Szerző: ottezi
2015.12.16.
" – Az ember azt hiszi, hogy nagyon okosan elrendezte a sorsot. De a sorsot nem lehet elrendezni. Egyszerre csak jön valami, hirtelen, egy nap, amikor nem is várod, és fölborul minden. Vége. Vége. A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert."
Azt hittem, a karácsony mindenkinek a szeretetről szól, és nem a trágárság dicsőítéséről.
Milyen lehet annak a férfinak a lelke, aki ráadásul költő, kapott egy isteni tehetséget, jól tud bánni a szavakkal, és mégis olyan alpári kifejezéseket használt, mint egy primitív kocsmatöltelék?
A tetejébe milyen lehet annak a nőnek a lelke, aki az egyik karácsonyt úgy ünnepelte, hogy élete legszebb estéje volt, és szemléltetésnek feltette ezt a verset:
A tetejébe milyen lehet annak a nőnek a lelke, aki az egyik karácsonyt úgy ünnepelte, hogy élete legszebb estéje volt, és szemléltetésnek feltette ezt a verset:
„Zakatol a szentcsalád
Isten tömi Máriát,
József nem tud elaludni,
keres valami piát.
Nem lel, felkel. Pizsamára
húz fel inget és gatyát,
lemegy a Háromkirályba…”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.