LENNE MIT TANULNI: ÍGY KELLENE MŰKÖDNIE A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA - SZALONNA
Szerző: Vendég
2018.05.21.

Adott egy 20 km²-nyi sziget, amit csak komppal lehet megközelíteni, nincs aszfaltozott út és amúgy is alig lakják. A neve Ulva, az érintetlen földi paradicsomok egyike, a Hebridák szigetcsoport tagja, Sir Walter Scott, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja ide járt ihletért. A szigeten mintegy 123 féle madárfaj él, de van itt gímszarvas, csukabálna, tengeri vidra és delfin is. Valószínűleg nem túl sokan hallottak róla, az utóbbi hónapokban azonban hirtelen tele lett vele a sajtó, ugyanis a tulajdonosa eladásra kínálta a szigetet, a helyiek meg licitáltak rá. És mindezt lottópénzből, okosan, a társadalmi (közösségi) igényeknek megfelelően. Az összes szemünk nevet...

De honnan is indult Ulva története? Majdnem minden a vikingekkel kezdődött, akik valamikor a 800-as években jelentek meg a szigeten. Először a Senki Földjének (Ullamhdha) nevezték el, később pedig a Farkasok Szigeteként (Ullfur) emlegették. Kastélyt építettek a sziklákra, elkezdték belakni a területet, de később kiderült, nem ők voltak az elsők, akiknek otthont adott Ulva: a megalitikus kultúra nyomát találták meg az Edinburgh Egyetem régészei. Az 1400-as években a sziget a kelta gyökerű Macquarie család kezébe került, majd itt éltek David “Viktória-vízesés” Livingstone apai nagyszülei is. A Macquarie család az 1700-as évek végén eladta a szigetet, 1835-ben pedig a híres-hírhedt Francis William Clark kezébe került, aki 29 500 fontért vette meg (ez ma kb. 2,5 millió font lenne). Clark nem volt a legjobb gazda, elkergette a lakosok nagy részét, de a szigetet a burgonyavész és a kedvezőtlen gazdasági folyamatok is (a hínár biznisz nem éppen jól alakult) sújtották. Ennek következményeként a rekordnak számító 859 főről a 19. század elejére 50-re csökkent a lakosságszám. Napjainkban a sziget 6 ember otthona...

ITT OLVASHATÓ