Szerző: sarkadizs
2016.09.14.
A nihilistázás nem új dolog a kelet-európai politikában, a leggyakrabban Friedrich Nietzschéhez visszavezetett gondolatnak ugyanis már a XIX. században is voltak errefelé kifejezett hirdetői és nagy ellenzői. Nietzsche azt mondta, hogy a világon nincsen semmilyen általános cél, így az egyén tulajdonképpen akármit csinálhat, kötöttségek nélkül. Dosztojevszkij viszont több regényét is kifejezetten azért írta, hogy szembeszálljon a nihilizmussal, és antihősein keresztül a régi értékek védelmében bemutassa, mennyire veszélyes és káros is ez az eszme.
Az utóbbi években viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök főideológusa, Alekszander Dugin hozta vissza a kelet-európai politikába azt a szokást, hogy nihilistának bélyegezzük a politikai ellenfeleinket.
Dugin – Orbán Viktorhoz hasonlóan – az európai és észak-amerikai liberálisokat nevezi nihilistáknak. Dugin több könyvben is kifejtette, hogy a modern liberalizmus szerinte alapjában véve nihilizmus, hiszen a liberális eszméknek semmiféle pozitív alapjuk nincsen, az egyetlen dolog, amiért harcolni tudnak, az a negatív szabadság.
A szabadság negatív és pozitív koncepcióinak elválasztása egy Isaiah Berlin nevű filozófus érdeme, ő egy 1958-as előadásában vezette le, hogy a negatív szabadság azt garantálja, hogy senki ne szólhasson bele abba, hogy az egyén mit csinál, a pozitív szabadság viszont az, amikor az egyénnek az állam vagy a közösség garantál szabadságot, de ahhoz kifejezetten rendel egy célt is. Leegyszerűsítve a negatív szabadság az egyén valamitől (valamilyen potenciális elnyomástól) való szabadsága, a pozitív szabadság pedig az egyén valamire megadott szabadsága.
Dugin szerint a liberalizmus 1990-ig azért lehetett vonzó ideológia, mert a fasizmushoz és a kommunizmushoz képest valóban voltak előnyei, viszont miután a Szovjetunióval a kommunista társadalmi rend is megbukott, a nyugati liberalizmus kénytelen volt új ellenségek után nézni, ezeket pedig saját magában kereste. A liberalizmusnak ugyanis Dugin szerint mindig szüksége van egy elnyomóra, aki ellen felszabadíthat valamilyen kisebbséget, ezért kezdtek harcolni nyugaton az etnikai kisebbségek, a melegek vagy a nők felszabadításáért.
Ez a folyamat viszont szükségszerűen oda vezet, hogy a liberalizmus lebontja a nemzeti identitást, a nemi identitást, a politikai identitást, minden közösséget, végül pedig az emberi identitást is. A folyamat végén semmi nem marad, csak a csupasz egyén, elvek, hit, eszmék és szabályok nélkül.
Ez pedig maga a nihilizmus.
Dugin ezzel szemben az identitárius ideológiát kínálja, ami a tradíciók, a hit, a közösség és a nemzeti identitás megőrzése mellett áll ki. Dugin szerint az identitárius ideológiát a nyugati liberalizmus szükségszerűen illiberálisnak bélyegzi, mert a liberalizmus csak a toleráns eszméket tolerálja, az identitarianizmus viszont másokkal szemben nem toleráns, hiszen mindent alárendel a saját identitása megőrzésének...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.