JOBBAN EL TUDOM ADNI AZ ORSZÁGOT, MINT A MAGYAROK

INDEX
Szerző: HERMANN IRÉN
2018.08.19.

Elroy Thümmler a rendszerváltás környékén szeretett bele Magyarországba, Sziget-promóterként került még közelebb hozzá, évről évre hollandok ezreit utaztatja Budapestre bulizni. Leginkább mégis a magyar vidék fogta meg, a Hollókő vonzáskörzetében lévő Bedepusztán mára - három kivételével - az összes házat felvásárolta. Fejébe vette, hogy hollandként a magyar tájat fogja népszerűsíteni. Eddig majdnem fél milliárd forintot költött rá.

Üdvözlünk „Alsó-Bedepusztán” – jön elénk nagy mosollyal Elroy Thümmler, aki egy évvel ezelőtt úgy vonult be a magyar köztudatba, mint a holland, aki megvett egy egész nógrádi falut. Megnéztük, mire jutott egy év alatt. Ő maga északon, „a jobb részen, Felső-Bedepusztán” lakik. Nagyjából öt perc gyaloglásra. A Kisbárkányhoz tartozó faluban összesen két tucat ház van, fénykorában ötvenen lakták.

A HVG írta meg elsőként az 51 éves holland történetét, ami a nyolcvanas évekig nyúlik vissza. Az amszterdami képregény-boltos 1987-ben járt először Magyarországon, és már akkor beleszeretett Budapestbe. Többször visszajárt, később már az országban is utazgatott, felfedezte a fürdőket, a borvidékeket, majd 2003-ban egy Kecskemét közeli erdőben vett egy áram és víz nélküli házat. Az igazi vadromantika tetszett neki, az már kevésbé, hogy, mindig feltörve találta a házát, amikor visszajött, pedig a törülközőkön kívül nem sok mindent lehetett elvinni. Egy idő után pedig áramra és vízre is vágyni kezdett.

Salgótarjáni barátai noszogatták, hogy menjen el Bedepusztára, mert bele fog szeretni a környékbe. Így is lett. „Szerintem van olyan szép, mint Toscana.” Néhány millió forintból megvette az első házát, gyönyörűen felújította és elképzelte, ahogy otthoni barátai sorra megveszik a faluban a házakat és együtt pihenik ki a holland élet fáradalmait a bedepusztai lankákon.

Elsőre nehéz megérteni, mit esznek a hollandok a magyar vidéken, de Elroy tudja, hogy sok magyar Amszterdamba vágyik, de Amszterdamban szerinte már nem lehet élni. Zsúfolt és zajos minden, a fele Magyarország területén élő 17 millió hollandot már csak precíz szervezéssel és logisztikával lehet kezelni, amitől az egész ország személytelenné vált, az ember nem több egy nehézségnél, akit jól szervezetten el kell juttatni a munkahelyére, majd haza. Országon belül sem tudnak sehova utazni, ahol ne lenne minden négyzetméter beépítve...

ITT OLVASHATÓ