Szerző: DANÓ ANNA
2018.07.07.
Túlzottnak látszik az az optimizmus, amivel a humánminiszter a legújabb népegészségügyi program előkészítését kommentálta. Kásler Miklós 5 kulcsbetegség országos intézeteinek vezetőitől kért majdan összefésülendő javaslatokat, és röpke három hét után kapott is. A korábban általa vezetett onkológiai intézetből azzal a megjegyzéssel: „hogy ott a 25 éve létező programot törekedtek kiegészíteni.” A bejelentés napján Kásler a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy az 1993-ban indult, és azóta Európában mintaértékűvé vált nemzeti rákkontrollprogram adta a gondolatot, hogy minden lényeges betegségcsoportban kialakítsanak egy nemzeti programot.
Amellett hogy sokan magát a programalkotás módszerét is kritizálták, a hazai onkológiai ellátás eredményeit is óvatosabban dicsérték. Sőt a magyar rákkontrollprogram mintaértékűségét az adatok cáfolják. Európán belül Magyarországon betegszenek és halnak meg a legtöbben daganatos betegségben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság legutóbbi körképe szerint. Míg az OECD-országok átlagában a daganatos halálozás évente két ezreléket tesz ki, idehaza e betegségekben a lakosság három ezreléke hal meg.
Míg a szív- és érrendszeri megbetegedések mutatói hasonlóak az unióhoz velünk együtt csatlakozó országokéival, a daganatok esetében eltérő utat járunk. 2005 és 2013 között a vizsgált halálokok közül a keringési rendszer betegségeinél jelentősebb javulás, az emlő- és méhnyakrák gyakorisága esetében kisebb javulás, míg a tüdőrák és hasnyálmirigyrák esetében komoly romlás volt megfigyelhető. Ezeket a változásokat az EU15 országokéval összehasonlítva az látható, hogy a magyar adatok 2005 óta érzékelhető javulása mellett is tovább nőtt a lemaradásunk. A szív- és érrendszeri betegség miatti halálozásnál 50 százalékkal, a tüdőrák esetében 25 százalékkal nőtt a hátrányunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.