Szerző: Ténygyár
2018.11.24.
- A Göteborgi Egyetem 3000 szakértő segítségével kutatta a demokrácia állapotát a Földön
- Magyarország negatív példa, de még mindig a bolygó boldogabbik felén élünk
A göteborgi székhelyű V-Dem 3000 tudós és országszakértő segítségségével vizsgálta a demokrácia helyzetét a világon. A nagy ívű tanulmány megállapítja: minden ellenkező híreszteléssel szemben a demokrácia továbbra sincs igazán rossz helyzetben a világon, hiszen a demokratikus berendezkedésben élő emberek száma továbbra is közel van a világrekordhoz. A demokrácia „népszerűsége” tehát nem csökkent érdemben az elmúlt években.
Vannak viszont aggasztó jelek. Például 1979 óta 2018 az első olyan év, amikor nem lett több országból demokrácia, mint amennyi állam elvesztette ezt a státuszt: idén 24 országban harcolták ki a demokráciát, és ugyanennyien csúsztak vissza az önkényuralom valamely puhább vagy keményebb fajtájába. A demokrácia ráadásul olyan fontos, területileg, gazdaságilag és népességben is meghatározó országokban hal el vagy gyengül jelentősen, mint Oroszország, Brazília, Törökország vagy az Egyesült Államok – utóbbi kettő egyébként továbbra is demokráciának számít, szemben a diktatúrák közé sorolt Oroszországgal és Törökországgal.
A kutatás egyik érdekes következtetése, hogy miközben a választásos demokráciák (electoral democracies) száma egyre nő, azok a tényezők, amelyek a választásokat igazán jelentőségteljessé teszik, egyre halványabbak. Másképpen fogalmazva: miközben választásokat egyre több országban tartanak, a média függetlensége, a szólásszabadság, az információhoz jutás alternatív formái és a jogállam helyzete egyre romlik. Az alapvető különbség tehát nem az a „választásos” és „liberális” demokráciák között, hogy utóbbiakat liberális politikusok irányítják-e, hanem az, hogy a liberális demokráciákban érvényesül az állampolgárok politikai szabadsága, a hatalom leválthatósága, elszámoltathatósága és ellenőrzése, választásos demokráciában pedig csak a szavazás és a kormányváltás elméleti lehetősége adott...
A göteborgi székhelyű V-Dem 3000 tudós és országszakértő segítségségével vizsgálta a demokrácia helyzetét a világon. A nagy ívű tanulmány megállapítja: minden ellenkező híreszteléssel szemben a demokrácia továbbra sincs igazán rossz helyzetben a világon, hiszen a demokratikus berendezkedésben élő emberek száma továbbra is közel van a világrekordhoz. A demokrácia „népszerűsége” tehát nem csökkent érdemben az elmúlt években.
Vannak viszont aggasztó jelek. Például 1979 óta 2018 az első olyan év, amikor nem lett több országból demokrácia, mint amennyi állam elvesztette ezt a státuszt: idén 24 országban harcolták ki a demokráciát, és ugyanennyien csúsztak vissza az önkényuralom valamely puhább vagy keményebb fajtájába. A demokrácia ráadásul olyan fontos, területileg, gazdaságilag és népességben is meghatározó országokban hal el vagy gyengül jelentősen, mint Oroszország, Brazília, Törökország vagy az Egyesült Államok – utóbbi kettő egyébként továbbra is demokráciának számít, szemben a diktatúrák közé sorolt Oroszországgal és Törökországgal.
A kutatás egyik érdekes következtetése, hogy miközben a választásos demokráciák (electoral democracies) száma egyre nő, azok a tényezők, amelyek a választásokat igazán jelentőségteljessé teszik, egyre halványabbak. Másképpen fogalmazva: miközben választásokat egyre több országban tartanak, a média függetlensége, a szólásszabadság, az információhoz jutás alternatív formái és a jogállam helyzete egyre romlik. Az alapvető különbség tehát nem az a „választásos” és „liberális” demokráciák között, hogy utóbbiakat liberális politikusok irányítják-e, hanem az, hogy a liberális demokráciákban érvényesül az állampolgárok politikai szabadsága, a hatalom leválthatósága, elszámoltathatósága és ellenőrzése, választásos demokráciában pedig csak a szavazás és a kormányváltás elméleti lehetősége adott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.