Szerző: KÁDÁR ANNAMÁRIA
2017.2.05.
A gyermek a mesehallgatás során nemcsak a mesélő szülőre, hanem befelé is figyel, lelki szemei előtt megelevenedik a történet, és saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot. Mesehallgatás közben nagyon intenzív belső munkát végez, elképzeli, amit hall, és belső illusztrációban megrajzolja saját történetét. Ez segíti őt a felgyűlt feszültségei, negatív érzései miatt érzett bűntudata feldolgozásában, és azoknak a félelmeinek a megszelídítésében, amelyeket nem tudott vagy még nem mert megfogalmazni.
Személyes kapcsolata a mesélővel segíti abban, hogy érzelmi biztonságban érezze magát, ellazuljon, átadja magát annak a lebegő tudatállapotnak, amelyben a belső képvilágát megelevenítheti, és létrehozhatja a belső mozit.
A gyermek a feszültségeinek és a külső világ hatásainak feldolgozását belső képek segítségével végzi. Az álomképek és minden olyan tevékenység, ami fantáziatevékenységet indít be, belső képalkotással jár együtt, így a játék, a mese, az álmodozás és később az olvasás is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.