KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A FŐVÁROSI KÖZVÉCÉKKEL KAPCSOLATBAN

A VÁROS MINDENKIÉ BLOG
Szerző: AVM
2016.11.10.

Az Utcajogász a Blaha Lujza téri jogsegélyszolgálat működtetése során gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor közterületen tartózkodó hajléktalan embereket azért büntetnek meg köztisztasági szabálysértés miatt, mert a közterületen vizeltek vagy ürítettek székletet. A Város Mindenkié is rendszeresen kap megkereséseket magánszemélyektől, hatóságoktól és civil szervezetektől is, amelyekben a főváros közterületein uralkodó állapotok miatt panaszkodnak a csoportnak. A Város Mindenkié és az Utcajogász közös közvécé kampánya keretében közérdekű adatigénylésekkel fordultunk a fővárosi kerületekhez, hogy megtudjuk van-e más esély a bokron vagy a kapualjon kívül.

1. Hány hajléktalan ember tölti napjai nagy részét Budapest közterületein?

Az NRSZH által hozzánk eljuttatott adatok szerint 2015 végén 6259 férőhely volt a budapesti hajléktalanellátó intézményekben, amelyek a téli időszakban lényegében mindig maximális kapacitáson működnek, vagyis ennyi ember biztosan hajléktalan a fővárosban. Ezen kívül, a Február Harmadika Munkacsoport minden évről évre felmérést készít olyan hajléktalan emberekkel, akik kapcsolatban vannak szállókkal vagy utcai szolgálatokkal. Noha a felmérés célja nem az, hogy a hajléktalan emberek számát megállapítsa, az a következtetés levonható belőle, hogy legalább hány ember volt aznap biztosan az utcán. 2016. február 3-án 1130 közterületen élő ember válaszolt a felmérés kérdéseire, vagyis a szállók lakóin túl ennyi ember biztosan az utcán élt. Összességben tehát naponta több ezer hajléktalan ember használja a főváros közterületeit és közülük sokan huzamosabb ideig is ott tartózkodnak.

2. Miért speciális a hajléktalan emberek helyzete?

A hajléktalan embereknek pont ugyanazokat az igényeiket kell kielégíteniük, de összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között, mint azoknak, akiknek van otthonuk. A hajléktalan emberek több órára, akár egész napszakokra, vagy egész napra az utcára kényszerülnek, így a magánszféra teljes hiánya mellett kénytelenek kielégíteni alapvető szükségleteiket: közterületen esznek és a biológiai igényeiknek megfelelően vizelnek, valamint székletet ürítenek. Ez pedig sok esetben bokrokban, kapualjakban, elhagyott telefonfülkékben történik, mert erre nincs igazán máshol lehetőség.

A hajléktalan emberek számára különösen problematikus a közvécék hiánya, mert egyfelől nagyobb részben a társadalmi előítéletek, kisebb részben a térítési díj, illetve a fogyasztási kötelezettség miatt kevésbé van lehetőségük igénybe venni az alapvetően nem illemhely célú, de vécével rendelkező egységeket (mint például gyorséttermek, kávézók, bevásárlóközpontok). Másfelől pedig amikor - jobb híján - közterületen végzik a dolgukat, még jól meg is büntetik őket.

A szabálysértési rendszerről szóló egy, még nem publikált tanulmányban szerepel egy kerületi kormányhivatal szabálysértési ügyekért felelős osztályvezetőjével készített interjú, ami alapján a köztisztasági szabálysértések legnagyobb része (kb. 75%-a) a hajléktalan embereket érinti. Azt is tudjuk, hogy 2015-ben csak Budapesten több, mint 5000 esetben állapította meg a szabálysértési hatóság a Szabstv. 196. § (1) a) pontja szerinti köztisztasági szabálysértési tényállás megvalósulását. Viszont fontos, hogy az előző adat nem kizárólag vizeléssel vagy székletürítéssel megvalósított köztisztasági szabálysértések száma, mert a szemeteléssel, rágókiköpéssel vagy zsebkendőeldobással megvalósult köztisztasági szabálysértések is ezt a számot gyarapítják.

3. A Város Mindenkié és az Utcajogász szerint rendben van közterületen vizelni?

Nincsen rendben. De embereket csak azért megbüntetni, mert nincs hova elmenniük vizelni, még kevésbé van rendben...

ITT OLVASHATÓ