MI ÉRTELME VAN MÉG PAKS II-NEK?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Perger András
2015.12.27.

Az Európai Bizottság több fronton is vizsgálja a Paks II beruházás szabályosságát. Kiderült továbbá, hogy az egyszerre üzemelő hat blokk hűtése azért nem okoz majd gondot a Dunának, mert úgyis az olcsóbb megújulókat és importáramot fogjuk igénybe venni. Így Paks II évi 100-200 milliárdos nagyságrendű állami tőkeinjekcióra fog szorulni. Egyre kevésbé magyarázható tehát, mégis miért ragaszkodik a magyar állam Paks II megépítéséhez. Perger András írása.

Az Európai Bizottság már három ügyben indított eljárást Paks II miatt Magyarországgal szemben. Vizsgálják, hogy megsértettük-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályokat, tisztázni akarják a beruházáshoz nyújtott állami támogatás kérdését, november 9-én pedig amiatt kezdtek vizsgálódni, mert felmerült a gyanú, hogy a paksi beruházást övező titkolózás szintén sértheti az uniós jogot.

Fussuk át, hogyan jutottunk idáig! Csaknem két éve, hogy Orbán Viktor, illetve a történelmi hűséget kedvelők számára valójában Németh Lászlóné, aláírta Moszkvában a Paks II megépítéséről szóló egyezményt. Az érdemi kérdésekre, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás, mennyibe kerül majd az itt termelt áram, és hogy miért éppen most építünk új atomerőművet, a válaszokat azóta is várjuk.

Lényegében nem tudunk semmit

A beruházást a kezdetektől fogva elképesztő mértékű titkolózás övezi. Némi mellé-, majd össze-vissza beszélés után még a szintén titokzatos budapesti olimpia ügyében is előkerült egy megvalósíthatósági tanulmány, a hasonló volumenű paksi beruházásról azonban ennyit sem kaptunk. Sőt, idén márciusban törvényi erővel rejtették el előlünk azokat az adatokat, amelyekről igazából azt sem tudjuk, hogy léteznek-e egyáltalán.

Ebben a nagy titkolózásban legalább egy halvány fénysugárnak ígérkezett a környezetvédelmi engedélyezési eljárás – ez épp most van folyamatban −, mert ennek során a hatásvizsgálati dokumentációt és a környezeti hatástanulmányt kötelező nyilvánosságra hozni. Némi álnaivitással remélhettük, hogy abban találunk valamennyi érdemi információt.

Szerencsére nem vártunk sokat, így nem is kellett csalatkoznunk: a lényegi kérdéseket illetően ismét gyakorlatilag semmi. Csak a példa kedvéért: a hatástanulmányból a gazdaságosság kérdését illetően megtudhatunk olyan izgalmas részleteket, hogy Tolna megyében hány munkahely fog keletkezni, de nem látunk számításokat arra vonatkozóan, hogy a XXI. század legnagyobb beruházása országos léptékben hogyan fog hatni az emberek életére. Egy olyan projektnél, ahol a tervezett bekerülési költség Magyarország GDP-jének 10%-a, a gazdaságosság és a finanszírozás részletei, esetleg a projekt más energiatermelési lehetőségekkel való összevetése, úgy tűnik, nem volt fontos...

ITT OLVASHATÓ