Szerző: GREENFO
2018.03.15.
Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) II. Megyei zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez Pest megye és Budapest Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1. Összeállította: Ángyán József. Készült: a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával
Mert:„Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket!” (Jn. 8, 32.)
Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről először hírzárlat övezte. A szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására azután a programot erősödő – sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó – propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – veszélyeit, fenyegetéseit megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárása tényadatait is elemezni.
Az első megyei mintaelemzést ezzel a szándékkel, 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közzétett megyei árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását.
Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét követően jelen zárójelentés Pest megye és Budapest állami földprivatizációs képét mutatja be, amely meghirdetett (17.286 ha) és elárverezett (9.097 ha) területeinek nagysága alapján a középmezőnyhöz tartozik. Ezzel a sikeresen elárverezett összes terület (182.000 ha) több mint 47%-a (87.000 ha) adatainak feldolgozását elvégeztem. A többi megye adatait is feldolgozva reményeim szerint kirajzolható lesz az országos kép, ellenőrizhetők, megerősíthetők vagy cáfolhatók lesznek az állami földprivatizációs program kormányzati értékelésének állításai.
Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás Ángyán jelentés 6 Budapest Pest-megye (5 MB pdf.)A rendszer értékeléséhez Pest megye és Budapest önmagában is jó mintául szolgálhat.
Az elkelt 9.100 hektár megyei földterület pl. ugyan 149 nyertes árverezőhöz került, de annak 75!%-át, több mint 6.800 hektárt 52 nyertes árverező tagja nevén mindössze 27 nagy – 100 ha fölötti területhez jutott – érdekeltség szerezte meg. Az „átlagjavító” – 20 ha alatti területet szerző – 53 kisnyertes érdekeltség, a nyertesek 45%-a eközben csupán a területek kevesebb mint 5%-ához, mindössze 420 hektárhoz jutott. Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató, tudatosnak tűnő – rendszer olyan „családi léptékű” megyei átlag, 61 ha/nyertes kimutatását teszi lehetővé, amely alkalmas a közvélemény tökéletes megtévesztésére. E megye adatai azt – a kormányzati propaganda „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli” jelmondatával ellentétes – általános tendenciát is igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét – jelen esetben mintegy 55%-át – külső, tőkeerős árverezők szerzik meg.
Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között is szép számmal találunk olyan – köztük külföldi, pl. holland (Janssenék) illetve olasz (Pizzocheriék) származású – cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak „szerzőképes helyi földművessé”. A mintegy 9.100 hektár elárverezett megyei területből több mint 7.400 hektár, azaz közel 82!%, (a 309 db birtoktestből 253 db) licitálás nélkül, kikiáltási áron, ráadásul a 10-35 mFt/ha európai földárak töredékéért, átlagosan 1,6 mFt/ha megfizetésével került az árverési nyertesekhez. E megye adatai is igazolják tehát, hogy hamisak azok a kormányzati állítások, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Valódi licitálás, árverseny a birtoktestek kis hányadának, mindössze 3-4%-ának árverésén alakult csupán ki. Ez a helyzet vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek jelentős részét – bizonyára nem véletlenül – olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek.
Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő helyi gazdacsaládok nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó „nagyurak” érdekeit keresztezve, a meglévő, kis gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljanak földhöz jutni. A megyében is előfordult ugyanakkor olyan „árverseny” is, ahol az árverező – például a Hunland Diary Kft. területeire nyertes árajánlatot tevő, multi-milliárdos, politika-közeli holland cégtulajdonos – az ár szándékos felverése, ezzel az esetlegesen elővásárlási jogukkal élni akarók, helyi gazdacsaládok kiszorítása szándékával – önmagára licitált. Így a nyertes árajánlat jelentősen meghaladta nemcsak a kikiáltási árat, de – a tényleges gazdacsaládok számára megfizethetetlen – 5! mFt/ha-t is, ami persze így is csak töredéke az európai földáraknak.
Ez azonban árversenynek nem, csupán a tőkeerővel való visszaélésnek és a jog megcsúfolásának tekinthető...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.