Szerző: DACZI DÓRA
2018.09.08.
Miután évekig alig épült új lakás Magyarországon, 2016 komoly fordulópontot hozott: két, 2015 végén bejelentett intézkedés egyszerre adott lendületet a szektornak. Az új lakások áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent – a kedvezményt ráadásul csak 2020-ig hirdették meg, mely a piac felpörgetésére ösztönözte a szereplőket –, miközben a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) emelkedett. A robbanásszerű beruházási ciklust a GDP évi 4 százalék feletti bővülése, a lakásépítő vállalkozásoknak kínált kedvező, 3–7 százalékkal kamatozó bankhitelek, illetve a válság alatt elhalasztott kereslet aktivizálódása is ösztönözte.
Mivel a jelenlegi hétéves európai uniós költségvetési ciklus (2014–2020) első három évében a pályázatok hosszú előkészítése miatt a támogatásokat időarányosan nem lehetett lehívni, az uniós források is éppen 2016 után adtak lendületet a közösségi infrastrukturális fejlesztéseknek, például az út- és vasútépítésnek vagy a közműberuházásoknak. Az ágazatot a stadionépítési láz is tüzelte: az olyan nagy volumenű beruházások, mint például a Puskás Ferenc Stadion mellett, súlyos milliárdokért megvalósuló vidéki stadionprojektek hivatottak beteljesíteni a klientúra álmát – és gazdagították a közbeszerzéseket sorra nyerő kormánybarát vállalkozásokat. Pedig a Medián márciusi felmérése szerint a stadionépítések támogatottsága már a Fidesz-szimpatizánsok körében is 25 százalékra csökkent...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.