POLITIKAI FOGLYOK

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.10.20.

Napi hír az, hogy bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztésére tett indítványt. Az ügyben talált megalapozott gyanú lényege szerint Simonka tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. Simonka szintén értesült erről a hírről, amit az egyik közösségi honlapon így kommentált: "Igen, hallottam én is a híreket, ami a mentelmi jogom visszahívásáról szól. Ez annyit jelent, hogy engem is meg lehet hallgatni az említett ügyben. Magam sem értem, de természetesen állok elébe minden kérdésnek annak érdekében, hogy mielőbb kiderüljön az igazság." Ehhez csupán annyit kell most hozzátenni, hogy minden meggyanúsított személy szentül hisz abban, hogy ártatlanul vádolják meg őt és majd a független bíróság előtt kiderül az igazság, mármint az ők igazsága. Nyilván sok esetben azonban az derül ki, hogy mégsem neki van igaza, és az eljárás végén a bíró tetemes büntetést szab ki a megvádolt személyre.

Mindez persze szokványos történet, csak az nem, ha egy politikus esetében azzal vádolják a független ügyészséget és a független bíróságot, hogy koncepciós per nyomán ítélték el a vádlottat, aki ilyen formán politikai fogolynak tekinthető. Így csináltak nemzeti hőst Czeglédy Csabából, akinek hasonló megalapozott bűnnel kell szembenézni, mint most majd Simonka Györgynek, a különbség csupán a perek konkrét tárgyában lehet. Ugyanis mindkettőjüket költségvetési csalás bűntettében tartják megalapozottan bűnösnek. A két per között még annyi a különbség, hogy Czeglédy Csaba már több mint 400 napja ül előzetes letartóztatásban, míg Simonka Györgyre erre csupán később kerülhet sor. A két politikus között továbbá az is különbség, hogy Czeglédy Csaba az ellenzékhez, pontosabban az MSZP-hez és a DK szektához köthető, míg Simonka György a Fidesz országgyűlési képviselője. Most nyugodtan mondhatnánk azt, hogy lám, lám a hatalom embereit is utoléri a jog fegyvere, ha bűnt követnek el, nem csupán az ellenzékhez tartozókat, tehát nincs különbség abban a tekintetben, hogy melyik szekértáborhoz tartozik a bűnelkövető. Ennek politikai szempontból nyilván óriási jelentősége van, mert mutatja azt, hogy igenis működik a jogállamiság ezen a téren és nincs alapja annak a vélekedésnek, hogy az ügyészség és a bíróság is részrehajló. Csakhogy ennek egészen természetesnek kellene lenni, és nem szabadna külön kiemelni, hiszen a jogegyenlőség elvének éppúgy működni kell itt is, mint a politikai rendszer más területén is...

ITT OLVASHATÓ