KÖZMUNKAFOKOZATBA KAPCSOLVA

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L.Ritók Nóra
2016.07.17.

Muszáj még egyet írnom erről a témáról. Különben, most úgy tűnik nekem, egyre többen nyilatkoznak, hogy a közmunka nem jó vonal. Bár úgy látszik, ez nem hatja meg különösebben a döntéshozókat, akik még mindig nyomják, betervezik, erőltetik, újabb csoportokat vonnak be ebbe az „úgy csinálunk mintha dolgoznának” és „úgy csinálunk, mintha fizetést kapnának” hazug rendszerébe. Lassan már csak a nyugdíjasok maradnak ki a közmunka lehetőségéből.

Érthetetlen nekem ez az egész. Számomra olyan „csakazértis” üzenete van. Mintha a hibás döntés belátásának lehetőségét kizáró dac működtetné. Azé, aki javasolta, aki kidolgozta, aki megszervezte, aki bevezette, aki ellenőrizte, aki (nem) mérte a hatását, aki hagyta, hagyja, hogy menjen tovább, mintha nem tudná, hogy egyszer vége lesz, mert fenntarthatatlan, és egyszer le kell vonni majd a következtetéseket. Minél tovább csúszik ez, annál nagyobb következményei lesznek majd.

Vajon hogy kezdődött? Egy íróasztalnál pattant ki valaki agyából, aki még sosem járt a kis falvakban, sosem találkozott generációk óta valós munkaviszonyban nem dolgozó emberekkel, és azt gondolta, elméletben, hogy jó lesz így? Vagy eleve hazug tények, elemzések adták az alapot ehhez, a munkanélküliek foglalkoztatásáról, átképzéséről? Aztán egy csapat továbbdolgozott az ötleten, a nélkül, hogy bárkinek közülük eszébe jutott volna a tesztelés lehetősége? És nem volt köztük senki, aki legalább egy év múlva javasolt volna egy valós értékelést, no, nem a bevontak létszámára vonatkoztatva, hanem mondjuk, a befektetés-eredményesség arányát megvizsgálva? Hol volt, hol van a minden rendszer bevezetésekor alkalmazott, jól bevált protokoll? Ha nem alkalmazták ezt, miért nem? Ha pedig igen, akkor hol vannak az adatok, amelyek alapján elvégezték?

Nekem az első pillanattól, innen a terepről nézve, rossz döntésnek tűnt. Amíg csak 5-8 embert mozgatott be, akkor még különösebben nem sok vizet zavart, de aztán erősebb fokozatba kapcsolt, a „teljes foglalkoztatást” megcélozva, ami ugye nem rossz politikai szlogen, és ezzel a „hazugság-vonat” elindult a lejtőn, megállíthatatlanul. Persze kellett ehhez más is, pl. a helyi vezetők maximális lojalitása, akik, bár látták, hogy ez nem ad valós megoldást semmire, mégis buzgón bizonygatták: csodás ötlet, újra fellendít mindent, lesz gazdaság, ihaj-csuhaj, hisz részesülni akartak a „Magyarország jobban teljesít” hatalmi mámorából. Ki vállalta volna, hogy szembeszegülve azt mondja: jobb lenne abbahagyni azonnal?! Emlékeim szerint talán egy, azóta lemondott polgármester volt csak, Baranyában, aki azt mondta, nem hazudik tovább, és kimondta: a közmunka értelmetlen pénzkidobás. Meg persze voltak sokan, akik alatt azóta bedőlt a testület, mert a hazugságok mesterséges fenntartását megelégelte maga a település is...

ITT OLVASHATÓ