NEM AMIATT FONTOS A KÚRIA ÍTÉLETE A GYÖNGYÖSPATAI ÜGYBEN, MERT TÉVESEN HIRDETTÉK KI

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Jovánovics Eszter, Szeles András
2017.02.22.

A gyöngyöspatai romák diszkriminációjával kapcsolatos közelmúltban hozott Kúria-ítélet leginkább arról maradt emlékezetes, hogy ez volt a testület történetében az első - nyilvánosan is elismert - tévesen kihirdetett ítélet. Pedig ettől eltekintve - és ennek ellenére is - fontos, precedens értékű döntés született, méghozzá a szélsőségesekkel szembeni rendőrségi mulasztások jogi megítélése terén. Ez az első olyan Kúria-ítélet Magyarországon, amely kimondja, hogy a rendőrség huzamosabb gyakorlatával egy teljes település roma közösségét diszkriminálta. Hat évnyi jogi munka, több ezer oldalnyi csatolt irat és több hétnyi tárgyalási nap eredménye mindez, de pontosan hogyan született meg az ítélet és mi várható ezután? A TASZ munkatársainak írása.

2011-ben az azóta feloszlatott Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület szállta meg Gyöngyöspata cigánysorát, tagjai pedig heteken át megfélemlítették a roma lakosokat. Csoportosan “járőröztek” militáns, szélsőséges szimbólumokkal tarkított egyenruhákban, rátapadtak a romákra a boltban, követték az asszonyokat, gyerekeket az iskolába menet. Hajnalban a roma lakosok rendszeresen arra ébredtek, hogy a “civil rendfenntartók” katonadalokat énekelnek a közelben. A Betyársereg is megjelent pár nap múlva, ők ostorral és fokossal fenyegetőztek a cigánysoron. A romák heteken át rettegtek. Az események csúcspontja egyrészt az volt, amikor egy Jobbik által bejelentett demonstráció keretében kb. 2000 fős tömeg vonult végig a zsákutcába torkolló cigánysoron sötétben, fáklyákkal, “dolgozni menjetek, ne lopni”, “szappant főzünk belőletek” és hasonló skandálások kíséretében. Volt olyan család, aki a szekrényt az ablakok elé tolta, annyira féltek. A másik csúcspont az volt, amikor a Véderő félkatonai kiképzőtábort hirdetett meg a cigánysor feletti dombra. Ekkor jelent meg a Vöröskereszt és szállította el az anyákat és gyermekeket. Mindez azért történhetett meg, mert a rendőrség hagyta.

Terepmunkásaink, jogászaink és operatőreink a helyszínen azt tapasztalták, hogy a kedélyek a szélsőséges szervezetek távozása után sem csillapodtak, ugyanis a rendőrség elkezdte a romákat nevetséges dolgokért bírságolni. Ezzel vélhetően azt próbálták demonstrálni, hogy képesek a szélsőségesek által hiányolt “rendfenntartásra”. Főleg gyalogos és kerékpáros szabálysértésekért szabtak ki büntetéseket, de akadt olyan is, akit azért bírságoltak meg, mert „köpködött”. Utóbb a perben a rendőrségtől kapott bírságolási adatok alapján egyértelműen kiderült, hogy ugyanilyen piti dolgokért a helyi nem roma lakosokat egyáltalán nem bírságolták. A cigány lakosok ezt a gyakorlatot is rendkívül igazságtalannak, megalázónak élték meg.

Ezután indítottunk pert az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján a rendőrséggel szemben, amely nem akadályozta meg a szélsőségesek romákkal szembeni illegális “rendfenntartó” akcióját, és egyidejűleg rá is szállt a romákra...

ITT OLVASHATÓ