Szerző: bircanyeerow
2018.12.16.
Viktor!
Ne haragudj, de nem tudlak miniszterelnök úrnak szólítani. Nem szolgáltál rá. Az meg, hogy kinevezteted magad annak, nem igazán érdekel. Még ez is túlzás. Szívesebben neveznélek egy azonosító számmal: XXXXXXX számú fegyenc. De ez legyen az én gondom. Egyelőre. De szívből kívánom neked, hogy nemsokára a te gondod legyen!
Az elmúlt években egyre bátrabban használtad a hatalmadat, az erődet. Szó se róla, szépen kifejlődtél, megerősödtél, bátrabb lettél (vagy talán inkább vakmerőbb). Talán a szellemet is pallérozni kéne egy picit. Tudom, nem szívügyed az oktatás, de nem haszontalan dolog. Például a történelem tanulása. Nézd csak meg a példaképeidet! Hogy végezték?
Miki bácsi azt hitte, hogy ő valaki, pedig csak a nácik bábja volt, még ha esetleg nem is így gondolta, és amint nem teljesen egy követ fújt velük, eldobták, mint a szaros gatyát. Bár neki legalább megadatott a lehetőség, hogy visszavonuljon, igaz, nem rajta múlt.
A másik Miki, a szomszéd, szintén erősnek és mindenhatónak képzelte magát. Még stadiont is építtetett a szülőfalujába. Végül egy pillanat alatt fordultak ellene a saját emberei is. Ennek köszönhetően ma már nincs több Ceaucescu-vicc, mert lelőtték a poént.
Persze ne feledkezzünk meg Adolf bácsiról sem. Ő aztán pláne nagyon erősnek gondolta magát (mondjuk neki legalább volt is rá oka, mert igen komoly haderő állt mögötte). Aztán a hülyéje megtámadta az akkor már szomszéd szovjeteket. De ők egy parányit erősebbek voltak. Meg egy picikét többen is.
Szóval ne feledd! Lehet, hogy mindig az erősebb kutya baszik, de mindig akad egy még erősebb...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.