A BÁTYÁM ISTEN AJÁNDÉKA, AVAGY EBBEN AZ ORSZÁGBAN A DOLGOK MŰKÖDNEK

SZTÁRKLIKK
Szerző: Sándor Mária
2016.03.05.

Az egyik folyamatosan tud beszélni, a másik folyamatosan tud hallgatni. Az egyik mindig nevet - a szeme is nevet -, a másik inkább komoly, szomorú. Tűz és víz. Mégis egyformák! Gondolataik, szándékaik, céljaik egyek.

Vannak dolgok, történetek, amikről ebben az országban nem szeretnék ha beszélnénk. A "strucc-politika" működik. Amiről nem tudunk, az nincs is. Pedig mi a gyermekosztályokon nap mint nap megtapasztaljuk. Ahogy más is, ha látni akar!
A gyermekéhezésről, a gyermekszegénységről beszélek. Arról, ahogy ebben az országban a dolgok működnek.
Vasárnap délután van a gyermekosztályon...
Vasárnap délután, volt hogy előbb leváltottuk egymást. Az éjszakások korábban érkeztek, mert siettek, mert siettem... Mert tudtam, várnak. Várnak az apró kisgyermekfejek az ajtóban. Némelyik mezítláb ácsingózik az óriásira szabott kórházi pizsamában, mert neki nincs saját, és mikor megérkezett a kórházba, emlékszem, a lábára volt szorulva a cipő. 

"Kisfiam, miért ilyen cipőd van? Ezt nőtte ki a tesóm. Ki, nem dobunk semmit."Ezek a kisgyermekfejek, mind - mind a délután érkező nővérre várnak, mert vasárnap van, és ilyenkor mindig hoznak valamit a nővérek. Otthonról, a vasárnapi asztalról. Mert nekünk még van hová hazamenni és van mit enni...
Gyerekek, akik a zsömléjüket elteszik másnapra, mert bennük van, ma már ettem, de holnapra is legyen... Hiába mondom, hogy holnap is lesz...

ITT OLVASHATÓ