Szerző: PuPu
2018.06.16.
A mai politikai világ se lenyelni, se kiköpni nem tudja, viszonyukat hozzá a mai politikai erők elkenik, mint lekvárt a palacsintán, próbálják saját szájuk íze szerint értékelni, de valahogy sehogy sem sikerül, valahogy mindig előbukkan a rákent máz alól a sztálinista bolsevik.
Talán az az oka ennek, hogy az életbenmaradáshoz egészen más tulajdonságokra volt szükség Sztálin Szovjetuniójában, mint amilyen tulajdonságokra egy szocialista/kommunista forradalmárnak szüksége lehetett.
Így adódott aztán, hogy aki elvhű forradalmár volt, vagy csak tehetséges politikus, vagy hithű forradalmár volt, az általában áldozatául esett a sztálini tisztogatásoknak.
Sztálin birodalmában nem elvhű, nem hithű embrekre volt igény, hanem a Gazdához hű emberekre - sokszor még ez sem volt elég.
Bizony, aki túlélő szeretett volna lenni, annak erősen figyelnie kellett a széljárásra, és lépten-nyomon bizonyítania kellett rendíthetetlen hűségét.
Ebben Nagy Imre kétségkívül remekül teljesített, és nem is volt vele semmi baj Sztálin haláláig, amikor aztán eljött az idő, mikor az alkalmazkodóképessége csődöt mondott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.