Szerző: CSEPREGI BOTOND
2018.03.06.
...Első ránézésre impozánsnak tűnik a lista, de valójában sok sebből vérzik és inkább fideszes öngólnak tűnik, ha mélyebbre ásunk.
Ha összesítjük a listán szereplő összegeket, akkor 114,45 milliárd forintot kapunk, amely a 2010 óta zajló fejlesztéseket foglalja magában. Ez önmagában szép summa, de, ha összevetjük a stadionépítésekre szánt összegekkel, akkor máris árnyaltabb képet kapunk
A Zoom.hu tavaly novemberi összesítése szerint 2010 és 2020 között összesen legalább 350 milliárd forint közpénzt költöttek illetve költenek el az Orbán-kormányok stadionépítésre. Ráadásul valójában a végösszeg már tovább nőtt, mert azóta például 10 milliárd forintot szavazott meg a kormány egy nyíregyházi stadionfejlesztésre..
Fontos tudni, hogy a 350 milliárdos összegben a nemzeti stadion mellett döntő részben első és másodosztályú csapat stadionjára szánt pénz szerepel, és messze nem az összes focival kapcsolatos infrastruktúrafejlesztés. A teljes összeg több, mint 95 százaléka közvetlen állami forrás, csak néhány milliárdot tesznek ki a szintén közpénznek számító tao-pénzből finanszírozott építkezések.
Ehhez képest ha a kórházak listáját nézzük, nagyon sok olyan tételt találunk rajta, amelyeket döntő részben uniós forrásból fedeztek. Ilyen például a Szent Imre Kórház 6,8 milliárdos fejlesztése, a szombathelyi Markusovszky Kórház 6,3 milliárd forintos új belgyógyászati tömbje, a pécsi egyetemi klinika 15 milliárdba kerülő, 400 férőhelyes fejlesztése – ez kifejezetten EU-s nagyprojekt lett. Az egri Markhot Ferenc Kórház fejlesztésére 6 milliárd szerepel a felsorolásban, itt a 2010-ben elindult projektben 4,4 milliárd forint volt az uniós forrás. A győri Petz Aladár Kórházban is uniós forrásokból alakították ki 2011-13-ban az új sürgősségi osztályt. A gyulai Pády Kórház sebészeti tömbje valóban 6,6 milliárdból készült, ebből 5,6 milliárd forint volt az uniós támogatás. Az Uzsoki 6,5 milliárdos fejlesztése még 2009-ben indult el, és a kétharmada annak is EU-s forrás volt.
Ráadásul akadnak olyan kórházak is a listán, amelyeknél “több a terv, mint a tény”. Ilyen a Zala Megyei Kórház, amelyre 30 milliárd forintot szántak 2014-ben, de az egy hétéves fejlesztés programra vonatkozott. Aminek egyelőre nyomát találtuk Zalaegerszegen, az a szívsebészeti központ 4 milliárdos fejlesztése volt, amiben szintén EU-s forrásokat használtak fel. Vagy ilyen “tétel” a Sportkórház, amely valóban új helyre költözik 10 milliárd forintból, de egyrészt azért van erre szükség, mert a Testnevelési Egyetem terjeszkedik, másrészt ez a projekt sok hónapos csúszásban van. (Röntgen és kötöző egyelőre nincs az új helyen.)
Vagyis látható, hogy a 100 milliárdos összeg jelentős része (legalább a fele) EU-s forrásokat foglal magában, márpedig a Fidesz szavazótáborának a szemében Brüsszel éppen a magyar érdekek korlátozójaként szokott feltűnni, nem a magyar egészségügy fejlesztőjeként.
Ráadásul akadnak olyan kórházak is a listán, amelyeknél “több a terv, mint a tény”. Ilyen a Zala Megyei Kórház, amelyre 30 milliárd forintot szántak 2014-ben, de az egy hétéves fejlesztés programra vonatkozott. Aminek egyelőre nyomát találtuk Zalaegerszegen, az a szívsebészeti központ 4 milliárdos fejlesztése volt, amiben szintén EU-s forrásokat használtak fel. Vagy ilyen “tétel” a Sportkórház, amely valóban új helyre költözik 10 milliárd forintból, de egyrészt azért van erre szükség, mert a Testnevelési Egyetem terjeszkedik, másrészt ez a projekt sok hónapos csúszásban van. (Röntgen és kötöző egyelőre nincs az új helyen.)
Vagyis látható, hogy a 100 milliárdos összeg jelentős része (legalább a fele) EU-s forrásokat foglal magában, márpedig a Fidesz szavazótáborának a szemében Brüsszel éppen a magyar érdekek korlátozójaként szokott feltűnni, nem a magyar egészségügy fejlesztőjeként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.