UNORTODOX ROZSDAÖVEZET

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2016.11.15.

Azt mondják, Trump győzelmét az amerikai rozsdaövezet választóinak félelme, elégedetlensége és elitellenessége hozta el.
A magukat a további lecsúszástól féltő alsó-középosztálybeli szavazók elégedetlenek voltak az amerikai elit tehetetlenségével, azzal, hogy nem törődtek az ő problémájukkal, ezért szembefordultak a szemükben az amerikai elitet képviselő Hillary Clintonnal és inkább szavaztak valakire, aki ugyan gazdag, de nem tagja az elitet hagyományosan képviselő köröknek, politikailag kívülálló.
Nem tudom, hogy a világ számára ennek pozitív lesz-e a hozadéka, csak azt tudom, hogy a világ egy újabb bizonytalansági tényezővel szaporodott.

Amerikában a rozsdaövezeten azokat a területeket értik, ahol a hagyományos iparágak tönkrementek vagy éppen tönkremenőben vannak, ahol megállt a fejlődés, ahol rengeteg a munkanélküli, ahol a gazdasági hanyatlás és ennek társadalmi következményei kéz a kézben járnak.
A rozsdaövezet népe nyilvánított véleményt Trump megválasztásával, meg azok, akik rettegnek attól, hogy az ő sorsukra jutnak, Amerika-szerte.
Ha a dolgot a saját szemszögünkből nézzük, amihez természetesen ki kell nyitni a szemünket és be kell kukucskálni a migránsokkal való ijesztgetés plakátjai mögé, akkor látnunk kell, hogy a mi szép és hajdan virágzó kis országunk úgy, ahogy van komplett rozsdaövezet.
Saját iparunk elenyésző, az országot a német autógyártók viszik előre annyira-amennyire, rajtuk kívül alig van valami, amire büszkék lehetnénk, vagy ami akárcsak nyugodt fejlődést tudna biztosítani.
A mi munkásosztályunk már régen lecsúszott, utánpótlásáról már szó sincs, iskolarendszerünk az összeszerelőüzemek betanított munkásainak utánpótlását képezi, kékgallérosaink kussolnak és naponta csinálják tele a gatyájukat, mert féltik a családjukat, a kenyerüket.
Értelmiségünk pedig alighanem Európa legsilányabb értelmisége, konformista, egymás közt torzsalkodó, a hatalommal szemben megalkuvó megalkuvó társaság, akik öt fillérért Dorozsmáig gyakják a kecskét, tíz fillérért pedig lelkesen nyalják azt a segget, mely aktuálisan a hatalom trónján üldögél.

Az amerikai ember büntet, habár lehet, a büntetése visszaüt majd saját magára.
A magyar még csak büntetni sem akar.
Dörmög, morog, de nyájasan mosolyog, mikor a hatalom szembeköpi - mikor példának okáért szeretett miniszterelnöke kijelenti, hogy a korrupciós vádak csak megerősítik bizonyítottan hazug és hivatalos vizsgálatok híján csak erősen valószínűsíthetően tolvaj minisztere, a Bulibáró pozícióját.
Ez egy unortodox rozsdaövezet, ahol a nép nem dühös, mert évszázadokon keresztül arra lett kondicionálva, hogy a hatalomtól függ, és kicsi ő ahhoz, hogy változtasson.
Majd az elit megharcolja az ő harcát, de az elit inkább nagyobbat pottyant a fejére, mint liba májusban a vetésre, és láthatólag a nép taktikáját követi - dörmög és igazodik, de dühöngeni nem mer, pedig harag nélkül nincs nagy pofon....

ITT OLVASHATÓ