Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2017.12.23.
– Borsod rettentő gazdasági, társadalmi és demográfiai válságban van. A munkanélküliek zöme csak a közmunkaprogramban tud elhelyezkedni, az országos átlagnál sokkal rosszabbak az iskolázottsági adatok, nő a szegénység, a leszakadás, az emberek itt élnek a legrövidebb ideig. A lakosság száma 18 év alatt 67 ezerrel csökkent. Mi történik itt?
– Az emberek nem fogják föl, mit jelent az, hogy annyian költöztek el innen, mint amennyi Eger lélekszáma. A rendszerváltás óta nem tettük fel a kérdést: kik hagyták el a térséget, és kik maradtak? Így csak azt látjuk, hogy errefelé gettózárványok jönnek létre. Vannak a térségben nagy cigányközösségek, amelyeket külön akar kezelni a nem cigány önkormányzat, amely egyre kisebb ugyan, de fehér. Borzalom belegondolni, miként élnek emberek egy-egy olyan településen, ahol az önkormányzat összetétele csak fehér, miközben a lakosság döntő többsége cigány. Ilyen kasztosodás már Indiában sincs.
– Romlott a helyzet, mióta megalapították a sajókazai iskolát?
– Akkor nem látszott ennyire súlyosnak a társadalom kettészakadása.
– Pedig a legutóbbi tíz évben tengernyi pénz érkezett Brüsszelből az egyenlőtlenségek csökkentésére.
– Sok helyen fejlesztették a közművet, de a romatelepnél megálltak. A csatornarendszer pontosan megmutatja, meddig tart a polgárság. Vagy azért állnak meg a telep szélénél, mert addig módosítgatják a településhatárt, hogy az már ne tartozzon a faluhoz, vagy azt mondják, minek csatorna, ha nincs vezetékes víz. Mi folyna oda be? És ez teljesen logikus kérdés. Más kérdésekkel viszont nem gyötrik magukat. Például azzal, ha nekik joguk van vízhez jutni a fürdőszobájukban, akkor az öt sorral odébb lakóknak miért nem jár...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.