2018. október 11., csütörtök

CSEH KALAND HONVÁGY NÉLKÜL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Viktor
2018.10.11.


Miközben a legtöbb határátkelő érthető okokból nyugat felé veszi az irányt, sok magyar dolgozik a régióban is. Közéjük tartozik Viktor is, aki immár hat éve él Csehországban. Anno gyorsan kellett döntenie, de mint írja, nem bánta meg. (A képeket külön köszönöm neki.)

„Olvasgatom már jó ideje a Határátkelő blogot és megfigyeltem, hogy a legtöbben nehézségként vagy egyenesen sokként élték meg a külföldre költözést. Hát nálam ez nem éppen így történt, bár nekem összesen 30 napom volt az ország elhagyására, úgyhogy meglehetősen hatékonynak kellett lennem a szervezéssel.

Jelenleg az SAP Concur-nak dolgozom, egy kihívásokkal teli pozícióban, ami viszont rengeteg lehetőséget ad a fejlődésre. Hogy hogy indultam?

Előzmények

2003-ban még hivatalosan egyetemistaként alapítottam a saját cégemet barátok bevonásával. Sosem lettem belőle milliomos, de legalább megéltem belőle és viszonylagos szabadságot is adott.

Aztán jött a válság, az ügyfeleim nagy része tönkrement így a bevételem radikálisan csökkent. Ráadásul a NAV/APEH/whatever folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal tesztelte a kitartásomat.

A pohár 2012-ben telt be, mikor már az üzlettársaim is átvertek jó magyar szokás szerint, gyakorlatilag ekkor állítottam fel a tézist: ha te vagy a harmadik tag egy üzletben és a másik két tag kért meg rá, hogy csatlakozz, akkor te baleknak kellesz.

A döntés

A döntés gyorsan megszületett, nagyjából egy éjszakát rágódtam rajta, el kell hagyjam az országot, itt nincs jövő. Ha az ember próbál tisztességesen megélni, megfojtják a többiek.

Reggel közöltem barátnőmmel, hogy akkor moccanni kellene mielőtt még feléljük a maradék vagyont, mert a helyzet eléggé reménytelen. Meglepően pozitívan fogadta, úgyhogy már csak ki kellett választani az országot. Végül az ország választott ki.

Hova menjünk?

Mivel én informatikai területen dolgozom, így számomra Németország adta volna magát vagy Írország, szóval frissítettem a LinkedIn-profilomat és az önéletrajzomat, majd elkezdtem a LinkedInen jelentkezni a legkülönfélébb állásokra.

A meglepetés akkor jött, mikor másnap felhívtak Szlovákiából és Csehországból is a környék két legnagyobb rivális cégétől, mivel ide tudtommal nem jelentkeztem. De egy próbát megért, szóval hagytam magam végigvinni a telefonos interjúkon, sőt Pozsonyba még személyesen is elmentem"...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.