Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.09.07.
A közösség politikai rendszere csak hasonlít a nemzetállamokéra, nem képezi le teljesen a parlamentek és a kormányok szokásos viszonyát. A parlament pártösszetétele nem befolyásolja, kik lesznek az egyes országok részéről a biztosok, őket a kormányok jelölik a bizottságba, ez a mozzanat tehát a nemzeti választások eredményéhez kötődik. Annyi közvetlen összefüggés viszont van, hogy a bizottság elnökét az állam- és kormányfők által alkotott tanács javaslatára az Európai Parlament választja meg titkos szavazással, és az a szokásjog mostanra meghonosodni látszik, hogy az európai parlamenti választáson győztes párt csúcsjelöltje, a „Spitzenkandidat” nyeri el a posztot. Várhatóan ismét az Európai Néppárt kerül ki győztesen a huszonhét országban tartandó választásból, így továbbra is néppárti elnöke lehet a bizottságnak.
A nehézségek ott kezdődnek, hogy ki legyen a néppárti csúcsjelölt, és ott folytatódnak, vajon milyen Néppárton belüli, illetve pártcsaládok közötti erőviszonyokkal kell szembenéznie, amikor a bizottság elnökévé választják. E kérdések megléte megmagyarázza azt is, miért indította el Orbán saját európai kampányát kilenc hónappal a választás előtt.
A magyar miniszterelnök a 2014-es EP-választást fölényesen megnyerte ugyan Magyarországon, de a Néppárton belül és a tanácsban a vesztes oldalon ragadt. A folyton az emberek akaratára hivatkozó Orbán eleve ellenezte a csúcsjelölti rendszert, vagyis azt, hogy az állampolgárok előre tudhassák, ki vezeti majd a bizottságot, ha egyik vagy másik párt listájára adják szavazatukat. Orbán ahhoz a szűk kisebbséghez tartozott, amely szerint a tanács jelölési jogkörét nem szabad szűkíteni, kizárólag az állam- és kormányfők egyezkedésén múljon a bizottsági elnöki pozíció. Ők valamilyen mértékben korábban is figyelembe vették az EP-választási eredményt, de a 2014 előtti gyakorlat szerint ennél erősebb béklyó nem kötötte a kezüket. A hazai alkotmányosságot felszámoló Orbán az erről szóló vitában azzal érvelt, hogy a csúcsjelölti rendszerről semmiféle európai dokumentum nem rendelkezik. Ez igaz, miként az is, hogy nem tiltja semmi a nemzetállamok vezetőinek a választói akarat figyelembevételét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.