Szerző: Bartus László
2016.04.25.
Amikor megalkotói ünneplik szörnyszülöttüket, a NER alaptörvényét, ragadjuk meg a pillanatnyi figyelmet, ami az alaptörvényre irányul. Már csak azért is, mert a magukat liberális demokratának nevezőket sem lehet meggyőzni arról, hogy az alaptörvény a rendszer alfája és omegája, a rendszer megdöntésének egyetlen záloga. Nem a tanárok sztrájkja, vagy a lopások miatti felháborodás fogja megdönteni a rendszert. Az ellenzék és a választások szóba sem jönnek.
Hiába mondom, hogy a lopás nem számít. Ennél többet már nem lehet lopni és a rendszer szilárdan áll. Az alaptörvény az ősbűn, és nemcsak abból a szempontból lényeges, hogy államcsíny eredménye. Törvénytelen és illegitim, államellenes bűncselekmény következménye. Ám ennél lényegesebb eleme a bénító hatása, amelyet azok sem értenek, akik azt mondják, hogy a nép nem érti az alkotmány jelentőségét. Noha erről is ők tehetnek. Még a MÜSZI-t is népszerűvé lehetett tenni. Dr. Agy után a tanyákon is tudták, mi az, hogy "magyarázom a mechanizmust".
Egy furcsának tűnő beszélgetésből kiindulva mutatom be az alaptörvény pusztító jellegét. Az alaptörvénybe ugyanis nemcsak a NER illiberalizmusát foglalták bele. Benne van a magyar nép tragikus évszázadainak, bukásainak és szenvedéseinek oka. Nem a turáni átok, nem a balsors, hanem a Preambulumban rögzített nemzeti identitás a Szózat és a Himnusz keserűségének oka. Ezért nem tud a magyar ember egyről a kettőről jutni, és ezért nem tud két magyar megférni egymással...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.