RÁMENT AZ ÉLETEM A KÜLFÖLDI MUNKÁRA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő/Csilla
2017.06.13.

Csilla hét évet dolgozott Ausztriában és Svájcban (a sors iróniája, hogy ő is szállodában, mint a tegnapi poszt szerzője), és felemás tapasztalatokat szerzett: egyrészt anyagilag sikerült annyira megerősödni, ahogyan Magyarországon aligha ment volna, másrészt szinte ráment az egészsége a hajtásra. Nemrég költöztek haza Magyarországra, de nagy kérdés, mi lesz…

„2010 decemberében kezdtem 22 évesen szobalányként dolgozni Ausztria / Karintiában, azonnal a közgazdász (turizmus-vendéglátás szakon) diploma után. Közvetítő által jutottam ki egy síparadicsomban levő, fiataloknak szóló disco-hotelbe.

Rengeteg munka volt, fizikailag megterhelő, de kellett a pénz, itthon hagytam a családom és akkor 3 éves párkapcsolatom. Első szezon letudva, az első két gyötrelmes hét után megismerkedtem két magyar lánnyal (több is volt), egyikük közülük a mai napig a legjobb barátnőm, neki / nekik köszönhetem, hogy az első szezonon elillant.

Nyárra hazamentem egy benzinkútra dolgozni, de éreztem, hogy ha újra nyit a hotel (csak télen üzemelt és vártak vissza), mennem kell. Abban a szezonban már az újonnan megismert barátnőm nem jött, de az egyik egyetemi barátnőm jött velem.

A második szezonom oldottabb volt, olyan társaság (magyarok) jött össze, ahol bulizni és inni kellett, emellett 100 százalékosan dolgoztam, vezetőnek (hausedame) is megtettek. Itt már sodort a „kinti” élet, ráment az akkor 4 éves kapcsolatom. Mentem a főnökséggel tovább, a svájci szállodájukba, téli-nyári szezonra..."

ITT OLVASHATÓ