Vendégszerző: Török Lili
2017.04.05.
tegnap összetörte a szívem, úgyhogy most a figyelmét kérem. Nem hagyom magam többé fenyegetni, nem várhatja el többé, hogy válasszak: hűséges legyek az országhoz, vagy legyen belőlem áruló. Elhagytam az országot, de nem vagyok gyáva, áruló pedig egészen biztosan nem. Nem hagyom többé, hogy a szeretteimmel így bánjanak, és nem vagyok hajlandó többé bűntudatot érezni azért, hogy elmentem. Figyeljen, mert nem vagyok egyedül.
Ön ellenséget csinált a generációmból.
Magyarország mától nem jogállam. Ahogy ma Szél Bernadett mondta, maguk bezárattak egy magánintézményt, mint a kommunisták, mert féltek a szabad gondolkodástól, ami benne zajlott. Hazugságokat terjesztettek az egyetem legitimitásáról. Ezelőtt újságokat zártak be, mert félnek a szólásszabadságtól, és minden jel arra mutat, hogy ki akarják éheztetni a civil szervezeteket.
Hatalma most már megingathatatlannak tűnik, de nem az, és most sebesítette halálra azon intézményeket, melyekre egy nap önnek is szüksége lesz, amikor magát kell majd védenie. Szerencsésnek tarthatja magát, ha az emberi jogokért felszólalók, akiktől annyira fél, még mindig kapnak majd Soros Györgytől fizetést akkor, amikor a következő kormány hatalomra kerül. Biztos vagyok benne, hogy ön is tudja – az egyetemek élettartama jóval hosszabb, mint a kormányoké. Bárhol is lesz a világban, azoknak az embereknek a szellemi terméke, akiket a CEU oktat és foglalkoztat, akár évszázadokig is eltarthat. Az ön rezsimje, maga pedig pláne, maximum néhány évtizeden belül megszűnik létezni. Én is, de a CEU valószínűleg nem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.