A MENEDÉKKÉRŐKKEL SZEMBENI SZÖRNYŰ MAGYAR BÁNÁSMÓD EGY TUDATOS JÁTSZMA RÉSZE

AMNESTY INTERNATIONAL BLOGJA
Szerző: Amnesty International
2016.09.27.

Több ezer menedékkérő, köztük kísérő nélküli kiskorúak szenvednek a magyar hatóságok és a távol tartásukra kitalált rendszer erőszakosságától, illegális visszaküldéseitől és jogellenes fogva tartásától – áll az Amnesty International mai jelentésében.
 
A JELENTÉS

A „kvótanépszavazás” előtt megjelent Kiszolgáltatott remény: Magyarország kitartó támadása a menekültek és migránsok jogai ellen című jelentés szerint több száz menedékkérőnek kell hónapokon keresztül várakoznia megalázó körülmények között a déli határnál. Azokat pedig, akik bejutnak az ország területére visszaküldik Szerbiába vagy jogellenesen fogva tartják.

„Orbán Viktor a jogállamiság elvét felcserélte a rettegés elvére. Intézkedéseinél, amelyekkel szándékosan akadályozza, hogy a menekültek és migránsok Magyarországra jussanak, még ijesztőbbek az ellenük és a nemzetközi védelem intézménye ellen intézett támadásai.” - mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai igazgatója.

„A szörnyű bánásmód és a menekültügyi rendszer útvesztői egy cinikus játszma részei, hogy a menedékkérőket távol tartsák a minden eddiginél jobban ellenőrzött határoktól. A népszavazási kampány közben pedig a mérgező idegenellenes retorika minden eddiginél nagyobb méreteket ölt.”

„A kormány kifejezetten akadályozza, hogy bárki is nemzetközi védelemhez juthasson miközben a legkiszolgáltatottabbak ellen gyűlöletet gerjeszt, a magyar társadalomban pedig félelmet. Bár a kormány gyakran éppen a magyar emberek biztonságára hivatkozik, a valóságban a menedékkérő számára biztosított biztonságos és legális útvonalak tudják jobban garantálni a magyarok és a menekülő emberek biztonságát.” - mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

A jelentés alapját egy Szerbiában, Magyarországon és Ausztriában folytatott kutatás képezi, amely során 143 emberrel, legnagyobb részük menekült és migráns, készült interjú. Beszámolóik elkeserítő képet festenek a Magyarországra belépni és azon keresztül utazni szándékozókat váró körülményekről. Magyarországon tavaly óta az irreguláris határátlépés bűncselekmény, a menedékhez való hozzáférés pedig rendkívül korlátozott.

2015 szeptemberében Magyarország befejezte a szerb határra felállított kerítés építését (később ezt meghosszabbították a horvát oldalon is), és elfogadott egy sor olyan jogszabály-módosítást, amely lehetővé tette, hogy érdemi vizsgálat nélkül döntsenek a menedékkérelmek elfogadhatatlanságáról. Jelenleg két, konténerekből álló tranzitzónában vizsgálják a kérelmek elfogadhatóságát és tartják a menedékkérőket a szerb-magyar határon. Naponta összesen csak 30 ember kérhet nemzetközi védelmet ezeken a helyeken, emiatt több száz embernek kell megalázó körülmények között várakoznia a határon vagy a túlzsúfolt szerbiai befogadó állomásokon. Az Amnesty International vizsgálatakor több mint 600-an vártak összetákolt sátraikban a magyar-szerb határon, sokan közülük hónapok óta.

Egy Horgosnál várakozó menedékkérő, aki idős feleségét egészen Afganisztánból cipelte idáig ezt mondta: „22 napja várakozunk, és nem úgy fest, hogy holnap bejutunk.” Egy másik, 18 napja a táborban lévő menedékkérő pedig azt kérdezte: ”A háború, a fájdalom elől menekülünk. Akkor miért kezelnek minket itt állatként?”

Mivel a hivatalos eljáráshoz való hozzáférés rendkívül korlátozott, a menedékkérők egy része az irreguláris határátlépést választja. 2016 júliusától azonban azokat, akiket a magyar határtól számított 8 kilométeren belül fognak el, azonnal visszaküldik Szerbiába. A „visszakísérések” jogellenesek, és teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy az illetőknek védelemre és adott esetben a speciális szükségleteik miatt segítségre lenne szüksége. Amióta ez a szabály érvényben van, a hivatalos statisztikák szerint a korábban irreguláris határátlépések miatt indított büntetőeljárásokat szinte teljesen felváltották ezek a „visszakísérések”.

Néhányan azok közül, akikkel az Amnesty International beszélt elmesélték, hogy túlzott erőt alkalmaztak velük szemben a „visszakísérés” közben: menedékkérőket vertek, rugdostak meg és kergettek meg kutyákkal. Egy menedékkérő látta, ahogy a rendőrök egy, a határon átjutó férfit megvertek. A rendőrök figyelmeztették őket: „Bármit megtehetünk veletek, ha panaszkodtok, senki sem fog hinni nektek.”
...
ITT OLVASHATÓ