HOL CSÚSZOTT FÉLRE A PISA-TOLERANCIAMÉRÉS, ÉS MIÉRT MARADT KI BELŐLE MAGYARORSZÁG?

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2018.10.19.

2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a természettudományok, a matematika, a szövegértés, a közös problémamegoldás és a pénzügyi ismeretek mellett a diákok úgynevezett globális kompetenciáját is méri. 

Az új téma keretrendszerében tavaly decemberben állapodtak meg, így több ország 15 éves diákjai már idén tavasszal számot adtak arról, hogy mennyire kompetensek globálisan. A „számot adtak” valójában nem a legszerencsésebb kifejezés, mert a globális kompetencia témakörébe kifejezetten nehezen mérhető készségek, képességek és attitűdök tartoznak. 

Az OECD összefoglalója szerint ezek a következők:

- A diák legyen képes helyi, globális és interkulturális témák vizsgálatára,

- megérteni és értékén kezelni mások nézőpontját és világlátását,

- más kultúrákból érkező emberekkel nyíltan, megfelelően és hatékonyan kommunikálni,

- és tenni a kollektív jólétért, a fenntartható fejlődésért.

A keretrendszer kidolgozásában részt vett a Harvard Egyetem Pedagógiai Karának művészeti pedagógiával és oktatási innovációval foglalkozó Project Zero intézete, amely összefoglalójában így érzékeltette a globáliskompetencia-mérés bevezetésének szerepét: az iskolának fel kell készítenie a gyerekeket arra a világra, ahol egyre fontosabb lesz, hogy a különféle kulturális hátterű emberek képesek legyenek együtt dolgozni, elfogadják egymás értékeit, gondolkodását és nézőpontjait, és megtanuljanak bízni egymásban a köztük lévő eltérések ellenére. Nem beszélve a fake news és a véleménybuborékok uralta világban való eligazodás fontosságáról...

ITT OLVASHATÓ