HOGYAN ÉLTÉK TÚL A TITANIC KATASZTRÓFÁJÁT

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: Göbölyös N. László
2017.04.14.

A Titanic katasztrófájának körülményeiről cikkek ezrei jelentek meg az elmúlt 105 évben, legalább ugyanennyi nyilatkozat hangzott el, a tragédiát többször is megfilmesítették. Hogy mit élt át a 13 csónakban összezsúfolt 745 ember – túlnyomó részben nők és gyerekek – arról talán kevesebb szó esett. A Le Figaro az évforduló kapcsán újra közölte a korabeli tudósításokat. Ezekből válogattunk.

A hajó 1912. április 14-én éjjel ¼ 12-kor ütközött a jéghegynek, de az ütközés súlyosságát csak fél órával később mérték fel. Ekkor engedték le a mentőcsónakokat, amelyekbe a nők és a gyerekek szállhattak be először. A megmaradt néhány helyet foglalhatták el a férfiak.

A mentőcsónakokban ülők végigszenvedték a hajó pusztulásának látványát, a lassú süllyedéstől az eltűnésig. A csónakokból két hossú órán át nézték elborzadva, hogyan süllyed, hogyan emelkedik függőlegesen, hogyan alszanak ki rajta fények és közben tehetetlenül hallgatták a hajóról a halálra íélt emberek vészkiáltásait.

A csónakok utasai a jéghegyről leszakadt darabok között, a hidegben dideregve még hajnalig, három óra hosszat vártak az őket felvevő Carpathiára. Az asszonyok elvesztett férjüket, gyerekeiket siratták. Mindannyian reszkettek a hidegtől, mivel a többség abban a könnyű öltözékben szállt csónakba, amelyet a hajón éppen viselt. A felkészülésre nem volt idő. Az egik cikk arról írt, hogy egyes állítások szerint volt, aki megőrült. „Az utasok imádkoztak – mondta el az egyik túlélő – férfiak emlékeztek vissza gyerekkori imáikra és ki tudja, hányszor mondtuk el a Miatyánkot ezen a rettenetes éjszakán.”

A Carpathia hajnali 4 körül érkezett meg a katasztrófa helyszínére és véget vetett kálváriájuknak. Mindenkit megkülönböztetés nélkül elláttak. Az utasok, a tisztek, a személyzet, mindenki átengedte kabinját a túlélőknek.

A Carpathián megalakult a túlélők bizottsága, amely a következő közleményt adta át a sajtónak (részlet a Le Figaro 1912. április 20-i számából):

„Mi alulírottak, a Titanic túlélő utasai, hogy megelőzzünk minden túlzó és szenzációhajhász nyilatkozatot, kötelességünknek tartjuk, hogy a tudomásunkra jutott és igaznak tartott tényekről tájékoztassuk a sajtót. Vasárnap, 1912. április 14-én kb. 11 óra 40 perckor Smith kapitány öngyilkos lett a hajóhídon. Az utasok, akik elsőként értesültek a haláláról, azt mondják, hogy kétszer kísérelte meg az öngyilkosságot, mielőtt sikerült meghalnia. A másodtiszt kitépte a kezéből a revolvert a könyvtárban, de ő felszökött a fedélzetre, miután visszaszerezte a fegyvert, a szájába tette és lőtt.

A főgépész szintén öngyilkos lett.

A jéghegyet az őrszem jelentette, de nem elég időben, az összeütközést már nem lehetett elkerülni. Azonnal intézkedések történtek a károk felmérésére, az utasok és a hajó megmentésére. Utasították az utasokat, hogy csatolják fel a mentőmellényeket...

ITT OLVASHATÓ