.
NAGY MÁRTON: BE KELL VEZETNI A 14. HAVI NYUGDÍJAT; CSABA LÁSZLÓ: AZ EGY IDŐZÍTETT BOMBA
ATV MAGYARORSZÁG / EGYENES BESZÉD
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2025.10.28.
Elkerülhetetlennek tartja a 14. havi nyugdíj bevezetését a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton azt mondta, 2026-ban egy heti összeggel lehetne elkezdni a plusz pénz kiosztását, szerinte a gazdasági kilátások ezt lehetővé teszik.
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2025.10.28.
Elkerülhetetlennek tartja a 14. havi nyugdíj bevezetését a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton azt mondta, 2026-ban egy heti összeggel lehetne elkezdni a plusz pénz kiosztását, szerinte a gazdasági kilátások ezt lehetővé teszik.
Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László közgazdász akadémikus, a CEU professzora.
HIBA TÖRTÉNT VAGY BELENYÚLTAK A SZEGÉNYSÉGI ADATOKBA? – A KSH-ÜGY KULISSZATITKAI
HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2025.10.30.
Tanúvallomások nélkül, tudományos alapon is ki lehetne deríteni, belenyúlt-e valaki a szegénységi adatokba a KSH-nál. Ehhez csupán az kellene, hogy a statisztikai hivatal odaengedje a részletes adatokhoz a kutatókat – derül ki a Heti Válasz friss adásából. Eheti podcastunkban Tátrai Annamária statisztikus, az ELTE adjunktusa és kollégánk, Élő Anita mesél együttműködésükről, amelynek eredménye egy igencsak nagy hatású cikksorozat lett. Adatsorok, grafikonok, hisztogramok – és ami mögöttük van. Műsorvezető: Stumpf András.
Már az óvodában is foglalkoztatta a gyerekszegénység kérdése, már ott azon morfondírozott, hogy a szegény gyerekek vajon másképpen zuhanyoznak-e, mint tehetős társaik – árulja el Tátrai Annamária a Heti Válasz friss adásának elején arra válaszolva, hogyan lett belőle statisztikus. Mint kiderül, a szociológián keresztül érkezett meg a számok világába, a gyerekszegénység viszont mostani történetünkben is kulcsfontosságú: egy ezt érintő gyanús adatsor indította el a lavinát. Minthogy Tátrai Annamária ezt kutatótársával évekig hiába jelezte a Központi Statisztikai Hivatalnak, hogy valami nagyon nem kóser, végül a sajtóhoz fordultak.
Konkrétan a Válasz Online-hoz. Még konkrétabban Élő Anitához. A hivatal az első, áprilisi cikk megjelenése után tudománytalansággal vádolta a kutatókat, majd kisebb módosításokról beszélt, hogy végül, most októberre igencsak nagyot módosítson: van év, ahol a gyerekszegénység valójában több mint a duplája volt az általuk közölteknek. Ráadásul messze nem csak a gyerekszegénységet mérték alul hosszú éveken át. Hogy belenyúlt-e valaki az adatokba sanda szándékkal, vagy mégis hogyan keletkeztek ilyen hibák, azt egyelőre nem tudni. Ki lehetne deríteni persze ezt is, ha a részletes adatokba betekintést engedne a KSH.
Mindez azonban nem jelenti, hogy a KSH munkatársai ne lennének felkészült, munkájukat lelkiismeretesen végző szakemberek – Tátrai Annamária szerint is azok. A kutató állítása szerint céljuk egyébként közös: az, hogy az intézmény hitelessége megkérdőjelezhetetlen legyen.
De miért is fontos, hogy pontos adatok legyenek rólunk, magyarokról is? Mit javított a hivatal a hibákból és mit nem? Milyen további teendők vannak az újságíró és a hivatal ellenőrzését társadalmi munkában végző kutató előtt? Válaszok Tátrai Annamáriától és Élő Anitától friss podcastunkban, valamint a témáról írt korábbi cikkeinkben:...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2025.10.30.
Tanúvallomások nélkül, tudományos alapon is ki lehetne deríteni, belenyúlt-e valaki a szegénységi adatokba a KSH-nál. Ehhez csupán az kellene, hogy a statisztikai hivatal odaengedje a részletes adatokhoz a kutatókat – derül ki a Heti Válasz friss adásából. Eheti podcastunkban Tátrai Annamária statisztikus, az ELTE adjunktusa és kollégánk, Élő Anita mesél együttműködésükről, amelynek eredménye egy igencsak nagy hatású cikksorozat lett. Adatsorok, grafikonok, hisztogramok – és ami mögöttük van. Műsorvezető: Stumpf András.
Már az óvodában is foglalkoztatta a gyerekszegénység kérdése, már ott azon morfondírozott, hogy a szegény gyerekek vajon másképpen zuhanyoznak-e, mint tehetős társaik – árulja el Tátrai Annamária a Heti Válasz friss adásának elején arra válaszolva, hogyan lett belőle statisztikus. Mint kiderül, a szociológián keresztül érkezett meg a számok világába, a gyerekszegénység viszont mostani történetünkben is kulcsfontosságú: egy ezt érintő gyanús adatsor indította el a lavinát. Minthogy Tátrai Annamária ezt kutatótársával évekig hiába jelezte a Központi Statisztikai Hivatalnak, hogy valami nagyon nem kóser, végül a sajtóhoz fordultak.
Konkrétan a Válasz Online-hoz. Még konkrétabban Élő Anitához. A hivatal az első, áprilisi cikk megjelenése után tudománytalansággal vádolta a kutatókat, majd kisebb módosításokról beszélt, hogy végül, most októberre igencsak nagyot módosítson: van év, ahol a gyerekszegénység valójában több mint a duplája volt az általuk közölteknek. Ráadásul messze nem csak a gyerekszegénységet mérték alul hosszú éveken át. Hogy belenyúlt-e valaki az adatokba sanda szándékkal, vagy mégis hogyan keletkeztek ilyen hibák, azt egyelőre nem tudni. Ki lehetne deríteni persze ezt is, ha a részletes adatokba betekintést engedne a KSH.
Mindez azonban nem jelenti, hogy a KSH munkatársai ne lennének felkészült, munkájukat lelkiismeretesen végző szakemberek – Tátrai Annamária szerint is azok. A kutató állítása szerint céljuk egyébként közös: az, hogy az intézmény hitelessége megkérdőjelezhetetlen legyen.
De miért is fontos, hogy pontos adatok legyenek rólunk, magyarokról is? Mit javított a hivatal a hibákból és mit nem? Milyen további teendők vannak az újságíró és a hivatal ellenőrzését társadalmi munkában végző kutató előtt? Válaszok Tátrai Annamáriától és Élő Anitától friss podcastunkban, valamint a témáról írt korábbi cikkeinkben:...
ORBÁN RESZKET A HATALOMÉRT– BRUCK GÁBOR PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.10.28.
Orbán Viktor, Magyar Péter és a politikai pszichológia – mi történik valójában a magyar társadalomban?
Bruck Gábor pszichológussal Németh Péter beszélget arról, hogyan alakítják a hatalmi kommunikációt a gyerekvédelem körüli botrányok, a mesterséges intelligenciával gyártott kampányvideók, valamint a Fidesz és a Tisza mozgalom tömegrendezvényei.
Miért hat a „félelem politikája”? Hogyan építhet Magyar Péter reményt és hitelességet a társadalom szemében? És miért lehet veszélyes, ha egy politikus saját maga irányítja a kampányát?
A beszélgetés kitér a Nagy Feró-ügy pszichológiai hatásaira, a Kocsis–Budaházi fotó üzenetére, valamint arra, hogyan manipulálják az érzelmeket az AI-val készített hamis képek és videók. Bruck Gábor segít megérteni, hogyan működik a választók érzelmi logikája, és miért a remény és félelem harca dönti el a 2026-os választásokat.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.10.28.
Orbán Viktor, Magyar Péter és a politikai pszichológia – mi történik valójában a magyar társadalomban?
Bruck Gábor pszichológussal Németh Péter beszélget arról, hogyan alakítják a hatalmi kommunikációt a gyerekvédelem körüli botrányok, a mesterséges intelligenciával gyártott kampányvideók, valamint a Fidesz és a Tisza mozgalom tömegrendezvényei.
Miért hat a „félelem politikája”? Hogyan építhet Magyar Péter reményt és hitelességet a társadalom szemében? És miért lehet veszélyes, ha egy politikus saját maga irányítja a kampányát?
A beszélgetés kitér a Nagy Feró-ügy pszichológiai hatásaira, a Kocsis–Budaházi fotó üzenetére, valamint arra, hogyan manipulálják az érzelmeket az AI-val készített hamis képek és videók. Bruck Gábor segít megérteni, hogyan működik a választók érzelmi logikája, és miért a remény és félelem harca dönti el a 2026-os választásokat.
RÁCZ ANDRÁS: TÍZ PONTBAN CS.KIRÁLY TAMÁS INTERJÚJÁRÓL SZERGEJ LAVROVVAL - SZEKUNDER SZÉGYEN ÉS ELKÉPESZTŐ AMATŐRIZMUS
FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2025.10.27.
Megnéztem az Ultrahang-ot alapító Cs. Király Tamás "interjúját" Szergej Lavrovval. Nos, röviden úgy lehet összefoglalni, hogy katasztrófa. Nemcsak újságírói-szakmai értelemben, de külpolitikailag is.
.
1. Cs. Király Tamás nem tud angolul. Tényleg, nagyon durván nem. Papírról olvassa a kérdéseket, azt is rosszul, olyan kiejtéssel, hogy azzal a középfokú nyelvvizsgán is megbuktatnák.
Ennél nagyobb baj, hogy össze is kever szavakat, kifejezéseket. A Krím-félsziget neve angolul Crimea, az ultrahangos "újságíró" viszont többször is "crime"-ot mond, ami azt jelenti, hogy "bűn".
Olyan szinten nem tud angolul, hogy amikor azt kérdezi Lavrovról, hogy Alaszkában miért viselt CCCP-s pulóvert, akkor "you wore" (Ön viselt) helyett "you were"-t mond, ami azt jelenti, hogy Ön egy pulóver volt... Lavrov vissza is kérdez, mert ezt elsőre még ő sem tudja összerakni...
.
Fun fact: az interjú elején Cs. Király még Marco Rubio pozícióját sem tudja helyesen elmondani. Az amerikai külügyminiszter ugyanis nem "foreign minister", hanem "secretary of state".
.
Technikai dolognak tűnik, de ez megint alapvető szakmai kérdés: ha nem tudok jól egy nyelvet, akkor semmi rossz nincs abban, hogy tolmáccsal beszélünk. Ha Cs. Király nem tud jól angolul, oroszul meg még annyira sem, akkor semmi probléma nem lett volna azzal, ha visz magával egy tolmácsot. Fel nem tudom fogni, hogy ezt miért nem tették meg, miért kellett ezt a kínos nyökögést hallgatni nemcsak Lavrovnak, de a közönségnek is.
.
2. Apróság, de szerintem fontos (és egye fene, vállalom: valószínűleg én vagyok túl formális ilyesmikben): ha az ember egy külügyminiszterrel csinál interjút, akkor igenis vegyen fel egy öltönyt és egy nyakkendőt...
.
3. De az igazi baj az, hogy Cs.Király produkciója még mikrofonállványnak is gyenge. Két olyan pillanat is van, amikor próbálna kérdezni, de Lavrov - igen rutinosan - folytatja a mondókáját, Cs. Király viszont nem "áll bele", nem teszi fel a kérdést, hanem hagyja, hogy az orosz külügyminiszter lényegében szétbeszélje az interjút.
.
4. Szintén legalább két olyan eset van, amikor Lavrov egyáltalán nem Cs. Király kérdésére válaszol, hanem - klasszikus "whataboutism" módszerrel élve - a hivatalos orosz narratívákat sorolja el, jó hosszan... Cs. Király viszont annyira képzetlen, hogy azt sem veszi észre, hogy éppen megvezetik.
.
5. Alapvető kérdéseket sem tesz fel, az alapvető ismeretei is hiányoznak. Lavrov legalább ötször nácizza le az ukrán vezetést, Cs. Király viszont nem teszi fel a kérdést, hogy ha Ukrajna náci rendszer lenne, akkor hogyan lehetne félig zsidó az elnök, örmény a volt belügyminiszter, tatár a volt honvédelmi miniszter, Oroszországban született orosz a hadsereg parancsnoka, stb.
.
6. Olyannyira fogalmatlan, hogy nem is kérdez rá arra az egyébként alapvető problémára, hogy Ukrajnában vajon mi a helyzet a kisebbségi jogokkal, hiszen a kisebbségi jogok minél teljesebb érvényesülése az a terület, ahol Moszkva és Budapest között egyébként érdekközösség van. Lavrov van annyira profi, hogy egy idő után - miután csak nem jön az egyébként nyilvánvalóan fontos kérdés - ő maga tér ki az ukrajnai magyarok helyzetére, mintegy feladva a labdát Cs. Királynak. Ő viszont vagy nem vette a lapot, vagy nem is értette, ami Lavrov mondott, és szépen visszatért a papírra írt kérdéseihez. (Érdekesség, hogy Vörös Szabolcs Zelenszkij ukrán elnökkel csinált interjúja után a kormánymédia szanaszét gyalázta őt, hogy miért nem kérdezett rá a kárpátaljai magyarokra - nos, Cs. Király vajon miért nem kérdezett rá...?)
.
7. Cs. Király azt sem veszi észre, hogy Lavrov a vége felé konkrétan, tényszerűen az arcába hazudik a Budapest Memorandum kapcsán. Lavrov azt állítja, hogy a memorandum csak arról szólt, hogy a részes államok nem használnak nukleáris (!) fegyvert Ukrajna ellen - miközben a szövegben valójában explicit módon benne van, hogy bármiféle fegyveres támadástól tartózkodnak, és elismerik Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Cs. Király nyilvánvalóan nem olvasta a Budapest Memorandumot, máskülönben egy ekkora hazugság még neki is feltűnt volna.
.
8. Ellentétben Cs. Király Tamással, Lavrov mindvégig vérprofi volt, tökéletesen hozta a hivatalos orosz narratívát. Csúsztatott, ahol az volt az érdeke, whataboutism-ot használt, ahol arra volt szükség, stb.
És, amit az interjú után kifejezetten tisztelek benne: arcizma sem rándult Cs. Király ostoba, nevetséges angolsággal feltett kérdései hallatán, hanem profin, higgadtan válaszolgatott... ez az igazi profi diplomata, az a helyzet. Egyetlen szavával sem értek egyet, de a szakmaiságát nagyon tisztelem.
.
9. Bár a RIA Novosztyi állami hírügynökségnél órákig abszolút címoldalas hír volt a Lavrov-interjú, valójában a történtek jó eséllyel Moszkvát is meglepték. Az még, hogy Szijjártó szívességet kér, önmagában nem újdonság, volt már ilyen többször is. Ezek egy része nyilvános, más része majd a NER vége után lesz az... nem ez a lényeg.
Orosz szempontból az a probléma, hogy hogy a Szijjártó protezsáltjaként Lavrovhoz bejutó Cs.Király a bődületes amatőrizmusával Lavrovot is megalázta valójában... hiszen de facto az történt, hogy az orosz külügyminiszter majdnem egy teljes órán keresztül beszélt valakivel, akinek láthatóan a leghalványabb fogalma sem volt arról, hogy hol van és mit is kéne csinálnia... ez pedig durva sértés.
.
10. Erős a gyanúm, hogy a mostani produkció után leginkább Szijjártó Péter érzi magát kellemetlenül, hiszen ezt az interjút ő hozta össze, ő kérte azt a szívességet Lavrovtól, hogy fogadja Cs. Királyt. Őszintén remélem, hogy Szijjártó azóta már üzent is Lavrovnak, hogy kedves Szergej Viktorovics (és nem simán csak Szergej, ahogy szólítani szokta, ami persze önmagában ordas bunkóság egy magánál több, mint 25 évvel idősebb orosz férfival szemben... no comment), rettenetesen sajnálom és elnézést kérek...
.
Mindenesetre, a mostani interjú után egy dolog biztosan világosság vált nemcsak itthon, de Moszkvában is: Szijjártó protezsáltja, a kormánymédia megmondóembereinek egyik kedvence, az Ultrahang TÉNYLEG csak ennyire képes... egyszerre ijesztő, szégyenteljes és nevetséges is.
.
.
+1: És, hogy egy kicsit tanuljunk is ennyi szenvedés után, amit az Ultrahang interjú jelentett: oroszul azt, hogy valami szekunder szégyent vált ki, úgy mondják, hogy iszpanszkij sztüd, azaz "spanyol szégyen", испанский стыд.
Az etimológiája vitatott: van olyan magyarázat, hogy a spanyol nyelvből vették át a kifejezést (vergüenza ajena - szégyenérzet más szégyenteljes viselkedését látva), de az is létező változat, hogy a kilencvenes évek bárgyú, spanyol nyelvű szappanoperáihoz köthető a kifejezés, amikor a nézők a karakterek vergődését látva élték át az érzést.
.
A mai orosz szlengben viszont már erre is azt mondják, hogy krindzs (az angol cringe átírása) - sőt, úgy is írják: кринж.
Ez elég pontosan leírja Cs. Király Tamás produkcióját is.
.
Az interjú linkje az első kommentben.
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2025.10.27.
.
1. Cs. Király Tamás nem tud angolul. Tényleg, nagyon durván nem. Papírról olvassa a kérdéseket, azt is rosszul, olyan kiejtéssel, hogy azzal a középfokú nyelvvizsgán is megbuktatnák.
Ennél nagyobb baj, hogy össze is kever szavakat, kifejezéseket. A Krím-félsziget neve angolul Crimea, az ultrahangos "újságíró" viszont többször is "crime"-ot mond, ami azt jelenti, hogy "bűn".
Olyan szinten nem tud angolul, hogy amikor azt kérdezi Lavrovról, hogy Alaszkában miért viselt CCCP-s pulóvert, akkor "you wore" (Ön viselt) helyett "you were"-t mond, ami azt jelenti, hogy Ön egy pulóver volt... Lavrov vissza is kérdez, mert ezt elsőre még ő sem tudja összerakni...
.
Fun fact: az interjú elején Cs. Király még Marco Rubio pozícióját sem tudja helyesen elmondani. Az amerikai külügyminiszter ugyanis nem "foreign minister", hanem "secretary of state".
.
Technikai dolognak tűnik, de ez megint alapvető szakmai kérdés: ha nem tudok jól egy nyelvet, akkor semmi rossz nincs abban, hogy tolmáccsal beszélünk. Ha Cs. Király nem tud jól angolul, oroszul meg még annyira sem, akkor semmi probléma nem lett volna azzal, ha visz magával egy tolmácsot. Fel nem tudom fogni, hogy ezt miért nem tették meg, miért kellett ezt a kínos nyökögést hallgatni nemcsak Lavrovnak, de a közönségnek is.
.
2. Apróság, de szerintem fontos (és egye fene, vállalom: valószínűleg én vagyok túl formális ilyesmikben): ha az ember egy külügyminiszterrel csinál interjút, akkor igenis vegyen fel egy öltönyt és egy nyakkendőt...
.
3. De az igazi baj az, hogy Cs.Király produkciója még mikrofonállványnak is gyenge. Két olyan pillanat is van, amikor próbálna kérdezni, de Lavrov - igen rutinosan - folytatja a mondókáját, Cs. Király viszont nem "áll bele", nem teszi fel a kérdést, hanem hagyja, hogy az orosz külügyminiszter lényegében szétbeszélje az interjút.
.
4. Szintén legalább két olyan eset van, amikor Lavrov egyáltalán nem Cs. Király kérdésére válaszol, hanem - klasszikus "whataboutism" módszerrel élve - a hivatalos orosz narratívákat sorolja el, jó hosszan... Cs. Király viszont annyira képzetlen, hogy azt sem veszi észre, hogy éppen megvezetik.
.
5. Alapvető kérdéseket sem tesz fel, az alapvető ismeretei is hiányoznak. Lavrov legalább ötször nácizza le az ukrán vezetést, Cs. Király viszont nem teszi fel a kérdést, hogy ha Ukrajna náci rendszer lenne, akkor hogyan lehetne félig zsidó az elnök, örmény a volt belügyminiszter, tatár a volt honvédelmi miniszter, Oroszországban született orosz a hadsereg parancsnoka, stb.
.
6. Olyannyira fogalmatlan, hogy nem is kérdez rá arra az egyébként alapvető problémára, hogy Ukrajnában vajon mi a helyzet a kisebbségi jogokkal, hiszen a kisebbségi jogok minél teljesebb érvényesülése az a terület, ahol Moszkva és Budapest között egyébként érdekközösség van. Lavrov van annyira profi, hogy egy idő után - miután csak nem jön az egyébként nyilvánvalóan fontos kérdés - ő maga tér ki az ukrajnai magyarok helyzetére, mintegy feladva a labdát Cs. Királynak. Ő viszont vagy nem vette a lapot, vagy nem is értette, ami Lavrov mondott, és szépen visszatért a papírra írt kérdéseihez. (Érdekesség, hogy Vörös Szabolcs Zelenszkij ukrán elnökkel csinált interjúja után a kormánymédia szanaszét gyalázta őt, hogy miért nem kérdezett rá a kárpátaljai magyarokra - nos, Cs. Király vajon miért nem kérdezett rá...?)
.
7. Cs. Király azt sem veszi észre, hogy Lavrov a vége felé konkrétan, tényszerűen az arcába hazudik a Budapest Memorandum kapcsán. Lavrov azt állítja, hogy a memorandum csak arról szólt, hogy a részes államok nem használnak nukleáris (!) fegyvert Ukrajna ellen - miközben a szövegben valójában explicit módon benne van, hogy bármiféle fegyveres támadástól tartózkodnak, és elismerik Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Cs. Király nyilvánvalóan nem olvasta a Budapest Memorandumot, máskülönben egy ekkora hazugság még neki is feltűnt volna.
.
8. Ellentétben Cs. Király Tamással, Lavrov mindvégig vérprofi volt, tökéletesen hozta a hivatalos orosz narratívát. Csúsztatott, ahol az volt az érdeke, whataboutism-ot használt, ahol arra volt szükség, stb.
És, amit az interjú után kifejezetten tisztelek benne: arcizma sem rándult Cs. Király ostoba, nevetséges angolsággal feltett kérdései hallatán, hanem profin, higgadtan válaszolgatott... ez az igazi profi diplomata, az a helyzet. Egyetlen szavával sem értek egyet, de a szakmaiságát nagyon tisztelem.
.
9. Bár a RIA Novosztyi állami hírügynökségnél órákig abszolút címoldalas hír volt a Lavrov-interjú, valójában a történtek jó eséllyel Moszkvát is meglepték. Az még, hogy Szijjártó szívességet kér, önmagában nem újdonság, volt már ilyen többször is. Ezek egy része nyilvános, más része majd a NER vége után lesz az... nem ez a lényeg.
Orosz szempontból az a probléma, hogy hogy a Szijjártó protezsáltjaként Lavrovhoz bejutó Cs.Király a bődületes amatőrizmusával Lavrovot is megalázta valójában... hiszen de facto az történt, hogy az orosz külügyminiszter majdnem egy teljes órán keresztül beszélt valakivel, akinek láthatóan a leghalványabb fogalma sem volt arról, hogy hol van és mit is kéne csinálnia... ez pedig durva sértés.
.
10. Erős a gyanúm, hogy a mostani produkció után leginkább Szijjártó Péter érzi magát kellemetlenül, hiszen ezt az interjút ő hozta össze, ő kérte azt a szívességet Lavrovtól, hogy fogadja Cs. Királyt. Őszintén remélem, hogy Szijjártó azóta már üzent is Lavrovnak, hogy kedves Szergej Viktorovics (és nem simán csak Szergej, ahogy szólítani szokta, ami persze önmagában ordas bunkóság egy magánál több, mint 25 évvel idősebb orosz férfival szemben... no comment), rettenetesen sajnálom és elnézést kérek...
.
Mindenesetre, a mostani interjú után egy dolog biztosan világosság vált nemcsak itthon, de Moszkvában is: Szijjártó protezsáltja, a kormánymédia megmondóembereinek egyik kedvence, az Ultrahang TÉNYLEG csak ennyire képes... egyszerre ijesztő, szégyenteljes és nevetséges is.
.
.
+1: És, hogy egy kicsit tanuljunk is ennyi szenvedés után, amit az Ultrahang interjú jelentett: oroszul azt, hogy valami szekunder szégyent vált ki, úgy mondják, hogy iszpanszkij sztüd, azaz "spanyol szégyen", испанский стыд.
Az etimológiája vitatott: van olyan magyarázat, hogy a spanyol nyelvből vették át a kifejezést (vergüenza ajena - szégyenérzet más szégyenteljes viselkedését látva), de az is létező változat, hogy a kilencvenes évek bárgyú, spanyol nyelvű szappanoperáihoz köthető a kifejezés, amikor a nézők a karakterek vergődését látva élték át az érzést.
.
A mai orosz szlengben viszont már erre is azt mondják, hogy krindzs (az angol cringe átírása) - sőt, úgy is írják: кринж.
Ez elég pontosan leírja Cs. Király Tamás produkcióját is.
.
Az interjú linkje az első kommentben.
2025. október 28., kedd
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6296. - A RACIONALITÁS KORLÁTAI 54. RÉSZ: UNALOM ÉS KREATIVITÁS
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.10.27.
Nem szeretek unatkozni. Pedig az unatkozás nem semmittevés. Régen az unalom a kreativitás kulcsfontosságú katalizátora volt. Amikor őseink a barlangok falainál ültek, miközben a vadászatra vagy az eső elmúlására vártak, elméjük szabadon barangolhatott. Ezekben az üresjáratokban születtek meg a legkorábbi történetek, a mitológiák, és a művészet kezdetleges formái. Az unalom nem ellenség volt, hanem lehetőség, az elme természetes állapota, amelyben összekapcsolódhattak a látszólag össze nem függő gondolatok, emlékek és megfigyelések.
Ma is az üres percek, a várakozás, a hosszú vasárnap esték alkalmasak lennének arra, hogy elménk szabadon kalandozzon, új kapcsolatokat fedezzen fel, megoldásokat találjon rég elfelejtett problémákra. Egy séta vagy a zuhany alatt jönnek a legjobb ötletek. De mostanában már nem nagyon vannak üres percek, a várakozás alatt a mobiltelefont, vasárnap esténként a képernyőt bámuljuk.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.10.27.
Ma is az üres percek, a várakozás, a hosszú vasárnap esték alkalmasak lennének arra, hogy elménk szabadon kalandozzon, új kapcsolatokat fedezzen fel, megoldásokat találjon rég elfelejtett problémákra. Egy séta vagy a zuhany alatt jönnek a legjobb ötletek. De mostanában már nem nagyon vannak üres percek, a várakozás alatt a mobiltelefont, vasárnap esténként a képernyőt bámuljuk.
Pedig a történetmesélés kompetenciája évezredeken át az emberi kultúra gerincét alkotta. A nagyszülők a tűz mellett meséltek, a vándorló dalnokok versekben őrizték a történelmet, a falvak idős bölcsei pedig szájhagyomány útján adták tovább a közösség tudását. Ez a képesség nem csupán szórakoztatás volt, hanem kognitív munka: a mesélőnek emlékeznie kellett, improvizálnia, érzékelnie kellett a hallgatóság reakcióit, és ennek megfelelően alakítania a narratívát. Az elme folyamatos edzésben volt.
A könyvnyomtatás feltalálása forradalmasította a történetek terjesztését, ugyanakkor el is
kezdte koptatni az orális hagyomány művészetét. A nyomtatott szó megjelenésével már nem kellett minden történetet fejből tudni. Szókratész aggodalma már az írás kezdetén megfogalmazódott, attól félt, hogy az írásbeliség gyengíteni fogja az emlékezőképességet és a belső gondolkodást. Valóban, ahogy a könyvek elterjedtek, a memorizálás művészete fokozatosan háttérbe szorult. A történetmesélés kevésbé vált interaktív, közösségi élménnyé, és egyre inkább magányos olvasássá alakult.
Amikor az 1970-es években a zsebszámológépek megjelentek, egy újabb kognitív készség került veszélybe. Az alapvető matematikai műveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) évszázadokon át kötelező mentális gyakorlatok voltak. A kereskedők, mesteremberek, még a háziasszonyok is fejben számoltak. Ez nem csupán gyakorlati készség volt, hanem az elme edzése is, a fejben számolás fejleszti a munkamemóriát, a koncentrációt és a problémamegoldó képességet.
A számológép megjelenésével ezek a kognitív izmok lazulni kezdtek. Az oktatásban vita robbant ki, vajon szükséges-e még megtanítani a gyerekeket fejszámolásra, ha egy gép gyorsabban és pontosabban el tudja végezni ugyanazt? A válasz pragmatikus lett, persze hogy szükséges a gép használata a hatékonyság érdekében. De valami el is veszett, az a belső bizalom, hogy képesek vagyunk saját elménkkel megoldani numerikus problémákat.
Generációk nőttek fel úgy, hogy már alapszinten sem bíztak saját számolási képességeikben.
Talán a leglátványosabb példa a GPS-technológia térnyerése. Néhány évtizeddel ezelőtt az emberek térképeket tanulmányoztak, útirányokat jegyeztek meg, figyeltek a környezet jellegzetességeire, tájékozódási pontokat kerestek. A városi utcahálózatok ismerete büszkeség volt, a vidéki ösvények, rövidebb utak felfedezése pedig kaland. A navigáció kognitív kihívás volt, amely folyamatosan edzette az agyat.
A GPS megjelenésével ez a készség már alig szükséges. Ma már kevesen vannak, akik akár néhány csillagképet is fel tudnak ismerni. Egy Scientific Reportsban publikált kutatás szerint a gyakori GPS-használók nemcsak rosszabbul boldogulnak önálló navigációval, hanem képalkotó vizsgálatok szerint hippokampuszuk is másképp működik. A hippokampusz az agy azon területe, amely a térbeli memóriáért, a tanulásért és az új információk rögzítéséért is felelős. Ha nem használjuk, gyengül, éppen úgy, mint egy izom, amelyet nem mozgatunk. London híres taxisofőrjeiről évtizedek óta tudjuk, hogy kiterjesztett hippokampusszal rendelkeznek a város bonyolult utcahálózatának memorizálása miatt. A GPS-generációnál ez a kognitív fejlettség hiányzik.
A számítógépek automatikus helyesírás-ellenőrzése és szövegkiegészítése miatt egyre kevésbé figyelünk a helyes írásmódra is. A ceruzával vagy tollal való írás finommotorikus és kognitív gyakorlat, amely fejleszti az elme-kéz koordinációt és a nyelvi tudatosságot. A kézírásos jegyzetelés hatékonyabb a tanulásban, mint a gépelés, mert lassabb tempója mélyebb feldolgozást kényszerít ki. Mégis, egyre kevesebb fiatal tud összefüggően, olvashatóan kézzel írni.
Az okostelefonos kamerák mindenütt jelenléte megváltoztatta emlékezési stratégiánkat. Ahelyett, hogy tudatosan megfigyelnénk és megjegyeznénk egy helyszínt, eseményt vagy személyt, gyorsan készítünk egy fotót azzal a gondolattal, hogy majd később megnézem. Kutatások szerint ez a "photo-taking-impairment effect" (fényképezési károsodás hatás) azt eredményezi, hogy kevésbé emlékszünk arra, amit lefényképeztünk, mint amire csak figyelünk.
A digitális kommunikáció korában egyre kevesebb gyakorlatot szerezünk a közvetlen, szemtől szembeni beszélgetésekben. A szociális készségek (a testbeszéd olvasása, a társalgás ritmusának érzékelése, a kényelmetlen szünetek kezelése, vagy a konfliktusos helyzetek azonnali megoldása) mind olyan kompetenciák, amelyek gyakorlást igényelnek. Az üzenetküldés és az email lehetőséget ad az átgondolásra, szerkesztésre, akár a válasz elhalasztására vagy elkerülésére. Ez kényelmesebb, de így kimaradunk a spontán, valós idejű emberi interakciók gyakorlásából. Ez már nem csak a tinédzserek, hanem a huszonévesek problémája is.
Az időérzékelésünk is romlott. Mielőtt mindenki zsebében okostelefon volt órával, az emberek belső időérzékükre támaszkodtak. Megtanulták érezni, körülbelül mennyi idő telt el, mikor kell indulni, hogy időben érkezzenek. Ma már reflexszerűen nézzük a telefont minden egyes esetben. Ez apróságnak tűnhet, de a belső időérzék egy olyan alapvető tájékozódási képesség, amely segít a nap strukturálásában és az önálló időbeosztásban.
Ezek a példák mind ugyanarra a központi problémára mutatnak: a modern technológia kényelme fokozatosan kiiktatja az emberi elme természetes funkcióit. Amit megkönnyít, azt egyben el is satnyítja. Persze ez nem azt jelenti, hogy vissza kellene térnünk a barlangokba vagy eldobnunk az okostelefonokat. De tudatában kell lennünk annak, hogy minden technológiai mankó átvesz egy-egy kognitív funkciót is, és ez hosszú távon a mentális ellenállóképességünk, alkalmazkodóképességünk és kreativitásunk rovására mehet.
Az unalom hiánya különösen aggasztó. A múltban az unalom volt az a mentális tér, ahol a kreativitás kibontakozhatott. A modern digitális kor azonban minden ilyen részt kitölt. Értesítések, ajánlott tartalmak, végtelenül scrollolható feedek. Az agyunk soha nem pihen, soha nem unatkozik, de közben egyre kevésbé képes kreatív munkára.
És még nem beszéltünk az MI-ről, ami a problémamegoldást is átveszi tőlünk. Majd a következő részben.
MAGYARORSZÁGON AZT REMÉLIK, HOGY AZ ÚJ KORMÁNY NEM FOGJA FOLYTATNI AZ ORSZÁG KIFOSZTÁSÁT
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.10.28.
– hangzik el a Deutsche Welle videóbeszámolójában, amely arra is kitér: ha az ellenzék megnyeri a választásokat, kétharmados többség nélkül akkor is Orbán törvényeivel kell majd együtt élnie. Az ilyen sarkalatos törvényi területek közé tartozik a választójog, a bírák kinevezése, illetve a média szabályozása is.
Magyarországon sokan úgy látják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök
politikája a gazdagabb társadalmi rétegeknek kedvez – egyebek közt ezt emeli ki a Deutsche Welle német közszolgálati portál írásos összefoglalója abból a helyszíni videóbeszámolóból, amely az ország jelenlegi politikai közhangulatát igyekszik feltérképe.
Fél évvel a választások előtt a Magyar Péter vezette, jobbközép irányzatú ellenzék vezet a Fidesz előtt, de a Deutsche Welle hangsúlyozza: még nem dőlt el, hogy sikerül-e legyőzni a hosszú ideje kormányon levő Orbánt.
Sokan elégedetlenek a gazdasági helyzettel, és azt remélik, hogy az új kormány nem fogja folytatni az ország kifosztását, hanem az egészségügyről, az oktatásügyről és a közlekedésről gondoskodik majd. Ha azonban az ellenzék meg is nyeri a választásokat, abban az esetben, ha nem lesz kétharmados többsége, Orbán törvényeivel kell majd együtt élnie, és az ilyen sarkalatos törvényi területek közé tartozik a választójog, a bírák kinevezése, illetve a média szabályozása is. A videóriportban elhangzik, hogy felmérések szerint a lakosság 29 százaléka ma még nem döntött a pártrokonszenvéről, és hogy ezek az emberek hova fognak állni, az nagyban függ attól, hogy Magyar Péter meg tudja-e győzni őket, hogy képes lesz megoldani a gazdasági problémákat.
És most megint egy kis jogászkodás,
de érdemes megemlíteni a kérdést, mert valós következményekkel járhat. A nemzetközi jogrend támadás alatt áll, és az Európai Unió keresi annak a módját, miként nyújthat támogatást a Nemzetközi Büntetőbíróságnak – ismerteti a Reuters Kaja Kallasnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a kijelentéseit, amelyek a belgiumi Bruges-ben, a College of Europe elnevezésű ottani egyetemen hangzottak el.
A hírügynökség magyarázatként emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok idén szankciókkal sújtotta az angol rövidítés alapján ICC-ként emlegetett igazságszolgáltatási testület hat bíráját és három ügyészét, beleértve a főügyészt is, valamint szankciók elrendelését fontolgatja az egész bírósággal szemben. A Reutersnek ez a cikke ugyan nem fejti ki, de a szövegben elhelyezett linkek olyan korábbi beszámolókra mutatnak, amelyekből kiderül, hogy Washington az izraeli kormányzati vezetőkkel szembeni fellépés miatt vette célkeresztbe az ICC-t.
Kallas a bruges-i egyetemen azt hangoztatta, hogy széles körű támadás folyik a németközi jogrend, az emberi jogok, a nemzetközileg elfogadott normák és az ezek érvényesítése érdekében létrehozott intézmények ellen. Az EU régóta erőteljesen támogatja az ICC-t, de vannak hiányosságai is - tette hozzá.
Idézet következik. „Egy tagállam bejelentette azon szándékát, hogy kivonul az ICC-ből, de az összes tagállamot jogilag kötik azok a döntések, amelyeket a Tanács elfogadott, beleértve az ICC támogatásáról szóló, a kivonulás esetére is érvényes döntést” – fogalmazott az unió külügyi főbiztosa. Ezzel arra utalt – válik világossá a Reuters magyarázatából –, hogy Magyarország ugyan bejelentette kivonulási szándékát, de mivel a Tanács az EU-tagokra nézve kötelező döntést hozott az ICC támogatásáról, Budapest a Nemzetközi Büntetőbíróságból való tervezett kilépéssel sem szabadul a testület támogatását előíró kötelezettsége alól. Kaja Kallas elmondta: Brüsszelben vizsgálják az összes lehetőséget – beleértve mérséklő hatású intézkedéseket – annak érdekében, hogy az ICC segítségére legyenek ebben a küzdelemben.
Végül szenteljünk néhány mondatot annak,
hogy az APA osztrák hírügynökség – miként az a bécsi Der Standard tudósításátvételéből kiderül – arról számol be, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter kritikával illeti a Strabag osztrák építőipari vállalatot, amiatt, hogy csúszik az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti szakaszának a felújítása, aminek e hónap végén kellett volna befejeződnie. A cikk szerint a Strabagnak címzett szemrehányások nem csupán a garanciális teljesítési határidő be nem tartására vonatkoznak, hanem arra is, hogy az osztrák cég úgymond félrevezeti a közvéleményt, és felmerül a pénzügyi ellentmondások gyanúja a koncessziós szerződéssel kapcsolatban. Lázár azt ajánlotta a Strabagnak, hogy gondosan készítse elő ellenőrzés végett az elmúlt évek összes teljesítési igazolását.
A miniszter szükség esetén jogi eljárást helyezett kilátásba a céggel szemben. Az ellenőrzés kiterjed a Strabag leányvállalatára, az Alföldi Koncessziós Autópálya – vagyis: AKA – Zrt.-re is, mert a Strabag és az AKA meg akarja hosszabbítani a 2031-ben lejáró koncessziós szerződést. Az osztrák médiabeszámoló szerint a magyar kormánynak ez nem áll szándékában, hanem az állam számára kedvezőbb feltételeket akar elérni.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.10.28.
Magyarországon sokan úgy látják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök
politikája a gazdagabb társadalmi rétegeknek kedvez – egyebek közt ezt emeli ki a Deutsche Welle német közszolgálati portál írásos összefoglalója abból a helyszíni videóbeszámolóból, amely az ország jelenlegi politikai közhangulatát igyekszik feltérképe.
Fél évvel a választások előtt a Magyar Péter vezette, jobbközép irányzatú ellenzék vezet a Fidesz előtt, de a Deutsche Welle hangsúlyozza: még nem dőlt el, hogy sikerül-e legyőzni a hosszú ideje kormányon levő Orbánt.
Sokan elégedetlenek a gazdasági helyzettel, és azt remélik, hogy az új kormány nem fogja folytatni az ország kifosztását, hanem az egészségügyről, az oktatásügyről és a közlekedésről gondoskodik majd. Ha azonban az ellenzék meg is nyeri a választásokat, abban az esetben, ha nem lesz kétharmados többsége, Orbán törvényeivel kell majd együtt élnie, és az ilyen sarkalatos törvényi területek közé tartozik a választójog, a bírák kinevezése, illetve a média szabályozása is. A videóriportban elhangzik, hogy felmérések szerint a lakosság 29 százaléka ma még nem döntött a pártrokonszenvéről, és hogy ezek az emberek hova fognak állni, az nagyban függ attól, hogy Magyar Péter meg tudja-e győzni őket, hogy képes lesz megoldani a gazdasági problémákat.
És most megint egy kis jogászkodás,
de érdemes megemlíteni a kérdést, mert valós következményekkel járhat. A nemzetközi jogrend támadás alatt áll, és az Európai Unió keresi annak a módját, miként nyújthat támogatást a Nemzetközi Büntetőbíróságnak – ismerteti a Reuters Kaja Kallasnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a kijelentéseit, amelyek a belgiumi Bruges-ben, a College of Europe elnevezésű ottani egyetemen hangzottak el.
A hírügynökség magyarázatként emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok idén szankciókkal sújtotta az angol rövidítés alapján ICC-ként emlegetett igazságszolgáltatási testület hat bíráját és három ügyészét, beleértve a főügyészt is, valamint szankciók elrendelését fontolgatja az egész bírósággal szemben. A Reutersnek ez a cikke ugyan nem fejti ki, de a szövegben elhelyezett linkek olyan korábbi beszámolókra mutatnak, amelyekből kiderül, hogy Washington az izraeli kormányzati vezetőkkel szembeni fellépés miatt vette célkeresztbe az ICC-t.
Kallas a bruges-i egyetemen azt hangoztatta, hogy széles körű támadás folyik a németközi jogrend, az emberi jogok, a nemzetközileg elfogadott normák és az ezek érvényesítése érdekében létrehozott intézmények ellen. Az EU régóta erőteljesen támogatja az ICC-t, de vannak hiányosságai is - tette hozzá.
Idézet következik. „Egy tagállam bejelentette azon szándékát, hogy kivonul az ICC-ből, de az összes tagállamot jogilag kötik azok a döntések, amelyeket a Tanács elfogadott, beleértve az ICC támogatásáról szóló, a kivonulás esetére is érvényes döntést” – fogalmazott az unió külügyi főbiztosa. Ezzel arra utalt – válik világossá a Reuters magyarázatából –, hogy Magyarország ugyan bejelentette kivonulási szándékát, de mivel a Tanács az EU-tagokra nézve kötelező döntést hozott az ICC támogatásáról, Budapest a Nemzetközi Büntetőbíróságból való tervezett kilépéssel sem szabadul a testület támogatását előíró kötelezettsége alól. Kaja Kallas elmondta: Brüsszelben vizsgálják az összes lehetőséget – beleértve mérséklő hatású intézkedéseket – annak érdekében, hogy az ICC segítségére legyenek ebben a küzdelemben.
Végül szenteljünk néhány mondatot annak,
hogy az APA osztrák hírügynökség – miként az a bécsi Der Standard tudósításátvételéből kiderül – arról számol be, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter kritikával illeti a Strabag osztrák építőipari vállalatot, amiatt, hogy csúszik az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti szakaszának a felújítása, aminek e hónap végén kellett volna befejeződnie. A cikk szerint a Strabagnak címzett szemrehányások nem csupán a garanciális teljesítési határidő be nem tartására vonatkoznak, hanem arra is, hogy az osztrák cég úgymond félrevezeti a közvéleményt, és felmerül a pénzügyi ellentmondások gyanúja a koncessziós szerződéssel kapcsolatban. Lázár azt ajánlotta a Strabagnak, hogy gondosan készítse elő ellenőrzés végett az elmúlt évek összes teljesítési igazolását.
A miniszter szükség esetén jogi eljárást helyezett kilátásba a céggel szemben. Az ellenőrzés kiterjed a Strabag leányvállalatára, az Alföldi Koncessziós Autópálya – vagyis: AKA – Zrt.-re is, mert a Strabag és az AKA meg akarja hosszabbítani a 2031-ben lejáró koncessziós szerződést. Az osztrák médiabeszámoló szerint a magyar kormánynak ez nem áll szándékában, hanem az állam számára kedvezőbb feltételeket akar elérni.
MNB-BOTRÁNY: VARGA MIHÁLY MINDENT TUDOTT – ÁLLÍTJA A TRANSPARENCY INTERNATIONAL
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.10.27.
Továbbra is rengeteg a kérdőjel a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyleteivel kapcsolatban. Bár a jegybank új vezetése szerint is voltak visszaélések az alapítványok vagyonkezelésével kapcsolatban, az ügynek továbbra sincs gyanúsítottja.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.10.27.
Továbbra is rengeteg a kérdőjel a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyleteivel kapcsolatban. Bár a jegybank új vezetése szerint is voltak visszaélések az alapítványok vagyonkezelésével kapcsolatban, az ügynek továbbra sincs gyanúsítottja.
Az Egyenes Beszéd vendége Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
BÉKEMENET2025; NAGY FERÓ, ORBÁN VIKTOR BÖLCS GYERMEKVÉDŐ HARCOSA, KARÁCSONY ÉS A FARKASOK
POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.10.28.
Békemenet2025; Nagy Feró, Orbán Viktor bölcs gyermekvédő harcosa, Karácsony és a farkasok...
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.10.28.
Békemenet2025; Nagy Feró, Orbán Viktor bölcs gyermekvédő harcosa, Karácsony és a farkasok...
ITT EGÉSZSÉGÜGYI KATASZTRÓFA VAN! – SIRALMASNAK LÁTJA A MAGYAR HELYZETET A HOLLAND VISZONYOKAT ISMERŐ GYERMEKORVOS
VÁLASZ EXTRA / PODCAST
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.10.27.
Egy felmérés szerint a külföldön élő orvosok ötven százalékban a politikai rendszert nevezik meg a kivándorlásuk egyik fő okaként. Az orvosok közel 40 százaléka küzd depresszióval, kiskirályok, orvosbárók nehezítik a gyógyítást, az orvosok kiégnek a rengeteg túlmunka és az eszközhiány hatására. Az adásba ezúttal két külföldi tapasztalattal rendelkező orvost hívtunk, a Richter-díjas Mucsi Anna szakorvosjelöltet, aki Németországból jött el hozzánk és Szijjártó László gyermekorvost, Győr-Moson-Sopron megyei kamarai elnököt, aki 14 évig élt Hollandiában és részállásban ma is ott dolgozik. Helyenként indulatoktól sem mentes vita következik a magyar egészségügy helyzetéről, és arról, miért olyan nehéz a szétesettség jelenlegi állapotában a német vagy a holland mintából bármit hazahozni. A Válasz Extra a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
Részletek az adásból:
Mucsi Anna: Azzal szembesültem, hogy ha nem írom alá a szolgálati jogviszonyt, akkor nem folytathatom a rezidensi tanulmányaimat. Itthon szerettem volna gyógyítani, de emiatt végül Németországban fejezem be a képzésemet. Rövidesen szakvizsgázom.
Szijjártó László: A szolgálati jogviszony egyfajta autonómiacsökkentéssel jár, ez egy katonai rendszerbe való besorolás. Nem tekintik partnernek az orvost, mint a nyugat-európai rendszerekben. Ott sokkal nagyobb megbecsültségnek örvendenek a gyógyítók, embernek érzik magukat. Több kolléga, több ápoló van, nincs másodállás, és nem kerülőutakat kell keresni ahhoz, hogy valaki a betegét meggyógyítsa. A biztosítottak tisztában vannak vele, hogy nem kell magánklinikára menniük, mert a háziorvosuktól is jó ellátást fognak kapni.
Mucsi Anna: Tényleg több orvos, több ápoló jut egy betegre, és ennek fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Magyarországon az egyik legalacsonyabb az ápolók aránya, és ez az egyik oka, hogy nincs idő a kommunikációra.
Szijjártó László: A fizetésekről is mindig vita van, de az én hollandiai bérem még mindig háromszorosa az itthoninak. Nem bérrendezés történt, hanem megszüntették azt a tragikus helyzetet, ami itthon kialakult. Érdemes ránézni a szomszédos országok adataira, még azoktól is elmarad a magyar orvosok bérezése.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint Magyarországon az orvosok 39 százaléka küzd depresszióval, Németországban ez az arány 26 százalék. Sokkoló adatok.
Szijjártó László: A stressznek rendszerszintű okai vannak, minél kiszámíthatatlanabb a helyzet, minél erősebb a hierarchia, minél bántalmazóbb a munkahelyi környezet, annál jelentősebb ez a nyomás. Osztályvezetők, kiskirályok, orvosbáróknak nevezett kollégák vannak, akik nagyon csúnyán bánnak a munkatársaikkal. A betegek türelmetlenek, mert nem jutnak ellátáshoz, és gyakran agresszívek és követelőzőek az orvosokkal, ápolókkal szemben. Az orvosok, ápolók nem szépen bánnak a betegekkel, ez öngerjesztő folyamattá válik, és egyre rosszabb lesz a légkör. Sok orvos csalódásként éli meg, hogy nem tudja a szakmai céljait eléri, mert sorra megfeneklik a próbálkozása, hol a hierarchián, hol az emberhiányon, hol az eszközhiányon. Magyarországon sokkal több olyan faktor van, ami kiégéshez vezet. Ha a kollégák nem vállalnának többletmunkát, már régen összedőlt volna a rendszer. De ez az orvos felelőssége?
Sajnos az, hiszen a kisebb kórházakban, ha egy kollégája nem vállal egy ügyeletet, akkor bezár a hétvégére az osztály. Rengeteg kórházat az orvosok hivatástudata tart fenn.
Szijjártó László: Az orvosnak kell az életét feláldozni? Ilyen arányban kiégni, elmenekülni külföldre ezerszámra Magyarországról?
Mucsi Anna: Egy olyan rendszer, amely ennyire épít a benne dolgozók hivatástudatára, de nem támogatja hogy feltöltődjenek, és jó minőségben tudjanak dolgozni, hosszú ideig nem fenntartható.
A munkahelyi légkör kialakulásában az orvosoknak is felelősségük van. Miért nem tudja az orvostársadalom a helyi diktatúrákat megszüntetni?
Szijjártó László: A vezetőket nem a kollégák választják, és egyre inkább a rendszerrel lojális, ezzel a rossz, szétesett szisztémával harmonikusan együttműködni tudó vezetők maradnak vezető pozícióban. Vagy azok, akik belefáradtak. Minél inkább ellentmond, kritizál, változtatni akar valaki, annál nagyobb az esély rá, hogy bajba kerüljön.
Mucsi Anna: Nagyon rossz narratíva, hogy bírálod az orvostársadalmat, és azt mondod, a mi hibánk, hogy nem működik a rendszer. Az egészségügy azért működik, mert benne dolgoznak még azok, akik tenni akarnak, és rendelkeznek hivatástudattal. Szeretném megvédeni az orvostársadalmat. Nem fog megtörténni, hogy rosszat mondjak az orvoskollégáimról.
Szijjártó László: Meg szoktam kérdezni vezető kollégáktól, miért nem jelzitek, hogy ilyen problémák vannak. Egyre inkább az a válasz: nem mernek szólni, mert tartanak tőle, hogy amit még meg tudtak őrizni a saját területükön, amit a betegek számára össze tudtak kaparni, azt is el fogják veszíteni, kegyvesztetté válnak.
Tehát a vezetők kiválasztásán is változtatni kellene.
Szijjártó László: Mindenen változtatni kellene! Alig van valami, ami ne kellene változtatni. A mi felmérésünket 180 Nyugat-Európában dolgozó orvos töltötte ki eddig, és több mint 50 százalékuk jelzi, hogy a korrekt szakmai munka felé való elmozdulás lenne a feltétele annak, hogy hazatérjenek. Meg a politikai rendszer változása. Ki kell mondanunk a felmérésünk alapján, hogy a Nyugat-Európában dolgozó több ezer orvos azért nem jön haza, mert Magyarországon olyan politikai rendszer van, amely nem kedvez a színvonalas, autonóm, orvoslás megvalósításának.
A betegek is elégedetlenek, sőt elsősorban ők elégedetlenek, és időnként már agresszióba hajlóan azok. Anna az instaoldaladdal ezt a feszültséget próbálod csökkenteni.
Anna: Egy konkrét esetben a betegem már öt órát várt a német sürgősségi osztályon, de nem tudta, hogy nekem időközben kétszer kellett a műtőbe mennem egy vérző és egy fulladó beteggel. Nyilvánvalóan őket fogom előbb ellátni, mert súlyosabb állapotban vannak. Ha kommunikálunk a saját nehézségeinkről, az sokat tud segíteni. (…) Németországban rendszeresen vizsgáljuk, miért nő a várakozási idő, min kellene változtatnunk. Próbáljuk folyamatosan optimalizálni a rendszert, mert nincs tökéletes egészségügy, sehol a világon.
Nálunk nemhogy a sürgősségen levő nyomást csökkentenék, hanem a háziorvosi ügyelet átalakításával még növelték is.
Szijjártó László: Egy sürgősségi osztályon láttam ezt a feliratot: „Kedves betegek, figyeljenek egymásra, ha azt veszik észre, hogy a betegtársuk rosszul van, jelezzék”. Ahol már ez válik normává, ott nagyon nagy baj van. Leszakadtunk, tragikusan leszakadtunk. Ha itt az árvíz, akkor nem lehet gátrendszereket tervezni, akkor menteni kell, ami menthető. Ha stabilizálódott a helyzet, akkor lehet racionálisan tervezve elindulni, együtt, és nem egymást hergelve. Nem véletlen, hogy a politikai rendszer részévé vált az ellátásnak, az államtitkár propagandamunkát végez, az orvosi kamarát ellenségnek tekinti, politikai vádakkal illeti. Nonszensz helyzet alakult ki. Itt katasztrófa van, de összefogva meg tudjuk oldani.
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.10.27.
Egy felmérés szerint a külföldön élő orvosok ötven százalékban a politikai rendszert nevezik meg a kivándorlásuk egyik fő okaként. Az orvosok közel 40 százaléka küzd depresszióval, kiskirályok, orvosbárók nehezítik a gyógyítást, az orvosok kiégnek a rengeteg túlmunka és az eszközhiány hatására. Az adásba ezúttal két külföldi tapasztalattal rendelkező orvost hívtunk, a Richter-díjas Mucsi Anna szakorvosjelöltet, aki Németországból jött el hozzánk és Szijjártó László gyermekorvost, Győr-Moson-Sopron megyei kamarai elnököt, aki 14 évig élt Hollandiában és részállásban ma is ott dolgozik. Helyenként indulatoktól sem mentes vita következik a magyar egészségügy helyzetéről, és arról, miért olyan nehéz a szétesettség jelenlegi állapotában a német vagy a holland mintából bármit hazahozni. A Válasz Extra a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
Részletek az adásból:
Mucsi Anna: Azzal szembesültem, hogy ha nem írom alá a szolgálati jogviszonyt, akkor nem folytathatom a rezidensi tanulmányaimat. Itthon szerettem volna gyógyítani, de emiatt végül Németországban fejezem be a képzésemet. Rövidesen szakvizsgázom.
Szijjártó László: A szolgálati jogviszony egyfajta autonómiacsökkentéssel jár, ez egy katonai rendszerbe való besorolás. Nem tekintik partnernek az orvost, mint a nyugat-európai rendszerekben. Ott sokkal nagyobb megbecsültségnek örvendenek a gyógyítók, embernek érzik magukat. Több kolléga, több ápoló van, nincs másodállás, és nem kerülőutakat kell keresni ahhoz, hogy valaki a betegét meggyógyítsa. A biztosítottak tisztában vannak vele, hogy nem kell magánklinikára menniük, mert a háziorvosuktól is jó ellátást fognak kapni.
Mucsi Anna: Tényleg több orvos, több ápoló jut egy betegre, és ennek fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Magyarországon az egyik legalacsonyabb az ápolók aránya, és ez az egyik oka, hogy nincs idő a kommunikációra.
Szijjártó László: A fizetésekről is mindig vita van, de az én hollandiai bérem még mindig háromszorosa az itthoninak. Nem bérrendezés történt, hanem megszüntették azt a tragikus helyzetet, ami itthon kialakult. Érdemes ránézni a szomszédos országok adataira, még azoktól is elmarad a magyar orvosok bérezése.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint Magyarországon az orvosok 39 százaléka küzd depresszióval, Németországban ez az arány 26 százalék. Sokkoló adatok.
Szijjártó László: A stressznek rendszerszintű okai vannak, minél kiszámíthatatlanabb a helyzet, minél erősebb a hierarchia, minél bántalmazóbb a munkahelyi környezet, annál jelentősebb ez a nyomás. Osztályvezetők, kiskirályok, orvosbáróknak nevezett kollégák vannak, akik nagyon csúnyán bánnak a munkatársaikkal. A betegek türelmetlenek, mert nem jutnak ellátáshoz, és gyakran agresszívek és követelőzőek az orvosokkal, ápolókkal szemben. Az orvosok, ápolók nem szépen bánnak a betegekkel, ez öngerjesztő folyamattá válik, és egyre rosszabb lesz a légkör. Sok orvos csalódásként éli meg, hogy nem tudja a szakmai céljait eléri, mert sorra megfeneklik a próbálkozása, hol a hierarchián, hol az emberhiányon, hol az eszközhiányon. Magyarországon sokkal több olyan faktor van, ami kiégéshez vezet. Ha a kollégák nem vállalnának többletmunkát, már régen összedőlt volna a rendszer. De ez az orvos felelőssége?
Sajnos az, hiszen a kisebb kórházakban, ha egy kollégája nem vállal egy ügyeletet, akkor bezár a hétvégére az osztály. Rengeteg kórházat az orvosok hivatástudata tart fenn.
Szijjártó László: Az orvosnak kell az életét feláldozni? Ilyen arányban kiégni, elmenekülni külföldre ezerszámra Magyarországról?
Mucsi Anna: Egy olyan rendszer, amely ennyire épít a benne dolgozók hivatástudatára, de nem támogatja hogy feltöltődjenek, és jó minőségben tudjanak dolgozni, hosszú ideig nem fenntartható.
A munkahelyi légkör kialakulásában az orvosoknak is felelősségük van. Miért nem tudja az orvostársadalom a helyi diktatúrákat megszüntetni?
Szijjártó László: A vezetőket nem a kollégák választják, és egyre inkább a rendszerrel lojális, ezzel a rossz, szétesett szisztémával harmonikusan együttműködni tudó vezetők maradnak vezető pozícióban. Vagy azok, akik belefáradtak. Minél inkább ellentmond, kritizál, változtatni akar valaki, annál nagyobb az esély rá, hogy bajba kerüljön.
Mucsi Anna: Nagyon rossz narratíva, hogy bírálod az orvostársadalmat, és azt mondod, a mi hibánk, hogy nem működik a rendszer. Az egészségügy azért működik, mert benne dolgoznak még azok, akik tenni akarnak, és rendelkeznek hivatástudattal. Szeretném megvédeni az orvostársadalmat. Nem fog megtörténni, hogy rosszat mondjak az orvoskollégáimról.
Szijjártó László: Meg szoktam kérdezni vezető kollégáktól, miért nem jelzitek, hogy ilyen problémák vannak. Egyre inkább az a válasz: nem mernek szólni, mert tartanak tőle, hogy amit még meg tudtak őrizni a saját területükön, amit a betegek számára össze tudtak kaparni, azt is el fogják veszíteni, kegyvesztetté válnak.
Tehát a vezetők kiválasztásán is változtatni kellene.
Szijjártó László: Mindenen változtatni kellene! Alig van valami, ami ne kellene változtatni. A mi felmérésünket 180 Nyugat-Európában dolgozó orvos töltötte ki eddig, és több mint 50 százalékuk jelzi, hogy a korrekt szakmai munka felé való elmozdulás lenne a feltétele annak, hogy hazatérjenek. Meg a politikai rendszer változása. Ki kell mondanunk a felmérésünk alapján, hogy a Nyugat-Európában dolgozó több ezer orvos azért nem jön haza, mert Magyarországon olyan politikai rendszer van, amely nem kedvez a színvonalas, autonóm, orvoslás megvalósításának.
A betegek is elégedetlenek, sőt elsősorban ők elégedetlenek, és időnként már agresszióba hajlóan azok. Anna az instaoldaladdal ezt a feszültséget próbálod csökkenteni.
Anna: Egy konkrét esetben a betegem már öt órát várt a német sürgősségi osztályon, de nem tudta, hogy nekem időközben kétszer kellett a műtőbe mennem egy vérző és egy fulladó beteggel. Nyilvánvalóan őket fogom előbb ellátni, mert súlyosabb állapotban vannak. Ha kommunikálunk a saját nehézségeinkről, az sokat tud segíteni. (…) Németországban rendszeresen vizsgáljuk, miért nő a várakozási idő, min kellene változtatnunk. Próbáljuk folyamatosan optimalizálni a rendszert, mert nincs tökéletes egészségügy, sehol a világon.
Nálunk nemhogy a sürgősségen levő nyomást csökkentenék, hanem a háziorvosi ügyelet átalakításával még növelték is.
Szijjártó László: Egy sürgősségi osztályon láttam ezt a feliratot: „Kedves betegek, figyeljenek egymásra, ha azt veszik észre, hogy a betegtársuk rosszul van, jelezzék”. Ahol már ez válik normává, ott nagyon nagy baj van. Leszakadtunk, tragikusan leszakadtunk. Ha itt az árvíz, akkor nem lehet gátrendszereket tervezni, akkor menteni kell, ami menthető. Ha stabilizálódott a helyzet, akkor lehet racionálisan tervezve elindulni, együtt, és nem egymást hergelve. Nem véletlen, hogy a politikai rendszer részévé vált az ellátásnak, az államtitkár propagandamunkát végez, az orvosi kamarát ellenségnek tekinti, politikai vádakkal illeti. Nonszensz helyzet alakult ki. Itt katasztrófa van, de összefogva meg tudjuk oldani.
MI HAJTJA AZ ORVOSOKAT MAGYARORSZÁGON A HATALOM KÖZELÉBE?
NÉPSZAVA / SZIKE PODCAST
Szerző: DANÓ ANNA
2025.10.27.
Amíg a Fidesz a digitális térben, a Tisza a Dunán mutatta be azokat az orvosokat, akik nyíltan vállalják, hogy elkötelezettek, kiállnak az adott politikai párt mellett. De mi szüksége van egy a maga szakterületén elismert orvosnak arra, hogy arcát, tudását, hitelességét adja valamely politikai közösségnek? Podcast.
A Fidesz az Egészséges Nemzetért Digitális Polgári Kör alapítói között olyan szakmai tekintélyeket szerepeltet, mint Rényi-Vámos Ferenc mellkas-sebész professzor, Velkey György, a Bethesda kórház igazgatója, vagy Sydó Nóra kardiológus, az űrhajósjelöltek fizikai felkészítéséért felelős orvoscsoport vezetője.
A Tisza Párt egészen sokáig csak egyetlen fiatal orvossal, Kulja Andrással próbálta megjeleníteni az egészégpolitikáját. Viszont a közelmúltban Vácott egy dunai hajón számos további orvost is bemutatott, akik szerepet játszathatnak leendő kormányában. Mások mellett Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, Túri Péter baleseti sebész, a hazai légimentés alapító szervezője, illetve Vitrai József elismert népegészségügyi szakember is vállalta ezt a feladatot.
Mi szüksége van egy a maga szakterületén elismert orvosnak arra, hogy arcát, tudását, hitelességét adja valamely politikai közösségnek?
Erről Simon Dávid orvos-szociológus a Népszava Szike podcastjében azt mondta: míg a tudás, az elismertség szempontjából nagyon magas az orvosok presztízse, a hatalom szempontjából alacsony, így kevéssé tudnak beleszólni például az orvoslás körülményeibe. Ez utóbbi lehet az egyik erős motiváció a politikai szerepvállalásra.
Kristóf Luca szociológus, elitkutató szerint annak, hogy most ebben a kampányban az orvosok ennyire előtérbe kerültek, az is az oka, hogy
Magyar Péter és a Tisza sikeresen emelte vitatémává az egészségügy rossz helyzetét. Így a Fidesz nem is engedheti meg magának, hogy a mellette kiállók között ne legyenek orvosok.
A politikai pártoknak általában is nagyon is előnyös, ha maguk mellé tudnak állítani egészségügyi szakembereket. Egy orvos még mindig valaki, presztízse van. Ha egy neves gyógyító odaáll a párt mellé áll, azzal növeli az adott politikai közösség hitelességét.
Simon Dávid ezt azzal is kiegészítette, hogy a mostani választások kimenetelében a kisebb településeknek döntő szerepük lesz, s miután az orvosok ezeken a helyeken jól láthatóan az elit részei, különösen is szükségük van rájuk a pártoknak. A kutató szerint az orvosok társadalmi hatása azért is lehet viszonylag jelentős, mert velük rendszeresen találkoznak a választók így a véleményükkel könnyebben befolyásolhatják őket.
Arra a kérdésre, hogy megéri-e ez a szerepvállalás egy orvosnak akkor is, ha veszít a választásokon a pártja, Kristóf Luca úgy vélte: noha Magyarországon speciális helyzet, nagyon mély árkok vannak a politikai mezőben, de azért, akinek erős a szakmai beágyazottsága, túl nagy kár nem érheti. Ideig-óráig lehet kellemetlen hatása, de teljesen nem szorulhat senki háttérbe és nem is veszítheti el a lehetőségeit. Inkább azok vállalnak nagyobb kockázatot, akik most a Tisza mellé álltak, ha a Fidesz marad a tavaszi választások után is hatalmon. Az ő karrierjükben ez okozhat törést. Simon Dávid szerint a következményeket az is befolyásolja, hogy a kétféle politikai erő milyen módon viszonyul a szakmai kérdésekhez. Míg a Fidesz 15 éves hatalomgyakorlása nyomán már mindenhova kinyújtotta a csápjait, könnyebben okozhat kellemetlenségeket a másik pártban szerepet vállalóknak. A Tisza pont azzal az ígérettel jön, hogy változtat ezeken a folyamatokon, ha ők is alkalmaznák a Fidesz hatalomtechnikáját, akkor gyorsan szembekerülnének a szavazóikkal.
Az orvosok lelkes ringbe lépése azért is nehezen érthető, mert a tapasztalatok szerint a hazai politikában rövid az egészségügyi szakemberek „kihordási ideje”.
A rendszerváltás óta alakított 12 kormányban az egészségüggyel miniszterként vagy az önálló tárca fölszámolása után államtitkárként több mint húsz orvos foglalkozott. Mindössze négyen (Surján László, Szócska Miklós, Kásler Miklós és Takács Péter) töltötték ki négyéves ciklusukat, a többiek átlagosan húsz hónapot töltöttek el a vezetői székben...
Szerző: DANÓ ANNA
2025.10.27.
Amíg a Fidesz a digitális térben, a Tisza a Dunán mutatta be azokat az orvosokat, akik nyíltan vállalják, hogy elkötelezettek, kiállnak az adott politikai párt mellett. De mi szüksége van egy a maga szakterületén elismert orvosnak arra, hogy arcát, tudását, hitelességét adja valamely politikai közösségnek? Podcast.
A Fidesz az Egészséges Nemzetért Digitális Polgári Kör alapítói között olyan szakmai tekintélyeket szerepeltet, mint Rényi-Vámos Ferenc mellkas-sebész professzor, Velkey György, a Bethesda kórház igazgatója, vagy Sydó Nóra kardiológus, az űrhajósjelöltek fizikai felkészítéséért felelős orvoscsoport vezetője.
A Tisza Párt egészen sokáig csak egyetlen fiatal orvossal, Kulja Andrással próbálta megjeleníteni az egészégpolitikáját. Viszont a közelmúltban Vácott egy dunai hajón számos további orvost is bemutatott, akik szerepet játszathatnak leendő kormányában. Mások mellett Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, Túri Péter baleseti sebész, a hazai légimentés alapító szervezője, illetve Vitrai József elismert népegészségügyi szakember is vállalta ezt a feladatot.
Mi szüksége van egy a maga szakterületén elismert orvosnak arra, hogy arcát, tudását, hitelességét adja valamely politikai közösségnek?
Erről Simon Dávid orvos-szociológus a Népszava Szike podcastjében azt mondta: míg a tudás, az elismertség szempontjából nagyon magas az orvosok presztízse, a hatalom szempontjából alacsony, így kevéssé tudnak beleszólni például az orvoslás körülményeibe. Ez utóbbi lehet az egyik erős motiváció a politikai szerepvállalásra.
Kristóf Luca szociológus, elitkutató szerint annak, hogy most ebben a kampányban az orvosok ennyire előtérbe kerültek, az is az oka, hogy
Magyar Péter és a Tisza sikeresen emelte vitatémává az egészségügy rossz helyzetét. Így a Fidesz nem is engedheti meg magának, hogy a mellette kiállók között ne legyenek orvosok.
A politikai pártoknak általában is nagyon is előnyös, ha maguk mellé tudnak állítani egészségügyi szakembereket. Egy orvos még mindig valaki, presztízse van. Ha egy neves gyógyító odaáll a párt mellé áll, azzal növeli az adott politikai közösség hitelességét.
Simon Dávid ezt azzal is kiegészítette, hogy a mostani választások kimenetelében a kisebb településeknek döntő szerepük lesz, s miután az orvosok ezeken a helyeken jól láthatóan az elit részei, különösen is szükségük van rájuk a pártoknak. A kutató szerint az orvosok társadalmi hatása azért is lehet viszonylag jelentős, mert velük rendszeresen találkoznak a választók így a véleményükkel könnyebben befolyásolhatják őket.
Arra a kérdésre, hogy megéri-e ez a szerepvállalás egy orvosnak akkor is, ha veszít a választásokon a pártja, Kristóf Luca úgy vélte: noha Magyarországon speciális helyzet, nagyon mély árkok vannak a politikai mezőben, de azért, akinek erős a szakmai beágyazottsága, túl nagy kár nem érheti. Ideig-óráig lehet kellemetlen hatása, de teljesen nem szorulhat senki háttérbe és nem is veszítheti el a lehetőségeit. Inkább azok vállalnak nagyobb kockázatot, akik most a Tisza mellé álltak, ha a Fidesz marad a tavaszi választások után is hatalmon. Az ő karrierjükben ez okozhat törést. Simon Dávid szerint a következményeket az is befolyásolja, hogy a kétféle politikai erő milyen módon viszonyul a szakmai kérdésekhez. Míg a Fidesz 15 éves hatalomgyakorlása nyomán már mindenhova kinyújtotta a csápjait, könnyebben okozhat kellemetlenségeket a másik pártban szerepet vállalóknak. A Tisza pont azzal az ígérettel jön, hogy változtat ezeken a folyamatokon, ha ők is alkalmaznák a Fidesz hatalomtechnikáját, akkor gyorsan szembekerülnének a szavazóikkal.
Az orvosok lelkes ringbe lépése azért is nehezen érthető, mert a tapasztalatok szerint a hazai politikában rövid az egészségügyi szakemberek „kihordási ideje”.
A rendszerváltás óta alakított 12 kormányban az egészségüggyel miniszterként vagy az önálló tárca fölszámolása után államtitkárként több mint húsz orvos foglalkozott. Mindössze négyen (Surján László, Szócska Miklós, Kásler Miklós és Takács Péter) töltötték ki négyéves ciklusukat, a többiek átlagosan húsz hónapot töltöttek el a vezetői székben...
HOGY KÖZBEN A HOZZÁTARTOZÓ NEM DÖGLIK BELE A SZÉGYENBE ÉS FÁJDALOMBA
TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2025.10.26.
"Nagyon fel vagyok háborodva a Péterfy Kórház ügyén, bezárunk megint egy olyan lehetőséget, ahol legalább befogadták a betegeket és jól bántak velük. Ha ezt itthon kell megoldanom úgy, hogy dolgozom, nem tudom kihozni havi 160 ezer forintból” – mondta lapunknak Zoltán, akinek idős, beteg anyját ápolták a Péterfy Sándor utcai Kórház Szövetség utcai telephelyén lévő III. Krónikus belgyógyászati osztályon. Az osztály neve mostanában sokat szerepelt a sajtóban, miután szeptember közepén megírtuk:
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2025.10.26.
fix napidíjat és alapítványi hozzájárulást kértek itt a betegektől az ellátásért.
Hiába derült ki azóta, hogy a rendőrség két éve nyomozott az ügyben, és hiába tartóztattak le két orvost, akiknél több százmillió forintot találtak, éppen az ügy körüli felháborodás világított rá a súlyos, rendszerszintű anomáliára: a beteg, idős hozzátartozót ápoló családtagok annyira kilátástalan helyzetben vannak, hogy még egy jogellenes szolgáltatásnak is örülnek, hiszen úgy érzik, mást esélyük sincs igénybe venni. Zoltánéknak például a Péterfy egyébként jogtalan gyakorlata az egyetlen lehetőség volt. Ahogy egyre több hasonló helyzetben lévő családdal beszéltünk, nyilvánvalóvá vált: teljesen beszűkültek a már aktív ágyat nem igénylő, de nem gyógyítható idősek lehetőségei.
Egy társadalom szociális helyzetét nagyban meghatározza, hogy bánik az életük végén lévőkkel. A hazai ellátás feltérképezése és több, érintett család tapasztalatai alapján az látszik: a magyar rendszer nem ad kapaszkodót és megoldást ezeknek az embereknek életük utolsó időszakában, és nemhogy levenné a terhet a lelkileg egyébként is nehéz helyzetben lévő családokról, inkább megnehezíti a dolgukat. Ráadásul a helyzet a jövőben csak romlani fog: egy 2017-es tanulmány szerint a demográfiai trendek miatt egyre több lesz a betegséggel és szociális problémával küszködő idős ember, ezért egyre nagyobb szerep jut(na) a velük foglalkozó intézményeknek.
A Péterfy legalább átmeneti megoldást jelentett a hozzátartozóknak
A cikkünk elején idézett Zoltán anyját azután rakták ki az akut osztályról, hogy állapotán már nem tudtak javítani. Ekkor ajánlották a családnak a Szövetség utcai krónikus osztályt. A krónikus osztályon olyan, többnyire tartós gondozást, ápolást és gyógykezelést igénylő betegek vannak, akik már nem tartoznak az aktív fekvőbeteg szakellátásba, de állapotuk javulásához vagy fenntartásához intézményes keretek kellenek.
Zoltánnak nagyon jó tapasztalatai voltak a Szövetség utcai intézménnyel, az orvosok kedvesek voltak, az anyjával mindent megcsináltak, fodrász járt hozzá, jól bántak vele. Még abban is segítettek, hogy anyja átkerüljön egy idősek otthonába, ahol 80 ezret kell havonta fizetniük, és 6000 forintos napidíj van, ami kifejezetten olcsónak számít. Persze azt ő is problémának tartaná, ha az orvosok zsebre tették volna az alapítványi pénzt, de ezt nem feltételezi róluk. Úgy érzi, ez a lehetőség legalább valamilyen megoldást jelentett a rászorulóknak.
„Három közeli hozzátartozóval csináltam végig a betegségüket, halálukat” – kezdte el mesélni a történetét Kata, aki az édesapját, az apósát és a nagynénjét kísérte végig az utolsó hónapjaikban.
Édesapjának vesedaganata és több áttéte volt. Egy belgyógyászati osztályon feküdt, ahonnan egy idő után elküldték, mert már nem tudtak vele mit csinálni, és szükség volt a helyre. Katáék először hazavitték az apját, viszont be kellett látniuk, hogy a fájdalmait nem tudják olyan hatékonyan csillapítani otthon, mint kórházi körülmények között. Így kerültek be a Péterfy Kórház III. Krónikus Belgyógyászati osztályára. Édesapja ekkor már nagyon rossz állapotban volt. „Boldogok voltunk, hogy egyáltalán be tudtuk tenni valahova, ott van az ember egy haldokló beteggel, és nem tud mit csinálni, senki nem ilyen halálról álmodik, magánintézményben iszonyatos pénzeket gombolnak le a hozzátartozókról.” Katáéknak egy kényszerhelyzet volt a Péterfy választása, az ottani ellátással nem voltak elégedettek, Kata azt mondta, úgy érezték, még a betegszállításból is nyerészkedni akart a kórház. A cél a minél több pénz lehúzása volt...
Hiába derült ki azóta, hogy a rendőrség két éve nyomozott az ügyben, és hiába tartóztattak le két orvost, akiknél több százmillió forintot találtak, éppen az ügy körüli felháborodás világított rá a súlyos, rendszerszintű anomáliára: a beteg, idős hozzátartozót ápoló családtagok annyira kilátástalan helyzetben vannak, hogy még egy jogellenes szolgáltatásnak is örülnek, hiszen úgy érzik, mást esélyük sincs igénybe venni. Zoltánéknak például a Péterfy egyébként jogtalan gyakorlata az egyetlen lehetőség volt. Ahogy egyre több hasonló helyzetben lévő családdal beszéltünk, nyilvánvalóvá vált: teljesen beszűkültek a már aktív ágyat nem igénylő, de nem gyógyítható idősek lehetőségei.
Egy társadalom szociális helyzetét nagyban meghatározza, hogy bánik az életük végén lévőkkel. A hazai ellátás feltérképezése és több, érintett család tapasztalatai alapján az látszik: a magyar rendszer nem ad kapaszkodót és megoldást ezeknek az embereknek életük utolsó időszakában, és nemhogy levenné a terhet a lelkileg egyébként is nehéz helyzetben lévő családokról, inkább megnehezíti a dolgukat. Ráadásul a helyzet a jövőben csak romlani fog: egy 2017-es tanulmány szerint a demográfiai trendek miatt egyre több lesz a betegséggel és szociális problémával küszködő idős ember, ezért egyre nagyobb szerep jut(na) a velük foglalkozó intézményeknek.
A Péterfy legalább átmeneti megoldást jelentett a hozzátartozóknak
A cikkünk elején idézett Zoltán anyját azután rakták ki az akut osztályról, hogy állapotán már nem tudtak javítani. Ekkor ajánlották a családnak a Szövetség utcai krónikus osztályt. A krónikus osztályon olyan, többnyire tartós gondozást, ápolást és gyógykezelést igénylő betegek vannak, akik már nem tartoznak az aktív fekvőbeteg szakellátásba, de állapotuk javulásához vagy fenntartásához intézményes keretek kellenek.
Zoltánnak nagyon jó tapasztalatai voltak a Szövetség utcai intézménnyel, az orvosok kedvesek voltak, az anyjával mindent megcsináltak, fodrász járt hozzá, jól bántak vele. Még abban is segítettek, hogy anyja átkerüljön egy idősek otthonába, ahol 80 ezret kell havonta fizetniük, és 6000 forintos napidíj van, ami kifejezetten olcsónak számít. Persze azt ő is problémának tartaná, ha az orvosok zsebre tették volna az alapítványi pénzt, de ezt nem feltételezi róluk. Úgy érzi, ez a lehetőség legalább valamilyen megoldást jelentett a rászorulóknak.
„Három közeli hozzátartozóval csináltam végig a betegségüket, halálukat” – kezdte el mesélni a történetét Kata, aki az édesapját, az apósát és a nagynénjét kísérte végig az utolsó hónapjaikban.
Édesapjának vesedaganata és több áttéte volt. Egy belgyógyászati osztályon feküdt, ahonnan egy idő után elküldték, mert már nem tudtak vele mit csinálni, és szükség volt a helyre. Katáék először hazavitték az apját, viszont be kellett látniuk, hogy a fájdalmait nem tudják olyan hatékonyan csillapítani otthon, mint kórházi körülmények között. Így kerültek be a Péterfy Kórház III. Krónikus Belgyógyászati osztályára. Édesapja ekkor már nagyon rossz állapotban volt. „Boldogok voltunk, hogy egyáltalán be tudtuk tenni valahova, ott van az ember egy haldokló beteggel, és nem tud mit csinálni, senki nem ilyen halálról álmodik, magánintézményben iszonyatos pénzeket gombolnak le a hozzátartozókról.” Katáéknak egy kényszerhelyzet volt a Péterfy választása, az ottani ellátással nem voltak elégedettek, Kata azt mondta, úgy érezték, még a betegszállításból is nyerészkedni akart a kórház. A cél a minél több pénz lehúzása volt...
2025. október 27., hétfő
"MINDENKÉPPEN VÉGE AZ ORBÁN-KORSZAKNAK" | HARASZTI MIKLÓS
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.10.27.
Haraszti Miklós: Mindenképpen vége az Orbán-korszaknak.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.10.27.
Haraszti Miklós: Mindenképpen vége az Orbán-korszaknak.
TIBORCZ ISTVÁNHOZ KÖTHETŐ CÉG ÜZEMELTETI A JÖVŐBEN A PAPP LÁSZLÓ ARÉNÁT
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.10.27.
2026. január 1-től új üzemeltetője lesz a Papp László Arénának. A Telex úgy értesült, hogy a Tiborcz István környezetéhez sorolt Rampart-csoport egy cége veszi át a létesítmény üzemeltetését és ezt kérdéseinkre mind az állami Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), mind maga a Rampart Kft. megerősítette.
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.10.27.
Budapest Sportcsarnoktól Papp László Arénáig
Kezdjük az előzményekkel: milyen piacról is van szó? Ha dióhéjban áttekintjük a csarnok történetét, a szocializmus utolsó éveiben, 1982-ben megnyitott, 12 500 fős arénát (a befogadóképesség attól függően eltérő, hogy az adott sport- vagy koncerteseményre mennyi álló- és ülőhelyet alakítanak ki) eleinte Budapest Sportcsarnoknak hívták.
A Budapest Sportcsarnok aztán 1999. december 15-én alig három óra alatt teljesen leégett. Az állam megbízásából a kor globálisan is vezető építőipari cége, a francia Bouygues újjáépítette, az új csarnok a Budapest Sportaréna nevet kapta. Az újabb megnyitó 2003 márciusában volt, az arénát 2004-ben Papp László Arénának keresztelték át és akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű létesítményének számított, a külső formája miatt „kavicsnak” is becézett épület Budapest egyik meghatározó látványeleme lett.
Az első két évben az állam maga próbálta üzemeltetni a házat, de az állami Rendezvénycsarnok Zrt. nem volt ebben túl sikeres, így az állam 2005-ben pályázatot írt ki, amely licitet a ma már Gránit Pólus néven működő, egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó csoport nyerte 1,27 milliárd forintos ajánlatával. A szerződés szerint az egyszeri díj mellett a cég éves bérleti díjat is fizetett az államnak, viszont utána ő gazdálkodhatott, vagyis ő adhatta bérbe a sportcsarnokot...
Kezdjük az előzményekkel: milyen piacról is van szó? Ha dióhéjban áttekintjük a csarnok történetét, a szocializmus utolsó éveiben, 1982-ben megnyitott, 12 500 fős arénát (a befogadóképesség attól függően eltérő, hogy az adott sport- vagy koncerteseményre mennyi álló- és ülőhelyet alakítanak ki) eleinte Budapest Sportcsarnoknak hívták.
A Budapest Sportcsarnok aztán 1999. december 15-én alig három óra alatt teljesen leégett. Az állam megbízásából a kor globálisan is vezető építőipari cége, a francia Bouygues újjáépítette, az új csarnok a Budapest Sportaréna nevet kapta. Az újabb megnyitó 2003 márciusában volt, az arénát 2004-ben Papp László Arénának keresztelték át és akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű létesítményének számított, a külső formája miatt „kavicsnak” is becézett épület Budapest egyik meghatározó látványeleme lett.
Az első két évben az állam maga próbálta üzemeltetni a házat, de az állami Rendezvénycsarnok Zrt. nem volt ebben túl sikeres, így az állam 2005-ben pályázatot írt ki, amely licitet a ma már Gránit Pólus néven működő, egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó csoport nyerte 1,27 milliárd forintos ajánlatával. A szerződés szerint az egyszeri díj mellett a cég éves bérleti díjat is fizetett az államnak, viszont utána ő gazdálkodhatott, vagyis ő adhatta bérbe a sportcsarnokot...
A NAP GRAFIKONJAI: A NAGY MAGYAR ELLENTMONDÁS
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2025.10.27.
Érdekes adatsor jött szembe a minap: az Európai Unió statisztikai hivatala a szubjektív szegénységről közölt információkat. Az Európai Unió lakosságának 17,4 százaléka tartozott a szubjektív szegények kategóriájába tavaly, ami javuló tendenciát mutat az előző évekhez képest. Magyarországot a középmezőnybe helyezi ez a mutató: nálunk tavaly a lakosság nem egészen ötöde volt ide sorolható. Ami különösen érdekes, az a helyzet javulása – legalábbis a számok alapján. 2015-ben ugyanis nálunk még a lakosságnak majdnem a fele tartozott ebbe a csoportba. Mindeközben azonban az egyéb mutatókból nem éppen ez a javulás következne. Sőt, komoly ellentmondás látszik feszülni a hivatalos adatok között. Katona Tamás volt pénzügyi államtitkártól, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökétől kértünk magyarázatot.
Van egy mutató, a szubjektív szegénység, amely azt mutatja ki, hogy az emberek hogyan ítélik meg a pénzügyi és anyagi helyzetüket. Ezt az Eurostat az Európai Unió jövedelmi és életkörülmény-statisztikáit felhasználva számítja ki, ennek pedig az EU tagállamaiban végzett adatgyűjtés az alapja. A cél, hogy felmérjék a válaszadók véleményét a háztartás megélhetési nehézségeiről. Az értékelés figyelembe veszi a háztartások anyagi jóléti helyzetét, beleértve a jövedelmet, a kiadásokat, az adósságot és a vagyont...
Szerző: NVZS
2025.10.27.
Van egy mutató, a szubjektív szegénység, amely azt mutatja ki, hogy az emberek hogyan ítélik meg a pénzügyi és anyagi helyzetüket. Ezt az Eurostat az Európai Unió jövedelmi és életkörülmény-statisztikáit felhasználva számítja ki, ennek pedig az EU tagállamaiban végzett adatgyűjtés az alapja. A cél, hogy felmérjék a válaszadók véleményét a háztartás megélhetési nehézségeiről. Az értékelés figyelembe veszi a háztartások anyagi jóléti helyzetét, beleértve a jövedelmet, a kiadásokat, az adósságot és a vagyont...
A HATÁRON TÚLI MAGYAROK SZAVAZATI JOGA MA IS A MAGYAR POLITIKA EGYIK ÉLES TÖRÉSVONALA
TRANSTELEX
Szerző: KISS TAMÁS, TORÓ TIBOR
2025.10.27.
Kutatási beszámolónk a 21 Kutatóközpont 2025. májusi omnibusz adatfelvételére épül, aminek keretén belül az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportja egy, a „virtuális” nemzetépítés magyarországi támogatottságára vonatkozó kérdésblokkot kérdeztetett le. A magyarországi választókra reprezentatív eredményeket korábbi felmérések adataival is összevetettük és értelmeztük.
A 21 Kutatóközpont egy hibrid módszertannal dolgozik, véletlenszerűen kiválasztott válaszadók SMS-üzenetben kapták meg a kérdőívhez vezető linket, míg a 65 év feletti válaszadók preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le.
1. Felvezetés: a „virtuális” nemzetépítés paradoxona
Az 1990-es években a nemzet meghatározása körül intenzív küzdelem bontakozott ki a magyarországi értelmiség különböző csoportjai között, ami a 2000-es évekre elkeseredett politikai csatározásokba torkollott. A vita összetettségét kissé leegyszerűsítve, az álláspontok két irányba gravitáltak.
A liberális értelmiség már az 1990-es évektől az úgynevezett alkotmányos patriotizmus vonzásába került. Ez egy Németországból származó elképzelés, ami az Európai Unió identitáspolitikájában is kulcsszerepet kapott. A liberálisok ennek jegyében de-etnicizálták volna a magyar nemzetet, nyilvánvalóan egy egészen szűk értelemben. Mivel csak kevesekben vetődött fel az ország monokulturális jellegének és a magyar nyelv hegemóniájának a megkérdőjelezése, a „de-etnicizálás” a származás alapján történő megkülönböztetés kiküszöbölését jelenthette volna. A kisebbségi magyar közösségek nemzettagságához ennek a veszélyét társították.
A liberálisok alkotmányos patriotizmusával párhuzamosan a jobboldalon megszületett a „virtuális” nemzetépítés elképzelése, ami a revízió vagy a határon túli magyarok áttelepítése helyett egy nem területi intézményrendszer segítségével akarta a nemzetet „újraegyesíteni”. Az elképzelés felé tett első politikai lépés a 2001-es státustörvény volt, amire a Magyar Szocialista Párt egy erőteljes kommunikációs kampánnyal reagált, amely – mint köztudott – 23 millió román munkavállalóval riogatott. Ez a kampány azonban már túllépett a kilencvenes évek értelmiségi vitáin, és a kizárásra, jóléti sovinizmusra alapuló populista politikai közösség- és többségképzés egyik korai megnyilvánulása volt.
Ugyanez a kizáró és a kisebbségi magyarok ellen uszító politikai logika pörgött fel, vált traumatikus élménnyé a kisebbségi magyar közösségek számára, és merevedett politikai paradigmává 2004-től, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás után.
Orbán 2010-es hatalomra kerülése vízválasztó volt a nemzetpolitikában. 2010-ben az állampolgársági törvény módosítása lehetővé tette a kisebbségi magyarok számára, hogy magyar állampolgárságot szerezzenek, a 2011-es választójogi törvény szavazati jogot biztosított számukra a parlamenti választásokon, míg a támogatáspolitika korábban elképzelhetetlen mértékben kötötte az „anyaországhoz” a kisebbségi eliteket és intézményeket. Nem véletlen tehát, hogy több szakértő úgy érvelt, hogy 2010-ben a magyar nemzet meghatározását érintő vita lezárult, és a kisebbségi magyarok visszavonhatatlanul a magyar politikai közösség részévé váltak...
Szerző: KISS TAMÁS, TORÓ TIBOR
2025.10.27.
Kutatási beszámolónk a 21 Kutatóközpont 2025. májusi omnibusz adatfelvételére épül, aminek keretén belül az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportja egy, a „virtuális” nemzetépítés magyarországi támogatottságára vonatkozó kérdésblokkot kérdeztetett le. A magyarországi választókra reprezentatív eredményeket korábbi felmérések adataival is összevetettük és értelmeztük.
A 21 Kutatóközpont egy hibrid módszertannal dolgozik, véletlenszerűen kiválasztott válaszadók SMS-üzenetben kapták meg a kérdőívhez vezető linket, míg a 65 év feletti válaszadók preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le.
1. Felvezetés: a „virtuális” nemzetépítés paradoxona
Az 1990-es években a nemzet meghatározása körül intenzív küzdelem bontakozott ki a magyarországi értelmiség különböző csoportjai között, ami a 2000-es évekre elkeseredett politikai csatározásokba torkollott. A vita összetettségét kissé leegyszerűsítve, az álláspontok két irányba gravitáltak.
A liberális értelmiség már az 1990-es évektől az úgynevezett alkotmányos patriotizmus vonzásába került. Ez egy Németországból származó elképzelés, ami az Európai Unió identitáspolitikájában is kulcsszerepet kapott. A liberálisok ennek jegyében de-etnicizálták volna a magyar nemzetet, nyilvánvalóan egy egészen szűk értelemben. Mivel csak kevesekben vetődött fel az ország monokulturális jellegének és a magyar nyelv hegemóniájának a megkérdőjelezése, a „de-etnicizálás” a származás alapján történő megkülönböztetés kiküszöbölését jelenthette volna. A kisebbségi magyar közösségek nemzettagságához ennek a veszélyét társították.
A liberálisok alkotmányos patriotizmusával párhuzamosan a jobboldalon megszületett a „virtuális” nemzetépítés elképzelése, ami a revízió vagy a határon túli magyarok áttelepítése helyett egy nem területi intézményrendszer segítségével akarta a nemzetet „újraegyesíteni”. Az elképzelés felé tett első politikai lépés a 2001-es státustörvény volt, amire a Magyar Szocialista Párt egy erőteljes kommunikációs kampánnyal reagált, amely – mint köztudott – 23 millió román munkavállalóval riogatott. Ez a kampány azonban már túllépett a kilencvenes évek értelmiségi vitáin, és a kizárásra, jóléti sovinizmusra alapuló populista politikai közösség- és többségképzés egyik korai megnyilvánulása volt.
Ugyanez a kizáró és a kisebbségi magyarok ellen uszító politikai logika pörgött fel, vált traumatikus élménnyé a kisebbségi magyar közösségek számára, és merevedett politikai paradigmává 2004-től, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás után.
Orbán 2010-es hatalomra kerülése vízválasztó volt a nemzetpolitikában. 2010-ben az állampolgársági törvény módosítása lehetővé tette a kisebbségi magyarok számára, hogy magyar állampolgárságot szerezzenek, a 2011-es választójogi törvény szavazati jogot biztosított számukra a parlamenti választásokon, míg a támogatáspolitika korábban elképzelhetetlen mértékben kötötte az „anyaországhoz” a kisebbségi eliteket és intézményeket. Nem véletlen tehát, hogy több szakértő úgy érvelt, hogy 2010-ben a magyar nemzet meghatározását érintő vita lezárult, és a kisebbségi magyarok visszavonhatatlanul a magyar politikai közösség részévé váltak...
HOVÁ FAJULHAT A MATOLCSY-FÉLE MNB-BOTRÁNY? KLASSZIS KLUB OSZKÓ PÉTERREL
KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.10.27.
A volt pénzügyminiszter, üzletember, kockázatitőke-befektető, az Oxo Holdings alapító-vezérigazgatója október 27-én, hétfőn délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, a Klasszis Média YouTube-csatornáján, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.10.27.
A volt pénzügyminiszter, üzletember, kockázatitőke-befektető, az Oxo Holdings alapító-vezérigazgatója október 27-én, hétfőn délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, a Klasszis Média YouTube-csatornáján, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
ÉLŐBEN - A GYERMEKVÉDELMI RENDSZER SÚLYOS VÁLSÁGÁRÓL SZÓLÓ VITA A PARLAMENTBEN
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.10.27.
Évek óta a gyermekvédelem csődjével foglalkozom. Mostanra, több évnyi munkával és a ti támogatásotokkal — több mint 35 000 aláíró segítségével — sikerült elérni, hogy a kormány 1500 forintról 4000 forintra emelje azt az összeget, ami egy gyermek napi étkezésére jut a gyermekvédelmi intézményekben.
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.10.27.
Évek óta a gyermekvédelem csődjével foglalkozom. Mostanra, több évnyi munkával és a ti támogatásotokkal — több mint 35 000 aláíró segítségével — sikerült elérni, hogy a kormány 1500 forintról 4000 forintra emelje azt az összeget, ami egy gyermek napi étkezésére jut a gyermekvédelmi intézményekben.
De itt nem állhatunk meg.
A gyermekvédelem dolgozói továbbra is kb. nettó 280 000 forint körül keresnek, ami hosszú távon kontraszelekcióhoz vezet: a rendszer nem tudja megtartani a legjobb szakembereket, és egyre nehezebb újakat találni.
Meg kell becsülni azokat, akik nap mint nap a legnehezebb munkát végzik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)