Szerző: PuPu
2016.12.05.
A tao a kínai filozófiában eredetileg utat – pontosabban egy konkrét, meghatározott utat, ösvényt – jelent, sőt ma is a csillagok útját jelenti az égbolton, de a Wikipédia szerint jelenti a bölcs utat is, amely célhoz vezet, a rendet és a törvényt, amely mindenben érvényesül.Na, a magyar TAO-ról ezt nem nagyon mondhatjuk el, habár ez a bölcs út is a célhoz - a pénzhez - vezet, de ami a rendet és a törvényt illeti, hát bizony, ott vannak azért problémák.
A TAO nálunk a látvány-csapatsportok támogatási rendszere.
Látvány-csapatsport a labdarúgás, a kézilabda, kosárlabda, vízilabda és a jégkorong - ezeket a sportágakat támogathatják a vállalkozások társasági adójukból visszatartott összegekkel.
A támogatás célja az utánpótlás-nevelés színvonalának és hatékonyságának növelése, de hát természetesen Magyarországon vagyunk, így aztán az utánpótlás helyett másfelé vándorolnak a horribilis összegek.
Lesz belőle stadion, lesz belőle jólfizetett állás a minden sportág körül fellelhető sportsakáloknak, meg lesz egy-két gladiátorképző.
Ezek aztán vagy termelnek kiváló sportolókat, vagy nem, de a pénzt elköltik azért az utolsó petákig - mondjuk Makovecz-stílusú kazánházat építenek belőle, meg úgy kitömnek pénzzel középszerű és annál is gyengébb edzőket, játékosokat, mint Julcsa néni a szalmazsákot...
A látványsport attól látványsport, ha látják, de ehhez az kell, hogy nézzék is - ez az elem jelenleg még hiányzik, de ha így haladunk, lehet, vasárnap, a templom után zárt alakzatban masírozunk majd a pályákra, buzdítani a versenyzőket, játékosokat.
Ma még legfeljebb egy karcsúbb libasorra telik, ha ebből levonjuk a rokonokat, családtagokat meg a helyi kocsmák törzsközönségét, akik témagyűjtésen vesznek részt a következő heti világmegváltáshoz, hát alig marad egy-két elmagányosodott öreg, akik szotyolát köpködve élvezik a társadalmi életet, merthogy a macskájuk nem válaszol nekik soha, hiába kérdezik.
Csak, hogy tudd, erre ment el ebben az országban az elmúlt öt évben háromszázezer millió forint, miközben a társadalom harminc százaléka fizikailag alkalmatlan a látványsportok bármelyikére is, helyette permanens túlélési gyakorlaton vesz részt.
Ha megnézzük, hogy mit hozott a konyhára a dolog, hát sok örömre okunk nincs, az eredmények leginkább romlottak, de tekintsük ezt bázisjavításnak, hiszen ha a jövőben az idei eredményekhez viszonyítunk, akkor talán még a fejlődés sem kizárt.
Mindenesetre az olimpiára kosárlabdában, kézilabdában ki sem jutottunk, vízilabdában ötödikek lettünk, a jégkorongban pedig a Nemzetközi szövetség ranglistáján a tizenkilencedik helyen állunk - ez legfeljebb teniszben nevezhető biztatónak...
És hát a labdarúgás - ne is kommentáljuk, mindössze azt jegyezzük meg, hogy ahhoz, hogy párszáz idióta összeverekedjen, nem kell stadion.
Volt már olyan mérkőzés, mely elmaradt, de a szurkolóknak nevezett táborok szükségét érezték, hogy összecsapjanak a mezőn...
Ezek a támogatott látványsportágak, ezekre ment el a háromszázezer millió forint - mintha az ablakon hajigáltuk volna ki...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.